Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan



Hasonló dokumentumok
Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Az új energiahatékonysági irányelv

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

ENERGIA MŰHELY 5. rendezvény. Körkép a létesítmény-energetika energiamérlegbeli szerepéről

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Magyarország Energia Jövőképe

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Épületenergetikai megoldások a háztartások energiaigényének mérséklésére

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Biomassza az NCST-ben

Éves energetikai szakreferensi jelentés

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Éves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

NCST és a NAPENERGIA

Medgyasszay Péter PhD

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Az energiapolitika aspektusai az energiahatékonyság tükrében. Horváth Attila Imre

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

Energiapolitika Magyarországon

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

HOTEL GYULA Korlátolt Felelősségű Társaság

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

DEUTSCHE BANK AG MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE

MAGYAR KÖZLÖNY 71. szám

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

Az energiahatékonyság jövője:

Energia- és klímapolitikai stratégiaalkotás és tervezés

Épületenergetikai fejlesztések Varga Zoltán szakközgazdász

Gyorsítósáv II. Háttérelemzések május

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

CALMIT Hungária Kft.

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Éves energiahatékonysági jelentés

OSG HUNGARY Nyomdaipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

ÉVES JELENTÉS Energetikai szakreferens szolgáltatás Vígszinház Nonprofit Kft.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

távhűtéshez képest mérhetően csökkenti azt a nem megújuló forrásból származó primerenergiaráfordítást,

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Épületek hatékony energiaellátása

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Energy Efficiency Directive 2012/27/EU (EED) Az EU Energiahatékonysági Irányelve (7.; 8.; 14. és 15. cikk)

ÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Közbeszerzési műszaki leírás

Magyar joganyagok - 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet - az energiahatékonyságról sz 2. oldal 4. hatékony fűtés: olyan fűtési lehetőség, amely a változ

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet. az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról

Ipari energiahatékonysági beruházások Magyarországon: potenciál és finanszírozás. Századvég Gazdaságkutató Zrt október 28.

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Átírás:

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU Irányelve (a továbbiakban: Irányelv) 3. cikke és 24. cikke szerinti bejelentés Magyarország nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről, a 2020. évre vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy Magyarország - a Kormány és az Európai Bizottság által elfogadott - korábbi energetikai dokumentumai a primerenergia-felhasználásban határozzák meg hazánk energetikai célkitűzéseit, élve az Irányelv által felkínált lehetőséggel, jelen célkitűzés is a primerenergiafelhasználáson alapszik. A dokumentum a primerenergia-felhasználás mellett a végsöenergia-fogyasztás abszolút szintjében meghatározott indikatív célkitűzést is tartalmazza, valamint magyarázatot ad arra, hogy milyen módon, mely adatok felhasználásával került ezen érték kiszámításra. A célkitűzés megállapításánál Magyarország figyelembe vette: a) az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 474 Mtoe primerenergiát vagy az 1 078 Mtoe végső energiát; b) az Irányelvben előírt intézkedéseket; c) a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; d) az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek Magyarországon az energiahatékonyságot célozzák. II. Magyarország energiafelhasználási előrejelzései Magyarország energetikai stratégiai dokumentumai különböző energiafelhasználási pályákkal számolnak, amelyek mindegyike primerenergia felhasználáson alapszik. Az egyes előrejelzések a GDP feltételezett növekedése függvényében prognosztizálják a 2020. évi ölbe tett kéz forgatókönyv" (a továbbiakban: BAU) szerinti energiafelhasználást. 1- A II. NEhCsT 1 a GDP 1%-os növekedéséhez 0,3%-os teljes energiahordozó fogyasztásnövekedést prognosztizál, így 1255 Ρ J/év primerenergia-felhasználást jelez 2020-ra. 2 Az NCsT 2 az előzőekhez hasonló módon számítva, 2020-ra szintén 1255 Ρ J/év primer energiahordozó felhasználást feltételezett a BAU pálya szerint. Megjegyzendő, hogy átalakítási, átszámítási veszteségek nélkül ez az érték 1012 PJ/év -re tehető, 'Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cseiekvési Terve 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra. Magyarország Megújuló Energia Has2nosítási Cselekvési Terve 2010-2020; 29. o, 1

