PKCS Kozleményei-6. 35 A NEVELÉSÜGY TERVEZÉSÉNEK DEMOGRÄFIAI VONATKOZASAI (Demographie Aspects of Educational Planning - Fundamentals of Educational Planning, N 9.) BEVEZETÉS A demográfiai elemzés emberi közössegek vizsgálataként definiálható. A vizsgálat egyik megkozelitési módja, hogy próbáljuk megmagyarázni a demográfiai tényeket, keressük a mögöttük rejlo osszefüggéseket. Ez elméleti demográfiai elemzésnek nevezheto. A másik mód, hogy megelégszünk egy csakis leiró jellegü vizsgálattal és "a népesség statisztikai leirásá"-val fejezzük be a tanulmányt. A valóságban azonban nem lehet ilyen világos megkülönböztetest tenni: nem végezhetôk népességelore-számitások minimális demográfiai elemzés nélkül. Bármelyik kozelitést fogadjuk is el, a vizsgálatnak két lehetséges területe van, amelyek a célok és módszerek tekintetében eltérnek egymástól. Az érdeklodést összpontosithatjuk a népesség jelenlegi helyzetére. Ezt rendszerint statikus népesságvizsgálatnak nevezzük és amit ebben az esetben vizsgálunk, az a népesség státusa, másszóval strukturája, osszetétele. Másrészt összpontosithatjuk az érdeklodést a népességi trendekre, a népesség elemzésének dinamikus vonatkozására. A népességi trendek - amelyeket a népesség mozgásának is nevezünk - bizonyos tényezoktol függenek, elsosorban az olyan demográfiai eseményektol, mint születések, házasságkotések és halálozások. Az egyszerüség kedvéért tiszteletben fogom tartani ezt a hagyományos megkülönböztetest olymódon, hogy az elso részben vizsgálom a népesség strukturáját és ennek nevelésügyi problémákra gyakorolt hatásait, a második részben pedig a népességi trendeket, illetve a népesség mozgását és ennek hatását a nevelésügy tervezésére. A) A NÉPESSÉGSTRUKTURÁNAK A NEVELÉSÜGYRE GYAKOROLT HATÁSAI Mint mar emlitettük, a népesség strukturájának vizsgálata osszetételének vizsgálatát jelenti, bizonyos elore meghatározott ismérvek szerint. Az oktatás tervezoje különbözo okokból foglalkozhat a népesség megoszlásával. Eloször, érdekelheti a népesség megoszlása kor és nem szerint. Ez lehetové teszi számára, hogy felmérje az iskoláskoru népesség relativ nagyságát, ami nyilvánvalóan a nevelésügyi politika alapját és kiindulási pontját képezi. Másodszor, foglalkozhat a népesség megoszlásával a gazdasági aktivitás szektorai szerint és mindegyik szektoron belül foglalkozások szerint. Teljesen nyilvánvaló, hogy csak akkor végezhetjük el a munkaeroszükséglet becslését^és határozhatjuk meg a müszaki oktatás, a szakoktatás és a felsofoku oktatás céljait, ha pontosan ismerjük a gazdasági aktivitásnak szektorok és foglalkozások szerinti megoszlását. Harmadszor, a nevelésügy tervezoje érdeklodhet a népesség földrajzi megoszlása iránt, ugyanis ez a megoszlás befolyásolja a nevelésügyi koltségeket, valamint az iskolák tipusainak, nagyságának és elhelyezésének kijelolését. E munkának a népességstrukturára vonatkozó része a három fent emlitett szempontot fogja tárgyalni. Szükséges azonban, hogy elsosorban gyors áttekintést adjunk a népességstruktura elemzési módszereirol és foképpen a népszámlálási módszerekrol. 1. Figyelembe kell venni, hogy a munkaeroszükségletet számos tényezo befolyásolhatja, ezért az ilyen jellegü szükségletek eloreszámításai általában csak megközelitö jellegüek lehetnek.
36 PKCS Kozleményei-6. I. Népszámlálások; a népesség strukturájának vizsgálata A kormányok mindig szükségesnek tartották, hogy tudják hány ember tartozik kormányzásuk ala. Ettol függó'en határozták raeg a toborzás volumenét a fegyveres erok részére, az adóterhek, a fold igazságos elosztását stb. Ahogyan az állam funkciói szaporodnak, tevékenységi területe bó'vül, egyre fontosabbá válik a népszámlálás és egyre több információt kell gyüjtenie. A népszámlálások mar nem csupán a népesség megszámlálásából állnak, hanem sokoldalu információk szerzésére is lehetoséget nyujtanak. A népszámlálások egyre komplexebb feladattá válnak és lebonyolitásukhoz egyre több és magasabb szakképzettségü emberre van szükség. Emiatt a népszámlálás koltségei jelentosen emelkedtek. Ezenkivül a feldolgozandó statisztikai adatok száma és sokfélesége míatt a népszámlálási adatok csoportositásához és rendezéséhez elég hosszu ido szükséges. Ugyanakkor a statisztikai adatok vesztenek értékükbol, ha rövid idón belül nem teszik kozzé oket Ezeknek az adatoknak nemcsak az a céljuk, hogy a népesség iránti tudományos érdeklodést kielégitsék, hanem mindenekelott az, hogy segitséget nyujtsanak a tervezéshez. Különbözo módszerekkel végezhetünk népszámlálást és a módszer kiválasztása nagymértékben függ a fennálló lehetó'ségektol és a müvelethez használható személyzet számától. 1. Különbözo tipusu osszeirások Az osszeirások a gyüjtött adatok pontossága szerint a kovetkezoképpen osztályozhatók: - Teljes népszámlálás - Reprezentativ felvétei - Becslés (tényleges népszámlálás Manyaban). A teljes népszámlálás nyilvánvalóan az a módszer, amely a legrészletesebb és legponiosabb eredményeket adja. A terület valamennyi lakosával érintkezésbe lép és mindegyik személyre vonatkozóan külön adatokat kap. Nyilvánvaló azonban, hogy a teljeskörü és részletes népszámlálás óriási koltséggel jar, és nagyszámu személyzet foglalkoztatását követeli meg. Ezért elôfordul, hogy részletes népszámlálás helyett reprezentativ osszeirást alkalmaznak: ez különösen egyes fejlodo országokra vonatkozik, ahol hiány van szakképzett személyzetben és megfelelo anyagi források sem állnak rendelkezésre. Bármilyen osszeirásban elofordulhatnak megfigyelési hibák. de a véletlenszerü kiválasztás ezenkivül sajátos tipusu hibára ad lehetoséget, ugyanis eíofordulhat, hogy a minta nem képviseli megfeleloen az egész népességet. Tény azonban, hogy mikrocenzus eseién a munka kevesebb személyzettel végezheto el, amelyet igy jobban ki lehet képezni és ellenorizni. Ezáltal jelentosen csökkenthetok a megfigyelési hibák. A végso elemzésnél egv jól végrehajtott reprezentativ összeirás során kapott eredmények néba jobbak, mint azok, amelyeket nem megfelelo körülmenyek között végzett, részletes népszámláláskor nyernek. Teljes népszámlálás illetve véletlenszerü kiválasztással tortene osszeirás hiányában népességbecslés ' r égezheto részieges (mezögazdasagi, iskolai stb.) összeirasokban va.v specialis nyilvántartásokban,igv adóieírvzékeken. sza ^azási nvilvúntnvtásokon vagi/ jegyrsndszer- jegyzékeken szereplo bejegyzések alapján. Bármilyen beeslési eljárásnál. természeteson, elofordulhatnak hibák. Ezek vagy csoportositási, vagy pedig az osszlétszára megállapitása során alkalmazott arányszámoknak és egyéb kiegyenlitésitényezoknek tulajdonithat.o hibákból származnak. Ezért az ilyen becsléseket igen óvatosan kell alkalrnazni. Még olyan országokban is, ahoi telieskörii népszámlálásokat tartanak, az osszeirásokat csak viszonylag hosszu idokozoìiként (például 10 évenként) végzik. Ezért nagy problema, hogy miként lehet demográfiai adatokat szerezni a népszámlálások közötti években. A legbiztosabb módsze" az aliando népességnyilvántartás vezetése. Ez ugy torténik, hogy lapot fcktetnek fej az ország ^arületén élo minden személyrol egy jdott idopontba.n és uj iapokkal bovitik a nyilvántartást valahányszor valaki megszüíetik vagy a teriüetre költözik, ill. lapokat iktatnak Id a nyilvántartásból, ha valaki meghal vagy fávozik a területrol Ilyen nyilvántartó segitségével bármely idopontban megha-
