A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A ROMÁNIAI ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁS FEJLŐDSÉNEK KORSZAKAI Péter Elek Vezérigazgató helyettes Országos Ásványvíz R.T. (S.N.A.M.)Bucure$ti, str. Mendeleev 36-38 petere@snam. ro. Makfalvi Zoltán Geológus Nyugdíjas, Csíkszereda ( Miercurea Ciuc), str. M.Eminescu nr.4/1 z. makfalvi@clicknet. ro Kivonat Az ásványvíz fogyasztás és a palackozó ipar rohamos fejlődése Romániába az utóbbi évtizedekben, arra késztette a szerzőket, hogy felvázolják e gazdasági ágazat jellegzetességeit és alakulását az idők folyamán, figyelembe véve úgy a múltbeli hagyományokat, mint a jövőbeli kilátásokat. A renkivüli természeti adttságok, az ásványvizek kitűnő minősége, a palackozási technológia fejlesztése lehetővé teszi a romániai ásványvizek kitermelését és hasznosítását az európai uniós normák alapján. Abstract The huge development of botteling industry and riseing of mineral water consumption in Romania, established by the autors to show this economical branch in time with his pecularitis and his evolution in attention with it,s past traditions and with the future prospects. Distinct natural resources, certified mineral waters quality, developed mineral water botteling, allow to exploit and to account mineral waters in Romania, based on U.E. standards. Abstract Dezvoltarea vertginoasä a industriei de imbuteliere $i crejterea consumului de apä minerals in Románia au determinat autorii sä prezinte particularitäfile fi evolufia acestei ramuri economice In timp, (inänd cont atät de tradipile din trecut precum de perspectiver de viitor. Resursele naturale deosebite, calitatea ireprpjabilä a apelor minerale, dezvoltarea tehnologiei de imbuteliere, permit exploatarea i valorificarea apelor minerale din Romania pe baya normelor Uniunii Europene. 1. Bevezető Világviszonylatban egyre komolyabb gondot okoz a népesség alapvető életfeltételét jelentő jó minőségű ivóvíz biztosítása. Ebben a vonatkozásban, gyógyászati jelentősége mellett egyre nő a szerepe a ma már élelmiszerként kezelt 5
Péter Elek, Maitfalvi Zoltán palackozott ásványvizeknek. A palackozásra alkalmas természetes ásványvíz ugyanis olyan, természetes állapotában fogyasztásra szánt, elismert víz, amely természetes, vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti vízadó rétegből származik, eredeténél fogva tiszta, mikrobiológiai szempontból nem kifogásolható, összetétele és hőmérséklete a víznyerő helyen közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van. A gyógyvizek pedig olyan ásványvizek, amelyeknek orvosilag bizonyítottan gyógyhatása van és elnyerte a gyógyvízminősítést. A palackozott gyógyvizeket általában a gyógyhelyeken megkezdett ivókúrák folytatására használnak orvosi javallatra. Az ásvány és gyógyvizek hatnak az emésztő rendszerre és általában hatnak a szervezet ásványi só és ionegyensúlyára. Régóta ismert az ásványvizek méregtelenítő hatása is. Lényeges kiegészítői táplálkozásunknak az ásványvizekben jelenlevő nyomelemek is, amelyek a táplálékban, italban csak kis mennyiségben fordulnak elő ( Borszéki 1979 ). A fentieket igazolja az egy főre eső palackozott ásványvízfogyasztás évről-évre való növekedése. Az ásvány vízfogyasztás és a palackozó ipar jelentős fejlődése Romániában, arra késztette a szerzőket, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján felvázolja e gazdasági tevékenység fejlődésének rövid történetét. 