ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig A határozat jogerős: év: hó: nap: Iktatószám: H-8580-2/2007. Hiv. szám: - Előadó: dr. Busáné Melléklet: - Tárgy: Tarján ÉDV Zrt. Tarjáni vízbázis hidrogeológiai védőidom kijelölése Tarján - 8 Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Északdunántúli Vízmű ZRt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) engedélyes kérelmének helyt ad, és az 5.722/1999. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő, tarjáni B-5 és B-7 jelű 2 db termelőkútja vízbázisának hidrogeológiai védőidomát az alábbiak szerint jelöli ki: 1./A védendő vízmennyiség: 600 m 3 / nap 2./A vízkészlet típusa: karsztvíz 3./A monitoring rendszer objektuma: talajvízadó rétegre települt: TÉ-2, TÉ-3 jelű figyelő-kutak Kút Kat. sz. EOV Koordináták Talpmélység Csőátmérő neve X (m) Y (m) Z terep (mbf.) (m) (mm) TÉ-2 K-10 252 580,68 608 870,68 188,934 23,0 120/114 acél TÉ-3 K-11 252 131,25 608 271,17 187,932 8,0 120/114 acél Szűrőzés (m-m) 19,0-21,0 4,0-5,0
4./ A vízbázis üzemeltetője: Észak- Dunántúli Vízmű ZRt. 2800 Tatabánya, Sárberek 100. 5./A védőterület: Hidraulikai modellezéssel meghatározott 600 m 3 / nap- ra 6./A hidrogeológiai védőidom horizontális kiterjedése és a hidrogeológiai védőterület: A belső és a külső védőterületnek felszíni metszete nincsen, ezért a kötelező belső védőterületen kívül hidrogeológiai A és B védőterülete kell kijelölni. Külső védőterületet nem kell kijelölni A vízbázis utánpótlódási területén potenciálisan sérülékenynek tekinthetőek a hidrogeológiai A védőterületre eső (a településtől D-re, ill. DNy-ra) víznyelő szakaszok, valamint a hidrogeológiai B védőterületre eső (a településtől ÉNy-ra) karsztkibúvások. 7./Belső védőterület határai: Mindkét vízmű kút és környezete már jelenleg is úgy van kialakítva, hogy teljes mértékben megfelel a belső védőterületre vonatkozó előírásoknak. A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőterület mindkét kútnál biztosított. a./a B-5 jelű termelőkút belső védőterülete a 1149/27 hrsz. belterületi ingatlanon található. A belső védőterületet az alábbi ingatlanok határolják: 1205 hrsz., 1279 hrsz., 1149/28 hrsz. b./a B-7 jelű termelőkút belső védőterülete a 2307 hrsz. belterületi ingatlanon található. A belső védőterületet 2309., 2308., 2306/1., 2306/2., hrsz belterületi és 0220. hrsz. külterületi ingatlanok határolják. 8./Külső védőterület határai: Egyik kút esetében sincs a külső védőterületnek felszíni metszete, ezért külső védőterületet nem kell kijelölni. 9./Hidrogeológiai A védőterület: A hidrogeológiai A védőterületre eső nyelési pont a 0205 hrsz. területre esik. A védendő terület határai: É-on 0220 hrsz. út, a 0205 hrsz. ingatlan területén a völgypatakját határoló kétszer harminc méteres sáv a 0220 hrsz. úttól 300 méteres hosszban. 2
10./Hidrogeológiai B védőterület: A hidrogeológiai B zóna döntő része Tarján községtől ÉNy-Ny-i irányban húzódik a Gerecse nyílt karsztos területei felé. A B zóna váltakozva tartalmaz fedett és fedetlen területeket. A fedetlen beszivárgási területek többnyire nagyobb összefüggő területegységekből állnak. A karsztterületek nagyobb része Tarján közigazgatási területeitől távolabb helyezkedik el, és elnyúlik Vértestolnán túl, Baj közigazgatási területéig. A fedetlen karsztos terület a magasabb térszíneken található. Az egyes településeken védőterülettel érintett ingatlanjai: a./baj: 0104 hrsz. külterületi ingatlan Baj közigazgatási területének keleti határán. Határai: É-on: Baj 0105 hrsz. terület, Ny-on: Baj 0103 hrsz. terület, K-en: Vértestolna 0153. és 0151 hrsz. területek, D-en: Vértestolna 0149. és 0146. hrsz. területek. b./vértestolna: ba./0149, 0146, 0130, 0132 hrsz. külterületi ingatlanok és az ezekre az ingatlanokra eső 0150, 0129, 0131 hrsz. utak Vértestolna közigazgatási területének Ny-i határán. Határai: É-on: Vértestolna 0148. és 0144 hrsz. utak, Ny-on: Baj 0104 hrsz. ingatlan, D-en: Vértestolna 0128, 0122/1 hrsz. utak K-en: 0121/2, 0121/1, 0132, 0134 hrsz. ingatlanok és 0133 és 0154 hrsz. utak. 0249/1, 0249/2, 0249/3, 0257, 0205, 0254, 0243, 0239, 0233, 0219, 0225, 0235, 0223, 0221, 0215/2, 0214, 0210, 0208, 0212, 0193 hrsz. osztatlan ingatlanok és az ezen ingatlanokra eső 0290, 0247, 0246, 0206, 0207, 0209, 0211, 0213, 0215/1, 0222, 0220, 0236, 0224, 0234, 0237, 0240, 0244 utak és a 0194 hrsz. közút Vértestolna közigazgatási területének DK-i határán, valamint 018 hrsz. ingatlan 3
