Internet rádiózás a digitális világban, avagy zene kattintásra

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT PUBLIC RELATION SZAKIRÁNY Internet rádiózás a digitális világban, avagy zene kattintásra Budapest, 2008 Készítette: GERGICS DÁNIEL

Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...5 II. DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS 2012...7 2.1. A digitalizáció alapjai...7 2.2. A DAB+ rendszer kiépítése Magyarországon...9 2.2.1. A T-DAB rendszer...10 2.2.2. A DAB rádiós piacra gyakorolt hatása...13 2.3. Változások 2012-től...14 2.4. Piaci szereplők változása...15 2.4.1. Az internet a piac vezető szereplője...16 III. AZ INTERNET SZEREPE A DIGITÁLIS VILÁGBAN...21 3.1. Az internet múltja...21 3.2. Internethasználat Magyarországon...23 3.2.1. Miért az interneten hirdetnek a cégek?...25 3.3. Internet rádiózás FM rádiózás...26 3.3.1. Az internet rádiózás SWOT analízise...26 3.3.2. FM adók pillanatnyi hallgatottsága az interneten...28 3.4. Az FM rádiózás SWOT analízise...29 3.5. Új készülék minden háztartásba...32 3.6. A gazdasági válság megrendítő szerepe az interneten...33 IV. ZENE KATTINTÁSRA...35 4.1. Az internet rádiózás létrejötte...35 4.2. Az internet rádiózás technikai feltételei...37 4.3. Költséghatékony szolgáltatás online...39 4.4. on-demand zenehallgatás...39 4.5. Akik a zenét választották...40 4.5.1. A MelleslegFM titka...40 4.6. Internet rádiózás Magyarországon...41 4.6.1. Netrádiók Magyarországon...42 4.7. Lehetőségek a digitális átállás után...44 4.8. RadioReal Zene kattintásra...45 4.9. TabuRádió amit csak lazán lehet komolyan venni...48 4.10. Nyilvános hallgatottsági statisztika...50 V. SAJÁT KUTATÁS...52 VI. KONKLÚZIÓK...57 VII. BIBLIOGRÁFIA...59 VIII. TOVÁBBI ÁBRÁK...61 8.1 Internet rádiók logói és statisztikák...61 3

IX. MELLÉKLETEK...63 9.1 SWOT analízis...64 9.1.1. Internet rádiózás...64 9.1.2. FM rádiózás...66 9.2 Kérdőív...68 4

I. BEVEZETŐ A mai felgyorsult világban számtalan dolog a világhálón zajlik. Lassan szavazati jogunkkal is otthonról, a karosszékből fogunk élni. A technológia fejlődésével pedig szinte kötelezővé tette a világ, hogy alkalmazkodjunk hozzá. Most, 2008-ban nem igazán mondhatja Magyarország, hogy készen áll a 2012-es digitális átállásra. Akár készen áll, akár nem, ennek meg kell történnie. Pedig ha végig megyünk az utcán, és 10 embert megkérdezünk, mi az a digitális műsorszórás, 9-en biztosan nem fognak tudni válaszolni rá. Az internet terjedésével kiszélesedtek a lehetőségek és ezáltal a piaci szegmensek is. Így a médiában egyre nehezebb eladni azt, amit eddig sem volt egyszerű. A hirdetési felületeket. Ma a főként a földfelszíni rádiók, a kereskedelmi televíziók és a nyomtatott sajtó képes erre. És ami még érdekesebb, hogy az elmúlt években hihetetlen mértékben megnőtt az internetes reklámköltés. A kínálat bővült, a kereslet pedig megoszlott, de nem lett nagyobb. Erre dolgozatomban külön kitérek. Az elmúlt több mint egy évtizedben betörtek a piacra az internetes hírportálok, az internetes rádiók, az internetes televíziók, amelyek közül leginkább a hírportálok veszik át a vezető szerepet a nyomtatott sajtóval szemben. Az internetes reklámköltések 2007-ben duplájára nőttek a korábbi évhez képest. Az internetes televíziók és rádiók valójában még nem érték el a kitűzött célt. Nem várhatjuk el háztartások ezreitől, hogy egyik napról a másikra dobja ki rádiókészülékét, kapcsolódjon a világhálóra, és inkább ott hallgasson rádiót vagy nézzen tv-t. A cégeknek, akik ilyen médiumot indítanak, nem valószínű, hogy ez a céljuk. A digitális műsorszórás segít majd nekik kiterjeszteni minden háztartásba mindazt, amit eddig csak az internetezők hallhattak, láthattak. Csakhogy ez nem kevés problémát vethet fel: a) Hogyan fog megférni országszerte egymás mellett annyi tartalomszolgáltató? b) Mennyire fogja veszélyeztetni a jelenlegi műsorszolgáltatók fennmaradását a piacon? c) És valóban a tematikus csatornáké a jövő? (Amennyiben ebben is Amerikát követi a világ, úgy igen.) 5

A szakmában sokan a jelenlegi FM adók ellehetetlenülésétől és a közszolgálati tartalom eltűnésétől félnek, de arra senki nem gondol, hogy a piac megnyílásával mennyire fognak tudni érvényesülni a jelenleg csak interneten sugárzó adók és hogy ez mekkora lehetőséget ad azoknak, akik eddig nem engedhették meg maguknak, hogy rádiót indítsanak. Egy minimális költséggel indított internet rádió havi fenntartása már 20.000 forintból is megoldható. Dolgoztam már rádiónál, televíziónál. Vezettem műsort, mondtam híreket. Az elmúlt 8 év számomra a rádiózásról és általában a médiáról szólt. Mindig is érdekelt a műsorvezetés, a hírszerkesztés, hírolvasás és alapvetően egy rádió működése. 2000-től különböző internetes rádióknál vezettem műsort, később bekerültem a Rádió17-hez, amely egy regionális dél-pesti rádió. Az ott töltött másfél év alatt nagyon sok tapasztalatot és gyakorlatot szereztem. Heti 8 órában vezettem közszolgálati tartalmú műsorokat. 2007-ben bekerültem a Fix.tv-be mint hírszerkesztő, hírolvasó és mindezek között létrehoztam saját internetes rádiómat. Jelenleg az FM 99,5 RádióQ-nál dolgozom hírszerkesztő, hírolvasóként. Ezért írok a rádiózásról és annak jövőjéről. Sok a kérdés, a kétely, mindenki a televíziók digitalizációjával van elfoglalva, a rádiókra pedig nem jut sok figyelem. Dolgozatomban kitérek a digitális átállás kritikus pontjaira, az átállás feltételeire, megvizsgálom a digitális rádió lehetőségeit és a legfontosabb: van-e szerepe az internet rádióknak a digitális világban? A most következő tanulmányhoz egy szekunder kutatást alkalmazva fog kiderülni, hogy a magyarok mennyire vannak tisztában a digitális átállás részleteivel, és milyen gyakran hallgatnak internet rádiót, vagy egyáltalán tisztában vannak-e azzal, hogy számtalan internet rádió létezik hazánkban. Kiderül, mennyire vagyunk felkészülve ma Magyarországon a digitális átállásra, megtörténtek-e már a megígért szükséges lépések, és hogy tudjuk-e egyáltalán tartani a versenyt Európával. 6

