Alexandria Szüéné FÖLD. napfény

Hasonló dokumentumok
di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

A pontszerű test mozgásának kinematikai leírása

IMPULZUS, MUNKA, ENERGIA. A mozgások leírása, a jelenségek értelmezése szempontjából fontos fogalmak.

1. A mozgásokról általában

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, I. forduló, 2003/2004. Megoldások 1/9., t L = 9,86 s. = 104,46 m.

Egyenletes mozgás. Alapfeladatok: Nehezebb feladatok:

Dinamika gyakorló feladatok. Készítette: Porkoláb Tamás

2006/2007. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 10. MEGOLDÁSOK

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Magdi meg tudja vásárolni a jegyet, mert t Kati - t Magdi = 3 perc > 2 perc. 1 6

A 32. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntı - Gimnázium 10. osztály Pécs pont

MUNKA, ENERGIA. Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő hatására elmozdul.

12. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

A feladatok közül egyelıre csak a 16. feladatig kell tudni, illetve a ig. De nyugi, a dolgozat után azokat is megtanuljuk megoldani.

2007/2008. tanév. Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny I. forduló november 9. MEGOLDÁSOK

Az egyenletes körmozgás

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.

Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny, II. forduló, Megoldások. F f + K m 1 g + K F f = 0 és m 2 g K F f = 0. kg m

A 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l III.


Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

TestLine - Fizika 7. osztály mozgás 1 Minta feladatsor

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

ELMÉLET REZGÉSEK, HULLÁMOK. Készítette: Porkoláb Tamás

Á Á Ó É Á Ó É É Á Á ó ó é á ú í á á é á Á ó ű á ó í ó á á á ú ö űú é é ö ö ű ö ő á é ö ö é é ú ő á ú ő á ü á á ú ü á é ö ú ú á á á ú í á é ő é ó é é é

Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü

13. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.

Kinematikai alapfogalmak

Volumetrikus elven működő gépek, hidraulikus hajtások (17. és 18. fejezet)

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

Tevékenység: Tanulmányozza, mi okozza a ráncosodást mélyhúzásnál! Gyűjtse ki, tanulja meg, milyen esetekben szükséges ráncgátló alkalmazása!

Részletes megoldások. Csajági Sándor és Dr. Fülöp Ferenc. Fizika 9. című tankönyvéhez. R.sz.: RE 16105

í ú ú Í í íí Öí Í ü ü í ú í í í í ű í í Ő í í úű

á ő á ó á á ö á ö ő á á ő á á á á ő ő ö ö ö á ú á á ű ö á á á ü ó á á á ö ű á á á á á á ü ö Á í á á á ó á ö ű á í ü á É í á ó ü á á á á ó á ó ö ő ó á

ö é ü ö é é ü é í ü é é ü é é é é é é ö é é é í é ö é ö ö ö é ü ü é é é é é é ü é í í é é ü ö é é é é é ü é é é ú ú ö é Ó é ü é ü ü é é ö é Ö é ö é é

Mechanika A kinematika alapjai

Máté: Orvosi képalkotás

ő ő ű í ó ú í ű í ó ő ő ő ő í í Á í ü ó É í í ő ő í ó ő ő ő ő ő ú ú ú í ő Á Ö ő ő ó

ő ő í ö í í Ó íú ő í ő í ö ö ő ö ő í ő ő ö í ö ő ö ú í ű ú ö ö ö ö í í ö ü ő ú Á öí ű ú ű ú ú ö ö ö ő ü ö ő ő ü ő ő ő ű ö ű ú ú ö

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó

ö Ó

Ó ű í ű ü í í ú í ü í í ú ú í ú ű ú ü ü í ű ü É Í Í Ó í í É Ö ú ú í í í ü ü ü í É ű í Ó í í ü ú ü í

A 35. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs pont min

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Í é ö ö ó ó ú Ö Ű é ú é ő ö é ő ő ü é ő é ö é é é ó é ú ő é é é é é ő ö ó ő é é ő Ó é ö ü ő ö ü é ú ő Ű ö ő é ő é ő é ő ő é é é é Ü é ő é ó ő ő é é ó

