A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény
RENCE 1. A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény Monograph Szerkesztette / Edited TAKÁCS GÁBOR & SZINETÁR CSABA Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród 2015
Kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága 5 Tartalomjegyzék Contents Elősző Foreword A Kisalföldi homokpuszta LIFE+ projekt bemutatása Introduction of the Hungarian Little Plain LIFE+ project Takács Gábor & Király Melinda A kisalföldi meszes homokpuszta története és használata Land-use history of the Győr Gönyű calcareous sand steppes Bozsóki Attila & Takács Gábor A kisalföldi meszes homokpuszta természettudományos kutatásának története Research history of the Győr Gönyű calcareous sand steppes Takács Gábor, Kenyeres Zoltán, Szinetár Csaba, Kovács Éva, Dankovics Róbert, Szél Győző & Schmidt Dávid A kisalföldi meszes homokpuszta természetföldrajzi adottságai Climate and geography of the Győr Gönyű calcareous sand steppes Takács Gábor A Győr környéki homokpuszták növényföldrajzi és társulástani viszonyai The vegetation of the Győr Gönyű calcareous sand steppes Király Gergely, Takács Gábor & Schmidt Dávid Védett és közösségi jelentőségű növényfajok előfordulása a Győr környéki homokpusztákon Plant species protected under EU and national legislation in the Győr Gönyű calcareous sand steppes Takács Gábor, Schmidt Dávid & Király Gergely A győr-gönyűi lőtér madárvilágának változása a Kisalföldi homokpuszta Life pályázat keretében végzett beavatkozások során The effects of habitat restoration on the birdlife of the Gönyű military shooting range Kozma László A kisalföldi meszes homokpuszta kétéltű és hüllő faunája Amphibians and reptiles of the Győr Gönyű calcareous sand steppes Dankovics Róbert A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú gyepterületeinek egyenesszárnyú (Orthoptera) és fogólábú (Mantodea) faunája The orthoptera and mantodea of the Gönyű military shooting range Kenyeres Zoltán A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú gyepterületeinek pókfaunája (Araneae) Spiders (Araneae) of the Győr Gönyű military shooting range Szinetár Csaba, Kovács Péter & Eichardt János 7 9 17 39 55 61 99 181 199 219 237
6 A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú gyepterületeinek hangyafaunája (Formicidae) The ant fauna (Formicidae) of the Gönyű military shooting range Kovács Éva A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú gyepterületeinek bogárfaunája (Coleoptra) Coleoptera of the Gönyű military shooting range Szél Győző, Kovács Péter, Kutasi Csaba & Szinetár Csaba A győri katonai lőtér nagylepkefaunája (Macrolepidoptera) Butterflies and moths (Macrolepidoptera) of the Gönyű military shooting range Szabadfalvi András & Ambrus András 261 283 307
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága 55 A kisalföldi meszes homokpuszta természetföldrajzi adottságai TAKÁCS GÁBOR 12 Elhelyezkedés A tanulmánykötet elsősorban a kisalföldi meszes homokpuszta Győr-Moson-Sopron megye területére eső katonai használatú területei élővilágának bemutatására koncentrál, de a rendelkezésre álló adatok és a téma függvényében több esetben kitérünk a környező természeti területekre is (pl. Gönyűi-erdő, Bőnyi-erdő). A vizsgált terület természetföldrajzi szempontból a Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás (DÖVÉNYI 2010) szerint a Komárom Esztergomi-síkságon belül a Győr Tatai-teraszvidék kistáj Győr-Moson-Sopron megyei területére esik. Nyugatról a Mosoni-Duna, északról a Duna határolja (1. ábra). 1. ábra: A kisalföldi meszes homokpuszta bemutatott területeinek elhelyezkedése A kisalföldi meszes homokpuszta részét képezi az a kis területű homokbuckasor, ami Nyergesújfaluval szemben, a szlovákiai Karva (Kravany nad Dunajom) és Muzsla (Mužla) között található a Duna bal partján. Területén homoki borókás-nyaras és nyílt homokpusztagyep fragmentumok maradtak fenn, Szlovákiában egyedülálló Alkanna tinctoria, Colchicum arenarium és Ephedra distachya előfordulásokkal. 12 Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
56 A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága Éghajlati adottságok A terület a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlati típusba tartozik (PÉCZELY 1979). A térségben a napfénytartam éves összege eléri a 2000 órát, a nyári évnegyed sokéves átlagban 780 óra körüli, a téli pedig 185 óra körüli napsütést élvez. A régióban az évi középhőmérséklet 10,0 C körül alakul, a vegetációs időszak sokévi átlaga 16,0 C. A fagymentes időszak a területen április 14 16. és október 16 18. közé esik, hossza átlagosan 185 188 nap. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga: 33,5 34,0 C és 16,0 16,5 C. A térségben (az országos tendenciákkal összhangban) az év leghidegebb hónapja a január ( 0,5 C-os havi középhőmérsékleti értékkel), a legmelegebb pedig a július (20,5 C-os havi középhőmérséklettel) (2. ábra). Bár jelentős az évek közötti változékonyság, a hőmérséklet emelkedő tendenciája a térségben az utóbbi ötven évben egyértelműen kimutatható (3. ábra). 2. ábra: Havi középhőmérsékletek (Győr-Likócs, 1971 2004) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 3. ábra: Évi középhőmérsékletek (Győr-Likócs, 1951 2000) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 4. ábra: Havi átlagos csapadékösszegek (Győr- Likócs, 1971 2004) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 5. ábra: Éves csapadékösszegek (Győr-Likócs, 1951 2000) Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat A térség az ország csapadékosabb régiói közé tartozik (4 5. ábra). A legtöbb csapadék nyáron hullik, azon belül is június a terület legcsapadékosabb hónapja. A régióban megfigyelhető emellett egy igen határozott késő őszi, novemberi másodmaximum is. Az évi csapadékösszeg kb. 580 620 mm, ebből 330 360 mm eső hull a vegetációs időszakban. A hótakarós napok átlagos száma 35 38 nap, az átlagos maximális hóvastagság 27 cm körüli. A területen az uralkodó szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt van.