II. DIGITÁLIS ÁTÁLLÁS 2012 2.1. A digitalizáció alapjai A digitális átállás lényege, hogy 2012-ig megszűnik a hagyományos földi sugárzású televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. Az átviteli rendszerek szabályozása lehetőséget ad, hogy a nézők jobb kép- és hangminőségben kövessék nyomon a műsorokat. A tavalyi genfi frekvencia-elosztó konferencián Magyarország nyolc televíziós és öt rádiós multiplex frekvenciát kapott, ami annyit tesz, hogy egy frekvencián az eddigi egy helyett 8-10 műsort is lehet majd fogni. A Miniszterelnöki Hivatal szakértői által javasolt konstrukcióban nem egyenként értékesítenék a műsorszóró csatornákat, hanem az egyes multiplexeket lehetne megpályázni, és a közszolgálati tartalmaknak előjoguk van. A javaslat szerint a legnagyobb vételkörzetű multiplex működtetőjének kötelező szerződnie a legalább négy éve működő hír- és közszolgálati műsort sugárzó adókkal és az országos kereskedelmi csatornákkal, ha azok 2009 végéig leállítják analóg műsorszórásukat. 1 A 2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól mindent lefektet, az átállás részleteiről, a felek feladatáról és a még Európa számára is teljesen új szolgáltatási lehetőségekről. A 2007-ben elfogadott törvényt az Országgyűlés 2008 novemberében visszavonta, így nem nyilatkozhatunk arról, hogy mi lesz 2012-ben mind televíziós, mind rádiós viszonylatban. Egy biztos, a digitális átállás megtörténik akkor, ugyanis az Európai Unió kötelez minket az átállásra. Az, hogy ez milyen formában fog megtörténni, már csak a honatyákon múlik. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki két különálló pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére. Mindkét pályázatot az Antenna Hungária (AH) Zrt. nyerte meg. A szeptemberben aláírt hatósági szerződés értelmében az Antenna Hungáriának még idén decemberben el kell indítania a földfelszíni digitális televíziós, illetve rádiós műsorszórást. 1 Népszava 2007.05.14. 7

Az Nemzeti Hírközlési Hatóság várakozásai szerint a földfelszíni digitális televíziózás beindulása erősíti a versenyt és bővíti, színesíti a kínálatot a televíziós és a rádiós piacon, egyben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar háztartások azon mintegy 20-25 százaléka, amely jelenleg csak szobaantennával néz televíziót, a jövőben jobb minőségben, a mainál sokkal változatosabb műsorkínálathoz juthasson hozzá. Az Antenna Hungária vállalása szerint mindkét szolgáltatás a lehető legkorszerűbb technológiával, azaz a földfelszíni digitális televíziózás MPEG4-es, a rádiós pedig DAB+ tömörítéssel indul el. A digitális televízió (DVB-T) lakossági lefedettsége az induláskor csaknem 60 százalékos lesz, majd 2009 végére a lefedettség 88 százalékosra, 2010 végére pedig 95 százalékosra bővül. A mobil-televíziós (DVB-H) szolgáltatás 2008-ban Budapesten és környékén indul el, míg a DAB+ digitális rádiós szolgáltatás lakossági lefedettsége kezdetben 31 százalékos, 2009 végére 44 százalékos lesz és a hálózatot 2013-ig építik ki teljesen. 1. ábra: www.beoworld.org 8

2.2. A DAB+ rendszer kiépítése Magyarországon Egyelőre még nem lehet tudni, hogy melyik rádiók lesznek hallhatóak DAB+-on, de azt már lefektették, hogy milyen határidővel kell lefedetté biztosítani az országot. 2 2008 végéig Budapest és környéke 2. ábra: nhh.hu 2009 végére további 10 telephely létrehozása 3. ábra: nhh.hu 2013 végére pedig összesen 47 telephely létesítése 4. ábra: nhh.hu 2 www.nhh.hu (Nemzeti Hírközlési Hatóság) 9

2.2.1. A T-DAB rendszer Németországban már 1980-ban elkezdtek foglalkozni a Digital Audio Broadcast (DAB) szükségességével. Már akkor komoly gondokat vetett fel az FM-rádiózás. Nem csak a minőség hagy kívánnivalót maga után, hanem amit már ma is igazán tapasztalhatunk, a szakmában egyesek ölni tudnának egy felszabadult frekvenciáért. Telítettek a sávok, szükséges a megújulás és 2012-től nem csak szükséges, de kötelező is. A Nemzetközi Távközlési Unió követelményeket fogalmazott meg a digitális sugárzásra vonatkozóan, melyek elsősorban a hordozható, helyhez kötött illetve járművekben elhelyezett készülékekre vonatkozóan szabályozzák a műsorszórást: a) CD-nél nem rosszabb minőségű hangzás b) jobb spektrum- és teljesítményhatékonyság és jobb vételminőség. c) sugárzott szolgáltatások rugalmas, időben szabadon változtatható konfigurálása d) a sugárzási hatókör csökkentésének árán nőjön a minőség e) műsorinformációk és csatornainformációk kisugárzásának lehetősége f) olcsó rádiókészülék A DAB megalkotói azt a célt tűzték ki, hogy kiváló minőségben tudják az emberek az adást fogni mozgó, hordozható és fix telepítésű készülékkel, földi, műholdas és kábeles átvitellel. Dr. Kovács Imre, a T-DAB rendszerről írt tanulmányában tökéletes definíciót határoz meg a Digital Audio Broadcastről: A DAB széles frekvenciatartományban alkalmazható, spektrumtakarékos, a többutas terjedésnek ellen áll, a vevő mozgására érzéketlen, nagy átviteli kapacitású digitális műsorszóró rendszer. Több egymástól független műsor, hang-, kép- és adatszolgáltatás, valamint tájékoztató és vezérlő információ egyidejű továbbítására ad lehetőséget. A DAB a VHF-FM rendszerrel nem kompatibilis, hagyományos vevővel nem vehető. 3 3 dr. Kovács Imre: Digitális rádió-műsorszórás Európában (a T-DAB rendszer) 2006 10

Ma már kénytelenek vagyunk hagyományos rádiózásnak tekinteni azt, amink van. A jövő a digitális rádiózásé, az a modern és egyedülálló technológia, amellyel a mostaninál sokkal jobb minőség nyújtható a hallgatónak. A hagyományos VHF-FM adás rendszertechnikája: 5. ábra: dr. Kovács Imre - Digitális rádió-műsorszórás Európában Jelenleg a rádiócsatornák a műsorszétosztó hálózatra küldik tartalmukat, az továbbítja az adást az adótoronynak és onnan jut el a hallgatóhoz. Ez egy nagyon gyors folyamat. Kevesebb mint egy másodperc különbséggel hallható az adás az éterben, amely a stúdióból indult. Fontos, hogy a jelenlegi, ún. hagyományos technológiával minden tartalmat külön számítógépre kell rögzíteni, ugyanis, ha az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) bekér egy korábbi anyagot, azt rendelkezésükre kell bocsátani. Szoktak véletlenszerű vizsgálatot tenni, amennyiben bejelentés érkezik, úgy kötelesek kivizsgálni az ügyet. Azokra a csatornákra, amelyeknél az ellenőrzések alkalmával a hatóság nem észlel szabályszegést, kevésbé figyel az ORTT. A legfontosabb, hogy a műsorszolgáltatási szerződésben foglaltakat az adók kifogástalanul teljesítsék. 11

