A hatóság döntései (határozat és végzés); a döntések semmissége 1 A hatósági döntés és az eljárás fogalmának kapcsolata A közigazgatási hatósági eljárás lényegét a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendje alkotja. A hatósági eljárás és az annak eredményeként hozott hatósági döntés a közigazgatási eljárások legjelentősebb területe. 2 A hatósági döntés és a közig. jogviszonyok kapcsolata A hatósági döntés(t): a) mint jogi tény keletkeztethet, módosíthat, megszüntethet különböző elméleti alapokon rendszerezhető jogviszonyokat, b) a hatóság eljárási jogviszony keretében adja ki, c) fogalma alapvetően összefügg a hatósági jogviszony tartalmát jelentő jogok és kötelezettségek rendszerével. 3
A hatósági határozat és a végzés kapcsolata A hatósági határozat / A hatóság érdemi döntése a) az a konkrét egyedi közigazgatási hatósági (közhatalmi) aktus, b) amelynek kibocsátásával a hatásköre, illetékessége és az egyéb eljárási feltételek alapján, c) arra jogosult közigazgatási hatóság, d) a hatósági ügy tárgyát képező anyagi jogi normákban foglaltakat értelmezi, érvényesíti, eldönti vagy az alapján megállapít, illetve nyilvántartásba vesz és e) ezáltal kiváltja az anyagi jogszabályban előre meghatározott és célzott joghatást. 4 A hatósági határozat és a végzés kapcsolata a) A hatóság az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést hoz, amely (alaki) eljárási jogi hatással rendelkezik. b) A végzések legfontosabb célja a megfelelő érdemi döntés meghozatalának biztosítása. A végzés 5 A hatósági döntések anyagi jogi hatásai A hatósági döntés anyagi jogi hatása általánosan azon az alapon csoportosítható, hogy a) az anyagi jogi hatás közvetlen vagy közvetett, és b) az ilyen jogi hatású határozat keletkeztet-e közvetlenül vagy közvetett módon anyagi jogviszonyt. 6
A végzés és a jogviszonyok kapcsolata A végzések alapvető jogi hatása az adott eljárási jogviszony módosítása. Léteznek azonban anyagi jogviszonyokat keletkeztető (változtató, megszüntető) jogi hatású végzések is: - pl. a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárást megszüntető, a végrehajtási eljárást elrendelő, stb., valamint - egyéb, a határozat kibocsátását megtagadó végzések. 7 A hatósági döntés és a hatósági eljárási jogviszony keletkezésének kapcsolata A kérelemre induló hatósági eljárás megindításának nem feltétele előzetes hatósági döntés hozatala, mert a hatósági eljárási jogviszony keletkezése a kérelemhez kötődik. A hivatalból indított hatósági eljárási jogviszony keletkezése a hatóság első eljárási cselekményéhez kötődik amely nem feltétlenül hatósági döntés (de lehet az is). A végrehajtásra irányuló hatósági eljárási jogviszony végrehajtást elrendelő végzéssel, tehát hatósági döntéssel jön létre. 8 Hatósági cselekmények és hatósági aktusfajták áttekintése A hatóságok cselekményeit két fő részre oszthatjuk: a) jogi hatást kiváltó közhatalmi (hatósági) aktusok, b) nem jogi hatású egyéb cselekmények. A hatósági döntés a közhatalmi (hatósági) aktusok fő típusa. Viszonyuk: A közhatalmi (hatósági) aktus általános fogalma. 1) hatósági döntés, 2) eljárás-kezdeményező, 3) hatósági intézkedés. A Ket. féle hatósági döntés fogalma. 9
A hatósági döntés jogi hatás szerinti csoportosítása A hatósági döntésnek a jogi hatás szempontjából a Ket.- ben szabályozott eljárásjogi értelemben négy alapvető típusát különböztethetjük meg: határozat, végzés, hatósági szerződés, szakhatósági hozzájárulás. 10 A hatósági határozat A határozat típusai jogi hatásuk alapján: a) anyagi jogi hatású jogot vagy kötelezettséget keletkeztető, módosító, megszüntető b) érvényességi feltételként kiadott c) döntés-felülvizsgálati eljárás eredményeként meghozott (aktusfelülvizsgálati) d) konstatáló / megállapító e) hatósági regisztratív 11 a) eljárási jogviszonyt keletkezető, megszüntető, b) eljárási jogviszonyt felfüggesztő, c) eljárási jogi hatású jogot vagy kötelezettséget keletkeztető, módosító, megszüntető, d) eljárási jogi szankciót kiszabó, A végzés A végzések típusai jogi hatásuk alapján: e) döntés-felülvizsgálati eljárás eredményeként hozott (aktusfelülvizsgálati), f) esetenként anyagi jogi hatású, g) ideiglenes intézkedés tárgyában hozott, h) végrehajtás körében hozott. 12
