Katasztrófavédelmi szemle

Védelem Katasztrófavédelmi szemle 2012. XIX. évfolyam 5. szám 5

t a r t a l o m 2012. 19. évf. 5. szám Szerkesztõbizottság: Dr. Bánky Tamás PhD Dr. Beda László PhD Bérczi László Prof. Dr. Bleszity János Böhm Péter Dr. Endrődi István PhD Érces Ferenc Heizler György főszerkesztő Dr. Hoffmann Imre PhD a szerkesztőbizottság elnöke Kossa György Dr. Papp Antal PhD Dr. Takács Lajos Gábor PhD Dr. Tóth Ferenc Szerkesztõség: Kaposvár, Somssich Pál u. 7. 7401 Pf. 71 tel.: BM 03-1-22712 Telefon: 82/413-339, 429-938 Telefax.: (82) 424-983 Tervezõszerkesztõ: Várnai Károly Kiadó: RSOE 1089 Budapest, Elnök u. 1. Megrendelhető: Baksáné Bognár Veronika Tel.: 82-413-339 Fax: 82-424-983 Email: vedelem@katved.gov.hu Felelõs kiadó: Dr. Bakondi György országos katasztrófavédelmi fõigazgató Nyomtatta: Corvina Nyomda, Kaposvár Felelõs vezetõ: Nagy József Megjelenik kéthavonta ISSN: 1218-2958 Elõfizetési díj: egy évre 4200 Ft (áfával) szabályozás Új tűzvédelmi szabályozás születik 2013... 4 Módosul az Országos Tűzvédelmi Szabályzat... 4 tanulmány Döntéstámogatás és vezetésirányítás a tűzoltók munkájában... 5 A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe az új katasztrófavédelmi törvény alapján... 11 Vasbeton szerkezetek tűzállósága... 15 Hydro-Chem ha rövid a porsugár... 19 informatika A tűzoltósági feladatok informatikai támogatása a Paksi Atomerőműben... 23 megelőzés Megfelelőségi értékelési eljárások atex 100a... 29 Irányjelző lámpatestek a menekülési útvonalon... 33 Tervezői felelősség hiánycikk a tűzvédelemben? I... 35 visszhang Turbó fokozaton a hő- és füstelvezető... 37 fókuszban Erdőtűz-kockázat Magyarországon... 39 Ismerkedés a horvát tűzoltóság rendszerével... 43 Erdőtűz indexek A meteorológiai tűzkockázat számszerűsítése... 44 Nemzetközi szervezetek az erdők tűzvédelmében... 45 ténykép Erdő- és vegetációtüzek 2012-ben... 46 A tűzvédelmi bírságok alkalmazása 2012 I. félévében... 47 tűzoltás műszaki mentés Tűzoltói beavatkozás napelemes rendszerek környezetében... 49 Hibrid járművek speciális veszélyforrásai, a tűzoltói beavatkozás sajátosságai... 52 kutatás A minőségirányítás bevezetésének folyamata a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon... 55 módszer Rakományrögzítés az ADR-es járműszerelvények esetében I... 59 fórum 6x9-es megbízhatóság a tűzjelzésben... 62 Mi történt az Interschutz kiállítás (2010) óta?... 64 technika Egységesebb, hatékonyabb riasztás PAJZS... 65 A Címlapon: 2012. október 1-től az új debreceni területi szervizzel együtt a BM HEROS Zrt. HEROS Szolgálat 7 országos szervize, valamint központi- és szintén országos lefedettségű légzésvédelmi szervize áll a Katasztrófavédelmi Igazgatóságok rendelkezésére. Bővebb információ és felhasználóbarát TMK rendszerünk megtalálható a www.bmheros.hu weboldalunkon. Központi diszpécser szolgálat: +36-1-260-0389 katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TARTALOM 3

s z a b á l y o z á s Érces Ferenc Új tűzvédelmi szabályozás születik 2013 A hatályban lévő OTSZ már több módosításon átesett, azonban így sem tudta megfelelően követni a műszaki fejlődést és az EU szabványok hazai átvételét. Megkezdődött egy új szabályozás előkészítése. Mérnöki módszerek valós tűztesztek Ez év tavaszán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megtette az első lépéseket egy teljesen új megközelítésen alapuló szabályozás kidolgozására, melynek alapjait a mérnöki módszerek szélesebb körű alkalmazása, a tűzoltói beavatkozások során szerzett tapasztalatok, a valós tűztesztek, kísérletek, valamint a nemzetközi tapasztalatok felhasználása jelentik. A szabályozás felépítéséhez és témaköreihez javaslatokat adtak a megyei igazgatóságok, a tűzvédelmi oktatási intézmények és a szabályozás által leginkább érintett civil szervezetek is. Fő célok Fontos, hogy az új szabályozás hosszabb távra készülő, időtálló, jól átgondolt, jól felépített, egyszerűbb, jobban kezelhető, a szakmai elvárásoknak megfelelő, gyakorlatban jól használható, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. A beérkezett javaslatokat feldolgozva összeállt egy szerkezeti felépítés tervezet, amely szerint egy keretjogszabály készül, amely az alapokat rögzíti, míg a részleteket pl. a műszaki irányelvek tartalmazzák. Nagy hangsúlyt kap a mérnöki gondolkodás, a tervezői felelősségvállalás. Az új szabályozás alapvető célja, hogy lépést tartson a folyamatos műszaki fejlődéssel, ugyanakkor megfeleljen a szakmai elvárásoknak, továbbá a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. A végleges szerkezeti felépítéshez, a normaszöveg elkészítéséhez szeptemberben munkacsoport alakult, melyben a katasztrófavédelem szakemberein kívül a kamarák, szövetségek, egyesületek, testületek, intézmények képviselői vesznek részt. Az összehívott munkacsoport az ősz folyamán elkészíti a szabályozás tervezetét, melyet a társadalmi egyeztetés követ. Az új szabályozás várhatóan 2013. második félévében léphet hatályba. Módosul az OTSz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) módosítása ugyancsak napirenden van. A tűzvédelmi normák gyakorlati alkalmazása ugyanis indokolttá teszi a tűzvédelmi követelményeket tartalmazó szabályozás folyamatos felülvizsgálatát és szükség szerinti módosítását. Az OTSZ módosítása elsődlegesen az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, de a gyakorlati alkalmazás során felmerülő problémákra is reagál, egyértelművé téve a jogalkalmazást, javítva a műszaki követelményrendszer általános használhatóságán. A Katasztrófavédelem új szervezeti struktúrájának következtében szükségessé vált az OTSZ-ben szereplő eljáró tűzvédelmi hatóságokra történő utalások javítása. A tervezet már nem nevesít tűzoltóságokat, hanem általános tűzvédelmi hatóság vagy tűzvédelmi szakhatóság szövegrészeket, így nem lesz szükség a jogszabály módosítására esetleges jogkörök változása miatt. A lakóépületek menekülésre szolgáló közlekedőin történő tárolásra vonatkozó előírások pontosítása kiemelt figyelmet kapott. A középmagas társasházak esetében a meglévő száraz felszálló tűzivíz-vezetékre vonatkozó követelmények változnak. Ennek eredményeképpen jelentősen csökkenhet az állampolgárok terhe azonos biztonsági szint megtartása mellett. Beépült a tervezetbe a repülő- vagy úszó kívánság lámpások használatának tilalma, mivel ezen eszközök jelentős tűzkeletkezési kockázatot jelentenek. A bejelentés köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelettel összhangban szükséges a tűzoltó készülék felülvizsgáló szolgáltatók jogállásának megteremtése. Az adminisztrációs terhek csökkentésével összhangban a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések részleges vagy teljes üzemszünetével (pl. karbantartás miatt), vagy meghibásodásával kapcsolatos bejelentéseket elegendő lesz a tűzoltóságot riasztó ügyelet részére telefonon jelezni, az írásbeli bejelentési kötelezettség az OTSZ-ből kikerül. A szabadtéri rendezvények esetében a létszám korlát helyett a területi korlát jelenik meg a szabályozásban, amely lényegesen kezelhetőbb, egyszerűbb feltételeket teremt. A tűzvédelmi szabályok felülvizsgálata az építésügyi jogszabályok módosításával összhangban történt, az indokolatlan költségnövelő előírások megszüntetése mellett, ezzel csökkentve az adminisztrációs terheket. A módosítás során alapvető cél volt, hogy a tűzvédelmi biztonsági követelmények sérüléséhez ne vezessen, a szakmai követelményeknek és elvárásoknak megfeleljen, a jogalkalmazók számára közérthető és egyértelmű legyen. Számos fogalom meghatározást kellett pontosítani, illetve törölni, mivel egyéb jogszabály tartalmazza (pl. OTÉK). Jelenleg a tervezett módosítás notifikációs eljárása zajlik Brüsszelben, majd azt követően lép hatályba. Érces Ferenc tű. ezds., főosztályvezető BM OKF, Tűzvédelmi Főosztály 4 SZABÁLYOZÁS 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

t a n u l m á n y Noskó Zsolt Döntéstámogatás és vezetésirányítás a tűzoltók munkájában Műveletirányítási központ A döntés maga a választás a fennálló alternatívák között. A döntés tehát mindig jövőorientált irányultságot fejt ki a jelenben. Ha egyértelműen ismerjük a döntésünk eredményét, akkor nem igazán van szükségünk segítségre a meghozatalában. Mikor van szükség a döntéstámogatásra? Szüksége van erre egyáltalán a tűzoltóknak? Döntéstámogatás, azaz mesterséges értelem? Ha valaki megemlíti a döntéstámogatást a legtöbben valamilyen misztikus és megfoghatatlan szuperszámítógépre gondolnak, amely szinte biztosan átveszi majd a világ irányítását, valamilyen hiba folytán. A valóság ennél sokkal egyszerűbb. Számos olyan hétköznapi eszközt használunk, amelyek a mesterséges intelligencia módszerén alapulva kényelmünket szolgálják, vagy munkánkat segítik. A legelterjedtebb, és egyben a legjobb példa erre a navigációs rendszer, amely semmi mást nem tesz, minthogy folyamatosan tippeket ad az A pontból B pontba történő eljutásunk elősegítése érdekében. Mindehhez természetesen bonyolult számításokat végez és keresési algoritmusok eredményeinek százait elemzi a másodperc törtrésze alatt. Az eszköz ugyan javaslatot tesz az útvonalra, de a döntés mindig a gépjárművezető kezében van. A modern technika gyakran segíti elő a döntéseinket anélkül, hogy egyáltalán tudomást vennénk róla, s talán éppen ezért keverik össze az automatizálást a döntéstámogatással. A A korai döntéstámogatók A régi uralkodók tanácsadók tucatjait alkalmazták, akik segítséget nyújtottak a megfelelő döntés meghozatalában. Ezek a bölcsek rendszerint élettapasztalataik, vagy éleslátásuk, esetleg kivételes logikájuk alapján tettek javaslatot a döntéshozóknak. Sőt, már az ókori görögök is alkalmaztak kezdetleges döntéstámogatást, hiszen a delphoi jóshely eredete a mükénéi korra, i.e. 1500 körüli időkre nyúlik vissza. Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat Veszélyes anyagok azonosítása mobiltelefonokon működő sokak számára inkább bosszantó prediktív szövegbevitel, egy előre definiált (és tovább bővíthető) szótárból a már beírt karakterek felhasználásával tesz javaslatot értelmes szó kiválasztására, kvázi támogatja az üzenet beírását. Ugyanakkor egy tolatóradar, bár csipog, ha túl közel kerülünk egy tárgyhoz, még nem minősül döntéstámogató rendszernek. Nagyon sok esetben csupán divatból, vagy egy termék eladhatóságának fokozása érdekében élnek a rendszer megnevezéssel, ami gyakran megtévesztés. katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TANULMÁNY 5

A mai döntéstámogatók Belátható, hogy egy tűzeset helyszínén elképzelhetetlen és lehetetlen lenne minden döntést órákig mérlegelni. Szerencsére a technikai eszközeink mára már komoly matematikai műveletek ezreit képesek a másodperc tört része alatt végrehajtani, legyen szó egy mobiltelefonról, PDA, PNA készülékről, vagy más számítástechnikai eszközről. Eszközeink néhány bemeneti adat feldolgozásával modelleket készíthetnek egy veszélyes anyag terjedéséről, vagy megtervezik az optimális útvonalat két cím között a közlekedési dugók elkerülésével. Egyes szoftverek képesek orvosok, vagy űrhajósok munkáját támogatni, más szoftverek komoly ipari folyamatokat irányítanak szenzorok százainak elemzésével. Néhány esetben akár önállóan is működhetnek ezek az intelligens rendszerek, de a legtöbb esetben ember hozza meg a végső döntést. A tűzoltók munkájában szintén csak az előkészítő és elemző feladatokat lehet számítógépekre bízni, hiszen a teljesen önálló működésig még nagyon hosszú kutató és fejlesztő folyamat van hátra. Tűzcsapok térképen Van-e létjogosultsága a döntéstámogatásnak a tűzoltók munkájában? A döntéstámogatás szükségessége szakterületenként eltérő lehet és rendkívül fontos tényező az is, hogy miről kell dönteni. Egy kellően megalapozott döntéshez feltétlenül tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni, mi a cél. Mindamellett elengedhetetlen információ a jelen állapotot képező adottságok ismerete, amely maga a kiindulási pont. Egy navigációs rendszerre levetítve a célállomás az elérendő állapot, míg az aktuális GPS pozíciónk jelenti a kiindulási pontot. Egy tűzoltói munkát támogató rendszer esetében ez már sokkal bonyolultabb feladat. Ebben az esetben a kiindulási pont egy esemény észlelése, s a cél maga a nyugalmi állapot ismételt elérése, vagyis a készenlét helyreállítása. A két állapot között szinte megszámlálhatatlan alkalommal kell döntéseket hozni. Ahhoz, hogy átlátható legyen egy ilyen rendszer működése, kisebb részekre kell bontani a feladatokat, azaz modulokat kell létrehozni. Az első modul a segélykérő telefonhívás fogadása és a szükséges adatok bekérése, míg egy második modul lehet a riasztandó erők és eszközök meghatározása és egyben a riasztás végrehajtása. Egy külön modul szükséges a káreset helyszínére vonuló szerek útvonalának optimális meghatározásához, de szintén külön modult képezhet az értesítendő társzervek és intézmények körének meghatározása. Az