A DAB adás rendszertechnikája: 6. ábra: dr. Kovács Imre: Digitális rádió-műsorszórás Európában A Digital Audio Broadcast technológiával, mint arról már volt szó, ötször nyolc csatorna jön létre. Az 5 multiplexet megpályáztatják és aki elnyeri, 8 frekvencia birtokosa lesz. A 8 csatornát bérbe adhatja a jelenlegi FM adóknak, vagy az újaknak. A 2007. évi LXXIV. törvény kimondja, hogy a pályáztatásnál mindenképpen figyelembe kell venni a jelenlegi országos közszolgálati adókat (mr1, mr2, mr3) és az országos kereskedelmi csatornákat (Danubius, Sláger). 12

2.2.2. A DAB rádiós piacra gyakorolt hatása 4 Ma hazánkban sokkal kisebb a tematikus rádióadók száma, mint a többi fejlett országban. Mint már arról volt szó, kevés a frekvencia, így nincs túl sok lehetőség ezen adók létrehozására. A DAB megoldást nyújt ezen problémára, ugyanis a multiplexek lehetőségével több kapu is kitárul a jövő rádiói előtt. A Digital Audio Broadcastinggal a kisebb településeken is megjelenhetnének a kisebb társadalmi csoportoknak szóló rádióadások és azok az eddig el nem ért hallgatókhoz is szólhatnának. A DAB lehetőséget biztosít arra, hogy rádiós közegben jelen legyen a multimédia. Ez a modern technológia képes arra, hogy rádióhallgatás közben képeket, videókat jelenítsen meg. Hazánkban ez nagyon új dolog, így még nem vagyunk erre felkészülve sem szakmai oldalról, sem technikailag, ugyanis Magyarországon még nem készültek olyan rádió készülékek, amelyek képesek lennének a kép és a hang együttes fogadására. Illetve ez a készülék jelenleg a televízió, viszont az efféle autórádióra még várnunk kell. Azt sem tudhatjuk, hogy igénye lesz-e egyáltalán a magyaroknak a multimédiás megjelenésre. Jelenleg ha rádiózásról van szó, akkor a magyarok elképzelései szorosan kapcsolódnak az audió tartalomhoz. Viszont a jelenleg is működő sms-falat a DAB is képes megjeleníteni. A leglényegesebb megújulás a Digital Audio Broadcasting megjelenésével nem más, mint a vételminőség kiemelkedő javulása. Ez a minőség csak abban az esetben romolhat a hallgató kárára, ha a rádióadó nem áldozza be a minőséget a csatornaszámok bővítésének. Ezen új technológiával véget érnek az analóg sugárzás okozta vételhibák. Nem fogunk sistergést hallani, nem fogja a vételt beárnyékolni semmilyen földrajzi tényező és a sztereó adások sem fognak átsiklani monoba. A DAB sikerében döntő szerepe lehet a csak DAB platformon elérhető tartalmaknak. Ma a DAB szempontból legsikeresebbnek tekinthető Egyesült Királyságban, a piackutatási felmérések szerint a DAB vevőt vásárlók több mint 65%-a azért vett DAB vevőt, hogy az új DAB programokat hallgathassa. 4 dr. Kovács Imre: Digitális rádióműsorszórás Európában 2006. 13

Ma Magyarországon nem áll rendelkezésre frekvencia új országos rádióadások számára. Ismereteink szerint ezért nem lehetett indítani országos lefedést biztosító nemzetiségi adást, és parlamenti közvetítést sem. A DAB-bal ez a cél is megvalósulhatna. Sajnos azonban nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy ma Magyarországon a DAB adásokra nincs társadalmi igény, elsősorban annak teljes ismeretlensége miatt. Közismert, hogy minden újat azok utasítanak el, akik azt egyáltalán nem is ismerik. 5 2.3. Változások 2012-től Az Európai Unióban - és így Magyarországon is - az a célkitűzés, hogy a földfelszíni analóg televíziós műsorszórást legkésőbb 2011 végéig a digitális váltsa fel. A rádiózás területén Magyarországon a digitális átállás tervezett időpontja 2012 vége, ha addigra a rádiós hálózat lefedettsége elegendő lesz és a lakosság között is az előírt szinten elterjednek a digitális rádió vevőberendezések. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy alkalmas lesz-e az új rádiózáshoz jelenlegi vevőkészülékünk. Sajnos nem. Az új technológia megkívánja a készülékek cseréjét is. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy a jelenleg értékesített készülékek fogják-e majd digitális csatornáinkat. Mivel a DAB rendszer még csak kialakítás alatt van itthon, nem túl valószínű, hogy a most boltokban kapható készülékek kompatibilisek a 2012-től sugárzó csatornákkal. A digitális átállás tárgyalásain jelen pillanatban nagyobb hangsúlyt fektetnek a televíziós átállásra. Többek között a televízió csatornák már meg is kezdték az átállást. Így a rádiózás változásai kicsit háttérbe szorultak. Sok olyan részlet van, amelyekkel a nagyobb rádióadók sincsenek tisztában. Egy biztos, hogy 2012-re át kell állni rádiónak és televíziónak és 2014-re be kell fejezni az átállással járó technikai feladatokat és addigra le kell fedni az egész országot 98%-ban, hogy az analóg szolgáltatás lekapcsolásával senkit ne érjen hátrány. 6 5 dr. Kovács Imre: Digitális rádió műsorszórás Európában 2006. 6 Hullamvadasz.hu 14

2.4. Piaci szereplők változása Jelenleg a két országos földi sugárzású kereskedelmi rádiócsatorna a Sláger és a Danubius élvez vezető piaci szerepet. A média egyértelműen a hirdetési felületek értékesítéséből tartja fenn önmagát. Minél 7. ábra: slagerradio.hu több szereplő van a piacon, annál nagyobb arányban oszlik el a célközönség. Ezáltal az országos médiumok nem veszítenek jelentős százalékot hallgatottságukból, viszont a kisebb piaci szereplőknek nehéz elérniük, hogy annyi hallgatót tudjanak magukénak érezni, amennyivel már nem okoz gondot az értékesítés. Egyes területeken előnyben vannak a térségi rádióadók, ugyanis vannak olyan városok, ahol nagyobb arányban hallgatják a helyi rádiókat, mint az országos csatornákat. Ezért bevált trend, hogy az országos adók értékesítői a megrendelő igényeihez igazítva inkább több helyi rádiónak adnak el reklámot, ezzel jobban lefedve a megrendelő 8. ábra: danubius.hu jót is tesz a megrendelővel. célcsoportját. Ez nem túl etikus az értékesítőre nézve, de mivel jutalékért dolgozik, neki mindenképpen megéri és még A jelenlegi álláspont szerint összesen 40 rádió csatorna fog működni országos szinten. Ami mint ahogy már korábban említettem 5 darab multiplexből jön létre. Minden multiplex 8 darab frekvenciával fog rendelkezni. Felmerül a kérdés, hogy az átállás után 10. ábra: radioq.hu mi lesz majd a kisebb regionális rádiókkal. Mi lesz például egy Rádió17-tel, aki csak a főváros 10 kerületében és Pest megye egyes településein szolgáltat műsort? Vagy felmerül a kérdés, 9. ábra: radio17.hu 15

