22/2006. (V. 19.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest X. kerület, Pesti határút - kerülethatár - Rákos-patak - L4-es övezeti terület által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya és alkalmazása 1. (1)A rendelet területi hatálya a Budapest, X. kerület, Pesti határút kerülethatár Rákospatak L4-es övezeti terület által határolt területre terjed ki. (2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel együtt érvényesek. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven e rendelet előírásaiban foglaltaknak megfelelően szabad. (4) Az építési és bontási engedély köteles építmények és tevékenységek köre megegyezik az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. (1)-(2) bekezdésében felsoroltakkal. (5) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden a területen állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A szabályozás elemei 2. (1) A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek: szabályozási vonal (megmaradó/tervezett), közterület eltérő használatának határa, építési övezet, övezet határa, területbiztosítás a Külső Keleti körút számára, kerékpárút, telepítendő fasor.
2 (2) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak jelen rendelet módosításával, a tervezési terület egészét érintően történhet. Módosítás esetén a vonatkozó rendelkezések, általános érvényű előírások szerint kell eljárni. (3) A Szabályozási Terven szereplő nem kötelező szabályozási elemek: megszüntethető szabályozási vonal, telekhatár (megmaradó/tervezett), javasolt megszüntetés. (4) A nem kötelező szabályozási elemek, valamint a 2. (1) bekezdésében nem említett szabályozási elemek nem kötelezőek, ezért azoktól a rendelet módosítása nélkül, építési hatósági engedélyezés keretében el lehet térni. (5) A Szabályozási Terven alkalmazott tájékoztató elemek: tervezési terület határa, szabályozási vonal csatlakozó terület terve alapján, országos jelentőségű természetvédelmi terület határa, természeti terület határa, patak védőtávolsága, közművezeték védőtávolsága, repülőtér zajgátló védőövezete. (6) A Szabályozási Terven meghatározott építési övezet elnevezése és jelölése a paraméterek változatlanul hagyása mellett a X. kerületi KVSZ keretében kerül véglegesítésre. Övezeti besorolás 3. (1) A tervezési terület az alábbi övezetekbe kerül besorolásra: E-TG-X/1 jelű, kistelkes turisztikai erdő övezet a) Az övezet paraméterei: a beépítési mód: szabadonálló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 3%, egyenként maximum 300 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a kialakítható legkisebb beépíthető telekterület mérete: 3000 m 2, a zöldfelület legkisebb mértéke 90%. b) Az övezetben: vendéglátó épület, szabadidő eltöltés építményei, pihenés, testedzés építményei, ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges építmények, a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya), az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek,
3 biztonsági okokból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei), közlekedési építmények, távvezetékek helyezhetők el. (2) E-TG-X/2 jelű, nagytelkes turisztikai erdő övezet a) Az övezet paraméterei: a beépítési mód: szabadonálló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%, egyenként maximum 300 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a kialakítható legkisebb beépíthető telekterület mérete: 40000 m 2, a zöldfelület legkisebb mértéke: 90%. b) Az övezetben: vendéglátó épület, szabadidő eltöltés építményei, pihenés, testedzés építményei, ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges építmények, a turizmust szolgáló építmények (menedékház, erdei tornapálya, télisport-pálya), az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek, biztonsági okokból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei), közlekedési építmények, távvezetékek helyezhetők el. c) Az övezetben a Szabályozási Terven területbiztosítás a Külső Keleti körút számára jellel jelölt területen az egyébként elhelyezhető épületek, építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek és azokat a terület közlekedési célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani, illetve ezen a területen fa nem telepíthető. (3) E-TG-X/3 jelű, erdő és kertgazdasági célú turisztikai erdő övezet a) Az övezet paraméterei: beépítési mód: szabadonálló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%, egyenként maximum 300 m 2 bruttó területű épületek helyezhetők el, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a legkisebb beépíthető telekterület mérete: 50000 m 2, a zöldfelület legkisebb mértéke: 90%.
