Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminalisztikai Tanszék A költségvetési csalás különböző aspektusai SZAKDOLGOZAT Szerző: Tóth Flórián Joghallgató Konzulens: Dr. Gula József Egyetemi docens Miskolc, 2016. 1
University of Miskolc State and Law Faculty Institute of Criminal Sciences Criminal Law and Criminology Department The different aspects of the budgetary fraud THESIS Author: Flrórián Tóth Law Student Consultant: József Gula PhD. Associate professor Miskolc, 2016. 2
A polgároknak az adót ellenszolgáltatásnak kell tekinteniük, a védelemért, amelyben az állam személyüket és vagyonukat részesíti. Jean Charles Léonard de Sismondi 3
Bevezetés... 6 I. Fejezet... 7 A költségvetési csalás történeti fejlődése a nemzetközi és a magyar jogrendszerekben... 7 1. Nemzetközi jogfejlődés... 7 1. 1 Az Ókori Kelet... 7 1. 2 Az ókori Görögország... 8 1. 3 Az ókori Róma... 8 1. 4 Középkor... 9 1. 5 Az újkor... 10 2. A magyar jogfejlődés... 11 2. 1 Az adócsalás szabályozása 1850- es évek előtt... 11 2. 2 1883. évi XLIV. törvénycikk a közadók kezeléséről... 12 2. 3 1920. évi XXXII. Törvénycikk az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról)... 13 2. 4 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről.. 14 2. 5 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről... 15 II. Fejezet... 17 A költségvetési csalás hatályos magyar szabályozása... 17 A költségvetési csalás tényállása:... 17 1. Az adó fogalma a büntetőjogi és igazgatási jogszabályokban, az államháztartás, a költségvetés... 18 1. 1 Az adó fogalma az igazgatási jogszabályokban.... 18 1. 2 Az adó fogalma büntetőjogi szempontból... 19 1. 3 Az államháztartás... 20 1. 4 A költségvetés... 20 A költségvetési csalás alapesetei:... 21 2. A költségvetési csalás első alapesete a szűkebb értelemben vett költségvetési csalás... 22 2. 1 Az első alapeset elkövetési magatartásai... 22 2. 1. 1 Tévedésbe ejtés - tévedésben tartás... 23 Az EBH 931. szám alatt közzétett döntés... 23 2. 1. 2 Valótlan tartalmú jognyilatkozat tétele... 24 C-617 /10 Aklagaren kontra Hans Akerberg Frasson ügy:... 24 Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügy... 25 2. 1. 3 Valós tény elhallgatása... 26 Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.72/2015/4... 26 2.1.4 A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogtalan kedvezmény igénybe vétele 27 A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya által közzétett- költségvetési csalás kísérlete:.. 27 Szegedi Ítélőtábla Bhar. II. 202/2013/10.... 28 2.1.5 A költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása... 28 BH 2011. 244... 29 2.2 A költségvetési csalás első alapesetének eredménye... 29 2. 3 A költségvetési csalás első alapesetének elkövetői... 30 2.4 Bűnösség... 30 20. BK vélemény a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében:... 31 2.5 A Bűncselekmény értékhatárai... 31 4
2.6 A bűncselekmény minősített esetei... 31 3. A költségvetési csalás második alapesete visszaélés jövedékkel... 32 3.1 A tényállás szabályozásának jelentősebb lépcsőfokai... 33 3.2 2003.évi CXXVIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól a bűncselekmény elkövetési tárgya a jövedéki termék fogalom meghatározásának problémái.... 33 3.3 A költségvetési csalás második alapesetének elkövetési magatartásai... 34 3.4 A jövedéki termékekkel kapcsolatos törvényi feltételek, hatósági engedélyek a Jöt. vonatkozó rendelkezései alapján... 35 A Tanács 2008/118/EK irányelve... 36 3. 5 Az engedélyezés rendszere az engedélyező hatóságok... 36 38/2004. (III. 10.) PM rendelet... 37 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet... 37 3.6 Az adókötelezettség keletkezése, a bűncselekmény eredménye... 38 3. 7 Adómentes termékek az 1186/2009 EK tanácsi rendelet alapján... 38 3. 8 Az adó-megállapítás módja:... 39 3.9 A bűncselekmény elkövetői és a bűnösség... 40 Kecskeméti Törvényszék 8. B.116/2009/293... 40 4. A költségvetési csalás harmadik alapesete az adminisztratív költségvetési csalás. 41 4.1 A költségvetési csalás harmadik alapesetének elkövetési magatartásai... 42 4.1.1 A költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz... 42 4.1.2 Valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel... 42 4.2 A bűncselekmény elkövetői és a bűnösség... 43 Bfv. II. 974/2014/6... 43 4.3 A költségvetési csalással kapcsolatos rendbeliség és halmazati kérdések... 43 2/2002 büntető jegységi határozat... 45 A kúria 95. számú Büntető Kollégiumi véleménye... 45 III. Fejezet... 46 A magyarországi olajbűnözés és az ennek keretében megvalósuló költségvetést károsító bűncselekmények olajozott viszonyok... 46 A kiszőkült fekete arany... 46 Az első lépés: Fantom cég alapítása az olaj importjához... 47 A haszonszerzés valódi kulcsa: A halasztott vámfizetési engedély... 48 A kormány lépései az olajszőkítőkkel szemben... 50 Az olajozásról testközelből... 51 Nógrádi Zsolt vallomása:... 51 Sándor István esete, korrupció vagy sem?... 52 Zárszó... 54 Irodalomjegyzék... 55 5
Bevezetés Szakdolgozatom témája és büntetőjogi vizsgálódásom tárgya a költségvetési csalás bűncselekménye. Fontosnak tartom, hogy a tényállás kialakulásnak valamennyi jogtörténeti lépcsőjét végigjárjam a dolgozat elkészítése során. Mivel a gazdasági bűncselekmények érdeklődési köröm egy fontos elemét képezik, szeretnék pontos és minden részletre kitérő elemzést végezni. A nemzetközi jogfejlődést ugyanolyan fontosnak tartom, mint a hazai jogfejlődés történetét. Ennek fényében az ókori kelet államaitól kezdve egészen az újkori Németországig bezárólag kerül áttekintése az adó kialakulása és az adózás kikerülését célzó magatartások szabályozásának története. A hazai szabályozás tekintetében az adócsalás pönalizálásának első lépésétől az 1883. évi XLIV. Törvénycikktől hatályos Büntető Törvénykönyvünkig a 2012.évi C. törvényig kerülnek feldolgozásra és kifejtésre a jogszabályokban található tényállások. A gyakorlati tapasztalatokat szem előtt tartva a költségvetési csalás tényállástani elemzésénél, igyekszem a bűncselekmény minden elkövetési magatartását, megtörtént jogeseteken keresztül kibontani. Ebben nagy segítségemre voltak a Kúria Büntető Kollégiumi Véleményei, jogegységi határozatai, elvi bírósági határozatai. Az adócsalás nemzetközi viszonylatát tekintve a Tanács EK rendeletei adták meg a vezérfonalat az Uniós szabályozás vizsgálatához. Dolgozatom utolsó fejeztében egy kicsivel sötétebb témához térnék. A 90-es évekbeli Magyarország olajbűnözésének miértjeivel fogalakozom. A témában főleg az jelentette az inspirációt, hogy talán az óta sem történtek olyan jellegű bűncselekmények, amelyek ily nagymértékben okoztak volna károkat az államháztartásnak. 6
