ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-1267-33/2008. Hiv. szám: - Tárgy: Előadó: Dr. Kiss Viktória/ Kulcsárné Roth Matthaea Melléklet: - Hegyeshalom, Csákhegy Kft. 1 db 850 kw teljesítményű szélerőmű előzetes vizsgálata H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság a Csákhegy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A.) kérelmét elutasítja, az általa a Hegyeshalom község közigazgatási területén, a 072/12 helyrajzi számú ingatlanon létesítendő, 1 db 850 kw teljesítményű szélerőmű létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.032/2007/24. számú ítélete alapján ismételten lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható, mert a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel. II. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000.- Ft, azaz Egyszázhuszonötezer Forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S A Clean Energy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A.) kérelmet nyújtott be az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez a Hegyeshalom,
2 072/12 helyrajzi számú területen létesítendő, 1 db 850 kw teljesítményű szélerőmű létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. A hatóság az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 3. - 5. szakaszai alapján lefolytatta, és az eljárás eredményeképpen H-5582-35/2006. számú határozatában megállapította tekintettel arra, hogy az eljárás során a tevékenység megvalósítását kizáró ok merült fel a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A Clean Energy Kft. az előzetes vizsgálati eljárást lezáró, H-5582-35/2006. számú határozattal szemben fellebbezést nyújtott be, mely fellebbezést az ügyben keletkezett iratokkal együtt a Felügyelőség felterjesztett az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez, mint másodfokon eljáró hatósághoz. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14-5512-14/2006. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat ellen a Csákhegy Kft. képviseletében Dr. Csák Máté ügyvéd bírósági felülvizsgálat iránti keresetet terjesztett elő. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.032/2007/24. számú ítéletében a Főfelügyelőség 14-5512-14/2006. számú határozatát az első fokú H-5582-35/2006. számú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A hatóság a Győr- Moson- Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.032/2007/24. számú ítélete alapján az új eljárást a R. 3. - 5. szakaszai alapján folytatta le. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a lakosság részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 706-26/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a szélerőmű létesítése és üzemeltetése olyan jelentős hatást nem okoz, ami a környezeti hatásvizsgálatot indokolná. Az erőmű a lakosság életére, életfeltételeire katasztrófavédelmi szempontból veszélyeztető hatást nem jelent. Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete 4369-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában közegészségügyi szakhatósági szempontból kifogást nem emelt. A Veszprémi Bányakapitányság VBK/3439/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy szakterületük szempontjából környezeti hatásvizsgálat elvégzésére nincs szükség, az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadta. A Gy-M-S Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Talajvédelmi Osztály, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóság 17,2/4372-1/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a szélerőművet termőföld területre tervezik és termőföld területekkel közvetlenül határos a tervezési terület, amely miatt a beruházás megvalósítását feltételekhez kötötte. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat- Dunántúli Iroda 410/4359/2/2008. számú nyilatkozata szerint a beruházás nem okoz olyan hatást, ami környezeti hatásvizsgálat elvégzését indokolná.