PKCS Kozleményei-6. 37 tározható a népesség nagysága es strukturája. Ahoi nines ilyen népességnyilvántartó, megkisérelheto a számok extrapolálása a két elozo népszámláláskor észlelt trendek alapján. Az ilyen fajta extrapólalas azonban pontatlan eredményekre vezethet, mert nines biztositék arra, hogy a multban észlelt trendek tovább folytatódnak a jövoben. Olyan mértékben, ahogyan a termékenységi és továbbélési arányszámok kor szerint ismeretesek, eloreszámitások is végezhetok az utolsó népszámlálás adataiból. Erre a problémára a második részben még visszatérek. A fentiekben megpróbáltam leirni néhány népszámlálási módszert. Ezekbol máris láthatjuk a népszámlálás komplexitását és azokat a nehézségeket.amelyek a pontos népesedésstatisztikai adatok gyüjtése során felmerülnek (különösen ott ahol nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek), valamint azt, hogy általában miért fordulnak elo hibâk a demográfiai adatokban. 2. A demográfiai adatok relativ értéke Három fa]ta hibát különböztethetünk meg: a mintavételbol, megfigyelésbóì eredoeket. a felvételek szervezésébol és a a) A mintavétel okozta hibák Amint láttuk, ezek a hibák azzal a lehetoséggel függnek össze, hogy a kiválasztott minta nem reprezentativ jellegü. Ezért ezek egyrészt a minta nagyságától függnek (minél nagyobb a minta, annál több esély van arra, hogy a valódi tényeket megközeliti) másrészt a mintavétel minoségétóì, azaz a mintavétellel megbizott személyzet jártasságától. b) A felvételek szervezésének tulajdonitható hibák Demográfiai felvételek szervezése különösen nehéz és kritikus feladat a fejlodo országokban. Nyilvánvaló.hogy a nem megfeleló' infrastruktura(a kozlekedésihálózathiányos kialakitása és gyakran rossz minosége), azzal a korülménnyel párosulva, hogy nagy távolságokat kell bejárni, hogy kapcsolatot teremtsenek az elszórtan lakó és néha mobil népességgel, a terep és az éghajlat problémái gátolják az osszeirás müveletét és ellenorzését. Ezenkivül nem könnyü elegendo szakképzett számlálóbiztost toborozni, akik végre tudják hajtani ezeket a nehéz felvételeket s ugyanakkor hajlandók ilyen nehéz korülmények között dolgozni. A felvétel során összegyüjtött adatok minosége egyébként a számlálóbiztosok hozzáértésétol és lelkiismeretességétol függ. c) Megfigyelési hibák A fejlodo országokban elofordul, hogy aránylag sok a megfigyelési hiba. A legtöbb demográfiai adatot az egyének kijelentése alapján szerzik: igy, ha a népesség egy része nem tud irni-olvasni és ha kevés fontosságot tulajdonitanak az ido és dátum pontos fogalmainak, megvan az esély arra, hogy néhány megállapitás nem lesz pontos. Számolni kell a hamis, azaz a szándékosan valótlan kozlésekkel is. Ez akkor fordul elo, ha az emberek nem értik meg a népszámlálás pontos célját és attól tartanak, hogy ezek valamilyen kormányvizsgálatot képviselnek, amely esetleg adót, katonai szolgálatot vagy egyéb ilyen kötelezettséget jelent számukra. Vannak olyan esetek is, amikor a babona vagy a tabu tiltja az élet bizonyos tényeinek felfedését. Igy tehát látható, hogy milyen fontos és kényes a számlálóbiztosok munkája, mert bizalmat kell kelteniök az emberekben, meg kell nekik magyarázniuk, hogy miért gyüjtik az információkat,azaz röviden, meg kell nyerniük öszinte közremüködesüket. Az összeirasi müveletbe a fent emlitett tényezôkmiatt bekerült számos hiba csak akkor korrigálható, ha ismerik a hibák irányát - hogy felfelé vagy lefelé torzitanak-e - és relativ nagyságát. Ezért hajtanak végre néha ellenorzo osszeirást: ezt kevesebb számu esoporton illetve egységen, de jobb lehetoségekkel és képzettebb személyzettel valósitják meg. Az ellenorzo osszeirás és az eredeti osszeirás során kapott eredmények osszehasonlitása lehetôvé teszi az elkövetett hibák tipusainak feltárását: felfelé vagy lefelé irányuló trendjük és relativ nagyságuk megállapitását. Habar a demográfiai adatokban gyakran vannak hibák, a nevelésügy tervezojének ezeket az adatokat mégis alapul kell vennie bizonyos dontések és oktatási célok megállapitásánál. Ezért tajé-
38 PKCS Kozleményei-6. kozódnia kell arról, hogy muyen módszerekkel szerezték az adatokat és foképpen, hogy ezek az adatok mennyire pontosak. Munkájában mindig figyelembe kell vennie az ilyen statisztikai adatok relativ értékét és terveiben helyet kell hagynia ezek kiegyenlitésére, hogy a népességbecslésekben elkövetett hibák hatásait alkalomadtán ellensulj'ozhassa. A népszámlálás során szerzett inform áció egyik legfontosabb része mínden egyes egyén kora, ami lehetové teszi a népesség korstrukturájának meghatározását. II. A NÉPESSÉG KOR ÉS NEM SZEPJNTI STRUKTURÁJA A legegyszerübb módszer a népesség kor és nem szerinti strukturáiának vizsgálatá.ra a korfa készitése. (Példaként az l.ábra bemutatja a Fi'anciaország népességére 1968-ben vonatkozó korfát.) A népesség kor struktur ájának vizsgálata nagyon fontos a demográfiai elemzésben, egyrészt mert összefoglalja a nemzet demográfiai multját, másrészt mert - ahügyan ezt a második részben látni fogjuk - bizonyos mértékig irányitja a népesség késobbi trendjét. A korstniktura mint mondtuk, összefoglalja a nemzet demográfiai multját. A számok minden egyes korban iiletve minden egyes korcsoportban a következoktol függnek: (a) a születések számától abban a nemzedékben iiletve nemzedókekben, ahonnan származtak; (b) a halandóságnak arra a nemzedékre iiletve a.zokra a nemzedékekre gyakorolt hatásától; (c) a vándorlások mértékétol a különbözo idokben és a vándorlók korától. Szül. év 100 Szúl. év 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 0 50 100 150 200 250 300 350 400 4ñ0 Az egyes korosztályokhoz tartozó személyek szánia (ezer) 1. abra. Franciaország népessége: becslés az 1968. január 1-i állapot szerint. Forras: Institut national de la statistique et des etudes économiques, Paris, 1968.)
