Diplomás pályakövetés hallgatói motivációs felmérés 2010 Vezetői összefoglaló A kutatás célja a hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak, karrierstratégiáinak, át- és továbbképzési terveinek feltérképezése, a képzés munkaerőpiaci presztízséről alkotott hallgatói véleményeknek a vizsgálata volt. A kutatás így abba a kutatás-logikai sorba illeszkedik, amelynek első eleme a jelentkezők-felvettek (első évesek) továbbtanulási motivációinak vizsgálata, második eleme a hallgatói motivációs vizsgálat (benne a végzős hallgatókkal), harmadik eleme pedig a végzettek pályakövetése. (Educatio Kutatási jelentés) A motivációs vizsgálatba a nappali és levelezős, alap, mester vagy osztatlan képzésben résztvevő hallgatók kerültek be. A felsőfokú szakképzésben illetve doktori képzésben résztvevő hallgatók nem tartoztak a kutatás célcsoportjába. Az adatfelvétel módszere on-line lekérdezésen alapuló standard kérdőíves kutatás A felmérés 2010. május 5. és 2010. június 30. között zajlott. A hallgatókat a Neptun rendszeren keresztül Neptun üzenettel és a Neptun adatbázisban szereplő email címen értük el. Az alapsokaság 13919 fő volt. A hallgatók válaszadási hajlandósága egyetemi szinten 12,5%-os volt. Az 1739 válaszadó 36%-a (622 fő) férfi, 64%-a nő (1117 fő). A jelenlegi aktív hallgatók döntő részének a jelenlegi képzési intézmény egyben az első felsőoktatási tapasztalatainak forrása is. Csak igen kevesen vannak olyanok, akik korábban már végeztek (legalább abszolutóriumot kaptak) valamilyen egyetemen vagy főiskolán. A SZIE aktív hallgatóinak csak 15%-a tartozik ebbe a csoportba. Az sem jellemző a SZIE aktív hallgatóira, hogy párhuzamosan más felsőoktatási intézményben is tanulnak. Mindössze 13% azoknak az aránya, akik a SZIE-n kívül más felsőoktatási intézményben is hallgatóként szerepelnek. 27
A SZIE jelenlegi aktív hallgatóinak csak 18%-a állította biztosan, hogy ismét tanulni fog. Az viszont pozitív eredményként értékelhető, hogy a hallgatók 44% -a valószínűnek tartja a továbbtanulást. Közel ilyen arányban (38%) válaszolták azonban azt is, hogy továbbtanulásukat nem tartják valószínűnek, illetőleg biztosak abban, hogy nem fognak újra iskolapadban ülni. A jelenlegi hallgatók döntő többségére tehát nem jellemző, hogy magas, más intézményekben megvalósult, vagy megvalósuló képzési gyakorlattal, vagy határozott szándékkal rendelkeznének. Hasonlóan alacsony azoknak a jelenlegi hallgatóknak aránya, akik azt tervezik, hogy legalább egy szemesztert külföldön tanulnak. Ezek aránya a SZIE-n mindössze 17,7%. A válaszadók 58%-a mesterképzésen szeretné folytatni tanulmányait. több mint egynegyedük szakirányú továbbképzést tervez, de közel egynegyedük valamilyen felsőfokú szakképzésre készül. 18-18%-uk valamilyen vállalat által szervezett továbbképzésben illetve doktori képzés elvégzésében gondolkodik. A hallgatók háromnegyede kifejezetten saját szakterületén szeretne elhelyezkedni. 28
A kutatás tematikája A kutatás célja a jelenlegi hallgatók munkaerő-piaci várakozásainak, karrierstratégiáinak, át- és továbbképzési terveinek feltérképezése, a képzés munkaerő-piaci presztízséről alkotott hallgatói véleményeknek a vizsgálata. A kutatás így abba a kutatás-logikai sorba illeszkedik, amelynek első eleme a jelentkezők-felvettek (első évesek) továbbtanulási motivációinak vizsgálata, második eleme a hallgatói motivációs vizsgálat (benne a végzős hallgatókkal), harmadik eleme pedig a végzettek pályakövetése. A hallgatói motivációs kutatás kérdőíve úgy lett felépítve, hogy a korábbi évek hasonló tárgyú vizsgálataihoz tematikájában szorosan kapcsolódjon, megteremtve így a mintegy évtizednyi időszakot átfogó tendenciák felvázolásának, az egyes adatfelvételi évekre jellemző eredmények összehasonlító elemzésének lehetőségét. Emellett ez a kérdőív szolgál mintául az intézményi szintű hallgatói motivációs vizsgálatokhoz is, biztosítva ezzel azok tematikai és kérdezés-módszertani egységét, és az országos képzésterületi tendenciák leírásához szükséges azonos kérdőívblokkok alkalmazását. A kutatás vizsgálati dimenziói kérdőív tematika a) diploma várható hazai és nemzetközi munkaerő-piaci értéke, b) diplomák presztízssorrendje, c) elhelyezkedéssel kapcsolatos általános várakozások, d) jövedelmi várakozások, e) képzés alatti karrierstratégiák, f ) képzés alatti munkavállalás, g) diploma utáni karrierstratégiák, h) elhelyezkedési motivációk és irányok, i) preferált munkahelytípusok és munkaerő-piaci szektorok, j) továbbképzési motivációk, k) szakmai kötődés-szakmai elhivatottság, pályaelhagyás, l) intézményi képzés és szolgáltatások értékelése, m) hallgatók intézményi menedzselése. (Educatio 2009) A központi kötelező kérdőívblokkot saját intézményi kérdésekkel egészítettük ki. Ezek elsősorban a hallgatói elégedettség felmérésére irányult, a tantermek felszereltsége, a képzés színvonala, a hallgatói szolgáltatások terén. A felmérésben rákérdeztünk az egyetem-, karválasztási preferenciákra is. 29