2. Anyagok és módszerek A romániai ásványvíz palackozó ipar történetével az 1970-es évekig A.Pricäjan foglalkozott "Apele minerale i termale din Románia" ( Románia ásvány és termálvizei ), (Pricájan-1972) könyvének egyik fejezetében. Az utóbbi időben közölt dolgozatok (Vofkori-2004), (Jánosi et al-2008), csak az ország egy vidéke ásványvizeinek ilyen irányú hasznosításával foglalkoznak. A szerzők a hozzáférhető irodalom és adatok segítségével készítették el a palackozási tevékenységre vonatkozó időrendi táblázatokat. A táblázatok elkészítésénél figyelembe vettük az ásványvizekre vonatkozó tudományos ismeretek, a palackozási technológia fejlődését, valamint az ásványvíz palackozó ipart befolyásoló gazdasági és társadalmi feltételeket. A romániai palackozott ásványvízfogyasztás, valamint a palackozott ásványvíz mennyiségének fejlődését az utóbbi évtizedekben grafikonokon mutatjuk be. A korábbi termelési adatok hiányosak, vagy nem voltak hozzáférhetők számunkra. Térképen tüntettük fel a jelenleg működő palackozók helyzetét az ország területén. 6
A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai 3. Tárgyalás A palackozás kezdetei (1900 előtt) Románia nemzetközi összehasonlításban is számottevő ásványvíz készletekkel rendelkezik. A romániai ásványvizek minőségét jelzik a nemzetközi kiállításokon elnyert díjak. A Slánic Moldova-i ásványvizek az 1877-es bécsi, az 1889-es és 1990-as párizsi világkiállításon szereztek aranyérmet Az erdélyi ásványvizek az 1873-as bécsi nemzetközi kiállításon kaptak arany dicsérő oklevelet, míg az 01áne ti-i és Slänic-Moldova-ivizek minőségét aranyéremmel díjazták A XIX. század utolsó évtizedében a borszéki víz egymás után nyeri el kitüntetéseit a világkiállításokon. 1873-ban Bécsben Ferenc József császár a borszéki " savanyu vizet "az Ásványvizek királynője " címmel jutalmazza. (Pricájan 1972). Az első kezdeményezések az ásványvíznek palackokban történő forgalmazására a fürdőgyógyászattal kapcsolatosak és a gyógyforrásoknál történő ivókúrák kiegészítésére szolgáltak Ebben az időszakban, orvosi javallatra kis mennyiségeket palackoznak. Már 1729-ből említés történik a korondi "savanyúvíz " butellben való szállításáról. ( Jánosi et al.-2008 ). A korondi borvizet kezdetleges módon már 1792-től palackozták, de főként a forrásnál fogyasztották.( Borszéki- 1979 ). Mátyus István ugyan csak az 1792-es évből tesz említést a dombháti ( Radna-Dombhát) borvíz palackozásáról (Borszéki-1979 ). Kezdetben hordókban, lajtokban, cserépkorsókban szállították az ásványvizet. Nagy mennyiségben került forgalomba a borszéki savanyúvíz.( A cserépkorsókba töltött ásványvíz a Székelyföldön, -Székelyudvarhely-Szejke forrás: Csíkszereda-csíksomlyói Fő forrás- még azl970-80-as években is forgalomban volt). A palackozott ásványvizek iránti növekvő kereslet kielégítése, valamint a víz egyre nagyobb távolságokra való szállítása szükségessé tette a palackozás feltételeinek javítását, hogy a palackozott víz megtarthassa minőségét. A kezdeti fa, fém,kerámia edények már nem feleltek meg ennek a követelménynek, főként szénsavas vizek esetében, mert szállítás közben a víz részben vagy teljesen elvesztette szénsav tartalmát. A gyökeres változást az üveg palackok megjelenése jelentette a XIX század elején. Az ásványvíz palackokat előállító üveghuták elterjedése fontos tényező a palackozó ipar kialakulásában. A borszéki üveggyár és palackozó 1806-ban kezdi meg működését. 1891- ben borszék már 3,5 millió üvegpalackot forgalmaz kitűnő minőségű dugókkal és ónkupakokkal ellátva. 1891-től már az akkor modern Oelhofer-Valser féle palackozó gép segítségével töltik a borszéki Fő kút vizét. A " savanyu vizek királya 7
