ISMERTETŐK DR. KOZMA GÁBOR DR. BUJDOSÓ ZOLTÁN DR. RADICS ZSOLT A Debrecenben megrendezett edzőtáborok sajátosságai A napjainkban igen gyors növekedést felmutató turizmus egyik dinamikusan bővülő ágazatának tekinthető a sportturizmus, amelybe mint fogadó térség a világ egyre több települése kapcsolódik be. A sportturizmus vizsgálata során többfajta kategorizálást alkalmaztak (például Deery Jago 2004, Kurtzman 2005a, Pigeassou 2003, Pitts 1999), amelyek közül a legelfogadottabb (Gibson 1998) három típust különít el: aktív sport turizmus, esemény sport turizmus, nosztalgia sport turizmus. Az aktív sportturizmus esetében a résztvevők az utazásuk során versenyszerű vagy nem-versenyszerű sporttevékenységet folytatnak. Az esemény sportturizmus során a turisták elsődleges célja valamilyen sportrendezvény megtekintése, míg a nosztalgia sport turizmus keretében a résztvevők valamilyen sporttal kapcsolatos látnivalót (például múzeum, stadion) tekintenek meg. Az aktív sportturizmus egyik gyors ütemben fejlődő ágazatát alkotják a sport edzőtáborok, amelyek pozitív hatásait az eddigiek során két szempontból elemezték. Egyrészt vizsgálták, milyen előnyöket jelent a sportolók számára, másrészt a kutatás tárgyát képezték a befogadó települések szintjén jelentkező eredmények. A sportolók szempontjából több tényezőt is meg lehet említeni, amelyek bizonyos szempontból összefüggnek egymással. Egyrészt az edzőtáborok esetében a sportolók kiszakadnak megszokott környezetükből (Higham Hinch 2009), ami új impulzust jelent számukra, illetve lehetővé teszi, hogy csak erre a feladatra kelljen koncentrálniuk. Másrészt bizonyos esetekben lehetőség nyílik a potenciális versenyhelyszínek (például egy uszoda) megismerésére, amely tény hozzájárulhat a későbbi sportsikerekhez (Kurtzman 2005b). Harmadrészt igen fontosak az edzőtáborok természeti környezettel kapcsolatos előnyei. Az enyhe téli éghajlattal rendelkező térségek (például a Földközi-tenger partvidéke) rendkívül népszerűek a januári februári edzőtáborok esetében (Kartakoullis Karlis 2002), illetve a nagyobb tengerszint feletti magasságban megrendezésre kerülő versenyekre történő felkészülést nagymértékben segítik a magaslati edzőtáborok. A befogadó települések számára a legfontosabb előnyt a sportolók által eltöltött vendégéjszakák és egyéb kiadások jelentik, amelyek nagysága meghaladja az átlagos turisták költéseit. További pozitívumként lehet megemlíteni, hogy az edzőtáborok több esetben is a turizmus szempontjából kevésbé kihasznált időszakban kerülnek megrendezésre (a csapatsportágak esetében felkészülés a tavaszi idényre), és ez a tény enyhít a szezonalitás által okozott problémákon (Koc 2005). vonatkozásában az eddigiek során sajnos igen kevés esettanulmány született (Koc 2005, Erdogru Yazici 2013). A tanulmányok közös sajátosságának tekinthető, hogy elsősorban a mediterrán térséggel (Törökország, Földközi-tengeri szigetek) és a Perzsa-öböl menti országokkal (Katar) foglalkoznak, és a legnagyobb figyelmet a labdarúgásra fordítják. Sajnálatos ténynek tekinthető ugyanakkor, hogy más régiók és más sportágak az eddigiekben igen kevés figyelmet kaptak.