megosztva É-on a Tarján-patak melletti utat valamint a 0203 árok és a 017 út csomópontját összekötő út mentén. Határai: ÉK-en: Héreg és Vértestolna, valamint Tardos és Vértestolna közös közigazgatási határa, É-on: 0218, 0199, 0200 hrsz utak, a 018 ingatlant megosztó út, Ny-on: a vértestolnai Tarján-patakot követő út a 0258 hrsz. útig, D-en: 0258, 0242, 0238, 0232, 0226 és 0227 hrsz. utak Vértestolna közigazgatási területén, DK-en: a tarjáni 0288 hrsz. ingatlan, K-en: a védőterület Tarján közigazgatási területén folytatódik c./tarján: 0306, 0290/1, 0209/2 hrsz. ingatlanok, melyek a vértestolnai DK-i védőterülethez csatlakoznak. Az előbbi vértestolnai védőterülethez csatlakozó rész határai: K-en:0309, 0305, 0291, 0292 hrsz ingatlanok. Önálló védőterületi rész a 0286/1, 0286/2, 0286/3 osztatlan ingatlanok és a 0287 útnak az ingatlanokon belüli szakasza, valamint a 0292 ingatlan megosztva a 0286/1, 0290/2 és 0292 ingatlanok közös találkozási pontja és 0292 és 0294 ingatlanok közös Ny-i sarokpontja közé húzott képzeletbeli vonal mentén. Határai: É-on 0294 hrsz. ingatlan, K-en: 0293 hrsz. ingatlan és Tarján belterületi határa, D-en: 0285, 0284 hrsz. ingatlan, DNy-on 0283 hrsz. ingatlan Ny-on: a fentieken megadott képzeletbeli vonal 11./A védőidom vertikális kiterjedése a karsztvíz esetén: Az alaphegységi triász korú karbonátos kőzetek feküje 4
II. A./A védőterületeken tiltott és korlátozott tevékenységek: 1./A védőterületen olyan tevékenység folytatható, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. 2./A jelenlegi területhasználathoz köthetően tiltott tevékenység nem folyik a vízbázis védőterületén. 3./Így a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. sz. rendelet 13. - ának előírásai szerint: a./belső védőterület: aa./a belső védőterületen semmilyen ipari, mezőgazdasási, építési, közlekedési vagy vízadó réteget érintő tevékenység nem folytatható, kivéve a vízbázis üzemével kapcsolatos tevékenységeket. b./külső védőterület: ba./tilos mindenféle beépítési, üdülési, ipari és közlekedési tevékenység. A mezőgazdasági tevékenységek közül nincs korlátozva a vegyszermentes erdőművelés, környezeti hatásvizsgálathoz kötött a növénytermesztés, legeltetés, trágyázás és növényvédő szer használat, az egyéb tevékenységek közül a kútfúrás. c./külső hidrogeológiai védőterületen (A zóna): ca./tilos olyan létesítményt elhelyezni, amelynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minőségét károsítja. Tilos olyan tevékenységet folytatni, melynek következtében csökken a víz természetes védettsége. cb./a földtani és a terepviszonyok miatt a kijelölt külső védőterülettel határos zónában bármilyen új tevékenység esetén meg kell vizsgálni, hogy az új tevékenységnek milyen hatása lehet a külső védőterületre. 5
cd./tilos: - Lakó- és üdülőterület csatornázás nélkül - Települési szilárd és folyékony lerakó létesítmények létesítése és üzemeltetése - Mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása, lerakása - Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, lerakása - Élelmiszeripari és ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre, leürítés, szennyvízöntözés - Növényvédőszer- kijuttatása légi úton, tárolása és hulladék elhelyezés - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése ce./új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóterület csatornázás nélkül - Temető - Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Szerves és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása és termőföldön történő elhelyezése - Egyéb út - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat cf./új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Szennyvízcsatorna átvezetése - Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Építési hulladék lerakása - Házikertek, kiskertművelés - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel 6
- Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállattartás - Szervestrágyázás és műtrágyázás - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédőszerek alkalmazása - Haltenyésztés, haletetés - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel - Vasút - Gépkocsi parkoló - Gépkocsimosó, javítóműhely, sódepónia - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység cg./korlátozás nélkül folytatható tevékenységek: - Lakó- vagy irodaépület csatornázással - Sátorozás, fürdőzés - Sportpálya - Erdőtelepítés és művelés vegyszeres kezelés nélkül - Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel D./Külső hidrogeológiai védőterületen ( B zóna) da./tilos: - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilye hulladékok tárolása illetve lerakása - Veszélyes hulladéklerakó, vagy ártalmatlanító létesítése - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása, és ipari hulladékok tárolása, - Hígtrágya- és trágyalé leürítése. db./új létesítménynél, tevékenységnél tilos, meg lévőnél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy a környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető az alábbiakra vonatkoztatva: 7
- Települési folyékony hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése - Növényvédő szer tárolása és hulladék elhelyezése - Veszélyes hulladékártalmatlanító dc./új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető az alábbiakra vonatkoztatva: - Lakótelep, új parcellázású üdülőterület kialakítása, - Lakóépületek csatornázás nélkül, - Szennyvízcsatorna átvezetése, - Települési hulladéklerakó, - Házi kertek, kertművelés, - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása, - Ásványolaj- és termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása, - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő, - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladék tárolása, - Salak, hamu lerakása, - Növénytermesztés, - Komposztálótelep, - Önellátást meghaladó állattartás, - Műtrágyázás, - Hígtrágyalé és trágyalé kijuttatása termőföldre, - Szennyvízöntözés, - Növényvédő- szerek alkalmazása, - Növény védőszer kijuttatása légi úton, - Növény védőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése, - Szerves- és műtrágya raktározása, tárolása, - Szennyvíziszap tárolása, - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése, - Dögkutak létesítése, - Haltenyésztés, haletetés, - Üzemanyagtöltő állomás, - Bányászati tevékenység, - Fúrás, új kút létesítése, - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység, 8
dd./korlátozás nélkül folytatható tevékenységek a külső hidrogeológiai védőterületen (B zóna): - Lakó- és irodaépületek csatornázással, - Szennyvíztisztító telep, - Építési hulladék lerakása, - Temető, - Sátorozás, fürdés, - Sportpálya, - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel, - Erdőtelepítés, művelés vegyszeres kezelés nélkül, - Legeltetés, háziállattartás, - Szervestrágyázás, - Tisztított szennyvízzel történő öntözés, - Autópálya, autóút vízzáróan burkolt csapadékvíz-árok rendszerrel, - Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel, - Vasút, - Gépkocsi parkoló, gépkocsimosó, javító műhely, III. A vízbázis engedélyese köteles az alábbi előírásokat betartani: 1./Az eljáró hatóság előírása: a./a védőterületen ellenőrzést kell végezni és szükség esetén az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveknél intézkedést kell kezdeményezni. b./legalább évente egy alkalommal ellenőrizni és vizsgálni kell a védett vízbázis állapotát, a védelem hatékonyságát, beleértve a védőterületen folytatott tevékenységeket is. c./a védőidom, védőterület veszélyeztetésének, szennyezésének, károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni kell. d./a vízminőségvizsgálatra vonatkozóan a vízmű kutakban az üzemi gyakorlatnak megfelelő negyedévenként rutin vizsgálatot kell végezni, valamint háromévenként ki kell egészíteni a diagnosztikai vizsgálatban is elvégzett EU komponensek szerinti vizsgálatokkal. 9
