A kálium garancia a zöldségtermesztésben a termésmin óségre és a termésbiztonságra A kálium növényi tápanyag A zöldségnövények átlagosan 80 %-ban vizet tartalmaznak és 20 %-ban szárazanyagot, amely nyersrostból, fehérjéb ól, nitrogénmentes anyagokból, zsírból, továbbá az ún. hamuanyagokból áll. Ez utóbbi olyan fontos növényi tápanyagokból tev ódik össze, mint a foszfor, a magnézium vagy a kálium és más, a növények számára nélkülözhetetlen elemekb ól, mindenek el ótt a legnagyobb mennyiséget kitev ó káliumból. Kálium a talajban A növény a káliumot a gyökéren keresztül a talajoldatból veszi fel, amely 5-45 kg/ha mennyiségben tartalmaz K 2 O-t, ez lényegesen kevesebb, mint amennyit egy átlagos termésmennyiség kifejlesztéséhez felhasznál. A talajoldatból elfogyó kálium az agyagásványok felületér ól ioncsere útján folyamatosan pótlódik abban az esetben, ha a talaj elegend ó káliumot tartalmaz. Természetes körülmények között
A növények átlagos összetétele 80% víz A szárazanyag összetétele: 20% szárazanyagból állnak 30% nyersrost 12% fehérje 48% N-mentes kivonható anyag 4% zsír 42% kálium 24% oxigén 42% kálium 24% oxigén 7% klorid 7% szilicium 5% foszfor 5% kalcium 4% magnézium 4% kén 1% nátrium 1% mikrotápelem: vas, cink, mangán, bór, molibdén 6% hamu a hamu alkotórészei A növényi hamu jól mutatja a növény magas káliumigényét. az agyagásványokban gazdag talajok több káliumot tartalmaznak, mint a homok talajok. A növények jó tápanyagellátásának feltétele, hogy a term oföld a talajtípusnak megfelel ó, szükséges mennyiség u, könnyen felvehet o káliumot tartalmazzon. Kálium szerepe a növényben: Növeli a termésmennyiséget Az optimális káliumellátás el ósegíti a zavartalan növényi anyagcserét és ezen keresztül magas terméseredményt garantál. A zöldségnövények káliumigénye nagy, kiemelked o termésátlagok esetén elérheti vagy meg is haladhatja a 250-350 kg/ha K 2 O-t. K + K Káliumhiány paprikánál. Káliumhiány fejes káposztánál. Káliumhiány esetén csökken a piacképesség.
Javítja a min óséget A kálium elősegíti és fokozza az aroma-, az íz- és a színanyagok kialakulását, a kálium fokozza a fotoszintézist és az enzimreakciókat, ezáltal magasabb a termés cukor-, fehérje- és vitamintartalma, a kálium javítja a termés küls ó megjelenését, a piacosságát azáltal, hogy fokozza a színanyagok mennyiségét a paprika, a paradicsom, a cékla, a vöröskáposzta, a sárgarépa és a hónapos retek esetében, a kálium növeli a termés szárazanyagtartalmát és a sejtfalak vastagságát, ezáltal javítja a szállíthatóságot és a tárolhatóságot. Fokozza a termésbiztonságot A kálium fokozza a növények hidegt ur óképességét, a kálium növeli a betegségekkel szembeni ellenállóképességet azáltal, hogy el ósegíti a vastagabb szárazságtűrő képességet, a kálium javítja a szárazságt ur óképességet, a kálium kedvezőtlen fejlődési és növekedési feltételek esetén, azáltal, hogy fokozza a stressztűrő képességet, csökkenti a terméskiesést. Káliumhiány Kismérték u, látens káliumhiány már terméscsökkenést és min óségromlást eredményez. Er ósebb hiány esetén jelent ós terméskiesés mellett klorotikus és nekrotikus tünetek jelentkeznek az alsó, id ósebb leveleken, amelyek a levelek hegyét ól a levélnyél irányába húzódnak, miközben a fiatal levelek zöldek maradnak. Káliumhiány uborkán Káliumhiány hagymán
