POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET

Átírás

1 SZÉKELYFÖLD BORVIZEI POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET

2 székelyföld borvizei polgár-társ alapítvány csíki természetjáró és természetvédő egyesület

3 Köszönet Boér Hunornak, Botár Miklósnak, Farkas Aladárnak, Gyarmati Zsoltnak, Haszmann Pálnak, József Álmosnak, Kisgyörgy Zoltánnak, Papucs Andrásnak, Zepeczaner Jenőnek, hogy cimke, képeslap és régi fotógyüjteményüket rendelkezésünkre bocsájtották. Szerzők: Berszán József, Jánosi Csaba, Jánosi Kincső, Kristály Ferenc, Péter Éva, Szakáll Sándor, Ütő Gusztáv Szerkesztette: Jánosi Csaba, Péter Éva Korrektor: Kristó Boróka A könyvet tervezte: Forró Miklós Botond Fotók: Jánosi Csaba Előszó: Potozky László Nyomda: Tipographic Kft, Csíkszereda Kiadja: Polgár-Társ Alapítvány, Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület Csíkszereda, ISBN: Támogatók: Polgár-Társ Alapítvány, Csíkszereda Tusnád Ásványvíz RT., Tusnád

4 Tartalom Potozky László: Előszó 5 Jánosi Csaba Berszán József Péter Éva: Jánosi Csaba Péter Éva Berszán József Jánosi Kincső: Szakáll Sándor Kristály Ferenc Jánosi Csaba: Ütő Gusztáv: Székelyföld borvizei 9 Udvarhelyszék 12 Gyergyószék 40 Csíkszék 52 Kászonszék 95 Sepsiszék 99 Kézdiszék 123 Orbaiszék 141 Székelyföld palackozott ásványvizei 151 Maros megye 156 Udvarhelyszék 156 Gyergyószék 161 Csíkszék 164 Kászonszék 171 Sepsiszék 176 Kézdiszék 180 Orbaiszék 181 A székelyföldi ásványvizek lerakódásainak ásványi kiválásai 187 A Székelyföldön palackozott ásványvizek címkéinek reklámgrafikai fejlődéstörténete 197 Udvarhelyszék 198 Gyergyószék 205 Csíkszék 210 Kászonszék 217 Sepsiszék 221 Kézdiszék 234 Orbaiszék 236 Helység névjegyzék 243

