Önköltségszámítási szabályzat Érvényes: 2008. március 31. napjától Jóváhagyom: Dr. Susa Éva főigazgató
Önköltségszámítási szabályzat Az (továbbiakban: ISZKI) államkincstári körbe bevont, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési szerv a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben, valamint az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendeletben foglalt előírás értelmében az alábbi önköltségszámítási szabályzatát határozom meg. Az egyes szakértői területei óradíja kiszámításának részletes előírásai 1. Általános rész A ISZKI a Szervezeti és Működési Szabályzatának 3.. (2) bekezdése, illetve a 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 9. (5) bekezdése szerint az alaptevékenységen belül kiegészítő (kisegítő) jellegű tevékenységként az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával (vállalkozásnak nem minősülő) nem nyereségszerzés céljából megbízás, vagy külön szerződés alapján szolgáltatást végez. Az önköltségszámítási szabályzat célja, hogy szabályozza a fent említett tevékenység tényleges önköltségének meghatározására irányuló tevékenységet. 2. Költség-, önköltségszámítási fogalmak: Árképzés: az a tevékenység, amelynek célja, azon árak meghatározása, amelyek a szervezet működése során felmerült költségekre (közvetlen és közvetett) fedezetet biztosítsanak. Az önköltségszámítás során a költségalapú árképzést alkalmazzuk, amely a szakértői vélemények elkészítése során felmerült közvetlen és közvetett költségeket veszi számba. Költség: a szakértői vélemény elkészítése érdekében történő felhasználások, elszámolások pénzben kifejezett összege. 2
Költségnem: az azonos tárgyi jellegű ráfordítások értéke. Ilyen az anyagjellegű ráfordítások értéke (anyagköltség), a személyi jellegű ráfordítások értéke, az értékcsökkenési leírás, az egyéb költségek. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló Korm. rendeletben rögzített egységes számlakeret 5. számlaosztály számlacsoportjai szerint kijelölt és meghatározott címek szerinti csoportosítását jelenti. Közvetlen költségek: azok a költségek, amelyekről felhasználásuk időpontjában megállapítható, hogy milyen típusú szakvéleményt terhelnek. Közvetett költségek: azok a költségtételek, amelyekről elszámolásuk időpontjában nem állapítható meg, hogy milyen típusú szakvéleményt milyen mértékben terhelik. A közvetett költségek nem közvetlenül a szakvélemény előállításával összefüggésben felhasznált ún. általános költségek. Közvetlen és közvetett költségek utalványozása: a költségek utalványozása alatt a szabályzatban meghatározottak alapján besorolt költségekről a kijelölt személyek adatot szolgáltatnak, és azt az aláírásukkal hitelesítik. Költségviselők: azok a szakvélemények, amelyek érdekében a költségfelhasználás történt. Költséghelyek: az azonos cél érdekében felhasznált, a költségviselőkre azonnal el nem számolható költségek gyűjtőhelyei. Változó költségek: a változó költségek ún. döntéstől függő költségek. Összege a szakvélemények valamely jellemzőjének megfelelően módosul, emelkedik, vagy csökken. Állandó költségek: azok a költségek, amelyek az adott időpontban meghozott döntésektől független költségek. Ennek megfelelően összegük az elkészített szakvélemények mennyiségétől függetlenül alakul. Bizonyos eszközök (pl. épület) tulajdonlásából adódnak. Előkalkuláció: az előkalkuláció a technológiai leírások, paraméterek, piaci információk, gazdasági elképzelések alapján a szakvélemények várható költségének kialakítását célozzák. 3