egyes modulokat végeláthatatlanul sorolhatnánk. Ezen feladatok az esetek többségében több döntéshozó munkáját képezik, de a felelősség sok esetben egy személyre korlátozódik, a tűzoltás-vezetőre. Változás a katasztrófavédelemben A Katasztrófavédelem szervezeti átalakulásával egyidőben megkezdődött a Megyei Műveletirányítási Központok kialakítása, amely a támogató szakcsoport munkáját képes ellátni a káreset bejelentésének fogadásától, az esemény során felmerülő információ- és technikai-logisztikai igények biztosításán keresztül a kárfelszámolás lezárásáig. A megfelelő technikai háttér biztosításával (számítógépes szoftverek és adatbázisok) a németországi modellnek megfelelően egy központosított Mini pc számítógépek szakértői támogatás valósul meg valamennyi katasztrófavédelmi igazgatóságon. A műveletirányítási központok megvalósítása az első lépés a katasztrófavédelem működésének komplex döntéstámogatása felé. Az új központok korszerű, gyors számítástechnikai eszközökkel felszerelt, a modern kori kihívásoknak eleget tevő munkaállomásokkal kerülnek kialakításra, az egyedi igényeknek megfelelő, feladatorientált szoftverek fejlesztésével. Ez a folyamat időigényes és rendkívül nagy szakmai kihívás a fejlesztésben résztvevők számára. Nagyon fontos ugyanakkor a párhuzamosságok elkerülése érdekében a fejlesztői munkálatok összehangolása. Így például a sajtó és a nagyközönség számára látogatható, a kiemelt események térképen történő megjelenítését biztosító adatbázis, a KAP On-line rendszerrel történő összekapcsolásával csupán egyszeri káreseti adatfeltöltést tenne szükségessé, a jelenlegihez képest. A fejlesztés jelen állapotában ugyanis külön felületen bejelentkezve más-más adatbázisba kell belépni az adminisztrátornak, hogy ugyanazon eseményről információt közöljön a nyilvánosság felé, illetve feltöltse a belső adatbázisba. Technikailag ezt a feladatot akár egy felületen is meg lehetne tenni, s csupán egy jelölőnégyzet kipipálásával kellene dönteni az adat publikálásáról, de ennek a megvalósítása és a hasonló párhuzamosságok megszüntetése még a jövő feladata lesz. A műveletirányítás és a vezetésirányítás A műveletirányítási központok létrehozása mellett ki kell emelni a műveletirányítás és támogatás másik példaértékű előrelépést, amely a korábban a fővárosi tűzoltóságnál csoport néven működő egység továbbfejlesztésével létrehozott Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (KMSZ) életrehívásával 6 TANULMÁNY 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

valósult meg. A KMSZ jól képzett, nagy szakmai háttérrel és kárhelyszíni irányítói tapasztalattal rendelkező tűzoltókból álló készenléti szolgálat, amely megyénként létrehozva arra hivatott, hogy támogassa, szükség esetén irányítsa a kárfelszámolási munkát. A kárfelszámolás e két szervezeti egységgel történő támogatása előrelépést jelent a tűzestek és káresetek felszámolásának biztonsági és hatékonysági mutatóiban. A szolgálatnál lévő tapasztalat és felkészültség egyfajta biztosíték a káreseteknél beavatkozók munkájának támogatásához. A döntést hozó vezetők munkájának támogatása maga a vezetésirányítás. A vezetésirányítás (idegen szóval: controlling ) állandó változásban van. Változnak eszközei, módszerei, kiterjedése és hangsúlya, és, még ha kis mértékben is, szemlélete, filozófiája is. Számos vezetésirányítási módszert, technikát, eszközt ismerünk és egyre nagyobb gyakorlatra tettünk szert. Ma már mások a kihívások, más az üzleti környezet, mások a vezetők is. Többféle problémára, többféle megoldást kell találnunk és nyújtanunk. Egyidejűleg több aspektusban elemezünk, tervezünk, szolgáltatunk információkat illetve készítünk elő döntéseket. [2] A tűzoltóságok vezetésirányítása alapjaiban változott meg a 2012. január 1-jei egységes állami katasztrófavédelem megteremtésével, így a rendszert komplex módon, egészében vizsgálva mint folyamatot kell néznünk. A változás jelen esetben egy fejlődés folyamata, amely a tűzoltóságok az országos és területi katasztrófavédelmi szervek korábbi minőségirányítási rendszerbe történő bevonásától a műveletirányítási és beavatkozási protokollok változásán át napjainkban is zajlik. [3] Újabb megoldások A vezetői stratégiák egységesítésére utaló törekvés nem újdonság a tűzoltói munkában, hiszen korábban is számos szabályzat készült az egységes feladat-végrehajtás biztosítására, mint például a szerelési szabályzatok, vagy a ma már hatályon kívül helyezett a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelettel kiadott Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat. (TMMSZ) Ezek a szabályok elengedhetetlen feltételei a tűzoltói munka zökkenőmentes végrehajtásának, illetve a többi tűzoltósággal történő együttműködésnek. Természetesen egy adott faladat vagy probléma megoldására több helyes alternatíva is létezhet, de az egységességet biztosító szabályozás lényegesen leegyszerűsíti a végrehajtást. A legésszerűbb és az adott cél eléréséhez vezető optimális megoldás kiválasztását biztosító szoftverek, protokollok és egyéb megoldások együttesen alkotják a döntéstámogatást a vezetésirányítás eszközrendszerében. Mindentudók nem léteznek! Szomorú, de tény. Bár a legjobb szakemberek törekednek saját szakterületük ismeretanyagának teljes-körű elsajátítására a tűzoltók esetében ez szinte lehetetlen feladat. Nem véletlen, hogy az egyes szakterületekre egyedi képesítési követelményt írtak elő, csakúgy, mint a beavatkozó állomány egyes szerkezelőinek. A szabályzatok többsége megtanulható, de ahogyan egy tanáromtól hallottam egykor, nem a szabványokat kell kívülről megtanulni, hanem tudni, hogy mit, hol találunk meg benne. Ezzel egyidőben persze ma már számos olyan eszköz is növelheti a beavatkozók biztonságát, melyek használatával jelentősen könnyebben lehet felügyelni a tűzoltók munkáját, így saját maguk is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. [4] Ez a magabiztosság elengedhetetlen egy döntéshozónál. Önellenőrző-lista támogatás A paksi atomerőmű tűzoltóságánál folytatott kutatói és fejlesztői munkám során találkoztam az egyik legötletesebb döntéstámogató fejlesztéssel, melyben egy tűzoltásvezető a káreset, vagy gyakorlat során a végrehajtandó feladatokat védőruhájának fényvisszaverő csíkjára jegyzetelte fel címszavakban, melyet a beavatkozás során tudott használni. E módszer mint döntéstámogató eszköz szűk körben alkalmas volt a feladata ellátására. Ha azonban a teljes TMMSZ-t fel