Ökoturizmus. Ökoturizmus. Elérhetőség. Félév menete. Órákon való aktív részvétel Beadandó dolgozat készítése Jegymegajánlás zh-ból

Ökoturizmus Ökoturizmus Oktatási segédlet Készítette: Tóth Éva Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető 1 Tóth Éva tanársegéd 2 Elérhetőség Félév menete Dr. habil Kocsondi József A Épület II. emelet agt@georgikon.hu Tel.: 83/ 545-207 Tóth Éva A Épület II. emelet, 202. szoba te@georgikon.hu Tel.: 83/ 545-208 Órákon való aktív részvétel Beadandó dolgozat készítése Jegymegajánlás zh-ból 3 Tóth Éva-Ökoturizmus 4

Dolgozat formai követelményei Dolgozat témája: lakóhelyemen található ökoturizmus bemutatása Tartalomjegyzék Bevezetés (max. fél oldal) Tárgyalás Befejezés (max. fél oldal) Irodalomjegyzék 12-es betűméret, max. 1,5-es sortáv Margók: max. 2,5 cm Max. fél oldal I. Bevezetés Miről fog szólni a dolgozat /rövid összefoglalás/ Érdekes, figyelemfelkeltő Tóth Éva-Ökoturizmus 5 Tóth Éva-Ökoturizmus 6 II. Tárgyalás III. Befejezés A dolgozat fő része Lényegi elemek Részletesen, logikusan tagolva Saját kutatások Módszerek Eredmények Max fél oldal Eredmények rövid ismertetése Összefoglalás Levonható következtetések Saját vélemény Tóth Éva-Ökoturizmus 7 Tóth Éva-Ökoturizmus 8

Követelmény Képek beszúrhatók, de terjedelmük nem haladhatja meg a 2 oldalt Melléklet csatolható Táblázatok, diagramok megjelenítése előnyös Irodalomjegyzék, források megjelölése kötelező Áttekinthető, logikusan felépített dolgozatot várunk! Tóth Éva-Ökoturizmus 9 Tartalomjegyzék: Cím Bevezetés.. Tárgyalás...... Befejezés...... Irodalomjegyzék/ források: 1... 2... 3... Mellékletek Készítette: Tóth Éva-Ökoturizmus 10 Gyakori hibák Hiányzik a tartalomjegyzék vagy az irodalomjegyzék 8 oldal tele képpel 2 oldalas vagy 25 oldalas dolgozat Más-más betűtípus használata Plágium Nincs oldalszám Nincs összefűzve, összetűzve Nincs saját megjegyzés, vélemény Általános turisztikai ismeretek Tóth Éva-Ökoturizmus 11 12

Előadás áttekintése-vázlat A turizmus fogalma A turizmus fejlődéstörténete A turizmus jellemzői A modern turizmus kialakulásának okai Turizmusformák A turizmus fogalma A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok, és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel. 1989. hágai világkongresszus 13 14 A turizmus fejlődéstörténete A turizmus fejlődésének főbb szakaszai az emberiség fejlődésének főbb szakaszaihoz, illetve a technika elsősorban a közlekedés fejlődésének állomásaihoz igazodik. ÓKOR üzleti, hivatással járó és vallási célzatú utazások A főníciaiak, a kínaiak, a görögök és a rómaiak egyaránt aktív kereskedelmet folytattak. A kiterjedt birodalmak igazgatása is gyakori utazással járt. 15 Vallási ünnepek, zarándoklatok Kr. e. 776 óta olimpiai játékokra a görögök szabályosan szervezték a közönséget : hírnökök járták be a vidéket A római birodalom kitűnő feltételeket alakított ki az utazáshoz: a nagyszerű úthálózat, fogadók és az utazás biztonsága. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, fesztiválokra, szentélyekhez vagy rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részét képezték, sőt gyakori volt a külföldi utazás is, elsősorban Egyiptomba és a Közel-Keletre. A 19. sz. közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem találni példát! 16

KÖZÉPKOR A középkor feudális társadalmára a helyhez kötöttség jellemző. A legnagyobb tömegeket a zarándoklások mozgatták meg. Szabadidő az ünnepektől eltekintve a középkorban nem létezett : a munka és a szabadidő nem a termelési folyamat, hanem a társadalmi hovatartozás szerint vált külön. A földhöz kötött jobbágy élete a munka, a földesúré a szabadidő eltöltése volt. Az egyetemek között a kor vége felé meginduló tanár- és diákcsere, valamint a céhlegények szakmai felkészülését elősegítő külföldi vándorlások. Mindez együtt sem adott azonban számszerűleg jelentős forgalmat, a társadalom alapvetően földművelőállattenyésztő, következtetésként inmobil volt. 17 ÚJKOR A szárazföldi közlekedés fő eszköze hosszú ideig a lassú, kényelmetlen és drága lovas szekér volt. A Komárom megyei Kocs községben a 13-14. sz. fordulóján hozták létre a könnyebb, kényelmesebb, és gyorsabb lovas kocsit, mely hamarosan elterjedt az egész földrészen. A postakocsit már a 17. században vezették be. A polgárosodás kifejlődésével új közönség és a turizmus új formái jelentek meg. Az első nagy divatot a gyógyfürdők jelentették. Igazi népszerűségét a 17. században érte el. A következő században már inkább a tengervíz és a levegő egészségügyi előnyeinek hódolnak az angolok. 18 A korai 17. század, I. Erzsébet kora, fiatal nemesek: tanulmányaik teljessé tétele a kontinensen tett hosszabb körutazással. Később más, alacsonyabb szintű társadalmi rétegek is átvették, hogy egy úriember neveléséhez a Grand tour az európai szárazföld kulturális központjainak a meglátogatását magában foglaló körutazás hozzátartozzék. A Grand tour hatásai között a szakirodalom egyrészt a résztvevők kulturális gazdagodását, másrészt a túrában szereplő városok elsősorban Párizs, Velence, Firenze, Róma, majd Aix-en-Provence, Montpellier és Avignon image-ának megalapozását emeli ki. A Grand tour résztvevői számára a 19. századig külön turisztikai szolgáltatások nem álltak rendelkezésre. 19 Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora A 18. sz. vége felé kibontakozó ipari forradalom a modern tusizmusnak is megteremtette az alapjait. A gazdaság fokozódó iparosítása egyrészt a lakosság számának növekedését, másrészt a társadalom szerkezetének átalakulását vonta maga után. Megindult a városiasodás, ami a falusi lakosság arányának csökkenésével járt. A korszakot (19. sz.) a közlekedési technika forradalma vezeti be: a gőzgép felfedezése / James Watt, 1778/, a gőzhajó, majd a gőzmozdony létrehozása / R. Fulton, 1807, ill. G. Stephenson, 1817). Az első vasútvonal 1825-ben Stockton és Darlington között épült meg. 20

A vasutak először a kereskedelmi utazókra összpontosítottak, hamarosan felfedezték azonban a kirándulókban rejlő új közönséget és kedvezményes árakat, tarifákat vezettek be. Az igazi szakmai újdonságot Thomas Cook vezette be 1841-ben. Mint egy társaság ( a South Midland Temperance Association ) titkára kirándulást szervezett a társaság tagjainak. Thomas Cook a szervezett csoportos kirándulást hozta így létre, amely a későbbi tömegturizmusnak vetette meg az alapjait. Nagy szállodaépítési korszak vette kezdetét. A szolgáltatások dolgozói számának és arányának a növekedése jellemző a mezőgazdaság rovására. 21 Belföldön fellendült a családi utazás a tengerpartra, ahol az üdülőhelyeken a klasszikus szolgáltatások mellett jelentős szórakoztató ipar is kifejlődött. Új közlekedési lehetőség a mélytengeri gőzhajózás. A 19. sz. vége felé a kerékpár felfedezése és elterjedése jelentett új színfoltot a turizmus számára is. Megszülettek a mozgó kirándulások és üdülések. A fényképezés is népszerűvé vált a turisták körében, aminthogy állandósult az útikönyvek iránti kereslet is. A 19. sz. végén már megszülettek azok a találmányok, melyek meghatározták a 20. sz. első felének turizmusát. N. A. Otto 1876-ban feltalálta a robbanómotort és K. Benz 1885-ben megalkotta a motorgépkocsit. A Wright fivérek 1903-ban hozták létre a repülőgépet. 22 A 20. század gépkocsi, a repülőgép és a tömegturizmus kora Az első világháború a turizmus fejlődési folyamatát is megszakította és a legtöbb országban az útlevél bevezetéséhez vezetett. A nemzetközi turizmus a két világháború közötti időszakban 1929-be érte el csúcspontját. a személygépkocsi, majd az autóbusz elterjedése megszüntette a vasút monopóliumát. A diadalmaskodó személygépkocsi hatása az utazási szokásokra sokrétű. A hajót 1958-tól kezdődően a repülőgép szorította Tömegturizmus A repülőgép napjainkban meghatározó a hivatásturizmus és az interkontinentális utazások területén. Az autóbusszal együtt domináló szerepe van az intraregionális, szervezett csoportos turizmus lebonyolításában. Döntő változást hozott a turizmus feltételrendszerében a fizetett szabadság jogának törvénybevétele a második világháború előestéjén. A második világháború után történelmileg rövid időszakban bekövetkezett, példa nélküli tudományos, technikai, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változások kihatottak az emberi élet minden területére. Az ember oly gyorsan változtatja környezetét, hogy egyre nehezebben tud alkalmazkodni hozzá. Az alkalmazkodás igénye és egy új, dinamikus harmónia keresése új jelenségeket hív életre, ezek egyike a turizmus, amely az eltelt néhány évtized alatt vált tömegjelenséggé. 23 24 ki.

Az 1973. évi olajválság új szakaszt nyitott a turizmus történetében is, megdrágította a közlekedést. Nyilvánvalóvá vált, hogy a turizmus fejlődése nemcsak mindenki számára előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, hanem negatív hatásokat is gyakorolhat a fogadóterületek természeti és kulturális környezetére. A hivatásturizmus, rokonlátogatások, zarándoklások, vakációs utazások mellett egyre nagyobb fontosságra tesz szert mindenütt a lakosság hétvégi utazása és a napi helyváltoztatások tömege is. 25 1980. Manilai nyilatkozat hangsúlyozza a belföldi turizmus kiemelkedő szerepét és a turizmus sokoldalú jelentőségét minden nemzet számára. a turizmus nem csupán gazdasági kategória, hanem jelentős politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező, fontos környezeti hatásai vannak és alapvető szerepe van az élet minőségének alakulásában. A Manilai Nyilatkozat határozta meg a kormányok felelősségét a turizmus fejlesztésében. 26 1989. Hágai Nyilatkozat a turizmus ellenőrzött fejlesztésére hív fel, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy azt a nemzeti fejlesztési stratégiák is tartalmazzák. nyilatkozatban a szakképzésnek, valamint a turisták biztonságának fokozott igénye. A nyilatkozat legfontosabb eleme az, hogy a turizmust a törvényhozó testületek figyelmébe ajánlja, kérvén azokat, hogy átfogó jogi szabályozást hozzanak létre. 27 A turizmus jellemzői (1989. Hága) Korunk világméretű társadalmi jelensége. Az egyéni szabadidő-hasznosítás egyik lényeges formája. Az emberi viszonyok, a politikai, a gazdasági, a kulturális kapcsolatok közvetítője. Az életminőség következménye és meghatározó eleme. Emberi alapszükséglet. Számos ország gazdaságában a gazdaság szerkezeti problémái, a foglalkoztatási gondok megoldásának fontos tényezője. Az állandó lakó- és munkahelyen kívülre irányuló önkéntes, szabad elhatározáson alapuló helyváltoztatások, tartózkodások és az ezekhez kapcsolódó intézményrendszerek összessége. Olyan komplex multiszektoriális rendszerről van szó, amely életünk szinte minden területével kölcsön-, és ezek közül számos területen multiplikátor hatásban áll. 28