Közbenső kalkuláció: a közbenső kalkuláció a döntések végrehajtása közben ellenőrzési céllal készített gazdasági számítás, amelynek információi alapján a működési folyamat kontrollálható, szükség szerint módosítható. Utókalkuláció: a szakvélemények előállításával kapcsolatos kalkulációk gazdasági elemzését, a korábbi döntések utóellenőrzését szolgálják. A szakvélemények előállítása után a ténylegesen elszámolt költségek, az elért árbevételek figyelembe vételével készítendők. Közvetlen önköltség: egy darab szakvéleményre számított költség, másképpen átlagköltség. Az önköltségek közé tartoznak azok a ráfordítások, amelyek - az egyes szakvélemények előállítása érdekében az eszközök előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerül; - a szakvélemény elkészítésével bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak; - a szakvéleményekre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. A közvetlen önköltség nem tartalmazhat - értékesítési költségeket; - az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket. Tényleges önköltség: az utókalkuláció eredménye. Egy-egy szakvélemény típus elkészítése után, annak költségei alapján meghatározott átlagköltség. Tervezett önköltség: az előkalkuláció eredménye, a szakvélemény terv adatok alapján várható költsége. Átlagköltség: az egy szakvéleményre jutó költséggel, vagyis az önköltséggel azonos. Teljes önköltség: a szakvélemény előállítási költségéből, és az utólagosan elszámolt, a szakvéleménnyel közvetlen kapcsolatba hozható ráfordítások értékéből, valamint az általános (felosztott) költségekből tevődik össze. 4
Vetítési alap: vetítési alapnak az egy szakértői órát tekintjük a szabályzat szempontjából. Önköltség-elemzés módszere: azaz eljárás, amelynek segítségével a kalkulációs sémában a költségeket el lehet számolni. A kalkulációs sémát, valamint az önköltség számításának a folyamtát a 7 és 8 rész tartalmazza. 3. A költségek könyvviteli elszámolása A szakvélemények előállítása során felmerült költségek elszámolására az számlarendjében foglaltaknak megfelelően két számlaosztály szolgál: - elsődlegesen az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza, a költségek költség-nemenkénti gyűjtését szolgálja; - a 7. számlaosztály a szakvélemények előállítása során felmerült és a szakvélemény előállításával összefüggésben közvetlenül (valamint a felosztás után a közvetetten) elszámolható költségek könyvviteli nyilvántartására szolgál. 4 Az önköltségszámítás módszere Az önköltségszámítás elve alapján a szabályzat előírásait figyelembe véve azt kell megállapítanunk, hogy az egyes szakértői kompetenciák alapján meghatározott nagyobb szakértői területek egy órája mennyibe kerül. Ennek meghatározására a teljesköltség számítás módszerét alkalmazzuk, azaz számba vesszük az összes a szakvélemények előállítása során felmerült közvetlen, illetve közvetett költséget. 5 A szakértői területek Az önköltségszámítás szempontjából a következő szakértői területeket kerülnek meghatározásra: - DNS szakvélemények; - általános orvosszakértői vélemények; - pszichológiai szakvélemények; - gépjárműszakértés; - műszaki szakértés; - könyvszakértés; - posztmortális toxikológia; 5
6 Az önköltségszámítás tárgya - kábítószervizsgálatok. Az önköltségszámítás tárgya a kalkulációs egység. Az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek esetében kalkulációs egységnek tekintjük az egy szakértői órát. 7 A kalkulációs séma Első lépésben meg kell határozni, hogy egy szakterületen egy szakértői vélemény elkészítése mennyi időt vesz igénybe: Szakterület összes szakértői óraszáma / szakterület szakértői véleményeinek a száma Figyelemmel a könyvviteli nyilvántartásra a különböző szakterületenként meg kell határozni a közvetlen költséget: Szakvélemények összes közvetlen költségei Adott szakterület egy szakvéleményének költsége: Szakterület összes költsége / szakterület összes szakvéleménye Végül az egy szakvélemény költségéből az egy szakértői órára eső költséget határozzuk meg: Egy szakvélemény költsége / ráfordított szakértői idő 8. A közvetlen, illetve a közvetett költségek tartalma I. Közvetlen költségek Az egy szakértői óra kiszámításához első lépésben a közvetlen önköltséget kell kiszámolni. A közvetlen költségek összegét a következő séma alapján kell meghatározni: Közvetlenül elszámolható személyi juttatások Közvetlenül elszámolható személyi juttatásokra eső munkaadókat terhelő járulékok Közvetlenül elszámolható anyagköltség Értékcsökkenési leírás + Egyéb közvetlen költségek 6