da./a TJ-2, TJ-25 jelű kutakra vonatkozóan: Ha a termelő kutakban trendszerű vízminőség változás jelentkezne, akkor a két karsztvízszintészlelő fúrásból is ellenőrző vizsgálatot kell végezni. db./a Serleim-patakon: évente kétszer vízminőség ellenőrzést kell végezni a nyelési pontok közelében. dc./a szennyeződés feltáró észlelő kutak további észlelése nem indokolt. e./a vízszintmérésekre vonatkozóan a méréseket az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is végezni kell. vízmű kutakban a vízszintmérést és egyéb üzemi ea./a TJ-2, TJ-25 jelű kutakra vonatkozóan: A vízbázis mennyiségi állapotának vizsgálata céljából a vízbázis megfigyelő rendszerét képző törzshálózati kutak mérési adatait az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól meg kell kérni. eb./a vízminőségre, valamint vízszintmérésekre vonatkozó mérési adatokat a tárgyévet követő év március 31-ig az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek meg kell küldeni. IV. Jelen határozattal megállapított jogok és kötelezettségek az engedélyest jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig illetik meg, illetve terhelik. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárba elhelyezi, a határozatot Tarján -8 szám alatt a vízikönyvbe bejegyzi. VI. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. 10
A fellebbezés illetéke 14.000,- Ft, azaz Tízenégyezer forint, melyet a fellebbezés első példányán, illetékbélyegben kell leróni. VII. Az eljáró hatóság a jelen határozatnak a hirdetőtőblákon 15 nap időtartamú kifüggesztéssel való közszemlére tétel útján történő közlését rendeli el. Indokolás Az Észak-dunántúli Vízmű ZRt. (2800 Tatabánya, Sárberek 100.) 2002. szeptember 26-án iktatott, az eljáró hatóság jogelődjénél előterjeszetett kérelmében az 5.722/1999. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő, tarjáni B-5 és B-7 jelű 2 db termelőkútja vízbázisának hidrogeológiai védőidoma kijelölését kérte, melyhez a HYDROSYS Víz- és Környezetvédelmi Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2014 Csobánka, Borony utca 4.) Tarján vízbázis biztonságba helyezési terve c. dokumentációt csatolta, a kérelmén 5.000 ft illetékbélyeget rótt le. Az engedélyes az eljáró hatóság felhívása nélkül 2002.október 14-én az általa megkeresett szakhatóságok közül az ÁNTSZ Tatabányai Városi Intézete Tb/T 36-2422-2/2002.sz., majd 2002. november 26-án az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség 47861/2002.sz. szakhatósági állásfoglalását csatolta, mely szakhatóságok a vízbázis biztonságba helyezési tervhez hozzájárulásukat feltételek megállapítása nélkül megadták. Az eljáró hatóság a kérelelm vizsgálatát követő hiánypótlási felhívásában az engedélyest az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. törvény melléklete XIII. címe 1/c. pontja alapján további 2.000 ft illetékbélyeg lerovására, valamint a védőidom A és B védőzónája által érintett ingatlanok tulajdoni lap másolatai, helyszínrajz és térkép csatolására hívta fel. Az engedélyes a hiányzó illetéket 2005.február 7-én megküldött beadványán lerótta, a hiánypótlási felhívás további részében foglaltakkal kapcsolatban 2005.február 28-án érkezett iratában pedig előadta, hogy az ingatlannyilvántartási adatok beszerzésében, mint a diagnosztikai munkák beruházója, az Észak-dunántúli Környetevédelmi és Vízügyi Igazgatóság az illetékes, akit a tárgyi hiánypótlással megkerestek. A beruházó Észak-dunántúli Környetevédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2005.április 7-én a védőterületeket lefedő ingatlanok tulajdoni lap másolatait megküldte. 11
Ebből megállapítható, hogy a B-5 jelű termelőkút belső védőterülete, a tarjáni 1149/27.hrsz. alatti ingatlan, valamint a B-7 jelű termelőkút belső védőterülete, a tarjáni 2307.hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője az engedélyes. Az eljáró hatóság ezt követően további hiánypótlsáként távbeszélőn az engedélyestől a vízföldtani napló megküldését kérte, aki azt 2006.január 25-én csatolta, mellyel a hiánypótlási felhívásokbban foglaltak teljesültek. A hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy a vízminőség megóvása érdekében a védőterület-védőidom kialakítása, hatósági kijelölése az alábbi jogszabályokra alapozva