I. Fejezet A költségvetési csalás történeti fejlődése a nemzetközi és a magyar jogrendszerekben Ahhoz, hogy a szakdolgozatom témájaként ismertetésre kerülő költségvetési csalásról pontos és hiteles képet kapjunk nélkülözhetetlennek, tartom az adó és adóztatás, valamint e kötelezettség alól való kibúvást célzó magatartások, cselekmények kialakulásának megismerését. Ez a folyamat pedig mind a magyar mind pedig a nemzetközi jogfejlődés lépcsőfokait végigjárva azok egy apró szegmensének kiragadásával és feltárásával valósul meg. 1. Nemzetközi jogfejlődés 1. 1 Az Ókori Kelet Az adózás gyökerei egészen az ókori keleti kultúrákig nyúlnak vissza. Kiemelendő szereppel bír az államok közül Egyiptom. Az egyiptomiak sokféle ipart űztek, közülük is a legfontosabb monopóliumnak az olaj számított. Az olaj előállítására állami üzemekben került sor és úgyszintén az államhatározta meg az olaj eladási árát is. Külföldi olajat nem volt szabad eladni, ha még is arra került sor, hogy külföldi olajat hoztak be az országba az is csak saját használatra volt engedélyezett és magas védővám megfizetése mellett volt lehetséges. Az olaj monopólium jelentős bevételt hozott 25%-os eladási részesedést jelentett. A bevételek, amelyek felett király rendelkezett korlátozottak voltak. Évi 200 talentum felett rendelkezhetett melynek fő forrását, képezte a 10%os terményadó. 1 Az adók megfizetésének elmulasztása esetén a mulasztó adósra, mint szankció az adósrabszolgaság várt. Ebben az esetben az adós hitelezői földjeit lefoglalták őt magát és családját, pedig meghatározott időre rabszolgává tehették. A szabályozás, írásos formában fennmaradt. Kr. e. 14-13. századból származó hettita codex törvényes rendeletek gyűjteménye, ami a magánosokra vonatkozott. A büntetőjog személyes jellegű, kollektív szankciókat csak kevés esetben ismertek. A kegyetlen megtorlások ritkák és kivételesek, a nevesített halálnemek. 2 1 Hermann Bengston: A hellensztikus világkultúra 119. oldal 2 Gönczi Horváth (szerk.) Stipta Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. kötet (Nemzeti Tankönyvkiadó 7
1. 2 Az ókori Görögország Spárta városállamából viszonylag kevés írásos forrás, maradt fenn az adózás szabályairól. Az Athéni állam büntetőhatalmi igénye először Drakón arkhónsága idején jelenik meg. A Kr. e. 621-ben összeírt és kiegészített törvényei szigorúan védték a magántulajdont. Vérrel írott szabályokként váltak ismeretessé. Az adósrabszolgaság intézménye hasonlóképpen az ókori Egyiptomhoz ebben a korszakban is ismert volt. Athén legjelentősebb reformsorozatának eredményeképpen mely Szolón nevéhez fűződik, aki a földbirtokok maximalizálása mellett megszüntette az adósrabszolgaság intézményét, valamint kártalanítás nélkül eltörölte a földekre felvett hiteleket. 3 1. 3 Az ókori Róma Tekintve az ókori Róma világméretűségét és azt, hogy egészen bukásáig ennek a monstrumnak a biztonságát két tényező adta. Egyrészt a leigázott és rabszolgasorba taszított provinciák adta területi nagyság. Másrészt pedig az állampolgárok és a provinciák által nyújtott anyagi biztonság, ami az általuk fizetett közvetlen és közvetett adók formájában öltött testet. A római köztársaság nagymértékű terjeszkedése tette lehetővé azt, hogy i. e. 167- től az itáliai polgárok mentesültek a közvetlen adók megfizetése alól. A provinciák terültén az adók beszedésének feladata megoszlott. A közvetlen adókkal kapcsolatos teendőket a procuratorok látták el a közvetett adók beszedését kivetését, pedig a hatósággal kifejezetten erre a tisztségre szerződött adóbérlők látták el. 4 A provinciai jog (provinzialrecht) az alábbi jogforrásokból tevődött össze: a római jog egyes meghatározott tartományokra vagy összes tartományra kifejezett rendelkezésekkel kiterjesztett szabályai. az egyes provinciák számára kibocsátott, törvények, rendtartások (leges provinciae) tartományi helytartók rendeletei (edicta provincialia) 5 Budapest, 2002) 37. oldal 3 Gönczi Horváth (szerk.) Stipta Zlinszky: i.m. 48. oldal 4 Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás, Doktori értekezés, Pécs 2011. 13. oldal 5 Földi András Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. 8
A római jogban a büntetőjog, mint önálló, a magánjogtól élesen és egyértelműen elkülönülő jogág nem alakult ki. A magánjog uralkodó szerepének és magas szintű fejlettségének köszönhető, hogy a büntetőjog nem tudott kellő érvényesülést szerezni magának a büntetőjogi jogintézmények magánjogi és közjogi cselekményként jelennek meg (delictumok, crimenek). A római jog fejlettsége csúcsán sem tudta megvalósítani a két szankció magánjogi restrictio és a büntetőjogi poena teljes elválasztásához, mint ahogy a mai jogban történik. A szabályozás az adócsalást és a csalást, mint külön tényállást, önálló bűncselekményt nem ismerte. Egyes eseteit, így a crimenek közül a hamisítást a delictumok közül a lopást tartalmazta. Ezek a csalás, illetve adócsalás tipizálható, mai formáit foglalták magukba. Több helyütt kifejezetten bűncselekménynek minősítette az adózás körüli magtartást, amely a kincstár jövedelmének a rövidítését célozta. Az adóelvonás közösséget sértő deliktumnak minősült, amely az állam létalapját veszélyeztette. 6 1. 