Közvetlen önköltség (a) A közvetlenül elszámolható személyi juttatásokként kell figyelembe venni minden olyan személyi jellegű kifizetést, amelyek az egyes szakvélemények előállítása érdekében közvetlenül merültek fel, illetve fizettek ki. Ide tartozik az alapilletmény, az illetménypótlék, nyelvpótlék. (b) A közvetlenül elszámolható személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékainak összegét a jogszabályi előírások által meghatározott társadalombiztosítási járulék, munkaadókat terhelő járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulás jogszabályi előírások szerint kiszámított összege adja. (c) Közvetlenül elszámolható anyagköltségként számoljuk el a külső szállítóktól beszerzett, közvetlenül felhasználható anyagokat. Ide tartoznak a vegyszerek, szakmai anyagok. A vásárolt anyagok bekerülési értékét tartalmazza: - az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat; - a beszerzéssel kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költségek összegét; - közvetítői tevékenység ellenértékét, díját; - a beszerzéshez kapcsolódó adókat; - a vámterheket; - az előzetesen felszámított, de le nem vonható ÁFA-t; - a jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjat; - az egyéb hatósági, igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat. (d) A közvetlen önköltség részeként az egyedileg nyilvántartott tárgyi eszközök, illetve immateriális javak értékcsökkenésének azon részét kell figyelembe venni, amely eszközök a szakértői vélemények elkészítéséhez közvetlenül hozzájárulnak, az egyes szakértői területeken elkészített véleményekhez egyértelműen hozzárendelhető. Ide tartoznak: - a laborokban található műszerek, számítógépek, ezek szoftverei; - a szakértők, illetve a szakértők mellett dolgozó a szakértői vélemények elkészítésében közvetlenül részt vevő tisztviselő által használt, a szobaleltár alapján egyértelműen beazonosítható tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenése. 7
(e) Az egyéb közvetlen költségek között kell kimutatni az egyes szakértői területek érdekében felmerült, rájuk közvetlenül elszámolható dologi kiadásokat (pl. szállítási díj, gépek bérleti díja). II. Közvetett költségek A közvetett költségeket két nagy csoportra osztjuk. Az első a fix (állandó) költségek, a második a változó költségek. A fix vagy állandó költségek közé soroljuk azokat a költségeket, amelyek összege a szakvélemények számától független, azok változásakor is az változatlan marad. Ide tartozik: - a ISZKI személyi jutatásának, az azt terhelő munkaadókat terhelő járulékainak, illetve a dologi kiadásainak az összege; - a szakértői intézetek mindazon igazságügyi alkalmazottjának a személyi juttatása, illetve azokat terhelő járulékok, akik az előző (közvetlen költségek) részben nem definiálhatók. Ide tartoznak azoknak az intézeteknek a leírói is, ahol az egy szakértő egy leíró elv nem létezik; - a ISZKI egyedileg nyilvántartott eszközeinek, járműveinek illetve immateriális javainak az értékcsökkenése; - a szakértői intézetek összes értékcsökkenése, amelyet az ingatlanok, tárgyi eszközök, immateriális javak, valamint gépjárművek után számolnak el és nem tartozik a közvetlen költségek közé. Változó költségként számoljuk el azokat a költségeket, amelyek a szakvélemények számának változásával együtt változnak. Ide soroljuk be a szakértői intézetek közvetlen költségként elszámolt dologi kiadásain felül felmerülő többi dologi kiadásaikat. 9. Az önköltségszámításhoz szükséges adatok összegyűjtésének lépései, az önköltségszámítás menete a) A számítások alapját a szakértői intézetek által negyedévente szolgáltatott statisztika képezi. Ez alapján meghatározható az egyes szakértői területek által adott időszak alatt elkészített szakvélemények száma. A statisztikai adatszolgáltatás elküldéséért felelős a szakértői intézet gazdasági ügyintézője. 8