A modern turizmus kialakulásának okai Politikai, jogi, szabályozási változások (az emberi jogok kiteljesedése) Gazdasági fejlődés (iparosodás, reáljövedelem emelkedése) Demográfiai és társadalmi változások (népesség fejlődés, növekvő városiasodás, társadalmi-munkajogi viszonyok javulása, szabadidő növekedése, új értékek és normák megjelenése) Technológiai haladás (fogadóhelyi, kommunikációs, információs technológia) Közlekedési infrastruktúra fejlődése: a vasúti-, a gépjármű- és a légi közlekedés elterjedése Utazás biztonságának javulása Marketing tevékenyég továbbfejlődése (kereskedelem, fogadóhelyek, termék-szolgáltatás, humán erőforrás ) 29 A turizmus rendszere 30 A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet A turizmus és környezete KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő utazás Közvetítő szektor marketing KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A turizmus környezete: Társadalmi Társadalmi Kulturális környezet Politikai Természeti Gazdasági Technológiai Kulturális környezet Turizmus Politikai környezet Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet 31 Forrás: Lengyel, 1992 (módosított) Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet 32

A turizmus alrendszerei TURIZMUS KÍNÁLAT (turisztikai termék) A turizmus rendszere utazás két alrendszerből Vonzerő (attrakció) tevődik össze. KERESLET Szállás 1. Kereslet Étkezés (turista) Közlekedés Motiváció 2. Kínálat Egyéb infrastruktúra Szabad rendelkezésű Szórakozási lehetőségek jövedelem Közvetítő szektor Kultúra A 2 alrendszert 3 szektor köt össze: Szabadidő Vendégszeretet Biztonság 1. Utazás Higiéné Turisztikai szervezetek 2. Marketing Árak marketing Stb. 3. Közvetítő szektor Kereslet KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem 33 34 1. Motiváció Maslow-piramis A kereslet olyan igény, amely mögött fizetőképes vásárlóerő és hajlandóság jelentkezik. Az utazási motivációk összhangba hozhatóak a Maslow-féle szükséglethierarchia elmélettel. 35 36

7 szintű piramis A Maslow-féle szükségletek és a turizmus Referenciák a turisztikai Utazási motívum szakirodalomból szakirodalmában idézett motivációk Menekülés Maslow-féle szükséglet Kikapcsolódás Fiziológiai Kikapcsolódás Feszültség levezetése Napfény keresése Fizikai kikapcsolódás Biztonság Valahová tartozás Megbecsülés Önmegvalósítás Biztonság Szeretet Státus elérése Legyünk tisztában igazi természetünk-kel Egészség Regeneráció Megelőzés Családi együttlét Rokonság ápolása Társaság A társadalmi kapcsolatok ápolása Gyökerek keresése Etnikum Saját teljesítmények megbecsülése Fontosságunk elismertetése másokkal Tekintély Társadalmi elismertség Önfitogtatás Szakmai/üzleti Személyes fejlődés Státus és tekintély Önfelfedezés és -értékelés Belső vágyak kielégítése Kulturális/nevelési Csodavárás / érdeklődés új Tudni és megérteni Ismeretszerzés témák iránt Szellemi kikapcsolódás 37 Környezet 38 Esztétikai A szépség értékelése Tájkép 2. Szabadidő A turistának az utazás megvalósításához szabadidőre, előre tervezhető, fizetett szabadságra van szüksége. /II.vh.!/ Az urbanizációnak köszönhetően a szabadidő világa fokozatosan összekapcsolódott a munka világával. A munkaidő leteltével nyer értelmet a szabadidő. A fizetett szabadság mértéke a Föld országaiban nagyon eltérő. Mo: A Munka Törvénykönyve: legkevesebb 21 nap szabadság jár minden teljes állásban foglalkoztatott munkavállalónak. / a szabad- és pihenőnapokon túlmenően/ 3. Szabadrendelkezésű jövedelem (diszkrecionális) jövedelem Az alapvető szükségletek kielégítése (étkezés, lakás, öltözködés) után további szükségleteink kielégítésére használhatjuk a szabadon felhasználható jövedelemrészt. Itt jelentkezik a fogyasztói társadalom szerepe abban, hogy terméket, vagy a megfoghatatlan utazást választják. (Egy kétszemélyes kéthetes körutazás távoli kontinenseken, akár egy városi kisautó árát is jelentheti.) 39 40

A turisztikai kereslet jellemzői A kereslet 3 fő formája: Tényleges kereslet Potenciális kereslet Látens kereslet A kereslet fő jellemzői: A választás magas szabadságfokú Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár A turista maga is részt vesz a termék előállításában A turisztikai kereslet szezonális A kereslet rendkívűl érzékeny, változó, szubjektív és sok külső ellenőrizhetetlen tényezőtől függ 41 Kereslet-kínálat A kereslet és kínálati rendszer legerősebb kapcsolódása és mozgatórugója a motiváció és a vonzerő (attrakció) egymásra találása. E kettőnek egymásra találását mozdítja elő, segíti a marketing tevékenység, amely a fogadóterület felől irányul a küldő terület felé. A kapcsolódás következő eleme a közvetítő szektor, amely eljuttatja a turistához a kínálat elemeit. A kereslet és kínálat kapcsolata a turistának a fogadóterületre való utazásával valósul meg. 42 Kínálat KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. 43 Kínálat = turisztikai termék A kínálat alapja a turisztikai termék, amely a vonzerőn (attrakción) alapuló szolgáltatások összessége. A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll. A turista számára a komplex szolgáltatáshalmaz jelent terméket, hiszen valamennyi szükségletét ki kell, hogy elégítse. 44

A turisztikai termék fő jellemzői megfoghatatlanság egyidejűség a minőség ellenőrzése veszendőség szezonalitás verseny 45 Vonzerők a turizmusban I. Természetes vonzerők Víz (Földközi-tenger, finn tavak, folyók) Napfény és klíma Hegyek és hó (Alpok, Kárpátok) Természeti ritkaságok ( Szahara, Niagara-vízesés, gejzírek) Flóra és fauna (erdők, mezők, tengerek) Nemzeti parkok ( természeti ritkaságokkal rendelkező védett területek, pl. Hortobágyi Nemzeti Park) vadrezervátumok, natúrparkok Gyógy- és termálvizek (Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló) 46 II. Ember alkotta vonzerők: Egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma) Műemlékek (piramisok, Akropolis, Colosseum) Történelmi helyek (Waterlo) és városok (Róma, Athén, London, Párizs) Építészeti remekek (kínai fal, Eiffel-torony, Vatikán) Múzeumok (Louvre, Prado, Vatikáni múzeum) Népművészet (mindenhol) Fesztiválok (Salzbug, Cannes, Budapest) Világvárosok (New York, London) Sport (golf, tenisz, vadászat, halászat, sí) Tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney Word Florida) Szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas) Szórakozás (mozi, éjszakai élet) Gasztronómia Társaság (klubok, egyesületek, csoportos túrák) Rokonok és barátok Világkiállítás, vásárok, kongresszusok 47 Az attrakciók hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, disco) Regionális (Alpok, Balaton, Földközi tenger) Univerzális (Róma, Olimpia, Világkiállítás) A vonzerők erősítik egymást, így a több attrakcióval rendelkező fogadóterületek nagyobb hatékonysággal tudják végezni marketingtevékenységüket. 48

A vonzerőt turisztikai szempontból befolyásoló tényezők Közlekedés Infrastruktúra Szálláshelyek Étkezés Kultúra, sport, egyéb kikapcsolódási lehetőségek Higiénia Vendégszeretet 49 Magyarország fő vonzerői Hazánk univerzális vonzerővel nem rendelkezik, regionális van! Az ország fő vonzerői: 1. Budapest /kultúra, természet, különleges fekvés, történelmi értékek / 2. Balaton /víz, természeti és kulturális értékek / 3. Gyógyfürdők, gyógyvizek /Hévíz, Zalakaros, Bük, Harkány, Dobogókő / 4. Nemzetközi és országos rendezvények /Form-1,Pécs-2010/ 5. UNESCO területek /Pécs ókeresztény sírkamrák, HNP, Hollókő.../ 6. Történelmi városok /Eger, Pécs, Sopron, Kőszeg / 7. Borvidékek /Tokaj-Hegyaljai, Egri, Villány-siklósi / 8. Nemzeti parkok /Aggteleki, Bükki, Hortobágyi / 9. Néprajzi tájegységek /Palócföld, Matyóföld, Göcsej / 10. Vízparti területek /Tisza-mente, Tisza-tó, Szigetköz / 11. Egyedi termékek /Herendi porcelán, racka juh, szegedi paprika / 50 A turizmus osztályozása 51 A turizmus fajtái A modern társadalom a munka és a szabadidő világa köré szerveződik, ezekhez kötődően a turizmus 2 fajtája: 1. Szabadidős turizmus 2. Hivatásturizmus A besorolás nehézkes, elsősorban az utazási döntést hozó fél és a költségek fedezője, másrészt a tartózkodás során végzett tevékenységek alapján végezzük. 52

Szabadidős turizmus Munkaidőn kívüli, önálló döntésen alapuló időfelhasználás. A turista önmaga határozza meg a felkeresendő desztinációt, az időpontot, a tartózkodás hosszát és a költségeket is saját maga fedezi. Legfontosabb célja : kikapcsolódás a mindennapok monotonitásából, a regenerálódás, a feltöltődés. Lehet aktív vagy passzív. 53 Hivatásturizmus Az egyén foglalkozásának gyakorlásával összefüggésbe hozható utazásait értjük. Az utazásról, a tartózkodás alatt végzendő tevékenységről végső soron a munkáltató (a megbízó) dönt, őt terhelik az alapvető költségek is. Hivatásturizmus ágai: 1. Konferenciaturizmus 2. Üzleti turizmus 3. Incentive turizmus 54 A turizmus formái Tömegturizmus Alternatív turizmus Keményturizmus Szelídturizmus Keményturizmus Szelídturizmus - tömegturizmus - egyéni, családi utazás, barátokkal való utazás - kevés idő - sok idő - gyors közlekedési eszköz - célszerű (esetleg lassú) közlekedési eszköz - kötött program - spontán programok - külső, szervezett irányítás - saját döntések - importált életstílus - a vidéken szokásos életstílus - látnivalók - élmények - kényelmes és passzív - aktív és fárasztó 55 56