szükséges: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14. (2) bekezdése alapján az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védőidomainak, védőterületének külön jogszabályban meghatározott mértékű kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani. A kijelöléssel és fenntartással kapcsolatos jogszabályi követelményeket a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet határozza meg. E rendelet megfogalmazásában védőidom az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel (ivó-, ásvány- vagy gyógyvíz) - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani. A védőterület általában körülveszi a vízkivételi műveket, de egyes esetekben azoktól elszakadva is megjelenhet, amely az előbbi cél elérése érdekében szükséges korlátozásokkal (tilalmakkal) hasznosítható. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 9. -a alapján a vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a felügyelőség védőidom vagy védőterület kijelölését a külön jogszabály előírásai alapján rendeli el. Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet. 2. (4) bekezdése szerint külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet A és B védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen. Tekintettel a fentiekre, jelen esetben 12
a védőidomnak felszíni metszete van, ezért külső védőterületet, valamint a hidrogeológiai védőövezet A és B védőzónáit kellett kijelölni. A fentiek miatt a felszínen ingatlan használati korlátozás bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba szükséges, a víztest védelme önmagában a vízikönyvi bejegyzéssel nem biztosítható. A külső védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanok, az A hidrogeológiai védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanok, továbbá a B hidrogeológiai védőidom felszíni vetülete által érintett ingatlanok területén előírt korlátozásokat az eljáró hatóság a Korm.rendelet 10. -ának előírására alapozta, mely szerint az egyes védőidomokban, védőterületeken olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz minőségét, mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti. Azonnali beavatkozást, kármentesítést igénylő szennyezés a vízbázis védőterületén nem található. A határozat rendelkező részében felsorolásra kerültek azon ingatlanok helyrajzi számai, melyek a védőidom felszíni vetületei által érintettek. Ezeken a fent írtak szerint használati korlátozásokat kellett elrendelni, tekintettel arra, hogy a védendő víztestnek felszíni metszete van, továbbá jelen eljárás során indokolt volt a védőidom területén a tulajdonjogra (rendes használatra) kiterjedő olyan korlátozást előírni, amelynek az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetése szükséges. A kötelezően kialakítandó minimum 10 méter sugarú körnek megfelelő belső védőterület a kutaknál biztosított és jelenleg is a jogszabályi előírásoknak megfelelően van kialakítva. A vízműkutakhoz monitoring kút rendszer tartozik. A hatóság az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 3. -ában foglaltak szerint rögzítette a védőterületi határokat, a 10, 11, 13. és az 5. számú melléklete alapján meghatározta a tiltott tevékenységet, a 17. alapján a vízbázis üzemeltetőjének kötelezettségeit. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdése, illetve a 123/1997. (VII.18.) Korm. rend. 18. -a alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság a IV. fejezetben foglaltakat a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 9. -a, a VII. fejezetben foglaltakat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27 (4) bekezdése, és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 45 (2) bekezdése alapján írta elő. 13
Az eljáró hatóság a jogorvoslat lehetőségét az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 62. (1) bek-e alapján biztosította, az engedélyest a jogorvoslat lehetőségéről a 43. -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés illetékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XIII. címe 2/a. pontja alapján állapította meg. Győr, 2007. június 8. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes 14