b)a következő lépés a szakértők a meghatározott szakterületek szerinti besorolása, illetve a közvetlenül mellettük dolgozó tisztviselők (leírók) velük együtt történő lajstromozása. Ezt az 1.számú mellékletben meghatározott minta alapján kell elvégezni. A szakértők szakértői területek szerinti besorolásáért, illetve a mellettük dolgozó tisztviselők beazonosításáért, az elkészített listák ISZKIba történő eljuttatásáért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. c)a harmadik lépés a szakértői területek által közvetlenül felhasznált anyagok (közvetlen anyagköltség kiszámításához) körének a meghatározása szakértői intézetenként. Ezzel egy időben szükséges azoknak a dologi kiadások a körét meghatározni is, amelyek közvetlen anyagköltség meghatározásához nem vettek figyelembe. Ezt a 2. számú melléklet alapján kell elkészíteni. A közvetlen anyagköltség szakértői területek szerinti meghatározásáért, illetve a dologi kiadások között található közvetett költségekről készített kimutatásáért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. d)az előbbi ponttal egy időben meg kell határozni az egyes szakértői területekhez közvetlenül meghatározható egyedileg nyilvántartott tárgyi eszközöket és immateriális javakat a szakértői intézetek által számítógépen vezetett szoba leltár alapján. Amennyiben több szakértő, illetve tisztviselő is egy szobában van, akkor gondoskodni kell az eszközök egyértelmű beazonosításához. A ISZKI felé a feladást a 3. számú melléklet alapján kell végrehajtani. A feladat elvégzéséért, a beazonosításért, illetve az adatok ISZKIhoz történő felküldéséért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. e)a következő lépés az egyéb közvetlen költségek meghatározása, amennyiben ilyen előfordul az intézetnél, illetve az adatok ISZKIhoz történő felküldése. A feladatok ellátásáért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. f)a hatodik lépésként a szakértői intézetekben lajstromba még nem vett igazságügyi alkalmazottak körének meghatározása (név szerinti lista készítése), a listának a ISZKIhoz történő küldése. A feladást a 4. számú melléklet alapján kell a ISZKI részére átadni. 9
A feladat ellátásáért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. g) A hetedik lépésként az intézetben egyedileg nyilvántartott közvetlenül a szakvélemények készítéséhez nem rendelhető ingatlan, tárgyi eszköz, immateriális javak és járművek körének meghatározása az intézetben számítógépen vezetett nyilvántartás alapján, ezekről feladás készítése a ISZKI részére. A ISZKI részére küldendő kimutatást az 5. számú melléklet tartalmazza. A feladat elvégzéséért és a lista továbbításáért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. h) A szakértői területenként elkészített listák alapján a szakértők és a tisztviselők személyi juttatásainak és munkaadókat terhelő járulékainak a meghatározása, valamint a ISZKI igazságügyi alkalmazottainak a személyi juttatásainak és járulékainak a meghatározása. 