PKCS Kozleményei-6. \!, 39 Igy a népesség korfájának alapos vizsgálata elegendo azoknak a régebbi eseményeknek a feltárására, amelyek egy ország népességét befolyásolhatták. A franciaországi népesség korfájának esetében világosan láthatóak a második világháboru hatásai.a születések száma határozottan csökkent a hadiállapot éveiben, ezt a csokkenést azonban jelentosen kárpótolta a születések novekedése a háboru utáni években (1946-1950); ezt a novekedést gyakran "baby boom"-ként (születési csucsként) emlitik. A "baby boom" nyilvánvalóan 1951-ben ért véget, habar a születésszám csokkenése azon a ponton rendkivül lassù volt. Az elso világháboru demográfiai hatásait ugyanilyen módon! 3- het vizsgálni: ugyancsak születési hiány mutatkozott a hadiállapot éveiben (1914-1918) és hasonlóképpen emelkedett a születések száma a háborut követo években (1920-ban és 1921-ben). Ezenkivül szokatlanul magas volt a férfiak halálozási arányszáma az 1880- és 1900 között született nemzedékben, tehát azoknál a férfiaknál, akik alkalmasak voltak katonai szolgálatra a háborus években. Ilyen információ szerezheto egy korfa szabálytalanságainak értelmezése során. A következtetésekhez azonban a korfa szabálytalanságainak reálisaknak kell lenniök, azaz vaiò tényeken és nem olyan pontatlanságokon kell alapulniok, mint amilyenek az egyének bejelentéseiben elôfordultak. 1. Pontatlan adatok a korra vonatkozóan és a korfa kiegyenlitésének módszerei A népesség korstrukturáját gyakran az általános népszámlálás alkalmából igyekeznek megállapitani. Ezért a számlálóbiztos feladata nemcsak abból áll, hogy megszámlálja a népességét, hanem abból is, hogy meghatározza a korokat az egyéni kozlések alapján. Elöfordul azonban, hogy pontatlan vagy hamis kozléseket kap. Pontatlan kozléseket adnak olyanok, akik nem tudják pontosan, hogy hány évesek és ezért a hozzávetoleges korukat adják meg; a hamis kozlések viszont azoktól származnak, akik tudják, hány évesek de valamilyen okból más számot mondanak. A nok esetleg hiuságból tagadják le korukat, a férfiak viszont idosebbnek vallják magukat az esetleges elonyök kedvéért, pl. hogy a közös földbol bizonyos részt kapjanak, mert mar elérték a 18. életévüket. A törökorszagi népszámlálás során megállapitott korstruktura 1945-ben jól illusztrálja a pontatban bejelentések kovetkezményeit. Elegendo, ha rápillantunk a népszámláláskor tett kozléseken alapuló török korfára (lásd 2. abra), hogy lássuk mennyire vonzóak a 0-ra és 5-re végzodo számok. Ezt a vonzerot még azoknak a személyeknek a rendkivül csekély száma is mutatja, akik korukat a privilegizált számok elotti vagy utáni évben (9-re ill. 1-re és 4-re, illetve 6-ra végzodo korok) tüntették fel. A 0-ra és 5-re végzodo legkedveltebb számokon kivül a paros számokat részesitik elonyben, a páratlanokkal szemben. Ez a vonzódás a 0-ra és 5-re végzodo korokhoz, továbbá a paros számok páratlan számokkal szembeni nagyobb kedveltsége nyilvánvalóan nemcsak Törökorszagra jellemzö. Minden olyan országban megtalálható, ahol az emberek tobbsége nem tudja pontosan, hogy hány éves. Több teszt áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy felmérjük a különbözo korszámok vonzási fokát és ennek megfeleloen a kozlések pontatlansági fokát. A tesztek közül a legismertebbek Whipple, Myers és Bachi tesztjei. Az ENSZ Titkársága saját módszerét ajánlotta. 1. A terjedelemre való tekintettel nem ismertethetjük ezeket a teszteket. Az érdeklodó olvasók világos magyarázatot találhatnak az ENSZ által kiadott A népességbecslésekre használt ahpadatok minoségének értékelési módszerei (Methods of Appraisal of Quality of Basic Data for Population Estimates) e. kézikonyv 40-43. oldalán.
40 PKCS Kozleményei-6. Kor Kor 70 Férfi 70 60 60 50-50 40-40 30-30 20 20 10 - IX \ \ \ 3 400 000 300 000 200 000 100 000 100 000 200 000 300 000 400 000 2. abra Törökorszag népessége 1945-ben nem, kor es öteves kcrcsoportok szerint a népszámlálási adatok alapján. Forras: ENSz, A népességbecslésre használt alapadatok minoségének értékelési môdszerei,ne^y York, 1955. 34. o. (Population studies, No 23. ST/SOA/Series A ) A 2. abrán ismertetett korfa-tipus természetesen tulságosan pontatlan ahhoz, hogy közvetlenül használjuk. Ezért kiegyenlitésekre van szükség, Szeretném azonnal hozzátenni, - ugyanis tendencia, hogy figyelmen kiviil hagyjuk ezt a tényt -,hogy a kiegyenlités fô célja az, hogy minél közelebb keruljiink a valósághoz. Nem olyan korfát kell kialakitanunk, amely szabályosabb, vagy mondjuk forma szempontjából esztétikusabb, ill. amely jobban megfelel egy korfa-modellnek. A nemzet demogrâfiai multjából eredo szabálytalanságokat nem szabad a kiegyenlités ürügye alatt kiküszöbölni. Ilyenképpen a Franciaország korfájában észlelt szabálytalanságokra nagymértékben a mult eseményei adnak magyarázatot. a) A korfa egyengetése Tekintettel arra, hogy a korbevallás pontatlansága a 0-ra és 5-re végzodô számok vonzásának tulajdonitható, a korok csoportositása egymást követo öteves korcsoportokban csökkenti a pontatlanságot, mert minden egj r es öteves csoportban van 5-re, illetve 0-ra végzôdo kor. Ezt tettük Törökorszag korfájával (nem árnyékolt részek).
PKCS Kozleményei-6. 41 Ha a szabálytalanságok - amelyek nem magyarázhatók a mult eseményeìvel - az elso kiegyenlités után még mindig megmaradnak és ha azt gyanitjuk, hogy ezek számlálási hibáknak vagy pontatlan bevallásoknak tulajdonithatók, akkor alkalmazhatunk egy módszert, amely abból ali, hogy minden egyes korcsoportot összekapcsolunk a két elozo és a két utána következo csoporttal. Ha S 0 a számot jelenti a vizsgált korcsoportban, S_^ és S_2 a két megelozô korcsoportot, és S^ és S2 a két következo korcsoportot, akkor a kiegyenlitési képlet a következo: S' = (-S +4S +10S +4S -S) o 16 v -2-1 o 1 2' S' 0 természetesen kiegyenlitett szám a vizsgált korcsoportban. Ez az "egyengetési" módszer nagyon jó és hasznos, ha az adatok igen pontatlanok. Fo hátránya - és a fo ok, amiért óvatosan kell használni -, hogy a szabálytalanságokat minden diszkrimináció nélkül torli. A pontatlan bevallások illetve felbontások okozta szabálytalanságokat éppen ugy eltünteti, mint a valóban létezo szabálytalanságokat. Ezenkivül ismerni kell hozzá a számokat a kérdéses korcsoportot megelozo két korcsoportban és a két utána következo korcsoportban, ezért nem alkalmazható sem a 0-4 és 5-9 évesek korcsoportjára sem a 70 éven felüliek korcsoportjaira. A 70 éven felüliek korcsoportjai természetesen nem érdeklik közvetlenül az oktatás tervezojét, a 0-4 és 5-9 évesek korcsoportjai tekintetében azonban a lehetô legpontosabb ismeretekkel kell rendelkeznie. A népszámlálási adatok általában aránylag pontosak az 5-9 évesek korcsoportját illetoen. A szulok általában helyes felvilágositást adnak az ehhez a csoporthoz tartozó gyermekek koráról. Ennek ellenére néha helytelen bevallások is elôfordulnak, olyan esetekben pi., amikor a szülok idosebbeknek vallják gyermekeiket abban a reményben, hogykorábban küldhetik ôket iskolába. Másrészt a tapasztalat azt mutatja, hogy a 0-4 évesek korcsoportjában a gyermekek megszámlálása sokszor hiányos és ennek kovetkeztében a számok abban a csoportban aláértékeltek. Ezért a számokat óvatosan kell használni és a lehetoség szerint korrigálni kell az idonként végrehajtott ellenorzo népszámlálás eredményeinek felhasználásával. b) Tizéves korcsoportok felosztása otéves korcsoportokra A népesedés statisztika nemcsak pontatlan. A statisztikai adatok néha nem elég részletesek. Elofordulhat például, hogy csak tizéves korcsoportok állnak rendelkezésre holott, otéves korcsoportokra szeretnénk adatokat kapni. Ilyen esetben az alábbi képlet használható: '.-i f + - (f - f ) o 8-1 +1 ahol f Q a kérdéses tizéves korcsoportban lévok létszáma, f_^ az elozo tizéves csoportban lévok létszáma és f +^ a következo tizéves csoportban lévok létszáma. Ekkor az f a a kérdéses tizéves csoport elso otéves csoportja, és f^-t, a második otéves csoportot, kivonással kapjuk meg: f b - f o - f a- Tételezzük fel, hogy az alábbi számmegoszlás áll rendelkezésünkre 0-9 10-19 20-29 4 500 4 200 4 050 és hogy a 10-19 évesek korcsoportját két otéves csoportba szeretnénk felosztani (10-14 és 15-19). A fenti képlet alkalmazásával a következöket kapjuk: f =1 10-14 2 f + - (f - f ) azaz: f = -4200 +- (4500-4050) 10-19 8 v 0-9 20-29 ; 10-14 2 8 f = 4200-2128 = 2072 15-19 2128 l.torokország esetében az 5 éven ahlli gyermekek alacsony száma az 5-9 évesekéhez viszonyítva talán az alacsonyabb szuletes! aranyszammal es a második világháború idoszakában a csecsemohalandóság csokkenésével magyarázható.