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ


Dinamika. F = 8 N m 1 = 2 kg m 2 = 3 kg

ö É Á É É Ú Ö É Á


ő ü ü í Á í ü ő í í í ű í í ű í í ű í ú í í ű í ű ű í í

32. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny I. forduló feladatainak megoldása

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

A 36. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak megoldása Döntő - Gimnázium 10. osztály Pécs 2017

TARTALOM A FIZIKA TANÍTÁSA. módszertani folyóirat

ő ő Ö ő ü ü ű ű í ű ő í í í ő ü Ö í í ü ü ű ű í Ö ő ű í í í ő í ű ű Ö í ű őí ő ü ő Ő í ő ú ő ü ő ü í ü ü Á Á Á Á ő ü ő í í

ö Á É ö ö í Á É í

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

4. A bolygók mozgása 48 A TESTEK MOZGÁSA

= 450 kg. b) A hó 4500 N erővel nyomja a tetőt. c) A víz tömege m víz = m = 450 kg, V víz = 450 dm 3 = 0,45 m 3. = 0,009 m = 9 mm = 1 14

ő ő ö ő ő ő ö í ú ó ő ő ö Ö í ö í ú ö ő ö ő ö ó ó ö ó ó ó Ö ö ő ő ő ö ö ö ő Ó ó ö í ö ö ö ö ő Ű ő ó ó Ő í ü ö í ü Ö ö ö ö ő Ö Ü í ú ő ö ő ő ö ö ü Ó Ö

Fizika és 6. Előadás

I. forduló. FELA7. o.: feladat 8. o.: feladat o.: feladat. Fizikaiskola 2011

7. osztály minimum követelmények fizikából I. félév

É Í Ő É É Á í Ü ő í ő í ő ő Í ő ő ő í ú í í ő í ő

ó ú ő ö ö ó ó ó ó ó ő ő ö ú ö ő ú ó ú ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ő ö ö ö ö ö ö ó Á É ű ó ő ő ű ó ó ö ö ő ó ó ú ő Ű ö ö ó ó ö ő ö ö ö ö ő Ú ú ó ű ó ó ő

ö ö ö ü ö ü ű ö Ö ü ü ü ü ú ö ú ö ö ű Á ö ú ü ü ö ü ö

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

ő í ő ö ő ő ő ő ő ő ő ö ő ő ő ő í ö í ü Ö ő í í É ü í

Í Í Í ű Í ö Ú Ú ö ö É ö ö Í É ö ö ő Á Ö ő ő Ü Í Í É Í Í É Í ö ú ö ú ö Í Á Á Ö Í

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

7. osztály, minimum követelmények fizikából

ő ö ü ö ő ü ú í ü ü ö ö Ö ő ö ő ő ö ö ő í í ű ö ö ö ú ő ő ö ü í ő ő ö ű ú ő í ő ü ü í ő í í ú ú ú ö Ö ü ú ü ü ö ő ő ő ö ü ő ő ü ő í ő Ó í ö ű ő í ö ú

MEGOLDÁSOK ÉS PONTOZÁSI ÚTMUTATÓ

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é


ó ľ ú ú ú í í ü ű í ö ľĺ ľľ ľ ú í Ĺ í ó ź ö ü Ĺ ü ľ í ľ ď í ź ľ đ ű ú í ö Ĺę Ĺ ó ź ź ľ đ öľ ľ ó ö ľ ö í ö ö ź ľ ö í í ź ľ ź ź ľ ö ö í ö ź ľü ľ ö ź ź ź



Tetszőleges mozgások

AZ ÉGIG ÉRŐ PASZULY JACK AND THE BEANSTALK


á ü ö ö ö ő í á ő ú á á ó í á ö öá á á ö á á á ő ö í ú ű ű ö ú í í ű ő á ő ü ó á ó ő í ííá ö á ó á ő ű ö ű á á á á ü í ő á í á á ü í á á í á á á ó ű ö

Ó É É Ó Á Á É É Á É ő é á é é ö é ú á ú áí í á Í á Íó ü Í í é ú í á é é ú á á á é é á ő é é ű á á í é é ü é é é ó í á á ó é é ő é ú á é ö é ó á á á í

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

Meghatározás Pontszerű test. Olyan test, melynek jellemző méretei kicsik a pálya méreteihez képest.