A DEBRECENBEN MEGRENDEZETT EDZŐTÁBOROK SAJÁTOSSÁGAI 397 A fentiek figyelembevételével úttörő jellegűnek tekinthető tanulmányunk célja egy, a közép-európai térségben elhelyezkedő település, Debrecen esetében megvizsgálni az edzőtáborok legfontosabb sajátosságait. A kutatás során alapvetően az alábbi kérdésekre kerestük a választ: milyen módszerek alkalmazásával törekedett a város arra, hogy növelje a versenyképességét ezen a területen milyen tényezők befolyásolták az edzőtáborok számának és egy adott éven belüli eloszlásának az alakulását; mely országok sportolói vették igénybe a Debrecen által kínált lehetőségeket, és mely sportágak tekinthetők a legnépszerűbbnek. Az elemzés során felhasználtuk Debrecen különböző témában született fejlesztési koncepcióit, a Sport Hotel vendégéjszakákra és edzőtáborokra vonatkozó statisztikáit (a helyzetünket megkönnyítette, hogy a városban érkező edzőtáborozók mindegyike ezt a hotelt használja). Emellett interjúkat készítettünk a Debreceni Sportcentrum Kft. edzőtáborokért is felelős munkatársával. feltételeinek megteremtése A sport szerepének növekedése Debrecen várospolitikájában az 1990-es évek végétől figyelhető meg, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a város 1998-ban megválasztott új vezetősége az egyik kitörési pontnak tekintette a sport fejlesztését. Ennek szellemében már a 2000-ben elfogadott sportkoncepció is azt fogalmazta meg, hogy a nemzetközi és kiemelkedő országos sporteseményeknek jelentős marketing, infrastruktúra- és sportágfejlesztő hatása van, ezért az önkormányzatnak erejéhez mérten támogatnia kell a kiemelkedő sportesemények szervezését. Másrészt Debrecen város 2004-ben megalkotott idegenforgalmi fejlesztési koncepciója, Stratégiai és Operatív programja külön fejlesztési prioritásként tekintett a sportturizmusra, amelynek jelentőségét az alábbiakban fogalmazta meg: Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázsépítési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, és ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatók mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára. Harmadrészt a város 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai és operatív programja a hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése prioritás keretében külön intézkedésként tartalmazza a sportturizmust fejlesztését, amelynek fő területei (összhangban az idegenforgalmi dokumentummal) a létesítményfejlesztés illetve a rendezvények szervezése. A fentiek szellemében 2000 után a városban igen jelentős sportinfrastruktúra-fejlesztési program kezdődött, amelynek fő színtere a város északi része volt (Kozma et al. 2012). Ebben a városrészben már az 1970-es években egy igen fontos sportközpont jött létre (atlétikai pálya, sportcsarnok, műjégpálya, szálloda), a létesítmények színvonala az új évezredben azonban már nem felelt meg az igényeknek. Az itteni beruházások első elemét az atlétika stadion 2001-es felújítása jelentette (8 sávos rekortánpálya, új kiszolgáló épület), majd ezt követte 2007-ben egy FIFA minősítésű műfüves labdarúgópálya megépítése és egy dzsúdó edzőterem kialakítása. ba érkező sportolók elszállásolását tekintve kiemelkedő jelentőségű volt a létesítmények közelében elhelyezkedő Sport Hotel
398 DR. KOZMA GÁBOR DR. BUJDOSÓ ZOLTÁN DR. RADICS ZSOLT 2004-ben végbement felújítása, amelynek eredményeként egyrészt 119-re nőtt a férőhelyek, másrészt a minőséget tekintve is jelentős előrelépés következett be (a korábbi 1* helyett már 3*superior szállodává vált). A sportlétesítmény-fejlesztés másik nagy központjának a város északkeleti része tekinthető, ahol az 1970-es évek második felében átadott Hódos Imre rendezvénycsarnok mellett 2002-ben megépült a Főnix Csarnok, a vidéki Magyarország legnagyobb rendezvénycsarnoka, 2006-ban pedig az ország harmadik legnagyobb nézőtérrel rendelkező fedett uszodája (ezek a létesítmények a szállodától gyalog kb. 10 percre helyezkednek el). intézményi hátterének megteremtése érdekében a város képviselőtestülete 2000-ben létrehozta a 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő Debreceni Sportcentrum Szolgáltató Kht.