4 Középkor Az adózás és az adózás kifejezett elkerülését célzó magatartások a középkori államokat figyelembe véve meg lehetősen eltérő, változatos képed adnak. Emellett szinte minden államban párhuzamként állapítható meg az adókat kivető illetve az e terheket viselő személyében való azonosság. A jobbágyokra háruló terhek legnagyobb részét az ún. Földesúri szolgáltatások tették ki. k Ezen szolgáltatások egy része szintén adójellegű juttatás volt, pl. a kilenced. Ezek az adófajtákat kezdetben természetbeni juttatás formájában kellett megfizetni csak a későbbiek jelentkezett az adók pénz formájában történő megfizetése. Természetesen ebben a korszakban is kivételt képezetek a kötelezően teljesítendő szolgáltatások, többek között a katonaság részére nyújtott olyan kötelező szolgáltatások, mint a szállásadás (portio) és a hadba szállítás (forspont). Abban az esetben, ha valaki elmulasztotta e szolgáltatások teljesítését, tehát elmulasztotta vagy annak ellenszegült, közfenyíték alá eső bűncselekményt követett el. Az ilyen jellegű cselekmények megnyilvánulási formái: Hamis adóbevallás Vámfizetési kötelezettség megtagadása 6 Molnár Gábor Miklós: i.m. 14. oldal 9
Az adó alól való fondorlatos kibúvás A szankció szempontjából pedig megállapítható, hogy a szolgáltatások teljesítésének egyszerű elmulasztása enyhébb elbírálás alá esett. Ezzel ellentétben, ha valamely személy megvalósította magatartásával a közfenyíték alá eső bűncselekmények egyikét is a büntetése a kiközösítés, illetőleg a járművek és az áruk elkobzása volt. A germán jogrendszer szabályozásában a XII. századtól kezdve vámrövidítés elkövetése esetében csak a szándékos, tudatos sértés esett büntetés alá. A vámszabályok nem tudása pedig felmentésre vezetett. A nem tudást esküvel volt lehetőség bizonyítani továbbá a vis maior szintén büntetés alóli mentesülést jelentett. (pl., ha a vámszegő igazolta, azt a tényt, hogy a mulasztó személyt szélvihar vagy jég kényszeríthette a vámszedők kikerülésére). Az elítélés feltétele kifejezetten a károsításra irányuló szándék bizonyítottsága volt. 1. 5 Az újkor 7 Az adózással, kapcsolatos visszaélésekkel szemben kiszabott büntetések a bűnhődést, célzó jellegüket elveszítik. Ennek hátterében a fiskális érdekekre, érvényesülésére való fókuszálás állt. A büntetés helyett a kártalanítás kerül előtérbe. A bűnösség már nem volt tárgya a bizonyításnak inkább a vélelmen alapult. Jelentős lépés 1834-ben a német fejedelemségek területén történt a Generalconferenz szervének létrehozásával melynek jóvoltából kimunkálásra kerültek a jövedékcsonkítások megbüntetése tárgyában kimunkált elvek. Ez azonban továbbra sem tekinthető a pénzügyi büntetőjog egysége szabályozásának. A pénzügyi tisztviselők és a képzett jogászok számára zavart keltett, hogy a német Büntető törvénykövet életbe léptető törvény 2. -a nem érintette az adó-és vámvisszaéléseket büntetni rendelő jogszabályok területi hatályát. Ezért minden adótörvény maga alkotta meg a saját büntetőjogát. Az egységes szabályozást végül az 1919-ben hatályba lépett Reichsabgabenordnung adta meg. Célja nem a pénzügyi kapzsiság kielégítése volt, hanem az állami lét vagy nemlét kérdésének a megnyugtató megoldása. XIX. századra az adók és az egyéb közterhek viselése körül elkövetett visszaélések a rendes büntetőjogi értékelés alól kiestek, mint különlegesen elbírálandó jövedéki kihágásokat büntették. 8 7 Dr. Angyal Pál: Adócsalás a magyar büntetőjog kézikönyve 8. Athenaeum Irodalmi és nyomdai Rt. Kiadása - Budapest 1930. 15. oldal 8 Molnár Gábor Miklós: i.m.. 16. oldal 10
Összegezve a történeti fejlődés állomásait megállapítható, hogy kezdetlegesen, ugyan de megjelenik a szándék melynek célja az állami bevételek megrövidítésnek elkerülése, illetve visszaszorítása. Az adófizetésre kötelezett rétegek szankcióval sújtása az őket terhelő kötelezettségek megszegése esetén. Párhuzamot vonva a mai szabályozással az anyagi jogi bűnösség gyökereinek kibontakozása fedezhető fel. Az elkövetők tudattartamának vizsgálata, amely már azokban az időkben is a bűnösség megállapításának egy alapfeltételét képezte. Levetítve ezt a költségvetési csalás bűncselekményére joggal állíthatjuk azt a tényt, hogy a cselekmény elbírálásának valamint a szankció kiszabásának szempontjából jelentős az elkövető szándéka, amely igazán a tudattartalom vizsgálatával érthető meg. Egyes elkövetők egyenes vagy ehetőleges szándékkal, ugyan de mindenféleképpen a saját vagyonuk növelése és illetéktelen előnyök szerzése végett szegték meg befizetési kötelezettségüket az állam felé. A cselekmények elkövetési tárgya minden estben minden korban és minden államban ugyanaz: A befizetési kötelezettség, amely az állam javára történik. További párhuzamként értékelhető a mulasztással, nem tudással való elkövetés enyhébb megítélése és esetlegesen a büntetés kiszabásától való eltekintés. 2. A magyar jogfejlődés 2. 1 Az adócsalás szabályozása 1850- es évek előtt A haza szabályozás tekintetében elmondható, hogy az egységes büntetőjogi kódexek úttörőjeként számontartott 1878. évi V. törvénycikk a Csemegi Kódex az adócsalást, mint önállóan szabályozott büntetőjogi tényállást nem ismerte. A törvény különös része jogi tárgyak szerint öt nagy csoportba sorolja a bűncselekményeket. 9 Termesztésen ez nem azt jelenti, hogy 1800-as éveket megelőzően nem beszélhetünk adócsalásról vagy törvényekről, amelyek a büntetőjog területén születtek. Ezekben, az időkben nem létezett egységesen kodifikált törvénykönyv, amely felölelné a bűncselekmények széles skáláját így többek között az adócsalás sem, került írásos szabályozás alá sem a Csemegi Kódexben sem pedig előtte. 9 Molnár Gábor Miklós: i.m. 22. oldal 11