szerettük volna rögzíteni egy védőruhára, akkor bizony kevés lett volna a hely. Böhm Péter, az Atomerőmű Tűzoltóság vezetője csoportjával papíralapon kezdte meg a végrehajtandó feladatok úgynevezett checklisten történő feldolgozását. Ezt a módszert az osztrák tűzoltóknál már évek óta használják, GAMS néven. A GAMS egy német mozaikszó, melynek lényege a feladatok fontossági sorrendben történő csoportosítása, melyet egy lemosható táblán végrehajtás után kipipálnak. Jelentése: G veszélyek felismerése, A terület lezárása, M emberélet-mentés, S speciális erők igénylése, alkalmazása. Az atomerőmű tűzoltóságán használt papír alapú önellenőrző listák (checklistek) bővített témakörben történő kidolgozása és automatizálása, a TMMSZ újraértelmezésével és bővítésével megoldást jelentett a bevetéstaktikai alapelvek elsajátításában. [5] Kirov Attila tű. százados a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tűzoltási és mentési szakcsoportvezetője, valamint Praksz György tű. alezredes a tűzoltási és műszaki szakcsoport tanára feldolgozta és csoportosította az egyes káresettípusoknál végrehajtandó feladatokat, elkészítve a fontossági rangsorolást is, melyet követően elkészült az osztrák GAMS-hoz hasonló, számítógépen működő önellenőrző lista. A program bizonyíthatóan segíti a káreset felszámolásának vezetőjét, hiszen az egyes feladatok végrehajtását másodperces pontossággal naplózza, így később is visszakereshető a beavatkozás elemzésénél. Az egyes feladatok egyszerűen, kattintással végrehajthatók, vagy a döntéshozó a feladat mellőzéséről, úgynevezett passzolásáról is dönthet. A módszer mind a gyakorlás, mind pedig éles bevetések során is alkalmazható, platform-függetlenül, számítógépen, táblagépen, PDA-n, PNA-n vagy okostelefonon futtatva. Adatbázisok létrehozása A különböző káresetek felszámolásához természetesen eltérő információk feldolgozása szükséges, hiszen egy veszélyes állat felismeréséhez és egy vegyi anyag azonosításához is más és más nyilvántartás áll rendelkezésre. A vegyi anyagok, vagy veszélyes anyag-szállítmányok azonosítása egyszerű, ha ismerjük az egyezményes azonosítást jelentő UN számot, ugyanakkor egy ismeretlen anyag azonosítására már nehezebb olyan programot találnunk, amely a mérési eredmények alapján próbálja azonosítani az anyagot. Ennél jóval egyszerűbb feladat egy veszélyes állat beazonosítása, mint például egy kígyó, vagy pók, amelyek szabadon vagy terráriumból megszökve felbukkanhatnak lakókörnyezetünkben, ilyen adatbázis mégsem készült korábban. Az adatbázis-kezelő rendszerek feldolgozva a rendelkezésre álló adatokat különböző szűrések és lekérdezések segítségével másodpercek alatt képesek választ adni a feltett kérdésre, ehhez azonban megfelelő nyilvántartások szükségesek. Az adatbázisok katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TANULMÁNY 7

többsége már létezik, csupán a feldolgozáshoz szükséges elérés hiányzik, amelyek térinformatikai feldolgozással, vagy egyszerű szűrésekkel képesek lennének támogatni a tűzoltók munkáját. A tűzcsapok nyilvántartása, GPS koordinátákkal kiegészítve bármely navigációs rendszeren használható és megjeleníthető egy káreset során, amennyiben oltóvíz-szerzési lehetőséget keresünk, de a lakosságvédelmi intézkedések, kitelepítések során egyszerűen lekérhetők lehetnének az önkormányzatoknál bejelentett lakosság adatai. A komplex támogatáshoz szükséges adatbázisok köre hatalmas, egyben kezelni szinte lehetetlen, mégis csak a kapcsolat létrehozása, az átjárók biztosítása szükséges a közös feldolgozás érdekében. Ez a folyamat látható módon elindult, s csupán idő kérdése, hogy mikor válik elérhetővé valamennyi szükséges adat a munkához. Kárhelyszíni számítógépek A tűzoltók beavatkozásainak irányítására visszatérve ismét felmerül a kérdés, hogy elegendő-e, hogy a rendelkezésre álló adatbázisok és információk feldolgozása a műveletirányítási központokban történik, hiszen a döntés meghozatalára jogosultak a kárhelyszínen tartózkodnak. A KMSZ feladatának végrehajtásához elengedhetetlen a kárhelyszíni informatikai támogatás. Paksi példa A kárhelyi informatikai támogatás egyik legkiválóbb kísérlete az atomerőmű tűzoltósága által életre hívott mobil vezetésirányítási pont. A járművön kialakított 3 monitoros szünetmentes tápegységekkel ellátott nagykapacitású számítógép GSM, vagy műholdas internetkapcsolattal tökéletes kárhelyszíni támogatást biztosíthat, azonban az eszköz kivitelezési költsége ebben a formában rendkívül magas. Egy hordozható eszköz ugyanakkor már elérhető áron képes az asztali számítógépekkel azonos feladatok végrehajtására. Parancsnoki táblagép Commander Tablet Az angol tűzoltók által rendszeresített úgynevezett Commander Tablet (parancsnoki táblagép) kifejezetten tűzoltók és életmentők számára kifejlesztett vízhatlan és ütésálló kivitelű speciális informatikai eszköz. A táblagép dokkoló-egysége révén a gépjármű akkumulátoráról tölthető, 4 óra üzemidőt biztosító cserélhető akkumulátorral van ellátva. Beépített GPS műholdvevő biztosítja a navigációs feladatok, illetve egyéb helymeghatározásokra való alkalmazhatóságot. Elérhető beépített 12 megapixeles kamerával, amely a káreset során videók és fényképek készítését teszi lehetővé anélkül, hogy újabb eszközt kellene üzembe helyezni. Az eszköz érintőképernyős, valamennyi operációs rendszerrel működőképes, csakúgy mint a hagyományos hordozható számítógépek, súlya alig éri el a 1,5 kg-ot. Vezeték nélküli hálózati csatlakozási lehetőségek (Bluetooth, Wi-fi) és szélessávú GSM kapcsolat létrehozására egyaránt alkalmas, melynek köszönhetően internetes, vagy online hálózaton elérhető adatbázisok elérésére is alkalmas. A számítógépek kiválasztásánál rendkívül sok feltételt kell vizsgálni, így például a kis helyfoglalást és az alacsony fogyasztást, mely előtérbe helyezhetné a tenyérnyi méretben megvásárolható úgynevezett mini-pc számítógépeket, melyek gyorsasága és paraméterei az asztali számítógépekkel csaknem azonos, ugyanakkor helyhez kötött és monitor, vagy egyéb kivetítő eszköz csatlakoztatását teszi szükségessé. Ez a technológia elsősorban mobil laborok támogatására hasznos. A hordozható számítógépek többségénél az alapvető gyenge pontot a kézben tartott használat nehézségei jelentik, hiszen egy felnyitott monitorral üzemelő laptoppal nem könnyű közlekedni. Kárhelyszíni vezetésirányítás A tűzoltásvezető számára elérhető adatbázisok mellett, nagykiterjedésű eseményeknél, illetve nagy beavatkozó erő bevetésénél igen fontos lehet a kárhelyszínen történő tájékozódás támogatása. A tájékozódás nem csupán a műholdas helymeghatározást jelenti, bár kétségkívül hasznos lenne, ha a tűzoltásvezető térképen is látná a beavatkozók elhelyezkedését, de erre sajnos még várni kell (erre vonatkozóan van Rendelkezésre álló szerek a monitoron kialakított megoldás szerk.), ugyanakkor akadálytalanul vizualizálhatóvá tehető a bevetett erők és személyi állomány hierarchikus elrendezése, amely akár a kapott feladatok, a hívónevek, vagy egyéb információkkal is kiegészíthetők. A beavatkozók létszámától, valamint a végrehajtandó feladatok összetettségétől függően a tűzoltásvezető döntése alapján változhat az irányítás módja alapirányítást, csoport- vagy törzsirányítást választva. 