5 Potozky László Előszó A 2005-ben kiadott Székelyföldi fürdők, gyógyhelyek című könyv után újabb kötettel jelentkezik a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány. A Székelyföld borvizei című ásványvíz-monográfia egy újabb eredményét, mérföldkövét képezi annak az együttműködésnek, amelyet a két civil szervezet a budapesti Ars Topia Alapítvánnyal karöltve sikeresen élettel töltött meg a Borvízút mentén az elmúlt tíz évben. Könnyen folyó együttműködésről van szó, mivel az a víz és a közösségek köré épült, szerveződött. Azon víz köré, amelyről Somlósi József így vall: Egy anyag, amellyel naponta találkozunk, mégsem ismerjük és nem tudunk róla semmit Az élet maga a víz, ha zavaros és mocskos, az élet maga is az. Ha tiszta és nyugodt, akkor az eget tükrözi. Itthon, Székelyföldön elmondhatjuk, bőkezűen ellátott bennünket a Teremtő az életadó nedűvel. Forrásvidék vagyunk, innen ered az Olt, a Maros, a Küküllők, a Tatros. Olyan bőséget mondhatunk magunkénak, amely sajnos sok embert arra késztet, hogy ne figyeljen kellőképpen az élet ezen alapelemére. Ha felmerül a kérdés, milyenek is vizeink, mennyire őrizzük, óvjuk őket, a válasz a legtöbb esetben csak lehangoló lehet. Folyóink, patakjaink állapota sok esetben jelenlegi életünkhöz hasonlatos: zavaros, mocskos, kihalt. Legfrissebb példa erre, hogy nemrég az Olt alcsíki szakasza többtízezer műanyag-palackot számláló gátjával került be a média híradásaiba, megkérdőjelezve, létezik-e még a rendtartó székely közösség. Emellett mértéktelenül írtjuk erdőinket, megbontva régiónk egészséges vízháztartását, betonteknőbe szorítjuk patakjainkat, amikor a világ civilizált országaiban ezt már régóta elavult módszernek tartják. Sajnos, a vizek tönkretételének léptéke oly nagy mértékű, hogy ha nem létezne öntisztulási képessége, ma már a Földön egyetlen csepp iható víz sem lenne. Szerencsénk van ezen áldásos adottsággal, de nem tudni, meddig lesz képes lépést tartani a fokozódó szennyeződéssel. Méginkább forrásvidék vagyunk, ha ásványvizeinket vesszük figyelembe - nincs talán még egy hely a Földön, ahol ennyi borvízforrás buzogna. Ha külföldiek kérdik, melyek Székelyföld legfőbb jellemzői, mindig a több mint kétezer borvízforrás említésével kezdem a bemutatást, mivel ezt tartom legjellegzetesebb természeti örökségünknek. Nyilvánvaló, ilyen esetekben egy rövid, futólagos bemutató keretében lehetetlen megismertetni ezt a kincset, melyet még mindig nem vagyunk képesek kellőképpen, fenntarthatóan értékesíteni. A kötet, melyet most kézben tart a tisztelt olvasó, széleskörűen, részletesen mutatja be több szaktekintély borvizekkel kapcsolatos ismereteit. Jánosi Csabának, Berszán Józsefnek, Péter Évának, Szakáll Sándornak, Kristály Ferencnek és Ütő Gusztávnak köszönhetően megismerkedhetünk Székelyföld feltérképezett ásványvízforrásaival székek és települések szerint, a palackozás történetével, a palackozott vizek reklámgrafikai fejlődésével és sok más, a témához kötődő érdekességgel. A könyv által nyújtott ismeretanyag remélhetően mindenkit arra buzdít, hogy az évszázadokon átcsordogáló, pezsgő élő örökségünket kellőképpen megbecsülje. Székelyföld borvizei 5

6

7 Jánosi Csaba Berszán József Péter Éva Székelyföld borvizei Bányai János geológus írta le: A Székelyföld az ásványvizek vagy székelyesen a borvizek hazája... Bátran elmondhatjuk már az eddigi kutatásaink alapján is, hogy a földkerekségnek nincs még egy ekkora kis foltja, amelyen az ásványvizeknek ilyen sok s ennyire változatos társasága volna látható mint itt. Korábban megjelent, Székelyföldi fürdők és gyógyhelyek című könyvünkben a Hargita-hegység környékén kialakult borvízfürdők történetét idéztük fel. A Székelyföldi borvizek című, összetett tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a székely székek településein található ásványvízforrásokat, a borvizekhez kapcsolódó ásványokat, a palackozás történetét és a borvizes címkék leírását. Mindezt azért tesszük, hogy a Polgár-Társ Alapítvány által megálmodott, és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület által a Csíki-medencében kijelölt Borvízút továbbfejlesztéséhez alapot építsünk. A székely ember többféle ásványvizet különböztet meg, szénsavas ásványvizet, savanyúvizet vagy borvizet, szejkés vizet, kénes vagy büdös vizet és sósvizet. Kezdjük a savanyúvízzel vagy borvízzel, hiszen ebből fakad a legtöbb a vidéken. Létét a Székelyföld központi részén végighúzódó Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatnak köszönhetjük. A magma kamrából felszálló széndioxidgáz a mélységi és talajvízben feloldódva pezsgő itallá alakul át. Hogy a szénsavas savanyúvizet miért nevezik a székelyek borvíznek, annak magyarázatára több elmélet is született. A székely származású Mátyus István az 1766-ban kiadott Diaetetika című könyvében azt írja, hogy ha megkóstoljuk tsipős ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizekről, a kik azt először bőven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak. A Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett, A magyar nyelv szótára szerint a bor = forr, tüzes, forrongó, hevítő tulajdonságú; boros, boroz, bors, borsos. Varga Csaba nyelvkutató így értelmezte a borvíz szavunkat: a bor a forr szóval azonos, mely pezsgést jelent. Az f hang gyakorta válik b hanggá. A borvíz tehát for(r)víz, azaz pezsgő víz. A tusnádi gyermekek a Nádasi borvíz habzását az útról felmarkolt homok hozzáadásával fokozták. A borvízbe szórt homok hatására nagy mennyiségű széndioxid-buborék szabadult fel, amely még habzóbbá tette a víz felszínét. Így sörözött a falusi székely gyermek. Timaru-Kast Sándor: A Kelta-magyar rokonság nyelvünk tükrében című írásában így jellemzi a bor szavunkat: BOR (feltehetően gyógyvíz/sós vagy egyéb ízű víz/ásványvíz). - a kelták gyógyvíz istene BOR-VO neve mennyire közel áll, meg a hivatalosított magyar történetírás által is honfoglalás előttinek tekintett ORVOS szavunkhoz. El- Székelyföld borvizei 9