Károly Róbert 1351-ben kiadott törvénykönyvének VI. cikke tartalmazott rendelkezéseket a kilenced fizetéséről és behajtásáról ám ez a törvény sem tekinthető egységes büntetőjogi. Kódexnek. Aki ellenszegült a kilences szedésének annak sajátos szankciója volt, hogy azok birtokain a kilencedet a király hajtotta be saját használatára. I. Zsigmond 1405. évi városi dekrétumának 20. cikkelyében vélhetünk felfedezni rendelkezéseket a külföldi só behozatalának és használatának tilalmáról. A rendelkezés megszegése esetén kilátásba helyeződött: akkor az vagy azok, akiknél először megkapták, e sókat minden további nélkül nyomban veszítsék el, s vallják azoknak kárát. Ha pedig valaki azokat, mielőtt nála megtalálták volna, eladta, a pénzt elengedhetetlenül visszaadni tartozik. E sókat és pénzt pedig a királyi kamarás tőlük a királyi fiskus nevében haladéktalanul vegye el és hajtsa be Az állami adók hazánkban 1848 előtt alárendelt szerepet játszottak. Az államháztartás legfőbb bevételi forrásnak az állami birtok minősült. A közvetett és közvetlen adózás nemei még nem voltak ismertek. Ezekhez járultak a nagyobb királyi haszonvételek: A harmincadnak nevezett vám és a só jövedelem, Nemesi birtokok területén létező bányák után fizetett illeték, Pénzverésből és később a postából szerzett jövedelem, Városi földadó, Megüresedett egyházi javadalmak Egyéb csekély jelentőségű eseti bevételek. 10 Az állam pénzügyi bevételeinek megsértésére vonatkozó szabályok az 1848-as éveket megelőzően csupán három féle dologra terjedtek ki: a só, lőpor és a salétromjövedékkel való visszaélésre. Az ezt követő években egészen pontosan 1850-től császári nyíltparancsokkal szankcionálták az ugyanilyen módon előírt egyenes és fogyasztási Adókra, a jövedékekre és az illetékekére vonatkozó előírások megszegőit. 11 2. 2 1883. évi XLIV. törvénycikk a közadók kezeléséről Az első adózásra vonatkozó írásos szabályozást az 1883. évi XLIV. Törvénycikkben találjuk. A törvénycikk harmadik - Az adótörvények és szabályok elleni kihágások 10 Molnár Gábor Miklós: i.m.. 18. oldal 11 Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények 390.oldal 12
büntetéséről szóló fejezet 100. -a tartalmazza az ide vonatkozó előírásokat.12 A jogszabály rögzíti, hogy az adótörvények és az egyes szabályok ellen elkövetett kihágások esetében, az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint büntetnek. Továbbá abban az esetben, ha valamely büntetés mértékéről és minőségéről az egyes pénzügy kihágásokat tekintve külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkedik, abban az esetben alapelvként szolgál, hogy az: Kincstár megrövidítésének Károsításának Az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának Kijátszásnak Valótlan bemondásának Összege 1-8, ami gyakorlatilag egyenlő azzal az összeggel, amivel a kincstár megkárosult, megrövidült. Kárösszegnek minősül az az összeg, amit a közadók kivetésére a törvény értelmében illetékességgel rendelkező ismert közegek jogérvényesen megállapítottak. Ha az összeg nem ismert, akkor a bírság 1-5000 forint. A kincstár megkárosítását célzó bűncselekmények bűnvádi eljárás útján fenyítendőek meg. A törvény kihágásnak minősítette az adókötelezettek összeírása során a szükséges adatok be nem mondását és az adóbevallás elmulasztását is. 13 2. 3 1920. évi XXXII. Törvénycikk az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) Az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről szóló, törvénycikk olyan cselekményeket von a Btk. és az ezt módosító és kiegészítő törvények rendelkezései alá melyek, mint tényállások a törvénycikk életbelépése előtt is léteztek és 12 100. Az adótörvények és szabályok elleni kihágások az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint büntettetnek. A mennyiben a büntetés mérvéről s minőségéről, valamely pénzügyi kihágásra nézve, külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkednék, alapelvül szolgál, hogy a kincstár megröviditésének, kárositásának, az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásoknak, valamint valótlan bemondásoknak birsága 1-8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik azon összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapitottak. Ha ezen összeg nem tudatik, a birság 1-500 forint. A kincstár megkárositására irányzott bűncselekvények bűnvádi eljárás utján fenyitendők meg. A pénzügyi hatóságok hatásköréhez tartozik, a tényálladék felderitése és a kárösszeg meghatározása után az elővizsgálat folyama alatt a kárösszeg erejéig a biztositási végrehajtást elrendelni és a közigazgatási hatóságok által a közadók biztositása iránt fennálló szabályok értelmében foganatosittatni. 13 Tóth Mihály: i.m. 390. oldal 13
bűntető megtorlás alá estek, de csak, mint jövedéki kihágások. 14 A szabályozás pénzügyi, büntetőjogi, etikai célok kitűzésével valósult meg. Az adócsalás bűncselekmény törvényi fogalmának valamint a cselekménynek, mint bűntettnek büntetés alá vonása rámutat a jogszabály első céljára. Az első pénzügyi cél, hogy az adókövetelések rendszeres befolyása az eddigi eszközöknél hatályosabb eszközökkel legyen biztosítva. Második, büntetőjogi célként megfogalmazódik a helyes büntetőjogi értékelés kívánalminak a megvalósítása. Az adócsalás fogalma alá eső tényállásokban ugyanis a kihágásoknál súlyosabb büntetések kerülnek kilátásba helyezésre ennek oka a cselekmények Btk. és melléktörvényeinek körébe vonása a súlyos kriminalitásra való tekintettel. 15 Harmadik etikai célként fogalmazódik meg az adóerkölcs megjavítása. Angyal Pál kiemeli, hogy hazánkban az adóerkölcs hihetetlenül rossz. Meglátása szerint nem érdemes belemenni olyan tények állításába miszerint más állam kifogást tenne állampolgárainak adóerkölcse ellen. Az adó ugyanis minden egyes államban tekintet nélkül gyűlöletes teher, amely alól mindenki ott próbálja, meg a kibúvás lehetőségét megtalálni ahol csak tudja. Más államokban, azonban ha az adózó sikeresen megrövidítette az államháztartást vagy legalább is kísérletet tesz erre, azt nem teszi kérkedés tárgyává. Érzi azt, hogy nem ját el, úgy ahogyan azt a szigorú becsületesség írott és íratlan szabályai tőle megkövetelnék. 16 2. 