Keményturizmus Szelídturizmus - kevés vagy egyáltalán semmi - előzetes foglalkozás a szellemi előkészítés meglátogatandó régióval, (országgal) - idegen nyelv tudása nélkül - nyelvtudással - fölény érzése - tanulás, önképzés öröme - bevásárlás (shopping) - ajándékozás - szuvenírek - emlékek, feljegyzések, új ismeretek - fényképezgetés és képeslapok - fotózás, rajzolás, festés - kíváncsiság - tapintat - hangos, harsogó - csendes, szerény 57 Turisták nagy létszáma. A tömegturisztikai termékek alig különböztethetők meg egymástól. Árérzékenység. Közeli úticélok. 4S (sun, sea, sand, sex). Bizonyos piacokon néhány vállalat domináns szerepe. Jelentős negatív hatások. 58 Alternatív turizmus jellemzői A 80 as években jelent meg A turisták létszáma kisebb Fejlesztések összhangban vannak a terület adottságaival Negatív hatások minimalizálása Típusai: Falusi turizmus Ökoturizmus Kulturális turizmus Örökségturizmus Kerékpáros turizmus 59 A turizmus típusai 1. Eredet szerint: Belföldi turizmus Nemzetközi turizmus Fizetési mérlegre gyakorolt hatás szerint: Aktív (bejövő) Passzív (kimenő) Szezonalitás szerint: Nyári Téli Főszezoni Szezonon kívüli 60

A turizmus típusai 2. A résztvevők életkora szerint: Ifjúsági Senior Igénybe vett közlekedési eszköz szerint: Vasúti Autós Hajós Repülős Finanszírozás módja: Szociál-turizmus (gyenge fizetőképességgel rendelkező lakossági rétegek támogatott részvétele) Idegenforgalom elő- és utófinanszírozással (hitelkártya) 61 A turizmus típusai 3. Az utazás szervezésének módja szerint: Egyéni turizmus utazási iroda igénybevételével vagy anélkül Átlagáras turizmus (utazásszervező által kínált csomagban) Az idegenforgalomban résztvevők száma: Egyéni turizmus Kollektív turizmus Tömegturizmus Családi turizmus Időtartam szerint: Rövid idejű turizmus Hosszú idejű turizmus 62 A turizmus típusai 4. Szállásforma szerint: Szállodai turizmus Szállodán kívüli turizmus Kiránduló Átutazó Motivációk szerint: Pihenési célú turizmus Kulturális célú turizmus Társadalmi célú turizmus Sportturizmus Gazdasági célú turizmus Politikaorientált turizmus 63 A turizmusban résztvevők besorolása 64

Látogató turista kiránduló átutazó A turista-, a kiránduló- és az átutazó érkezések összessége adja a látogató érkezések számát. A turista 24 órát meghaladó ideig tartózkodik a meglátogatott helységben, országban. Üdülő, az a turista, aki legalább 5 napig tartózkodik egyfolytában a meglátogatott helyen. A kiránduló 24 órán belül a belépéssel azonos határszakaszon hagyja el az országot. Az átutazó 24 órán belül különböző határviszonylaton hagyja el az országot. 65 LÁTOGATÓ KIRÁNDULÓ TURISTA ÜDÜLŐ ÁTUTAZÓ 66 Bernecker: Motiváció és környezet szerinti csoportosítás A turizmus alanyainak csoportosítása 1.Pihenési célú turizmus 2.Kulturális célú turizmus 3.Társadalmi célú turizmus 4.Sportturizmus 5.Gazdasági célú turizmus 6.Politikaorientált turizmus 67 68

Hahn: az üdülő turisták csoportosítása Romess-Stracke: üdülőtípusok 69 70 Magyarország turisztikai régiói Balaton Tisza-tó Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Dunántúl Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Magyarország A turizmus gazdasági hatásai 71 72

A turizmus gazdasági hatásai Kedvező hatások munkahelyteremtés multiplikátor-hatások infrastruktúra fejlesztése árfelhajtó szerep (pl. telekárak) import növekedése (pl. fejlett technológia) GDP/GNP növekedése (kiegészítő) jövedelemforrás regionális fejlődés, egyenlőtlenségek csökkentése gazdasági szerkezet változása hagyományos tevékenységek támogatása devizabevételek növekedése adóbevételek növekedése- külső források bevonása szolgáltatásbővülés vállalkozói kedv növekedése 73 A turizmus gazdasági hatásai Kedvezőtlen hatások szezonális foglalkoztatás, magas fluktuáció migráció infláció árfelhajtó szerep (pl. élelmiszerek) import növekedése (pl. hazai felváltó termékek) erőltetett fejlődés függőség kialakulása regionális egyenlőtlenségek növekedése gazdasági szerkezet változása hagyományos tevékenységek eltűnése káros hatások felszámolásának költségei infrastruktúra túltelítődése- növekvő kormányzati kiadások jövedelem (és munkaerő) kiáramlás feketeforgalom fennmaradása / növekedése 74 WTO /World Tourism Organization/ A TURIZMUS VILÁGSZERVEZETE A turizmus vezető nemzetközi szervezete, amely globális fórumként szolgál a turizmuspolitika kérdéseinek megvitatásához, emellett a turisztikai ismeretek és statisztikák gyakorlati forrása. Az UNWTO 2003 óta az ENSZ szakosított kormányszintű nemzetközi szerve, célja a felelős, fenntartható és az egész földön elérhető turizmus megteremtése és fejlesztése. A WTO ösztönözni kívánja a gazdasági fejlődést, a foglalkoztatást, a természeti és kulturális örökség védelmét, a béke megőrzését és az emberi jogok tiszteletben tartását. 75 A turizmus számokban 76

77 78 79 80

81 82 Fenntarthatóság A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a természetben, hogy ezt már nem hagyja szó nélkül Ugye, világos, miről van szó? A természetnek megvannak a maga határai. ( Tenzin Gjaco, a 14. dalai láma) 83 84

A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét - elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire - a jövő nemzedékekre is - vonatkozik. A fenntartható fejlődés tehát elismeri és céljának tekinti az egymást követő nemzedékek megfelelő életminőséghez való egyenlő jogának biztosítását, s az ezzel összefüggésben álló kötelességek teljesítését. -UNESCO- 85 A fenntartható fejlődés fogalmának története A fenntartható fejlődés dinamikus fogalom, állandóan változik és szorosan összefügg a helyi környezettel, elvárásokkal és szükségletekkel. A fogalom története: 86 A környezeti és fejlődési világbizottság A fenntartható fejlődés fogalmát az 1980-as években alkalmazták először 1987-ben jelentette meg a Környezeti és Fejlődési Világbizottság "Közös jövőnk" című jelentését, amelyben definiálta a fenntartható fejlődés fogalmát. "kielégíti a jelenlegi szükségleteket, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációknak azt a képességét, hogy szükségleteikhez hozzáférjenek". Római Klub jelentések Előzmények ENSZ Konferenciája az Emberi Környezetről Stockholm (1972) /június ötödike a környezetvédelem világnapja./ Környezet és Fejlődés Világbizottság ENSZ 1983. Brundtland Bizottság Közös jövőnk című jelentését (Our Common Future), 1987-ben adta ki. 87 88

A Föld Csúcs 1992-ben Rio de Janeiróban tartott Környezet és Fejlődés Világkonferencia (UN Conference on Environment and Development - UNCED). A találkozón kormányzatok, nemzetközi és nem kormányzati szervek, valamint a civil társadalom tagjai vettek részt, akik megalkották az Agenda 21 / Feladatok a 21. századra/ cselekvési tervet, amely elveket határozott meg a kormányzatok és egyéb intézmények számára a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakpolitikák megteremtésével kapcsolatban. A dokumentum azt is javasolta, hogy a gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat kezeljék együtt a szegénység, az egyenlőség, az életminőség és a globális környezetvédelem kérdéseivel. Több mint 170 ország csatlakozott az Agenda 21 programhoz Elővigyázatosság elve ENSZ keretegyezmény az éghajlatváltozásról /Kioto 1997/ 89 Kiotói értekezlet és Jegyzőkönyv A Klímaváltozási Keretegyezmény sok bírálatot kapott. Fejlett országok: 5,2 %-al csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2012-ig. Fejlődő országok nem vállalták. USA nem ratifikálta! Kiotói egyezmény hatályba lépése: 2005. február 16. EU: 8%, Mo.: 6% 90 Riótól Johannesburgig 1993. Emberi Jogi Világkonferencia 1994. Népességi és Fejlődési Világkonferencia 1995. Világcsúcs a Fenntartható Fejlődésről 1995. 4. Nőügyi Konferencia 1996. Konferencia az Emberi Településekről 1996. Élelmezési Világcsúcs A fenntarthatóság fontosságára Kofi Annan, 2001: "Az új évszázad legnagyobb kihívása, hogy vegyünk egy ötletet, ami absztraktnak tűnik - ez a fenntartható fejlődés - és változtassuk valósággá a világ népei számára. Bár jelentős előrehaladás történt, a fenntartható fejlődés fogalmának valóságba való átültetése késést szenved: a világ környezeti egyensúlya törékeny, a szegénység aránya nőtt, a fejlett világban megmaradtak a fenntarthatónak nem mondható termelési és fogyasztási minták és számos országban az olyan betegségek, mint az AIDS. 91 Johannesburg 10 évvel Rio után újabb találkozó, hogy áttekintsék a Föld Csúcs eredményeit, konkrét intézkedéseket foganatosítsanak és mérhető célokat határozzanak meg az Agenda 21 és a Milleniumi Fejlesztési Célok jobb megvalósítása érdekében. A 2002-es Fenntartható Fejlődésről szóló Világcsúcson a fenntartható fejlődés fogalmát jobban kidolgozták a legmagasabb politikai szinten: A Politikai Nyilatkozat szerint a fenntartható fejlődés három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő pillérre - a gazdasági fejlődésre, a társadalmi fejlődésre és a környezetvédelemre épül. A johannesburgi csúcs a megvalósításra koncentrált. 92

Magyarországi helyzet Magyarországon a riói konferencia után, 1993-ban kormányhatározattal hozták létre a Fenntartható Fejlődés Bizottságot a konferencián elfogadott programokból és egyezményekből adódó hazai feladatok meghatározására és a végrehajtás koordinálására. Az elmúlt évtizedben megjelentek a fenntartható fejlődés egyes elvei és eszközei a különböző ágazati tervekben. Az 1995-ös környezetvédelmi törvény vagy az 1997-ben elfogadott és a 2002-ig terjedő időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Program a fenntarthatóság elveire, integrált megközelítésére épült. Ez a szemlélet jellemzi a 2003-2008-as időszakra készülő 2. Nemzeti Környezetvédelmi Programot is illetve a 2009-2014-es időszakra 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program. 93 Fenntartható fejlődés fenntartható turizmus ökoturizmus A fenntartható fejlődés lényege, hogy jelen igényeinket a rendelkezésünkre álló erőforrások olyan mértékű és minőségű felhasználásával elégítsük ki, hogy a következő generációk legalább ilyen szintű igényei is kielégíthetők legyenek. A fenntartható turizmus tehát olyan turizmusformát takar, ahol az attrakciókat, látnivalókat utódaink számára is elérhetővé tesszük. Az ökoturizmus ehhez nyújthat segítséget, hiszen fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók védelme, megőrzése és bemutatása. 94 A Word Travel and Tourism Council (WTTC) javasolt irányelvei a fenntartható turizmusra azonosítani és minimalizálni kell az üzemeltetéssel kapcsolatos környezeti problémákat; a környezetvédelmi szempontokat a koncepciótól a kivitelezésen át az üzemeletetésig érvényesíteni kell; figyelni kell a környezeti értékek megőrzésére, a tájkép javítására; takarékosan kell gazdálkodni az energiával, vízzel, megelőzéssel csökkenteni kell a keletkező szemét és szennyvíz mennyiségét; ellenőrizni és csökkenteni kell a zajszintet; minimalizálni kell a környezetre káros anyagok használatát; tiszteletben kell tartani a történelmi, vallási tárgyakat és helyszíneket; tekintettel kell lenni a helyi lakosság érzelmeire, értékeire; a környezetvédelmi szempontokat kell döntő tényezőnek tekinteni a turisztikai termékek, célterületek (desztinációk) fejlesztésénél. 95 A fenntartható turizmus fejlesztésének alapelvei 1. Az erőforrások fenntartható használata. 2. A túlhasználat / túlfogyasztás megakadályozása, a keletkező hulladékok csökkentése. 3. A természeti és kulturális sokszínűség hosszú távú megőrzése és védelme. 4. A turizmus tervezésének integrálása a nemzeti és regionális/helyi tervekbe környezeti hatásvizsgálatok elvégzésével. 96