Péter Elek, Maitfalvi Zoltán ", a borszéki víz, mint Európának legelső élvezeti vize már eljut Konstantinápolyba is. A XIX század közepétől sorra indul az ásványvíz palackozás a Székelyföldön, a Bánátban és Máramarosban ( Buziásfürdő 1840, Tusnádfürdő 1866, Bibarcfalva 1879, Szaplonca 1886 stb. A palackozók elsősorban szénsavas ásványvízforrások vizét palackozták A palackozott ásványvizek mennyiségére kevés adatot találunk az irodalomban: Buziás: 1840-50 = 2000; 1870 = 15000 palack ( Jancsó 2007 ) Bixád:, Klára forrás: 1874 = 100000 palack ( Borszéki 1979 ) Élőpatak: 1894 = 800000 palack ( Vofkori 2004 ) Kézdipolyán: 1896 = 400000 palack ( Vofkori 2004 ) Bodok:XIX.század végén 10-20000 palack ( Borszéki 1979 ) Tusnádfürdő: XlX.század végén 50000 palack ( Borszéki 1979 ) Borszék: " Eddig ( 1896 ) a borszéki Főkútból éjjel-nappali töltéssel 10000 literes palackot csurgattak, ma az Oelhofer féle gép alkalmazásával 20 ezer palackot töltenek meg. Ki Alexandriában, Konstantinápolyban, Budapesten, Párizsban, Londonban vagy New -York-ban borszéki vizet hozat a kereskedésből, az tényleg azt a kellemes, izgató, szénsavgyöngyöktől mintegy forrásban lenni látszó, buzgó, kristálytiszta vizet élvez " (Hankó 1896). Palackozás 1900-1944 között A palackozási tevékenység fokozódik az első világháborúig, új palackozók létesülnek. (lásd a táblázatban ). A XX. század elején Románia területén több mint 50 palackozó működött (Pricájan 1972 ). Az első világháború után megmaradt palackozók helyreállítási és értékesítési gondokkal küszködtek, majd a gazdasági válság negatív hatása érezhető. A gazdasági válság után, a felélénkülő kereslet az ásványvizek iránt, a meglévő palackozók mellett újak létesítéséhez is vezetett: Cáciulata, Románszentgyörgy, Homoródfürdő, Slánic Moldova, Zajzon, (lásd a táblázatban ). Palackozás 1945-1990 között A második világháborút követően, az államosítás után, 1948-1952 között az ásványvíz kitermelés és a palackozó ipar az Egészségügyi és Kereskedelmi minisztériumok hatáskörébe tartozott. A termelés fokozatosan növekedett: 1948- ban 165000 liter, 1949-ben 3,144 millió liter, 1950-ben 7,620 millió liter, 1951-ben 8,859 millió liter és 1952-ben meghaladja a 10 millió litert. 1952-től a palackozók nagy része az Élelmiszeripari Minisztériumhoz kerül, de több gyár a helyiipar kezelésében marad, majd ezeket 1969-től a megyei néptanácsok adminisztrálják. 8