3 Időközben a hatóság erre irányuló felhívására tisztázódott, hogy a tárgyi szélerőművet a Csákhegy Kft. kívánja megvalósítani, melyben a Clean Energy Kft. nem vesz részt. A hatóság H-1267-8/2008. számú végzésével szakértőként rendelte ki az ügyben a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot, mellyel szemben az ügyfél elfogultságot jelentett be a 2008. augusztus 13- án megtartott helyszíni szemle során. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 58. (4) bekezdése szerint az ügyfél kérelmére a hatóság a kirendelt szakértőn kívül akár véleményének előterjesztése előtt, akár az után más szakértőt is kirendelhet. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot, továbbá megilleti az a jog, hogy a hatóság által kirendelt szakértőn kívül akár annak megnevezése mellett, akár enélkül más szakértő kirendelését kérje. Az eljáró hatóság azonban, egyik esetben sincs kötve az ügyfél javaslatához (kérelméhez), annak teljesítéséről mérlegelési jogkörében dönt. Tekintettel arra, hogy jelen esetben jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét, a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 58. (1) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. Egyéb esetben igazságügyi szakértőt, igazságügyi szakértői intézményt, - más szervet vagy szakértő testületet vagy- indokolt esetben- szakértelemmel rendelkező egyéb személyt kell szakértőként kirendelni. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. szakértőként a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot rendelte ki. A Mosoni-síkon fokozottan érvényesülő szélerőmű telepítési szándék miatt is a FHNPI az elmúlt két évben fokozott figyelmet fordított a területre, ill. az ott előforduló fajokra, így a területről a legtöbb ismerettel ők rendelkeznek. Emellett a tényállás még teljesebb körű feltárása és a megalapozott döntés meghozatala érdekében a hatóság megkereste a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetét is, hogy a LIFE Túzok projekt keretén belül gyűjtött adatait szíveskedjen a hatóság rendelkezésére bocsátani. A LIFE Project függetlenített munkatársa, Spakovszky Péter, teljes munkaidőben a Mosoni-sík túzokállományának megfigyelését végzi, így a korábbi éveknél teljesebb adatsorok állnak a rendelkezésre. Mindezek mellett a hatóság a bíróság ítéletében foglaltaknak megfelelően nem hagyhatta figyelmen kívül a bírósági eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő véleményét sem. Az ügyfél a Felügyelőséggel szemben is elfogultságot jelentett be, majd az eljárás mielőbbi lefolytatását kérte. Tekintettel arra, hogy az ügyfél a Ket. 42-43. -aiban meghatározott olyan kizárási okot nem jelentett be, amely alapján a kizárás kérdésében dönteni kellett volna, ezért a hatóság az eljárást lefolytatta. A Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 21-118/2008. számú szakértői véleményében megállapította, hogy a Hegyeshalom 072/12 hrsz-ú legelő művelési ágú, mezőgazdasági hasznosítású terület, a 071 hrsz-ú, az érvényes rendezési tervben gazdaságiipari területként nyilvántartott (kivett udvar) ingatlan mellett található. Mindkét ingatlan Erzsébetpuszta majorság területéhez tartozik.
4 A Mosoni-sík a Duna hordalékkúpját borító iszapos-löszös üledéken létrejött többnyire csernozjom és kisebb részben öntés talajokkal jellemezhető. A terület (a Mosoni- sík É-i, ÉNy-i része, mely a túzok élőhelyéül is szolgál) használatára a korábban még jó minőségű talajokra alapozott elsősorban nagytáblás szántóművelés volt jellemző, és jellemző ma is. Emellett megtalálhatók kisebb arányban a kistáblás szántók, legelők, rétek, valamint kisebb erdős területek (elsősorban erdősávok). Részben az intenzív mezőgazdálkodás következtében a talajok degradálódtak, a termőréteg elvékonyodott. Továbbra is a szántóművelés jellemző a területre, azonban az utóbbi években jellemző az intenzitás csökkenése, az extenzívebb gazdálkodás térhódítása a fajvédelmi programok bevezetésével együtt (Moson project, Lajta project, ÉTT). A tervezési terület és környéke ennek megfelelően alapvetően mezőgazdasági hasznosítású terület volt a múltban is, a feladatok ellátásához szükséges tároló, kiszolgáló gazdasági épületekkel. A Mosoni-sík