TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének forrásai - A trágyatermelés éves mennyisége és fajonkénti eltérései - A levegőbe jutó szennyeződés forrásai, formái és mérésének lehetőségei - A szennyvizek eredete és a szennyvizek felhasználásával foglalkozó előírások
A TECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Termeléspolitika - igény kielégítés - intenzifikálás Határ - túltermelés - kvóta Az állat igénye - etológia Határ - állatvédelmi törvény A környezet igénye Határ - környezetvédelmi rendeletek!!
KÖRNYEZETVÉDELEM - ÁLLATJÓLÉT Jellemző az intenzív tömegtermelés hatékony, gazdaságos Háttérbe szorul: - környezetvédelem - állatvédelem - ökológiai fenntarthatóság - génmegőrzés A jelentkező többletköltség viselője: - a fogyasztó - az állam Érdekek ütközése a gazdaságosság nyer!
A FELETETETT TAKARMÁNY KIÜRÍTETT RÉSZE (%) Szárazanyag 40-50 % Nitrogén 70-80 % Foszfor 70-75 % Kálium 85-90 %
NAPONTA ÜRÍTETT SZILÁRD ÉS HÍG ÜRÜLÉK SÚLYA KÜLÖNBÖZŐ ÁLLATFAJOKNÁL Állatfaj Bélsár (kg) Vizelet (kg) Szarvasmarha 20-30 10-15 Sertés 1,2-2,5 2,5-4,5 Juh 1,5-2,5 0,6-1,0 Ló 15-20 4-5 Forrás: NYIRI, 1993.
GAZDASÁGI ÁLLATOK ÉVI TRÁGYATERMELÉSE (t/év) Faj és korcsoport Trágyatermelés (t) Szarvasmarha Borjú 6 hónapos korig 2,0 Növendék marha választástól 1 éves koráig 5,0 Növendék üsző 1 éves kortól 7 hónapos vemhességig 6,0 Tehén, 7 hónap feletti vemhes üsző 10,0 Hízómarha 11,0 Juh Növendék juh 0,5 Tenyészkos, anya 0,7 Sertés Süldő 0,8 Kan, koca, előhasi koca 1,2 Hízósertés 1,3 Baromfi Liba 0,011 Kacsa 0,008 Tyúk 0,005
KÜLÖNBÖZŐ ALOMANYAGOK FELSZÍVÓKÉPESSÉGE ÉS ÖSSZETÉTEL Alomanyag Gabonaszalma Szalmszecska Hüvelyesszalma Erdei avar Tőzeg Felszívóképesség (%) Nedvesség (%) Szervesanyag (%) N (%) P (%) K (%) 200-300 13-15 80-85 0,3-0,6 0,2-0,3 0,6-1,2 250-350 13-17 80-85 0,3-0,6 0,2-1,2 0,6-1,2 250-350 15-17 75-80 1,2-1,5 0,3-0,4 1,0-2,0 150-200 13-15 80-85 0,7-1,0 0,2-0,4 0,2-0,3 250-350 35-40 35-40 1,3-3,0 0,2-0,4 0,3-0,5 Forrás: NYIRI, 1993.
A TERMELÉSI KÖRNYEZET ELLENŐRZÉSE Semleges hőmérsékleti zóna a kívánatos ha nem, az állat alkalmazkodik Mérés a tartózkodási hely magasságában Lehetőleg folyamatos regisztrálás termográf Páratartalom hőmérséklet-páratartalom index Légáramlás anemométer Gázszennyezettség Szaghatások mérés - széndioxid - ammónia - kénhidrogén
A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE Légszennyező gázok - mikroorganizmusok beépítik - de szabad ammónia is van Ammónia (NH 3 ) a levegőnél könnyebb forrása a bélsár és vizelet a levegőbe jutó ammónia 85 %-a állattartó telepről az egyes állatfajok részesedése - sertés 65 % - szarvasmarha 18 % - juh 7% - baromfi 9 % - ló 1 % Kénhidrogén (H 2 S) záptojás szag erős toxicitás forrása hígtrágya aneorob körülmények között 7 > ph
A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE Széndioxid (CO 2 ) levegőnél nehezebb padló szinten bélsár, vizelet, légzés égés, kipufogógáz Mérgező Dinitrogén oxid (N 2 O) hígtrágyából keletkezik Metán - aneorob - 30 ºC < ph - fő forrás: sertés hígtrágya nyáron Bűzös gázok - kis koncentráció jelentős szaghatás Gázelemző készülék rendszeres mintavétel
A LEVEGŐ PORSZENNYEZETTSÉGE Porszennyezés (db/ml) - 50 > jó levegő - 400 < erős szennyeződés A levegő portartalma 10.000 sertés, 6 kg/óra forrás: főleg takarmány szerves! Mérési lehetőségek - konimeter - számol - perszometer - tömeget mér
A LEVEGŐ ÉLŐCSIRA SZENNYEZETTSÉGE Mikroba, por - biológiai aerosol - minél kisebb, annál tovább lebeg - páratartalom segíti a túlélést - 80 % streptococcus, staphilococcus, szalmonella - forrás: bélsár, takarmány A levegő mikrobatartalmának forrása - állatok kültakarója - az állat szervezete - takarmány - alom Lehetnek - penészgombák, élesztőgombák - baktériumok, vírusok Fő keletkezési hely - baromfi almozott tartás - sertés fiaztató és hizlalda
SZAGOK ÉS SZAGHATÁSOK A szagok hatnak az állatra, a dolgozóra és a környezetben élőkre Szagok ammónia szúrós kénhidrogén záptojás allil merkaptán fokhagyma piridin irritáló tiofenon hányingert keltő szkatol bélsár Szaghatások táplálékfelvétel csökkenés légzési zavar allergia rosszullét, hányás egészségkárosodás, teljesítmény csökkenés
A SZAGHATÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Faj, fajta, korcsoport Állatsűrűség Szellőztetés Hőmérséklet Almozás almos, vagy alom nélkül Takarmány - minősége, kijuttatása, összetétele Alom, trágya minősége, nedvességtartalma A trágyaeltávolítás gyakorisága Padozat vízelvezetése Etető, itató berendezés
AMMÓNIA EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE AZ ÁLLATTARTÁSBAN Szarvasmarhánál a kötött tartás előnyösebb 50 % javulás - DE! nem jellemző tartásmód, állatjólét nincs biztosítva Sertésnél vízöblítés, részleges rácspadló - 25 % emisszió csökkenés Baromfinál szalagos trágyaeltávolítás - 60-80 %-os csökkenés Hígtrágya a szilárd trágya helyett - ammónia növekedés - növekedett metán emisszió - levegő és víz védelem Szervestrágya kijuttatás - nap, napszak megválasztása - gyors bedolgozás
A SZAGHATÁS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE Szagmegkötő anyagok takarmányban emésztésre hat alomhoz adagolva, pl.: zeolit, bentonit, yukka kivonat, aktív szén stb. fedés közömbösítés biológiai tisztítás bioszűrők - szennyező anyag abszorpciója vízben - a víz mikrobiológiai tisztítása Fontos a technológia szaghatásának vizsgálata, szükség szerint a technológia változtatása!
A SZENNYVÍZ FORRÁSA ÁLLATTARTÓ TELEPEN Bélsár, vizelet Gépek mosása - fejő, tejhűtő berendezés tejzsír, olajos víz Padozat tisztítás Szociális helyiségek WC Csapadék Fekáliát tartalmazó víz és csapadékvíz külön kezelése!
A SZENNYVÍZZEL KAPCSOLATOS HATÁRÉRTÉKEK, ELŐÍRÁSOK BOI-érték biológiailag lebontható szerves anyag KOI-érték a lebontáshoz szükséges oxigén mennyisége SZOE-érték zsír- és olajjellegű szennyeződés A szennyvíz távozhat - közcsatornába - élővízbe - talajba Előírások az élővízbe juttatásnál - a BOI-, KOI-, SZOE-értékre - ülepedő és lebegő anyagra Befolyásolja az élővíz öntisztuló képessége
KÖRNYEZETVÉDELMI PROBLÉMÁK A SERTÉSTENYÉSZTÉSBEN Nagy állatkoncentráció - 1000-nél több koca - 5000-nél több hízóállat telepenként Veszélyt jelent a - keletkező trágya talaj és víz viszonyok megváltoztatása üvegházhatás - zaj és szaghatás (bűz) - állatgyógyászati készítmények A felvett nitrogén 33 %-os hatékonysággal hasznosul, 67 % a vizelet és bélsár!
A LEGELTETÉS KÖRNYEZETTERHELÉSE Dinitrogén-oxid képződés csökkentésére a legelési idő rövidítése szükséges DE! ammónium-emisszió szempontjából a legeltetés kedvező Metántermelés tömegtakarmány etetésekor több koncentrált takarmány etetése csökkenti takarmánykiegészítők alkalmazása csökkenti DE! kiegészítő drága, jelenleg is túl sok az abrak
AZ ISTÁLLÓ KIALAKÍTÁS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI 33/2000. Kormány rendelet: A felszíni vizek minőségvédelme 49/2001. Kormány rendelet: Vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szervestrágyával kijuttatott nitrogén mennyiség 170 kg/ha alatt hígtrágya-tároló 6 havi tárolásra elegendő méretű (szivárgásmentes) istállótrágya-tároló 6 havi tárolásra (szigetelt alap, csurgalékvízgyűjtő-csatorna) istálló és tároló között szilárd útburkolat szervestrágya-termelés 20 tonna/tehén/év = 100 kg nitrogén tehenenként 0,6 ha kijuttatásra alkalmas földterület
A VISELKEDÉST MEGHATÁROZÓ ZOOTECHNIKAI HATÁSOK Gépek szerepe zajhatás pl. szellőztetés, trágyaeltávolítás sérülésveszély trágyaeltávolítás reflex kiváltó hatás takarmánykiosztó, fejőgép szociális rangsor változtatás pl. lekötés
Előadás összefoglalása A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének forrásai - A trágyatermelés éves mennyisége és fajonkénti eltérései - A levegőbe jutó szennyeződés forrásai, formái és mérésének lehetőségei - A szennyvizek eredete és a szennyvizek felhasználásával foglalkozó előírások
Előadás ellenőrző kérdései Milyen forrásból származhatnak környezetre veszélyes anyagok az állattartásban? Milyen lehetőség van az ammónia-kibocsátás csökkentésére? Melyek a szennyvíz forrásai egy állattartó telepek? Milyen mennyiségű trágyát termelnek évente az egyes állatfajok?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Következő ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME: AZ ÁLLATVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN Előadás anyagát készítette: Dr. Béri Béla, egyetemi docens