A hatósági szerződés A hatósági szerződést a Ket. nem nevesíti a határozat fogalmának körében. Tartalma, jogi hatása alapján azonban hatósági döntésnek minősül. 13 Szakhatósági hozzájárulás A szakhatósági hozzájárulás egy másik hatóság határozatának kötelező érvényességi kelléke, így közvetett jogi hatása van a határozattal érintett anyagi jogviszonyok tekintetében. A szakhatóság közigazgatási anyagi jogi jogszabályok egyedi esetre történő értelmezését és alkalmazását végzi, miközben érdemi döntést hoz egy más eljáráson belül. 14 Eljárást kezdeményező aktus Jogi hatása: az a szerv, amelynek eljárását kezdeményezték köteles az eljárást megindítani, tehát hatósági aktus eljárási jogviszonyt hoz létre ügyfél és hatóság között. 15
Hatósági intézkedés A hatósági intézkedés a hatóság nevében hatósági intézkedés tételére jogosult személy szóbeli aktusa, amelyet a jogalany köteles azonnal teljesíteni. Általában a hatóság köztisztviselője = természetes személy 16 Döntések és a mérlegelés A közigazgatási szerveknek bizonyos mértékű cselekvési, döntési szabadsággal kell rendelkezniük a közigazgatási funkciók hatékony, eredményes, megfelelő időn belüli ellátása érdekében. A döntési szabadság mértékétől függően a hatósági döntések körében két fő csoportot lehet megkülönböztetni: a) jogilag teljesen kötött (mérlegelési lehetőség nélküli), b) érdemi mérlegelés alapján (mérlegelési jogkörben hozott). 17 A hatósági döntés formája és tartalma általában A Ket. részletes szabályokat tartalmaz a hatósági döntés formai és tartalmi elemeire vonatkozóan, amelykől eltérni csak a kifejezetten meghatározott esetekben és módon lehet. Határozat/Végzés Alakszerű Nem alakszerű /alakszerűtlen Teljes Egyszerűsített 18
A határozat fejrésze, azonosító része Alakszerű teljes határozat Rendelkező rész Az indokolás Záró, hitelesítő rész 19 A határozat fejrésze, azonosító része Alakszerű teljes határozat a) Az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) az ügyfél nevét és lakóhelyét / tartózkodási helyét, c) az ügy tárgyának megjelölését. 20 Alakszerű teljes határozat Rendelkező rész Jogorvoslati tájékoztatás: c) a fellebbezés / keresetindítás és határidők A döntés: a) az ügy érdemében hozott, b) szakhatóság megnevezése és állásfoglalása. a. Eljárási költségek: d) költségtérítés / munkadíj összege e) eljárási költségek viselése, Végrehajtás / teljesítés: f) a fizetési kötelezettség megfizethetősége, g) a kötelezettség teljesítésének határnapját / határidejét és a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, h) az azonnali végrehajthatóság atóság tényét. 21
Alakszerű teljes határozat Az indokolás Az alkalmazott anyagi / eljárási jogszabályokhoz kapcsolódó jogi indokolást: f) jogszabályhelyeket, g) a hatáskört és illetékességet megállapító jogszabályra történő utalás. Ténybeli indokolás: a) a megállapított tényállás / bizonyítékok, b) a mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, c) a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket, d) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, e) az alkalmazott lefoglalás indokait. 22 Alakszerű teljes határozat Záró, hitelesítő rész a) a döntéshozatal helye / ideje, a döntés kiadmányozójának neve, hivatali beosztása, b) a döntés kiadmányozójának aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata. 23 Alakszerű egyszerűsített határozat A Ket. szabályai által pontosan meghatározott tartalmi és formai elemek mellőzhetők a teljes határozat alaki kellékeihez képest, megengedett: a) a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú határozat ellenérdekű ügyfél hiányában, b) az egyezséget tartalmazó, jóváhagyó határozat esetében, c) az ún. indokolás időleges mellőzési lehetősége esetében. 24