A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai Az 1956-1985 között végzett hidrogeológiai kutató és kitermelő fúrások célja: a kitermelhető hozamok növelése Borszéken, Buziáson, Bibarcfalván, Zajzonban újabb palackozó egységek beindítása Boholton, Csíkszentkirályon,, Vargyason, Gödemesterházán, Románszentgyörgyön, Tusnádon, Tosorogon ( Tósarok ) és a Doma-medencében: Dorna Candreni, Poiana Co nei, Poiana Negrii, Poiana Vinului, arul Dornei. (lásd a táblázatban ). A fent említett időszakban jelentős fejlesztés történik a palackozási technológiában is. Korszerű palackozó vonalakat szerelnek fel, újabb vastalanító berendezéseket alkalmaznak. Megtörténik a széndioxid adagolásának az automatizálása, az üvegek lezárásának a tökéletesítése. A szállítás feltételeinek javítására izoterm vagonokat és gépjárműveket alkalmaznak. A gyárak modernizálásával és az új palackozók beindításával a termelés is jelentősen növekszik, így.. 1968-ban már több mint 123 millió liter ásvány és gyógyvizet palackoznak. A gyógyvíz ebből kb. négy millió liter. Az egy főre eső évi ásványvíz fogyasztás Romániában 1969-ben 4, 1970-ben pedig 8,1 liter, míg 1969-ben a franciák 33 litert fogyasztottak ( Pricájan 1972 ). Palackozás 1990-2009 között Az 1989 utáni években a termelés visszaesik, 1993-ban nem haladja meg a 120 millió litert, de a következő években látványosan növekszik. A palackozott ásványvizek mennyisége 2001-ben eléri a 800millió litert és 2006-ban meghaladja az egy milliárd litert. Az egy főre eső évi ásványvízfogyasztás is túllépi az 50 litert. (lásd a palackozott ásványvizek termelés és fogyasztás fejlődésének grafikonjait). A fejlődés egyrészt a kitermelhető palackozásra alkalmas ásványvízkészletek növelésével, a palackozási technológia korszerűsítésével és automatizálásával, másrészt a széndioxidmentes, úgynevezett " sima vizek " és az alacsony ásványanyag tartalmú természetes ásványvizek palackozásának beindulásával magyarázható. Amíg a palackozás kezdetétől fogva 1990-ig szinte kimondottan a szénsavas közepes és magas ásványi só tartalmú vizekre összpontosult, addig jelenleg a sima vizek részaránya az össztermelésből meghaladja a 30 %-ot és növekvő tendenciát mutat. Az utóbbi időben egyre nagyobb a kereslet az alacsony ásványanyag tartalmú ásványvizek iránt, a magas ásványi só tartalmú vizek részaránya nem haladja meg a 10 %-ot az ásványvíz kereskedelemben. A termelés és az eladás ugrásszerű növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a műanyagpalackok csomagoló anyagként való felhasználása. Jelenleg 9
Péter Elek, Maitfalvi Zoltán az ásványvíz több mint 80%-át műanyag palackban forgalmazzák, míg 1990-ben a romániai palackozók csak üvegpalackot használtak. A romániai ásványvíz palackozás egyik jellegzetessége a szezon jelleg, ugyanis a nyári hónapokban a fogyasztás szinte megduplázódik A jelenleg ismertebb palackozott szénsavas ásványvíz márkák: Borsec, Perla Harghitei ( Hargita gyöngye ), Dorna, Biborjeni, Carpatina, míg a sima vizek közül: Izvorul Minunilor, Borsec, Bucovina, Izvorul Alb (lásd a táblázatban). Az ásványvizek kutatását, feltárását a 85/2003 számú Bányatörvény szabályozza., a kitermelési és palackozási (értékesítési) feltételeket az 1020-as Kormányrendelet íija elő az európai normáknak megfelelően. Ugyancsak törvény által szabályozott a kitermelés alatt álló ásványvíz telepek védelme Hidrogeológiai és egészségügyi védő övezetek kijelölése által, amelye hivatottak az ásványvízkészletek és az ásványvíz minőség megőrzését biztosítani. 