8 székelyföld borvizei képzelhető ugyan, hogy a VÉR szavunk is a BOR származéka (b = v). A vér ásványokat szállít, így egyben maga egy gyógyvíz - BOR-SZÉK, BÉL-BOR a Székelyföldön mind ásványvízzel állnak kapcsolatban. Érdekes eredményre jutott Széna Béla az Őshaza keresés másképpen című könyvében. Szejkefürdő szavunkat a mongol szalkin-levegő (buborék) szóból származtatja. Vízből feltörő gázbuborékokra utal. Másik érdekes szófejtése az aszó szavunkhoz kapcsolódik. Az acsi-su szóból származtatja, amely a török nyelvben a keserűvíz, ásványvíz-forrás jelentéssel bír. Valóban, Hosszúaszón és a csíkszentsimoni Aszó-patak völgyében vannak ásványvízforrások, borvizek. Szejkés víz alatt a székely ember általában a fehéres, kéntejes büdös vizeket érti, de a kevés széndioxidot tartalmazó gyenge borvizet is ebbe a csoportba sorolja. A székelyudvarhelyi Szejkefürdő, a kászonfeltízi fehérkői Szejke, a dobolyi Szejke, vagy a répáti Szejke forrásai szőke, fehéres, kénes vizűek. A székelyföldi büdös vizek, büdös fürdők nevét a bü v. bű, kellemetlen szagot eltaszító kedélyszótól származtatjuk: büdös, bűz, bűzös, büzít, bűzöl. A büdös helynevek a vulkáni utóműködés során a széndioxid mellett kis mennyiségben előforduló vagy a flis rétegekből feltörő záptojás szagú kénhidrogén előfordulásokhoz kapcsolhatók. Száraz mofetták, büdös gödrök találhatók a Csicsói-Büdösben, vagy a Szentimrei-Büdösben, de a torjai Büdös-hegy is az itt lévő kénhidrogénes gőzlőktől kapta a nevét. Az Erdélyi-medence vagy a kárpáti homokkő zónában feltörő, nagy mennyiségű nátrium-klorid tartalmú forrásokat a helyi lakosság só vagy sós előnévvel látja el. Így születtek a székelykeresztúri Sóskút, a csíkkozmási Sószékfürdő, vagy a csíklázárfalvi Sósborvíz elnevezések. A geológiai szakirodalom szerint az előbb felsorolt borvizek, kénes és sósvizek az ásványvíz és gyógyvizek csoportjába sorolhatók, ha a hőmérsékletüktől függetlenül, több mint 1000 mg/l oldott szilárd alkotórészt vagy egyes ritkán előforduló, de biológiailag aktív elemekből (lítium, bróm, jód, fluor, arzén, rádium, stb.) kimutatható mennyiséget tartalmaznak. Ugyancsak ásványvíznek minősíthető az a víz, melyben az oldott szilárd alkotórészek mennyisége nem éri el a fenti határt, de oldott gáztartalma jelentékeny mennyiséget tesz ki. A gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetételénél vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású. Természetesen az itt közölt magyar felosztás mellett többféle besorolás létezik, országonként változik, újabban uniós normák is életbe léptek, ettől függetlenül a székelyföldi borvíz borvíz marad, és a források összetétele is csak a földtani viszonyok hatására változik, na meg a palackozókban, ahol a vasat kicsapják a természetes ásványvízből és csírátlanítják. A székelyföldi ásványvizek osztályozásánál a kémiai tulajdonságokat vettük alapul. Az ásványvízben található kationok közül a nátrium-kálium, kalcium, magnézium és az anionok közül a klorid, szulfát és hidrogénkarbonát jelenlétének egymáshoz viszonyított arányát vettük figyelembe. A borvíz, a büdös és sósvizek típusának a makroelemtartalom alapján való meghatározásakor csak a 20 mval- (egyenérték-) %-nál nagyobb mennyiségben jelenlévő ionokat vettük számításba. Eredet szempontjából fontos makroionok előfordulási aránya alapján vizeink 49 osztályba sorolhatók, amelyből ki- 10 Székelyföld borvizei