3. Az eddigi dokumentumoknál frissebb Enereiastratégia 3 2020-as BAU előrejelzése 1349 PJ. Az energiaátalakítási veszteségekkel korrigált érték 1054 PJ, ami csupán minimális szinttel magasabb az NCsT és a NeHCsT II értékeknél, 4. Az EU-bizottság által mértékadónak elfogadott Primes modell 2007, évi bázison számított BAU pályája 4 a hazai dokumentumokhoz hasonló nagyságrendű, 1263 PJ primerenergia felhasználással számol 2020-ban (átalakítási veszteségek nélkül értelmezendő, így szintén az előzőekhez közeli érték). Megjegyzendő, hogy a Primes 2013. februári számításának tervezete 5, figyelembe véve a már elfogadott intézkedéseket, 1072 PJ primerenergia fogyasztást, míg a referencia forgatókönyve, amely elméletben az Irányelv hatásaival is számol, 1070 PJ feltételez, A csekély kimutatott különbség miatt vélhetően valamely érték korrekcióra szorul, amely várhatóan a számítások véglegesítése során meg is fog történni. A továbbiakban tehát a Primes eredményeket csak tájékoztatási célból közöljük, az nem képezi alapját a célkitűzésnek. Látható tehát, hogy a hazai előrejelzések a BAU pálya tekintetében csekély különbségű, 1012-1054 PJ körüli primerenergia felhasználást vetítenek előre 2020-ra. III.Magyarország referencia előrejelzései 2020-ra A fenti dokumentumok mentén haladva, az energiahatékonysági célkitűzéseket magában foglaló előrejelzések a következőképpen foglalhatóak össze: 1. A II. NEhCsT a BAU pályához képest 70-90 PJ/év, az ESD Irányelv 6 alá nem tartozó körrel együtt évi 135-145 PJ/év primerenergia megtakarítást prognosztizál 2020-ra. A NEhCsT alapján a 2020. évi várható primerenergia-felhasználás az 1050-1200 PJ sávban valószínűsíthető, 2. Az NCsT a 2020. évi energiaigény-értékekre két pályát vázol fel: a referencia forgatókönyv 1175 PJ, a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv 1130 P J értéket mutat. Az átalakítási, átszámítási veszteségek nélküli értékek rendre 947 PJ és 911 PJfogyasztást feltételeznek. Ezen értékek az anyagjellegű és nem energetikai energiahordozó-felhasználás átlagos (2005-2008 évek alapján számítva) 88 PJ/év értékével csökkentve a referencia forgatókönyv szerint 859 PJ, a kiegészítő intézkedéseken alapuló forgatókönyv szerint 823 PJ/év bruttó végső energiafelhasználási értéket mutatnak. 3 Nemzeti Energiastratégia 2030 4 A számítás a dokumentum mellékletét képezi 5 A számítás a dokumentum mellékletét képezi 6 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 2006/32/EK IRÁNYELVE (2006. április 5.) az energiavégfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről. A lakosság, közintézmények, termelői szektor (ipari, mezőgazdasági, KKV), közlekedési és szállítási ágazat körében fogalmaz meg intézkedéseket. 2

3, Az Energiastratégia az NCsT-hez hasonlóan két pályájával számol a BAU-hoz képest, közös erőfeszítés forgatókönyvet, vagy zöld forgatókönyvet feltételezve. Előbbi esetén 1113 PJ/év, míg utóbbinál 1059 PJ/év a várható primerenergia felhasználás 2020-ban. A BAU pályához képest elérendő megtakarítások az L táblázat adatai szerint prognosztizálhatóak (a hűtés-fütés-hmv sor tartalmazza az épületenergetikai program hatását): 1. táblázat: A BAU-pályához képest várható energiamegtakarítások 2020-ban, az Energiastratégia alapján A BAU-pályához képest várható Közös Zöld energiamegtakarítások 2020-ban* erőfeszítés, PJ forgatókönyv, PJ Hütés-fűtés-hmv 121 146 Lakossági és tercier B4 99 Feldolgozó ipar 34 42 Közlekedés 38 62 Villamosenergia felhasználás 24 32 Végső energia felhasználás 183 231 Energiaátalakítási veszteség 50 56 Primerenergia felhasználás 236 290 * kerekített értékek 4. A Primes modell referencia forgatókönyv szerint Magyarország 2020. évi primerenergia felhasználása 1070 PJ, a 2013. év eleji számítások szerint. A modell legfrissebb számítása az Irányelv intézkedéseinek figyelembe vételével készült, a 2010-2020 időszakra csupán évi 0,9 %- körüli GDP növekedéssel, és a GDP növekedésével párhuzamosan, csökkenő ütemű energiaintenzitás alapján. A referencia forgatókönyvek összegzése a 2. táblázatban látható. A 2020. évi referencia pálya előrejelzések a különböző forgatókönyvek feltételezésével, az 1050-1200 PJ sávba helyezik a primerenergia felhasználást. 2. táblázat: A Magyarország energetikai stratégiáiban foglalt, 2020-ra várható energiafelhasználási adatok 2020 BAU (PJ) 2020 Referencia I. (PJ) 2020 Referencia II.(PJ) Várható megtakarítás I. (PJ) Várható megtakarítás II. (PJ) NeHCsT II. 1255 1050 1200 205 55 NCsT 1255 1130 1175 125 80 Energiastratégia 1349 1059 1113 290 236