6., 7. számú melléklet. Az adatok szolgáltatásáért az bérszámfejtése felelős. i) A dologi kiadások szakértői intézetek által megadott listák alapján történő felosztása közvetlen és közvetett költségekre szakértői területek szerint. A felosztás és a kiszámítás a 2. számú melléklet szerint történik. A dologi kiadások megosztásáért felelős a ISZKI pénzügyi ügyintézője. j) Az értékcsökkenés közvetlen és közvetett költségként történő meghatározása a feladások alapján, valamint a ISZKI tárgyi eszközeinek és immateriális javainak az értékcsökkenésének a meghatározása. A listák alapján az értékcsökkenés meghatározásáért az analitikus könyvelő a felelős. k) A tizenegyedik lépésként a fenti adatok alapján az összes közvetlen költség meghatározása szakértői területek szerint, illetve a statisztikából rendelkezésre álló darabszám alapján annak meghatározása, hogy egy adott szakértői területen egy szakvéleménynek mennyi a közvetlen önköltsége. A feladatért felelős a gazdasági vezető. 10
l) A következő lépésként a szakértői területeken előállított szakvélemények darabszámának az összes szakértői vélemény darabszámához történő viszonyítását kell meghatározni. A feladat végrehajtásáért felelős a gazdasági vezető. m)a rendelkezésre álló arányszámok alapján a közvetett költségek felosztása. Meghatározásra kerül, hogy egy szakvéleménynek mennyi a közvetett költsége. Az egy szakértői véleményre jutó közvetett költségek meghatározásáért felelős a gazdasági vezető. n) A szakterületenként meghatározott egy szakvélemény előállításához szükséges közvetlen és közvetett költségek összegéből meghatározható egy szakértői óra díja. A szakértői területek szakértői óradíjának meghatározásáért felelős a gazdasági vezető. 10. A számítások, a kalkulált óradíj alkalmazásának az ellenőrzése Az Igazságügyi Szakértői Intézetek ISZKI által meghatározott óradíjak alkalmazását, azoknak a kiszámítását a belső ellenőr éves munkaterve alapján ellenőrzi. Az ellenőrzés során az óradíjak kiszámításának alapját képező táblázatok, azok egymással való összefüggéseit, valamint számszerű adatait vizsgálja tételesen. Az Igazságügyi Szakértői Intézetek ISZKI gazdasági vezetője, vagy pénzügyi és számviteli csoportvezetője szúrópróbaszerűen a beérkezett számlák alapján vizsgálja az óradíjak számításának a helyességét. Az ehhez szükséges minden nemű anyagba betekinthetnek. Az által bérbe adott ingatlanok díjának kiszámítása Az ingatlanainak, illetve ingatlanrészeinek bérbe adását az alábbiak figyelembe vételével határozom meg: 11
Minden ingatlan esetében külön kell a bérleti díjat, illetve az ingatlanra, vagy ingatlanrészre eső költségeket külön kell mind a bérleti szerződésben, mind a számlán bontani. a) Újonnan bérbe adott ingatlan esetében a bérleti díj összegének megállapításakor a kiinduló pont a hasonló ingatlanok bérleti díjai. b) A már meglévő ingatlan esetében a bérleti díj összegét évente a bejelentett, vártható infláció mértékének megfelelően kell növelni. c) Az ingatlanra, ingatlanrészre eső költségek esetében a következő előírásokat kell alkalmazni: - elektromos áram használatakor a használt terület arányában kell a költségeket továbbszámlázni; - fűtés használata esetén a fűtött légköbméter arányát kell figyelembe venni; - víz használatakor a bérlők és a szakértői intézet igazságügyi alkalmazottainak a létszám aránya alapján kell a használatot továbbszámlázni; - a telefonköltségek esetében vagy külön PIN kódot kell alkalmazni, vagy amennyiben ez nem lehetséges tételes lista alapján kell a kimenő hívásokat továbbszámlázni. Az újonnan bérbe adott ingatlan bérleti díjának meghatározásáért a gazdasági vezető a felelős, az ahhoz szükséges ingatlanpiaci adatok biztosításáért a szakértői intézet igazgatója. A már meglévő ingatlan bérleti szerződésében szereplő bérleti díj módosításáért, módosított bérleti szerződés elkészítéséért a szakértői intézet gazdasági ügyintézője a felelős. A költségek megosztásáért, azoknak a ISZKIhoz történő továbbításáért felelős a szakértői intézet gazdasági ügyintézője. ISZKIi személygépkocsik fajlagos kilométerenkénti önköltség számítása 12