4 b) Az övezetben a szabadidő-eltöltés, pihenés építményei, a terület fenntartásához szükséges építmények, az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek, biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei), az erdő és kertgazdálkodásnak megfelelő építmények, közlekedési építmények, távvezetékek helyezhetők el. c) Az övezetben további telekosztás nem megengedett. (4) E-TG-X/4 jelű, turisztikai erdő természeti területeket tartalmazó része övezet a) Az övezet paraméterei: beépítési mód: szabadonálló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%, egyenként maximum 100 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m, a legkisebb beépíthető telekterület mérete: 50000 m 2, a zöldfelület legkisebb mértéke: 90%. b) Az övezetben a pihenés, testedzés építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges építmények, az erdőterületek fenntartásához szükséges szolgálati lakóépületek, biztonsági okból szükséges őrházak (erdészház és ezek melléképületei, melléképítményei), közlekedési építmények, távvezetékek helyezhetők el. c) Az országos jelentőségű védett természeti területen kizárólag az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény létesíthető. d) Az országos jelentőségű természetvédelmi területen meglévő növényállományt a kialakult állapot szerint kell megőrizni. e) Az övezet területén az erdősítést csak őshonos, táji- s termőhelyi adottságoknak megfelelő fajokkal lehet végezni. f) A természeti területen az erdészeti üzemterv jóváhagyásához a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges. g) Az övezetben további telekosztás nem megengedett, kivéve, ha az övezethatár nem meglévő jogi vonalon halad.
5 h) Az övezetben a Szabályozási Terven területbiztosítás a Külső Keleti körút számára jellel jelölt területen az egyébként elhelyezhető épületek, építmények csak ideiglenes jellegűek lehetnek és azokat a terület közlekedési célú felhasználásakor kártalanítási igény nélkül el kell távolítani, illetve ezen a területen fa nem telepíthető. Épületek, építmények elhelyezésének és kialakításának előírásai 4. (1) A tervezési területen az építési engedélyhez jóváhagyott erdészeti üzemtervet és erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell csatolni. (2) A tervezési területen új épületet elhelyezni a telekhatártól minimum 10,0 m távolságban szabad. (3) Az új épületeknél a természetes anyaghasználat és a természeti környezethez igazodó színvilág legyen meghatározó. (4) Az állattartó és a trágyatároló épület egy tömegben helyezendő el. (5) Kilátótorony, magasles létesítésekor nem kell figyelembe venni az övezeti előírásokban szereplő megengedett legnagyobb építménymagasságot. (6) A Rákos-patak partvonalától számított 50 méteren belül épület nem helyezhető el. Az övezetben elhelyezhető építmények közül csak az ismeretterjesztés, a terület fenntartásához szükséges építmények, közlekedési építmények és távvezetékek helyezhetők el. Elhelyezésük esetén talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező. (7) A területen kisipari, ipari tevékenység a rendelet jóváhagyásától számítva maximum 5 évig folytatható. Kerítés-elhelyezés előírásai 5. (1) A tervezési területen kerítés a szabályozási vonaltól, valamint úttól mért 5,0 m-es sávon belül nem helyezhető el. (2) Kerítés minimum 80%-os áttörtséggel létesíthető. Értékvédelem 6. A területen tervezett bármiféle földmunka megkezdése előtt szondázó jellegű próbafeltárást kell végezni, melynek nagyságrendjét a konkrét tervek függvényében lehet meghatározni. A próbaásatás eredménye alapján a próbafeltárást megelőző feltárás is követheti. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult ásatási engedély birtokában, a beruházó költségére. Hirdetések és reklámhordozók 7. (1) A tervezési területen reklámhordozó nem helyezhető el, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat. (2) A meglévő és az új épületeken önálló hirdető-berendezésként csak a rendeltetésnek megfelelő cég-, ill. címfelirat helyezhető el.