A 2011. évi szektorai is fogyasztási adatok alapján (3. táblázat) az Irányelv közvetlen hatásátjelző, a végfelhasználóknál elérendő évi 1,5%-os energiamegtakarítási cél hatása 2020-ra összesített értéken 50 PJ körüli nagyságrendre becsülhető (a közlekedést nem számítva). Az Energiastratégia egy ennél magasabb ambíciószinten, jelentős épületenergetikai programot feltételezve a lakossági és tercier körben 84-99 PJ megtakarítást, összességében pedig 236-290 PJ primerenergia megtakarítást prognosztizál. Az Irányelv többi intézkedésének hatására csupán becsléssel lehetne élni, mivel a központi kormányzatra vonatkozó épületállomány és a kapcsolt energia és távfűtési potenciál felmérése még folyamatba van. Mindenesetre feltételezhető, hogy a NeHCsTII.- ben jelzett 135-145 P J értékű primerenergia megtakarítás az Irányelvben foglalt intézkedések végrehajtásával nagy valószínűséggel elérhető lesz. 3. táblázat: Magyarország 2011. évi energiafelhasználási adatai, az Irányelv XIV. melléklete 1. Rész alapján. Forrás: Magyar Energia Hivatal, 2013. március Megnevezés Mértéke 2011.év Megjegyzés gység i. primerenergia-felhasználás; PJ 1 044 ii. teljes végsőenergiafogyasztás; PJ 762 iii. az ágazatonkénti végsőenergia-fogyasztás: ipar, PJ 112 közlekedés (megosztva a személyszállítás és a teherszállítás között, ha rendelkezésre áll), PJ 169 háztartások, PJ 231 szolgáltatások; PJ 132 iv. a szektoronkénti bruttó hozzáadott érték: ipar, MFt 8 419 692 szolgáltatások; MFt 15 255 489 v. az egy háztartásra jutó felhasználható jövedelem; Mrd Ft vi. a bruttó hazai termék (GDP); Mrd Ft 27 886 vii. a hőtermelésből származó villamosenergia-termelés; GWh 35 135 bruttó hazai termék értéke, folyó áron éghetőek és atomerőművi (utóbbinál is hőtermlés történik, csak nukleáris energiahordozóból) 4

viii. a villamos energia és hőenergia kapcsolt termeléséből származó villamosenergiatermelés; ix. a hőenergia-termelésből származó hőtermelés; x. a villamos energia és a hőenergia kapcsolt termeléséből származó hőtermelés, beleértve az ipari hulladékhőt is; xi. a hőtermelés során felhasznált tüzelőanyag; xii. utaskilométer (pkm), ha rendelkezésre áll; GWh 7411 PJ 19 PJ PJ M pkm kapcsolt termelés nélkül, az összes hőtermelés és a villamosenergia termelésre előállított hő (gőz) nélkül összes termelés 49 PJ 30 kapcsoltan termelt hőenergia 22 kapcsolt termelés nélkül 25 979 helyközi xiii. tonnakilométer (tkm), ha rendelkezésre áll; M tkm 12 844 xiv. megtett kilométerek összesen (pkm + tkm), ha xii., és xiii. nem áll rendelkezésre; xv. népesség. fő 9 971 727 2011. évre számolt átlag 5

Magyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzése Figyelembe véve az Irányelv intézkedéseinek várható hatásait is, Magyarország a legfrissebb, az Országgyűlés által jóváhagyott Energiastratégia közös erőfeszítés forgatókönyve alapján (4. táblázat) a 2020. évi primerenergia felhasználás elérendő értékeként 1113 Ρ J-t határoz meg. Á közös erőfeszítés forgatókönyv a BAU pályához képest 236 PJ megtakarítást jelent. Ezzel összhangban a bruttó végső energiafelhasználás (a primerenergia felhasználás és az átalakítási, átszámítási, hálózati veszteségek, valamint anyagjellegű és nem energetikai felhasználás különbözete) 2020. évi értéke várhatóan 760 PJ/év értékű lesz. Megjegyzendő, hogy az NCsT kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyve egy kevésbé ambiciózus, 823 PJ/év bruttó végső energiafelhasználási értékkel kalkulált. 4. táblázat; Primerenergia felhasználás forgatókönyvek. Forrás: Energiastratégia 2008* 2020 2030 A Β c A Β C Fűtés, hűtés, HMV 431 499 378 353 534 353 309 Energiaszektor 33 33 33 31 33 33 30 Mezőgazdaság 20 21 18 18 22 18 18 Lakossági és tercier szektora 3 269 302 218 203 304 193 163 Feldolgozó ipar" 109 143 109 101 175 109 98 Közlekedés 192 262 224 200 285 212 190 Villamosenergiafelhasználás Végső energiafelhasználás Anyagjellegű és nem energetikai felhasználás 144 182 158 159 219 198 178 767 943 760 712 1038 763 678 83 83 83 83 83 83 83 Energiaátalakítási veszteség 252 295 245 239 348 275 247 Hálózati veszteség (szállítást és 24 28 25 25 32 26 26 elosztási) Primerenergiafelhasználás 1126 1349 1113 1059 1501 1147 1034 A - Ölbe tett kéz forgatókönyv Β - Közös erőfeszítés forgatókönyv C - Zöld forgatókönyv a Háztartások, valamint szolgáltatások és közintézmények. b Ipari célú felhasználás és ipari technológia. 6

*А 200В. évi adatok forrása: Energiagazdálkodási Statisztikai Évkönyv 2008, (energiaközpont) 7