8 TANULMÁNY 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Azonnali képet kaphatnak Tájékozódás és adatfeldolgozás Egy összetett beavatkozásnál szinte átláthatatlanná válhat a résztvevők munkája, azonban egy központi adatbázis elérésével másodperc pontosságú képet kaphatunk a beavatkozókról. A Google API szolgáltatás révén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok eseménytérképeihez hasonlóan akár háromdimenziós térképen, a domborzatok, épületek és más tereptárgyak között is megtekinthetjük a bevetés helyszínét anélkül, hogy bejárnánk a területet. Ha a központi adatbázis megfelelő formában van kialakítva, akkor bármely informatikai eszközzel, így akár egy mobiltelefonnal is lekérdezhetünk adatokat, vagy a Google szolgáltatásaival megtekinthetjük a káreset helyszínét. Az események rögzítése másodperc pontosságú naplózással, digitális hang- és képrögzítéssel [6] egy komplex és részletes dokumentálást tesz lehetővé, amely a későbbi elemzésekhez vagy akár az aktuális kárfelszámolás irányításához is felhasználható. katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TANULMÁNY 9

Segítséget kérni nem szégyen! A támogatás több mint segítség! Nap mint nap bizonyítjuk az informatikai modellezések, a térinformatikai lehetőségek hasznosíthatóságát. Az igény a döntéstámogatásra rendkívül magas, hiszen kényelmesebbé és egyszerűbbé teszi mindennapjainkat, azonban pont ez a kényelem az, ami miatt mindenki csak hátradőlve várja a fejlődést. Napjainkban a vezetésirányítás a vállalati menedzsment részét képező alaptevékenységek között kapott helyet, s annak ellenére, hogy a katasztrófavédelem egy speciális feladatokat ellátó rendvédelmi szerv, a minőségirányítás és a szabályokra épülő stratégiák szerinti munkavégzés elengedhetetlen feltétele az egységes feladatellátásnak. A központilag kidolgozott protokollok és szabályozók, valamint a beavatkozást elősegítő egységes szoftver kidolgozása lehetővé teszik a hatékony vezetésirányítást. Az első mérföldkövek a műveletirányítási központok, és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatok már megvannak. A háttérmunkát végző megyei főügyeletek döntéstámogató rendszerekkel való ellátása megvalósítható, ugyanakkor a kárhelyszínen vezetői feladatokat ellátók, mint irányítók, a káresetek helyszínén kényszerülnek azonnali döntéseket hozni. A döntéstámogatás komplex rendszeréből így semmilyen formában nem szabad kihagyni a beavatkozás helyszínén tartózkodó vezetőket, ugyanakkor egy központi adatbázis, szerver-kliens szintű kezelése teszi a leginkább működőképessé az országos szintű egységes adatfeldolgozást. Felhasznált irodalom [1] Tóth Péter: A Híradóügyelet helye, szerepe a tűzoltóságok munkájában 2008. PTE, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Diplomamunka [2] Véry Zoltán: Mi lesz veled Controller? Letöltve: 2012.05.01. Menedzsment Fórum, http://blog.mfor.hu/controlling/2158. html [3] Kádár Pál: A Magyar Honvédség új szervezetéhez kapcsolódó felső szintű vezetés-irányítás jogi keretei, Hadtudomány On-Line Folyóirat, XVIII. évfolyam 3-4. szám 2008. november [4] Pántya Péter: A tűzoltói beavatkozás biztonságának növelése zárttéri tüzeknél, Letöltve: 2011.06.19. Hadmérnök On-Line, VI. évfolyam 1. szám 2011. március. http://portal.zmne.hu/ download/bjkmk/kmdi/hadmernok/2011_1_pantya.pdf [5] Heizler György tű. ezds.: Bevetés-taktikai alapelvek veszélyes anyagoknál, Védelem OnLine 2010, http://vedelem. hu/letoltes/tanulmany/tan338.pdf [6] Dr. Nagy Lajos Noskó Zsolt: Látni és látszani! Ez nem lehet kérdés. Védelem, HU ISSN 1218-2958, 2010. XVII. Évolyam 4. szám 42-44. o Noskó Zsolt tű. mk. őrnagy, hivatalvezető Nógrád megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Salgótarján 10 TANULMÁNY 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Dr. En d r ő d i Is t v á n A magyar önkéntes polgári védelmi szervezetek szerepe az új katasztrófavédelmi törvény alapján A polgári védelem szerepe a biztonságos élet- és munkakörülmények fenntartása, amelyet az ország biztonsági rendszerébe integrálva a megelőzés, a védekezés és a helyreállítás egységes feladatrendszerében hajt végre. Helye a rendvédelmi feladatok között van, szoros együttműködésben a lakosságtól a közigazgatáson át a vállalkozói és karitatív szerveken keresztül a társadalom minden szereplőjével. Mit jelent ez a gyakorlatban? A szükséges változás Ma a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem az egyik legaktuálisabb nemzeti feladat Magyarországon. A közvélemény, a politikai és szakmai vezetés megkülönböztetett figyelmet fordít rá, ami meghatározza az ország fejlődését, és alapvetően befolyásolja az állampolgárok életét. Mára már világossá vált, hogy a biztonság nem egyszerűen műszaki probléma, hanem komplex társadalmi kérdés, nem egyszerűen helyi vagy egy-egy szakmát érintő feladat, hanem globális ügy, és nem számíthatunk rövid távú probléma-megoldásokra, csak elhúzódó, hosszú távú kihívásokra. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem nem csupán fontos és alapvető emberi és nemzeti érték, hanem egyben nemzetközi érdekeket is szolgál. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai is bizonyították, hogy nélkülözhetetlen a védelmi igazgatás területi és helyi szintjén az irányítási jogosítványok megújítása annak érdekében, hogy a szükséges megelőző intézkedések meghozatala szervezettebben, gördülékenyebben történjen. Fontos, hogy közvetlenül az adott eseményt megelőzően Gyakorlati problémák Azt, hogy a védelemigazgatás rendszerén változtatni kell, több esemény, a többi között a 2010 késő tavaszán, kora nyáron kialakult árvízi helyzet tette egyértelművé, amelynél fejetlenség, a szakértelem, pénz, eszköz és a bevethető személyi állomány hiánya mutatkozott meg, következésképpen hatástalan és szétforgácsolt védekezés zajlott az érintett megyékben. Kiderült, hogy az egyes települések nem rendelkeztek elöntési tervvel, a meglévő kitelepítési és befogadási tervek rosszak voltak, nyomokban sem volt fellelhető a gyakorlatiasság és a tervszerűség. További hiányosságokra derített fényt az októberi vörösiszap-katasztrófa, például arra, hogy a tározók közvetlen közelében lévő településeken nem készült kockázatelemzés, azokat nem sorolták veszélyességük szerint. Összességében az látszott, hogy az egyes ügyeknek nincs gazdája, olyan felelőse, aki baj esetén, számon kérhető lenne. megszülessenek azok az intézkedések és döntések, amelyek segítségével könnyebben és gyorsabban kezelhetők a veszélyhelyzetek. A polgári védelmi tevékenység megújítása Az utóbbi 10 évben a hazai polgári védelem a katasztrófavédelem integráns része lett. Ugyanakkor a jelentősebb erőt igénylő események tapasztalatai, az egyik legsürgetőbb feladattá tették, hogy a mennyiségi felülvizsgálat mellett, minőségileg kerüljenek átalakításra a polgári védelmi szervezetek. E fejlesztést két egymást erősítő elem biztosíthatja, egyrészt az önkéntesség alkalmazása, másrészt a történelmi hagyományokon alapuló köteles polgári védelem működtetése. Az alapos elemzés és értékelés, valamint a NATO és az EU irányelveit és elvárásait, és természetesen a magyar nemzetgazdaság teherbíró képességét is figyelembe vevő előkészítő munka nyomán a védelmi igazgatási rendszer megújításával, egy szakmailag megalapozott, átlátható és finanszírozható, a valós élethez igazodó rendszer jött létre. Kiemelten fontos volt a 2011. év során a polgári védelmi szakterületen a jogi alapok megteremtése, ez 62, a tevékenységet érintő jogszabály módosítását jelentette. A helyzet megoldására Magyarország Alaptörvényéből adódóan, a 2011 októberében elfogadott 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl, és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály (KAT) megteremtette a lehetőséget az önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályait. Ugyanakkor a köteles polgári védelmi szolgálat biztosítása érdekében szabályozni kellett a polgári védelmi kötelezettség életkori határának módosítását, a polgári védelmi kötelezettség személyes közreműködéssel történő teljesítésének és szolgáltatásnyújtási kötelezettségének szabályozását. Polgári védelmi feladat és szervezet A Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. 1 Polgári védelmi szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az KAT törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el. 2 1 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3..20. 2 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3..21. Köteles polgári védelem A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TANULMÁNY 11

a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben meghatározottak szerint. Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani. A szolgálat elrendelése Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a főpolgármester, valamint a polgármester jogosult. Munkajogi védelem A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár. A köteles polgári védelmi szervezetek országos létszáma 92 ezer fő lenne. Alkalmazhatóságuk első sorban helyi-települési szinten történik, de szükség esetén az egész országra kiterjedne. Megalakításuk szervezeti formája a települési, területi polgári védelmi szervezet (országosan összesen 2920). A polgári védelmi szervezetek elméleti és gyakorlati kiképzést, védőfelszerelést kapnak, ennek elvégzése után vizsgát, és ünnepélyes esküt tesznek. Önkéntes polgári védelem Önkéntes mentőszervezet alatt a különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződést értjük. 1 Az önkéntes polgári védelmi szervezetek alapja a nagy hazai hagyományokkal rendelkező már jól felszerelt civil mentőszervezetek bevonása. A hazánkban működő 94, az igazgatóságokkal együttműködési megállapodással rendelkező, különböző felkészültségű és kiképzettségű, mentési tapasztalattal rendelkező mentőszervezetek, garanciái egy komplex feladatokra bevethető polgári védelmi erőnek, amelynek a vezetői törzsét a hivatásos katasztrófavédelmi szakemberek adják. 1 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 3..20. A reagálás terén a munkának legfontosabb része az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek létrehozása, felszerelése, kiképzése és begyakoroltatása. Ennek során kiemelt szempont, hogy ezek az egységek a veszélyhelyzeti szintet el nem érő feladatokban is képesek legyenek részt venni, hiszen a katasztrófák csak akkor kezelhetők sikeresen, ha az átlagember is felelősséget vállal saját biztonságáért. Azokon a településeken, ahol nincs megfelelő képességű önkéntes polgári védelmi szervezet, vagy a kockázati viszonyok azt indokolttá teszik, ott állampolgári kötelezettségen alapuló köteles polgári védelmi szervezetre továbbra is szükség lesz. Az önkéntes polgári védelmi szervezet országos létszáma 3000 fő lenne. Alkalmazhatóságuk az egész országra kiterjedne. Megalakításuk szervezeti formája, területi polgári védelmi szakalegység (országosan 20). A legkiválóbbakból alakítjuk ki az országos önkéntes mentőszervezetet, melynek létszáma várhatóan 300 fő körül alakul. Speciális rendeltetésű önkéntes mentőszervezetek 1., HUNOR A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság égisze alatt alakul meg a speciális helyzetekben bevethető HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet. 2 A csapat alkalmas lesz a bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófák során jelentkező speciális mentési feladatok ellátására, az elsőként beavatkozók megerősítésére. Magyarországon a HUNOR a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi, külföldön pedig Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi mentőcsapataként végzi majd tevékenységét. Működését Budapesten három órán belül, vidéken 8 órán belül, külföldön pedig 48 órán belül képes lesz megkezdeni. A HUNOR hivatásos mentőszervezet szakfeladata a romok alatt rekedt áldozatok keresése, mentése, szükség szerint elsősegélynyújtás. Földrengés sújtotta területen magától értetődő feladat a műszaki mentés, áldozatok kiemelése, túlélési esélyeik biztosítása. A tervek szerint a Hunor Mentőszervezet létszáma: 210 fő, Törzs+logisztika 18 fő, a kutató-mentő egység 3 váltásban 3*64 fő. (Lásd: Katasztrófavédelmi Szemle 2012/2. szám 53 55. oldal.) 