ó í ó é é ó ö é ö ű ó é é é á é é é ú ő é á é ó ö á é é é é á á ö ú ő é é í é á ő é ú Ö í ö á á ú é é á á ö ú ő é á á á é é ó ö ú ő é ö ű ő é ő ó ű ő

ö é é é ö é é í ó á á í é üé é á á á é é á á á é é ő é é í é ő ü á é é é é ó á é ó á ú é á é ü á é é á ó á ü á á á ö é ü á á í é á é ó é ó á é ó é ó ó

1. forduló (2010. február

ü ö ő ü í ü ú íő ő ö ü ö ö Ö ö ö ö ö ő ö ő ö ő ö ö ö ü ő ü ü ö ő í í ő ü ü ő ő ű í ú ú ö Ö ő ü í ü ő ü ö í ő ő Á ú í ő ö ö í ő ő ő ö í ő ö É ö í ő ú ő

Anyagátviteli műveletek példatár


ű ü Á

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

ü É É ó Ö ü ü é í é é ő ü é Ú é í ü é é é ő é ü í é ü ő é í ü é ó é é é ő ű ő ü é Ö é é é é ő é Ö é é é é é é é é Ö ü ü é ü é é ó é ü é ü é é ű ü Ő é

Ó Ó É ü É ü ü

Átírás:

A öld éete Eatozthenéz, i.e. III. zázad Szüénében é Alexandiában a nyái nap- foduló idején ne ugyanolyan iányban látzik a Nap! Azono délköön vannak. A öld éete tádiu = 00 láb (5 között A tevekaaván napi útja: 00 tádiu A tevekaaván 50 nap alatt é Alexandiából Szüénébe: 5000 t Alexandia Szüéné ÖLD A öld keülete: (0 : 4 5000 = 50000 tádiu Kb. 45 eze k (a 40 eze k helyett napfény /44 /44 /44 A Hold távolága Hippakhoz, i.e. II. zázad Holdfogyatkozá: a öld ányékának íve A Hold átéője kb. haada a öldének (valójában: 0, Távolága földátéő (valójában: 0, földátéő 4/44 Hold d öld 90 8 A Nap távolága Aiztakhoz, i.e. III. zázad Haonlóággal: =, illió k (a 50 illió k helyett Nap Ponto éték: 89 5 A Nap éete Aiztakhoz: a Nap látózöge A távolágból a éet eghatáozható -ze akkoa, int a öld Akko iét a öld keing a Nap köül??? Valódi étékek: - látózög: 0,5 - éet: 0-zo akkoa, int a öld Peipatetiku * dinaika Aiztoteléz (i.e. IV. zd.: az ókoi fizika özefoglaláa Égi ozgáok: öök end zeint (ne igényel agyaázatot öldi ozgáok: az élőlények ozgáa (tudnak ozogni teézete ozgá (könnyű föl, nehéz le, a egzavat end helyeállítáa kényzeített ozgá: a ozgához ozgatóa van zükég Peipatetiku dinaika a ozgá fenntatáához eőe van zükég v ~ a ozgató az eő iányában van = 0 v = 0 = áll. v = áll. a ozgá folyaat Newtoni dinaika a ozgá(állapot egváltoztatáához eőe van zükég v/ v/ t ~ a ozgató a gyo- ulá iányában van = 0 v = áll. a ozgá állapot Égi fizika Ptoleaioz (i.z. II. zd. a bolygóozgá leíáa a geocentiku világkép alapján epicikluok 55 kitálygöb Cillagjólá XV.-XVI. XVI. zázad: egye jelentőebb eltééek (gavitáció! 9/44

