A hatósági eljárás a tényállás megállapítása Dr. Nyilas Anna
Kizárás akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa. A másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett. az a személy, akitől egyéb okból nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, annak társulása vagy a munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal. az a hatóság, amelyik hatóság vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
Akadályok az eljárás menetében Az eljárás megszüntetése a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése miatt okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) a kérelmére indult eljárásban az ügyfél a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik h) a hatósági eljárásért illetéket vagy díjat kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a határidő alatt nem tesz eleget i) hivatalbóli eljárásban a tényállás nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. Mérlegelhető esetek: A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
Az eljárás felfüggesztése 1. Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, 2. Ha a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági ítélettel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggeszti. 3. Kérelemre: az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti., ha 165 a) azt jogszabály nem zárja ki, és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. 4. Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. 5. Hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az ügyfelek számára és a hatósági közvetítés várható időtartamára tekintettel egy alkalommal legfeljebb hat hónapra elrendelheti az eljárás felfüggesztését. Joghatásai: Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor újra kezdődik kivéve az ügyintézési határidő (az folytatódik onnan ahol megszakadt). A felfüggesztés időtartama alatt megtett valamennyi eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve azokat, amelyek a felfüggesztési ok megszüntetésére irányulnak. De: A hatóság az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.
A tényállás tisztázása tényállás = a döntéshez szükséges tények összessége. a tényállás tisztázása = az ügy szempontjából jelentős, releváns tények összegyűjtése és értékelése, mérlegelése általában bizonyítás útján Bizonyítás nélkül valónak elfogadható tények: 1. A hatóság által hivatalosan ismert tények = hivatalos tudomás (pl. saját nyilvántartásában szerepel) 2. köztudomású tények = köztapasztalati tételek, történelmi események, az emberek szélesebb körében valónak elfogadott tények 3. törvényes vélelmek: pl. a közokirat valódisága mellett itt ellenbizonyításnak van helye. A bizonyítás elvei: Szabad bizonyítás A bizonyítékok szabad mérlegelése
A bizonyítási eszközök Tanúk - a bizonyíték: a tanúvallomás a tanú kötelezettségei: megjelenni és tanúvallomást tenni. ha a következményekre való figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható. Tanúzási akadályok: Tanúként nem hallgatható meg: a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, -cselekvőképtelen személyt csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható. - korlátozottan cselekvőképes, csak akkor hallgatható meg, ha vallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője ehhez hozzájárul. b) 290 védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől. Megtagadási okok: a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy c) a tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára információt átadó személy kilétét felfedné. Következménye: Nem használható fel bizonyítékként e rendelkezések megsértésével felvett tanúvallomás, továbbá az olyan tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették megtagadási jogára. meghallgatás : a kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanú esetleges elfogultságát megalapozó tényt a nyilatkozat alapján a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. írásbeli tanúvallomás:vallomását saját kezűleg leírja és aláírja, az elektronikus okirat formájában elkészített vallomását minősített elektronikus aláírással látja el, vagy a tanúnak a más módon leírt vallomását bíró vagy közjegyző hitelesíti.
Hatósági tanú: a hatóság eljárási cselekményét tanúsítja ez lehet: biztosítási intézkedés, szemle, lefoglalás, hatósági ellenőrzés Nem lehet hatósági tanú az ügyfél hozzátartozója, az eljáró hatósággal közszolgálati, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy és az eljárási képességgel nem rendelkező személy. Hatósági tanúként való közreműködésre senki nem kötelezhető. Jogosultságai: Az eljárási cselekmény előtt a hatósági tanút a jogairól és kötelességeiről fel kell világosítani. az eljárási cselekményre észrevételt tehet, a tanúra vonatkozó rendelkezések szerint jogosult költségtérítésre. Kötelezettsége: a tudomására jutott tényekre, adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, amely alól az eljáró hatóság, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy bíróság az ügy tárgyát érintő tényekre, adatokra, körülményekre nézve felmentheti.
Szakértő: esetei: ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. NEM: ha törvény vagy kormányrendelet szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. kit: Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. - egyéb esetben igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki. A szakértő személyére az ügyfél is tehet javaslatot. a hatóság a kirendelt szakértőn kívül indokolt esetben - az ügyfél kérelmére az ezzel járó költségek megelőlegezése esetén - akár a szakértői vélemény előterjesztése előtt, akár az után - igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult más szakértőt is kirendelhet. Az ügyfél által felkért szakértő véleménye bizonyítékként használható fel akkor is, ha a szakértőt a hatóság nem rendelte ki. kizárási okok: Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. kötelezettségei: a kirendelt szakértő a hatóság kirendelése alapján köteles eljárni. - eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha, feladatait határidőre nem teljesíti anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. Jogosultságai: A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait az eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. Törvény alapján az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető.