-t (2009 áprilisától Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.), amelynek fő tevékenysége a kezelésébe adott sportlétesítmények (például Sport Hotel és a fedett sportuszoda üzemeltetése), a Debreceni Sportiskola működtetése, ingatlanok bérbeadása és sportrendezvények szervezése. Az infrastrukturális feltételek megteremtése mellett a másik igen fontos feladat Debrecen, mint potenciális edzőtábor reklámozása, amelynek során a Sportcentrum Kft. különböző módszereket alkalmaz. Egyrészt az elmúlt évek során kiépített egy sportszervezői hálózatot, amelynek tagjai elsősorban Ukrajnából, Romániából is az arab országokból szerveznek edzőtáborokat. Másrészt minden év elején tájékoztató anyagot küld a nemzetközi sportágazati szövetségeknek, akiket ilyen módon informál a rendelkezésre álló lehetőségekről. Harmadrészt maga a Sportcentrum Kft., illetve a több magyarországi edzőtábor szervezésével foglalkozó vállalat honlapja is tájékoztatja a látogatókat a Debrecen által kínált adottságokról. Negyedrészt a városban az elmúlt 15 évben több mint 20 nemzetközi sportesemény került megszervezésre, és az ezeken részt vett csapatok vezetői is megismerhették Debrecent, mint potenciális edzőtábort. legfontosabb sajátosságai A Debrecenben megrendezett edzőtáborok és az azokban eltöltött vendégéjszakák számának időbeli alakulását vizsgálva egy igen jelentős hullámzás figyelhető meg (1. táblázat). Az érkező sportolóknak szállást adó Sport Hotel 2004-es felújítása után még igen kevesen ismerték ezt a lehetőséget, és ezzel magyarázható a 2005-ös és 2006-os alacsony érték. Az ismertség növekedése és az infrastruktúra fejlődése eredményeként, valamint a 2008-as olimpiára történő felkészülés jegyében ugyanakkor 2007 és 2008 folyamán jelentős mértékben nőtt az edzőtáborok. A gazdasági válság ugyanakkor ezen a téren is éreztette hatását, és mivel az olimpia utáni időszakban egyébként is csökkent az érdeklődés a sportolók edzőtáboroztatása iránt 2009-ben és 2010-ben nagymértékű visszaesés következett be. A 2011-es év már újra emelkedést hozott, amit az olimpia ellenére 2012-ben ismét csökkenés követett. Ennek hátterében alapvetően két tényező állt. Egyrészt 2012 májusában a város adott otthon a 31. Úszó Európa Bajnokságnak (31st LEN Long Course European Swimming Championship), és az erre történő felkészülés (uszoda átalakítása) korlátozta az edzőtáborok szervezését. Másrészt vízumproblémák miatt több ukrán és arab csapat is kénytelen volt lemondani az előre megszervezett edzőtábort (a magyar állam túl későn adta meg számukra a vízumot). A 2013-as év ismét visszaesést hozott, amiben a korábban említett vízumproblémák is szerepet játszottak.
A DEBRECENBEN MEGRENDEZETT EDZŐTÁBOROK SAJÁTOSSÁGAI 399 A Debrecenben megrendezett edzőtáborok és az ott eltöltött vendégéjszakák számának a változása 2005 és 2013 között 1. táblázat Év Edzőtáborok Vendégéjszakák 2005 11 2 454 2006 13 4 523 2007 26 6 250 2008 27 9 434 2009 19 6 061 2010 13 3 525 2011 22 6 084 2012 17 4 931 2013 15 2 922 Összesen 163 46 184 havonkénti megoszlását tekintve (2. táblázat) a nyári hónapok kiemelkedő szerepe figyelhető meg: az edzőtáborok közel 40%-a (a vendégéjszakákat tekintve ennél is magasabb az arány) júliusra és augusztusra esik, ami elsősorban azzal indokolható, hogy ezek a hónapok jelentik az őszi-tavaszi rendszerben megrendezett sportágak egyik legfontosabb felkészülési periódusát. A harmadik helyet a február foglalja el, amely a tavaszi idényre történő felkészüléssel indokolható. 2. táblázat A Debrecenben megrendezett edzőtáborok havonként megoszlása Sportág havonkénti megoszlása, % ban eltöltött vendégéjszakák A vendégéjszakák sportágankénti megoszlása, % Január 15 9,2 3 942 8,5 Február 20 12,3 5 672 12,3 Március 12 7,4 1 943 4,2 Április 10 6,1 5 251 11,4 Május 10 6,1 2 242 4,9 Június 7 4,3 2 047 4,4 Július 31 19,0 10 889 23,6 Augusztus 31 19,0 9 282 20,1 Szeptember 7 4,3 1 769 3,8 Október 11 6,7 1 893 4,1 November 4 2,5 763 1,7 December 5 3,1 491 1,1 Összesen 163 100,0 46 184 100,0 sportágankénti megoszlását elemezve a csapatjátékok fölénye mutatható ki (3. táblázat): az összes edzőtábor több mint 60%-a ilyen sportágakhoz kötődik.