4 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről A büntetőjogi szabályozás a kort tekintve meg lehetősen kauzisztikus képet mutatott. Az igazságügyi tárca, az egységes büntetőjogi kódex hiányának kiküszöbölése végett 1952-ben egybegyűjtötte a büntetőjog szabályait és azokat egy közös gyűjteményben tette közzé. A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása amely BHÖ néven vált ismertté a büntetőjog történetében. A célt szem előtt tartva megkezdődtek a különös részre vonatkozó kodifikációs munkák. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961.évi V. törvény és az azt életbe léptető 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 1962. július 1-jén lépett hatályba, ennek eredményeképp elmondható, hogy a magyar szabályozás a büntetőjog kodifikáción nyugvó szabályozásának elvéhez tért vissza. 17 14 Dr. Angyal Pál: i.m. 3. oldal 15 Dr. Angyal Pál: i.m. 5. oldal 16 Dr. Angyal Pál: i.m. 6. oldal 17 Mezey Barna: Magyar jogtörténet 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. 359. oldal 14
A törvény az alábbi tényállást tartalmazta az adócsalásról. 248. (1) Aki a) adókötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, b) a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe, c) olyan terményt vagy terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső. (3) E alkalmazásában adó alatt az illetéket is érteni kell 2. 5 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról rendelkező 2011. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a költségvetést sértő bűncselekményeket [adócsalás (Btk. 310. ), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. ), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. ), a jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. ), a csempészet (Btk. 312. ), továbbá a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. ), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. ), illetve ÁFA-ra elkövetett csalás (Btk. 318. )] újrakodifikálta. 18 A költségvetési csalás tényállását a 2011. évi LXIII. Törvény iktatta be január 1.-jei hatállyal az 1978.évi IV. törvénybe (Btk.). A költségvetési csalás új tényállása a kiadási oldalon összevont több bűncselekményt: a 18 A Kúria 98. számú Büntető Kollégiumi Véleménye 15
jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértését, valamint a költségvetés sérelmével járó csalást. 19 Ezzel eleget téve a szabályozásban megfogalmazódott célnak miszerint, az összes költségvetést sértő bűncselekmény egy cím alá kerüljön összevonásra. A törvény adta kiskapuk kiaknázására szolgál az elkövetési magatartás legabsztraktabb módon történő megfogalmazása, szem előtt tartva a védelem központi elemét: a költségvetést. A rokon tényállások közötti diszkrimináció kiküszöbölésén túl megszüntetésre kell, hogy kerüljenek a kényszer- vagy automatikus halmazatok. Szükséges az értékhatárok egyesítése, és egységes, differenciált szankciórendszer bevezetése. Bevételi és kiadási oldalon az alábbi tényállások kerültek összevonásra. Bevételi oldalon: Adócsalás Munkáltatással összefüggésben elkövetet adócsalás Visszaélés jövedékkel Európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése Áfára elkövetet csalás A csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár Kiadási oldalon: Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése Európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése A csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár 20 19 Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák. Elérhető az interneten: http://ujbtk.hu/dr-kelemen-jozsef-a-koltsegvetes-kiadasi-oldalat-sertocselekmenyek-szabalyozastorteneti-fejlodese-magyarorszag-harmadik-bunteto-torvenykonyveben-es-azazzal-kapcsolatban-felmerult-jogalkalmazasi-p/ 20 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész. Complex Kiadó 2013. 604.oldal 16
II. Fejezet A költségvetési csalás hatályos magyar szabályozása A költségvetési csalás tényállása: 396. (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint 17
az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből 21 1. Az adó fogalma a büntetőjogi és igazgatási jogszabályokban, az államháztartás, a költségvetés Mielőtt a költségvetési csalás első alapesetének szabályozása részletesen is ismertetésre kerülne, nélkülözhetetlennek tartom, ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetési tárgyát valamint védett jogi tárgyát tisztázzuk az adó büntetőjogi fogalmát és a hozzá kapcsolódó fogalmak kifejtését és értelmezését. 1. 1 Az adó fogalma az igazgatási jogszabályokban. A közteherviselés elve alkotmányos alapelvként jelenik meg. Magyarország új Alaptörvényében is akárcsak, korábbi elődje az Alkotmány sorai között is megjelenik. A közteherviselés elvének megfogalmazásában azonban az Alaptörvény és az alkotmány szövege eltérő. 22 Az alaptörvény közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezései alapján, természetes és jogi személy is egyaránt köteles teherbíró képességének illetve gazdaságban való részvételének megfelelően a közös szükségletek fedezéséhez. 23 Magyarországon az adó, mint fogalom megjelenik, egyrészt az igazgatási jogszabályokban másrészt pedig a büntető jog szintén megalkot egy adó fogalmat. Igazgatási jogszabályokban találkozhatunk az OECD által formálisan meghatározásra kerülő adófogalommal mely szerint az adó a központi kormányzat részére teljesített egyoldalú fizetési kötelezettségre korlátozódik. Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) fogalomhasználata a Btk.- hoz hasonlóan tágabb, mint az anyagi jogszabályokban adó elnevezéssel jelölt befizetési kötelezettségek köre. Hatálya viszont a Btk.-val ellentétben nem terjed ki számos olyan az államháztartás alrendszereinek 21 2012.évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 22 Erdős Éva: A közteherviselés elvének kiterjesztő értelmezése az európai adóharmonizáció tükrében, MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) különszám 46.oldal 23 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 30. cikk 18
