GOTHARD JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZOMBATHELY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1
Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja... 4 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 Az intézmény szervezeti felépítése... 6 1. Az intézmény vezetője... 6 2. Az intézmény vezetése... 7 3. Az intézmény vezetősége... 8 Helyettesítési rend... 8 Alkalmazotti közösség... 9 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje... 9 A Szülői Szervezet... 10 A szülők szóbeli tájékoztatása... 11 A szülők írásbeli tájékoztatása... 12 A nevelőtestület és működési rendje... 12 A nevelőtestület értekezletei... 13 A nevelőtestület döntései... 13 A nevelőtestület munkaközösségei... 14 A nevelőtestület feladatainak átruházása... 15 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai... 17 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 17 A belső ellenőrzés során szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése után az észrevételeket ismertetni kell az érintett pedagógussal.... 18 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok... 18 A tanév rendje... 19 Az óraközi szünetek, ügyeleti rend... 20 Az intézmény munkarendje... 20 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 24 Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén... 24 Tanórán kívüli tevékenység... 25 Tanórán kívüli foglalkozások... 26 Szakköri foglalkozások... 26 Énekkar... 26 Sportkörök... 26 A könyvtár... 27 Felzárkóztató foglalkozások... 27 Versenyek és bajnokságok... 28 Tanulmányi kirándulások... 28 2
A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok... 28 Egyéb programok, rendezvények szervezése... 29 Tanfolyamok... 29 Az intézmény külső kapcsolatai... 29 A tanulók távolmaradásának igazolása... 30 A tanulók elismerése... 31 A tanulók fegyelmezése... 32 Fegyelmi büntetés... 32 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás... 33 A tanulók kártérítési felelőssége... 34 A tanulók díjazása... 34 Az intézményre vonatkozó szabályok... 35 A látogatás rendje... 35 Az intézmény forrásbővítési tevékenysége... 35 A helyiségek és berendezésük használati rendje... 35 A szaktantermek használati rendje... 36 Karbantartás és kártérítés... 36 Ünnepélyek, megemlékezések... 37 Az egészségügyi ellátás rendje... 37 Egyéb rendelkezések... 37 A tanulók részére... 38 Tanulóbalesetek megelőzése... 38 Teendők baleset esetén... 39 A testnevelés és a gyógytestnevelés rendje... 39 A dohányzással kapcsolatos előírások... 40 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 40 Zárórendelkezések... 44 Az intézmény szervezeti struktúrája... 45 3
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) feladata, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a helyi tanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, tanulóira. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és annak a 22./2013.(III.22.) módosítása a nevelési-oktatási intézmények működéséről 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata tartalmazza a költségvetési szerv további szabályzóit. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény szervezeti és működési szabályzatát a tanulók, a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményben munkaidőben, valamint az intézmény honlapján. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. március 26-án fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával 2013. április 1-én lép hatályba. 4
Az intézmény általános jellemzői 1. A közoktatási intézmény jellemzői: Neve: Gothard Jenő Általános Iskola Cím (székhely): 9700 Szombathely, Benczúr Gy. u. 10. Típusa: általános iskola OM azonosító: 036622 KLIK intézményi kód: 168011 2. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerület 9700 Szombathely, Berzsenyi tér 1. 3. Alapítás dátuma: 2012. szeptember 1. Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: 1913. 4. Jogszabályban meghatározott alapfeladat: Általános iskolai nevelés-oktatás 5. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: A Gothard Jenő Általános Iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtetéshez szükséges feltételekről a Művelődési GAMESZ gondoskodik, ezek belső szabályai szerint. Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alapító okirata Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. - a Pedagógiai Program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 5
- a tanév Munkaterve Az intézmény éves munkaterve hivatalos dokumentum, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. - a Házirend A házirend tartalmazza az intézményben a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. - jelen Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény szervezeti felépítése 1. Az intézmény vezetője Az intézményvezető: - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; - döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; - előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; - kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; - gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; - tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; - teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; - szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezető számára meghatározottak szerint kiadmányozza: - a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; - a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; - a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; 6
- az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; - az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; - a közbenső intézkedéseket; - a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: a) személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; b) pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés érdekében: a) a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, b) az intézmény fenntartása, kérdésében a tankerület munkatársaival, c) az intézmény működtetése kérdésében a Művelődési GAMESZ munkatársaival és az illetékes települési önkormányzat képviselőjével. 2. Az intézmény vezetése 1) Az intézményvezető feladatait általában a helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást a hatályos munkajogi szabályozás alapján a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. 2) A vezető helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 3) Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Az általános igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját természettudományi, társadalomtudományi, testnevelés munkaközösség munkájának ellenőrzése pályázatok figyelése, készítése iskolai adminisztráció Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. A szakmai igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja és ellenőrzi a pedagógusok munkáját pályázatok figyelése, készítése osztályfőnöki munka és a munkaközösség irányítása alsós és tanórán kívüli tevékenység munkaközösség munkájának koordinálása 7