Irat és okirat Irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja Okirat: valamely eljárásban bizonyítás céljára felhasznált irat Osztályozás a bizonyító erő szerint: 1. közokirat: olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki + a közokiratról készült felvétel (fénykép-, film-, hang- stb.), és adathordozó útján készült okirat +okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvétel vagy okirat + közokiratról készített elektronikus okirat + törvény alapján ilyennek minősülő elektronikus közokirat + az elektronikus közokiratról készített papír alapú okirat magánokiratról közokirati alakban készített okirat: bizonyító ereje - a magánokirat tartalmát illetően - megegyezik az eredeti okiratéval. - teljesen bizonyítja, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik. bizonyító ereje: teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza. A közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban - ha szükségesnek találja - az okirat kiállítóját hivatalból is megkeresheti, hogy az okirat valódisága tekintetében nyilatkozzék.
2. teljes bizonyító erejű magánokirat: 196. (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. (2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
egyszerű magánokirat: a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg a hatóság, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben, amelyekben az okirat a közokirat/ tbe magánokirat rendelkezéseinek nem felel meg. Csoportosítás az okirat keletkezése szerint: eredeti: elkészítésével egyidejűleg jön létre a tartalma is másolat: ha az nem az eredeti okirattal azonos módon jön létre egyszerű v hiteles: Hitelesített másolatot közjegyző, vagy az okiratot kiállító hatóság készíthet, amelyben azt a tényt tanúsítja, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik. kiadmány: a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat kivonat: az okirat egy részéről készített másolat
Szemle: ha ingó, ingatlan vagy személy megtekintése vagy megfigyelése szükséges, ki végezheti: a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy, értesítési kötelezettség: a szemletárgy birtokosát a szemléről - előzetesen értesíteni kell. kivételek: Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. Mellőzhető a tájékoztatás, ha a szemle a szemletárgy birtokosának közreműködése nélkül, külső vizsgálattal elvégezhető. - A szemletárgy birtokosának távolléte nem akadálya a szemle megtartásának. - az ügyfél jelen lehet, kivéve, ha a szemletárgy birtokosa adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el. időpontja: a megfigyelni kívánt tevékenység folytatása idején, magánlakásban munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni kivéve, ha a szemle sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé. haladéktalanul megtartható: Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet veszélye miatt, továbbá közrendvédelmi, közbiztonsági, illetve törvényben meghatározott más fontos okból. - a szemletárgy birtokosa kötelezhető a szemletárgy felmutatására, és arra, hogy az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje. - ha a szemletárgyat a hatóság felhívására - a jogkövetkezményre való figyelmeztetés ellenére - nem mutatja fel, v. annak helyszíni átvizsgálását megakadályozza, a hatóság a szemletárgyat lefoglalhatja. A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható. - a szemlét végző személy jogosultságai: a hatásköre keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. - informatikai eszköz: a hatóság részére hozzáférést kell biztosítania a sztb-nak az adatokhoz. - a szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Azonnali intézkedés érdekében tartott szemle: Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali intézkedés érdekében van szükség, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja. - ehhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, továbbá ahhoz a rendőrség és hatósági tanú közreműködését kell kérni. ( kivételesen az ügyész jóváhagyása nélkül is megtartható, ilyen esetben a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet - az ügyésznek öt napon belül meg kell küldeni)
Lefoglalás - a tényállás tisztázásának sajátos eszköze, végzéssel = valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonása, ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a lefoglalás mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné. - nemcsak az ügyfél biztokában lévő dologra irányulhat, hanem bárkinél kivéve akit tanúként sem lehetne kihallgatni Ha a dolog átadására köteles személy nem adja át a dolgot, a hatóság a lefoglalást a rendőrség közreműködésével foganatosítja, és a dolog átadására köteles személyt eljárási bírsággal sújthatja. Foganatosítás:- A lefoglalás foganatosítására a szemle szabályai irányadóak A hatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megőrzi, vagy ha az elszállítás lehetetlen vagy aránytalanul magas költséggel járna, a dolgot a birtokos őrizetében hagyja a használat és az elidegenítés jogának megtiltásával. - jegyzőkönyvet kell készíteni - A lefoglalásról készített jegyzőkönyv a lefoglalt dolgot egyedi azonosításra alkalmas módon írja le. A lefoglalást a hatóság megszünteti, ha a) az elrendelésének oka megszűnt, b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy c) az ügy érdemében döntést hozott. A dolog sorsa: ha már nem szükséges, a lefoglalt dolgot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták. Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot lefoglalták, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki. Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét kell megtéríteni Előzetes értékesítés: ha a lefoglalt dolog gyors romlásnak van kitéve, vagy huzamos tárolásra alkalmatlan. A lefoglalt dolog értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog helyébe lép. Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, a lefoglalás megszüntetése után azt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségei a lefoglalt dolog tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terhelik.
Tárgyalás - ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, v. az egyezségi kísérlethez szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására A hatóság idézi, akinek jelenléte szükséges bárki részt vehet, akinek a részvételét az ügyfelek nem kifogásolják. De: a hatóság védett adat és zártan kezelt adatok védelme érdekében kizárhatja a tárgyalásról a nyilvánosságot. a hatóság meghallgathatja az ügyfelet, a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti az okiratot, szemletárgyat. De: ezt tárgyaláson kívül is megteheti
Közmeghallgatás: a hatóság akkor tart, ha a) ezt jogszabály előírja, b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt civil szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy c) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. legalább öt nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján értesíti az érintetteket Jegyzőkönyv készül + kép és hangfelvétel készülhet, amit az iratokhoz kell csatolni