EGPR által kidolgozott sztenderdek: szavatoló tőke, hibrid tőke, nagykockázat vállalás, értékpapírosítás, kereskedési tevékenység során felmerülő működési kockázat kezelése, likviditási pufferek Seregdi László 2010. november 12.
1. Bevezetés Témák 2. Szavatoló tőke, hibrid tőke 3. Nagykockázat vállalás 4. Értékpapírosítás 5. Kereskedési tevékenység során felmerülő működési kockázat kezelése 6. Likviditási pufferek 2
Bevezetés 1. Szakmai konzultációk célja 2. Harmadik szintű bizottságok szerepe az EU jogalkotásban 3. CEBS munkacsoportok (EGPR, Groupe de Contact, EGFI) 4. CEBS sztenderd alkotási és egyeztetési gyakorlata 5. Felügyeleti rendszer átalakulása 6. Felgyorsult EU jogalkotás, magyar EU elnökség 3
Szavatoló tőke Szavatoló tőke szerepének tisztázása Két fő módosulás: - Hibrid tőkeelemek - Egyéb tőkeelemek definiálása 4
Hibrid tőke Hibrid tőkeelemek CRD II-ben: - Alapkövetelmények (felügyelet egyetértésével fizethető vissza, többi hitelezővel szembeni alárendeltség, csak teljesen befizetett összegek vehetőek számításba) - Lejárat nélküliek vagy legalább 30 éves futamidő - Csak mérsékelt ösztönzés lehet a visszavásárlásra (stepupok korlátozása) - Visszavásárlás engedélyezése esetén előírható a jobb minőségű tőkeelemmel való pótlás - 5 éven belül csak kivételes esetben lehet visszavásárolni - Kifizetések felfüggeszthetőek illetve a felügyeleti hatóság a felfüggesztést előírhatja - Veszteségviselő képesség going-concern elven is - Limitek (15, 35, 50%) 5
Hibrid tőke CEBS ajánlás a hibrid tőkeelemekre vonatkozóan (2009 december) egyes pontjai a Hpt. módosítás tervezetébe is bekerültek http://www.c-ebs.org/cmspages/getfile.aspx?nodeguid=97f3cd8f-855c-40de-a98b-b923e8eaa4ad 1. Tartós rendelkezésre állás - mérsékelt visszaváltásra ösztönző rendelkezések, mit vizsgáljon a felügyelet a visszavásárlásra vonatkozó engedélykérelem benyújtásakor, visszavásárlási szabályok, market maker funkció sajátosságai 2. Kifizetések rugalmassága kifizetések felfüggesztése, dividend pushers and stoppers, Alternative Coupen Satisfaction Mechanism (ACSM) 3. Veszteségviselő képesség - going concern, szenioritási fok, átmeneti vagy végleges leírás, részvényre konvertálás, küszöbértékek 4. Limitek értelmezése 5. SPV-n keresztül történő kibocsátás 6
Szavatoló tőke egyéb elemei Egyéb tőkeelemek definiálása, 57a cikkely értelmezése Kiegészítés: it fully absorbs losses in going concern situations, and in the event of bankruptcy or liquidation ranks after all other claims CEBS ajánlás 10 alapelvet fogalmaz meg a gyakorlati alkalmazáshoz Szövetkezeti részjegy kezelése http://www.c-ebs.org/documents/publications/standards---guidelines/2010/guidelines_article57a/guidelines_article57a.aspx 7
Szavatoló tőke egyéb elemei 1. A tőkeelem jegyzésével a befektető tulajdonosi jogot szerez a hitelintézetben. A nemzeti számviteli szabályok és csődszabályok szerint a tőkeelem tőkének minősül. 2. Kizárólag befizetett tőkeelem ismerhető el szavatoló tőkeként. Ha a hitelintézet közvetetten vagy közvetlenül finanszírozást nyújt a tőkeelem jegyzéséhez, a tőkeelem nem ismerhető el szavatoló tőkeként. A tőkeelem ténylegesen rendelkezésre álló, tartós forrást biztosít a kibocsátó hitelintézet számára. 3. A tőkeelemet közvetlenül a hitelintézet bocsátja ki. 4. A tőkeelem lejárat nélküli, és felszámolási eljáráson kívül nem váltható vissza sem a kibocsátó hitelintézet, sem a tulajdonos kérésére (kivéve a nemzeti szabályozás alapján engedélyezett visszavásárlást). Az iránymutatás szerint e követelmény teljesítettnek tekinthető a szövetkezeti hitelintézetek esetében akkor, ha a részjegy visszaváltását az intézménynek jogában áll megtagadni (az intézmény pénzügyi és tőkehelyzetére való tekintettel), illetve, ha ezen felül a visszaváltás felügyeleti engedélyhez kötött. 8
Szavatoló tőke egyéb elemei 5. A szerződés és az értékesítési feltételek nem támasztják alá azt a várakozást, hogy a tőkeelem visszavásárlásra kerül. A tőkeelem visszavásárlása felügyeleti engedélyhez kötött. 6. A tulajdonosok nem követelhetnek a tőkeelemhez kapcsolódó kamat- vagy osztalékfizetést. 7. A tőkeelemhez kapcsolódó kamat- és osztalékfizetés a felosztható eredményből történik. Ha egy adott évben kamat- és osztalékfizetés nem teljesíthető, az elmaradt összegre a tulajdonos később nem tarthat igényt. A kamat- és osztalékfizetés mértéke nem kapcsolódik a jegyzéskor befizetett összeghez. 8. A tőkeelem elsőként és arányosan viseli a veszteségeket az azonos kategóriájú tőkeelemekkel. 9. A tőkeelem a felszámolás során a kielégítési rangsorban a legutolsó helyen áll és azonos arányban viseli a veszteségeket. A tulajdonos a tulajdonával arányos módon jogosult a követelések kielégítését követően fennmaradt eszközökre. A tulajdonos nem követelheti a jegyzéskor befizetett összeget. 10. A tőkeelemhez nem kapcsolódhat garancia, vagy egyéb olyan rendelkezés, amely a tőkeelem helyét a kielégítési rangsorban javítja. 9