400 DR. KOZMA GÁBOR DR. BUJDOSÓ ZOLTÁN DR. RADICS ZSOLT A jelenség hátterében elsősorban a város (és a szálloda környékének) kedvező sportlétesítmény-helyzete áll: a szálloda közvetlen közelében helyezkedik el egy sportcsarnok és egy műfüves labdarúgópálya, amely kiváló lehetőséget biztosít az érintett sportágak számára. A sportágak között második helyet elfoglaló úszás kiemelkedő helyzete a közelben található fedett sportuszodával magyarázható 3. táblázat A Debrecenben megrendezett edzőtáborok sportáganként megoszlása Sportág sportágankénti megoszlása, % ban eltöltött vendégéjszakák A vendégéjszakák sportágankénti megoszlása, % Atlétika 20 12,3 6 604 14,3 Cselgáncs 2 1,2 250 0,5 Hőlégballon 1 0,6 235 0,5 Kézilabda 30 18,4 5 600 12,1 Kosárlabda 11 6,7 2 073 4,5 Labdarúgás 44 27,0 18 434 39,9 Ökölvívás 3 1,8 1 100 2,4 Öttusa 4 2,5 1 048 2,3 Röplabda 6 3,7 1 616 3,5 Úszás 39 23,9 8 889 19,2 Vízilabda 3 1,8 335 0,7 Összesen 163 100,0 46 184 100,0 Az egyes sportágakban megrendezett edzőtáborok havonként eloszlása (4. táblázat) jelentős mértékben elősegíti a 2. táblázat adatainak a magyarázatát. A július augusztusi hónapok kiemelkedő szerepe egyértelműen a csapatsportágakkal magyarázható, kiemelhető ugyanakkor, hogy míg júliusban (júniushoz hasonlóan) a labdarúgás játssza a legfontosabb szerepet, addig augusztusban (és szeptemberben is) a teremhez kötődő, és ezért a bajnokságot később kezdő sportágak (kézilabda és kosárlabda) szerepe nagyobb az átlagosnál. A sportágakat tekintve a legegyenletesebb eloszlás az úszás esetében figyelhető meg, amely alapvetően azzal magyarázható, hogy az évi 3-4 nagyrendezvényre (országos és világversenyek) való felkészülés folyamatos edzésmunkát igényel. Az atlétikai edzőtáborok 2-3 hónapra történő koncentrációja mögött az áll, hogy a nyári szabadpályás versenyidényre történő felkészülésre elsősorban az április és május biztosítja a legjobb lehetőséget.
A DEBRECENBEN MEGRENDEZETT EDZŐTÁBOROK SAJÁTOSSÁGAI 401 4. táblázat Az egyes sportágakban megrendezett edzőtáborok havonkénti megoszlása* Hónap Úszás Egyéb Atlétika Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Összesen Január 3 1 4 4 3 15 Február 10 6 4 20 Március 4 1 6 1 12 Április 7 3 10 Május 4 1 5 10 Június 1 5 1 7 Július 3 5 16 2 5 31 Augusztus 2 11 6 8 3 1 31 Szeptember 2 3 1 1 7 Október 5 4 2 11 November 3 1 4 December 3 1 1 5 Összesen 20 30 11 44 6 39 13 163 * A táblázatban kiemelten azon sportágak szerepelnek, amelyek esetében legalább hat edzőtábor megrendezésére került sor. országonkénti megoszlását tekintve (5. táblázat) megállapítható, hogy összesen 17 ország sportolói vettek részt debreceni edzőtáborban, emellett 5 vegyes edzőtáborra került sor (a statisztikákban az arab országokból érkezett sportolókat egy csoportba sorolták be). Az adatokat elemezve megfigyelhető, hogy 12 országból maximum két edzőtáborban vettek részt, ezen államok szerepe tehát nem tekinthető jelentősnek. A Debrecent jelentős bázisnak tekinthető országok közül alapvetően hármat kell kiemelni: egyrészt természetesnek tekinthető a magyar sportolók magas aránya, míg a román sportolók jelentős szerepe a földrajzi közelségre vezethető vissza. A harmadik nagy csoportot az arab országok alkotják, amelynek hátterében az áll, hogy a Debreceni Egyetemen jelentős számú arab hallgató tanul, akik a végzés után részben sportszervezőként, részben sportorvosként ajánlják a várost a különböző sportágak képviselői számára (ennek fontosságát az adja, hogy az arab sportolók kizárólag ilyen személyes kapcsolatokon keresztül mennek edzőtáborba).