hogy az egy éves RádióQ hogyan állja majd meg helyét a multiplexek kiosztásánál. Jelenleg nagyon értékes frekvencia van a birtokában. Az FM 99,5-re sokaknak fáj a foga. Egész Budapesten tökéletesen jön a vétel és még 20 km-es körzetben sem lehet panaszkodni rá. A RádióQ, amikor megnyerte ezt a frekvenciát közlekedési és fogyasztóvédelmi műsorok szolgáltatását vállalta óránként 60% tartalommal megtöltve. A digitális átállással még több új csatorna jön létre, és mivel nem pályázat útján lesznek elérhetőek a frekvenciák, úgy több országos csatorna fog megjelenni. Ezáltal a jelenlegi 2 országos csatorna, a Danubius és a Sláger Rádió nagyban veszíteni fog erejéből. Minél több szereplő van a piacon, annál erősebb a verseny, amit tartani kell, ugyanis 2012-től kemény harcok fognak folyni a hirdetőkért. Az internetes piac megjelenésével évről évre egyre rosszabb helyzetbe kerültek és kerülnek a rádiók. Sokan inkább a világhálón költenek hirdetésekre. Ez nagyban köszönhető a mérési adatok pontosságának. Az interneten pontos számok támasztják alá, hogy mekkora hatékonysága lehet egy adott reklámnak. A rádiók mérése pedig pontatlan, a célcsoport nem teljesen behatárolható. 2.4.1. Az internet a piac vezető szereplője I. forrás: mrsz.hu (2006. II. félév) Az internetezők száma hazánkban egyre nagyobb. Napról napra újabb és újabb emberek csatlakoznak a világhálóra. A társadalom rákényszeríti az embereket, hogy rendelkezzenek 16

internettel. Gondoljunk az elektronikus adóbevallásra, a kényelmes átutalásokra, vagy tanulmányi ügyeink intézésére. Ma a 15-24 éves korosztály a legaktívabb és legnyitottabb a világhálóra. Azok aránya dinamikus növekedésnek indult. De ami még elképesztőbb, hogy az 50-69 évesek körében is egyre többen csatlakoznak az internethez. Ebből kiindulva érthető, hogy a hirdető számára miért is értékesebb az internetes piac, mint hirdetési felület. A 2006-os és 2007-es adatok szerint a televíziós hirdetések tartják értéküket. Sőt, növekedtek is a reklámköltések azon a médiumon. Mondhatni a fő szereplők közül egyedül a rádiós reklámköltések csappantak meg, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövőre nézve sem. Talán ennek is köszönhető a 2007. októberi B2B kampány, melyben a kereskedelmi rádiók közös cél érdekében fogtak össze. Kampányt indítottak, ahogy ők fogalmaznak, a hirdetőkért. De helyesebb, ha azt mondjuk, azért, hogy a hirdetők ne pártoljanak el a rádiókban való hirdetésektől, merjenek rádióban hirdetni, mert mindegyik értékes célcsoportot fed le. A kampány szlogenje: Egy hullámhosszon a hirdetőkért. A kezdeményezést a Sláger Rádió, a Danubius Rádió, a Roxy Rádió, a 90.9 Jazzy, a radiocafé 98.6, a Gazdasági Rádió és a Pont FM 88.1 közösen indította. Ez persze a többi adónak is kedvezett, mert ezzel a felhívással őket is támogatták. A kampányt egy év elteltével sikeresnek tartják, így szeretnék folytatni. Jópár éve mondják, hogy az internet a jövő. Talán 10 évvel ezelőtt is mindenki ezt hangoztatta. Gondolhatnánk, hogy az a jövő, amit akkor gondoltunk, mára jelen. Nem. A mai napig azt kell mondanunk, hogy annyi lehetőséget és kiaknázatlan területet hordoz még magában a világháló, hogy még mindig a jövőt hordozza magában. A magyar reklámköltések ugyanis ezt bizonyítják. 11. ábra: Menedzsment fórum 2006. A Magyar Reklámszövetség 2006-os és 2007-es reklámköltésről készített adatait összehasonlítva jól látható, hogy egy év elteltével ki mekkora részesedést kapott a tortából. A fő médiumokat vették figyelembe, mint a mozi, internet, televízió, rádió, sajtó és 17

közterület. A mozik eddig sem a reklámbevételeikből éltek meg, viszont a televíziók és rádiók annál inkább. A 2006-os évhez viszonyítva csökkentek a rádiók, televíziók, a sajtó és a közterület reklámbevételei. Bár utóbbi csak egy tized százalékkal. Egyedül az interneten való reklámköltés nőtt 2%-kal. Az elkövetkezendő években további növekedést prognosztizálhatunk az internetes reklámköltéseket tekintve. 12. ábra: www.mrsz.hu A reklámköltési szokások folyamatos változása többek között annak is köszönhető, hogy az embereket egyre inkább zavarja a sok reklám, ami mindenhonnan hozzánk árad. A televízióban ritkán tudunk végig nézni egy filmet úgy, hogy azt ne szakítsák meg háromszor 10-15 perces reklámidővel. Egy 2007 II. félévében készült kutatás szerint az embereket leginkább a televíziós reklámok zavarják kifejezetten. Emellett a 2. helyen a rádiók állnak, bár a televíziókhoz viszonyítva nagy eltéréssel. A megkérdezettek közül a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy egyáltalán nem zavarják őket az interneten megjelenő hirdetések. Ilyen tekintetben a 2. helyet a sajtó foglalja el. Ezek azok a médiumok, ahol az olvasó el tudja dönteni, hogy megnézi-e a hirdetést, vagy továbblép. A televízióban és rádióban ilyen lehetőségünk nincs. Az adott médium kötelez minket, hogy végignézzük a reklámblokkot. Bár az interneten is vannak olyan hirdetési formák, például a felugró ún. pop-up ablakok, amelyek különösképp idegesítik a világhálón böngészőket. 18

13. ábra: Szonda Ipsos-Gfk. Nemzeti Médiaanalízis A Szonda Ipsos-Gfk. 2008 első félévében is elkészítette ugyanezt a kutatást, amelyből meglepő módon az derült ki, hogy kevesebb embert zavarnak a reklámok mind a televízióban, a rádióban, mind az interneten. Az összes tömegmédium esetében kisebb érték jött ki eredményként. Ez betudható annak is, hogy az emberek elfogadták, megszokták a hirdetéseket, de amit mindenképpen érdemes megfigyelni, hogy az internetes társadalom körében is még kevésbé zavaróbbak a reklámok, ill. nagyon kevés százalékban nyilatkoztak úgy, hogy kifejezetten zavarják őket a hirdetések. Ahogyan az előző ábrából is láthattuk, az internet párja ilyen tekintetben a sajtó. Mint korábban már említettem, ez az a két médium, ahol az olvasó dönti el, hogy érdekli-e őt az adott reklám, és ha bővebb információra kíváncsi, akkor kattint, vagy sajtómegjelenés esetében megnézi a további információkat. 14. ábra: Szonda Ipsos-Gfk. Nemzeti Médiaanalízis 19

Az, hogy a digitális átállással kénytelenek leszünk-e végighallgatni egy rádióreklámot, még kérdéses. Sokan mondják, hogy a digitális televíziózással áttekerjük a reklámokat. Ez nem egészen így van. Mindig addig tekerhetünk előre, ameddig szeretnénk. Ha például megállítjuk egy 10 percre az adást, akkor abban a 10 percben fogunk tudni előrébb menni. Vagyis a következő reklámidőt pont végig tudjuk tekerni. Lehetősségünk van a digitális tvn rögzíteni az adást és betervezni magunknak az esti televíziós programsávokat. 20