5. A lokális, helyi gazdaság hosszú távú érdekeinek figyelembevétele, amely tartalmazza a környezeti ráfordítások és eredmények elemzését is. 6. A helyi közösségek bevonása a tervezési folyamatba, az indulástól a folyamatos működésig, a döntések meghozatalában, valamint az előnyök/hasznok megosztásában. 7. Az összes érdekelt bevonásával együttműködve lehet csak ésszerű kompromisszumok mentén sikeres a természeti és kulturális örökség védelme. 8. A folyamatos oktatás, nevelés, tréning jelentősége minden szinten (helyi közösség, köz- és magánszféra szereplői, szakbürokráciák, politikai döntéshozói szintek, turisták). 9. Felelős, a természeti-kulturális-történeti örökség sajátosságait figyelembe vevő marketing. l0. Folyamatos kutatás, monitoring, adatgyűjtés és elemzés a negatív hatások kiküszöbölése,valamint a látogatók igényeinek hatékony kielégítése céljából. 97 Összegzés Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb területe lehet, hiszen eleget tesz egy sikeres ágazattal szemben támasztható legfontosabb két követelménynek: az ország adottságai megfelelőek a turizmus fejlesztésére, a világpiacon pedig van iránta kereslet. Mind a jelenlegi, a turizmusra építő közösségek, mind pedig a jövő generációi szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a már létező és a kialakítani kívánt turisztikai termékek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat sem a természeti, sem a társadalmi környezetben, viszont képesek legyenek hozzájárulni a közösségek életminőségének, életszínvonalának javításához. 98 A fenntartható turizmus a környezetre feltételezetten szinte kizárólag negatív hatást gyakoroló tömegturizmus ellentéteként és a vele szembeni optimális alternatívaként jelenik meg általában. Nem egységes azonban a szakirodalom sem az új irányzat elnevezésében (a "fenntartható turizmus", "zöld turizmus", "alternatív turizmus", "ökoturizmus", stb. kifejezéseket hol felcserélhetően, hol pedig különböző turizmus-fajták megnevezésére használják), és nincsen konszenzus a definíciók mögötti tartalomban sem. 99 Az ökoturizmus fogalma, formái és feltételei 100

A tömegturizmus hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti értékek pusztulása. A helyváltoztatásból, tartózkodásból és a szabadidő eltöltésének különböző formáiból eredő negatív hatások a természeti erőforrások elszennyeződéséhez és mennyiségük csökkenéséhez, az élővilág háborítatlanságának és változatosságának veszélyeztetéséhez, sok helyen pedig a természetes tájkép rombolásához vezetnek. Következmény, hogy a turisták által egykor kedvelt célterületek elveszítik vonzerejüket. 101 Fenntartható fejlődés fenntartható turizmus ökoturizmus A fenntartható fejlődés lényege, hogy jelen igényeinket a rendelkezésünkre álló erőforrások olyan mértékű és minőségű felhasználásával elégítsük ki, hogy a következő generációk legalább ilyen szintű igényei is kielégíthetők legyenek. A fenntartható turizmus tehát olyan turizmusformát takar, ahol az attrakciókat, látnivalókat utódaink számára is elérhetővé tesszük. Az ökoturizmus ehhez nyújthat segítséget, hiszen fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint az attrakciók védelme, megőrzése és bemutatása. 102 Az ökoturizmus fogalma Nemzetközi Naturexpo Az ökoturizmus fogalmát először az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején határozták meg, egységesen elfogadott definíciója azonban ma sem létezik. tömegturizmus ellentéte optimális alternatíva "fenntartható turizmus", "zöld turizmus", "alternatív turizmus", "ökoturizmus 1996-ban Budapesten tartották a Nemzetközi Naturexpo konferenciát. Az ökoturisztikai szekcióban résztvevők meghatározták az ökoturizmus fogalmát, amely szerint: egyfelől egy szemléletet, másfelől a természeti és kulturális vonzerőkön alapuló turizmus különböző formáit foglalja magában. 103 104

Az IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources / Természetvédelmi Világszövetség ) Az ökológiai turizmus vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával. 105 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Az ökoturizmus egyaránt jelent egy gyűjtőfogalmat és egy szemléletet. Gyűjtőfogalomként a turizmus olyan különböző formáit jelenti, amelyek a természeti-biológiai erőforrások fenntartható használatán alapulnak az adott ökoszisztéma teherbíró képességén belül. Az ökoturizmus egyúttal egy szemléletet is jelent, amely a turizmus valamennyi formájának fenntarthatóvá tételét célozza, hogy a turizmus járuljon hozzá az ökoszisztéma megőrzéséhez, vagy helyreállításához, és ne járjon negatív hatásokkal a természeti és kulturális erőforrásokra. 106 Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság (The International Ecotourism Society) Ecotourism is responsible travel to natural areas that conserves the environment and sustains the well being of local people. Az ökoturizmus olyan felelősségteljes utazások összessége, melyek gyakorlatilag érintetlen természeti területek megismerésére irányulnak, ugyanakkor aktívan igyekeznek megőrizni a természeti és kulturális értékeket, és hozzájárulnak a helyi lakosok jólétéhez. Közös jellemzők Amelyben mindannyian megegyeznek, hogy az ökoturizmus: természeti területekre irányul; hozzájárul a helyi értékek megőrzéséhez; minimalizálja a turisták negatív környezeti, kulturális és társadalmi hatásait; komplex fogalom, mely sokkal több a természetjárásnál, gyalogos turizmusnál. 107 108

Az ökoturizmus feltételrendszerének elemei (WTO) Természetvédelem Speciális politikák, programok Gyakorlatban alkalmazható rendszerek Szigorú feltételek, követelmények Negatív hatások minimalizálása Közlekedési eszközök szennyezésének csökkentése Nemzeti parkok Törvényi és szervezeti mechanizmusok Pénzügyi mechanizmusok Profit Költségek Tanúsítvány rendszer Oktatás és képzés Speciális információk a turisták részére Promóciós anyagok Marketing 109 Az ökoturizmus főbb jellemzői természeti vonzerőkön alapul, környezet-, természet-, kultúra-orientált, kis csoportlétszámú, résztvevői számára környezeti, természetvédelmi ismeretterjesztést nyújt, tudatosan oktató- és informáló szerepe van, védi a veszélyeztetett természeti környezetet, csökkenti a szezonalitásból fakadó hátrányokat, a résztvevők hozzájárulnak a természeti környezet állapotának megőrzéséhez, korlátozza a környezetbe kerülő szennyezést, hasznot hoz a helyi lakosság számára, hasznot hoz a természetvédelmi szervezet számára, elősegíti egy térség potenciális értékeinek komplex hasznosítását. 110 Az ökoturizmusban érdekeltek köre Turizmus, turisták köre Turisztikai szervező, egyeztető és közvetítő szervezetek köre Vendéglátó "populáció" köre Természetes környezet 111 Az ökoturizmus formái / Lengyel, 1994 / Az ökoturizmus számos formát ölthet, hiszen több turisztikai termékhez kapcsolódik. Gyógyturizmus Vallási turizmus Ifjúsági turizmus Lovasturizmus Vadászturizmus Falusi turizmus Kerékpáros turizmus Természetjáró turizmus Vízi turizmus 112

Az ökoturizmus veszélyei, hátrányai Folyamatos szabályozást igényel. Az ökoturisztikai utazások iránt az érdeklődés folyamatos növekedést mutat. A fogyasztás jelentős mértékben növekszik, a biodiverzitás veszélybe kerülhet, emelkedik a vízfogyasztás és a hulladék mennyisége. A helyi közösségek részvétele sok helyütt hiányzik. Az ökoturizmus sok helyen nem kap megfelelő figyelmet, szerepét és jelentőségét gyakran alábecsülik. Ennek oka, hogy rövidtávon jelenleg gyakran nem hoz nagy profitot, a benne rejlő potenciál azonban jelentős. A multinacionális vállalatok nem érdekeltek egyenlőre, a fejlesztéseket kezdeményezők ma többségükben középvállalkozások és szakemberek. 113 Az ökoutazás tíz legfontosabb pontja 1. Kutass, tájékozódj, derítsd fel a helyzetet! 2. Csak fényképeket hozz, és csak a lábnyomodat hagyd magad után! 3. Helyben költsd el a pénzed! 4. Takarékoskodj a készletekkel! 5. Sétálj, amikor csak teheted! 6. Maradj a turistaúton! 7. Tanulj a kultúráról! 8. Használd a lehető legkevésbé szennyező közlekedési eszközt! 9. Ellensúlyozd az utazáskor keletkezett gázok kibocsátását! 10. Fogyassz helyben termett élelmiszert! 114 Az ökoturizmus nemzetközi és hazai fejlődéstörténete Az ökoturizmus nemzetközi fejlődése 115 116

A 80-as évek: az ökoturizmus, mint újdonság Már a XX. század eleje: social hiking. Ezt követően a hetvenes évek elején jelent meg a gentle (szelíd) turizmus a tömegturizmus környezeti és társadalmi károkozásával szemben. Az ökoturizmus szót a 80-as években még olyan utazások megjelölésére használták, amelyek valamilyen úton-módon kapcsolódtak a természethez. Ezekben az években a vállalkozók is felismerték, hogy a turisták új területeket akarnak meghódítani, és nem azokra a városokra, múzeumokra kíváncsiak, amelyek korábban évtizedeken keresztül csábították a látogatókat. 117 A 90-es évek: az ökoturizmus egyre távolabbi célpontokat szemel ki A vállalkozók hamar rájöttek: minél távolabbi helyekre viszik az ökoturistákat, annál magasabb a várható profit. A turistákat küldő országoktól egyre messzebb és messzebb épültek fel az ökoturisztikai központok. A kínálattal lépést tartott a kereslet: folyamatosan nőtt az igény a turisztikai ökocsomagok iránt. Az ökoturizmus elterjedésével a közép- és dél-amerikai közösségek mindinkább felismerték azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távú fennmaradásukat szolgálták. 118 A 90-es évek vége: az ökoturizmus már a helyi közösségeket és a természetvédelmet is szolgálja Ez az időszak már az együttműködésé. A helyi lakosok és a természetvédők összeültek, hogy összehangolják a közösségekre épülő ökoturizmust. A partnerség lényegét az adta, hogy egy-egy projektben a helyi közösségek biztosították a területet és a munkaerőt, a természetvédők pedig a tőkét és a tapasztalatot. A munkából származó profitot egyenlő arányban osztották el egymás között, és részben a helyi értékek megőrzésére fordították azt. 119 XXI. század: ökoturizmus a természeti területek megőrzéséért Napjainkban az ökoturisztikai fejlesztések egyre inkább arra összpontosítanak, hogy az eredeti ökoszisztémák és kultúrák fennmaradhassanak. Míg korábban az ökoturisztikai projektek többsége nemzeti parkokban valósult meg, addig manapság a legtöbb ökotúra helyi közösségek által tulajdonolt területen zajlik, elsősorban a trópusi országokban. 120