Nagykockázat vállalás http://www.c-ebs.org/documents/publications/standards--- Guidelines/2009/Large-exposures_all/Guidelines-on-Large- Exposures-reporting.aspx CRD II. értelmezéseként 1. Ügyfélcsoportok meghatározása milyen kapcsolatok miatt lehet ügyfeleket egy ügyfélként azonosítani (gazdasági függőség, közös finanszírozási forrás), szavatoló tőke 2%-át meghaladó követeléseknél célszerű vizsgálni 2. Közvetett kockázatvállalások, CRD 106 (3) cikkelye - lookthrough approach Év végéig szeretnénk a tervezetet elkészíteni, ajánlás vagy útmutató formájában 10
CRD II. Értékpapírosítás Átadott pozíciók kockázatának visszatartása (5%), amit nyilvánosan közzé is kell tenni (retention of net economic interest) Értékpapírosításkor illetve folyamatosan is fent kell tartani 5% konszolidált szinten is értelmezhető Nem kell alkalmazni ha az értékpapírosított követeléssel EU tag központi költségvetéssel, jegybankkal, önkormányzattal, 50% alatti kockázati súlyozású intézménnyel vagy multilaterális fejlesztési bankkal szemben áll fent 11
Értékpapírosítás Hitelintézeteknek be kell mutatniuk a felügyeleti hatóságnak, hogy megértették a pozíciót, mielőtt értékpapírosított terméket vásárolnak, valamint stressz teszteket kell rá alkalmazzanak Alapul szolgáló eszközök teljesítésének, minőségének figyelemmel kísérése Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, az értékpapírosított pozíció tőkekövetelménye minimum 250, maximum 1250% Szigorú nyilvánosságra hozatali követelmények 12
Értékpapírosítás CEBS consultation paper on guidelines on Article 122a of the Capital Requirements Directive október 1-ig volt konzultáción Decemberben várható a végleges változat http://www.c-ebs.org/documents/publications/consultation-papers/2010/cp40/cp40.aspx A 2 oldalnyi szabályhoz 44 oldalnyi magyarázat kellett 5% visszatartási szabály pontos értelmezése 4 féle módon lehet teljesíteni Net economic interest fogalma Többlet tőkekövetelmény pontos meghatározása Nyilvánosságra hozatali követelmények részletezése CRD III - Újraértékpapírosított követelések kezelése 13
Kereskedési tevékenység során felmerülő működési kockázat kezelése http://www.c-ebs.org/documents/publications/standards---guidelines/2010/management-ofop-risk/cebs-2010-216-(guidelines-on-the-management-of-op-.aspx Ez év októberében került kiadásra A Societe Generalban történt visszaélések nyomán Speciálisan a kereskedési tevékenységhez kapcsolódó működési kockázat kezelésére A kereskedési tevékenység során nem mindig különíthető el egyértelműen a piaci és a működési kockázat Az anyag 17 alapelvet fogalmaz meg a működési kockázat kezelésére vonatkozóan a vállalatirányítás, a belső kontrollok valamint a jelentőrendszerek területén Az anyag két nyilvános konzultáción is járt, lényegi kérdés nem maradt fent A tagállamoknak az ajánlást 2011. június 30-ig kell implementálniuk. 14
Likviditási pufferek http://www.c-ebs.org/documents/publications/standards---guidelines/2009/liquidity- Buffers/Guidelines-on-Liquidity-Buffers.aspx Már implementálásra került a likviditási kockázat méréséről és kezeléséről szóló 6/2010. számú módszertani útmutatóban Likviditási kockázat előtérbe kerülése a válság miatt CRD II. minőségi követelményei Egész likviditási kockázati útmutató áttekintésre került CEBS válasza az EU Bizottságnak A likviditási pufferek olyan készpénz jellegű vagy magas fokú likviditással rendelkező, az intézmény által elkülönített eszközök, amelyek biztosítják, hogy az intézmény válsághelyzetben egy meghatározott időtartamon belül (túlélési periódus) úgy legyen képes eleget tenni kötelezettségeinek, hogy a működés alapvető feltételei nem kerülnek megváltoztatásra. 15
Likviditási pufferek Cash-flow előrejelzésekből kiindulva Válsághelyzetben legalább egy hónapos időtávra biztosítsák az intézmény működésének folytonosságát Likviditási puffer elemek A likviditási pufferek belső osztályozása Belső szabályzat készítése Csoport szintű alkalmazás Rendszeres felülvizsgálat, diverzifikációra törekvés 16