A kutatás alapsokasága Vizsgálati populáció: a Szent István Egyetem alapképzésben, mesterképzésben, bármely tagozaton és finanszírozási formában résztvevő aktív státuszú hallgatók. Nem tartoznak a vizsgálati populációba a felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés és doktori képzés hallgatói. A vizsgálat az egyetem kilenc karán és tizedikként egy kari jogállású intézetben zajlott: Alkalmazott Bölcsészeti Kar Állatorvos-tudományi Kar Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (BKH és Gödöllő együtt) Gazdasági Kar Gépészmérnöki Kar Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Pedagógiai Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Ybl Miklós Építéstudományi Kar Az alapsokaság 13919 fő. (Forrás: Neptun adatbázis) Az adatfelvétel módszere Az adatfelvétel módszere on-line lekérdezésen alapuló standard kérdőíves kutatás A felmérés 2010. május 5. és 2010. június 30. között zajlott. A hallgatókat a Neptun rendszeren keresztül Neptun üzenettel és a Neptun adatbázisban szereplő email címen értük el. Első körben egy értesítő levelet küldtünk, majd az on-line kérdőívhez a linket kapták meg a hallgatók. Két alkalommal megismételtük az üzenetet. A címek elérése, a sikeres interjúk száma és aránya Az egyetem aktív hallgatóit a Neptun rendszeren keresztül 100%-ban elértük. A hallgatók válaszadási hajlandósága egyetemi szinten 12,5%-os volt. 30
A válaszadási hajlandóság és a válaszadók karonkénti megoszlása Kar Összlétszám (fő) Válaszadók (fő) Kitöltési arányok (%) Alkalmazott Bölcsészeti Kar 984 113 11,5 Állatorvos-tudományi Kar 653 153 23,4 Egészségtudományi és 583 63 10,8 Környezetegészségügyi Intézet Gazdaság- és Társadalomtudományi 4797 445 9,3 Kar Gazdasági Kar 1112 137 12,3 Gépészmérnöki Kar 1017 107 10,5 Mezőgazdaság- és 1854 250 13,5 Környezettudományi Kar Pedagógiai Kar 422 39 9,2 Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 442 43 9,7 Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2056 389 18,9 SZIE összesen 13920 1739 12,5 Reprezentativitás Az aktív hallgatói DPR kutatásaink alappopulációját azok a hallgatók alkották, akik még nem szerezték meg abszolutóriumukat és hallgatói jogviszonyuk nem szűnt meg (ezt az oktatási intézmény Neptun hallgatói nyilvántartási rendszerében tartja nyilván a Tanulmányi Osztály). Az aktív hallgatók alapadatai a következők: (1) a hallgató neme (2) karja (3) tagozata. Súlyozás Az elemzések előtt adattisztítást és súlyozást végeztünk. Az adattisztítás a hiányzó súlyváltozóval rendelkező hallgatók törlésére, illetve ha lehetséges volt, pótlására terjedt ki. A súlyozás alapja a teljes mintakeret nem, kar, és tagozat szerinti megoszlása volt. Több szempontú cellasúlyozást alkalmaztunk. A súlyváltozó háromdimenziós: a nem (2 kategória), a kar (10 kategória), és a tagozat (2 kategória) szerint összesen elméletileg 40 cellát tartalmaz. A cellasúlyozás lényegesen megbízhatóbb eljárás, mint a peremsúlyozás, mert az utóbbi révén a súlyozáshoz használt peremváltozók közel függetlenek lesznek egymástól, így minden karon és minden tagozaton pontosan 31
annyi férfi és nő szerepel a mintában, mint a valóságban. A reprezentativitást biztosító súlyváltozó értéke 0,5 és 2,9 között alakul, átlaga 1, szórása 0,47. A súlyváltozó átlaga minél közelebb van egyhez, az adott csoport annál inkább valós arányának megfelelő mértékben szerepel a teljes mintában, az érték egynél nagyobb azoknak a csoportoknak az esetében, amelyeket a valósnál kisebb arányban sikerült elérni (ezek a súlyozatlan tényleges mintában alulreprezentáltak), és egynél kisebb azokéban, amelyek a valósnál nagyobb arányban sikerült elérni. Karok tekintetében az Állatorvostudományi Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói számottevően magasabb arányban válaszoltak, mint a többi Kar hallgatói. Kar Összlétszám Kérdőívet kitöltöttek Alkalmazott Bölcsészeti Kar 7,1% 6,5% Állatorvos-tudományi Kar 4,7% 8,8% Egészségtudományi és 4,2% 3,6% Környezetegészségügyi Intézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 34,5% 25,6% Gazdasági Kar 8,0% 7,9% Gépészmérnöki Kar 7,3% 6,1% Mezőgazdaság- és 13,3% 14,4% Környezettudományi Kar Pedagógiai Kar 3,0% 2,3% Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 3,2% 2,5% Ybl Miklós Építéstudományi Kar 14,8% 22,3% SZIE összesen 100,0% 100,0% A tagozat tekintetében összegyetemi szinten a nappali tagozatos hallgatók felülreprezentáltak, a levelezős hallgatók pedig alulreprezentáltak a mintában az alapsokasághoz képest. Karonként vizsgálva pozitív irányú eltérést az GTK, a Gazdasági Kar, a Gépészmérnöki Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar nappali hallgatói lényegesen magasabb arányban képviseltették magukat a mintában mint az alapsokaságban, az Alkalmazott Bölcsészeti Karon, a Pedagógia Karon és a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon pedig a levelezős hallgatók részaránya számottevően magasabb. 32
