A természeti erőforrás kvóta



Hasonló dokumentumok
A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell

Kvótavariációk: egyensúlyteremtés a pénz és természeti tőke között

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

Nemzeti Vidékstratégia Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván november 20. Budapest

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Purpose & Profit - hogyan mérhető a vállalatok pozitív társadalmi hatása. Lévai Gábor. Green Brands Hungary

Fenntarthatóság és természetvédelem

Környezetvédelem (KM002_1)

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia június 4. Bessenyei István

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Salgótarján Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 5/1994. (I.31.) Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Környezeti fenntarthatóság

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

A globalizáció fogalma

Társadalmi innovációk vidéki térségekben (OTKA K sz.szerződés)

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a es ingatlanpiacon

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

EMMET. ReOrg 2016 AZ EMMET ARCAI AZ EMMET COURTYARD AZ EMMET COOP MITŐL HATÉKONY AZ EMMET AZ EMMET POINT MI MIT JELENT EMMET BEST

Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, tavasz

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

Sikeres épületfelújítási programok finanszírozása a beruházás-lebonyolító szemével Előadó: Czabarka Mihály vezérigazgató, NRG-Mentor Zrt.

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Energetikai auditálás és az ISO összehasonlítása. Előnyök és hátrányok

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

A Magyar Természetvédık Szövetsége éghajlatvédelmi törvény koncepciója

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Berta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Teljes a leállás - Önkormányzati és közintézményi energiahatékonysági projektek

Innováció alapjai. Innováció és a fenntartható fejlődés kapcsolata. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 9. előadás

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

A fizetési forgalom és várható változásai

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

A közösségi energia szerepe a jövő energiaellátásában

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Utazás a Panoramic Power világába

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Könczey Réka, KvVMFI III. EMAS-Kerekasztal, Budapest

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján):

Termelési tényezők. Alapmodell

Makrogazdasági pénzügyek. Lamanda Gabriella november 16.

A környezetvédelem szerepe

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

IVECO a fenntartható fejlődésért Az IVECO CNG jármű kínálata

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Európai energia-ipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai

Az ásványgyapot új generációja

Új fogyasztók távhőrendszerre. Csákvári Csaba Dr. Csűrök Tibor

Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése

Környezetpolitika eszközei. - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

IAS 20 ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ELSZÁMOLÁSA ÉS AZ ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS KÖZZÉTÉTELE

Komplex mátrix üzleti képzések

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe április

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság


Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban

Mérsékelten meleg aszfaltok alkalmazásának előnyei

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Átírás:

A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17.

A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret, ökoszisztémákat sajátítunk el A három terhelés elválaszthatatlan, mindegyik együttesen valósul meg.

A környezetvédelem szabályozási problémája A szennyezéseket akarja felszámolni, de nem szabályozza az erőforrás és tér felhasználását A szennyezések felszámolásakor erőforrásokat és teret használ fel. Az erőforrás és tér felhasználásával szennyezést hoz létre a felhasználás helyén A környezetvédelem valójában átterheléseket hoz létre

A szennyezés megelőzés egyetlen lehetséges módja a kevesebb erőforrás és térfelhasználás Természeti erőforrás kvóta fosszilis erőforrásokra Területfelhasználási kvóta

A fosszilis erőforráskvóták és a fenntarthatóság - eszközrendszer 3+1 pillér 1. Fosszilis-energia felhasználási jogok kereskedelmi rendszere 2. Környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca 3. Visszatérülő Alap 4. Segítő szolgálat

1. A fosszilis-energia felhasználási jogok kereskedelmi rendszere Évről évre csökkenő nemzeti felhasználási keret Fogyasztási csoportok és keretek Egyenlő fogyasztási jogok/kvóták A megtakarításokkal történő kereskedelem Kvótapénz, mint kamatmentes pénzhelyettesítő

2. Környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca Minősített termékek piaca Kritériumrendszer Nyitott piac bárki számára Fizetőeszköze a kvótapénz

3. Visszatérülő alap A környezetbarát termékek piacának létrehozása érdekében kerül kialakításra Nagy mennyiségű hitelre van szükség a szerkezeti átalakításhoz Az alap forrása az állam fejlesztési forrásaiból kerülnek ki, mivel pénzhelyettesítővel működik a forintot kamatoztatja Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad Az alap kvótákkal, kvóta-pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása) A visszafizetés kvótákkal történik a megtakarításokból