Hivatalos politikák, állásfoglalások, nyilatkozatok Turisztikai Világszervezet (WTO) Manilai Nyilatkozata (1980) Az Interparlamentáris Unió és a WTO közös Hágai Nyilatkozata (1989) A WTO, a WTTC, valamint a Föld Tanács Agenda 21 az utazásról és a turizmusról akcióprogramja A WTO XIII. Közgyűlése 1999-ben Santiago de Chilében, ahol elfogadták a Turizmus Globális Etikai Kódexét, amely korszakalkotó dokumentum. Nemzetközi nyilatkozatok, akcióprogramok szintjén az ökoturizmus itt jelent meg először hangsúlyosan. 121 Turizmus Globális Etikai Kódex 3. Cikkely Turizmus: a fenntartható fejlődés tényezője (1)A turizmus fejlődésének valamennyi szereplője köteles védeni a természeti környezetet az egészséges, folyamatos és fenntartható, a jelen és a jövő generációk szükségleteinek és törekvéseinek megfelelő gazdasági növekedés elérése érdekében. (5)A természeti turizmust és az ökoturizmust a turizmus olyan fajtáinak tekintjük, amelyek különösen hozzájárulnak a turizmus rangjának növeléséhez, feltéve, hogy tiszteletben tartják a természeti örökséget és a helyi populációkat és megfelelnek a területek teherbíróképességének. 122 2002 az ökoturizmus éve A WTO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja a kanadai Québecben a köz- és magánszféra, valamint a civil társadalom képviseletével ökoturisztikai világtalálkozót szervezett, ahol elfogadták a Québeci Nyilatkozatot. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az ökoturizmus elfogadja a fenntartható turizmus elveit, szem előtt tartva a turizmus gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. 123 Québec Az ökoturizmust a következő tulajdonságok jellemzik, amelyek megkülönböztetik a fenntartható turizmus szélesebb körű értelmezésétől: aktívan hozzájárul a természeti és a környezeti örökség megőrzéséhez; bevonja a helyi közösségeket a tervezésbe, a fejlesztésbe és az operatív tevékenységekbe, ezzel hozzájárul a közösségek fejlődéséhez; a célterület a természeti és környezeti örökségét mutatja be a látogatóknak; nagyobb figyelmet szentel az egyéni utazókra és a kisméretű csoportokra. 124

Az ökoturizmus és az Európai Unió Európa vezető szerepet játszik a világ idegenforgalmában. A magyar turisták mintegy fele utazik EU-tagországokba. Az itthoni kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek közel 60%-a uniós állampolgár. az Európai Uniónak nincs sem közös, sem közösségi turizmuspolitikája, azt a tagországok hatáskörébe utalják. Általános elvek és szabályok vonatkoznak a turizmusra. Mégis több olyan rendelet, direktíva hatályos, amely érinti a területet, annak ellenére, hogy nem a turizmus miatt dolgozták ki. Az utóbbi egy-két évben módosult az EU-tagországok és a központi, döntéshozó szervek véleménye: egyre többen gondolják úgy, hogy az Uniónak nagyobb szerepet kell kapnia a turizmus fejlesztésében. Az ökoturizmus fejlődése Magyarországon Az ökoturizmus legrégibb formája, a szervezett természetjárás több mint 130 éves hazánkban. A Magyar Természetbarát Szövetség segítségével hétvégenként sok-százezren hódolnak a természetjárás szakágainak, a gyalogos-, vízi-, kerékpáros-, barlangi-,természetvédelmi túrázásnak és a hegymászásnak. 125 126 A kezdetek Az ökoturizmus tudatos fejlesztése a 90-es évek elején indult el Magyarországon. Az úttörőszerep részben a civil szervezetekre, részben a nemzeti parkok igazgatóságaira hárult. A 90-es évek közepén kezdetét vette az ökoturizmus oktatása. 1996-ban Budapesten tartották a Nemzetközi Naturexpo konferenciát. Az ökoturisztikai szekcióban résztvevők meghatározták az ökoturizmus fogalmát. 127 90-es évek 1. Az állami szervek tekintetében 1998 volt a mérföldkő, amikor felállt az ökoturizmus fejlesztésével foglalkozó szakmai csapat. Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) ökoturizmus tagozatának létrejötte, 1999. október 20-án. A nemzeti parkok sorra alakultak: a nyolcvanas években csupán négy, 2002-ben már tíz ilyen területe volt az országnak. A 90-es évek második felében létrejöttek az első, ökotúrákat szervező utazási irodák. Sorra alakultak ökoturisztikai szolgáltatásokat (is) nyújtó vállalkozások, nem beszélve a kerékpár- és kenukölcsönzés, túravezetés térhódításáról. 128

90-es évek 2. Az ökoturizmushoz kötődő infrastruktúra fejlesztésében meghatározó szerepe volt az 1992. évi útalap törvénynek, amelyben előírták, hogy az útalap hány százalékát kell kerékpárutak építésére fordítani. A 90-es évek második felétől a nemzeti parkok igazgatóságai is léptek az infrastruktúra fejlesztése ügyében, megnyíltak az első látogatóközpontok, tanösvények épültek, bemutatóhelyek létesültek. 129 A XXI. század A 90-es évek látványos fejlődését követően az új évezred első éveiben problémák vetődtek fel. Az infrastruktúrális fejlesztésekre szánt összegek csökkenése és az ökotúrákat szervező cégek fejlődésének megtorpanása mellett az egyik legnagyobb gondot az jelentette az elmúlt években, hogy ökoturizmusra vonatkozó konkrét program nem született. Az utóbbi időben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon belül is meggyengült az ökoturizmus szakmai háttere. 130 Előrelépések Minden Nemzeti park-igazgatóság rendelkezik már képzett ökoturisztikai szakemberrel, kiadványokkal, széleskörű szolgáltatásokkal. Az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően az ökoturisztikai szolgáltatások jelentősen fejlődnek. Kiemelendő a ROP l.l-es intézkedés, amelynél jobbára ökoturisztikai, vagy ökoturizmushoz kötődő projektek nyertek. A tíz nemzeti parkban több milliárdos ökoturisztikai fejlesztéseket terveznek. Azokban az időszakokban, amikor az állami szektor szakmai háttere gyengül, megnő a civil szervezetek szerepe. ( Pl.: Nimfea Egyesület) 131 Turisztikai vonzerők (attrakciók) Amennyiben az ökoturizmus természeti és kulturális adottságait nézzük, Magyarország kedvező helyzetben van. Tíz nemzeti park, három Európa Diplomás Terület, több bioszféra-rezervátum és nemzetközi jelentőségű vizes élőhely gyarapítja a természeti látnivalók sorát. Kulturális értékeink sem maradnak le a természetiek mögött: ebben a kategóriában hét Világörökség-helyszínnel büszkélkedhetünk, ételeink, népszokásaink, népviseletünk messze földön híresek. 132

Környezeti állapot Egyes környezeti elemek tekintetében javult Magyarország állapota, sok helyütt tisztábbak folyóink, kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki az üzemek, gyárak, kevesebb vegyszert alkalmaznak a mezőgazdaságban, mint tizenöt évvel ezelőtt. Azonban kedvezőtlen folyamatok is megfigyelhetőek, nő a közlekedés környezeti terhelése, az illegális hulladéklerakók száma, egyre szemetesebbek településeink, erdeink. 133 Infrastruktúra Az ökoturizmus előretörésének ma, hazánkban az infrastruktúra fejletlensége az egyik legnagyobb gátja. Több helyütt hiányoznak alapvető létesítmények, a meglévők egy része pedig felújításra szorul. Lakossági szemlélet A lakosság tájékozottsága általánosságban nem megfelelő. Sokan az ökoturizmust a természetjárással azonosítják, vagy azt hiszik, kizárólag nemzeti parkokban van a helye. 134 Állami szervek Az állami szervek ökoturizmus fejlesztésében betöltött jelenlegi szerepének megítélése ellentmondásos. Üzleti szektor Az ökoturizmus előretörésének egyik legnagyobb gátja, hogy az üzleti szektor a lehetőségeihez képest csak kis mértékben kapcsolódott be a fejlesztésekbe. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos szolgáltató előtt nem ismertek az ökoturizmus előnyei, hasznai, és sokan tévhitben élnek a területtel kapcsolatban. 135 Civil szervezetek Az állami szerveknél jelentkező problémákat részben a civil szervezetek is megoldhatják, vagy enyhíthetik a gondokat. A civil szervezetek jelentőségét növeli, hogy képviselőik többsége elhivatott, motivált, nem profitért végzi az ökoturisztikai tevékenységeket. Pályázati támogatások A 2007-2013 közötti költségvetési időszakban hazánk 140-160 milliárd forintnyi, turisztikai célokra fordítható összegre számít az uniós forrásokból, vagyis nagyságrendileg is nőnek a rendelkezésre álló keretek. 136

Helyzetünk Közép-Európában Szomorúan kell megállapítanunk, hogy lemaradásban vagyunk a környező országokhoz képest. Csehország kerékpárúthálózata sokkal fejlettebb, Szlovákia turisztikai információrendszere, beleértve a gyalogos turistajelzéseket, mintaértékű. Hatalmas turisztikai tartalékokkal rendelkezik még Románia, Bulgária és Horvátország. 137 Összefoglalás Az ökoturizmus jelenlegi helyzete nem a legrózsásabb hazánkban, sem az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat, sem a társadalmi megítélést, beágyazottságot, sem a jogszabályi környezetet tekintve. Azonban hazánk kitűnő lehetőségekkel rendelkezik, a jövőben várható nemzetközi és hazai tendenciák is az ökoturizmus előretörését prognosztizálják. Az adottságokat, lehetőségeket csak az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével, megfelelő tervezéssel, ösztönző rendszer kialakításával, oktatással, képzéssel, valamint partnerségi kapcsolatokkal lehet kihasználni. 138 Ökoturizmus és a Nemzeti Parkok, Natúrparkok 139 Magyarország természeti értékei Magyarország természeti értékekben rendkívül gazdag, hiszen sok helyen megmaradtak az ősi növény- és állatvilágot megőrző puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek szinte érintetlen területei. Jelenleg 10 nemzeti park, 37 tájvédelmi körzet, 163 természetvédelmi terület és 1 természeti érték várja a természetszerető turistákat. (egyedi jogszabállyal védett) E területek az ország összterületének mintegy 10 százalékát, az Európai Unió Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelvei alapján kijelölt Natura 2000 területek pedig a 21 százalékát teszik ki. Natúrparkok 140

A védett természeti területek és értékek csoportosítása A.) Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: 209 darab (2010.01.01) nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék. 2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek: ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek. 3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek: a. természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp, (1251) szikes tó; (460) b. természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom, (1863) földvár, (372) forrás, (2924) víznyelő.(691) 4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek: barlangok. (4092) B.) Helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi terület természeti emlék 141 Magyarország védett természeti területei Egyedi jogszabállyal védett területek: NP: Nemzeti Parkok (10) 482,6 e ha TK: Tájvédelmi körzetek (37) 324,8 e ha TT: Természetvédelmi területek (163) 30,1 e ha TE: Természeti emlékek (1) 837,5 e ha sz.v.: 133,4 e ha (2008. Dec. 31.) 142 Fogalmak Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, az oktatás, a tudományos kutatás elősegítése. 143 Tájvédelmi körzet: jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. Természetvédelmi terület: jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő terület, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Az 1996. évi LIII. tv. 23. (2) bekezdése alapján a védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. 144