2., HUSZÁR A HUSZÁR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) közepes kutató-mentő csapat, amelyet önkéntes különleges kutató-mentő egységek alkotnak 3. A HUSZÁR csapat vezetését és irányítását nemzetközi bevetés esetén a BM OKF végzi, a csapat a riasztást is tőle kapja. Rendeltetése: Központi rendeltetésű közepes városi kutató és mentőszervezet az ország veszélyeztetettségének megfelelően létrehozott, a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásban bevethető szervezet. Riasztás, mozgósítás, bevetés: A mentőszervezet bevetésre és gyakorlatra történő riasztása, mozgósítása, valamint hazai és nemzetközi szintű bevetése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének döntése alapján történik. 2 www.katasztrofavedelem.hu 3 www.katasztrofavedelem.hu 12 TANULMÁNY 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Képességei: Az ENSZ Nemzetközi Kutatás és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) Irányelvek és Módszertannak megfelelően képesnek kell lennie a következőkre: keresőkutyákkal vagy műszaki kereső berendezésekkel történő kutatás, mentés, beleértve a nagy tömegű tereptárgy megemelésével történő mentést, vasbeton és acélszerkezetek bontása, kötelekkel végzett speciális műveletek, dúcolási szakműveletek, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése, újraélesztési és életben tartási szakműveletek. Egy beavatkozási helyszínen 7 napon keresztül napi 24 órás munkavégzésre való képesség. Bevethetősége: Alkalmazható országos (hazai) szinten, EU-n kívüli és EU-n belüli beavatkozás a lakosság élet-, egészség és anyagi javainak védelme érdekében. Működését a következő intervallumokban kezdi meg: Belföldön: A készenlét elérését követően Budapesten 3 órán belül, vidéken 8 órán belül. Külföldön: Felkészülési idő 24 óra, azt követően a szállítás módjától, a távolságtól, a határon történő átlépések számának függvényében változó. Készenléti ideje: A riasztástól számított 3 órán belül a csapat vezetői állományának, 6 órán belül a csapat többi részének el kell elérni a készenlétet. Alkalmazásba helyezése: A szervezet belföldön minden esetben a kárfelszámolást irányító területi (helyi) szervnek kerül át-alárendelésre. Külföldi alkalmazás során az ENSZ INSARAG Irányelvek és Módszertannak megfelelően az Helyszíni Műveleti és Koordinációs Központ (OSOCC) feladatszabása alapján a Helyi Veszélyhelyzet Kezelési Hatóság (LEMA) iránymutatásainak megfelelően látja el feladatát. Szakfeladata: Romok (például összedőlt épületek, balesetet szenvedett közlekedési eszközök) alatt rekedt áldozatok keresése, lokalizálása és mentése. Szükség szerint elsősegélynyújtás a további ellátás céljából történő elszállításig. Földrengés sújtotta területen a műszaki mentés, áldozatok kiemelése és azok túlélési esélyeinek biztosítása. Komponensei: Vezetés-irányítás (irányítás, kapcsolattartás/ koordináció, tervezés, média/beszámolók, értékelés/elemzés, biztonság). Kutatás (keresés műszaki kereső berendezésekkel és keresőkutyával, veszélyes anyagok kimutatása és elkülönítése). Mentés (bontási műveletek, darabolás, megemelés és mozgatás, dúcolás, kötelekkel végzett speciális műveletek). Orvosi ellátás, beleértve az áldozatok és az egységek tagjai, valamint a keresőkutyák ellátását. Önellátási képesség: Munkavégzés legalább 7 napon keresztül. Tagjai: Nemzeti Minősítésen átesett, köztartozással nem rendelkező, jogilag rendezett hátterű (bejegyzett) önkéntes mentőszervezet tagja. Az önkéntes mentőszervezet rendelkezik együttműködési megállapodással a BM OKF területi szervévvel. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Korm. Rendelet VIII. fejezet feltételeinek eleget tett. 2. számú ábra: A HUSZÁR mentőszervezet felépítése (Forrás: BM. OKF www.katasztrofavedelem.hu) katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TANULMÁNY 13

Szakmai felügyelet, koordináció: A mentőcsapat szakmai felügyeletét és koordinációját, a mentőcsapat tagjainak kiválasztását a BM OKF területi szervének útján a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség látja el, a beosztó határozatok készítését a BM OKF területi szerve végzi. Nemzetközi segítségnyújtás koordinációját a BM OKF Nemzetközi és Jogi Főosztály fogja össze. Létszáma: 103 fő, azaz a vezetés 7 fő és 3 váltásban önkéntes mentőegység 3*32 fő. A HUSZÁR és a HUNOR mentőszervezetek kidolgozták felkészülési programjaikat az ENSZ OCHA ajánlásainak, és a hazai veszélyeztetettség maximális figyelembe vételével. Megtörtént az állomány kiválasztása, orvosi vizsgálata, fizikai, pszichológiai felmérése. Már megkezdődött az állomány felkészítése az októberi INSARAG vizsga letétele érdekében. A felkészítés végén a sikeres vizsga letétele után ünnepélyes eskütételre kerül sor. A feladatok sikerének záloga a 2012. január 1-jén hatályba került új jogszabályok szerinti működés, az erre felkészített állomány, és a felállítandó önkéntes és köteles polgári védelmi erők alkalmazási feltételeinek megteremtése. Az önkéntes mentőszervezetek szervezése során meg kellett velük értetni, hogy az állami szervezet nem kíván beavatkozni a mentőszervezetek autonómiájába, viszont elvárja, hogy vegyék tudomásul az állam felelősségét, és irányítási kötelmét egy katasztrófa helyzetben. Nagyon meglepő volt, hogy a jelentezők közül sokan kiestek a fizikai, és az egészségügyi alkalmassági vizsgán. Összességében megállapítható, hogy az állampolgárok nagyon jóra értékelték a katasztrófavédelem hivatásos szervezetének és a Magyar Polgári Védelmi Szövetségnek az önkéntes és köteles polgári védelmi erők kialakításával a közbiztonság növelésére tett lépéseit. Az önkéntesek szerepe A katasztrófavédelem nemzeti ügy, amelyben a társadalom legszélesebb köre vesz részt. A katasztrófavédelemben jelentős szerep hárul az önkéntes és civil szervezetekre is. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben speciális szakismeretük, felkészültségük alapján rendkívül nagy szükség van. E speciális felkészültségű készenléti egységek különböző szervezeti formában többségük karitatív, társadalmi szervezetként működnek. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van. Feladataikat alapszabályukban meghatározottak szerint látják el. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Három pillér Megállapítható, hogy az első és legfontosabb változást maga az alaptörvény tartalmazza, amely kimondja, hogy mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok elvégzésében részt venni. Ez azt jelenti, hogy a közbiztonság olyan közügy, amelyben az állam felelős az első helyen, de a polgároknak is ki kell venniük a részüket a biztonság megteremtéséből és helyreállításából. Mindez a katasztrófavédelem számára azt jelenti, hogy a jövőben a magyar emberek biztonsága három pilléren nyugszik. Egy erős állami pilléren, amelyben immár egységes, világos alá- és fölérendeltségi viszonyok, felelősségi körök és határozott irányítási rendszer lesz, és hatékonyan reagál veszélyhelyzetben. Fontos tényező a védelem-igazgatásban január elseje óta bekövetkezett változás is. A biztonság második pillérét az állampolgárok bevonhatósága jelenti. Az új jogszabály szerint köteles polgári védelmi szolgálatba állíthatók azok az emberek, akik speciális tudást, vagy speciális felszereléseket birtokolnak (például az orvosok, vízügyesek, mérnökök, statikusok), illetve azok az emberek, akik fizikai erejük, munkabírásuk miatt képesek a védekezésben részt venni. A harmadik pillér pedig az OKF vállán nyugszik. Felhasznált irodalom Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2011. évi XXXVIII. törvény a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. szóló törvény végrehajtásáról 208/2011. (X. 12.) Korm. rendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetésérõl és visszatérítésérõl 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet A katasztrófák elleni védekezés egységes szabályairól Endrődi István (2007). A katasztrófa-elhárításra felkészítő ismeretek RTF jegyzet 2007. Endrődi István: Katasztrófavédelem a karitatív és önkéntes szervezetek együttműködésével, KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMLE 4: pp. 73-100.2000. Endrődi István, Ország Imre: Az Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Európai Fóruma (ECF), valamint a Regionális Partnerségi Együttműködések, POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 1: pp. 128-146.2011. Endrődi István, Orovecz István, Zellei Gábor: A civil (nem kormányzati) szervezetek, önkéntesek bevonásának lehetőségei a nukleáris balesetek logisztikai biztosításába, POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE 1: pp. 174-193. Jackovics Péter: HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása, Katasztrófavédelmi Szemle 2012/2, 53 55. https://katasztrofavedelem.hu/polgárivedelem/2012. Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes PhD., tanszékvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet, Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék 14 TANULMÁNY 2012. 5. szám katasztrófavédelmi szemle

Czo b o l y Ol i v é r At t i l a Ma j o r o s n é Dr. Lu b l ó y Év a Vasbeton szerkezetek tűzállósága Kedvező tulajdonságainak köszönhetően napjainkra a vasbeton az egyik legjelentősebb építőanyaggá vált. Térhódításának egyik oka, hogy nemcsak az egyszerű, de különleges szerkezeteket egyaránt lehet készíteni vasbetonból. 1. Vasbetonszerkezetek tűzállóságának jelentősége A betonösszetétel tervezése hosszú időn át az előírt nyomószilárdság teljesítésére korlátozódott. A növekvő mérnöki kihívásokkal azonban a beton tulajdonságai és tervezésének szempontjai is folyamatosan változnak. Mára a betontechnológiában a tervezett nyomószilárdságon túl a betonok egyéb tulajdonságaira (pl.: várható használati élettartamára, fagyállóságára, tűzállóságára) is nagy hangsúlyt fektetnek. A szerkezetek tűzállósága is egyre fontosabbá vált. Ennek oka lehet az is, hogy az elmúlt évtizedekben számos épület-, alagút- és fúrótorony tűz történt világszerte. Ezek közül csak néhány nagyobb került be a köztudatba. Elég csak az egész világot megrázó New York-i World Trade Center 2001. szeptember 11-i katasztrófájára gondolni. A szakértők vizsgálatai szerint az acél keretvázas épület a repülőgép becsapódását még elviselte volna, azonban a közben keletkezett tüzet már nem. 1. ábra: Madrid Torre Windsor torony [3] Mélygarázs, magas épület, alagút Vasbetonszerkezetek esetén is jelentősen károsodhat a szerkezet egy tűzeset közben. 2004. november 27-én Gretzenbachban (Svájc) keletkezett tűz egy mélygarázsban. A tűz hatására 54 perc után a garázs födéme leszakadt. Az építmény födémátszúródás miatt ment tönkre [1]. A részben vasbeton szerkezetű madridi Torre Windsor torony 2005. február 15-i tűzesetét is gyakran említik épülettüzekkel kapcsolatban (1. ábra). A sors iróniája, hogy a tűz pont a tűzvédelmi berendezések és tűzgátló ajtók beépítése közben keletkezett. Az épület 21. emeletén volt a tűzfészek, ahonnan a legfelső szintig terjedt a tűz; ennek pusztító hatására jellemző, hogy még a 4. emeletig is lejutottak a lángok, mire a tüzet meg tudták fékezni. A jellemzően vasbeton szerkezetű alagutak tervezése során is fokozott figyelmet kell szentelni a tartószerkezetek tűzteherre történő tervezésére, mivel az alagutakban viszonylag gyorsan magas hőmérséklet alakulhat ki. Ezt megtörtént esetek is bizonyítják: a Montblanc-alagútban 1999. március 24-én, míg a Szent Gotthárd-alagútban 2001. október 24-én következett be tűz [4]. Alagúttüzeknél gyakori tönkremeneteli mód a teljes összeomlás mellett a betonfelület réteges leválása is (2. ábra), amit a gyorsan emelkedő léghőmérséklettel lehet magyarázni. 2. ábra: Gotthárd-alagút betonfelületének réteges leválása [5] Az idei évben is több tűzesetről olvashattunk. Többek között Budapest XVIII. kerületében gyulladt ki egy családi ház és a hozzá tartozó két műhely 2012. július 20-án kora este. A tűzben több palack felrobbant, egyet mesterlövészek lőttek ki. A ház mintegy 300 m 2 tetőszerkezete teljes terjedelmében leégett, akárcsak a mellette lévő két, használaton kívüli autószerelő-műhely [7]. A sok tűzeset miatt világszerte kiemelt téma a szerkezetek megfelelő tűzállóságának biztosítása. Európában az EUROCODE bevezetésével kötelezővé vált az épületek tűzállósági méretezése, így 2011 óta Magyarországon a szerkezetek erőtani méretezése, tervezése mellett el kell végezni a tűzállósági méretezést, és tervezést is. Hazai esetek Megdöbbentő adat, hogy Magyarországon 2000. és 2005. között évi átlagban 24 ezernél is több tűzesetet regisztráltak. Ebből 6300-nál több érintett lakóingatlant [6]. 2. Vasbeton szerkezetekben hőterhelés során bekövetkező átalakulások A vasbeton szerkezetekben a tűz hatására a következő változások következnek be [8]: katasztrófavédelmi szemle 2012. 5. szám TANULMÁNY 15