javára történő befizetési kötelezettségre, amelyek az adókkal ugyan azonos vonásokat mutatnak, de csak a büntetőjog szempontjából tekinthetőek adónak. 24 Adókötelezettséget csak törvény írhat elő és ennek értelmében adókötelezettség csak az adóalanyt terheli. Az adóalany az adófizetés kötelezettje az adókötelezett. Adókötelezettség abban az esetben keletkezik, ha megvalósulnak a tényállási elemek tehát az adókötelezettség az adóalany számára feltételes fizetési kötelezettséget ír elő. Az adózó köteles az adó és a költségvetési támogatás megfizetése érdekében törvényben előirt: bejelentésre, nyilatkozattételre, az adó megállapítására (önadózás), bevallásra, adófizetésre, adóelőleg fizetésére bizonylat kiállítására és annak megőrzésére, nyilvántartás vezetésére, adatszolgáltatásra és adólevonásra adóbeszedésre. Ezek a kötelezettségek együtt jelentik az adókötelezettség tartalmát. 25 1. 2 Az adó fogalma büntetőjogi szempontból Büntetőjogi szempontból az adó fogalma tágabb az igazgatási szabályokban definiálásra kerülteknél. A 2011. évi LXIII. Törvény indoklása kimondja, hogy a befizetési kötelezettségek nem korlátozódhatnak kifejezetten az adókra és az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre. Továbbá: Vámra Vámtartozás megfizetését szolgáló biztosítékokra Nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó jogszabályon alapuló kötelezettségekre Ennél szélesebb kört kell értenünk ez alatt ugyanis ide, tartozhatnak még: A költségvetéssel szemben fennálló egyoldalú befizetési kötelezettségek Kontraktuális kötelezettségből származó befizetési kötelezettségek is A törvény a lehető legszélesebb értelmű Pénzeszközök szót használja ennek célja, hogy kiküszöbölje az 1605/2002 / EK Euratom Tanácsi Rendelet 108. cikkének szerinti 24 Dr. Molnár Gábor: Gazdasági bűncselekmények HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2009 304.oldal 25 A büntetőjog nagy kézikönyve 767.oldal 19
közvetlen visszteher nélküli támogatásként értelmezésből fakadó problémákat. 26 (1) A támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők finanszírozására: a) vagy az Európai Unió valamely politikájának részét képző célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység; b) vagy egy általános európai érdeket szolgáló vagy az Európai Unió valamely politikájának részét képző célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése. 27 1. 3 Az államháztartás Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerekből áll. Az államháztartás központi alrendszerei: Az állam A központi költségvetési szerv A törvény által az államháztartás alrendszerébe sorolt köztestület A köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv Az államháztartás önkormányzati alrendszerei: Helyi önkormányzat Helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat A társulás A térségi fejlesztési tanács Helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv 28 1. 4 A költségvetés A költségvetés a költségvetési évben teljesülő bevételek és kiadásoknak az előirányzott összegét tartalmazza. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény rendelkezései alapján az költségvetés bevételi oldalát az alábbi tényezők alkotják: A közhatalmi: 26 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: i.m.. 605.oldal 27 A TANÁCS 1605/2002/EK, EURATOM RENDELETE (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről 28 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: i.m.. 605.oldal 20
Adók Illetékek Járulékok Hozzájárulások Bírságok Díjak Más fizetési kötelezettségek Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését (központi és helyi önkormányzati) kell, értenünk továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését valamint az elkülönített állami pénzalapokat értjük végezetül ide kell sorolni a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is Elkülönítet állami pénzalapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nemzeti Kulturális Alap Bethlen Gábor Alap Társadalombiztosítási alapok, Egészségbiztosítási alap és Nyugdíjbiztosítási alap 29 A költségvetési csalás alapesetei: I. alapeset: a költségvetési csalás általános elkövetési magtartásait tartalmazza II. alapeset: a jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalást rendeli büntetni III. alapeset: a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalás 29 Belinszky Adrienn: A költségvetés büntetőjogi védelme Karlovitz János Tibor (szerk.). Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban. ISBN 978-80-89691-21-0 36. oldal 21
2. A költségvetési csalás első alapesete a szűkebb értelemben vett költségvetési csalás 2. 1 Az első alapeset elkövetési magatartásai A költségvetési csalás I. alapesetének elkövetési magatartásai: költségvetésből származó pénzeszközök, vagy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában más tévedésbe ejtése, tartása, valós tény elhallgatása, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybevétele, költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása A költségvetési befizetési kötelezettséggel, és a költségvetésből származó pénzeszközök tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételének önálló elkövetési magatartásként történő meghatározását a jogalkotó azért látta szükségesnek, hogy egyértelművé tegye, hogy az elektronikus formában tett adóbevallás és beszámolási kötelezettség során megtett valótlan adatszolgáltatással elkövetett megtévesztés is ide tartozik. A vagyon ellen bűncselekmények körében elválik egymástól a technikai eszközök útján, vagy a gépi adatfeldolgozás befolyásolásával elkövetett csalás, a hagyományos, más személy megtévesztését feltételező csalástól. 30 A bűncselekmény megfogalmazása a csaláshoz hasonló konstrukciót mutat, ebből arra következtethetünk, hogy a vagyoni hátrányt a téves tudattartalommal bíró és a cselekményt megvalósító passzív alany magatartása idézi elő. Tehát fontos, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezését meg kell előznie egy olyan tényálláson kívüli cselekménynek, ami közvetlen okozatos kapcsolatban van a vagyoni hátránnyal. Például: csak abban az esetben lehetne szándékosan megtévesztő adatok közlése miatt felelősségre vonni az elkövetőt, ha volt olyan adótisztviselő a hatóságnál, aki az ellenőrzést lefolytatta és tévedése miatt ténylegesen kevesebb adó befizetését írta elő. 31 30 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: i.m.. 606.oldal 31 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina 834.oldal 22