42 PKCS Közlemenyei-6. e) Otéves korcsoportok felosztâsa egyéves csoportokra Elofordulhat az is, hogy otéves korcsoportokra vonatkozó adatok állnak rendelkezésiinkre és egyéves korcsoportokra vonatkozóan szeretnénk adatokat kapni. Az általános iskolai (elemi) oktatás tervezésénél pi. jó lenne, ha nemesak az 5-9 éves és 10-14 éves korcsoportokhoz tartozó gyermekek számát, hanem a 6, 7, 8, 9 stb. éves gyermekek tényleges számát is ismernénk. Ilyen esetben interpolálni lehet a Spragus-féle szorzók alkalmazásával. Az e módszerre vonatkozó részletek a függelékben megtalálhatók. A Spragus-féle szorzók használata egyszerü és kétségteleniil megfelelo munkaeszközül szolgálnak az oktatás tervezoinek. Figyelembe kell venni azonban, hogy ez a módszer nem más, mint interpólalas. Ezért a kapott eredmények csak kozelitések, ili. hogy pontosabb kifejezéssel éljiink, olyan eredmények, amelyeket valószinüeknek tekinthetünk. Ezért ezt a módszert csak akkor használjuk, ha csupán otéves korcsoportokra vonatkozóan vannak adataink és foképpen, ha joggal gondolhatjuk, hogy a sziiletési arányszám (illetve, ami ugyanarra vezet, a eseesemohalálozási arányszám) az utóbbi években nem változott jelentos mértékben. Erre példa a születések alaesony száma hadiállapot miatt vagy a "baby boom" a háboru utáni években. Nyilvánvaló, hogy a sziiletési arányszámnak ilyen csokkenései illetve emelkedései dönto hatást gyakorolhatnak a bizonyos koru gyermekek számára néhány év mulva. Ebben az esetben, ha elég messzire visszanyuló, aránylag pontos sziiletési statisztikai adatok állnak rendelkezésre, és ha ismerjük a továbbélési arányszámokat a különbözo korokban, kétségteleniil jobb, ha a különbözo koru gyermekek számára vonatkozóan a születések száma és a továbbélési arányszámok alapján végziink becsléseket. Az ilyen becslésekkel kapcsolatos eljárást a második részben fogom részletezni. Igaz, hogy a kiegyenlitési módszerek alkalmazásával, melyek közül néhányat emlitettem illusztrálásképp,interpolálással - amelynek célja a korcsoportok felbontása - pontosnak és részletesnek tuno számokat kaphatunk. Természetesen egyetlen kiegyenlitési módszer sem szavatolhatja bármilyen ügyes legyen is, hogy pontos számokat fogunk kapni olyan adatokból, amelyek maguk is csak kétes pontosságuak. Habar az oktatás tervezojének tudnia kell, hogy a népesedés-statisztikai adatok pontatlanok, nem hagyhatja figyelmen kivül a demográfiai adatokat. Ezek képezik a tervezés alapját és minden választásban vagy dontésben szerepet játszanak. Nem szabad azonban szem eló'l tévesztenie ezek pontosságának fokát, ami rugalmas eljárást és bizonyos szabad cselekvést kiván, amikor politikai kérdésekrol döntenek. 2. A népesség korstrukturája és a nevelésiigy fejlodése Az eló'bbiekben elmondottam, hogyan értelmezheto egy korfa. Az ilyen korfa közelebbi vizsgálata azonban más jellemzoket tár fei, amelyek a nevelésiigy tervezoje szempontjából nagyon fontosak lehetnek. a) Korstruktura és pedagógus sziikséglet A Franciaországra vonatkozó korfa (L. 1. abra) azt mutatja, hogy a születések száma Franciaországban 1922 ota állandóan csökkent (ezt a csokkenést világosan mutatja a korfa szükülése), ami a második világháboru idején még fokozódott. Ez a csökkeno sziiletési arányszám kétségteleniil részben annak tulajdonitható, hogy az emberek magatartása gyermekeik száma tekintetében megváltozott, ugyanakkor azonban más okokkal is magyarázható, igy az 1914-1918. évi háboruval, amely csökkentette az azokban az években született személyek számát, akik a nemzési kort kb. 20-25 év mulva érték volna el. 1945-tol kezdve azonban a sziiletési arányszám határozottan emelkedett. Nemesak "baby boom"-ról beszélhetünk a háboru utáni elso években, ugyanis a magasabb sziiletési arányszám trendje folytatódott. Az ilyen jellegü népesedési jelenség természetesen nagy hatást gyakorolhat a nevelésiigyre is. Igy Franciaországban jelenleg (1969-ben) általában az 1945 ota született személyek járnak iskolába (általános, ill. kozépiskolába vagy foiskolára), és a születési arányszám 1945 ota magas. A tanitókat, illetve tanárokat viszont az 1945 elott született nemzedékekbol kell toborozni, és ezek a nemzedékek aránylag kis,ebb létszámuak voltaic. Igy a demográfiai adatok egyma-
PKCS Kozleményei-6. 43 gukban csak részben indokolják a pedagógusok relativ hiányát és a pedagógusok toborzásával kapcsolatos nehézségeket. Ez a helyzet a jövoben, amikor a pedagógusokat a második világháboru ota születettek köziü lehet toborozni, természetesen gyorsan javul majd. Általában véve, valahányszor, valamilyen okból növekszik a születési arányszám (vagy csökken a csecsemohalandóság), a gyermekek létszámának emelkedése azt eredményezi, hogy hat év mulva több tanuló iratkozik be az elemi iskolákba, tizenkét év mulva növekszik a beiratások száma a kozépiskolákban, és tizennyolc év mulva többen kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. * Ez aun i- ra nyilvánvaló, hogy néha figyelmen kivül hagyják és erre nem készülnek fel. Ilyen korülmények között, amikor az extra tanulók elérik az oktatás különbözo szakaszait, az utolsó pillanatban hirtelen kell intézkedni. Ezenkivül a problémát gyakran sulyosbitja az a korülmény, hogy amikor több gyermek kerül iskolába, fokozódnak az oktatással szemben támasztott társadalmi igények. A tanulók száma ilyenkor egyidejüleg növekszik, amiatt, hogy a hallgatók a magasabb születési arányszámu évekhez tartoznak és másrészt pedig emelkednek a kor szerinti beiratkozási arányszámok. b) Korstruktura és az oktatási költsegek relativ terhe A nevelésügyi költsegek a beiratkozásokkal arányosak, s ennek kovetkeztében közvetve függnek az iskoláskoru népességtol - az oktatás finanszirozása a kereso népesség termelését terheli. Ha az iskoláskoru népesség 5-14 éves gyermekekbol áll és az aktiv népesség 15-64 évesekbol, a nevelésügyi koltségeknek a kereso népességre nehezedo relativ terhét ugy becsülhetjük fel, ha megállapitjuk az 5-14 éves népesség arányát a 15-64 évesekhez viszonyitva. Ez az arány egyáltalában nem azonos a világ különbözo országaiban, ahogyan ez az 1. táblázatból látható. Ez az arány a népesség fiatalságát vagy oregségét mutatja. A népességet fiatalnak mondjuk, ha a nagyon fiatai személyek száma az ossznépességen belül aránylag magas. Ha ez az arány alacsony, a népességet öregnek tekintjük. Olyan országban, ahol a születési arányszám igen magas és ahol az általános halálozási arányszám szintén nagyon magas, a korfának rendkivül széles alapja van és a szintek igen gyorsan szükülnek a magas halálozási arányszám miatt. Ez az 1. tipus. (L. 45. o.) Amennyiben a magas születési arányszám folytatódik a csökkeno halálozási arányszámmal (különösen a csökkeno csecsemohalandósággal) együtt, a korfa alapja széles marad és szintjei kevésbé gyorsan keskenyednek. Ez a 2. tipus. Amennyiben a halálozási arányszám csokkenésével párhuzamosan a születési arányszám is süllyed, a trend a 3. tipus felé irányul. Ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám tovább csökken, a korfa alja egyre keskenyebbé válik, mint a 4. tipusban. Végül, ha a születési arányszám, átmeneti csokkenés után ismét emelkedo trendet mutat (a népesség ujrafiatalodása), az 5. tipus formája alakul ki. Meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi korfának azonos az összterülete. Ezért a közöttük levo külonbség nem az ossznépesség nagyságábólkovetkezik. A népesség különbözo kormegoszlása miatt eltéro a korfák alakja. Nyilvánvaló, hogy az 1. és 2. tipusu korfákban az igen fiatalok részaránya magas, ugyanakkor a 4. tipusban alacsony. Ismét növekvo tendenciát mutat azonban, ha az 5. tipus felé torténik a mozgás. A fejlodô országokban az 1. tipusu korfák gyakran fordulnak elo, és még gyakrabban a 2. tipusuak, ugyanakkor a fejlett országokban a másik három forma van tulsulyban. 1. Ha az elemi iskola megkezdésének hivatalos korát a 6. évtt'51 vesszük - ez a gyakori - és mind az elemi, mind a kozépiskolai oktatás 6 évig tart.
44 PKCS Kozleményei-6. 1.tabla. Iskoláskoru népesség es munkaképes koru népesség Ország (1) 5-14 éves népesség (2) 15-64 éves népesség (1) : (2) Nicaragua 1963 462 710 749 745 61, Costa Rica 1963 387718 655 259 59, Honduras 1961 542 889 936 931 57, Fülöpr-sz. 1960 7 804 825 13 792 280 56, Taiván 1963 3 392 241 6 033 555 56, Mauritius 1963 199 900 360500 55, Togo 1961 406 580 744 480 54, Dél-Rhodesia 1962 991700 1820100 54, Sziria 1960 1163 238 2 132 099 54, Niger 1962 856 268 1575 003 54, Szudân 1964 3 651000 6 749 000 54, Puerto Rico 1960 648 736 1224199 53, Venezuela 1964 2289157 4361544 52, Martinique 1961 77 513 152 314 51, Peru 1961 2 618 558 5 236 393 50, Panama 1960 262 010 526 140 49, Marokko 1960 2 955 570 5 981930 49, Ghana 1960 1699 881 3 516 832 48, Koreai Közt. 1960 6 233 369 13 366 055 46, India 1961 113 937 000 245 110 000 46, Indonézia 1961 23 502 368 53 249 000 44, Chile 1960 1817 798 4134852 44, Uj Zéland 1961 529 620 1407 393 37, Kanada 1961 3 935 521 10 655 171 36, Japan 1960 20222173 59939100 33, USA 1960 35 465 272 106 977 422 33, Ausztrália 1961 2 067 505 6 436 945 32, Uruguay 1963 467 300 1653 600 28, Franciaország 1962 8 238 302 29137 697 28, Olaszország 1961 8208 867 33 365 537 24, Svédország 1960 1143 670 4 949 016 23, NSzK 1961 7 740 800 36 221018 21, Forras: ENSZ, Demographic Yearbook (Demográfiai Évkonyv), 1964. Nc
PKCS Kozleményei-6. Az alábbi korfatipusokon jól látható a népesség fiatalsága vagy oregsége: 45 1. Forma 2. Forma 3. Forma 4. Forma 5. Forma
46 PKCS Kozleményei-6. e) Korstruktura és beiskolázási arányszámok Amint láttuk, a korstruktura lehetové teszi az iskoláskoru népesség nagyságának becslését. Lehetôvé teszi továbbá a beiskolázási arányszámok pontos mérését, A fejlodo országokban a beiskolázási arányszámot igen gyakran ugy számitják ki, hogy osszehasonlitják a teljes létszámot egy oktatási szinten (például, alapfoku oktatásban) a megfelelo koresoporttai, az arra az oktatási szint- 2. tabla. Uganda, tanulók az elemi iskolákhan és a kozépiskolák alsó tagozatán, kor és nem szerint 1965-ben Kor Leányok Fiuk Összesen 5 éves és fiatalabb 6 éves 7 éves 8 éves 9 éves 10 éves 11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves és idos ebb 6 410 23 029 24296 24 806 23 240 25 972 20 147 23 925 20313 14 095 3 931 1443 7 505 27 343 31578 32 768 32 466 41096 34 497 48 359 45 481 40 778 14 709 10 072 13 915 50372 55 874 57574 55 706 67 068 54644 72 284 65 794 54 873 18 640 11515 Forras: Uganda Kormánya, Oktatásügyi Minisztérium, Education Statistics (Oktatásügyi Statisztika), 1965. A 15. tabla Kor Fiúk es fölötte Lányok 15 14 13 12 11 10 9 50 40 30 20 (4. abra. A 2.tabla adatain alapuló korfa) 10 10 20 25
PKCS Kozleményei-6. 47 re vonatkozó hivatalos korévekben. Ez a számitási módszer rendszerint a beiskolázási arányszám felülbecslését eredményezi; a késoi iskolakezdés és osztályismétlések miatt számos gyermek idosebb a hivatalos kornál. Ilyenképpen az iskolás gyermekek kora csak nagyjából felel meg oktatási szintjiik hivatalos korának. A 2. tabla például mutatja a tanulók kormegoszlását az elemi iskolákban és a kozépiskolák alsó tagozatában, Ugandában 1965-ben. Ezt a megoszlást a 4. abrán korfa formájában ábrázoljuk. Habar a hivatalos kor az elemi iskolákban és a kozépiskolák alsó tagozatában 6-13 év, elv t- ve találunk 16 éves és idosebb tanulókat is. Igy az elemi iskolákban és a kozépiskolák alsó tagozatán tanulók teljes számának osszehasonlitása a 6-13 éves gyermekek arányának felbecsülését fogja eredményezni. Néha, ahelyett, hogy osszehasonlitanánk egy adott oktatási szinten tanulók teljes létszámát az erre a szintre megállapitott hivatalos korcsoportban levo gyermekek számával, a különbözo osztályokban levo tanulók számát hasonlitjuk össze az ezekre az osztályokra megállapitott hivatalos kornak megfelelô gyermekek számával. Ez a kozelités részletesebb képet ad, de a másik módszer hátránya itt is megmutatkozik. Ami egy teljes oktatási szintre érvényes, az ennek a szintnek minden egyes osztályára is vonatkozik. Ezt jól szemlélteti a 3. tabla, amely a 6. osztályos tanulók kormegoszlását ismerteti huszonöt elemi iskolában Gabonban 1962-ben. (Meg kell jegyeznünk, hogy a 6. osztályos tanulók hivatalos kora 11 év. ) 3. tabla: A 6. osztályos tanulók kormegoszlása Gabonban, 1962. Kor Fiuk Lányok Összesen ÏÔ ï Ï 2 ~ ~~ 11 5 4 9 12 23 11 34 13 96 38 134 14 115 50 165 15 95 52 147 16 108 54 162 17 61 21 82 18 26 4 30 19 8-8 20 9-9 21 3-3 22 1-1 23 1 - _ J Összesen 552 2_35 787 Forras: J. Proust, Les déperditions scolaires au Gabon (Az iskolások kormegoszlása Gabonban) Etudes Tiers Monde: Problèmes de planification de l'éducation, Paris, Presses Universitaires de France, 1964. 120. o. Ezért annak érdekében, hogy pontos elképzelêst kapjunk valamely osztályban.az iskolai beiratkozásokról, ki kell számitani a beiskolázási arányszámot kor szerint, azaz a jelenleg iskolába járó gyermekek arányát minden egyes korban. Fontos ezeket nem szerint külonválasztani, ugyanis a két nemre vonatkozó arányszámok eltéroek lehetnek. niusztrálásként a 4. tabla közli a beiskolázási arányszámokat a Fülöp-szigeteken 1960-ban. Az iskoláskoru népességre vonatkozó adatokat és az iskolákba ténylegesen beiratkozottak számát az 5. abra mutatja korfa formájában.