Kopenikuz (4 54 Tycho Bahe (54 0 500 köül: az epicikluok elvetée: az égitetek a aguk tökéleteégében cak tökélete köpályákon ozoghatnak Ellentét a geocentiku világképpel 54 (halálának éve: Az égi pályák köfogááól helioztatiku világkép Ellentét a egfigyeléekkel! Bahe világképe A távcő előtti ko utoló nagy cillagáza. egfigyeléek Uanienbogban (ég kapuja. Paancoló, fölénye odo, pábaj. Aanyoot köve telt az ezüt helyett. II. igye halála után Págába ent. A zigetlakók zétve ték a űze eket, földig obolták az épületeke t. Síja a Tyn Tyn-- teploban van. 0 /44 Tycho Bahe aziztene A bolygóozgá tövényei Bahe nagyon ponto ééei alapján A apálya alakjának eghatáozáa (8 eltéé Lactantiu zent ugyan, aki tagadta a öld göb alakját. Ágoton i zent, aki a göb alakot elfogadta ugyan, de tagadta, hogy az ellentéte oldalon i élnek ebeek. A ai officiu i zent, aely elfogadja a öld kicinyégét, de ozgáát tagadja. De ég zentebb záoa az igazág, aiko az egyháztanítók iánti tiztelete ellenée bebizonyíto, hogy a öld göbölyű, az ellentéte oldalán i laknak, jelentéktelenül kiciny, é ozog i az égitetek között. (Atonoi a Nov a 4 /44 Keple. tövénye 09: Atonoia Nova (. é. tövény 9: Haonice undi (. tövény űködő heliocentiku világkép! Egyenétékű a ptoleaiozi endzeel! Dönté: dinaika /44 Keple a teézettudoányól Gazban tanít ateatikát 59: yte iu Coogaphiu 00: Tycho Bahe eghívja Págába 0: eghal Bahe, Keple lez a kiályi cillagáz (II. Rudolf Béc Pe az öökégé t A Keple - tövények felieée : a luthe ánuokat elüldözik Págából e leége, fia eghal a haincéve háboúban Linzben úja egnőül, nyooék lánya zületik (haaoan eghalnak Keple tövényei Johanne Keple A zeünk kel l átott dol gok lét ezéétől el juunk létezéük é ozgáuk o kaihoz. /44 A öld a világegyete középpontja, nyugaloban van A öld köül keing a Hold é a Nap A bolygók a Nap köül keingenek Geohelioztatiku világkép Az ég ne egy zilád göb int okan vélték. /44 Keple (5 0 Keple. tövénye A Napot a bolygóval özekötő vezéugá egyenlő idők alatt egyenlő teületeket úol. - napközelben nagyobb v - naptávolban kiebb v A bolygók olyan ellipzipályán keingenek a Nap köül, elynek egyik fókuzpontjában a Nap áll. 5 /44 v ~ / / v = álland llandó ó A ebeé ebeég a naptá naptávol volá ágt gtó ól fü f ügg!!! (A Nap ó ódo doíítja??? /44 /44 8 /44

Keple. tövénye A naptávolágok köbe aányo a keingéi idők négyzetével. a ~ T (a /a = (T /T A Napendze feléée, az iet bolygók naptávolága! Például Jupite: T =,8 év (a J / CE = (,8 év/ év a J = 5, CE J Nap 5 CE CE Galilei (54 4 Aiztoteléz: v ~ a tetek állandó ebeéggel enek lefelé Aiztoteléz óta enki e éte eg! Galilei bevezeti a ozgáok kíéleti vizgálatát! t! A tet gyoulva eik (gavitáció!: v ~ t v = a t = v átlag tlag t = (0 + a t/ t = a t / Newton (4 8: Pincipia atheatica philoophiae natuali (A teézetfilozófia ateatikai elvei: A echanika tövényei. A ozgá (ebeég egváltoztatáához kell eő!. e = a. A kölcönhatá tövénye: = - 9/44 0/44 /44 A heliocentiku világkép dinaikai bizonyítéka Az egyenlete köozgá dinaikai feltétele: az eedő eő a kö közép- pontja felé utat (ellipzi eetén az egyik fókuz felé. v Ott van a Nap!!! = ω = v / a A gavitáció tövény Köozgá: π = ω = = T T így: T T = = T T A gavitáció tövény Keple. tövénye alapján: így: azaz: T = T T = = = T ~ /44 4/44 A gavitáció tövény Gavitáció: ~ / Az = a iatt: ~ Így: ~, = f A gavitáció állandó Cavendih ( 80 A gavitáció tövény kíéleti igazoláa tozió ingával f =, 0 - N / (98 A öld töege g = f ( = g 9,8 4 = = f, 5/44 /44 /44