2. 1. 1 Tévedésbe ejtés - tévedésben tartás Tévedésbe ejt tévedésben tart: Ahogyan arra már korábbiakban is kitértem a bűncselekmény ezen elkövetési magtartásai hasonló konstrukciót mutatnak a csalás bűncselekményének elkövetési magtartásaival. Tehát ennek fényében értelmezendőek. A tévedésbe ejtés az elkövető által kifejtett aktív magtartás következménye melynek során az általa közölt tények vagy megtett cselekmények alapján a passzív alanyban hamis tudattartalom a valóságtól eltérő kép alakul ki. Tévedésben tartás: A passzív alanyban a tévedésbe ejtés hatására kialakult tévedés, hamis tudattartalom el nem oszlatását megerősítését jelenti. Például: Bérleti szerződés esetében a bérbeadó tisztában van azzal a ténnyel, hogy a bérlő bérleti szerződése lejárt. A bérbeadó viszont továbbra is felveszi a tévedésből átutalt bérleti díjakat a bérlő tévedése ellenére a szerződés megszűntét követően. 32 Az EBH 931. szám alatt közzétett döntés A döntés alapjául szolgáló ügyben elmondhatjuk, hogy a terheltet nem a szándékos adózási kötelezettségét kikerülő célok vezérelték. Cselekményének a büntetőjog rendelkezéseibe ütközését puszta tévedése okozta. A terhelt úgy vélte, hogy 56 millió forint névértékű közraktári jegy megszerzésével nem keletkezik adóköteles bevétele. Cselekménye társadalomra veszélyességében tévedett. Jelen esetben, abban a kérdésben való döntés, hogy a terhelt büntetőjogi felelősséget érintő lényeges tényeges tényeket tehát adófizetési kötelezettségét megszegte vagy sem a közigazgatási szervek határozatától függetlenül a büntetőbíróság feladata. Annak, hogy a közraktári jegyek birtokbavételével a terheltnek személyi jövedelemadó köteles bevétele nem keletkezett a terhelti tévedés szempontjából van jelentősége. A bíróság álláspontja szerint nem várható el, hogy konkrét adózási kérdés megítélésében, melyben még maga a hatóság is bizonytalan a terhelt saját érdekeivel ellentétesen cselekedjék. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene emelt: Adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntette alól felmentette. 33 32 Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Részi Ismeretek Miskolci Egyetemi Kiadó 2014 165. oldal 33 Dr. Molnár Gábor: i.m. 323.oldal 23
2. 1. 2 Valótlan tartalmú jognyilatkozat tétele Valótlan tartalmú jognyilatkozat tételére vonatkozóan elmondható, hogy a költségvetési csalás szempontjából merő újításokat hozó 2011. évi LXIII. Törvénnyel beiktatott tényállás még nem tartalmazta. Az elektronikus formában teljesített valótlan adatszolgáltatást vagy természetes személy megtévesztése az ítélkezési gyakorlat- szerint passzív alany hiányában nem minősül tévedésbe ejtésnek vagy tévedésben tartásnak. 34 C-617 /10 Aklagaren kontra Hans Akerberg Frasson ügy: Hans Åkerberg Franssont arra kötelezték, hogy többek között súlyos adócsalás miatt történő felelősségre vonás céljából 2009. június 9-én jelenjék meg a Haparanda tingsrätt (a haparandai kerületi bíróság) előtt. A vád szerint a 2004/2005-ös adóévre vonatkozóan adóbevallásában téves adatokat közölt. Ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a téves, valótlan tartalmú nyilatkozata miatt a svéd Államkincstár személyi jövedelemadó hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) bevételektől esik el. 2004-es adóévet illetően 319 143 svéd korona összegtől, ebből 60 000 svéd korona héa címén 2005-ös adóévet illetően pedig 307 633 svéd összegtől, ebből 87 550 svéd korona szintén héa címén. Frasson ellen büntetőeljárás indult, mert a 2004/2005-ös adóévre vonatkozóan elmulasztotta bevallani a munkáltató járulékokat, ami annak a veszélyével fenyegetett, hogy a társadalombiztosítási szervek az előbbi időszakban 35 690 svéd korona, az utóbbi időszakban pedig 35 862 svéd korona összegű bevételtől esnek el. A vádirat szerint a bűncselekmények súlyosságát indokolja egyrészt az érintett összegek nagysága, másrészt pedig azon tény miatt, hogy e bűncselekmények rendszeres nagyarányú bűnelkövetés részét képezik. 2007. május 24-i határozatával a skatteverket a 2004-es adóévre nézve az üzleti tevékenységből származó jövedelem vonatkozásában 35 542 svéd korona a héa vonatkozásában 4872 svéd korona, a munkáltatói járulékok vonatkozásában pedig 7138 svéd korona adóbírságot szabott ki H. Åkerberg Franssonnal szemben. Ugyanezen határozatban a skatteverket a 2005-ös adóévre nézve, az üzleti tevékenységből 34 Belovics Ervin Molnár Gábor Miklós Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész negyedik, hatályosított kiadás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 753.oldal. 24
származó jövedelem vonatkozásában 54 240 svéd korona a héa vonatkozásában 3255 svéd, a munkáltatói járulékok vonatkozásában pedig 7172 svéd korona adóbírságot is kiszabott vele szemben. A fő problémát és egyben a megválaszolandó kérdést az jelentette, hogy el kell-e utasítani a vádlottal szemben emelt vádat, mert ugyanezen tényállás alapján egy másik eljárásban már szankciót alkalmaztak vele szemben, ami ellentétben áll az EJEE 7. kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikkével és a Charta 50. cikkével. A válasz: a ne bis in idem elve nem zárja ki azt, hogy valamely tagállam a hozzáadottértékadóval összefüggésben, bevallási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, ugyanazon tényállásra egymást követően adójogi és büntetőjogi szankciót alkalmazzon, amennyiben az első szankció nem büntető jellegű. 