A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása"

Péter Gáspár
6 évvel ezelőtt
Látták:

A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása A pontos adagok kiszámításához nélkülözhetetlen a talaj tápanyagtartalmának pontos ismerete.

A málnaültetvényekben is használt talajvizsgálattal megállapítható a gyökérzónában található foszfor, kálium és magnézium mennyisége.

A nitrogén a legfontosabb A málna termőképessége fő-ként az alapvető hozamképző elemnek tartott nitrogén (N) egyenletes utánpótlásától függ.

1 A málna tavaszi tápanyag-utánpótlása A pontos adagok kiszámításához nélkülözhetetlen a talaj tápanyagtartalmának pontos ismerete. A gyümölcsösben gondot okoz, hogy nincs a gyökérzóna kémiai összetételének komplex értékelésére alkalmas vizsgálati módszer. A málnaültetvényekben is használt talajvizsgálattal megállapítható a gyökérzónában található foszfor, kálium és magnézium mennyisége. A talaj makroelemeit univerzális módszerrel határozzák meg, az eredményeket összehasonlítják az ehhez kidolgozott optimális értékekkel. A nitrogén a legfontosabb A málna termőképessége fő-ként az alapvető hozamképző elemnek tartott nitrogén (N) egyenletes utánpótlásától függ. E tápelem könnyen mozog a talajban, ezért nehéz az adagok pontos megállapítása, fennáll a túladagolás veszélye. A nitrogén túladagolása súlyosan csökkenti a növények fagytűrő képességét, keményebb teleken károsodhatnak a vesszők. Szakirodalmi adatok szerint egy hektár vesszőn termő málnaültetvény a terméssel évenként mintegy 42 kilogramm nitrogént von ki a talajból, amit minden tenyészidő után pótolni kell. A műtrágyával kiadott tápanyag mintegy 60%-os hasznosulása mellett a hagyományos termesztésnél hektáronként kb. 70 kilogramm, a sarjontermő őszi málna esetében pedig ennek a másfélszerese az ajánlott adag. Igaz, az őszi málna föld feletti részeinek (hajtások, levelek, termés) kifejlesztéséhez hektáronként mintegy 160 kilogramm nitrogént használ föl, de ennek nagy része szerves anyag formájában visszakerül a talajba, ahol idővel mineralizálódik. A számításoknál természetesen figyelembe kell venni az adott ültetvény egyedi klíma- és talajviszonyait, amelyek befolyásolják a nitrogén-anyagcserét. A kimosódási veszteségek minimalizálása érdekében a számított műtrágyamennyiséget 2-3 részre osztva, 3-4 hetenként juttassuk ki. 1. oldal (összes: 5)

Kálium évenként Kora tavasszal igen fontos, hogy a sejtosztódásért, energiaszállításért, és a gyökérrendszer fejlődésért felelős foszforból elegendő mennyiség álljon a növények rendelkezésére.

Általánosan elfogadott, hogy hektáronként 6-8 kilogramm foszfort vesznek föl a növények évenként, tehát az ültetés előtti gondos talaj-előkészítés után és megtartva a megfelelő ph-értéket a

2 Kálium évenként Kora tavasszal igen fontos, hogy a sejtosztódásért, energiaszállításért, és a gyökérrendszer fejlődésért felelős foszforból elegendő mennyiség álljon a növények rendelkezésére. Foszforból a málna viszonylag kis mennyiséget igényel. Általánosan elfogadott, hogy hektáronként 6-8 kilogramm foszfort vesznek föl a növények évenként, tehát az ültetés előtti gondos talaj-előkészítés után és megtartva a megfelelő ph-értéket a foszforhiány föllépésének kevés a valószínűsége. Ha a leveleken mégis megjelennek a foszforhiány jellegzetes, kicsi, ibolya-bíborszínű elszíneződéses tünetei, akkor gondoskodnunk kell a gyökereken kívüli utánpótlásról. Az ültetvény foszforutánpótlása a talajon keresztül kevéssé hatékony, mert az ionok igen lassan jutnak el a talajszelvény mélyebb rétegeibe. A káliumot is pótolni kell évenként. A növények vízgazdálkodásáért felelős elem növeli a faggyal szembeni ellenállóságukat és lényegesen javítja a gyümölcsök minőségét (cukortartalom, szilárdság) is. A káliumműtrágya pontos adagjának kiszámítását az aktuális állapotot mutató talajvizsgálat alapján végezzük. A káliumtúlsúly a gyökérzónában csökkenti a fölvehető kalcium és magnézium mennyiségét. A hozzávetőleges adagot viszont az egy termőévre vonatkozó káliumfelhasználási mérleg alapján is megállapíthatjuk. Becslések szerint a vesszőn termő málnafajták éven ként és hektáronként mintegy 51 kilogramm, a sarjontermők pedig 100 kilogramm káliumot vesznek föl. Az adagok kiszámításához a talaj típusát is figyelembe kell venni.a talaj magnézium-utánpótlásának legkevésbé költséges módja a ph 2. oldal (összes: 5)