A Nemzeti Parkok Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat; ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomaidat; ne ölj meg semmit, csak az idődet! -Nemzeti parkjaink mottója- A nemzeti parkok területének 3 zónája: Magterületek Átmenetei-kezelő -zóna Ütközó-zóna 145 146 a./ A nemzeti parkok magterülete szigorúan védett, néha kerítéssel. Belépni ide ökoturistának sem szabad, csak előzetes intézmény-közti megállapodással, néhány kivételes esetben azonban a pallóból készült tanösvény megközelíti, és csakis adott kontingens számára. b./ Átmeneti-kezelő-zóna védi a magterületet, minél kisebb az átmeneti zóna, annál pusztulékonyabb a magterület a modellkisérletek és a tények szerint. Az átmeneti zóna tudatos ökotrail szakasz vezetések kiképzésére alkalmas, de nem a kiszolgáló központ (service centr.), és főleg nem a kényelmi központ (amusing centr.) számára. A kezelő zóna idővel indokolt esetben beemelhető a magterületbe. c./ Ütközőzóna: pufferolja a durva környezeti hatásokat (por, füst, szárazság, nehézfém radioaktivitás, stb.). Itt extenzív földművelés és igen tudatos biogazdálkodás kívánatos (bioturizmussal), mert természetes filterként védi a levegő, felszín alatti vizek tisztaságát, amelyek a magterület felé sodródnak a talajvíz rétegben. A falusi turizmus, lovas turizmus ideális helyszíne. 147 Az első Nemzeti parkok A tudatos természetvédelem első megnyilvánulása az Amerikai Egyesült Államokban lévő nemzeti park, a Yellowstone megalakítása volt 1872-ben. Azóta a világon több mint 1200 nemzeti parkot jelöltek ki, amelyek összterülete hazánk területének körülbelül tízszerese. 1909-ben, Svédországban alakultak meg az első európai nemzeti parkok, egyszerre kilenc. Magyarország első nemzeti parkját a Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban alapították. 148

EUROPARC Szövetség Ökoturizmus a nemzeti parkokban Az EUROPARC Szövetség (1997-ig Európai Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban alakult, és 38 ország 400-nál is több védett területéért felelős. A szervezet abból a felismerésből született, hogy a természeti erőforrások minőségi fenntartását ma már nem lehet egyes nemzeti parkok vagy országok határain belül megoldani. Csak nemzetközi összefogással, a tapasztalatok, ismeretek cseréjével, az élőhely-védelmi programok összehangolásával, megújult természet megőrzési politikával lehet tartós eredményeket elérni. A nemzeti parkok területén az ökoturizmus azt az idegenforgalmi-oktatási tevékenységet jelenti, amikor a látogatók szakvezetők, illetve a bemutató létesítmények ( tanösvények, megfigyelőhelyek ) segítségével irányított keretek között kerülnek kapcsolatba a természeti értékekkel. Ugyanakkor szolgáltatásokat vesznek igénybe, s így hozzájárulnak a helyi lakosság jólétének növeléséhez. 149 150 151 152 Nemzeti Park Igazgatóságok működési területe (2005) Forrás: www.kvvm.hu

Magyarország nemzeti parkjai A 10 Nemzeti Park Igazgatóság címere Aggteleki Nemzeti Park (1985) Balaton-felvidéki NP (1997) Bükki NP (1976) Duna-Dráva NP (1996) Duna-Ipoly NP (1997) Fertő-Hanság NP (1994) Hortobágyi NP (1973) Kiskunsági NP (1975) Kőrös-Maros NP (1997) Őrségi NP (2002) /Zempléni NP?/ 10 Nemzeti Park Forrás: www.zoldforum.hu 153 154 Aggteleki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör Tornai- karszt részeként - a Sajóés a Hernád folyó között, mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. 155 156

Tájvédelmi körzetek, Természetvédelmi Területek Zempléni TK Tokaj-Bodrogzugi TK 10 TT, például: Long-erdő TT, Edelényi Magyar Nőszirmos TT, Szendrőládi rétek TT 157 158 Aggteleki Nemzeti Park 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt területén található barlangok felkerültek az UNESCO Világörökségi listájára. Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja található itt, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica-barlangrendszer. Hangulatos barlangi koncertek, vizes barlangi ágakba vezető overallos túrák során felfedezhetik a cseppkövekkel ékesített mélységek titkait. A vendégek az Aggteleki-karszt 6 gyönyörű barlangját fedezhetik fel 10 különböző típusú és nehézségű túra keretein belül. BARADLA-BARLANG (Aggtelek, Jósvafő) A Baradla barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla - Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km. ebből 5,6 km Szlovákiában található Domica-barlang. A Baradla név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő (bradlo) szóból származik. Ez a kifejezés ma is élő földrajzi név Szlovákiában. 3 féle túra 159 160

EGYÉB LÁTOGATHATÓ BARLANGOK: Béke-barlang Kossuth-barlang Meteor-barlang Rákóczi-barlang Vass Imre-barlang 161 LOVASTURISZTIKAI PROGRAMOK Magyarország egyetlen hucul törzstenyészete az Aggteleki Nemzeti Parkban, Jósvafőn található. Jósvafői sétakocsikázás, szánozás Lovas kocsikázás, szánozás terepen Gyermeklovagoltatás segítővel, vezetékszáron Lovaglás oktatás kezdőknek Tereplovaglás vezetővel Fogattal a hucul méneshez és a Vass Imre-barlanghoz Lovastúrák az Aggteleki Nemzeti Park legszebb részein Többnapos csillagtúra szállással, teljes ellátással Shadow Ranger -kövesse lóháton árnyékként az ANP lovas természetvédelmi őrét 162 Bemutatóhelyek Baradla Galéria (Jósvafő) Jósvafői Tájház (Jósvafő) Kessler Hubert Emlékház (Jósvafő) Mohos-Ház (Kelemér) Perkupai Tájház (Perkupa) Pista Bácsi Tájháza (Szögliget) Kúria Oktatóközpont (Jósvafő)! 163 Tanösvények Baradla tanösvény (Aggtelek - Jósvafő) Barátságban a tájjal (Tornakápolna) Borz tanösvény (Szin Szelcepuszta) Bódva - völgyi tanösvény (Perkupa) Fürkész tanösvény (Jósvafő) Szádvár tanösvény (Szögliget) Tohonya-Kuriszlán tanösvény (Jósvafő) 164

VEZETETT FELSZÍNI TÚRÁK Hortobágyi Nemzeti Park A túra résztvevői a táj természetes, épített és kulturális környezet harmóniáját, a karsztfelszín geológiai, botanikai, zoológiai értékeit ismerhetik meg, az Aggteleki Nemzeti Park munkatársainak segítségével. Aggteleki faluséta Általános felszíni túra Aggtelek és Jósvafő térségében Gömörszőlősi körtúra: Találkozás a Bioszférával Jósvafői faluséta Jósvafői szőlőhegyi túra Keleméri túra 165 166 Hortobágyi Nemzeti Park Szikes puszták, vadregényes vízi világ, ember formálta, természet által visszahódított táj! A Hortobágyi Nemzeti Park az ellentétek területe. Persze az ilyen "öreg úrnak" megengedhető az efféle szelesség, hiszen Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkjáról van szó. Ráadásul a puszta a Világörökség része is. Csodálatos területek és kultúrtörténeti érdekességek várnak arra, hogy felfedezzük őket. 167 168

Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet Hajdúsági Tájvédelmi Körzet Bihari-sík Tájvédelmi Körzet 18 TT, példák: Bihari-legelő TT, Debreceni Nagyerdő TT, Tiszakürti Arborétum TT BEMUTATÓHELYEK Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont és Kézművesudvar Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu) Pusztai Állatpark (Hortobágy falu) Mátai Ménes (Hortobágy-Máta) Hortobágy - Halastavi Kisvasút (Hortobágy- Halastó) Körszín (Hortobágy falu) 169 170 TANÖSVÉNYEK Szálkahalmi tanösvény Egyek-Pusztakócsi mocsarak kerékpárút Hortobágy-Halastó tanösvény Tisza-tavi tanösvény 171. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak.. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. 172

Natúrparkok Natúrparkok 173 A natúrpark Magyarországon a nemzeti park, a tájvédelmi körzet és a természetvédelmi terület mellett a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája a 2004-es természetvédelmi törvény óta. A natúrpark települési önkormányzatok és magánszemélyek összefogásán alapuló, közalapítvány vagy egyesület által fenntartott, kezelt terület. A védettségi kategóriák között a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között áll. 174 Natúrparkok A nemzeti parkokhoz hasonlóan a natúrparkok az oktatás és a felüdülés színterei. Míg a nemzeti parkoknál a feladatok zömét az államilag finanszírozott személyzet látja el, addig a natúrparkok esetén a helyi szereplőkre hárul a feladat. A natúrpark, mint helyi, alulról jövő szerveződés célja, funkciója A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. 175 176

Natúrpark A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 4. -a a következő p) ponttal egészült ki: p) natúrpark: az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe, amely e jogszabályban foglaltaknak megfelelően jön létre. A natúrparkok célja természetben történő aktív kikapcsolódás felüdülés gyógyulás fenntartható turizmus természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés természetkímélő gazdálkodás hagyományápolás élőhely, fajvédelem környezetvédelem, környezeti nevelés 177 178 Natúrparkok Magyarországon A natúrparkok 1997 óta jelentek meg Magyarországon az európai hasonló szervezetek mintájára, mint új típusú ökoturisztikai szervezetek. Kialakításuk céljából a magyarországi és szomszédos országbeli önkormányzatok az utóbbi években sorra hozták létre különböző, elsősorban idegenforgalmi célkitűzésekre koncentráló társulásaikat a határmenti pályázati lehetőségek kiaknázásával. A natúrpark mindig alulról induló kezdeményezésen alapul, célja az adott védettséget élvező térség kíméletes, fenntartható fejlesztése. 179 Magyar Natúrpark Szövetség A nyolc natúrpark 2005-ben megalakította a Magyar Natúrpark Szövetséget. A Szövetség a Magyarországon lévő Natúrparkok érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezetek szövetsége, amely önálló jogi személyként saját alapszabállyal, képviselettel, elkülönült gazdálkodással rendelkezik. Évente egy alkalommal országos találkozó Natúrparkok képviselete, érdekeik védelme az országos hatókörű szervezetek előtt Tárgyalások kezdeményezése a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszternél 180

Natúrparkjaink Írott - kő Natúrpark /Minősített Natúrparkok/ Soproni - hegység Natúrpark Őrség -Venvidék Natúrpark Kerka Mente Natúrpark Vértesi Natúrpark Körösök-völgye Natúrpark Ipoly Mente Börzsöny Natúrpark Nagy-Milic Natúrpark Cserhát Natúrpark /2009/ Sokoró-Pannontáj Natúrpark Szatmár-Beregi Natúrpark Ráckevei Kis-Duna Natúrpark 181 182 A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület területének térképe: Víziturizmus Forrás: www.korosokvolgye.hu 183 184