iskolai adminisztráció Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. 3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával és a diákönkormányzat vezetőjével. Az iskola vezetősége: az igazgató az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői az intézmény közalkalmazotti tanácsának vezetője, szakszervezeti titkár Szükség esetén a tanácskozáson részt vesz: az érdekképviselet vezetője a DÖK pedagógus segítője, vezetője a gyermek és ifjúságvédelmi felelős az érdekképviselet, közalkalmazotti tanács tagjai más meghívott nevelő 1) A vezetők az értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 2) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a vezetőség havonta vezetői megbeszélést tart. 3) A vezetőség rendszeresen vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 4) Az elhangzott publikálható információk továbbítása a munkaközösség-vezetők feladata, kötelessége. A nem publikálható információkat bizalmasan kell kezelni. Helyettesítési rend 1) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános helyettese látja el az intézményi vezetési feladatokat. 2) az általános igazgatóhelyettest távolléte esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes, 3) a pedagógiai igazgatóhelyettest a szervezési igazgatóhelyettes 4) a szervezési igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, 5) az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjét a természettudományi munkaközösség vezetője helyettesíti. 8
Iskolatitkár és gazdasági ügyintéző Feladataikat a munkaröri leírásában rögzítettek szerint végzik. A szervezeti felépítés vázlatrajza: 1. sz. mellékletben található Intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás módjai Alkalmazotti közösség : nevelőtestület, pedagógus munkát segítő alkalmazott A tanulók (gyermekek) közösségei: osztályközösségek,csoportok, Diákönkormányzat Szülői közösség: osztályok szülői választmánya, Szülői Szervezet Alkalmazotti közösség 1) Az alkalmazotti közösséget a nevelőtestület és a pedagógus munkát segítő alkalmazott alkotja. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget, a nevelőtestületet, valamint azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott közfeladatot ellátó személy. 2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 3) A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, belső levelező rendszer. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. 4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőket meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. 2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. 9
3) Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvi órák, matematika, informatika) 5) Diákönkormányzat: Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanulók nagyobb közösségének. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat megalakulását, működési rendjét, jogosítványait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Szülői Szervezet Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre, a köznevelési törvény alapján. 1) A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, dönthet arról, hogy ki lássa el a szülői képviseletet az iskolaszékben. 2) Az intézményben működik a Szülői Szervezet, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. Az osztályok SZM-választmányi tagjai alkotják az iskolai Szülői Szervezet vezetőségét. A Szülői Szervezetet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 3) A vezetőség, az iskola vezetőinek közreműködésével, egyszerű többséggel elnököt, elnökhelyettest és gazdasági felelőst választ maguk közül. 4) Az iskolában nem működik iskolaszék, ezért annak jogait a Szülői Szervezet gyakorolja. 5) Az iskola a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. 6) Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról. 7) A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermekek iskolába történő beíratásakor át kell adni, illetve annak érdemi változása esetén a változásról tájékoztatni kell őket. 8) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel 10
kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 9) A Szülői Szervezetet az intézményvezető tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 10) A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 11) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is. 12) A Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülők szóbeli tájékoztatása - Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. - A szülői értekezletek rendje: o szeptember: 1-8. o. o november: 8. o. (a pályaválasztásról) o február: 1-8. o o május: 1-8. o o májusban a leendő elsősök szüleinek - Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú és számú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. - Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. - Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői fogadóórákat tart. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. - Nyílt napot tartunk: - tanévenként egy alkalommal, igény szerint - a leendő első osztályosok szüleinek, külön értesítés szerint 11
A szülők írásbeli tájékoztatása - Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. - A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni. Azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladatlap kiosztása napján. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. - A szülőket iskolánk honlapján is folyamatosan tájékoztatjuk. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ-ek elfogadásáról, jóváhagyásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, - jogszabályban meghatározott más ügyekben - dönt. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. - Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben ( a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, a tanulók fegyelmi ügyeiben, az intézményvezetői, intézményegység-vezetői 12
pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról) nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadása átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles értekezleteken, a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei 1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai Szülői Szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleménynyilvánítási, a javaslattevő és az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. 3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozóértekezlet őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet 4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései 1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Az Év Diákja cím odaítéléséről 3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Gothard-emlékérem odaítéléséről 4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 13