felső É-i, ÉNy-i része (Rajka, Bezenye, Mosonmagyaróvár, Újrónafő, Jánossomorja és az országhatár által határolt terület tehát a tervezési terület is) kijelölt ÉTT (Érzékeny Természeti Terület 2/2002 KöM- FVM együttes rendelet), 2003. óta, pedig működő ÉTT mintaterület. Ennek megfelelően a területen gazdálkodók vállalkozhatnak Szántóföldi növénytermesztés túzokvédelemmel illetve Lucernatermesztés túzokvédelemmel című célprogramokra, mely programok előírásainak teljesítése esetén támogatásban részesülnek. Az Erzsébetpusztát is tartalmazó blokkban (MePAR alapján kijelölt), valamint a környező blokkokban is folyik ilyen túzokvédelmi gazdálkodás. A fent említett rendelet 7. -a alapján Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT- re a Tvt. természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A természet védelméről szóló (Tvt.) 1996. évi LIII. törvény 17. (1) bekezdése szerint A 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A (2) bekezdés kimondja, hogy a természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, jellemző vadon élő szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására. Fenti területek az EU Madárvédelmi Irányelv (79/409) alapján kijelölt Natura 2000 területhez tartoznak a (HUFH 10004 kódszámú) Mosoni-sík elnevezésű site részeként, melynek területe 13.000 ha. A Natura 2000 kijelölt területen a következő I. függelékes, hazai jogszabály alapján, pedig fokozottan védett madárfajok élő-, táplálkozó- és szaporodó területe található: túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug), kék vércse (Falco vespertinus), rétisas (Haliaetus albicilla), parlagi sas (Aquila heliaca). A Mosoni-sík Natura 2000 védett területén a fentieken kívül él még a fokozottan védett kuvik (Athene noctua). Kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bír továbbá a védett holló (Corvus corax), amely a fészket nem építő kerecsen számára alkalmas fészkeket rak az elektromos hálózat oszlopaira és egyes nagyobb méretű fákra, amelyeket a kerecsen rendszeresen elfoglal, és ott neveli fel a fiókáit. A túzok egyedszáma a területen 100 és 250 példány körül mozog, mivel a Mosoni- sík és a közeli ausztriai és szlovákiai élőhelyek között a túzokok folyamatos mozgása figyelhető meg. Fontos tény, hogy a Dunántúlon már csak a Mosoni- síkon él szaporodó túzok populáció.
5 A tervezett beruházás környezetében az alábbi védett és fokozottan védett természeti értékek fordulnak elő: Kerecsensólyom (Falco cherrug): hazánk egyik nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű természeti értéke. Fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 1 Millió Ft. A Mosoni- síkon fészkelő faj, 1 pár északra 1500 m-re, még egy pár délre 2500 m-re (2006), valamint 2008-ban 500 m-re É-ra fészkelt. A madarak a területen egész évben jelen vannak, a fészkelő párokon és fiókáikon kívül az év nagy részében további egyedek is megjelennek a területen, ami az apróvadállomány eltartó képességével és a Mosoni- sík nagy részének háborítatlanságával magyarázható. Kék vércse (Falco vespertinus): hazánk egyik nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű természeti értéke, fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 500 eft. 1 pár délre 600 m-re, 1 pár délkeletre 1500, 1 pár délre 2500m-re (2006), 2008-ban 1 pár 2500 m-re DK-re fészkelt a tervezett szélerőműtől. Kuvik (Athene noctua): veszélyeztetett, erősen csökkenő állományú faj, fokozottan védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 100 eft. 1 pár Csemeztanyán fészkel, de előfordul Erzsébetpusztán is (2006). Holló (Corvus corax): védett, természetvédelmi értéke 50 eft. 1 pár 500 m-re É-ra fészkel (2006). Fenti fajok egyedei tehát, Erzsébetpuszta körül fészkelnek kis távolságban, mozgáskörzetükbe, vadászterületükbe beletartozik a vizsgált terület légtere is. Mivel a szóban forgó területet rendszeresen használják, jelentős a rotorral való ütközés kockázata. A megvalósult európai szélerőmű beruházások tekintetében különböző mértékű az ütközés veszélye, azonban számos alkalommal leírták már azt. A Mosoni- sík közelében létesített levéli szélerőműparkban több alkalommal előkerültek a rotorokkal való ütközés következtében elpusztult