A 18/1994. (XII.17.) IM rendelet 4. -ában foglaltakra figyelemmel, a szakértői díjakban felszámítandó, vagy magánszemélyek által igénybevett intézeti használatban lévő személygépkocsik kilométerenkénti önköltségét az előző évi - hajtó és kenőanyagok éves költsége, - a gépkocsi karbantartási (felújítási) kiadásai, - a biztosítási és egyéb díjak, - az elszámolt éves lineáris értékcsökkenés, vagyis az összes üzemeltetési (fenntartási) költségeknek a tényleges kilométer teljesítmények adatainak hányadosával kell megállapítani. A ténylegesen megtett kilométerekről feladást a szakértői intézet gazdasági ügyintézője köteles készíteni, és azt a ISZKI részére továbbítani. A rendelkezésre álló adatok alapján a fajlagos kilométerenkénti önköltséget a ISZKI pénzügyi ügyintézője köteles kiszámolni. Záró rendelkezések A szakértői vélemények óradíjának a kiszámítását minden félévben a ISZKI felé történő feladások, illetve a könyvelésben megtalálható adatok alapján kell végrehajtani. A bérleti díjakat, valamint a bérlemények költségeinek az arányosítását minden évben egyszer január 10-ig kell végrehajtani. A ISZKIi személygépkocsik fajlagos kilométerenkénti önköltségét évente egyszer, február 15-ig kell kiszámítani. 13
M e l l é k l e t e k 14
1. számú melléklet Szakértők, illetve tisztviselők szakértői területenkénti névsora (szakterület megnevezése) Szakértő neve Szakértő mellett dolgozó tisztviselő neve Szakértő féléves/éves ledolgozott óraszáma Szoba száma, 200.... gazdasági ügyintéző aláírása 15
2. számú melléklet A szakértői vélemények elkészítése során, azok előállítási költségéhez a dologi kiadásokból közvetlen, illetve közvetett hozzájárulás alapján történő megosztás (szakterület megnevezése) Közvetlen anyagköltségként elszámolható Összege (eft)* Sorszám Sorszám 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 7. 7. 8. 8. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. 13. 13. 14. 14. 3. a ISZKI tölti ki Közvetett anyagköltségként elszámolható Összege (eft)*, 200... pénzügyi előadó aláírása gazdasági ügyintéző aláírása 3.számú melléklet 16
A közvetlen költségként elszámolható értékcsökkenési leíráshoz szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása (szakterület megnevezése).szoba (szoba száma) Értékcsök kenés összege Szakértő neve: Tisztviselő neve: Sorszám Tárgyi eszköz neve Sorszám 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 7. 7. 8. 8. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. 13. 13. 14. 14. Immateriális javak megnevezése Értékcsök kenés összege, 200.... analitikus könyvelő aláírása.. gazdasági ügyintéző aláírása 4. számú melléklet 17
Igazságügyi alkalmazottak névsora Igazságügyi alkalmazott neve Szoba száma, 200.... gazdasági ügyintéző aláírása 5. számú melléklet 18
Szakértői vélemény készítéséhez közvetlenül nem rendelhető tárgyi eszközök, immateriális javak Tárgyi eszköz neve Értékcsök kenés összege Sorszám Sorszám 1. 1. 2. 2. 3. 3. 4. 4. 5. 5. 6. 6. 7. 7. 8. 8. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 12. 12. 13. 13. 14. 14. Immateriális javak megnevezése Értékcsök kenés összege, 200.... analitikus könyvelő aláírása.. gazdasági ügyintéző aláírása 6. számú melléklet 19
Szakértők közvetlen költségként figyelembe vehető féléves/éves személyi juttatása és járulékai (szakterület megnevezése) Szakértő neve Alapilletmény Nyelvpótlék Illetménypótlék Tb. járulék Munkaadói járulék adatok Ft-ban Egészségügyi hozzájárulás Összesen, 200.... bérszámfejtő aláírása 7. számú melléklet 20
Tisztviselők közvetlen költségként figyelembe vehető féléves/éves személyi juttatása és járulékai (szakterület megnevezése) Tisztviselő neve Alapilletmény Nyelvpótlék Illetménypótlék Tb. járulék Munkaadói járulék adatok Ft-ban Egészségügyi hozzájárulás Összesen, 200.... bérszámfejtő aláírása 21