A kitöltési arányok alakulása tagozatonként a SZIE karai esetében A hallgatók motiválása a kérdőívek kitöltésére elsősorban a neptun rendszeren keresztül történt. Azokon a karokon, ahol a neptun rendszer használata nem általános, jellemzően alacsony a kitöltési arány, pl. a Pedagódiai Kar. és a Víz és Környezetgazdasági Kar esetében. A hallgatók elérése a Neptun rendszer mellett a kari összekötők segítségével, és egyéni akciók keretében történt. Amelyik karon a kari felelős energiát fektetetett a hallgatókkal való kapcsolat kialakításában vagy más ösztönző módszereket alkalmazott, a nappali tagozatos hallgatók válaszadási aránya kiemelkedően magasnak bizonyult. Kiemelendő ebben az esetben az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, és a Gazdasági Kar, ahol a nappali tagozatos hallgatók válaszadási aránya meghaladta a 20%-ot. A válaszadási arány alatt az érvényes válaszadókat értjük. Körülbelül a z érvényes válaszadók számával megegyező azon hallgatók száma, akik rákattintottak ugyan a kérdőívre, de a kérdőív kitöltését mellőzték. Az aktív hallgatók 43,3%-a férfi, 56,7%-a nő. A mintában a férfiak alul-, míg a nők számottevően felülreprezentáltak (36-64%). Alapsokaság (fő) Válaszadó (fő) Alapsokaság Válaszadó Férfi 6028 622 43,3% 36% Nő 7892 1117 56,7% 64% Összesen 13920 1739 100,0% 100% 33
A férfiak válaszadási hajlandósága alacsonyabb mint a nők esetében. Jelentős aránytalanság, alulreprezentáltság jellemzi az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, a Mezőgazdaságés Környezettudományi Kar, a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar valamint az Ybl Miklós Építéstudományi Kar férfi hallgatóit. 34
35
Eddigi felsőfokú végzettségek, más felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok Jelenlegi tanulmányokat megelőzően főiskolai/egyetemi diplomát megszerzett hallgatók aránya eltérően alakul a Szent István Egyetem különböző karain. A legkisebb ez az arány az Állatorvos-tudományi (11,6%) és az Ybl Miklós Építéstudományi Karok esetében, a legnagyobb pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karnál, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók aránya elérte az 54%-ot. Van-e már valamilyen egyetemi vagy főiskolai diplomája, végzettsége? (Igen-Nem válaszok aránya karonként, %) A korábban szerzett diplomát, képesítést a körülményeknek megfelelően elsősorban a hagyományos képzési formákban szerezték a hallgatók. A Bsc és 36
Msc képzési forma nem játszott lényeges szerepet. A hagyományos főiskolai képzés a Pedagógiai Karon és a Gazdaság- és társadalomtudományi Karon volt a legnagyobb arányú a korábban megszerzett képesítést illetően. Melyik képzési formában szerezte a főiskolai/egyetemi diplomáját? (többfeleletes kérdés, a főiskolai/egyetemi diplomával eddig is rendelkező hallgatók %-ában, karonként) A fenti intézményen kívül tanul-e más felsőoktatási intézményben is? (Igen-Nem válaszok aránya karonként, %) 37
A párhuzamos képzés nem elterjedt az intézményben. Összességében 10-15% között mozog, de a karok között ebben a tekintetben nincs szignifikáns eltérés. A legnagyobb arányban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon tapasztalható, legkevésbé pedig az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben. Melyik képzésben vesz részt más felsőoktatási intézményben (többfeleletes kérdés, más felsőoktatási intézményben tanulók %-ában, karonként) A párhuzamosan folytatott képzési formák között még erősen képviselteti magát a hagyományos főiskolai képzés és egy-egy kar esetében a hagyományos egyetemi képzés is, de mindenütt jelen vannak az új formák, elsősorban a Bsc képzési formák. A hagyományos főiskolai képzés a bölcsész és a pedagógiai karokon a legnagyobb arányú a párhuzamos képzések között. 38
Tanulmányi tervek, továbbtanulás A megkérdezettek több mint a fele az Állatorvos tudományi Kar hallgatói kivételével különböző bizonyossággal (biztosan/valószínű) ugyan, de azt jelezte, hogy az elkövetkező években újabb tanulmányokat kezd majd. Az Állatorvos-tudományi Kar hallgatói 48% nem tartja valószínűnek, hogy folytat tanulmányokat, a 13%-uk pedig biztos abban, hogy nem fog továbbtanulni. Azoknak a hallgatóknak a részaránya, akik egész biztosan folytatják tanulmányaikat a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon a legnagyobb (23,1%), a Gazdasági Karon pedig a legkisebb (12,0%). Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (A válaszok aránya karonként, %) A továbbtanulási szándékot kifejezett hallgatók a legnagyobb aránya a mesterképzésben tervezi a tanulmányok folytatását. Ez alól kivételt képeznek az Állatorvos-tudományi és a Pedagógiai karok. Az Állatorvos-tudományi Karon a továbbtanulás mellett döntött hallgatók legnagyobb aránya (41-41%) a szakirányú továbbképzésben, illetve a doktori képzésben szeretne részt venni. A Pedagógiai Kar tanulmányokat folytatni tervező hallgatói legnagyobb aránya (50%) a felsőfokú szakképzés mellett döntött. A vállalat által szervezett tréninget/tanfolyamot mint a továbbtanulási 39
formát a Gazdaság- és Társadalomtudományi ságiéinak pedig 17%-a választotta. A Kar hallgatóinak 28%-a, a többi kar esetében ez az arány 4-13% Gépészmérnökiéinek 25%-a, a Gazda- között alakult. Melyik képzésben akar részt venni? (többfeleletes kérdés, a tanulmányokat folytatni tervező hallgatók %-ában) A felsőfokú tanulmányok kiegészítésére vonatkozó képzési tervek között a külföldi továbbtanulás nem népszerű a SZIE hallgatói körében. A hallgatók csupán 17,7%-a legalább egy félévet külföldi egyetemen töltene. A külföldi tanulmányokat szervezőknek meg kell tenniük bizonyos lépéseket a külföldi továbbtanulás népszerűsítse érdekében. Tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? (Igen-Nem válaszok aránya intézményi szinten, %) 40
A karok között azonban jelentősek az eltérések a külföldi továbbtanulás vonatkozásában. A külföldi tanulás iránt érdeklődő hallgatók arány a legkisebb a Pedagógiai (3,8%), a Gazdasági (5,1%), valamint az Alkalmazott Bölcsészeti (5,8%) karoknál. Az Állatorvos-tudományi, az Ybl Miklós Építéstudományi, valamint a Mezőgazdaságiés Környezettudományi hallgatói a legfogékonyabbak a külföldi tanulásra, itt a külföldi tanulmányokat tervező hallgatók arányai rendszerint a következők: 36,6%, 27,3%, 26,4%. Tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? (Igen-Nem válaszok aránya karonként, %) 41
Munkavállalás motivációk, tervek, várakozások Diploma utáni továbbképzések Véleménye szerint van-e szükség további specializáció elvégzésére a diploma megszerzése után ahhoz, hogy a szakmádban tudjon elhelyezkedni? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása intézményi szinten) A hallgatók többsége érzi azt, hogy a diploma megszerzése után szüksége van továbbképzésre, specializáció megszerzésére. Abban viszont erősen megoszlanak a vélemények, hogy ez a továbbképzés milyen legyen. Közel hasonló arányban szeretnének viszonylag egyszerűbb képzésben részt venni és legalább annyian a komolyabb továbbképzésekre gondoltak. 42
Véleménye szerint van-e szükség további specializáció elvégzésére a diploma megszerzése után ahhoz, hogy a szakmájában tudjon elhelyezkedni? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása karonként) A karok között nincs lényeges eltérés a továbbképzési formák alapján. A legnagyobb arányban az Állatorvos-tudomány (46,3%), a Mezőgazdaság- és Környezettudományi (43,9%), a Víz- és Környezetgazdálkodási (41,8%) karok, valamint az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet (40,3%) hallgatói számolnak komolyabb továbbképzések szükségességéről. Az egyszerűbb továbbképzés iránti igény a legelterjedtebb a Pedagógiai Kar és a Gépészmérnöki Kar hallgatói között. Itt a hallgatók fele az egyszerűbb továbbképzésben venne részt. A többi karon ez az arány 32-40% között alakul. 43
Szakterület és elhelyezkedés A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása intézményi szinten) A diploma megszerzése után a hallgatók túlnyomó többsége jelenlegi szakterületén szeretne dolgozni, elhelyezkedni. Ez mindenképpen pozitív törekvés, de ennek realitását majd a munkaerő piac visszaigazolása alapján lehet eldönteni. 11. ábra. A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul, vagy inkább mással szeretne foglalkozni? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása karonként) 44
A diploma megszerzése után a karok mindegyikénél tanuló hallgatók esetében azok vannak többségben, akik a szakterületen akarnak maradni. A bölcsészek érzik elsősorban azt, hogy esetleg ettől kicsit, vagy nagyon eltérő terület is számba jöhet. Miért szeretne teljesen más szakterületen elhelyezkedni? A szakmai érdeklődés megváltozása és az egzisztenciális feltételek, valamint a karrierépítés lehetőségei adják a húzóerőt a jelenlegi szakterülettől való eltávolodásra. Ez az eredmény egyben azt is jelzi, hogy a hallgatók, elsősorban a bölcsészek egy része érzi a leendő szakmája, valamint a munkaerő piac alakulása közötti feszültséget. A Szent István Egyetem karai között jelentős különbségek állapíthatók meg a tanult szakterülettől eltérő pályát 45
választó hallgatók motiváltságában. A Víz- és Környezetgazdálkodási Kar azon hallgatói, akik nem a tanult pályát választanák, a döntésüket egységesen azzal indokolták, hogy más terület jobb anyagi feltételeket kínál. A pályaelhagyás okaként ezt a szempontot továbbá a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar hallgatói háromnegyede, az Állatorvos-tudományi Kar hallgatóinak fele jelölte. Az Állatorvos-tudományi Karon a pályaelhagyási szándékot kifejezett hallgatók másik fele a szakmai érdeklődésének megváltozásával magyarázza a döntését. A munkavállalási terveket és kilátásokat, a végzettséghez kapcsolódó különböző karrier-utakat természetesen nem pusztán a hallgatók preferenciái alakítják. A diplomaszerzés utáni lehetőségeket a szakmai sajátosságok is igencsak befolyásolják. A különböző képzési területeken tanuló hallgatók máshogy tervezik szakmai pályafutásuk kezdetét. A választott szakterület iránti legnagyobb elhivatottság az Állatorvos-tudományi és a Pedagógiai karok hallgatóit jellemzi. Az Állatorvos-tudományi karon tanuló hallgatók több mint 90%-a ezen a szakterületen helyezkedne el. A Pedagógiai Kar minden hallgatója vagy a tanult szakterületen belül (80,8%), vagy a szakterülethez közel álló munkahelyen dolgozna. Mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül el tud helyezkedni a tanult szakterületén? 46
Mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül el tud helyezkedni a tanult szakterületén? (folyt.) A hallgatók többsége minden karon legpesszimistábban a Pedagógiai Kar bízik abban, hogy egy-két éven belül a hallgatói ítélték meg. szakterületén el tud helyezkedni. Ezeknek a hallgatóknak aránya a Gépészjesen biztos elhelyezkedésben bízók aránya Érdekesség, hogy a férfiak körében a telmérnöki Karon, a Gazdasági Karon és jelentősen nagyobb, mint a nőknél, míg a az Egészség- és Környezettudományi bizonytalanok aránya utóbbiak esetében Karon volt a legmagasabb. A szakterületen való elhelyezkedés lehetőségét területeken belül is hasonlóan magasabb az eltérések az egyes képzési alakulnak. Mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül el tud helyezkedni a tanult szakterületén? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása nemenként.) 47
Elhelyezkedési tervek munkaviszony, cégtípus A diploma megszerzése után milyen formában szeretne leginkább dolgozni? A hallgatók túlnyomó többsége kockázatkerülő magatartásról tett tanúbizonyságot. A vállalkozások felé való irányultság nem érte el a válaszolók egyötödét. A vállalkozói hajlandóság az Állatorvos-tudományi Karon és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karon volt a legmagasabb. Az átlagnál erősebb volt még az Építéstudományi Karon. A profil szempontjából a vállalkozási magatartásokhoz leginkább illeszkedő Karon azonban lényegesen 48
elmaradt az elvárttól. Ezt erősítik az alábbi adatok is, ahol látható, hogy a relatív többség a közszféra felé orientálódik. A diploma megszerzése után hol szeretne elhelyezkedni? A közszféra felé való törekvés a bölcsész és pedagógus hallgatók körében kimagaslóan magas arányú, de nem elhanyagolható az Egészség- és Környezettudományi Kar esetében sem. 49
Külföldi munkavállalási tervek Tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön (is) fog hosszabb-rövidebb időre munkát vállalni? A külföldi munkavállalási tervek jelentős arányban fordulnak elő az intézmény hallgatói között. Ezek a tervek egyrészt a diploma versenyképességét jelzik, másrészt a hazai körülményekre való reagálást jelentik. Az Állatorvos-tudományi Karon és a Gépészmérnöki Karon tapasztalhatók legmagasabb arányban a külföldi munkavállaláson gondolkodó hallgatók jelenléte. A pedagógiai és a bölcsész jellegű diploma várományosai érzik szakmájuk, illetőleg egyéb körülményeik hátrányos jellegét ebből a szempontból. 50
Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult szakterülethez kapcsolódik? A hallgatók közel fele még nem próbálta meg ismereteit kamatoztatni a munkaerőpiacon. Az enyhe többség már próbálkozott, de az esetek jelentős részében csak alkalmi munkára volt lehetősége. Legmagasabb arányban a szakterülethez kapcsolódó munka az Építéstudományi Karon volt elterjedve. 51
Intézményi kérdőív blokk Az intézményi kérdőív blokk összeállításához az egyetemen minden kartól kértünk és vártunk javaslatokat. nem konkrét kérdések megfogalmazását, hanem témajavaslatokat. Néhány kar korábbi felméréseinek tapasztalatait megosztotta velünk az intézményi kérdőív fejlesztéséhez, így az Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar nagyban hozzájárult a végső intézményi kérdőív kialakításához.. A kérdőívet többszöri tesztelésnek vetettük alá, hallgatói csoport próbakitöltésén túlmenően fókuszcsoportos interjú keretében szakmai csapat által javított és jóváhagyott kérdőív került véglegesítésre. Az intézményi kérdőívben először a hallgatói motivációra kérdeztünk rá: miért választotta ezt az egyetemet, ezt a kart. Arra voltunk kíváncsiak, milyen preferenciák mentén döntenek a továbbtanulási hely kiválasztásakor. Majd rákérdeztünk az intézményi infrastruktúrával, a személyi feltételekkel, a képzés színvonalával való elégedettségre is. A szakma presztízsének és anyagi megbecsülésének megítélésére is rákérdeztünk. Motivációs tényezők Az egyetem, Kar, szak kiválasztásában mekkora szerepet játszottak az alábbi tényezők: 1, ha egyáltalán nem játszott szerepet, 5 ha nagyon nagy szerepet játszott. A válaszok átlagértékei jelzik, hogy a hallgatók összességében mekkora szerepet tulajdonítanak az egyes tényezőknek. 52
Motivációs tényezők megítélése Legnagyobb szerepet a személyes érdeklődés és a szakterületen való munkavégzés tölt be, de egyáltalán nem elhanyagolható a kar, képzés jó hírnevének megítélése sem. Érdemes azonban megvizsgálni egy-egy motiváló tényezőt részletesebben is, van-e különbség a az egyes karok között a tényezők megítélésében. A szülők, rokonok, barátok ajánlása általában véve lényegtelennek tűnik, kivételt egyedül a Pedagógiai Kar képez, bár itt sem magas (2,46 és 2,26) a preferencia átlagértéke. A kollégiumi elhelyezés és a könnyű diplomaszerzés egyetlen karon sem számít vonzerőnek. 53
A lakóhely közelsége a gyulai, békés megyei karok esetében, illetve a jászberényi kar esetében mérvadó, míg értelemszerűen az Állatorvos-tudományi Kar esetében lényegtelen szempont. Ezt a tényt alátámasztják a rekrutációs kutatások és elemzések is, amelyek kimutatják az egyes vidéki karok szűkebb vonzáskörzetét. A Kar és képzés jó hírneve a hagyományos, tradíciókkal rendelkező karok esetében a legnagyobb, így a Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, a Gépészmérnöki Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar esetében. A legkevésbé számít vonzerőnek a hírnév a Víz- és Környezetgazdálkodási Karon illetve a Gazdasági Karon. 54
A külföldi munkavállalási lehetőség az Állatorvos-tudományi Karon, és a Gépészmérnöki Karon kapott 3 fölötti átlagértéket, de az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Kar is megközelíti a hármas pontszámot. Mire kapott többletpontot a felvételi során? (több választás is lehetséges, így az összes % meghaladhatja a 100%-ot) Az Állatorvos-tudományi Karra csak többletpontok segítségével lehet bejutni, egyrészt az emeltszintű érettségire, másrészt nyelvvizsgára kaptak plusz pontokat a felvételizők. Az emeltszintű érettséginek és a nyelvvizsgának a Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar esetében is jelentős a szerepe, míg a fogyatékosságra többletpontot kapott hallgatók aránya a Pedagógiai Karon és az Alkalmazott Bölcsészeti Karon számottevő. 55
A hallgatók elégedettsége A hallgatói elégedettség mérése ötfokú Likert skála alkalmazásával történt. Egyes érték a teljes elégedetlenséget, míg az ötös érték a teljes elégedettséget fejezi ki. A hallgatói elégedettség mérés szempontjainak átlagértékei Összességében a tényezők közül a tanárok tudásával és felkészültségével a legelégedettebbek a hallgatók, a tantermek, berendezések színvonalával pedig a legkevésbé. Ez utóbbi esetében az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet valamint a Pedagógiai Kar kivételt képez, a két kar esetében a tantermek berendezéseivel is elégedettebbek, mint a többi kar hallgatói. 56
Kiemelkedően jónak ítélik meg az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben a tantermi felszereltséget a hallgatók, 78,1%-uk véleménye szerint nagyrészt vagy teljes mértékben elégedettek a felszereltséggel. Összesített átlaga meghaladja a 4-es értéket. Második helyen a Pedagógia Kar áll, 54,7%-kal. Kevésbé elégedettek a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar illetve az Ybl Miklós Építéstudományi Kar hallgatói, összesített átlagértékük alig haladja meg a kettest. A hallgatók több mint fele csak kismértékben vagy egyáltalán nem elégedett a körülményekkel. Nem bízhatja el magát az Alkalmazott Bölcsészeti Kar sem, bár az átlagértéke nem rosszabb, mint a Karok többségének, az egyáltalán nem vagy kismértékben elégedett hallgatók aránya meghaladja a 45%-ot. A tananyagok színvonalával a Pedagógiai Karon a legelégedettebbek a hallgatók. Összességében a karok hallgatói átlagosan erős közepesre minősítették a tananyagok színvonalát. A Pedagógia Kart az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet, az Állatorvostudományi Kar és a Gazdasági Kar követi, ezeken a karokon jónak mondható a megítélés. 57
A tanárok tudásával és felkészültségével az Ybl Miklós Építéstudományi Kar és a Gépészmérnöki Kar kivételével nincs különösebb probléma, azonban a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hátulról a harmadik, ahol a tanárok felkészültségét négyesnél rosszabbnak ítélték a hallgatók. A tanárok segítőkészségét és a tanulmányi előadók munkáját a hallgatók általában közepesnél jobbra értékelték. A leggyengébb minősítést az Ybl Miklós Építéstudományi Kar kapta, de nem sokkal jobb a helyzet a Gépészmérnöki és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar esetében sem. A legkedvezőbb megítélésben a Pedagógiai kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet tanárai részesültek. 58
A gyakorlati képzés színvonalával a pedagógushallgatók, valamint az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézetben tanulók voltak a legjobban megelégedve. A legkritikusabb véleményt pedig a Víz- és Környezetgazdálkodási Kar hallgatók fogalmazták meg. A korszerű tudás biztosítása az egyetemi képzésben elengedhetetlen. Számos akadály merül fel azonban a magyar felsőoktatás helyzetét figyelve. Egyrészt az anyagi erőforrások korlátozott volta, másrészt a hallgatók idegen nyelv tudásának gyenge színvonala. Mindezeket figyelembe kell venni az adatok értelmezésekor. A hallgatók összességében közepesre értékelték a karok ez irányú teljesítményét. A Gazdasági Kar, az Állatorvos-tudományi Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet erőfeszítéseit viszont az átlagnál magasabb ponttal jutalmazták. Az építészhallgatók adták a legrosszabb osztályzatot. A kollégiumi elhelyezés színvonalát két kar hallgatói az átlagnál lényegesen rosszabbnak ítélték. Az építészek és az egészségtudományi Intézet hallgatói kritizálták igen erősen a kollégiumi elhelyezés színvonalát. A művelődési 59
és szórakozási lehetőséggel való elégedettség kiegyenlítettebb képet mutat. Ebben az esetben is az építészhallgatók voltak a legkritikusabbak és a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar hallgatói voltak a legelégedettebbek. A közösségi életről alkotott vélemény egyes karoknál a diákok habitusára is utal, nem csak a karok infrastruktúrájának színvonalával van összefüggésben. Ebben a vonatkozásban három kar hallgatói értékelték ezt a tényezőt a legmagasabbra, mégpedig a Pedagógiai Kar és két, a gödöllői kampuszon lévő kar hallgatói, azaz a gépész és a mezőgazdász hallgatók. A külföldi ösztöndíj lehetőségeket a Gazdasági Kar, a Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar, valamint az Állatorvostudományi Kar hallgatói értékelték a legmagasabbra. 60
A tehetséggondozással kapcsolatos tevékenységet legjobban a Pedagógiai Karon ismerték el a hallgatók. A legalacsonyabb osztályzatot itt a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kapta. A hallgatók szociális gondjaival való foglalkozást minden kar esetében közepesre értékelték a diákok. Egyedül az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet kapott ez a szempont a többiektől jelentősen magasabb pozitív értékelést. A Pedagógiai kar, a Gazdasági kar és az Alkalmazott Bölcsészeti Kar érte el a közepes minősítést, a többi kart közepesnél gyengébbre értékelték a hallgatók. A külföldi ösztöndíjakról való tájékoztatás csak a Gazdasági Kar esetében kapott jó minősítésű osztályzatot, a többi kar esetében az értékelés szintje közepes volt. 61
A kari vezetés munkájáról és a karokra vonatkozó tervekről szóló tájékoztatást a hallgatók igen negatívan ítélték meg. Az osztályzatok az elégséges és a közepes között mozogtak. A legjobb értékelést ebből a szempontból a Pedagógiai Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet kapta, a leggyengébb minősítést pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar érte el. A hallgatók segítése a munkaerőpiaci elhelyezkedésben nem kifejezetten előírt intézményi kötelezettség. Általában ez a tevékenység egy-egy tanárhoz kötődik, s nem szervezett segítségnyújtást jelent. Az állásbörzék és karriernapok elterjedése az utóbbi években azt jelzi, hogy az intézmények erősítik ilyen irányú külső kapcsolataikat is. Az elhelyezkedési problémák kihatnak arra is, hogy a hallgatók ezen a téren erősebb intézményi aktivitást igényelnek. Az értékelések ebből a szempontból igen rossz véleményt tükröznek. Az általában elégséges osztályzatok jelzik a problémát ezen a téren. Csak két kar esetében haladta meg a közepes szintet a hallgatói értékelés: a Gépészmérnöki Kar és az Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Kar esetében. 62
A diplomával kapcsolatos várakozások, a diploma szerepe; jövedelem és presztízs Jövedelmi igények és várakozások Az Ön (elsőként megadott) képzésének megfelelő szakterületen Ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? (A hallgatók létszámának százalékos megoszlása a keresetkategóriák szerint, intézményi szinten) Az Ön (elsőként megadott) képzésének megfelelő szakterületen Ön szerint általában mennyi ma Magyarországon egy kezdő diplomás nettó átlagkeresete egy hónapban? (A hallgatók létszámának százalékos megoszlása a keresetkategóriák szerint, intézményi karonként) 63
Egy kezdő diplomás fizetését a hallgatók relatív többsége a saját területén szinte egységesen 100 és 150 ezer forint közötti összegre becsülte. A pedagógus és a bölcsészhallgatók igen jelentős arányának véleménye szerint ez az összeg 100 ezer forint alatt van. A gépészmérnök és az építészhallgatók az átlagnál lényegesen magasabb fizetést kapcsolnak a területükön frissen végzett diplomásokhoz. Mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az Ön számára ha most fejezné be a tanulmányait megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana? (A hallgatók létszámának százalékos megoszlása a keresetkategóriák szerint, intézményi szinten) (A hallgatók létszámának százalékos megoszlása a keresetkategóriák szerint, karonként) 64
A piacon ténylegesen tapasztalható kezdő fizetés és a reálisnak tartott összeg között átlagosan közel 70 ezer forint különbség van az utóbbi javára. Az átlagos becsült kezdő fizetés 133 ezer forint, az elvárt átlagos fizetés pedig 205 ezer forint. A hallgatók több mint fele 200 ezer forint feletti nettó fizetést tartana szükségesnek kezdő fizetésként. A pedagógus és bölcsészhallgatók voltak a legszerényebbek. Körükben a 200 ezer forint kezdő nettó fizetést meghaladó mértékű juttatást csak 20-30%-uk szeretne elérni. A gépészmérnök és építész hallgatók körében ez az arány meghaladta a 60%-ot. Az elvárt fizetés esetében sem történik meg a jövedelmek kiegyenlítődése. Azok a hallgatók, akik szerényebb összeget becsültek kezdő fizetésként, az elvárt fizetés összegénél sem akarták behozni hátrányukat. Ebben az esetben is megelégedtek a sereghajtó szereppel. Másként szólva az elvárt fizetés elsősorban a becsült kezdő fizetéshez igazodik. A becsült és az elvárt fizetés alakulása karonként 65
A diplomák elismertsége anyagiak és társadalmi presztízs Hogyan látja, mekkora szakmájának társadalmi presztízse ma Magyarországon? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása intézményi szinten) (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása karonként) A társadalmi presztízs lényegében követi a munkaerőpiac jövedelemmel elismert értékét az egyes diplomáknak. Ennek megfelelően saját maguk is legalacsonyabbnak látják presztízsüket a pedagógusok és a bölcsészek, legmagasabbnak pedig az állatorvos, gépészmérnök és építész hallgatók. 66
Hogyan látja, mekkora szakmájának anyagi megbecsültsége ma Magyarországon? (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása intézményi szinten) (A hallgatók válaszainak százalékos megoszlása karonként) Az anyagi megbecsültséget a hallgatók általában közepesnek, vagy annál rosszabbnak tartották. A pedagógus és bölcsészhallgatók érzik szakmájuk alacsony anyagi megbecsültségét. Egy hallgatói csoport sincs teljesen megelégedve a szakma anyagi megbecsültségével, de relatíve a gépészmérnöki és az építészhallgatók látták legkedvezőbbnek a helyzetet. 67
Az átadott ismeretek megítélése A választott szak azokhoz az ismeretekhez juttatja hozzá, amelyekre számított? Közel minden karnál azok a hallgatók alkották a többséget, akik szerint az átadott ismeretek csak részben feleltek meg az elvárásaiknak. A Pedagógiai Kar hallgatói, az Egészségtudományi Kar hallgatói és az Állatorvos-tudományi Kar hallgatói körében azok voltak többségben, akik az elvárásainak teljes mértékben megfelelőnek minősítették az átadott ismereteket. A korábban bemutatott adatok alapján a pedagógus hallgatók véleménye kissé meglepő, hiszen hátrányos helyzetük részben a szakmai felkészültséggel is összefügg. 68