Előadás áttekintése-vázlat A víziturizmus fogalma A hazai víziturizmus története Nemzetközi vízitúrák A folyók és a történelem Magyarország vízhálózata A Duna A Tisza A víziturizmus formái Vízijárművek Példa: Drávai víziturizmus 185 A víziturizmus fogalma Víziturizmus olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vizen, vízparton végeznek. Magába foglalja például a vitorlás, evezős és horgászturizmust is. 186 A hazai víziturizmus története A múlt században a csíkászok, pákászok, halászok bödönhajókban járták a vizeket. A hazai vízi túrázást a legnagyobb magyarnak nevezett gróf Széchenyi István alapozta meg. A pesti Lánchíd-fő helyén 1834-ben létrehozta a Csónakdát. Széchenyi és társai, a Dunai Hajósegylet, a Nemzeti Hajós Egylet és a Hunnia Csónakázó Egyesület tagjai nagy túrákat tettek. 1977-ben id. Cseke László vezetésével motorcsónakon megismételték gróf Széchényi Ödön száztíz évvel korábbi Budapest-Párizs útját. 187 A hazai víziturizmus története Fa Nándor és Gál József 1985-1987-ben a Szent Jupát vitorlás hajóval hetvenezer kilométert megtéve megkerülték a Földet. Ifj. Kopár István ugyancsak számos alkalommal, köztük többször egyedül, vitorlázta körül a földgolyót. Török István, aki 1989 nyarán Budapestről indulva versenykenujában fél térden átlapátolt Európán, majd a La Manche csatornán és Anglián keresztül eljutott Írország legnyugatibb pontjáig. A 3500 kilométert százegy nap alatt tette meg. 188

Nemzetközi vízitúrák Közel fél évszázada egy Pozsonyból szervezett vízi túrával megindult a Nemzetközi Duna-túra, amely ma már az Ingolstadt és Szilisztra közötti 2080 kmes távval a világ legnagyobb és legrégebbi vízi túrája. 1966-ban rendezték meg az első Nemzetközi Tisza-túrát, amely újabban Ukrajnából indul, és egyes években egészen a torkolatig hajóznak a résztvevők. 189 190 Forrás: www.maginfo.hu Magyarország vízhálózata Számos vízi útvonal csalogatja a vizek szerelmeseit. Éppúgy találhatnak szelíd patakocskákat és közepes nagyságú folyókat, mint vadvíz jellegűeket és nagy folyókat. Magyarországon keresztülfolyik Európa egyik vízi országútja, a Duna és a legmagyarabbnak mondott folyó, a Tisza, de tavakban is gazdag az ország. A Balaton, a Velencei-tó, a Fertő-tó, és a Tisza-tó mellett bájos környezetben, számos kisebb tó és víztározó található, amelyek ugyancsak kiváló lehetőséget nyújtanak a vízi sportok űzésére. 191 A DUNA 192

A DUNA A Duna Európa második, Közép-Európa és Magyarország legnagyobb folyója Németországban ered, majd Ausztria és Szlovákia érintése után lépi át a magyar határt. Magyarországi szakasza 417 km, a meder átlagos esése 35,4-6 cm/km, szélessége 300-600m, a víz sebessége 7,6-3,2 km/óra, mélysége 2-5 m. Az egész szakasz 10-12 evezős túranap alatt 3-4 pihenőnap beiktatásával kényelmesen bejárható. A szlovákiai Csallóköz és a magyarországi Szigetköz közötti Öreg-Duna medrét a szlovákiai Cunovóban (Dunacsúnban) megépített duzzasztómű két ágra osztja. A dunai vándor ezután a gyönyörű Dunakanyarba ér, amelye a folyó a Pilis és a Börzsöny hegység közötti sziklakaput áttörve hozott létre. Budapesten magas kőpartok között folyik a Duna, a meder szűk, a víz felgyorsul, és nagy számban közlekednek a vízi járművek. A folyón haladók testközelből csodálhatják meg a magyar fővárosban a budai Várat és a dunai panorámát, amelyet az 193 UNESCO a világörökség részévé nyilvánított. Budapesttől a Duna, a Mezőföld és a Kiskunság tájegységek között halad délnek. Útközben számos zátony található, ezek kiváló fürdőhelyek. A folyó Mohács alatt lép át Jugoszláviába. A Dunán személy- és teherhajók, közöttük szárnyasés légpárnás járművek, illetve nagyméretű üdülőhajók is közlekednek, ami nagyobb odafigyelést igényel a vízi túrázóktól. A folyó magyarországi szakaszán üdülő- és sportcélú csónakok, valamint jachtok minden típusával szabad közlekedni. Június végén, július elején olykor zöldár teszi próbára a vízi turistákat. 194 Ki vagy, te szeszélyes Te szőke víz, Te lusta, te széles, Nyugalmas, édes, Kinek kurta útja Csak a magyar puszta Földjére visz? Ki vagy, te csapongó, Te büszke víz, Te szilaj, te rontó, Te gátakat bontó, Kinek törtetése A Duna ölébe Sietve visz? Juhász Gyula: A Tisza (részlet) 195 A Tisza A Tisza Magyarország második legnagyobb folyója. Ukrajnában, 1800 méter magasságban ered. Tiszabecsnél éri el a magyar határt, és határfolyóként hömpölyög a Szatmári-síkság és a Tisza-hát oldalán, valamint a nyírségi buckák között. Előbb mindkét partja Magyarországhoz tartozik, azután ismét határfolyó lesz Ukrajnával és Szlovákiával. A záhonyi könyök után véglegesen belép az országba. A magyarországi szakasz hossza 585 km, a meder átlagos esése 45-45,5 cm/km, szélessége 100-160 m. A teljes magyarországi szakaszra javasolt evezős túranapok száma 18-20, legalább 3-5 pihenőnappal. 196

A Rétközt és a Bodrogközt elhagyva, a Zempléni-hegység és a Bükk-hegység lábainál elhaladva a Tisza a Nagykunságon és az Alsó-Tisza mentén kanyarog tovább, majd Szegednél lép át Jugoszláviába. Felső szakasza a Szamos torkolatáig általában tiszta, hideg vizű folyó. Lejjebb a hordalék szőkére festi vizét. A szabályozáskor leválasztott kanyarok holtágakat, morotvákat alkotnak, nagy részük védett terület. Vizét a hajózsilippel ellátott tiszalöki és a kiskörei duzzasztómű szabályozza, az utóbbi felduzzasztott vize alkotja a Tisza-tavat. A Tisza felső szakaszán sokszor 5-7 m-es bemélyülésben, lejjebb pedig a síkságra kilépve széles árterületen legelők és galériaerdők között folyik. A folyóban sok homokzátony képződött, a kanyarulatokban pedig hirtelen mélyül a meder. A Tiszán számos komp közlekedik. 197 A Víziturizmus formái 1. Fürdőturizmus: Vízparti üdülés szabadidő a vízparton Wellness 2. Vízitúrázás 3. Vízi sportturizmus 4. Vízi kalandturizmus 198 Vízi járművek Kajak: Egyszemélyes túrakajak Kétszemélyes túrakajak Kenu: Kétszemélyes túrakenu Háromszemélyes túrakenu Négyszemélyes indiánkenu Nagyhajó Vitorlás kishajó Kisgéphajó Csónak Révhajó, révcsónak Köteles komp Vízi sporteszköz Mentőmotoros Kísérő kisgéphajó Közforgalmú vízijármű Termelési célú vízijármű Szolgálati célú vízijármű 199 Példa: Drávai víziturizmus Evezős túrák: Többnapos Egy napos Őrtilosról induló Vízvárról induló Sétahajózás: Drávaszabolcsról Barcsról Egyéb vízi programok: Horgászás fürdőzés o Június 1- szeptember 15 o 30-35 fős csoportok o Végállomás: Drávaszabolcs o 7 táborozóhely o 45-50 fős csoportok o Nem menetrendszerű Engedély szükséges: DDNP / Határőrség 200

Összefoglalás Sokak számára ma már életforma a vízi turizmus a víz, a napfény, a tiszta levegő, a harmonikus testmozgás, a táborozás, a tábortüzek varázsa mind-mind szervesen hozzátartoznak. A tájak, a színek, a hangok, a napfelkelték, a hihetetlen képeket festő napnyugták, a nyargaló felhők mágnesként vonzzák a vízi túrázót. Horgászturizmus 201 202 Előadás áttekintése-vázlat A horgászturizmus meghatározása A horgászturizmus meghatározása A hazai horgászturizmus fejlődése A horgászturizmus sajátosságai, előnyei A horgászturizmus nélkülözhetetlen elemei A halászati-horgászati törvény, hazai halfajok, tilalmi idők, méretkorlátozások,a fogási napló A jó időpont választás-szolunáris naptár A horgászat a vadászattal egyidős, az ember ősi tevékenysége. Ma a természetben folyó hobby, szabadidő-sport. A víziturizmus részét képezi. 203 204

A hazai horgászturizmus fejlődése Horgászni Magyarországon ~ 130.000 hektár természetes vízterületen lehet. A sporthorgászat iránti érdeklődés először a 1960-as években növekedett meg nagyobb mértékben. Majd a hetvenes évektől kezdődött egy újabb fellendülés, amikor egyre több természetes víz került közvetlenül horgászszervezetek, egyesületek hasznosításába. Természetesen ehhez hozzájárult a szabadidő természetben való kultúrált eltöltése iránti igény, a rekreációs igények növekedése. 205 A hazai horgászturizmus fejlődése A közlekedési lehetőségek javulásával a horgászok egyre több távolabbi horgászható vízterületet tudtak felkeresni és ismertek meg. A vizekhez irányuló üdülőturizmus és kapcsolódó horgászturizmus is egyre népszerűbb lett. Napjainkban a mindennapi élet ezernyi gondjából százezreknek biztosít teljes kikapcsolódást. Magyarországon ma a lakosság ~ 3,2%-a horgászik. Az elmúlt években örvendetesen nő a gyermek horgászok száma és évről-évre egyre több hölgy hódol a horgászat szenvedélyének. 206 A horgászturizmus sajátosságai, előnyei Turisztikai kínálat szélesítése: a más üdülési célból érkező vendégek programjának bővítése, tartózkodási idejének meghosszabbítása; Szezonalitás csökkentése: a hagyományos vízparti turizmus sokszor csak 5-6 hetes és rendkívüli mértékben időjárásfüggő szezonjával ellentétben a horgászturizmus szinte egész évben vonzhat vendégeket; Sokkal jövedelmezőbb a horgászok által kifogott hal, mint a halászok által 207 A horgászturizmus sajátosságai, előnyei Magyarország számos vidékén még viszonylag érintetlen természeti környezet és viszonylagos halbőség fogadja a vendégeket; A magyar horgászok és szállásadók, tágabb értelemben minden, a horgászturizmusba bekapcsolódó érintett számára egyfajta tudati nevelést, környezettudatosságot adhatnak át a hazánknál fejlettebb horgászkultúrával rendelkező országokból ( Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux államok, skandináv államok, Németország, Ausztria stb.) érkező vendégek; / catch and release, azaz fogd meg és engedd vissza / 208