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága 57 Földtani és talajtani adottságok A Győr Tatai-teraszvidék és a vizsgált területek földtani adottságait alapvetően a Duna határozza meg. A Duna menti sávot, valamint a betorkolló patakok völgyeit jelenkori iszapos-homokos üledék takarja. A magasabban fekvő részek felszínét folyóvízi homok, illetve a szél által áttelepített homokos rétegek fedik. Alattuk miocén és pleisztocén üledékek találhatók. A térség erősen szeizmikus jellegű, Komárom közismert földrengési centrum (MAROSI & SOMOGYI 1990). A kissé nyugatabbra elhelyezkedő teraszszigethegyek kavicsból állnak. A kistáj talajviszonyai meglehetősen változatosak, a réti öntéstalajoktól a csernozjom barna erdőtalajokig szinte minden előfordul. A vizsgálati területet és környezetét általában homoktalajok, csernozjom jellegű homoktalajok, helyenként réti talajok borítják (DÖVÉNYI 2010). A homoktalajokat karbonátos futóhomok és humuszos homok képviseli. Szervesanyag-tartalmuk alacsony (0 1%), víztartó képességük gyenge, mésztartalmuk viszonylag alacsony (0 2%), kémhatásuk semleges vagy gyengén lúgos. A csernozjom jellegű homoktalajok a homokra jellemzően gyenge víztartó képességűek, mésztartalmuk viszonylag magas (5 10%), humusztartalmuk változó (1 2%), kémhatásuk lúgos (ph 8,5 9). Réti talajokat elsősorban a vizsgált terület déli oldalán találunk, itt a talajvíz a felszínen is lehet, ezek a talajok szerves anyagban gazdagok (>2%). 6. ábra: A kisalföldi meszes homokpuszta talajtípusai Forrás: Agrotopo, MTA TAKI
58 A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága Domborzat A Győr Tatai-teraszvidék alacsony helyzetű, gyengén tagolt teraszos hordalékkúp síkság. A Duna-ártér Győrtől (120 m tszf) folyamatosan csökken Almásfüzitőig (110 m tszf), az ezzel párhuzamosan futó teraszszintek lépcsősen emelkednek, egészen a tájat délről lezáró teraszszigetek 150 180 m-es vonulatáig. A Bakonyból érkező vízfolyások (Cuhai-Bakony-ér, Concó) gyakran mély völgyekben szelik át a síkságot. A vizsgált terület környékét 112 122 m átlagos tengerszint feletti magasságú, viszonylag sík, alacsony, széles hátú, lapos homokos buckahátak és nedves laposok jellemzik. Az antropogén hatás (pl. katonai tevékenység) miatt a mikrodomborzatra helyenként kismértékű mozgalmasság jellemző. 7. ábra: A kisalföldi meszes homokpuszta domborzata és vízrajza Alaptérkép: SRTM domborzat Vízrajz A térség legjelentősebb vízfolyásai az északi határt képező Duna, illetve a területet nyugatról határoló Mosoni-Duna. A Győr Tatai-teraszvidék vízfolyásokban szegény, az általában délről érkező vízfolyások (pl. Cuhai-Bakony-ér, Concó, Szőnyi-víz, Fényespatak stb.) gyakran mély bevágásokban érik el a Dunát. A homokterületet délről határoló egykori mocsarakat (pl. Zsombékos, Úsztató-rét) évtizedekkel ezelőtt lecsapolták, a lecsapoló árkok azonban még most is őrzik az egykori vizes élőhelyek számos jellegzetes faját. Jelentősebb állóvizek a vizsgált területen nincsenek, ezek többsége (pl. tatai Öreg-tó) keletre, már Kormárom-Esztergom megyében található. A vizsgált területen az álló-
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága 59 vizeket az időszakosan belvizes területek, illetve a mesterséges eredetű kubikgödrök, felhagyott bányák képviselik. A kis területű, halakban szegény vízállások biztosítanak szaporodóhelyet az értékes kétéltűfaunának. A talajvíz mélysége általában 2 4 m között van, kivéve az ártereket, ahol 2 m felett található. 9. ábra: A Zsombékosi árok egy természetközeli szakasza Fotó: TAKÁCS GÁBOR 8. ábra: Mesterséges vízállás a lőtér déli részén Fotó: TAKÁCS GÁBOR 10. ábra: Az illegális hulladéklerakó helyén kialakított meserséges vízállás Fotó: KIRÁLY MELINDA Felhasznált irodalom DÖVÉNYI Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. 2. átdolgozott és bővített kiadás. MTA FKI, Budapest: 876 p. PÉCZELY GY. (1979): Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Budapest.