védett vörös vércsék (Falco tinnunculus) tetemei. Fenti fajokon kívül rendszeresen előfordul (a környező szántókon tartózkodik, illetve átrepül) még a fokozottan védett parlagi sas (Aquila heliaca), rétisas (Haliaetus albicilla) télen rendszeresen békászósas (A. pomarina), vörös kánya (Milvus milvus), barna kánya (M. migrans), darázsölyv (Pernis apivorus). E fajok esetében természetesen ugyancsak számolni kell a rotorral való ütközés veszélyével, amely egyébként minden más, a területen rendszeresen vagy alkalmilag előforduló túlnyomó többségében védett madárfajt és az ugyancsak természetvédelmi oltalom alatt álló denevéreket egyaránt fenyeget. Az ütközések okozta pusztulások mellett komoly természetvédelmi kockázatot jelent a sík tájból erősen kiemelkedő, nagy távolságból különösen repülés közben a magasból látható szélerőmű okozta riasztó hatás, amit a forgó rotor is erősít. A szélerőművek telepítését már korábban megkezdett európai országok területén több vizsgálat igazolta e riasztó hatás valós veszélyét a legkülönbözőbb madárfajok viselkedésében. A Mark Desholm által közölt Wind farm related mortality among avian migrants című PhD értekezés a Dániában elvégzett vizsgálat egyik eredményét szemlélteti. A radarral és a tornyokra szerelt kamerákkal végzett hosszú futamidejű megfigyelés- sorozat világosan szemlélteti a madarak megváltozott viselkedését a szélerőműtornyok közelében. Ez a hatás különösen káros abban az esetben, ha a megvalósuló beruházás egy vagy több, zavarásra különösen érzékeny madárfaj élőhelyén
6 történik meg. A Mosoni-sík éppen ilyen hely, amelyet elsősorban a fokozottan védett, világállományát tekintve fokozottan veszélyeztetett túzok (Otis tarda) védelmére, hazánk Európai Uniós csatlakozása során, mint közösségi jelentőségű faj élőhelyét a Madárvédelmi Irányelv (79/409) szerint Natura 2000 területté kellett nyilvánítani. A Mosoni- síkon, mint hazánk leginkább szeles vidékén fokozottan érvényesülő szélerőmű telepítési szándék miatt az elmúlt két évben a FHNPI vizsgálta a faj jelenlétét és aktivitását a szóban forgó terület környezetében. Túzok észlelések történtek: 2006. júniusában 1 pld a vizsgált területtől délre 1000 m-re, 2008-ban Erzsébetpusztától Ny-ra 500-600 m-re, valamint 2008.07.18-án szintén Ny-i irányban 4 fiatal túzokkakas a búzatarlóról egyenesen Erzsébetpuszta felé repült. Az adat felvételekor fotók is készültek. A szakértői vélemény mellékletét képezte a tervezett beruházás tágabb környezetében történt valamennyi észlelést bemutató térkép, amely egyértelműen cáfolja a korábban Puskás Zsigmond által 2008. január 22- én megtartott, mindössze néhány órás helyszíni szemle alapján készített igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat. A térképen szereplő észlelések világosan kirajzolják, hogy a túzokok a tervezett beruházás légterét rendszeresen átrepülik, miközben az attól északra és délre elhelyezkedő, általuk erősebben preferált tartózkodási helyeik között mozognak. A FHNPI önálló szakvéleményben reagált az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakra, melyet a Felügyelőség részére is továbbított. Az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakkal ellentétben a terület nem védett, hanem a Natura 2000 hálózat része, elsősorban a fokozottan védett túzok állományának védelmére lett kijelölve. A hazai Natura 2000 területtel határosan ausztriai és szlovákiai területek kerültek kijelölésre e faj védelme érdekében. A Natura 2000 hálózatba történő kijelölést megelőzően a terület nem került országos védelem alá, mert összefüggő agrárterület, amelynek természetszerű legelőterületeit a 20. században fokozatosan feltörték, ezáltal megsemmisítve számos egykor ott megtalálható természeti értéket, a mezőgazdasági területeken túlélő túzokok kivételével. Az utóbbi 20 év jelentős állománynövekedése a faj védelme szempontjából legjelentősebb területek mezőgazdasági művelésének extenzívebbé alakításából ered, ezzel összefüggően nőtt meg az ugyancsak közösségi jelentőségű, jelölő ragadozó madár-fajok mennyisége is, mivel az extenzívebb művelés kedvezett a táplálékul szolgáló apróvad állománynak is. Amellett, hogy a FHNPI munkatársai helyszíni bejárások