9 székelyföld borvizei lenc osztály a főtípushoz, a többi negyven pedig az altípushoz tartozik. Főtípushoz tartoznak például a nátrium-kloridos, kalcium-hidrogénkarbonátos, kalcium-szulfátos, stb. vizek. Az altípushoz tartoznak a nátrium-kalcium-szulfátos, a nátrium-kalciummagnézium-hidrogénkarbonát, nátrium-magnézium-klorid-hidrogénkarbonát-szulfát típusú stb. vizek. A főleg nátrium- és kálium-hidogénkarbonát tartalmú ásványvizeket alkalikus vagy lúgos vizeknek is nevezik. A földes-meszes és földes ásványvizekben a kalcium és magnézium-hidrogénkarbonát az uralkodó. A vasas ásványvizek literenként legkevesebb 10 mg/l vasiont kell, hogy tartalmazzanak. A sós, konyhasós vizek nátrium- és magnéziumkloridot tartalmaznak. A kénes, büdös vizekben a kéntartalom legalább 1 mg/l. A keserű vagy szulfátos vizekben uralkodó lehet a magnézium-szulfát vagy keserűsó, a nátriumszulfát vagy glaubersó és a kalcium-szulfát vagy gipsz. A borvizek osztályozásánál figyelembe vettük a hőmérsékletet is. Hőmérséklet szerint a vizeket általában három nagy csoportra osztjuk, hideg, langyos és meleg vizekre. Vannak kutatók, akik szerint azok a vizek a termálisak, amelyeknek a hőmérséklete meghaladja az illető vidék évi középhőmérsékletét. Juhász Árpád a következő beosztást javasolja: 18 0 C alatt hideg víz, C között langyos víz, C között meleg víz, C között termálvíz. A román szabvány szerint a C hőmérsékletű víz hipotermális, a C hőmérsékletű izotermális, a 42 0 C feletti hipertermális. A székelyföldi borvízforrások leírása, bemutatása a történelmi székely székek, Udvarhelyszék, Csíkszék (Gyergyó- Csík- és Kászonszék), Háromszék (Sepsi- Kézdi- és Orbaiszék) s azon belül pedig települések szerint történik. Lövéte - Festő borvíz Székelyföld borvizei 11