35 A ne bis in idem elvéről röviden megjegyezendőek az alábbi gondolatok: A kétszeres értékelés tilalmát jelentő elv ma is alapelvként van jelen jogrendszerünkben. Nemzetközi és belső szinten is értelmezendő. a törvényhozó által írott formában jelenik meg így például Németországban és Franciaországban, a büntetőeljárási törvény rögzíti, míg japánban Alkotmányos szinten jelenik meg. 36 Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügy Az ügyben az eredeti vád szerint a XX. Rendű vádlott a Kft. ügyvezetőjeként nem tett eleget a társasági adóra vonatkozó bevallási illetve megfizetési kötelezettségének. A módosított vád a XX. rendű terhelt tekintetében már nem tartalmazta a társasági adó befizetésének elmulasztását. A bíróság így a vádhoz kötöttség értelmében csak azt a cselekményt bírálhatta el, amit a módosított vád ténylegesen vád ténylegesen tartalmazott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a céget működtető harmadik személy ténylegesen nem fizetett társasági adót melyhez a XX. Rendű terhelt segítséget nyújtott. Adócsalás esetében a vád tárgyává tett cselekmény nem az adófizetési kötelezettség elmulasztásának, konkrét adónem nélkül történő megjelölése, hanem annak konkretizálódása, hogy a terhelt melyik adónem megfizetésében mulasztotta el kötelezettségének teljesítését. A törvényszék a 2013. december 23. napján kihirdetett ítéletével a XX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. 35 A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2013. február 26, A C-617/10. sz. ügyben, az Åklagaren és Hans Åkerberg Fransson között folyamatban, lévő eljárásban 36 Pápai Tarr Ágnes: A ne bis in idem elv az Európai Bíróság gyakorlatában MISKOLCI JOGI SZEMLE 2. évfolyam (2007) 2. szám 101.oldal 25
évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. (1) és (4) bekezdés tényállás I/a-e. pont] és bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. (1) és (4) bekezdés tényállás II. pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá a II. rendű és a XVI. rendű vádlottal egyetemlegesen 381.321 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. 37 2. 1. 3 Valós tény elhallgatása A valós tény elhallgatása minden esetben egy kötelezettséggel összefüggésben értelmezendő, a háttér normák határozzák meg, hogy a juttatás megszerzése vagy megtartása céljából milyen tények, elhallgatása lehet jelentős. 38 Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.72/2015/4 A Szekszárdi Törvényszék Szekszárdon 2014. december 18. napján kihirdetett 3. B.1/2014/31. Számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében és csődbűncselekmény bűntettében ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. A Győri Ítélőtábla, mint másodokon eljáró bíróság az ítéletet helybenhagyta. A bírság indoklásában részletesen beszámolt arról, hogy terhelt által elkövetett cselekmény miért meríti teljes egészében a költségvetési csalás tényállását. A vádlott a B. Rt. ÁFA fizetési kötelezettségének csökkentése céljából szándékosan nem szerepeltette a cég ÁFA bevallásában az I. Rt. által kibocsátott 53.515.787,- forint ÁFA tartalmú, ún. helyesbítő számlát. Ezen jelentős tény elhallgatásával pedig az adóhatóságot megtévesztette és az állami adóbevételt ekkora összeggel csökkentette, amely a Btk. 396. (1) bekezdés a.) pontjába ütköző és - figyelemmel a Btk. 459. (6) bekezdés d.) pontjára - a (4) bekezdés a.) pontja szerint minősülő magatartás, költségvetési csalás. 39 37 Tájékoztató a Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügyben hozott elvi döntésről 38 Balogh Ágnes: i.m. 521. oldal 39 Győri Ítélőtábla Bf. 72/2015/4 26
2.1.4 A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogtalan kedvezmény igénybe vétele A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogtalan kedvezmény igénybe vétele, mint elkövetési magatartás alatt tipikusan az adó illetve vámkedvezményeket értjük. 40 Külön jogszabályok határozzák meg, hogy kik és milyen formában vehetik igénybe a kedvezményeket. Korábban a Btk. 314. (2) bekezdés Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésére vonatkozó b) pontja tartalmazta. Későbbiekben kerül kiterjesztésre az összes kedvezményre vonatkozóan. 41 A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya által közzétett- költségvetési csalás kísérlete: Az I. rendű vádlott 2007. október 12.-től üzletvezetésre jogosult beltagja volt a Csongrádi székhellyel rendelkező Vas-Ás Bt.-nek. 2008 második felében az V. és a VI. rendű vádlott a VII. rendű vádlotton keresztül a II. rendű vádlottat jogosulatlan áfa visszaigénylésre irányuló üzleti ajánlattal kereste meg, amely energiaital több cégen keresztül történő fiktív értékesítésére épült. Az V. és VI. rendű vádlottak megkeresték ugyanezen ajánlattal a III. rendű vádlottat is. Aki vállalta, hogy az általa képviselt Aranyág Kft. nevében fiktív, energiaital vásárlásáról szóló dokumentumokat fogad be valamint e dokumentumokat Bartha Plast s. r. o szlovák gazdasági társaság felé továbbítja. A két gazdasági társaság között pénzmozgás természetesen nem jött létre. Annak érdekében, hogy a fiktív értékesítés megvalósuljon és valós gazdasági esemény látszatát keltse a VII. és a II. rendű vádlottak 27 darab energiaital vásárlásáról szóló fiktív számlát állítottak ki az EUTANDEN BAU Kft. nevében. A z I. rendű vádlott által képviselt Vas-És Bt. a VII. rendű vádlott közreműködésével 27 darab, a II. rendű vádlott által utólag, jogosulatlanul kiállított, valós gazdasági eseményt nélkülöző, beszerzést tartalmazó számlát fogadott be az EUTANDEN-BAU Kft-től összesen 735.392.000 bruttó értékben. A 27 darab fiktív számla áfa tartalma összesen 123.545.865 forint volt. A valótlanul visszaigényelhetőként feltüntetett 123.545.856 forint összegből közel 9 millió forintot a P. F. B. Aranyág Kft. társasági adó számlájára átutaltak. Az adóhatóság az áfa adóbevallás utólagos vizsgálata során, észlelve a fent írt számlák valótlan voltát a további kiutalást megtagadta. 40 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina 834.oldal 41 Balogh Ágnes: i.m. 521. oldal 27