48 PKCS Kozleményei-6. 4. tabla. Iskolai beiratás kor és nem szerint a Fülöp-szigeteken 1960-ban Fiuk Lányok Kor Össznepesség (000) Beiratkozottak száma (000) Beiratási százalék Ossznépesség (000) Beiratkozottak száma (000) Beiratási százalék 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 481 484 434 359 436 298 417 313 301 288 275 268 15 121 209 227 289 215 278 200 155 122 95 76 3,2 25,0 48,2 63,1 66,3 72,0 66,7 63,9 51,7 42,2 34,5 28,2 448 455 408 343 405 283 379 306 296 277 292 27] 16 124 210 228 280 209 255 188 140 104 85 62 3,7 27,3 51,5 66,4 69,0 74,0 67,2 61,5 47,3 37,5 29,2 22,7 Forras : Census of the Philippines, 1960; Population and housing, vol. IT. Summary report (Fülöpszigetek népszámlálása, 1960; Népesség és lakás, II. kötet. Osszefoglaló jelentés), Manila, 1961. Látható, hogy a Fülöp-szigeteken éppen ugy,mint Törökorszagban szivesebben közlik a gyermekek korát paros számokban, Ez mind az iskolába nem járó, mind pedig a beiratott gyermekekre vonatkozik. Igy például, azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek korát 10 vagy 12 évesnek mondották sokkal nagyobb volt, mint azoké, akikrol azt állitották, hogy 11 évesek. A korfa módszerét az iskoláskoru népesség kiszámitásán kivül más célokra is lehet használni. Alkalmazható például a tantestületre is. d) A tanárok és tanitók korstrukturája és ennek hatásai a tanszemélyzet toborzásjlra és koltségeirc A tanszemélyzet veszteségeinek egyik fo oka a nyugdijazás. Ezért fontos, hogy pentosan ismerjük a tañerais korstrukturáját annak érdekében,hogy felkészüljünk ezekre a veszteségekre. Igy, pl. a 6. abra mutatja az "okleveles" fizika tanárok korfáját Franciaország kozépiskoláiban 1957- ben. Ez a korfa világosan bizonyitja, hogy a 45 éven felüli tanárok részaránya viszonylag nagy. Nyugállományba lehet vonulni 60-65 év között, 65 éven felül azonban kötelezo. Ezért könnyü elôre megállapitani, hogy az elkövetkezo tizenöt év alatt nyugalomba vonuló tanárok száma aránylag nagy lesz és ez szükségessé teszi a toborzás fokozását, hogy pótoljuk a nyugalomba vonuló tanárokat, valamint, hogy kielégitsük a nagyobb számban torteti o beiratások által támasztott kovetelményeket. Mí, EZ a T? *ST, ml g ytáuó - E,ég magas lel ' et azoknak a "kzaránya, akik jóval nyugalomba vonulásuk elfítt kilepnek az oktatas kotelekebol. Angliában és Wale.sben ni. a laná.képzo fñiskolákra beíratkozott 1000 n" kozül 900 tanítani kezd Nyo c ev utan azonban esupan 267 arad a pályan. Ezek kòzùl ehányan késobb visszatémek a tanításhoz. de számuk még y seni ml U 'Zie r " r K' ' "*"*? ^ " ^ " ^ ^ ^ ^ hm n 10 férfl kmül 673 marad» E melle«, nyole ev utan azutan ez a szám rendszeresen csñkken ÍEgyesült Királvság, Oktatas- és Tudományügyi Ministri Sunní e Tr f í T PP} ' f TeaCken ' 1963 ' 1936 - Ni " th KW "f «- ottonai AJvñorv Council o,,thetraj^zä' í f u, ' ' 84 - a) Reszietesebb adntok hiónyában a/.unban azokal a tanárokat akik elhagyták a kozoktatást hogy teehmka, mtezetekben vagy külfo,dön tanítsanak, ügy tekmtik, ntintha kiléptek volna az oktatas kotelés k Z ktatast '
PKCS Kozleményei-6. 49 Fiúk Kor Lányok 500 400 300 200 100 100 200 300 400 5. abra: (A 4. táblában közölt adatokon alapuló korfa)
50 PKCC KozIeményei-6. A korfa ezen kivül a í'izetésekkel kapcsolatosan is alkalnazható a tanszeméìyzetre. Miiithogy a tanári fizetés a szolgálatban eltöltött i doto] függ, a tanárok korstrukirrnia, iíletve a szolgálatban eltöltött ëvek szerinti struktur aja lehetové teszi a fizetési skálában r-ekòvetkezo változások pénzügyi hatásainak pontos eloreszámitását. Nyilvánvaló, bogy az átlagos íizetés és kovetkezéskóppen a koltségegység magasabb, ha a tanárok tobbsége ai anylag idosebb szeméjyckl'ol áll (ez az e s et áll fenn a franciaországi fizikatarfárok tekintetében a o. abrán;, mint akkoe. iia a tanávck tobbsége aránylag fiatai. Féifiak Kr,- 05 6C i0,u 150 100 50 100 Otéves vorc'.opcrtonkánt 6. abra Klizépiskolni "okir-veles 1 ' fizikatanárok korfáki : Franr-ir.orr-zág, ",37. Forras: Ezt a korfát Eoiancí Pressai Ljinaiysc _dómo^m^ique_^^iy^o rjfj^i^le_mzt.':) e. kitür.o munkájából vsttük, P.-jvizs. PresirC Lhúvorsitaires da trance, 196Í. 2 L. p, (Az inepi pubiikáeiója.). III. A nénessée struktnráia Erazdasáf.i nkliviiás szerint és a tr eloreszámi tasának prr,blévaái Az el so problema, hogy megtudink az ossznépesség százalékos arányát a különbözo gazdasági tevékenységek szerint. Má:; szóvaj, kiüönb.seä'f.t kel! tonaünk az aktiv és maktiv nepesség között. 1. Aktiv és inaktiv népcsseg Ez a iátszólag egyszerü megküjoribozíetes,-n valóságban iobh nehéztíégbo ütközik. A problema abból áll, hogy pontosan és egyéiteímüen keíl meghatározru az akuv riepe.'.béget Ez egyáitalában nem könnyü íeladat. ha figyelembc vesszük a valóságos helyzet bonyolultságát. Ilkisztrálásképp leirunk néhány tipikus nehézséget, amely ebben a vonackozásban ielmerülhet, Teljesen nyilvánvaló, hogy a háztart.ási alkalmazottaka! és a segitô családtagokat gazdaságilag aktiv személyeknek kell tpkinte.m. Ds mi legven a háziasszonyokkal >/agy egyéb v.< családtagokkal, akik pontosan ugyanezt a munkát végzik? Hasonló jellegú nehézségek adódhatnak a mezogazdasággal kapcsoiatosan. Ebben a szektorban az aktivitás fôképpen idényjellegü és a munka jeliege és
