Plog (1973) Cohen (1974)

Hasonló dokumentumok
Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A hazai és a nemzetközi turizmus környezeti hatásai

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Fenntarthatóság és természetvédelem

A szelíd turizmus kritériumai

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

79/2004 (V.4.) FVM rendelet

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Turistatípusok és a fogadóközösség jellemzői

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A turizmus hatásai. A turizmus rendszere 6. előadás. Prof. Dr. Piskóti István intézetigazgató TUDÁS A SIKERHEZ MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

A turizmus rendszere 6. p-marketing

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Simon Edina Konzervációbiológia

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

A természet és a társadalom jövője a Kiskunsági Homokhátságon: egy nemzetközi kutatás tanulságai

A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre

1. A vadgazdálkodási egység alapadatai

A mezőgazdaság és természetvédelem

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

A környezetvédelem szerepe

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

Vadkereskedelem és vadászati turizmus #01 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS A II. VILÁGHÁBORÚIG

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt május 6.

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A vasalt utak és a természetvédelem. Bódis Pál civil természetvédő, hegymászó oktató

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

KÖZJAVAK, SZÖVETKEZET

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

Natura 2000 területek bemutatása

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Natura 2000 területek bemutatása

mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, február 4.

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub,

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

Fogalmak. Az extenzív halastavi gazdálkodás és a kárókatona szerepe és megítélése halastavi környezetben szept. 24. Biharugra, Bihari Madárvárta

r. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.

Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/

Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése

Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei

A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből

Az Európai Táj Egyezmény és a 'vidéki táj'

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Az európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Átírás:

Cohen (1974) Vándor: beolvad a helyi közösségbe, elkerüli a turisták között népszerű helyeket Felfedező: meg akarja ismerni az új helyeket, szeretné elkerülni a turisták között népszerű helyeket Egyéni tömegturista: néha érintkezik a helyiekkel, saját döntése alapján vesz igénybe szolgáltatásokat Szervezett tömegturista: otthoni kényelmet akar, csak minimális a kapcsolata a helyi közösséggel, kultúrával Plog (1973) Allocentrikus: kockázatvállaló; az ismeretlen, az új iránt érdeklődő Pszichocentrikus: megszokottat kedvelő, befelé forduló Midcentrikusak: átmeneti típusba tartozók Smith (1989) Felfedező: korlátozott a turisták száma, tökéletesen alkalmazkodik a helyi közösséghez Elit:kevés a számuk, tökéletesen alkalmazkodnak Off-beat: nem mindennapos a látogatásuk, jól alkalmazkodnak Nem mindennapi: egyenletes, de szórt a turisták száma, keresi a nyugati stílusú szolgáltatásokat Tömegturista: folyamatosan áramlanak, elvárja a nyugati stílusú szolgáltatásokat Charterturista: nagy tömegű, megköveteli a nyugati stílusú szolgáltatásokat

Feltételezés: a turisták számának növekedése miatt az úti cél veszít vonzerejéből, esetleg tönkre is megy A célterület evolúciós szakaszai: Felfedezés Bekapcsolódás Fejlődés Konszolidáció Stagnálás Hanyatlás/ újjáéledés Turizmus környezetkárosítás A turisták is szeretnének tiszta, természetesnek tűnő környezetben kikapcsolódni Gyakran pontosan a környezeti táj motiválja őket A szolgáltatók is környezetbarátok próbálnak lenni A vonzerejük a megfelelő környezet Idegenforgalom Gazdasági lehetőségek, Fejlődési lehetőségek, Nagyfokú jövedelemtermelő képesség Lokális és globális Közvetlen és közvetett Visszafordítható és visszafordíthatatlan Kedvező és hátrányos Tömeges turizmus növelése Környezeti problémák

Kis helyen nagy tömeg Ökológiai egyensúly felbomlása A talaj és levegő szennyezése Talaj károsodása Növények kipusztulása Csökken a talaj vízmegkötő képessége Fokozódik az erózió Árvizek kialakulása Romlik a vízminőség Értékrend és megoldási lehetőségek Egyéni szinten Közösségi szinten Nagyobb energia- és vízfogyasztás Nagyobb szennyvíz- és szeméttermelés Műemlékek rombolása Zajhatás Kimerülnek bizonyos természeti források A növény és állatvilágra gyakorolt negatív hatások Taposás Gyűjtés Behurcolás Tűz Szerves hulladékok Zavarás A természet a nemzeti vagyon pénzben is kifejezhető értékű része 1979. Berni Egyezmény Hazánk 1990-ben csatlakozott Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek

Az emberi társadalom és a környezet állandó kölcsönhatása Egyre intenzívebb a természeti erőforrások hasznosítása, a környezet átalakítása Ökológiai krízis Turizmus átalakulása/ átalakítása Minél kisebb beavatkozás a terület természetes folyamataiba Minél kisebb terület-felhasználás A táj arculatának minél kisebb megváltoztatása A helyi lakosság érdekeinek előtérbe helyezése A fejlesztések helyi társadalmi ellenőrzése A terület társadalmi- kulturális identitásának megőrzése A fejlesztések és a helyi társadalom gazdasági érdekeinek egybeesését biztosítani Hosszabb távú, komplex tervek, ellenőrzés Csökkenek a meg nem újuló természeti erőforrások Szennyeződnek a megújuló természeti erőforrások, romlik a minőségük Veszélybe került a biológiai sokféleség Változott a légkör, a globális éghajlat A bioszféra és a talaj hulladékbefogó képességeinek korlátai Életminőség és környezet Újra kell értékelni az ember és a környezet/ természet viszonyát Cél: a fenntartható fejlődés A növekedés ütemének és fogyasztásnak a mérséklése, és összhangba hozása a természeti környezet megóvásával

Szezonalitás Egyenetlen terhelés Egyenetlen jövedelemtermelés Krízisérzékenység Versenyhelyzet és kedvezmények A vadgazdálkodás kimaradt a fejlesztési célokból (pl.: Nemzeti Turisztikai Program) nem rendelkezik magas szinten elfogadott (pl.: Országgyűlés) elfogadott nemzeti programmal (lásd: borturizmus, lovas turizmus) Ez valószínűleg összefügg a vadászatellenességre, a tevékenység nem megfelelő társadalmi elfogadottságára Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció mottója: A természet kincsei közé tartoznak a vadon élő madár- és emlősfajok is Természetvédelmi szakemberek védett fajok Vadgazdálkodási szakemberek vadászható fajok Szükséges források Emberi mindkét területen: Anyagi természetvédelem: - vadgazdálkodás: q állami támogatás A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európai Parlament által is elfogadott fenntartható vadászat. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Nemzeti Erdőprogram

A vadgazdálkodás megteremtette a működéséhez szükséges anyagi hátteret a vadkereskedelemmel Vannak ellentmondásai Túlzott anyagiasság Vadásziatlanság Jogszabályok figyelmen kívül hagyása Szélsőséges igények kiszolgálása Vadtenyésztés torzulásai A földtulajdonosoknak is értékén kell kezelni a vadállományt A (vadászati) turizmusba be kell vonni a hátrányos helyzetű régiókat is Ki kell szélesíteni a vadászati turizmusban az idegenforgalmi időszakot (az eddigi őszi-téli helyett) A régiók sajátosságainak megfelelően kell kezelni az egyes területek természeti potenciálját Segíteni kell a természetes vadállomány regenerálódását A vadászat szélesebb körben is ismert és elfogadott rekreációs lehetőséggé váljon Meg kell ismertetni az embereket természeti és vadászati adottságainkkal Faragó S. nyomán Csökken a vadgazdálkodásra alkalmas területek nagysága Vadkárérzékenység fokozódik Változnak a környezeti feltételek Ökológiai adottságok, erdősültség, fajösszetétel, mezőgazdasági környezet A nemzeti parkok feladata lehet a vadfajok és a diverzitás fenntartása

Kisebb vadsűrűség és annak fenntartása Nem vadászati rendeltetés A trófea-vadászat helyett egyéb vadászat Egyes jobban vagy kevésbé jobban alkalmazkodó fajok létszámának szabályozása, illetve egyes vadfajok védelme Apróvadfajok állományának növelése (technológia, élőhelyfejlesztés) Tenyésztett állatok belépése a vadkereskedelembe Vadaskertek fontos szerepe a vadászatban A zárt téri vadtenyésztés átalakulása, hatékony, és ökológiailag fenntartható tevékenységgé válik