5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelen levő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület munkaközösségei A szakmai munkaközösség részt vesz a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg 1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. 2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Társadalomtudományi munkaközösség (magyar, történelem, ének-zene, rajz, idegen nyelv, tánc és dráma, etika, hon és népismeret tárgyakat tanító pedagógusok, könyvtár) Természettudományi munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika, testnevelés, egészségtan tárgyakat tanító pedagógusok) Testnevelés munkaközösség (testnevelés tantárgyat tanító alsó és felső tagozatos pedagógusok) Osztályfőnöki munkaközösség (1-8. évfolyam osztályfőnökei) Alsós munkaközösség (1-4. évfolyamokon tanító alsós pedagógusok, a tantárgycsoportos oktatásban részt vevő pedagógusok) Tanórán kívüli foglalkozások munkaközössége ( csoportvezetők, tanórán kívüli tevékenységet folytató pedagógusok) 3) A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség-vezető személyét 5 évente újra kell választani. 14
4) A szakmai munkaközösségek feladatai: - fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktatómunkát - javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására - szervezik a pedagógusok továbbképzését - támogatják a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkáját, - összehangolják az egységes intézményi követelményrendszert - felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét - kiírják és lebonyolítják a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket - részt vesznek a főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának irányításában,, mentori tevékenység - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat 5) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a külső szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 6) A munkaközösség-vezető feladatai és jogai: összeállítja az iskolai pedagógiai program és az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét irányítja a munkaközösség tevékenységét, szakmai munkáját, értekezleteket hív össze elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit közreműködik a munkaközösségi tagok szakmai munkájának, a tanmenetek szerinti előrehaladás és annak eredményességének, a tanulók kellő számú érdemjegyeinek ellenőrzésében összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére figyelemmel kíséri a tankönyvek kiválasztását, az elvek érvényesülését beszámol a félévi és az év végi értekezleten a munkáról, a feladatokról Kapcsolattartás és egyeztetés a munkaközösségek között. A nevelőtestület feladatainak átruházása 1) A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: A fegyelmi bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása 15
tárgyilagos döntés meghozása Tagjai: az intézmény vezetője vagy egyik helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke a fegyelmi ügyben független pedagógus a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője gyermek- és ifjúságvédelmi felelős osztályfőnöki munkaközösség vezetője Javítóvizsga-bizottság: Feladata: döntés a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, a tantárgyi minimumszint teljesítéséről. A javítóvizsga nem nyilvános. Tagjai: vizsgáztató nevelő szakmai munkaközösség vezetője egy szaktanár Osztályozóvizsga-bizottság Feladata: egy-egy tantárgyból a követelményszint elsajátításának megállapítása Tagjai: igazgató vagy helyettes vizsgáztató nevelők, szaktanárok osztályfőnök Tantárgyfelosztást előkészítő bizottság Feladata: optimális tantárgyfelosztás készítése a tanárok, tanulók érdekeinek figyelembevételével Tagjai: igazgatóhelyettesek szakterület munkaközösség-vezetője Támogatásokat elbíráló bizottság Feladata: étkezési és tankönyvtámogatás megállapítása, elosztása, a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a jogosultságok alapján. Tagjai: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnök 16
A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása a taneszközök, tankönyvek kiválasztása továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre, minőségi bérpótlékra való javaslattétel a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzésének rendjét az évente elkészített ellenőrzési terv fogalmazza meg, amely tartalmazza: az ellenőrzés szempontjait, céljait, formáit területeit felelőseit az ütemtervet A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát, a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktatómunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő- és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, 17
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő- és oktatómunka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A belső ellenőrzés során szerzett tapasztalatok összegzése, értékelése után az észrevételeket ismertetni kell az érintett pedagógussal. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés 2013. aug. 31-ig hatályban van az 1993. évi LXXIX. törvény118.. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását : - a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, - a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok - Szemléletformálás a szülők és pedagógusok körében szülői értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, DÖK megbeszélés keretében. - A feladatok elvégzése érdekében motivál, koordinál, pedagógusokat továbbképzésre ösztönöz. - Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza. - Felméri a hátrányos és a veszélyeztetett tanulókat az osztályfőnökök segítségével. - Nyilvántartást vezet a veszélyeztetettség típusának és súlyának mérlegelésével. - Megoldási javaslatokat terjeszt elő, előkészíti a további lépéseket. - Egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálattal. - A hátrányos helyzetű, illetve a veszélyeztetett gyerekek szabadidős tevékenységét és tanulmányi előmenetelét figyelemmel kíséri, javaslatot tesz az esetleges változtatásokra.(napközis, tanulószobai elhelyezés, segélyezés, különböző táborok, szabadidős programok) - Azonnali, konkrét beavatkozást igénylő esetekben felveszi a kapcsolatot a gyámhatósággal, szükség esetén a rendőrséggel. - Ha a hátrányos helyzetű tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, javaslatot kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. - Részt vesz a védelembe vett gyermekek egyéni gondozási- nevelési tervének elkészítésére összehívott esetkonferenciákon. - Segíti a hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztását. - Részt vesz az adható segélyek, támogatások elosztásában. 18
- Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, tájékoztatja az érdekelteket. - Segíti és szervezi a veszélyeztetett tanulók szünidei elfoglaltságát. - Részt vesz szakmai értekezleteken, tanácskozásokon. - Folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal - Az eseti problémákat írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálat felé - Szükség szerint közös családlátogatást végez a Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozóival. - Követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzásainak alakulását. - Igazolatlan hiányzások esetén megteszi a szükséges jelzéseket a szülők, valamint a fenntartó irányában a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően. - Heti egy alkalommal fogadóórát tart. A tanév rendje 1) Az oktatási miniszter által évenként rendelettel meghatározottak szerint a tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét DÖK- nap megtartásának idejét 3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon (az első két órában) ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 4) A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézményben ki kell függeszteni. 5) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6:45 órától 17 óráig tart nyitva. A tornaterem a programok függvényében 21 óráig tarthat nyitva. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 6) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 7) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben az alábbiak szerint: a napi tanítási idő 8:00-tól az utolsó foglalkozás befejezéséig tart. indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el a tanítási órák idő tartama 45 perc 19
az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik 8) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 9) 2011. évi CXC. nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás, igény esetén az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. Az intézményvezető szülő kérelmére felmenti a tanulót a délutáni egyéb foglalkozások alól, amennyiben az intézmény nem egész napos iskolaként működik. A szülők a fenntartó által kiadott írásos kérelem kitöltésével kérhetik az adott tanuló felmentését. Az óraközi szünetek, ügyeleti rend 1) Az óraközi szünetek időtartama 10 vagy 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. 2) A szünetek ideje alatt a tanulók a tantermekben vagy a folyosókon tartózkodhatnak. Az arra kijelölt két óraközi szünetet a tanulók - az időjárástól függően - az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. 3) Az étkezés ideje 11:30 és 14:30 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 4) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. 5) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend az intézmény folyosóira kerül kifüggesztésre. 6) Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját. Problémás esetben az ügyeletes tanuló értesíti az ügyeletes tanárt. 7) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti időszakokra: reggel 7:30 órától 8:00 óráig. A tanítás nélküli munkanapokon gyermekfelügyeletet igény esetén biztosítunk. Az intézmény munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az igazgató vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. 20
Az intézmény tanítási időtől független hivatalos munkaideje: Hétfőtől péntekig 6:45 órától 17:00 óráig A pedagógus munkát segítő adminisztratív dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7:30 órától 16:00 óráig Pénteken 7:30 órától 13:30 óráig tart. - Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. - A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető és a vezetőhelyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa szakértők együttműködésével tartja. - A vezető-helyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. - A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje - a kötelező órákból - a nevelő-oktató munkából - a tanulókkal való - a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggőfeladatok ellátásához szükséges időből áll. - A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. - A köznevelési törvény szabályozása szerint a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát az intézményvezető által - a törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. - A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. - Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. - A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi úgy, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. - A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. - A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 7:30 -ig jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. 21
- A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. - Az iskolatitkár munkarendjét, az intézményvezető állapítja meg. - Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az intézmény vezetőt kell értesíteniük - A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézmény házirendje határozza meg. - A házirend szabályait a nevelőtestület az igazgató előterjesztése után az érintett közösségek véleményének kikérésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára, dolgozójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. 22
23
A könyvtári bélyegzőt a könyvtáros használhatja. A bélyegzők tárolási helye: a titkárságon elhelyezett lemezszekrény. (A helyiség riasztóval védett). A bélyegzők nyilvántartását az ügyviteli ügyintéző őrzi. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola ügyeletes vezetőjének vagy a Művelődési GAMESZ dolgozójának. Az értesített vezető vagy dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 24
3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és alkalmazottak az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a betonos pálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 5. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet fogadó munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 6. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 7. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles minden segítséget megadni az illetékes hatóságnak a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, bombariadó esetén az elkövető felkutatásához. 8. Amennyiben iskolai tanuló érintett a cselekményben, bizonyítottság esetén vele szemben az SZMSZ-ben foglalt fegyelmi eljárást kell lefolytatni. 9. A rendkívüli eseményről az intézmény vezetője haladéktalanul tájékoztatja a fenntartó illetékesét. Tanórán kívüli tevékenység 1) Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége a szülői szervezet a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. 2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény az első tanítási napon hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 10-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni külön nyomtatványon a szülők aláírásával. 3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 25