4. Következtetések Az ásványvíz palackozás Romániában egy jelentős múlttal rendelkező iparág. A romániai palackozott ásványvíz már a XIX században ismertté vált Európában. A palackozó ipar látványos fejlődése tapasztalható 1990, a privatizáció megjelenése után. 1990 után a palackozott ásványvizek skálája kibővüllt a szénsavmentes és az alacsony ásványanyag tartalmú vizek értékesítésével. Ebben az időben az ásványvíz palackozás koncentrálódik néhány nagyobb cég által, amelyek az országos termelés 60-70%-át biztosítják. Az ország ismert és jelenleg még fel nem tárt ásványvíz potenciálja lehetővé teszi az iparág további fejlődését, a fogyasztói igények kielégítését és az ásványvíz export fejlődését. Különösen jelentős szerepet játszhat a palackozó ipar az ásványvizekben gazdag régiók, mint például a Székelyfold gazdasági fejlődésében. Románia megteremtette az európai normáknak megfelelő törvényes feltételeket a palackozott ásványvizek kitermelésével, értékesítésével és védelmével kapcsolatosan. 10
A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai Táblázatok, ábrák: 1. Táblázat Az ásványvízpalackozó tevékenységre vonatkozó adatok időrendi felsorolása Helység Forrás* / Márka** Palackozás Megjegyzés dokumentált ideje 1 2 3 4 1900 előtt Korond 1792 Radna-Dombhát 1792; 1800 Borszék Főkút* 1805 Sursa sträveche 1892 Buziás 1840 József forrás*(fő 1871 forrás) Bodok Matild* Salvus** 1848 Matild*Mária* 1894 Tusnádfürdő Főkút* 1866-1868 Bikszád Klára* 1874 Bibarcfalva Borhegy*Baross * 1879-1880 Baróti* 1892 Bábolna Régi forrás* 1880 Homorodfürdő Klotild*(Fő forrás) 1881-1890 Boholt Régi forrás* 1883 Felsőrákos Mária*, Udvarhelyi* 1886 Régi forrás* Szaplonca Régi forrás* 1886 Solymos Régi forrás* 1886 Vi eu Régi foitás*, Répát** 1886 Kászon-Impér Siculia* 1888 Salutaris* Mánás fürdő Kászongyöngye* * 1890 gyógyvíz Kászonjakabfalva Borámyéki Bálás* 1890 (Veresszéki-Pán**) 1890 Vajnafalvi 1894 horgászkút* Regele Ferdinand** Kovászna Mariska* Nemere** 1891 Vénusz** Régi forrás* Főkút**, Erzsébet* Kézdipoján Régi forrás* 1892 11
Péter Elek, Maitfalvi Zoltán (Kézdiszentkereszt) Fehérkői*, Salvator** Erzsébet forrás* 1895 Élőpatak 1892 Hunnia** 1894 Borsabánya 1892 Kászonfeltiz Diana** 1893 Hosszúaszó Mikóújfalu Torja 1800-as évek végén 1800-as évek végén 1800-as évek végén 1900-1944 Csíkszentmárton Anna* (Szent Anna 1906 gyógyforrás )** Buziás Phönix ásványvíz** 1907-1928 Hajnal** Gyergyóújfalu 1900-as évek Klára* Luna** elején Bikszád Gloria* Benkő 1909 Árkos (Regina )* 1909 Baross* 1909 Bárót Hunnia** 1909 Mikóújfalu Apollo* 1909 Certeze-Oa Attila* 1909 Csíkrákos Suligu** 1909 gyógyvíz Vi eu Perla Casinului** 1909 Kászonj akabfal va Mária*, Siculia* 1904; 1909 Málnásfürdő Főkút* 1916 gyógyvíz Borszék Régi forrás* 1928 Chimindia Régi forrás* 1932-1933 gyógyvíz Élőpatak Salutaris* 1930 gyógyvíz Székely-Szeltersz 1 sz.forrás* 1936 gyógyvíz Cäciulata Hebe** 1936 gyógyvíz Románszentgyörgy Régi forrás* 1936 Slänic Moldova Fő forrás* 1936 Tusnádfürdő Ferdinánd* 1936 Zajzon Klotild*Lacrima 1936-1938 Homorodfürdő Homorod** Fehérkői*, Salvator** 1944 12