Nem alakszerű (alakszerűtlen) határozat Nem köteles a hatóság az alakszerű határozatokra vonatkozó alaki kellékekkel külön dokumentumba foglalni. Esetei: a) Jegyzőkönyvbe foglalt határozat. b) Ügyiratra feljegyzett határozat. c) Jogszerű hallgatással hozott határozat (Ket/Mód/71..) d) Okiratba foglalt határozat. 25 Végzések csoportosítása a jogorvoslatok szempontjából Elhatárolhatók azok a végzések, amelyek a) ellen önálló fellebbezésnek van helye, és b) a határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadhatók (önállóan nem fellebbezhetőek). Önállóan fellebbezhető végzések pl.: az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, az eljárási költség összegét megállapító, a végrehajtást megszüntető. 26 A döntés kijavítása és kicserélése A Ket. Eredetileg a jogorvoslatok között szabályozta, az átfogó módosítás óta a döntések között szerepel 81/A.. A hatóság hivatalból vagy kérelemre végzi Kijavítás: nem új határozat => nincs jogorvoslat Kiegészítés: új határozati rendelkezés=> jogorv. Kicserélés: ha terjedelme a kiegészítés, új határozatnak minősül => jogorvoslat van 27
Semmisség a közigazgatási hatósági eljárásban A közigazgatási hatósági ügy intézése tehát anyagi jogi szabályok érvényre juttatása az eljárási törvények alkalmazásával. Az eljárás során elkövetett törvénysértés anyagi jogi vagy eljárási jogi lehet. a) Anyagi jogszabály megsértése = érdemben hibás döntés. b) Eljárási jogszabály megsértése = a hatóság helytelen eljárása, tekintet nélkül az anyagi jogszabályok alkalmazására. - Relatív eljárási hiba Kisebb súlyú Orvosolható Nem orvosolható / - Abszolút eljárási hiba A közigazgatási hatósági eljárás lényegét érinti Soha sem orvosolható (Ket. 121. ) 28 A semmisségi okok Dogmatikailag: Fórumhibák Kriminalitás Ignorantia curiae Más törvény rendelkezése 29 A fórumhibák (a törvényes hatóság hiánya): A semmisségi okok a) Ket. 121. -a (1) bek. a) és b) pontjai: - magyar hatóság joghatósága kizárt, vagy, - a hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiánya. b) Ket. 121. -a (1) bek. c) pontja: - szakhatóság megkeresésének hiánya, ill. állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása. c) A 121. -a (1) bek. e) pontja - a döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes ill. nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány. 30
Kriminalitás (a döntés befolyásolása bűncselekmény által) A semmisségi okok - Ket. 121. -a (1) bek. d) pontja: a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta. Ignorantia curiae (a bíróság döntésének figyelmen kívül hagyása) - Ket. 121. -a (1) bek. f) pontja /109. (3)-(4): A hatóság a bíróság érdemi határozata után ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett eljár és döntés hoz. 31 A semmisségi okok Más törvény rendelkezése - Ket. 121. (2) bek.: törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősíthet. 32 A semmisségi okok jogkövetkezménye és időbeli alkalmazhatósága A semmisségi ok jogkövetkezménye a döntés megsemmisítése, kivételek: - bírói döntés, - időmúlás: a) Jogerőre emelkedésétől számított 3 éven - belül: minden korlátozás nélkül, - túl: a megsemmisítés nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat. a b) Jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül: ha döntés kötelezettséget megállapító / jóhiszeműség(!). c) Időbeni korlát nélkül: a döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta / jóhiszeműség(!). 33
A megsemmisítés eljárási következményei A hatóság döntését megsemmisítő hatósági határozattal szemben jogorvoslatnak van helye, de ha végzéssel semmisíti meg és utasítja új eljárárásra a semmis határozatot hozó szervet, a végzés ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A hatóság döntésének megsemmisítése esetén rendelkezni kell a járulékos kérdésekről: - a kialakult helyzet rendezése - költségtérítés - a járulékos kérdések rendezéséről szóló határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. Ha a megsemmisítő döntést jogorvoslattal megtámadják, akkor a járulékos kérdéseket rendező eljárást fel kell függeszteni. 34 A semmisség és az időmúlás Figyelembe vehető semmisségi ok Bármelyik (fórumhiba, kriminalitás, ignoratia curiae) Bármelyik (fórumhiba, kriminalitás, ignoratia curiae) Csak kriminalitás Határozat (jogerős) 3 év 5 év Egyéb feltétel Nincs Ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot (joghátrányt: mindig, nem jóhiszemű: mindig) Ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot (joghátrányt: mindig, nem jóhiszemű: mindig) 35 Köszönjük a figyelmüket. 36