III. AZ INTERNET SZEREPE A DIGITÁLIS VILÁGBAN 3.1. Az internet múltja Az 1960-as években az Amerikai Védelmi Minisztérium célja volt, hogy egy nagyobb támadás esetén a számítógépeik kapcsolatban álljanak. Így elkezdték telefonvonalon keresztül összekapcsolni a számítógépeket a U.S. Defense Department's Advanced Research Projects Agency (ARPA) támogatásával. Az ARPA tudni szerette volna, hogy a gépek egyáltalán összekapcsolhatóak-e és ha igen, akkor azokon keresztül létrejöhet-e kommunikáció. A vizsgálatok során kiderült, hogy ez mind lehetséges. Az összekapcsolással minden számítógép kapott egy ún. rendeltetési címet, amit ma már IP címnek (Internet Protocol) hívunk. 1960-ban az ARPA-nak meg sem fordult a fejében, hogy a világ kommunikációs hálózatát hozzák létre, kizárólag az atomtámadások védelmével kalkuláltak. A kialakított rendszer forradalmi volt. Lehetőséget adott a számítógépes adatcserére és az elektronikus levél küldésére, bár akkoriban még csak telefonhívás sebességével. Ez a 15. ábra: infovilag.com rendszer, mely ARPAnet néven vált ismertté hamar elterjedt. Főiskolások, egyetemisták később tudományos témában tartottak konferenciákat, aztán a témakörök tárháza kibővült és rájöttek, hogy azáltal, hogy emberek százaival, ezreivel képesek kommunikálni ezen hálózaton, nagyon sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Később, a 70-es években az ARPA segített létrehozni a jelenlegi, internetnek nevezett hálózatot. Kialakította a különböző protokollokat, amelyek lehetőséget adtak a különböző számítógépeknek az adatcserére országhatáron túl is. Az 1980-as években ez az Internetnek nevezett hálózat hihetetlen mértékben kezdett fejlődni. Százasával kezdték 16. ábra: www.netangol.hu csatlakoztatni számítógépeiket a hálózathoz az egyetemek, állami intézmények, kutatóintézetek. 21

World Wide Web (WWW) lehetőségével különböző témákban kerültek fel információk weboldalak keretében a világhálóra. Mostanra pedig már nem tudunk olyan tartalomról, amely ne lenne fenn valamelyik weboldalon. Mára már el sem tudnánk képzelni életünket internet nélkül. Levelet írunk, fogadunk. Mozi jegyet foglalunk, bevásárolunk, adót bevallunk, üzleti ügyeket intézünk. Akár nyaralásunk alkalmával is tudunk fontos üzleti ügyeket intézni. Mindazok mellett, hogy az internet használói számtalan lehetőséget találnak a világhálóban, szolgáltatói oldalról is érdemes megvizsgálni. Korábban, ha hírlevelet küldtek a 17. ábra: www.netangol.hu cégek, azt postai úton tették, ma már nagy százalékban e-mailekkel bombázzák a felhasználókat, ami sokkal költséghatékonyabb, mint a postai kézbesítés. Az internet hazai terjedése 1995-re írható. 1995-ig Magyarországon működött egy európai központ, mely az EuropaNet tagja volt. Eközben Magyarország az EBONE nevű hálózaton keresztül is hozzákapcsolódott a nemzetközi hálózathoz. Ebben az évben azonban a British Telecom kapta meg az európai hálózat karbantartásának és üzemeltetésének jogát, és ők más elképzeléssel láttak munkához. Ennek a változásnak eredményeképpen az 1995-ös év végére teljes szélességében használhatóvá vált egy 2 Mbps-os vonal, amely már az amszterdami központba csatlakoztatta Magyarországot. Akkoriban az internet olyan elképzelhetetlen technikai újításnak számított, mint azelőtt jó pár évvel a mobiltelefon. Alig volt belőle pár embernek és akinek nem volt, azt mondta, hogy nem is lesz, mert fölösleges és jól megvannak nélküle. Ma, 2008 közepén már el sem tudnánk képzelni életünket internet nélkül. Ma például már nem lehet úgy főiskolás vagy egyetemista az ember, hogy ne lenne napi kapcsolatban a világhálóval. Ugyanez elmondható a legtöbb munkahelyről is. Idővel létrejöttek a különböző hírportálok, internetes újságok. Ezek sikere abból is látszik, hogy ma már kevesebben olvasnak kézzel fogható lapokat, mint 10 évvel ezelőtt. 22

Sokan nap mint nap különböző internetes játékokkal töltenek órákat. És pár éve megalkottak egy olyan programot, amely már-már pszichológiai kérdéseket is felvet. Ez a Second Life, amelyben virtuális énünket élhetjük a világ bármely pontján, bárkivel. Persze minden fejlődésnek vannak pozitív és negatív oldalai. Az elmúlt évek fejlődése azt mutatja, hogy minél szélesebb platformon vagyunk jelen, annál sikeresebbek vagyunk az ügyfél számára. Tehát ma már az nem elég, hogy van egy hírportálunk fórummal és chattel. Ha van egy hírportálunk, ahhoz tartozzon egy internet rádió, egy internetes tv, egy oldal, ami a sztárokról és a megbotránkoztató dolgokról szól és ha lehet, e-mail címet is tudjunk regisztrálni az adott oldalon. A lényeg, hogy az olvasó mindent egy szolgáltatónál találjon meg, ezzel a legnagyobb közönséget elérve. 3.2. Internethasználat Magyarországon A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készített felmérése alapján hazánkban a 14-70 éves népesség egyharmadának van valahol internet-hozzáférése. Az aktív keresők 22 százaléka fér hozzá az internethez a munkahelyén, a tanulók 58 százaléka éri el a webet az 18. ábra: Szonda Ipsos-Gfk. 2008. van otthon is csatlakozási lehetősége. iskolában. Az előbbiek 60, az utóbbiak 47 százalékának A 14-70 éves népességben 28 százalék az internet használók aránya, azok közül, akiknek van hozzáférése, csaknem mindenki (92 százalék) legalábbis alkalmanként használja az internetet. 23

Az internethasználók (ők az alapsokaság 28 százalékát teszik ki) háromnegyede (72 százalék) e-mailezik és csaknem mindegyike (90 százalék) szokott böngészni a világhálón, de az internetezők 7 százaléka egyiket sem említette. Azok közül, akik e-maileznek, csaknem mindenki böngészni is szokott, a mindkét lehetőséget használók aránya 69 százalék. Az e-mailezők 56 százaléka 10-nél kevesebb levelet küld hetente, 33 százalék 10-20 közöttit, 7 százalék 20-50 közöttit és 4 százalék ennél is többet. Azok közül, akik böngésznek, 16 százalék 19. ábra: Szonda Ipsos-Gfk. 2008. hetente több mint 10 órát tölt ezzel, 18 százalék 5-10 órát, 21 százalék 3-5 órát, 31 százalék 1-2 órát, 14 százalék pedig ennyit sem. Ami a konkrét használatot illeti, az internetezők közül a magyar nyelvű hírek olvasására használják a legtöbben (85 százalék) a világhálót. Ez egyben a legintenzívebben használt funkció is: a netezők egyötöde naponta, további egyharmada hetente többször olvas magyar nyelvű híreket. Az internet rádiózásról egyelőre még nem készült átfogó felmérés, de egy biztos. Amerikában a második leggyakrabb tevékenység a világhálón nem más, mint az internetes rádióhallgatás. 24