A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai Kászonfeltiz Nyáráspatak Kászon-Impér Korond Parasztlány* Répáti* Répát** 1918-1944 1900-1944 1900-as évek elején 1945-1989 Borszék 4-es szonda* 1953 Buziás Buziás** 1956 Kászon-lmpér Répát** 1956 Kászonjakabfalva Kászongy öngy e * * 1944-1948 Vereszéki-Pán* 1956 Salutaris** 1978 Vargyas Värgi?**, Silvana** 1964-1983 Borsil** Biborfeni** Bibarcfalva Hargita Gyöngye** 1968 Csíkszentkirály Perla Harghitei** 1970 Tusnád** 1978 Ujtusnád Bodoc** 1972 Bodok Nemere** 1978 Kézdipoján 1978 (Kézdiszentkereszt) Málnás** Málnás fürdő 1978 gyógyvíz Boholt Stánceni** 1956-1985 Gödemesterháza Hebe** 1956-1985 Románszentgyörgy Carpatina** 1956-1985 gyógyvíz Tósarok (To orog) 1956-1985 Doma Candreni arul Domei** 1956-1985 arul Domei 1956-1985 Poiana Co nei Poiana Negrii** 1956-1985 Poiana Negrii Doma** 1956-1985 Poiana Vinului 1956-1985 1990-2009 Bibarcfalva Bodok Boholt Borszék Buziás Biborjeni**; Valea Brazilor** Bodoc** Boholt** Borsec** Buzia ** 1990 1990 1990 1990 1990 szénsavas, sima víz 13
Péter Elek, Maitfalvi Zoltán Csíkszentkirály Perla Harghitei** 1990 Cristalina** Harghita (Tiva)** Gödemesterháza Stánceni** 1990 Lippa Lipova 1990 Málnás fürdő Maina?**, Maria** 1990 gyógyvíz Perla Covasnei** Doma Candreni Doma ** 1990 Izvorul Alb** 2000 sima víz Poiana Negrii Poiana Negrii** 1990 Tósarok (Tojorog) Carpatina** 1990 Új tusnád Tujnad** 1990 Zajzon Zizin** 1990 Borsabánya Alpina Borja** 1992 Certeze Certeze** 1992 Ia i-copou Amfiteátru** 1992 sima víz Vatra Domei Bucovina** 1993 szénsavas, sima víz Saco u-mare Aqua Vital** 1995 Bäcáia Cezara** 1996 Rieni Izvorul Minunilor** 1996 sima víz Anavie** Csíkszereda-Zsögödfíirdö 1998 Csíkszereda Harghita Springs** Herkulesfürdő Hercule ** 2004 (Carpatina**) 1998 sima víz Élőpatak Välcele** Fieni apte Izvoare** 1999 gyógyvíz Kovászna Roua Mun{ilor** 2000 sima víz Cheia Keia** 2003 Bu teni Aquatique** 2008 sima víz Bélbor 2008 sima víz 2009 Évszám nélküli említett ásvánwíztöltési tevékenvsée 1944 előtt: Apa Säratä Bölön Borsa Braza Breb-Sighet Csíkdánfalva Zugói borvíz* Sándor forrás* 14
A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai Csíkverebes Dármoxa Lippa Lövéte Petro i{a Ru eni Sepsiszentgyörgy Stoiceni Slánic Moldova Tämä eu Tinea Valea Mariéi Zalánpatak Merkur* Smelt* Kamilla* Mihai Bravu** Venus* Állomás melletti* Régi Fonis* 15
Péter Elek, Maitfalvi Zoltán 2. ábra Palackozott ásványvíztermelés Romániában 1992-2008 között ASYANyviZFOí"; YASZTÁSROMVMÁBAN I»92-2008 48 5 3. ábra Ásványvízfogyasztás Romániban 1992-2008 között 16
A romániai ásványvíz palackozás fejlődsértek korszakai Irodalomjegyzék Hankó, V. 1891. Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leirása. Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár. Hankó, V. 1896. Utánnyomás 2000. Székelyföld. Az Erdélyrészi Kárpát Egyesület kiadása,. Budapest. Pricájan, A. 1972. Apele minerale termale din Románia. Editura Tehnicá, Bucure ti. Kisgyörgy, Z., Kristó, A. 1978. Románia ásványvizei. Tudományos és Enciklopédiái Könyvkiadó, Bukarest. Borszéki B. 1979. Ásványvizek és Gyógyvizek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Vofkori, L. 2004. A székelyföldi ásványvíz gazdálkodás rövid története. A Kárpát-medence ásványvizei. Tudományos Konferencia, Csíkszereda, pp. 66-80. Nagy, I. et al. 2006. Particularitáti $i tending privind valorificarea apelor minerale naturale din Románia. A Kárpát-medence ásványvizei III. Nemzetközi Tudományos Konferencia. Csíkszereda -Miercurea Ciuc. pp. 13 23. Jánosi, Cs. et al. 2008. Palackozott székelyföldi ásványvizek. X. Székelyföldi Geológus Találkozó. Csíkszereda. Pp.36-38 Zsigmond, E. et al. 2004. Székelyföld, borvizek gyógyfürdők, üdülőhelyek. Térkép 1: 250000. Dimap.Kiss. I. kiadás, Budapest/Csíkszereda. 17