402 DR. KOZMA GÁBOR DR. BUJDOSÓ ZOLTÁN DR. RADICS ZSOLT megoszlása a részt vevő sportolók országa alapján 5. táblázat Országok/ országcsoportok ban eltöltött vendégéjszakák Románia 40 13 855 Magyarország 38 10 616 Arab országok 35 7 766 Németország 16 3 037 Ukrajna 6 1 228 Vegyes 5 1 530 Csehország 3 2 559 Olaszország 3 512 Hollandia 2 140 Lettország 2 996 Ausztria 2 148 Izrael 2 640 USA 1 48 Ciprus 1 480 Finnország 1 48 Litvánia 1 255 Angola 1 325 Egyesült Királyság 1 51 Kazahsztán 1 224 Szlovénia 1 312 Dánia 1 171 Összesen 163 43 262 Az egyes országok sportágankénti megoszlását tekintve igen jelentős különbségek figyelhetők meg (6. táblázat). Románia és az arab országok esetében kiemelkedő szerepet játszanak a labdajátékok, ugyanakkor az előbbinél a labdarúgás, míg az utóbbinál a kézilabda szerepe tekinthető dominánsnak. A magyar sportolók körében a legfontosabb szerepet az úszás tölti be, és ugyanez jellemző (igaz a magyar értéknél jóval nagyobb koncentráltabban) Németországra is. 6. táblázat megoszlása a részt vevő sportolók országa és a sportágak alapján* Országok/ országcsoportok Atlétika Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda Úszás Egyéb Összesen Románia 3 4 4 29 40 Magyarország 3 5 3 2 19 6 38 Arab országok 2 14 4 8 4 3 35 Németország 4 12 16 Ukrajna 6 6 Csehország 3 3 Olaszország 2 1 3 Vegyes 5 5 Egyéb országok 5 5 1 4 2 17 Összesen 20 30 11 44 6 39 13 163 * A táblázatban kiemelten azon országok szerepelnek, amelyek sportolói legalább három debreceni edzőtáborban vettek részt, és azon sportágak, amelyben legalább hat edzőtábor megrendezésére került sor.
A DEBRECENBEN MEGRENDEZETT EDZŐTÁBOROK SAJÁTOSSÁGAI 403 Összefoglalás A tanulmány legfontosabb megállapításait az alábbiakban lehet összefoglalni: számát tekintve igen jelentős ingadozás figyelhető meg, amely a gazdasági válsággal, az olimpiára történő felkészüléssel, valamint közigazgatási problémákkal van összefüggésben. A sportágakat tekintve kiemelkedő szerepet töltenek be a csapatsportágak (ezen belül is elsősorban a labdarúgás), mellettük még az úszást lehet kiemelni. éven belüli eloszlását tekintve a február, a július és az augusztus emelhető ki, és a megoszlás az egyes sportágak jellegével mutat szoros kapcsolatot. Az edzőtáborozók származást tekintve kiemelkedő szerepet játszik földrajzi közelség (magyar és román sportolók magas aránya), emellett a személyes kapcsolatok (pl. arab sportolók jelenléte) fontossága emelhető ki. IRODALOM Deery, M. Jago, L. (2004): Sport tourism or event tourism: are they one and the same? Journal of Sport Tourism 9 (3): 235 245 Erdogru, B. B Yazici, H. N. T. (2013): Advantages of Football Tourism within the Framework of Sustainable Tourism (Model Study, a Mediterranean City, Antalya) International Journal of Trade, Economics and Finance 4 (6): 372 375. Gibson, H. J. (1998): Sport tourism: A critical analysis of research Sport Management Review 1 (1): 45 76. Higham, J. Hinch, T. (2009): Sport and Tourism: Globalization, Mobility and Identity. Elsevier, Oxford. Kartakoullis, N. L. Karlis, G. (2002): Developing Cyprus as a sport tourism destination: the results of a swot analysis Journal of Sport Tourism 7 (4): 3 17. Koc, E. (2005): New product development in the Turkish tourism market: the case of football tourism Journal of Sport and Tourism 10 (3): 165 172. Kozma Gábor Radics Zsolt Teperics Károly (2012): The new role of sport: the use of sport in place branding activity of local government of Debrecen (Hungary) Journal of Physical Education and Sport 12 (4): 507 513. Kurtzman, J. (2005a): Sport tourism categories Journal of Sport Tourism 10 (1): 15 20. Kurtzman, J. (2005b): Economic impact: sport tourism and the city Journal of Sport Tourism 10 (1): 47 71. Pigeassou, C. Bui-Xuan, G. Gleyse, J. (2003): Epistemological Issues on Sport Tourism: Challenge for a New Scientific Field Journal of Sport and Tourism 8 (1): 27 34. Pitts, B. (1999): Sports tourism and niche markets: Identification and analysis of the growing lesbian and gay sports tourism industry. Journal of Vacation Marketing 5 (1): 31 50.