3.2.1. Miért az interneten hirdetnek a cégek? Mint arról korábban már volt szó, az interneten való hirdetések az elmúlt években kiugróan magasak voltak a többi tömegmédium vesztére. A hirdetőnek pontos adatok kellenek, az internet pedig képes ezt megadni. Egy rádiónak, televíziónak vagy újságnak több százezer forintot kell kifizetnie egy kutató cégnek ahhoz, hogy felmérést készítsen az adott médiumról, hogy hányan hallgatják, nézik, olvassák azt. Az interneten is vannak külső cégek, akik havidíj ellenében figyelik az adott weboldalt, de nem feltétlen szükséges pénzt kiadni erre. A világméretű Google külön szolgáltatásaként ingyenesen igénybe vehető a GoogleAnalytics, amely méri a weboldalunkra látogatók számát, statisztikát készít az egyedi látogatókról, a havi átlag látogatottságról és még azt is megfigyelhetjük, hogy melyik országból, városból mekkora a látogatottság. Az alábbi ábrán láthatjuk ezeket az adatokat lebontva. Az is kiderül, hogy átlagosan a látogatók mennyi időt töltenek el a site-on. 20. ábra: Google Analitycs A hirdetők körében elfogadott és elismert a GoogleAnalytics mérése, így bebizonyosodott a korábbiakban említett hatékonyság és érthető, hogy miért bíznak a cégek jobban az internetes költésben és miért látnak kevesebb kockázatot benne. Természetesen 21. ábra: Google Analytics 25

weboldalakon kívül az internetes rádiók hallgatottsága is hasonlóképpen mérhető, így biztonságot nyújt a megrendelőnek. 3.3. Internet rádiózás FM rádiózás Az internet rádiózás és fm rádiózás között nagyon sok közös és eltérő dolog van. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Ennek ellenére nagyon sok lehetőséget rejtenek magukban. A következő elemzésből kiderül, hogy a jelenlegi piaci körülmények között ki milyen eséllyel van jelen, és milyen változásokat hozhat számára a digitális világ. 3.3.1. Az internet rádiózás SWOT analízise 7 Az internet rádiózás erősségei: kiváló minőség világszerte bárhol hallgatható célcsoport egyszerű behatárolása összekapcsolható különböző interaktív, díjmentes szolgáltatásokkal (chat, fórum, üzenőfal, szavazás weben) szélesebb platformon különálló szolgáltatás lehet hallgatottság pontos mérése Az internet rádiózás gyengeségei: nem elterjedt a hirdetőkben nincs kellő bizalom csak internetes közegben hallgatható korlátozott célcsoport már az fm rádiók adása is elérhető az interneten 7 Bővebb kutatási szempontok a mellékletben 26

Az internet rádiózás veszélyei: túl sokan vannak a piacon kevés megélhetési forrás kevesen fognak tudni érvényesülni csak az interneten jártas embereket éri el csak a megbotránkoztató témájú médium érvényesül kellően elveszik a közszolgálat Az internet rádiózás lehetőségei: jelenleg nincs ellenőrző szerv tengerentúl információt áramoltat aki most vezető szerepet vesz át, lehetősége lesz később kiemelkedni munkahelyteremtés Az interneten, kábelen való sugárzás nagy előnye, hogy sokkal jobb minőséget tud biztosítani a hallgató számára, mint a többi rádiózási forma. Ez a digitális technológiának köszönhető. A külföldi magyaroknak pedig nagy segítség ahhoz, hogy magyar szót halljanak. Sokaknak nem szimpatikus, hogy míg különböző műsorokban (rádió, tv) emelt díjas sms-sel, vagy telefonhívással nyílik lehetőség arra, hogy igénybe vegyenek egy szolgáltatást, vagy csak egyszerűen hozzászóljanak a műsorokhoz, addig az internet adta lehetőségekkel mindezeket ingyenesen tudja igénybe venni a hallgató. Tágabb lehetőségeket nyújt az internet világa. Lehetőség van chat-re, üzenőfalra, fórumra, szavazásra, játékra, és mindezt ingyen. A telefonos kapcsolás is megoldaható egy számítógépes program segítségével. Itt felmerülhet a kérdés, hogy akkor miből él meg egy internet rádió. Igen. Bármennyire kis költségvetésből fenntartható egy netrádió, azt a pénzt is ki kell termelni. Jelen gazdasági helyzetben a kis hirdetők a barter lehetőségeket keresik, a nagyok pedig már megtalálták azt a médiumot, ahova sikerrel mernek befektetni. Mivel túl sok internet rádió van a piacon, ezért nehéz kiemelkedni. Ami a legnagyobb problémát jelenti, hogy a jelenlegi fm adók 90%-a megtalálható és jó minőségben hallgatható az interneten. Nekik az fm adás reklámot jelent és a hallgató akarvaakaratlanul egyszer biztosan ellátogat a webes felületükre is. Pláne, ha épp kedvenc műsora szól és a számítógépes munkakörnyezet megkívánja, hogy ne rádiókészülékkel, hanem interneten hallgassa az adott csatornát. 27

Az internet rádiók eladhatóságát nagyban segítik a pontos hallgatottsági adatok. A rádiók látják, hogy adott pillanatban éppen hányan hallgatják. Illetve pontosabb a megfogalmazás, ha azt mondjuk, látjuk, hogy adott pillanatban hány IP címről hallgatják a rádiót. Egy IP címről több ember is hallgathatja az adott csatornát. A legtöbb csatornánál nyilvános az aktuális hallgatottság, de sokak jelszóval védik ezen adatokat. Az interneten a hirdetők minimum 5000 fős napi egyedi látogatótól állnak szóba a tartalomszolgáltatóval. Jelenleg nagyon nehéz elérni hazánkban, hogy naponta ennyien hallgassanak egy internet rádiót. Főleg azután, hogy mint arról már korábban volt szó, az fm adók adása interneten is nyomon követhetőek. Ezzel elveszik a potenciális hallgatókat a csak interneten sugárzó adóktól. 3.3.2. FM adók pillanatnyi hallgatottsága az interneten 2008. október 25. 18:50 Sláger Rádió: 2137 hallgató 8 Danubius Rádió: 1856 hallgató 9 Juventus Rádió: 1572 hallgató 10 Rádió1: 1976 hallgató 11 8 http://stream.slagerradio.hu:8000/ 9 http://stream.danubius.hu:8000/ 10 http://stream.juventus.hu:8000/ 11 http://stream.radio1.hu:8000/ 28

Az fm adók már évekkel ezelőtt betörtek az internetes piacra. Rájöttek, hogy nem maradhatnak ki az dinamikus fejlődés üteméből. Létrehozták saját weboldalukat, melyek mára már webportállá fejlődtek ki. Zenei hírekkel, információkkal a műsorvezetőkről, szavazások, fórum, interaktív szolgáltatások. Minden, amit egy internet rádió nyújtani tud, azt képes megvalósítani egy fm rádió is. Az internet rádióknak nagy előnye, hogy nincs felügyeleti szerv, aki hatást tudna gyakorolni rájuk. Ez több dolgot megkérdőjelez. Amennyiben nincsenek szabályok, nincsenek erkölcsi kritériumok, úgy bármi elhangozhat az internetes adásban. Már létezik is olyan netes rádió, aki erre hegyezte ki arculatát (Tabu rádió). Forradalmian újat kell alkotni az interneten ahhoz rádiózás tekintetében, hogy elismerjék az adott médiumot és megállja a helyét a piacon. Ez szociológiai kérdéseket is felvethet. Ma, ha ki akarunk emelkedni a tömegből, valami megbotránkoztatót, közfelháborodást felkeltő dolgot kell tennünk. Így tett a Tabu Rádió is, amely adóról később bővebben szót ejtek. 3.4. Az FM rádiózás SWOT analízise Ma már szinte az összes gépjárműben van rádiókészülék, így mondhatni országosan teljes az elérhetőség és amint beülünk az autóba, az az első, hogy bekapcsoljuk a rádiót is. A digitális rádiózás beköszöntével sokkal jobb lesz a minőség is, bár amíg fm rádiózásról és internet rádiózásról beszélünk, addig az internet rádióknak előny, hogy minőségben nagyban felülemelkednek. De ettől még nem lesznek több helyen elérhetőek a netrádiók. A hirdetőket is ezért nehéz meggyőzni. Az FM rádiózás erősségei: Teljes elérhetőség vételkörzeten belül a legszélesebb célcsoport elérése ismertség mindenkinek van rádiókészüléke 29