PKCS Kozleményei-6. 51 intenzitása eltéro az évszakoktól függoen. Csucsidoben, például aratáskor, sok személyt fogadnak fel bérmunkára, de ezeket csak az intenziv aktivitás idó'szakaiban foglalkoztatják. Vajon ezeket a gazdaságilag aktiv személyek kozé kell-e sorolni? Hasonló kérdések merülnek fel a részfoglalkoztatottak, katonai szolgálatot teljesito fiatai férfiak stb. tekintetében is. a) Az aktiv népesség definiciója Az aktiv népesség osztályozásának bonyolultságát bizonyitja az ENSZ által javasolt alábbi aefinició. Az aktiv népesség felölel "minden személyt (nemtol függetlenül), akik az emberi forrásokat nyujtják az árutermeléshez és a szolgáltatásokhoz". Elméletileg az alábbi csoportokat foglalja magában. 1. Polgári munkaadók, alkalmazottak, onállóak és segito családtagok, 2. fegyveres erok, 3. alkalmazásban állók és munkanélküliek, beleértve azokat is, akik abban az idôpontban munkát keresnek, 4. részidoben foglalkoztatott személyek, 5. háztartásbeli alkalmazottak. Az inaktiv népesség viszont olyan személyekbóì áll, akik nem folytatnak gazdasági tevékenységet. Ide tartoznak a háztartásbeliek, tanulók, nyugdijasok és munkaképes koron aluli gyermekek. Az ENSZ-nek ezt az igen széleskorü definicióját azonban nem fogadták el általánosan, és ezért óvatosnak kell lennünk, amikor osszehasonlitásokat végzünk az országok között. Igy például, számos országban az eloször munkát kereso személyeket nem számitják bele a gazdaságilag aktiv népességbe és nem tartoznak ide a segitô családtagok, a fegyveres erôk tagjai és a részfoglalkoztatottak sem. b) Aktiv népesség és aktivitási arányszámok kor és nem szerint Nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag aktiv személyek részaránya kor és nem szerint váltakozik. Ezért hasznos nem szerint kiszámitani a népességnek azt a százalékát minden egyes korcsoportban, melyet gazdaságilag aktivnak tekintünk. Az 5. tabla közöl például, néhány adatot a gazdaságilag aktiv népességrol, valamint aktivitási arányszámokat nem és kor szerint négy országra vonatkozóan. Amint a tabla mutatja, a 20-59 éves férfiak aktivitási arányszámai igen magasak és majdnem azonosak mind a négy országban. Ugyanakkor jelentos eltérések észlelhetok a 15-19 évesek korcsoportjában (az iskoláztatás idotartamától függoen) és a nok adatai tekintetében is. A nôk gazdasági aktivitási arányszáma különösen alacsony Costa Ricában, de nagyon magas Guiñeaban. Ezek a külonbségek részben a nemzeti jellemzôkbôl fakadnak, de többnyire az aktiv népesség eltéro definiciójának tulajdonithatók. 5. tabla. Gazdaságilag aktiv népesség és aktivitási arányszámok nem és kor szerint (%) Korcsoport 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 Forras: ENSZ, Guinea Férfi 85,9 95,1 97,5 97,1 97,9 97,3 97,4 95,0 91,8 79,6 1955 No 84,9 88,3 89,5 91,7 92,0 91,7 86,8 73,5 59,6 37,0 Costa Ri Férfi 77,8 94,1 97,8 98,2 98,4 98,2 98,0 96,8 95,4 90,4 ca 1963 No 19,7 24,4 20,3 18,7 18,0 16,5 14,8 12,7 10,5 8,6 Korea Férfi 45,2 75,9 90,9 95,7 96,3 96,9 96,4 91,1 88,5 71,1 1960 No 25,5 30,7 26,6 29,0 32,9 34,8 35,2 32,8 29,3 16,8 USA Férfi 43,2 84,6 93,9 95,8 95,8 95,4 94,4 92,2 87,7 77,6 Demo graph ic Yearbook ( Demografiai Evkönyv), 1964. New York, 1965. 1960 No 27,5 44,8 35,1 35,5 40,3 45,3 47,4 45,8 39,7 29,5 8. tabla l.ensz, Principles and Recommendations for National Censuses (Nemzeti népszámlálásokra vonatkozó irányelvek és javaslatok), New York, 1958. para. 414 (58. XVII. 5.)
52 PKCS Közlemenyei-S. Miután felbecsültük az aktiv nápességet nézziik meg ennek megoszlását a gazdasági aktivitás különbözo szektorai között. 2. A népesség megoszlása a gazdasági aktivitás szektorai szerint Hagyományosan a gazdasági aktivitás 3 szektorát különböztetjük meg: az elso, a második és a harmadik szektort. Az elso szektor olyan tevékenységeket oiei fel,amelyekben a termelés természeti forrásokon alapul (mezogazdaság, bányászat stb.), a második szektor a gyáripar és feldolgozóipar, a harmadik pedig a szolgáltatások szektora. Könnyen megállapitható, hogy a harmadik szektor a legheterogénebb jellegü. Sokféle tevékenységet foglal magában, két alszektorát azonban kiilön meg kell emlitenünk: a tágabb értelemben vett kereskedelmet (bank, biztositás, kozlekedés és elosztás területén nyujtott szolgáltatásokat), illetve a kultura és szórakozás alszektorát (nevelésiigy, radió, televizió, kiadás, szórakoztatás stb.). E 3 szektor relativ nagysága jelentosen változott az idok folyamán a jelenleg fejlett országokban. Hasonlóképpen nagy eltérések észlelhetok a fejlett országok és a fejlodo országok összehasonlitása esetén is. Az utóbbiakban még mindig az elso szektor van tulsulyban, ugyanakkor a második szektor csak kevéssé fejlett. Más országokban viszont az elso szektor nagysága sokkal kisebb lett a második és harmadik szektorhoz képest. A 6, tabla rnutatja az aktiv népesség megoszlását gazdasági szektorok szerint néhány kiválasztott országra vonatkozóan 1960-ban. 6. tabla. Az aktiv népesség megoszlása gazdasági szektorok szerint,kiválasztott országokban 1960 (%) Ország Elso szektor Ghana 59,7 Marokko 57,9 Egyesült Arab Koztársaság 56, 9 Japán 33,5 Franciaország 21,4 Német Szovetségi Koztársaság 13,4 USA 7,5 Második szektor 12,4 10,8 31,6 29,2 36,1 47,7 34,0 Harmadik szektor 27,9 31,2 11,5 37,2 42,5 38,9 58,5 Forras: ENSZ Demographic Yearbook (Demográfiai Evkönyv) következo oldalakon közölt adatok alapján 1964, New York, 1965. a 240. és a Ez a fajta osztályozás - a gazdasági aktivitásnak csupán három szektora szerint - nyilvánvalóan tulságosan általános ahhoz, hogy részletesebb számitásokhoz felhasználják. Az ENSZ annak érdekében, hogy osszehasonlitásokat végezzen az országok között, kidolgozta valamennyi gazdasági tevékenység nemzetközi standard osztályozását (ISIC) a. gazdasági aktivitás kilenc osztálya alapján. * Az aktivitási osztályok szerinti feiosztáson kiviil ismernünk kell a foglalkozás szerinti csoportositást is a munkaeroszükséglet eloreszámitásához. l.ensz, International Standard Industrial Classification of All Economic Activities (Valamennyi gazdasági aktivitás nemzetközi standard ipari szakmai osztályozása), New York, 1958. (Statistical papers, series M. no. 4, rev. 1.)