alkalmával is rendszeresen jelen vannak a területen, munkájukat kataszteri, földhivatali stb. térképek, légifotók, űrfelvételek is segítik. Az igazságügyi szakértői vélemény több védett és fokozottan védett madárfaj jelenlétét kérdőjelezi meg egyetlen, néhány órás helyszíni szemle alapján, melyre januárban került sor. A fokozottan védett túzokok például, télen telelőhelyeken gyülekeznek, a hideg és táplálékhiány elől akár több száz kilométeres távolságra is elrepülnek. Példaként említhető a kék vércse is, mely vonuló faj, egyedei a bejárás időpontjában afrikai telelőhelyükön tartózkodtak. Meg kell jegyezni azt is, hogy a Natura 2000 területekre vonatkozó jogszabályok megjelenése előtt létesített szélerőművek nem befolyásolhatják jelen eljárás kimenetelét. A
7 Felügyelőség döntésének meghozatala során a hatályos jogszabályok figyelembevételével jár el. A vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 4. cikk (1) bekezdése szerint az 1. mellékletben említett fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élőhelyüket érintő különleges védelmi intézkedésekre van szükség. A (4) bekezdés kimondja, hogy a fenti területeken a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az élőhelyek szennyezésének vagy elpusztításának, ill. a madarak bármiféle zavarásának elkerülése érdekében. Az 5. cikk d) pontja szerint a tagállamok megtiltják a madarak szándékos zavarását, amennyiben a zavarás jelentős lenne az irányelv céljait tekintve. A 9. cikkben említett érdekek jelen ügyben nem állnak fenn, tehát azokra nem lehet hivatkozni. (közbiztonság, közegészség, stb.). A túzok az említett irányelv 1. mellékletében szerepel, ami azokat a fajokat tartalmazza, amelyek fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön speciális védelmi intézkedésekre van szükség. A fentieken túlmenően a Madárvédelmi Direktívában foglaltak szerint fontos az SPA terület koherenciájának fenntartása a túzokpopuláció jövőbeni fennmaradása, állománynövekedés esetén a megerősödő állomány eltartása érdekében. A Bonni Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelmére egyetértési memorandumot fogadott el a túzok kelet-közép-európai állományának megőrzésére (Memorandum of Understanding on the Conservation and Management of the Middle- European population of Great Bustard). A megállapodást 2000. novemberében írták alá a jordániai Amman városában, az IUCN világkonferenciáján. A memorandum aláírásával Magyarország sok egyéb pont között az alábbiak teljesítését is vállalta: a túzok élőhelyének védelmét célzó programok végrehajtása, különös tekintettel megfelelő mezőgazdasági szakmapolitikai eszközök bevezetésére, az ÉTT program alkalmazására; környezeti hatásvizsgálat végzése a túzok élőhelyeit érintő beruházásokkal kapcsolatban. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.(1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a jelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a lehatárolás alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Korm. rendelet 8. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A (2) bekezdés szerint, azonban a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Tvt. 43. (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
8 A külföldi vizsgálatok egyértelműen igazolták a szélerőműtornyok zavaró hatását, amely elkerülő hatást vált ki a madarakból és ez a hatás jelentősen túlnyúlik a szélkerekek által ténylegesen elfoglalt területen. Rossz látási viszonyok között, valamint erős szélben a rotorral való ütközés kockázata is magas. Mivel a túzok közismerten nagy testű, nehézkesen repülő, testtömege miatt repülés közben rosszul manőverező madár, a rotorokkal való ütközés veszélye különösen rossz látási viszonyok (éjszaka, ködben stb.) nagy, zavarásra különösen érzékeny, óvatos viselkedése miatt, pedig a más madárfajokat is érintő zavaró hatás a túzok esetében fokozottan érvényesül. A túzok érzékenysége a zavarásra közismert, azt a szakirodalom is minden esetben kiemeli (pl. Cramp, S. et al. (1977 1994): The birds of the Western Palearctic. Oxford University Press, Oxford., Glutz von Blotzheim, U. N. et al. (Hrsg.) (1994): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. Aula, Wiebelsheim, valamint