A Nap töege ω = f ( 50 π 0 = = f T π = f T, π = 5 4 00 A Neptunuz felfedezée XIX. zd.: az Uánuz egy daabig ietett, aztán kéett a pályáján. Száítáok: Ada é Leveie (845-4 4 elfedezé: Galle, 84. zept.. Ubain Leveie (8-8 Gottfied Galle (8-90 I. koziku ebeég (köebeég v = v = = f f =,9 k/ -, 8 4 8/44 0/44 Súlytalanág A ebeég ne függ a töegtől! Az űhajó é az űhajó ugyanakkoa ebeéggel ozog Ne változik az egyához vizonyított helyzet! Súlytalanág A keingéi idő π T = = = v v,8 8 = 900 = 500 = 84pec Geozinkon űholdak Keingéi idő: 4 óa ω = f π = f T T = f =, π agaág: 4000 400 k = 000 k 4 4 00,8 =,55 = 4, = 4000 k /44 /44 /44 II. koziku ebeég (zökéi ebeég E öz < 0: kötött állapot E öz 0: zabad állapot Eöz = E + Ep = v f 0 Eöz = 0 v = f f v = = vkö =, k/ 4/44 Utazá a Titána Űhajóval eglátogatjuk a Szatunuz Titan nevű holdját. Legalább hány k-t kell egtennünk, ha a bolygó Nap köüli keingéi ideje 9,4 év? A öld Nap távolág: 49, illió k Az űhajó útja Keple III. tövénye alapján: Sz T = Sz = 9,4 CE év Sz = 9,4 CE = 9,54 CE = = 9,54 49, illiók =,4 9 k 9 9,4 49, k =,8 k (Caini:,5 0 9 k /44 4

Radao távolágé- őnk 4900 k-t jelzett, aiko az égitet látó- zöge -a növekedett. ekkoa a Titán átéője? α d α = π 0 α d = π = 550 k 0 A Titán átéője d A Titán töege 40 k agaan pályáa álltunk az égitet köül. A keingéi idő 5 pec volt. ekkoa a Titán töege? = 550/ + 40 k =,85 0 T = 5 0 = 9900 A Titán töege = cp gav π f = T (,85 π =,5 =, ω = f π = f T 9900 /44 8/44 9/44 4 Az űhajó úlya Le akaunk zállni a Titána. ekkoa lez az űuhától 00 töegű űhajó úlya a felzínen? G = g = f 00,5 G =, 550 = N (, 5 A zinkon- pálya ugaa ilyen agaan keingjen az űhajó, hogy indig a lezállóhely fölött aadjon? A Titán tengelyfogái ideje nap (kötött!. T = nap = 4 00 =,8 0 0 Az űhajó agaága π = ω = = f T π = f T ft =,,5 = (,8 =,58 = 5800 k h = 5800 55 k = 5 k h 40/44 4/44 4/44 Viza az űhajóhoz Viza a ölde ekkoa ebeéggel eelkedjen fel a lezálló egyég? f,,5 v = =,55 k k v = 80 =,8 = h ekkoa ebeéggel kell indítani az űhajót, hogy vizajuon a ölde? vzökéi = vkö v = 80 = 45 4/44 5