PKCS Kozleményei-6. 53 3. A népesség megoszlása foglalkozás szerint A népesség foglalkozás szerinti megoszlása nem felel meg mindig az aktivitási szektorok szerinti megoszlásnak. Mig valamennyi farmert természetesen a mezogazdasági szektorba sorolunk,egy gépész dolgozhat a legkülönbözobb ágakban, igy a mezogazdaságban, bányászatban, gyáriparban, villamosenergia-ellátásban és kozlekedésben. A nemzetközi osszehasonlitások megkonnyitése érdekében a Nemzetközi Munkaügyi Hiva al kidolgozta a foglalkozások nemzetközi standard osztályozását (ISCO) tiz nagyobb foglalkozási csoport alapján.l A munkaerosziikséglet eloreszámitásához gyakran szükséges - minthogy a gazdasági aktivitás valamennyi szektora nem azonos ütemben fejlodik - kombinativ osztályozások alkalmazása, amelyek megadják, például, az osztályozást foglalkozás szerint minden egyes szektoron belül. Ilyenképpen, ha ismeretes a termelés elorelátható novekedése minden egyes aktivitási szektorban, a kombinativ osztályozás alapján elvégezhetjük a munkaerosziikséglet becslését a különbözo foglalkozásokra, illetve foglalkoztatottsági tipusokra vonatkozóan. Még mindig felmerül azonban az a nehéz problema, hogy össze kell kapcsolni a munkakört a képzettséggel, azaz összehangolni a foglalkozást a szerzett képesités tipusával. Mindenesetre, bármilyen gondosan végezzük is a munkaerosziikséglet eloreszámitását, ez csak hozzávetoleges lehet. Ezért rendkivül gondosan kell megterveznünk a késobbi beiratásokat a müszaki és felsofoku tanintézetekbe. 2 Az ilyen tipusu információ a népesség gazdasági aktivitás szerinti strukturájáról fontos a nevelésügy tervezoi számára. Van azonban a népességstrukturának egy másik vonatkozása is, amely ugyancsak rendkivül érdekes lehet számunkra, mégpedig a népesség földrajzi megoszlása. IV. A népesség földrajzi megoszlása és a tanintézetek elhelyezésének problémája A népesség megoszlása valamely országban, természetesen, egyáltalában nem egyenletes; egyes területek süriin lakottak, más területek viszont nem. Ha nines koordinált politika (igy pl. területfejlesztési terv), az egyes területek fejlodése rendkivül aránytalanul mehet végbe és a területek közötti külonbség tovább növekedhet. Igy a mar sürün lakott területek népessége tovább növekedhet, ugyanakkor a gyéren lakott területek elnéptelenednek. Más szóval, a népesség földrajzi megoszlása sohasem statikus és ez problémát okoz a nevelésügy tervezó'inek. 1. A népesség földrajzi megoszlásának mérése A különbözo területek népsürüségének vizsgálatához szükséges, hogy elozetesen megállapitsuk a népesség földrajzi megoszlását - annak érdekében azonban, hogy az ilyen fajta felvételnek értelme és haszna is legyen, a figyelmet a legkisebb földrajzi, illetve kozigazgatási egységekre kell összpontositani. Ha azonban a rendelkezésre álló adatok csak a korlátozott számu kozigazgatási egységekben végzett reprezentativ felvételen alapulnak, viszont az eredményeket késobb az egész területre extrapolálják, a népsürüség becslése enyhén szólva rendkivül bizonytalanná válik. Egy nagyváros automatikusan emeli a kozigazgatási egység sürüségi rátáját és ezáltal torzitja az adatokat az ebben az egységben levo vidéki területekre vonatkozóan. Ezért a városi központok népességét néha kizárjuk a becslésekbol. 1. International Labour Office, International Standard Classification of Occupations (Foglalkozások nemzetközi standard osztdlyozása), Genf, 1958. 2. Ezeknek a problémáknak a vizsgálatára az alábbi publikációkat javasoljuk: F. Harbison, Educational Planning and Human Resource Development (A nevelésügy tervezése és a human források alakulásaj, Párizs, Unesco (IIEP, 1967.) (Fundamentals of educational planning, 3.) H.S. Parnés, Forecasting Educational Needs for Economic and Social Development (A nevelésügyi szükségletek eloreszámitása gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira), Párizs, OECD, 1962.
54 PKCS Kozleményei-6. A népesség földrajzi megoszlására vonatkozó becslés másik módja a kozigazgatási egységek osztályozása lakosaik száma szerint. Ennek is van azonban hátránya, ugyanis a népesség teljes nagysága nem mutatja meg a társadalom helyi jellemzôit (koncentrált vagy szétszórt-e),pedig ilyen adatok nagyon fontos tényezok az iskolaépületek elhelyezésének tervezésében. Illusztrálás céljából a 7. tabla ismerteti a kozségeknek a népesség nagysága szerinti megoszlását Marokkóban. Megjegyezzük,hogy a marokkói falvak tulnyomó tobbségében a népességszám 500 alatt van,ami sok problémát okoz az oktatás vidéki területeken való fejlesztcse szempontjából. 7. tabla. A marokkói kozségek megoszlása a népesség nagysága szerint Népesség Kozségek száma Az egészhez viszonyitott % 300 alatt 20 662 68,6 300-499 5 580 18,5 500-999 3 132 10,3 1000-2000 601 1,9 2000 fölött 136 0,7 Forras: Kiadatlan dokumentum Ezenkivül a nevelésügy tervezoi számára nemcsak a népesség jelenlegi megoszlása, hanem ennek késobbi trendje is fontos. Ezért vizsgálni kell a belso vándorlást. Meg kell jegyeznünk, hogy általában rendkivül keveset tudunk egy ország teriiletén belül a népességi elmozdulásokról. Mig az idoszakonkénti népszámlálások lehetové teszik a különbözo területek (foképpen városi központok) novekedési rátájának meghatározását, nem ismerjük, hogy e novekedésnek mekkora hányada tulajdonitható belso vándorlásnak és még kevesebbet tudunk a vándorlók koráról és eredetérol. 2. Az iskolák elhelyezésének tervezése Az iskolák elhelyezésekor két - néha ollentétes - megfontoiást kell figyelembe vennünk: a népesség nagyságát és az iskolához tartozó területeket. Ami a népesség nagyságát illeti, egy dolog nyilvánvaló: szükséges egy minimális tanuló létszám valamely területen ahhoz, hogy az iskola épitése, illetve berendezése indokolt legyen. Ez a problema a kozépiskolák esetében még bonyolultabb, Az is fontos, hogy a kiszolgált terület ne legyen tul nagy, hogy a tanulók könnyen eljuthassanak otthonukból az iskolába. E terület elfogadható határai nyilvánvalóan a gyermekek korától, a nyujtott lehetoségektol (például iskolai ebédlo),a rendelkezésre álló kozlekedési eszközöktol függenek, valamint az éghajlattól. Természetesen, siirün lakott területen nem merül fel ilyen problema. Mindig van elegendö népesség ahhoz, hogy az iskola által kiszolgált terület ne legyen tul nagy. Más azonban a helyzet a szétszórtabb népességü területeken. Az alapfoku oktatásban, ahol egytantermes iskolák jói müködhetnek, az iskolák elhelyezésének problémája nem okoz leküzdhetetlen nehézségeket. Ez jól látható Marokkóban. 8. tabla. Falusi iskolák Marokkóban a tantermek száma szerint Iskolatipus Szám Százalék 1 osztályterem 162o 36 2 osztályterem 1400 31 3 osztályterem 468 10 4 osztályterem 342 7 5 osztályterem 239 5 6 vagy több osztályterem 481 11 Összesen 4 555 100 Forras: Kiadatlan dokumentum. 1. E problémára a tanulmány második részében, alio] a népesség mozgását vizsgálom, még vísszatérek.