3 beállításához használt dolomit mész. A tenyészidőszakban föllépőhiányt ne a gyökereken keresztül pótoljuk. A talaj magnéziumszulfát (monohidrát, heptahidrát) műtrágyázása költséges és csak a talajvizsgálattal kimutatott súlyos hiány esetében indokolt. Levéltrágyázás a kritikus időszakokban A talajon keresztül történő tápanyag-utánpótlás lényeges kiegészítője a lombtrágyázás. A növények számára kritikus, azaz nagy tápanyag-szükségletű időszakokban (az intenzív gyümölcsnövekedéskor), továbbá a tápanyagfölvételt megnehezítő, kedvezőtlen körülmények között (pl. szárazság, hideg idő, gyökérkárosodás) különösen nagy jelentőségű ez a kijuttatási mód. Megelőzés céljából és hiánypótlóként is alkalmazható. A jobb megelőzni, mint gyógyítani elvnek megfelelően a levéltrágyázás sokkal hatékonyabb megelőző módszer, mint a talajon keresztüli adagolás. A tápanyaghiány látható tüneteinek megjelenése azt jelenti, hogy az adott tápelem hiánya már 12 hete károsítja a növény élettani funkcióit. Kora tavasszal, a vegetáció megindulása után ajánlott a foszforlevéltrágya, a kedvezőtlen időjárás ugyanis nehezíti a talajból való felvételét. Ilyenkor alkalmazható a káliumfoszfát (0,20,3%), vagy az emelt foszfortartalmú összetett műtrágya (pl. Activ Start). Az oldathoz kis mennyiségű karbamid (0,1%), vagy aminosavas biostimuláns is hozzáadható, azzal javítjuk a kezelés hatékonyságát és egyúttal erősítjük is a növényeket. A sarjontermő málnaültetvényben a vegetatív részek kialakulása utáni időszakban 23szor megismételhető a kezelés. A későbbi levéltrágyázások a növények stresszel (hő, víz) szembeni ellenállóságát fokozzák, illetve optimalizálják termelőképességüket. Szilícium és aminosavak A gyümölcsök szilárdságát a szilícium is lényegesen javítja. Mindinkább a növények különböző stresszhatásokkal szembeni ellenállóságát növelő elemként emlegetik. A növények a talajból veszik föl, vagy a levéltrágyából hasznosítják. Vékony réteg formájában épül be a föld fölötti képletekbe, merevvé teszi és erősíti az epidermiszt. Ezért a szilíciummal jól ellátott növények ellenállóbbak a betegségekkel (pl. szürkepenész), kártevőkkel (pl. takácsatka), de a szárazsággal, hőmérsékletingadozásokkal, sőt a sóstresszel szemben is. Az utánpótlás a piacon kapható valamelyik levéltrágyával (Actisil, Silvit), vagy szilíciumban gazdag növények (pl. zsurló, csalán) fermentálásából nyert saját készítésű oldattal történhet. Lényeges, hogy a fiatal növényi részekben igen gyenge a szilícium újrahasznosítása, ezért a lombtrágyázást a tenyészidőszak végéig rendszeresen ajánlott elvégezni. 3. oldal (összes: 5)

Mind népszerűbbek az aminosavakkal dúsított ásványi műtrágyák is (pl. Terra Sorb Complex). Feladatuk a fehérjebioszintézis javítása és az egyéb anyagcserefolyamatok aktiválása.

4 Mind népszerűbbek az aminosavakkal dúsított ásványi műtrágyák is (pl. Terra Sorb Complex). Feladatuk a fehérjebioszintézis javítása és az egyéb anyagcserefolyamatok aktiválása. Az e típusú műtrágyákkal végzett bevezető vizsgálatok kimutatták, hogy azok valóban növelik a hozamképességet, és jó biostimulátorok a stresszidő szakokban. A szakirodalmi beszámolókból kiderült, hogy az aminosavtartalmú műtrágyák serkentik az egyéb ionok fölvételét a levéllemezben, továbbá növelik egyes növényvédő szerek hatékonyságát. Jelenleg az aminosavas műtrágyák csoportjában meg találhatók az összetett készítmények, és a speciális, az adott tápanyag pótlására kifejlesztett termékek is. Szilárdabb gyümölcs Az utóbbi években a gyakori hőség rámutatott a gyümölcs fizikai tulajdonságainak fontosságára. A gyümölcsök tartósságát és szilárdságát lényegesen csökkenti a közvetlenül az érés előtt a talajra kijuttatott nitrogénműtrágya, főként, ha karbamid vagy ammónia formában alkalmazzák. A növények megfelelő mennyiségű káliummal és kalciummal való ellátásával növelhető a gyümölcsök szilárdsága. A kálium a vízgazdálkodásért felel és szabályozza a transzspiráció folyamatát, tehát az optimális káliumellátás csökkenti a légzés okozta vízveszteséget. A növények aktívan veszik föl ezt az elemet, tehát a gyökéren keresztüli trágyázással sikerül ellátni a málnát elegendő káliummal. Ennél nehezebb a cellulózzal és hemicellulózzal együtt a sejtfalat erősítő, és azt rugalmassá tevő kalciummal való optimális ellátás. A kalcium fölvétele és növényben történő szállítása szorosan összefügg a gyökérzónában uralkodó nedvességgel, az antagonisztikus ionok kálium, magnézium, valamint az ammónium kationok (NH4+) arányával. Az elemet legjobb röviddel az érés előtt közvetlenül a gyümölcsre juttatni néhány kezeléssel. Erre a célra a kalciumnitrát (26% CaO), illetve túlzott nitrátfelhalmozódás veszélye esetén aminosavtartalmú kalciumműtrágya használható (pl. az ActiCal, Ami no Quelant Ca). Szerző: Vargáné N. Anna fordítása Közzététel ideje: , kedd, 14:20 A forrás webcíme: 4. oldal (összes: 5)

5 utanpotlasa 5. oldal (összes: 5)

Hasonló dokumentumok

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium