AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA.

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. Vagy elhagyjuk azt a hajót amely a nem fenntartható fejlődés felé vette az irányt és a Föld Charta felhívására fenntartható életvitelnek nevez és amit az Andok jó életnek neveznek, vagy el kell fogadni annak kockázatát, hogy az emberi élet kizáródik bolygónk egy egy meghatározó részén. 1

SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK Az emberiséget érő legnagyobb bajok félreértések következményei, Azonban a legnagyobb félreértések abból születnek, amikor a szavak értelmét keverjük össze. Nem lehet a kifejezéseket megszokásból, felületesen alkalmazni, mivel minden a szavakon dől el, a szó legszorosabb értelmében. Denis de Rougemont : Néhány meghatározás, hogy tisztán lássunk. A fejlődés A fejlődés a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása. A fejlődés (développement) fogalma franciául a «kicsomagol, kibont, lerántja a leplet, kicsírázik» (désenvelopper) fogalmakhoz nyúlik vissza. Ebből kifolyólag a gondolatmenetbe be kell «iktatnunk» a «csíra» fogalmát, ami arra késztet minket hogy terveinkben ne hagyjuk figyelmen kívül a kibontakoztatásból következő gondolat menetet. A személy ellentétben az egyénnel nem a magunkra való túlzott összpontosítás, hanem egy olyan életforma, amely megvalósulásában a másik az elsőrendű. A te az ami magammal megismertet, és bennem az ént kifejezi. A személy nem tárgy! 2

ALAPFOGALMAK Rendszerelmélet. A rendszer elmélet jellemzői a rendeltetés és funkciói viselkedésmódja. A határvonalán megfigyelhető anyag-, energia-, információ-, és más csere, struktúrája, állapottere, teljesítőképessége, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások, elemek, alrendszerek és részrendszerek együttműködése, viszonylatainak tanulmányozása. 3

ALAPFOGALMAK Holisztik Holizmus. A holizmus kifejezés (a görög holos szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. 20. századi anti-dialektikus idealista filozófiai irányzat, amely szerint a világmindenség egymástól függetlenül létező egységes egészekből épül fel a társadalmi jelenségeket mint az egész és a részei közötti kapcsolatokat ezek kölcsönös összefüggéseiben vizsgáló szociológiai és urbanisztikai elmélet. A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. A holizmusnál a döntő szerep az okságé (kauzalitás) és a célszerűségé (teleonomia). Irányzatok : Holisztik Holizmus : A területfejlesztésben és urbanisztikában. Az urbanisztika és a területfejlesztés is egy holisztikus megközelítés tehát nem véletlen, hogy gyakran használnak vele kapcsolatban biológiai metaforákat. A területfejlesztésről való gondolkodásnak, az urbanisztika tudományának is interdiszciplináris természetűnek kell lennie: egy várostervezőnek, városépítésznek, városkutatónak egyszerre kell szociológiai, jogi-politikai, építészeti, műszaki-technikai, környezetvédelmi, élettani, sőt antropológiai megfontolásokat szem előtt tartania. 4

BEVEZETÉS ALAPFOGALMAK SZAVAK ÉS ÉRTELMÜK 5

FENNTARTHATÓ VÁROS A város történelmileg organikusan fejlődött és mindig rendelkezett egy háttér régióval, mely gondoskodott energia, alapanyag ellátásáról és a városban keletkező hulladék kezeléséről. A kifejezés latin eredete a civitas az ókorban egy szabad emberekből álló független település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. A város ezért a legtöbb diszciplína, például a történelem, szociológia, orvostudomány, a mérnöki tudományok (például várostervezés /urbanisztika / mobilitás...) a közgazdaság-tudomány és a természettudományok művelői számára egyaránt jelentős kutatási terepnek számít. De a város lehet a központ és a periféria ellentétei között feszültségek jelképe is. (Ankor) 6

LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? Az urbanizáció egy történelmi folyamat amely párhuzamos a társadalom átalakulásával a népesség áramlásával a periféria (vidék) felől a központ (városok) irányába. Az urbanizáció főleg a már meglévő és kulturálisan, történelmileg, gazdaságilag vagy éppen vallásilag attraktív városok felé indul. Néhány gombaváros kikötők, természeti erőforrások, vagy éppen ipari gócpontok köré szerveződtek. Az urbanizációt mindig egy exponenciális növekedés és zónabesorolás jellemzi a XIX. század óta, melyet a társadalom, mind a politikai és értelmiségi elit, mind egy fátum él meg. A II. világháborút követően a termelési eszközök és a széles tömegek lakáskérdésének megoldását jelölte meg legfontosabb feladatának. Nagy jelentőségű célkitűzéssé vált a lakáskörülmények javítása, a kisemberek" kulturált és egészséges lakáshoz juttatása. A tömegek számára építendő kislakások kérdése világszerte előtérbe került. Az urbanizációs folyamat fő hajtóereje, a vidéki lakosság migrációja a városok felé amelyet a központ vezető szerepe csak felgyorsít (Abidjan Elefántcsontpart). 7

LÉTEZIK-E FENNTARTHATÓ URBANISZTIKA? John Beddington professzor : A növekvő népesség egyre nagyobb része költözik majd városokba, amely tovább fokozza a víz iránti igényt. Ez a folyamat önmagát erősítheti, a vízforrások kimerülésével ugyanis egyre több vidéki kényszerülhet majd otthona elhagyására, hogy városokban folytassa az életét. Az emelkedő életszínvonal egyben azt is jelenti, hogy a tehetősebb emberek egyre több kényelmi szolgáltatást vesznek igénybe, amelyekhez szintén energiára van szükség. Az előrejelzés a lehető legrosszabb helyzettel számol, amely mindenképpen egy valós fenyegetés nyilatkozta a BBC-nek David Pink professzor a Warwick University munkatársa Beddington prognózisáról. A népességszaporulattal kapcsolatban van némi vita ugyan, az azonban tény, hogy egyre többen vagyunk a bolygón, ezért az élelmiszer-ellátás komoly problémákat okozhat. Az általános felvetés, mely szerint számos kritikus tényező együttállása fenyeget, helytálló fejtette ki Jules Pretty professzor az Essex egyetem szakértője. A világ kormányai arról beszélnek, hogy 2050-re ennyi és ennyi százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásunkat. Nincs ennyi időnk, minél hamarabb lépnünk kell, az emberiségnek ugyanis még nem kellett ilyen komoly és összetett 8 Barcelona, Delémont problémával szembenéznie!

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. Urbanizáció és biztonságpolitika. (Management of Urban Security Policy) Húsz év alatt az urbánkörnyezet lett minden veszélyközpontja (a külvárosok biztonsági problémáiról könyveket lehetne írni). Az eddigi biztonságpolitikák megmutatták határaikat mert nem rendszerben és az összefüggésekben lettek kialakítva. A kihívás abban áll, hogy megváltoztassuk a probléma megközelítését és az összetettben tudjunk gondolkozni. Új urbanisztikai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy : azonosítsuk a különféle helyzetekben rejlő bizonytalanságokat és kockázatokat, meghatározzuk a szolgáltatásunk elhelyezkedését és fontosságát a közbiztonság területén, párbeszédet folytatni intézményi és nem intézményi partnerekkel a közös biztonság megalapozásáról, ihletni a különböző szereplőket egy összehangolt biztonságpolitikai erőforrásgazdálkodásra. Kikkel? a város-biztonságpolitika legjobb szakembereivel minden területen. 9

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. A városi, mint a megfelelő szintű elemzés és kockázatkezelés: vissza a fogalmakhoz. Az urbanizmus új koncepciója megkívánja, hogy azonosítsuk és világosan megnevezzük a szereplőket, eltulajdonítsuk és leírjuk a rendszer fogalmait, mint például az erőszak, a bizonytalanság, udvariatlanság, a veszély, megelőzése, ellenőrzése és irányítási eszköz, beleértve az erőszakkezelését. Ebben az összefüggésben szintén meg kell határozni a használt fogalmakat és szavakat, melyeket a városbiztonsággal használunk. A város és a biztonságérzés : helyzetértékelés A XXI. század urbanizmusa halmozza a potenciális kockázatokat. Ennek függvényében azonosítani kell a kockázatokat egy társadalmi paradigmaváltás folyamatában. A teljesség igénye nélkül néhány megvizsgálandó kérdés az új biztonságpolitika kialakítása során : kezelni a tudományos információkat és az ezekből származó forrásokat, milyen informatikai adatbázisok állnak rendelkezésre, mind például a CALIS (Computer-Assisted Learning for Information Searching). 10

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. az éghajlatváltozás és az antropikus (emberi eredetű) veszélyek, az éghajlatváltozás okozta kockázatok komoly problémák elé fogják állítani a gazdag mind a Déli államokat, technológiai kockázatok, ökológiai veszélyek, gazdasági környezet terhelés a különböző környezeti elemekre és az erőforrásokra, város és erőszak, az urbanisztikai egység felbomlása. A társadalmi és területi szétesés (szecesszió) magát a városi egységet és identitást veszélyezteti, szituációs megelőzés, a szituációs megelőzés feltételezi az urbanisztikai kialakítás jó kezelését ami a térbeli biztonsághoz vezethet (útvezetés, közvilágítás, videokamera...), kábítószer elleni küzdelem, milyen megelőzési politikát kell kidolgozni? milyen politikákat és intézkedéseket kell hozni a terepen való harcban? szervezett bűnözés, a globalizált világban a bűnözés is világméreteket vett az államoknak, régióknak és városoknak tehát egy közös frontot kell építeni a szervezet bűnözés és terrorizmus ellen, 11

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. Cyber (számítógépes)-bűnözés, a valós környezettel párhuzamosan, társadalmunk kialakított egy virtuális világot melyben szintén élnünk kell és melyet a bűnözés sem hagyott kihasználatlanul, közúti biztonság, néhány éves sikeres megelőzéspolitika után egy bizonyos visszaesés észlelhető (városi rodeók, kábítószer,...), urbanisztika és közegészségügy, kapcsolatok kutatása az urbanisztika közegészségügyre való kölcsönhatásáról, az egészségügyi válságok kezelése? milyen reflexek alakultak ki a társadalomban, az általános- és vészhelyzetek kezelésében? globális urbanizáció szemben a terrorista fenyegetéssel, a 2000-es évek óta a város megjelent mind tömegpusztító terrorizmus célpontja, a hadsereg mind a urbánpolitika egyik szereplője, a város mint minden konfliktus színhelye melyben a hadseregnek új közbiztonsági szerep jutott. Melyek lesznek az új operációs eljárások? ki irányít kit? fontos események biztonságának szavatolása, milyen módon kezeljük a rendezvényeken résztvevő szimpatizánsokat, vagy tüntetőket? 12

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. az urbanizáció létfontosságú infrastruktúrájának védelme, a jelentős infrastruktúrák biztonsága a biztonságpolitika egyik alapköve, információ és kommunikáció, a média szerepe a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban, kommunikálni nem csupán szükséges, hanem egyik alapja a biztonságérzetnek. Mik a jellemzői a válság, vagy krízishelyzetekben való kommunikációnak? tudományos- és technikai információk védelme, ma már elengedhetetlen az érzékeny információk védelme helyi szinten. Végül és nem utolsó sorban de a fentiek ismeretében alapvető eleme egy urbanisztikai tervezésnek és már a legelemibb fázisban két alappillérből álló diagnózis kidolgozása : egy szektorális biztonsági diagnózis, alapvető az integrált védelem szempontjából, hogy a területi, mind társadalmi, vagy gazdasági ágazati politikák készüljenek és egy integrált biztonsági diagnózis, meghatározza a térség minden szereplőjére érvényes politikát. 13

AZ URBANIZÁCIÓ ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA. Néhány eszköz a fenntartható város és urbanisztika megvalósítására. Fenntartható városnegyedek azok az alap egységek melyeknek keretében egy fenntartható város vagy urbanizáció megvalósítható. Ez az a mikrokozmosz és infrastruktúra amely a mindennapi életben kínál és teszi lehetővé az azonosítási alapot a lakosok és a látogatók számára. Ez a környezet adja a társadalom, a gazdasági és ökológia egyensúlyának alapját, az élet és a munka minőségét, de képezi egyúttal a szereplők elvárásainak alapján képződő feszültségek alapjait is. A fenntartható városnegyed 5 fő iránya épület ökológia ökologikus mobilitás organikus, spekulációt megelőző, térségfejlesztés fenntartható társadalom és fenntartható gazdaság. Ezek a szerkezeti és szervezeti intézkedések a városnegyed következetesen kell kezelje, tekintettel a kiválasztott szempontokra és a társadalmi elvárásokra. 14

Mert volt sok beszéd Mert van sok beszéd, a mely a hiábavalóságot szaporítja; és mi haszna van az embernek abban? (A Prédikátor Salomon könyve 6/11) Köszönöm igen tisztelt figyelmüket 15