A horgászturizmus sajátosságai, előnyei Munkahelyteremtés: közvetlenül és közvetve is munkahelyeket teremthet; Pótlólagos jövedelemforrás; Magyarországnak egyre jobb nemzetközi hírneve van a versenyhorgászat terén; A vendéghorgászok nem feltétlenül azokat a halfajokat részesítik előnyben, mint a hazaiak, igényeik kielégítése hozzájárulhat a horgászvizek halállományának egészségesebb faji összetételéhez. 209 A horgászturizmus nélkülözhetetlen elemei szállás: lehetőség vízpart közelében, ha ez nem megoldható, akkor nem túl messze a víztől; alternatív horgászlehetőségek: elsősorban a folyóvizekre alapozott horgászprogramoknál fontos kiegészítő, zártvízi (tavi, holtági) programok szervezése. kísérő nélkül, elsősorban a folyóvizeken, szinte esélytelen a vendég. Minderre csak olyan kísérő alkalmas, aki naponta a vízen van. Nagyon fontos továbbá, hogy kommunikálni tudjon a vendégekkel, legalább alapszinten beszéljen idegen nyelvet; 210 A horgászturizmus nélkülözhetetlen elemei kiegészítő programok: mivel a vendéghorgászok jelentős része családjával érkezik (vagy eleve családdal érkezett és itt tartózkodása idején sikerül horgászatra csábítani) ; megfelelő információ a környék horgászati lehetőségeiről, illetve minden, horgászattal kapcsolatos naprakész információ átadása (tilalmak, korlátozások, éjszakai horgászattal és vízijárművekkel kapcsolatos megkötések stb.) az esetleges kellemetlenségek elkerülése végett. 211 Halászati-horgászati törvény 1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról (1) E törvény a halászati jog gyakorlásának feltételeit, a Magyar Köztársaság területén levő vizeken és halászatra alkalmas vízilétesítményeken folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, az ezeket végző személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a halászati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályozza. (2) E törvény hatálya a horgászat, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halállományt, illetőleg táplálékforrását veszélyeztető vad gyérítése, a külföldről származó egyedek telepítése vonatkozásában a haltenyésztési létesítményre (halastó) is kiterjed. (3) Védett hal esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 212

Amur Angolna Balin Busa Compó Csuka Dévérkeszeg Harcsa Kárász Kecsege Márna Menyhal Hazai halfajok Nyúldomolykó Ponty Sebes pisztráng Szivárványos pisztráng Sügér Süllő Törpeharcsa Vörösszárnyú keszeg 213 Tilalmi idők A 73/ 1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet alapján a halfajok tilalmi ideje a következő: Sebes pisztráng /Salmo trutta m. fario/ október 01. - december 31. Csuka /Esox lucius/ február 15. - március 31. Balin /Aspius aspius/ március 01. - április 30. Fogassüllő /Stizostedion lucioperca/ március 01. - április 30. Kősüllő /Stizostedion volgense/ március 01. - május 31. Kecsege /Acipenser ruthenus/ március 01. - május 31. Ponty /Cyprinus carpio/ május 02. - június 15. Márna /Barbus barbus/ május 02. - június 15. Harcsa 80 cm alatti példány /Silurus glanis/ május 02. - június 15. 214 Méretkorlátozások Egyes halfajok és rákok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete: Kősüllő /Stizostedion volgense/ 20 cm Sebes pisztráng /Salmo trutta m. fario/ 22 cm Szivárványos pisztráng /Oncorhynchus mykiss/ 22 cm Ponty /Cyprinus carpio/ 30 cm Fogassüllő /Stizostedion lucioperca/ 30 cm Pisztrángsügér /Micropterus salmoides/ 30 cm Márna /Barbus barbus/ 40 cm Amur /Ctenopharyngodon idella/ 40 cm Balin /Aspius aspius/ 40 cm Csuka /Esox lucius/ 40 cm Kecsege /Acipenser ruthenus/ 45 cm Harcsa /Silurus glanis/ 50 cm Folyami rák /Astacus fluviatilis/ 10 cm 215 Fogási napló A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet szerint az engedélyes, naponta a horgászat befejezése után köteles a naplóba bejegyezni az aznap kifogott mennyiséget. 216

A jó időpont választás - azaz mik befolyásolják a halak kapókedvét 1) vízállás (magas, alacsony), 2) a víz tisztasága (átlátszóság, szennyezettség stb.), 3) megvilágítás (derűs-borús), 4) napszakok (reggel-nappal-estefelé, félhomály, sötétedés), 5) apadás, áradás, stagnálás, 6) évszakok (tavasz-nyár-ősz-tél), 7) szélfúvás (iránya, erőssége), 8) légnyomás (esése, emelkedése), 9) légköri frontbetörések, átvonulások (hideg, meleg, frontbetörés-mentes napok), 10) a víz oldott oxigéntartalma, 11) a víz hőfoka, 12) a horgon levő csali, csalétek, 13) a horgászvíz nyugalma (halász-orvhalász tevékenység, tiltott eszközök alkalmazása), 14) a horgászhely kiválasztása (az adott vízterület ismerete a horgász részéről). 217 Szolunáris naptár Forrás: www.kenderaztato.hu 218 Összefoglaló A horgászturizmus, mint a turizmus szűk szegmense kiemelkedő szerepet játszhat a vidékfejlesztésben. A hagyományos tömegturizmus hanyatlásával, az ökovagy zöldturizmus iránti igény növekedésével Magyarországnak és azon belül a régióknak és kistérségeknek meg kell találniuk azokat a szegmenseket, amelyekben versenyelőnyökkel rendelkeznek más országokkal szemben. A horgászturizmus egy lehetséges alternatíva, amely néhol az egyetlen, a legtöbb helyen azonban kiegészítő idegenforgalmi vonzerő.a turisztikai kínálat szélesítésének eszköze lehet, illetve a turizmus szezonalitásának csökkenését szolgálhatja. 219 Természetjáró turizmus 220

Előadás áttekintése-vázlat A természetjárás fogalma A természetjárás Magyarországi története A természetjárás ágai Teljesítménytúrázás, túramozgalmak Magyarországi túramozgalmak Az Országos Kék-túra Természetjáró turisták Magyar Természetvarát Szövetség A természetjárás tízparancsolata Turistajelzések 221 A természetjárás fogalma A természetjárás során az emberek kiszakadnak városi környezetükből, és a természetes környezetben töltik el idejüket. Ennek leggyakoribb módja a gyalogos kirándulások és gyalogtúrák, de ide tartoznak a vízitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. 222 A természetjárás Magyarországi története A magyar természetjárás kialakulása az 17. század első felében az egykori Magyar Királyság területéhez tartozó Magas-Tátra környékén kezdődött. Az első ismert Tátra-kutató Frölich Dávid volt, aki a Lomnici-csúcs megmászásának élményét vetette papírra. Az évszázad végén már több, nagy tapasztalattal rendelkező hegyivezetőről is vannak feljegyzések az útikönyvek lapjain. Ekkor már rendszeresen szerveztek iskolai kirándulásokat, hegymászásokat a tapasztalt idegenvezetőkkel az élen. A 18. század derekán egyre több külföldinek is felkeltette érdeklődését a Tátra. 223 1865-ben felépült az első menedékház, a Tarpatakivölgyben. Tátrafüred akkori bérlője, Rainer János György építette, akiről a kis kunyhót azután el is nevezték. Ezt követően szinte gombamód szaporodtak a kis házak, melyek rossz idő esetén védelmet biztosítottak a turistáknak. A fellendülő idegenforgalom szinte maga után hozta egy szervezeti egység felállítását, amely összefogta, koordinálta az egyelőre egymástól függetlenül létező kis csapatokat. 1879. augusztus 10-én Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE). Megkezdődött a szervezett turizmus Magyarországon. 1874-ben évkönyvet adott ki az MKE, amely a magyar túramozgalom első sajtótermékének tekinthető. 224

1891. szeptember 29-én az MKE budapesti osztálya kimondta a megszűnését és nyomban utána, 152 taggal megalakult a Magyar Turista Egyesület. A 20. század elején a központi turistaszervezet létesítésének a gondolata került előtérbe. 1913. november 30-án volt a Magyar Turista Szövetség (MTSZ) alakuló közgyűlése. A trianoni békeszerződés után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar természetjáró mozgalom. 225 Az 1921. évi LIII. tv., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket így a turistaságot is a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. A 1930-as évek elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság. 1938-ban a hatalmas arányú Szent István-vándorlás mozgatta meg a magyar turisták tömegeit. Az ország keleti végétől, a Nagy Milictől az ország nyugati végéig, Írott-kőig terjedő több, mint 800 kilométeres útvonalon létesült úgynevezett országos kék jelzés (kéktúra) a Trianon utáni Magyarország területének minden hegységét összekapcsolta a Mecsek kivételével. 1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportkör túramozgalmat indított a kéktúra útvonalán. Az útvonal azóta többször módosult, meghosszabbodott. 226 A természetjárás ágai Barlangászat Gyalogos Gyalogos túrázás Tájfutás Geocaching Kerékpáros Országútikerékpározás Terepkerékpározás Lovas Nemzetközi Természetvédelmi Sí Vízi Hegymászó Ifjúsági 227 Teljesítménytúrázás A teljesítménytúra a természetjárás sportosított versenyszerű változata, amit általában turistaegyesületek szokták rendezni. A célt egy előre meghatározott útvonalon, a megadott időkorláton (szintidő) belül kell teljesíteni. A végigjárás igazolására útközben ellenőrző pontokat szoktak felállítani, melyeken az igazolólapot pecséttel, vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Hosszabb távú túrákon ételt (zsíroskenyér, csokoládé), italt (tea) is fel szoktak szolgálni a sporttársaknak. A szintidőn belüli, érvényes igazolólappal rendelkezőket oklevéllel, jelvénnyel/kitűzővel díjazzák a célban. 228

Túramozgalmak A túramozgalmak fő célkitűzései, hogy a teljesítő személy a természetjáráson kívül ismeretanyagokkal is gazdagodjon. A mozgalmak lehetnek tájegységet, épített örökséget (várak), nevezetes földrajzi pontokat bemutató, illetve híres személyek emlékéhez kötődő utak végigjárására ösztönző kezdeményezések. A teljesítést a túrázónak hitelt érdemlően bizonyítania kell. Erre legtöbbször a túramozgalom igazolófüzete szolgál. E füzetbe a teljesítés során meghatározott helyeken igazolást (bélyegzés, fotó) kell tenni. A teljesítés általában nincs időhöz, felkeresendő pontok esetében sorrendhez kötve. A turistának egyénileg kell megszerveznie az útját és az igazolások begyűjtését. A mozgalmat kiíró szervezethez el kell juttatni az igazoló okmányt, ahol ezt elbírálják. A sikeres teljesítést általában kitűzővel, néha sorszámozott jelvénnyel és oklevéllel szokták Két alfaja: Az érintőpontos túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. A teljesítő ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el az nincs megszabva. Tipikus példája a vártúrák, illetve valamely tájegység/megye nevezetességeinek felkeresése. Magyarországon talán a legismertebb és legtöbb felkeresendő ponttal rendelkező a Tájak Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka, melyben több mint 1700 helyszínen igazolhatjuk ottlétünket. Ezen helyek száma napjainkban is bővül. Az útvonal követő mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. A túra kiírása tartalmazza a bejárásához igénybe vehető járműveket. Magyarországon ilyen például az Alföldi Kék Túra, ahol a gyalogos bejáráson kívül elfogadják a sí, illetve a kerékpáros teljesítést is. 229 230 jutalmazni. Magyarországi túramozgalmak A közel 200 magyarországi túramozgalomból néhány: Országos Kék Túra 9 megye 99 nevezetessége 10 megye 100 nevezetessége Várak a Mátrában Vörösmarty Mihály Mátrai Emléktúra Kodály Zoltán Emléktúra Templomok, kolostorromok a Balaton-felvidéken I. II. Rákóczi túra Pálos kolostorok Magyarországon Palóc Út Tájak Korok Múzeumok Egyesület (TKME) pecsételős játéka 231 232 Az Országos Kék-túra útvonala www.altisk10-bcs.sulinet.hu/.../kek/terkep.htm