10 Székelyföld borvizei 241

11 helység névjegyzék Ajnád 67 Árkos 107 / 178 / 221 Bardóc 32 Barót 99 Bélafalva 135 Bélbor 40 Bereck 137 Bibarcfalva 33 / 159 / 198 Bodok 108 / 222 Bölön 100 / 179 Borszék 43 / 161 / 205 Csatószeg 74 Csernáton 131 Csíkbánkfalva 92 Csíkborzsova 66 Csíkcsekefalva 90 Csíkcsicsó 59 Csíkcsomortán 65 Csíkdánfalva 55 Csíkjenőfalva 53 Csíkkarcfalva 53 Csíkkozmás 89 Csíklázárfalva 83 Csíkmadaras 55 Csíkmenaság 94 Csíkmindszent 65 Csíkrákos 57 Csíksomlyó 59 Csíkszentdomokos 52 Csíkszentgyörgy 93 Csíkszentimre 70 Csíkszentkirály 68 / 166 / 210 Csíkszentlélek 65 Csíkszentmárton 90 / 166 Csíkszentmihály 67 Csíkszentmiklós 66 Csíkszentsimon 72 Csíkszenttamás 53 Csíkszépvíz 66 Csíkszereda 59 / 168 / 214 Csíktaploca 59 Zsögöd 59 Csíkverebes 75 / 166 Csobotfalva 59 Dálnok 132 Doboly 95 Előpatak 102 / 178 / 228 Erdőfüle 32 Esztelnek 135 Felsőrákos 28 / 159 / 202 Fitód 65 Futásfalva 131 Gelence 142 Gödemesterháza 156 / 238 Gyergyóbékás 47 / 162 / 209 Gyergyócsomafalva 50 Gyergyóholló 46 Gyergyókilyénfalva 51 Gyergyóremete 49 Gyergyótölgyes 162 Gyergyóújfalu 51 / 163 / 209 Gyergyóvárhegy 48 Gyímesbükk 67 Gyímesfelsőlok 67 Gyimesközéplok 67 / 175 / 214 Hatolyka 140 Hídvég 102 Hilib 140 Homoród 202 Homoródalmás 26 Homoródfürdő 18 / 158 Homoródkarácsonyfalva 27 Homoródkeményfalva 20 Homoródszentmárton 20

12 Homoródszentpál 21 Homoródszentpéter 21 Hosszúaszó 169 / 215 Illyefalva 104 Imecsfalva 141 Kápolnásfalu 18 Kászonaltíz 95 Kászonfeltíz 95 / 171 / 220 Kászonimpér 172 Kászonjakabfalva 96 / 173 / 217 Kászonújfalu 96 Kézdicsomortán 136 Kézdikővár 133 Kézdimartonfalva 140 Kézdimartonos 138 Kézdipolyán 180 Kézdiszárazpatak 133 Kézdiszentkereszt 134 / 180 Kézdiszentlélek 134 Kézdivásárhely 138 Kisbacon 33 Kiskászon 134 Kommandó 147 Köpec 99 Korond 13 / 156 Kovászna 142 / 236 Lemhény 137 Lisznyópatak 122 Lövéte 23 / 158 / 203 Lüget 101 Madéfalva 58 Magyarhermány 33 / 34 Málnás 110 / 230 Málnásfürdő 111 / 176 Maroshévíz 47 Menaságújfalu 94 Miklósvár 100 Mikóújfalu 114 / 176 / 233 Nagyajta 100 Nagybacon 33 / 160 Nagypatak 122 Nyáras 179 Nyáraspatak 102 Ojtoztelep 138 Olasztelek 29 Oltszem 110 / 178 Ozsdola 140 Parajd 12 Polyán 234 Sepsibesenyő 122 Sepsibodok 177 Sepsibükszád 116 Sepsikőröspatak 107 Sepsiszentgyörgy 105 Sepsiszentkirály 104 Sötétpatak 175 Sugásfürdő 106 Székely Selters 203 Székelykeresztúr 39 Székelypetőfalva 141 Székelyszáldobos 31 Székelytamásfalva 142 Székelyudvarhely 16 / 157 Szentegyháza 21 Szentkatolna 139 Tölgyes 46 Torja 123 / 180 / 236 Tósarok 162 / 209 Tusnád 75 / 165 / 215 Tusnádfürdő 164 Újtusnád 75 / 165 Vargyas 28 / 159 / 204 Zabola-Páva 142 Zágon 147 Zalán 107 Zalánpatak 113 Zetelaka 17 Zsögödfürdő 168

13