A javasolt eszközrendszer hatásai 1. Fosszilis energiafelhasználási jogok kereskedelmi rendszere Segít a szociális igazságtalanság felszámolásában Javítja a környezeti tudatosságot Évről évre csökken a fosszilis energia felhasználás Ezzel arányosan csökken a környezet terhelése A kevesebb kisebb függés, jobb lehetőség a helyettesítésre

A javasolt eszközrendszer hatásai 2. Környezetbarát áruk és szolgáltatások piaca A minősített termékek garantálják a környezeti terhek csökkenését Kikényszeríti az innovációt Új, helyi piacot nyitnak meg termelői és fogyasztó oldalon, élénkítik a gazdaságot Olcsó pénz kerül a gazdaságba A szegényebb rétegek hozzáférnek a piaci javakhoz

A javasolt eszközrendszer hatásai 3. Visszatérülő Alap Minden befektetett eszköz visszatérül, újra használható Mindenki számára van hozzáférés Hosszútávú visszatérülés lehetővé válik Olcsó hitel kerül a gazdaságba A hitel a megtakarításokból visszafizethető

A javasolt eszközrendszer hatásai 4. Támogató szolgálat Értékteremtő munkahelyek Életviteli tanácsadás Segítség a tervezésben, megvalósításban Segítség a megtakarítások kezelésben, a hosszú távú gondolkodában

Foglalkoztatási lehetőségek A javasolt intézkedések megrendelést jelentenek a tudomány, tervezés, tanácsadás, gyártás, kivitelezés, mérés, irányítástechnika, agrárgazdaság, stb., számára Túl kevés csak az energiagazdaságban gondolkodni A szerkezetváltás egésze, a gazdaság szerkezeti innovációja jelentheti a foglalkoztatás növekedését

Területfelhasználási jogok nemzeti és nemzetközi kereskedelmi rendszere A természetben folyó természetes interakciók biztosítják a környezeti rendszerek megújulását, és ehhez természetes térre van szükség A természetes folyamatokat legkevésbé zavaró fenntartható erőforrás-gazdálkodásra van szükség, amely biztosítja az optimális ökoszisztéma szolgáltatásokat.

A szabályozó rendszer Minden területfelhasználási mód a rendszer hatálya alá tartozik (települési célú, ipari, agrár, infrastruktúrálsi, rekreációs, természetvédelmi) A területhasználatok három módját különbözteti meg a rendszer (A,B,C) A területhasználók a használati módnak megfelelő területfelhasználási jogot kapnak Egy-egy területhasználó több kategóriába is tartozhat a használati módnak megfelelően

A forgalomirányító lámpa koncepciója C: intenzív használati mód (0 kvóta/ha) B: Köztes használati mód (1 kvóta/ha) A: Fenntartható területhasználat (2 kvóta/ha)

Fázis I. Kezdeti szint Minden évben növekvő kvótamennyiséget kell szerezniük, az egyes használóknak, az aktuális szintet a kvótakezelő adja meg. Három eset: teljesítés, túlteljesítés, elégtelen teljesítés Aki nem teljesített az vagy változtat a használati módon, vagy másoktól vesz jogokat.

Fázis II., III.,... Növekvő követelmény A használók a fenntartható használat felé mozdulnak

Záró állapot Minden használó eleget tesz a követelménynek A fenntartható használat biztosítja a legkisebb negatív externáliát Ha ez nem elégséges, akkor az egész rendszer újra indítható egy magasabb szinten

Finanszírozás A pénz magából a rendszerből származik Akik a megszokott használatot választják a negatíx externáliákért fizetnek a társadalomnak. Akik teljesítik a követelményeket, azoknak a pozitív externáliát ismeri el a társadalom A kezelő szervezet a felhasználási jogok eladásából szedi a jövedelmét A tranzakciós költségeket a a kvótaeladás 0,5%-os illetménye biztosítja

Előnyök Mindenki része a rendszernek A kitűzött cél elérése garantált, a sebességét tetszőlegesen lehet megválasztani Nincs több teher, ha kifut a rendszer Jövedelmet generál a fenntartható erőforráshasználat érdekében A környezeti terheket mérsékli A személyes érdekeltséget összekapcsolja a helyes környezeti tudattal Támogatja az élő-munkát Nemzetközi szinten is alkalmazható, hasonlóan a nemzeti szinthez. A fejlődő országok az előtt kapcsolódhatnak be a rendszerbe, mielőtt tönkretennék természeti környezetüket.

Hátrányok Alacsony ökoszisztéma szolgáltatású országok hajlandósága a csatlakozáshoz Magas adminisztrációs terhek Szabályrendszer betartatása komoly monitoringot igényel A tranzakciós költség magas lehet