A kielégít o káliumtrágyázás növeli a termésbiztonságot és javítja a min óséget. Káliumtrágyázás A m utrágyaigényt meghatározó tényez ók: a zöldségfaj tápanyagigénye és tápanyaghasznosító képessége a talaj tápanyagellátottsága és tápanyagszolgáltató képessége a talaj tápanyagmegköt ó képessége, tápanyagveszteség az alkalmazott szerves- és m útrágyák érvényesülése adott talajon A káliumszükséglet meghatározása A növény tápanyagszükséglete a termés mennyíségével és annak tápanyagtartalmával arányosan növekszik. Ezért a kiszórásra kerül ó m útrágyaadag kiszámítását úgy végezzük, hogy a várható termésmennyiséget megszorozzuk az egységnyi termés el óállításához szükséges káliummal (1. táblázat). Ezt az értéket módosítja a talaj káliumellátottsága. Megfelel ó ellátottságnál, a számított értéket, jó kategória esetén a felét, nagyon jó ellátottságnál nem használunk kálium m útrágyát. Közepes, gyenge és igen gyenge tápanyagellátottságú kategóriába tartozó talajoknál, 20, 40, illetve 60 %-kal több káliumot adunk, mint a megfelel ó ellátottság esetén (2. táblázat). 1. táblázat: Egy tonna termés kifejlesztéséhez szükséges kálium (K 2 O kg/t) Paradicsom...4,5 Paprika...3,5 Sárgarépa...6,0 Zeller...8,0 Retek...5,0 Hagyma...4,0 Borsó...15,2 Bab...13,0 Uborka...4,0 Fejes káposzta...4,7 Karfiol...5,0 Fejes saláta...5,0 Sárgadinnye...6,0 Görögdinnye...5,6 Petrezselyem...6,0 Cékla...6,0 Fokhagyma...4,2 Fűszerpaprika...6,5
2. táblázat: A talajok Al oldható káliumtartalma K-ellátottsági kategóriák (AL-K 2 O mg/kg) Fizikai igen gyenge közepes jó igen jó túlzott féleség gyenge Homok <60 61-90 91-120 121-160 161-200 > 201 H. vályog < 100 101-140 141-170 171-210 211-250 > 251 Vályog < 120 121-150 151-180 181-230 231-270 > 271 A. vályog < 130 131-160 161-190 191-240 241-290 > 291 Agyag < 140 141-170 171-200 201-250 251-300 > 301 +K A trágyázással kapcsolatos tudnivalók Annak érdekében, hogy a növény folyamatos tápanyagfelvételét biztosítani tudjuk, úgy azt a káliumtrágyázásnak követnie kell. A kálium túladagolását, akárcsak az egyszerre kijuttatott túl nagy adagot 300 kg/ha felett kerüljük. Nagyobb káliumigény esetén a következ ók szerint határozzuk meg a m utrágyaadagot: alaptrágya: 200-300 kg/ha K 2 O indító- és fejtrágya (alkalmanként): 100-150 kg/ha K 2 O A trágyaigényt (összes káliumigényt) a következ ók szerint osszuk meg: 1. Hosszú tenyészidej u és sok káliumot igényl o zöldségfajok: alaptrágya: 50 % indítótrágya: 25 % fejtrágya: 25 % 2. Rövid tenyészidej u, kisebb káliumigény u zöldségfélék: alaptrágya: 50-75 % indítótrágya: 25-50 % A káliumtrágyázás optimális hatásának feltétele a többi növényi tápelem arányos adagolása.
3. táblázat: A zöldségtermesztésben javasolt tápanyagok a talajok megfelelő tápanyagellátottsága esetén Tápanyagadagok Kultúra Termés N P 2 O 5 K 2 O MgO t/ha kg/ha kg/ha kg/ha kg/ha Paradicsom 50-70 120-168 50-70 225-315 30-50 Paprika étk. 30-40 72-96 33-36 105-140 30-45 Fűszerpaprika 15-25 36-60 13,5-22,5 97,5-162,5 30-45 Zöldborsó 4-6 64-96 22,4-33,6 60,8-91,2 40-50 Zöldbab 8 96 32 104 30-40 Uborka 30-40 90-120 45-60 120-160 30-40 Görögdinnye 50-70 120-168 55-77 280-390 40-50 Sárgadinnye 20-30 66-99 24-36 120-180 35-45 Sárgarépa 40-50 172-215 72-90 240-300 30-35 Petrezselyem 10-20 50-100 24-48 60-120 30-35 Cékla 10-20 43-86 15-30 60-120 20-30 Zeller 20-30 130-195 50-75 160-240 30-35 Retek 10-20 60-120 30-60 50-100 20-30 Fejes saláta 15-25 60-100 27-45 75-125 20-25 Hagyma 15-25 51-85 24-40 60-100 20-30 Fokhagyma 10-20 43-86 9-18 42-84 20-30 Karfiol 15-25 60-100 24-40 75-125 45-50 Káposzta 60-70 210-245 78-126 282-329 15-30 Szerkesztette: Dr. Terbe István Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék 1118. Budapest Ménesi út 44. Telefon: 1 482 6225 E-mail: istvan.terbe@uni-corvinus.hu International Potash Institute, Coordinator Central Europe CH-8810 Horgen, Switzerland P.O. Box 569, Baumgärtlistrasse 17 Phone (41) 43 810 49 22 Telefax (41) 43 810 49 25 E-mail: ipi@ipipotash.org Website: www.ipipotash.org