Prof. Dr. Faragó Sándor nagy számú hazai publikációja). A 2008. augusztus 13-án megtartott helyszíni szemle során a FHNPI a szakértői véleményében foglaltakat fenntartotta, a Nyugat- Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet képviselője, pedig a LIFE Túzokvédelmi Program keretén belül gyűjtött adatokat rendelkezésre bocsátotta. Az átadott, LIFE Túzokvédelmi Program eredményei a Mosoni-síkon tárgyú tanulmány a Túzok védelme Magyarországon LIFE project kutatási eredményeit tartalmazza, a csatolt melléklet 2 adatbázisból készült, abban az Erzsébetpuszta körüli túzok észlelések adatai vannak. A hatóság rendelkezésére bocsátott dokumentációban foglaltak szerint: A túzokot (Otis tarda) globálisan veszélyeztetett, érzékeny és sérülékeny fajként tartjuk nyilván, szerepel az Európai Unio "Madár Irányelv"-ei I.sz. mellékletében, a Berni Egyezmény II. függelékében, a Bonni Egyezmény és a CITES Washingtoni Egyezmény -, I. függelékében. A túzok kultúrakövető fajként előnyben részesíti a mezőgazdasági területeket, kedveli a pillangósokat, a repcét, az őszi gabonákat. Dürgő helyei részben kötődnek az alacsony füves gyepterületekhez, s táplálkozni is szívesen jár ide, fészkei azonban zömében a fent említett termesztett növényekben vannak. Előnyben részesíti azokat a helyeket, ahol zavartalansága biztosított, ugyanakkor szinte megmagyarázhatatlan módon ragaszkodik bizonyos tradicionális dürgőhelyekhez, amelyek hiányában eltűnik a térségből. A túzok otthonterületének nagysága az év során folyamatosan változik. Az őszi és téli időszakban, átlagos telek esetében megfigyelhető a túzokpopulációk bizonyos fokú koncentrációja, elsősorban a jó táplálékot nyújtó területeken, ahol főként repcén telelnek át. Egy- egy ilyen terület mintegy 50 km-es sugarú körből összegyűjtheti a madarakat. A Mosoni-síkon a téli koncentrációnak valószínűleg ökológiai hátterű hagyományai vannak, amelyek évtizedek óta rögzültek. A LIFE Túzokvédelmi Program 2004. decemberében indult el, amely azóta is a legnagyobb LIFE forrásból finanszírozott természetvédelmi program hazánkban. A program célja a drasztikusan visszaesett létszámú hazai túzokállomány minimum 10%-os növelése 2008-ig, valamint a 2008 utáni hatékony túzokvédelem megalapozása.
9 A Kisalföld térségének túzokállománya az elmúlt 100 évben kevesebb, mint egytizedére csökkent. A megmaradt állomány védelmére, és a populáció gyarapodásának reményében a túzokvédelem a MOSON- Project keretében indult útjára a térségben, 1991-ben. A Project területe nem hagyományos módon védett, hanem ún. vad- és természetvédelmi terület, ahol a vadgazdálkodás és a természetvédelem érdekazonosságaira alapozott szakmai munka folyik. Ilyen értelemben referencia területe lehet azon túzok-élőhelyek számára, ahol nem alakítható ki védettség. A fokozott védelem következtében nagyon lassú fejlődés indult el, 2005-ben 100 feletti darabszámot becsültek a szakemberek. A túzoknak a tavaszi, illetve a téli időszakban az őszi búza, illetve a szántás dominál, míg a nyári periódusban a tarló volt a meghatározó élőhely típus. A túzok számára fontos továbbá, az ősztől tavaszig mintegy 6, 5 % borítású repce megléte. A kisebb dominanciával jelen lévő, a Mosoni-síkra jellemző jellegzetes élőhely az un. túzokföld (ugar jellegű élőhely) bírt kiemelkedő jelentőséggel. Nagyarányú repcetermesztés jellemző a vidékre, így a túzokok téli fő tápláléka mindig biztosított. Élőhely- kezeléssel jelenleg kétféle módon történik túzokvédelmi tevékenység a Mosoni- síkon. Az egyik az 1992-ben indult MOSON- Project területén folyik kb. 880 hektáron, ahol extenzíven művelt területek és 1-5 éves parlagok vándorló sávos művelésével alakítottak ki a túzokok számára kedvező élőhelyet. Ezzel egyidőben a szaporodási időszakban művelési tilalommal teljes nyugalmat biztosítottak. A másik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási programjának a szántóföldi növénytermesztés túzok-élőhely fejlesztési előírásokkal zonális célprogramja keretében támogatásban részesülő földeken, mintegy 4.000 hektárnyi területen zajlik. A térség a Kisalföld településekkel, utakkal, erdőkkel és vizes élőhelyekkel talán legkevésbé szabdalt része. Zavarást