Az FM rádiózás gyengeségei: a minőség nem kielégítő földrajzi adottságtól függ a vétel vételkörzettől függ az elérhetőség csak pályázat útján nyerhető frekvencia, több pályázatot már nem is írnak ki a hirdetők átpártoltak az internetes költésre Az FM rádiózás veszélyei: a digitális átállás után megkérdőjelezhetjük fennmaradásukat kevesebb pénzt invesztálnak a hirdetők nem célozható meg a kívánt célcsoport szélsőséges időjárás veszélyezteti az adás minőségét a mai napig nem tiszta, hogy milyen lesz a digitális rádiózás nem mérhető pontosan a hallgatottság Az FM rádiózás lehetőségei: összefogás a többi rádióval a hirdetőkért az interneten is jelen tudnak lenni profi szakember gárda, akik helyet kapnak a digitális átállás után is Az internet rádiózás jelen korlátai között koránt sem ér többet, mint a most működő fm adók. A középhullámon éterbe sugárzó adókat szinte mindenki ismeri. Illetve ha az adókat nem is, a lehetőséget igen. Az internet rádiózásról ez még nem mondható el. Vannak, akik nem is hallottak még arról, hogy a világhálón több ezer internet rádió létezik, ezért mondhatni hazánkban az internet rádiós piac még nagyon kezdetleges. Ezt a hamarosan olvasható kutatás is bizonyítja, amelyet ezen célból készítettem. Az FM rádiók nagy előnye az internet rádiókkal szemben, hogy mindenhol elérhetőek az országban vételkörzeten belül. Ez hátrányuk is, ugyanis míg az internet rádiók mindenhol elérhetőek a világon, úgy az fm rádiók csak vételkörzeten belül hallgathatóak. Bár az is igaz, hogy a frekvenciás adóknak lehetőségük van, hogy adásukat az interneten is közöljék. 30

Az elmúlt 50 évben a rádióhallgatás szokásukká vált az embereknek. És mint tudjuk a beágyazódott szokásokat nehéz megváltoztatni, átformálni. Mindenki rendelkezik rádiókészülékkel, nem is eggyel. A bevásárló központok némelyik üzletében valamelyik fm adó van behangolva. Így akarva akaratlanul rádiót hallgatunk. A kocsiban, buszon, utazás közben is általában hallgatunk valamit, bár ez esetben az autózás alatti rádióhallgatás a leggyakoribb. Amikor dugóban ülünk, tájékoztatást kaphatunk a legfrissebb közlekedési hírekről, forgalmi akadályokról, balesetekről. Így hasznos, ha el tudunk kerülni egy nagyobb közlekedési fennakadást, káoszt rádiónk segítségével. Sajnos minőségben hagynak kívánni valót maguk után az FM adók. Rosszabb időjárás esetén kevésbé jön jól az adás, valamint fontos, hogy mivel az éteren keresztül terjednek a hullámok, így egy nagyobb hegy nagyban korlátozni tudja az adás élvezhetőségét. A mostani szélsőséges időjárásnak, közvetetten a globális felmelegedésnek köszönhetően elég gyakoriak az ilyen esetek. Rádióadó válogatja, hogy éppen milyen a minőség, ami pedig attól függ, hogy honnan továbbítja a jelet a rádió a hallgatók felé. Például a Rádió17 adótornya egy tíz emeletes panelház tetejéről továbbítja a jelet a készülékek felé, míg a RádióQ a Citadelláról. Minél magasabban van egy torony, annál nagyobb sugárban továbbítja a hullámokat. A Rádió17 sajnos még a XVII. kerület egyes pontjain is sisteregve hallgatható, míg a RádióQ tökéletesen szól Budapest 20 km-es körzetében. Sajnos az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a rádiók folyamatosan veszítik el hirdetőiket, egyre lejjebb kell menniük a piaci árból, így lassan önmagukat nem képesek fenntartani. A hirdetők átpártoltak az internetre, ahol pontos számadatokkal tudják alátámasztani a látogatók számát akár óránkénti lebontásban. Sokan azt gondolják, hogy aki a médiában dolgozik, csak jól kereshet. Ez sajnos nem így van, ugyanis ma már sok helyen örülnek, ha akár térítés nélkül dolgozhatnak, mert egy rádióhoz vagy tv-hez bekerülni nem könnyű. Persze a kiszélesedett platformok, a megjelenő internet rádiók lehetőséget biztosítanak további tehetséges emberek gyakorlatára, viszont sok lesz a színvonal alatti műsor is. A minap, 2008. november 26-án volt egy riport az MR1 Kossuth Rádióban, amely szerint veszélyben vannak a kereskedelmi FM adók. Az ORTT ugyanis nem tudja a továbbiakban meghosszabbítani a műsorszolgáltatási szerződéseket és nem írhat ki több 31

pályázatot sem. Az Országgyűlés fogja eldönteni, hogy sugározhatnak-e tovább a lejárt műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező rádiók, vagy sem. 12 3.5. Új készülék minden háztartásba A digitális átállással le kell cserélnünk az összes rádiókészüléket otthonainkban és az országban. Ugyanis azzal nem fogjuk tudni hallgatni a digitális adásokat. Bár sok idő, amíg lekapcsolják az analóg műsorszolgáltatást, mindenképpen be kell ruháznunk egy új készülékre. Jelenleg nem tanácsos a most forgalomban lévő digitális készülékekből 22. ábra: vásárolni, ugyanis koránt sem biztos, hogy a 2012-től életbe www.bridgeratings.com lépő technológia alkalmas lesz a digitális jelek vételére. Furcsa, hogy olyan alkalmatosságra gyártottak le több ezer készüléket, amelyet még el sem fogadtattak. Nem elhanyagolandó, hogy a DAB+ sugárzás bevezetéséig még a hazánkban 1995 óta kísérleti jelleggel működő sima DAB sugárzás zajlik. Ezért van az, hogy a különböző üzletekben láthatunk DAB-vevő készülékeket. Csakhogy a most bevezetendő DAB+ teljesen más jeleket fog továbbítani, mint elődje. Ettől függetlenül nem kizárt, hogy lesz olyan már most is forgalomban lévő készülék, ami képes lesz fogni az új technológiával sugárzó adókat. A lényeg, hogy most, 2008-ban még túl 23. ábra: http://nexus404.com korai lenne beruházni egy digitális készülékre. Az újonnan bevezetendő DAB+ hálózat a korábban már közölt térképek alapján csak 2013 végére lesz országosan lefedett. Ezért sem ajánlott túlzottan elsietni a vásárlást. Az áttörést az új készülékek fogják hozni. Ugyanis a DAB+ hálózatot ismerő készülékek nagy része képes kapcsolódni a világhálóra. Akár kábellel, de a XXI. században kizárt, hogy ne 12 MR1 Kossuth Rádió interjú 2008. november 26. 24. ábra: www.ubergizmo.com 32

lenne képes az adott készülék Wifi jelet (vezeték nélküli hálózat) fogadni. Így kiszélesednek az internet rádiók lehetőségei. Már nem csak a számítógép előtt ülve hallgathatunk netrádiót, hanem otthon napi teendőink közben. Ezen lehetőséggel olyan mértékben meg fog nőni a csatornák száma, hogy a hallgatók nagy része át fog pártolni a saját ízlésvilágát tükröző adóra. 3.6. A gazdasági válság megrendítő szerepe az interneten A tavalyi évhez képest 19%-os növekedést értek el az internetes bevételek. Most, a 2008-as gazdasági világválság idején optimisták az internetes tartalomszolgáltatók. Nem várnak visszaesést a bevételekben. A hirdetőknek viszont meg kell húzniuk a nadrágszíjat, és hol máshol tehetnék ezt, mint a marketingköltéseknek. A különböző internetes portálok úgy vélik, hogy azok a cégek, akik eddig tv-ben, rádióban, újságban, közterületen hirdettek, biztosan át hogy hanyagoltuk az offline felületeket. Amellett, hogy egy hirdetés jól szegmentált, fontos hogy meg is találják azt. A jelenlegi tendencia a jövőre nézve azt jósolja, hogy az internet rádióknak jelen körülmények között piaca van. Ahogyan a hirdetők rászoktak az internetes költésre, úgy át fognak állni az online rádiós hirdetésekre és inkább ott költik el pénzüket. David Ogilvy híres mondása: minden reklámkiadás fele kidobott pénz csak nem tudni, hogy melyik fele 13 Mint azt korábban már megállapítottuk, az interneten való hirdetésekkel pontos adatokkal tudjuk megállapítani, hogy fölösleges pénzkidobás, avagy kedvező, profitábilis lehetőség volt, világhálón való hirdetésre, úgy ez mélyebbre, az internetes rádiókig és televíziókig el fog nyúlni. A kulcsszó mindig is a pontos mérhetőség, amellyel az offline médiumok nem rendelkeznek. 13 David Ogilvy szállóigéje 33

Ami viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben tény, a cégek kizárólag a marketingköltségekből tudnak lejjebb venni, így bármennyivel is költenek többen az interneten, az összes reklámköltés csökkenő tendenciát fog mutatni. 34

IV. ZENE KATTINTÁSRA 4.1. Az internet rádiózás létrejötte A mai napig sokan megkérdezik tőlem, hogy az internet rádiót melyik FM sávon tudják befogni. Igaz, a nevében is benne van, hogy nem egy éteren keresztül szóló rádióadóról beszélgetünk. Ebből is látszik, hogy Magyarországon, ahogyan az internet sem, úgy az internet rádió sincs még elterjedve. Magyarország egyik internetes rádiójának vezetőjeként elég sok mindent tapasztaltam az évek során, és látom, hogy az interneten itthon nem ebben az évtizedben fogják megváltani a világot rádiózás terén. Az internet, úgy tűnik, sokkal gyorsabban fejlődik, mint bármi más a világon. Gondoljunk csak bele! A rádiónak 30 évébe telt, míg elért 50 millió emberhez. A tv-nek 13 évbe. Az internetnek pedig csupán 4 évre volt szüksége ehhez. Az együttes internetet használó populáció száma ma már meghaladja az 500 millió főt, világszerte. Ez ugyan töredéke csak a jelenleg 4 milliárdos TV közönségnek, ugyanakkor évről évre ugrásszerűen növekszik az internet felhasználók száma, és az internetes műsorszolgáltatók száma is. Az internetes rádióadások online internetes kapcsolattal hallgatható adások. Tekintettel arra, hogy az Internet egy digitális világhálózat, megfelelő sávszélesség esetén a világ bármely pontján sugárzott rádióadás bárhol megfelelő minőségben hallgatható, és a speciális adásokat leszámítva alapvetően díjmentes, azaz csakis az internetes kapcsolatért kell fizetni. 1995-ben történt az első audio streaming az interneten. Jelenleg több mint 500,000 órányi élő program fogható neten keresztül. Hetente. Ezekbe beletartoznak internet rádiós adásoktól kezdve a sportközvetítések, konferenciák, videóbeszélgetések, stb. A legtöbb ilyen jellegű internetes produkció közönsége kicsi, de egy-egy beharangozott internetközvetítést rengetegen követnek figyelemmel körülbelül 9 millióan látták Madonna interneten közvetített egyik koncertjét. Sokan ezen még a mai napig is 35

meglepődnek, többen az internet fejlesztői közül is, hiszen az internetet nem médiumnak szánták. Az első internetes rádió a kilencvenes évek végén tűnt fel. Természetesen a hangminőség akkoriban meg sem közelítette a mait. Volt ugyan lehetőség a minőség javítására, azonban ezt akkoriban az ISDN jelentette, ami viszonylag még drága volt. Az áttörést a DSL és a kábel internet jelentette. Az első dot-com internet rádió 1995-ben kezdte meg működését, HardRadio néven, és főleg rock, illetve metál zenével szórakoztatta hallgatóit. A kilencvenes évek végére több ezer internetes rádió és zenei portál létezett. A legnépszerűbbé a Napster nőtte ki magát, egy fájlmegosztó program, ami ingyenes zeneletöltést biztosított felhasználói számára. Ezt a lemezkiadók nem hagyták szó nélkül, hiszen jelentős forgalomcsökkenést idézett elő. Válaszul elkészítették saját zeneletöltő programjaikat, oldalaikat. A Sony bemutatta saját online szerverét, míg az Apple 2003-ban megjelent az itunes Music Store-ral, ami legális zeneletöltést kínált, mindössze 99 centért. 2003-ra az internet rádiózás egy rohamosan növekvő jelenséggé nőtte ki magát. Elkészültek olyan hatalmas internet rádió hálózatok is, mint például a Yahoo s Launchcast, Live365, és Shoutcast, ahol magánszemélyek indíthatták el saját netrádiójukat. Amíg a Live365 és a hozzá hasonló hálózatok egyszerű megoldást kínáltak bárkinek, aki saját rádiót szeretett volna létrehozni, addig egy igazi, saját szerverrel működő internetes rádió fenntartása viszonylag sokba került. Nem sok internetes rádió engedhette meg magának ezeket a kiadásokat az alacsony hallgatottság mellett. A kulcs az online reklámok megjelenése volt. Így a rádiók nem csak népszerűsíteni tudták magukat, hanem a saját honlapjukon kezdtek el reklámhelyeket árusítani. A digitális zenelejátszók túlnyomó része internetes rádióadások hallgatására is alkalmas, így az internetes rádióhallgatás pont olyan hétköznapi mozdulatokkal indulhat, mint egy hagyományos FM tuner esetében: bekapcsoljuk a lejátszót, az erősítőt, kiválasztjuk az adót és beállítjuk a hangerőt. Ennyi, nem több. A hálózati zenelejátszó így a mindennapi életünkbe illeszti az internet rádióadások hallgatását, kényelmesen, elegánsan. 36