6 Közlekedési területek és létesítmények előírásai 8. (1) A tervezett és megmaradó közterületeket, azok szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) A Külső Keleti körút irányadó szabályozási szélessége 40,0 m. A nyomvonal rögzítéséig a Szabályozási Terven jelölt területet az út megvalósítása céljából tartalékolni kell, a területen elhelyezhető építményekre a 3. (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak vonatkoznak. (3) A Pesti határút tervezett új szabályozási szélessége 22,0 m a kerület határától a tervezési terület felé. (4) A tervezési területen távlatban tervezett belső kiszolgáló úthálózat szabályozási szélessége egységesen 12,0 méter. (5) A terveken feltüntetett útszabályozásokon kívül szükség esetén közforgalomra megnyitott magánút kialakítható, minimum 9,0 m szélességgel. (6) A tervezett kerékpárutat minimum 2,20 m széles burkolattal kell kiépíteni, az adott szabályozáson belül. (7) A tervezett területen a meglévő és tervezett létesítmények parkolását, rakodását telken belül kell biztosítani. (8) A Túzok utca nem burkolható, nem stabilizálható. (9) A Túzok utcától keletre található jelenlegi földút a Rákos-patak és a meglévő épületek között burkolható, a tervezési terület többi részén csak kőszórással stabilizálható. Zöldfelületek, környezetvédelem 9. (1) Fasor telepítendő a Pesti határút mentén a Szabályozási Terven jelölt helyen előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű fák ültetésével. A fák tőtávolsága min. 8-8 méter. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges. (2) A területen talaj- és talajvízszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A hatályos felszín alatti vízminőség-védelmi rendelet B érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategória vonatkozó határértékei betartandók. (3) A területen az épületek - a térség szennyvíz-elvezetéséhez szükséges alapközmű fejlesztések megvalósulása után - csak teljes közművesítettséggel helyezhetők el. A nyomvonal rögzítéséig a Szabályozási Terven jelölt területet az út megvalósítása céljából tartalékolni kell a területen elhelyezhető építményekre a 3. (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak vonatkoznak. (4) A terület az 1. számú, Budapest és agglomerációja légszennyezettségi zónába tartozik. (5) A turisztikai, rekreációs funkció környezeti feltételeinek biztosítása érdekében a hatályos zajvédelmi rendelet üdülőterületekre vonatkozó határértékeit kell betartani a területen. (6) Az üzemszerűen helyben keletkező veszélyes hulladékok a területen nem kezelhetők. A veszélyes hulladékokról szóló hatályos rendelet előírásai betartandók. (7) Lovas telepen, lovardában legfeljebb 20 ló, kizárólag sportcélú tartására szolgáló állattartó épület létesíthető. (8) Állattartó valamint trágyatároló épület (amely kizárólag zárt rendszerű lehet) a védett természeti területtől min. 100 m, szolgálati lakóépülettől min. 50 m távolságra létesíthető. (9) A területen a szennyvíz elszikkasztása tilos. (10) A tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet értelmében a külterület egészén az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség tájvédelmi szakhatóságként működik közre.
7 (11) A Rákos-patak partvonalától számított 50 méteren belül épület, építmény nem helyezhető el. Közműelőírások 10. (1) A Rákos-patak szabályozását a tényleges medervonalhoz kell igazítani és a tervezési terület felőli oldalon a medervonaltól mért 6 m széles kezelősávot kell biztosítani. (2) A Mátyásföldi mellékág mellett a Pesti határúttól induló földút folytatásában 6 m széles kezelősávot kell biztosítani a Rákos-patakig. (3) A Rákosi mellékág feltöltött torkolati szakaszának kiváltására a jelenlegi FŐKERT telephelyének telekhatáránál (hrsz: 42802/1, 42802/3) egy árkot kell létesíteni, amely a mellékágon levonuló vizet a Rákos-patakba vezeti. (4) A területre épülő létesítmények szennyvíz-átemelőit az egyes létesítmények területén kell megépíteni. Több szennyvíznyomócső találkozásánál az egyesítő műtárgyat és közös szennyvízátemelőt az út szabályozási szélességén belül kell elhelyezni. (5) Amennyiben a telken elhelyezett szennyvízátemelő telepet terheli a szomszédos telek szennyvize is, akkor szolgalmi jogot kell biztosítani a szennyvíz elhelyezésére. (6) A térség szennyvízelvezetéséhez szükséges alapközmű fejlesztések megvalósulásáig, az építési engedélyezési tervnek zárt szennyvíztározót is kell tartalmaznia, amelynek létesítéséhez be kell szerezni a KÖVIZIG hozzájárulását. (7) Az új építésű elektromos vezetékek kizárólag földkábelként létesíthetők. Sajátos jogintézmények 11. Magánkezdeményezésre megvalósuló létesítményekhez szükséges belső kiszolgáló utak és közművek területének biztosítása és kiépítése teljes egészében az ingatlanok tulajdonosainak kötelessége. Záró rendelkezések 12. Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Andó Sándor Polgármester Dr. Neszteli István Jegyző A kihirdetés napja: Budapest, 2006. május 19. A hatálybalépés napja: Budapest, 2006. június 1.
-