elsősorban a mezőgazdasági munkálatok jelentenek, illetve szabadidős tevékenységek, kerékpározás, autózás. Nagyobb társas vadászatok, hajtások a túzokok jelenlegi tartózkodási helyein általában nem kerülnek megrendezésre. A legfontosabb dürgő- és fészkelőhely szaporodási időszakban mindenféle mezőgazdasági munkától és vadászattól mentes, itt ritka gondot a közlekedők, bámészkodók szoktak okozni, akiknek a jelenlétét a jó minőségű mezei utak teszik lehetővé. Átmenő forgalom a mintaterületen kelet-nyugati irányban az államhatár miatt nincs, észak-déli irányban is csak csekély. A túzokpopuláció élőhelye átnyúlik a szomszédos ausztriai és szlovákiai területekre, így kiemelt jelentősége van a túzokvédelem érdekében tett nemzetközi együttműködésnek, amely a túzokkal foglalkozó szakemberek között évek óta aktívan működik. A tanulmányban szereplő térkép mely a túzokmozgást mutatja Erzsébetpuszta környékén azt bizonyítja, hogy a szélerőmű megépítésének helye, ha alacsonyabb mértékben is, mint a Mosoni- sík többi része, a túzokok által használt területek közé tartozik, sőt a terület feletti átrepülés bizonyított. A túzok nehézkesen manőverező madár, nehezen röpül fel, ezért az élőhelyén az átlagosnál nagyobb magasságú építmény zavaró hatást fejt ki. Az átlagos napi megfigyelések tekintetében a 100 km 2 -re vonatkozó értéksor alapján a terület 37 pld/nap/100km 2 éves átlaga a hortobágyi terület után a második legnagyobb értéket adta 2006-ban. A minimum ismert egyedszámok meghatározása ebben az évben már
10 csapatonkénti összesítéssel történt, így pontosabb értékek állnak a rendelkezésre. Ez alapján elmondható, hogy a Mosoni-síkon, 2006-ban, március hónapban 149-es maximum létszám volt bizonyítható. A túzok sűrűsége tekintetében a Mosoni-sík a legmagasabb éves értékeket adta (132, 82 pld/100 km 2 ) a hazai project területek között. A fenti számok, ill. a térkép, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézete által adott kutatási eredmények azt mutatják, hogy a terület viszonylagos zavartalansága, ill. a preferált élőhelyek fenntartása és támogatása a túzokpopuláció lassú növekedéséhez vezetett, tehát a védelemre tett intézkedések eredményesek. Mint ahogyan azt a másodfokú határozat is rögzítette, a tervezett erőmű létesítés tájvédelmi szempontból sem fogadható el, mert a létesítmény a Natura 2000 hálózat területén a természeti értékek megőrzése szempontjából kedvezőtlenül változtatná meg a területhasználat rendszerét és a Natura 2000 hálózat ökológiai folyamatosságát a kijelölés alapját képező védett és fokozottan védett madárfajok számára megbontaná. A tervezett létesítmény ugyanis a Natura 2000 terület belső részén valósulna meg, tönkretéve a terület integritását. A területrészek kivétele a Natura 2000 hálózatból csak nagyon szigorú korlátok mellett, rendkívül indokolt, kivételes esetben, bizonyítható szakmai tévedés miatt lehetséges. A hatóság a szakhatósági állásfoglalások és a szakértői vélemény beérkezését követően az ügyben a R. 4. (2) bekezdése alapján tárgyalást tartott. A tárgyaláson a maghívottak közül csak a FHNPI képviseltette magát, aki a 21-118/2008. számú szakértői véleményében foglaltakat fenntartotta. A Gy-M-S Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: 17.2/4372-3/2008. számú levelében jelezte, hogy a 17.2/4372-1/2008. számú szakhatósági állásfoglalásban foglaltakat változtatás nélkül fenntartja. Összességében megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból a tervezett beruházás megvalósítását kizáró ok áll fenn. Figyelembe véve az új eljárás során beszerzett és a korábbi szakértői véleményeket, a NYME által végzett kutatási eredményeket, illetve a vonatkozó, fentebb hivatkozott egyezményeket és a hatályos jogszabályokat, a beruházás megvalósítására engedély nem adható, ezért a hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés f) pontja szerint döntött. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. -a és 99. -a állapítja meg, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 65.. (1) bek. b.) pontja, illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapította meg. Győr, 2008. október 21. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató