Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET: Rendeltetése, hogy valaki más személy (illetve jogalany) nevében és érdekében a hatóság előtt eljárjon, cselekményeivel és jognyilatkozataival elősegítse az általa képviselt személy eljárási jogainak érvényesülését. 3 ALAPVETŐ KÉPVISELETI FORMA törvényes ügygondnoki meghatalmazotti
a) törvényes képviselet: a képviselői jogkört jogszabály rendelkezése, bírósági vagy hatósági rendelkezés határozza meg - magánszemélyekhez kötődő (tulajdonképpeni törvényes képviselet) pl. szülő, gyám, gondnok - szervezeti vagy szervi képviselet, - járulékos természetű, - általános és tartós. b) meghatalmazotti képviselet: a képviseleti jogosultság az ügyfél ügyletén, meghatalmazásán alapul - ügyvédi képviselet / jogi képviselet. c) ügygondnoki képviselet: átmenet a törvényes képviselet és a meghatalmazotti képviselet között - a képviseleti jogosultság hatósági határozaton alapul (gyámhatóság vagy az eljáró hatóság), - kirendelés oka: eljárási képesség / lehetőség hiánya. A képviselet vizsgálata: - Van-e helye képviseletnek, a képviselő alkalmas-e a képviseletre? - Képviseleti jogosultság vizsgálata. - Zugképviselő kizárása. A hatósági közvetítő (41. ): - A hatósági közvetítő nem képviselő. - Feladata: információgyűjtés, tájékoztatás, közvetítés.
AZ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEKRE IRÁNYADÓ HATÁRIDŐK SZÁMÍTÁSA (65. ) HATÁRIDŐ Az az időtartam, melyen belül valamely eljárási cselekményt a hatóságnak, az ügyfélnek vagy az eljárás más résztvevőjének teljesítenie kell vagy az jogszerűen teljesíthető. HATÁRNAP Egy meghatározott naptári nap vagy annak egy közelebbről megjelölt része, amikor az eljárási cselekményt jogosultak vagy kötelesek elvégezni vagy megkezdeni. Határidő fajtái: - törvényi / hatósági, - peremptórius / dilatórius, - instruktív, - objektív / relatív, - anyagi jogi / eljárásjogi. Napokban / hónapokban / években megállapított. Munkaszüneti nap. Postai / elektronikus úton előterjesztett dokumentumok.
AZ IGAZOLÁSI KÉRELEM (66. ) Az igazolás szerepe: a határidőt önhibáján kívül elmulasztókat a mulasztás miatt ért hátrányos eljárási jogkövetkezmények lehetséges elhárítása. Jogorvoslat-e az igazolás? Az igazolási kérelem benyújtása - önhibán kívüli mulasztás (8 nap/6 hónap) Az igazolás kizártsága A kérelem tartalma Az igazolás joghatása Fellebbezés az igazolás során a kérelemnek helyt adó / elutasító végzés AZ ELJÁRÁS IRATAIBA VALÓ BETEKINTÉS (68. )
Az ügyfél iratbetekintési joga Az eljárás iratai (az eljárás során keletkezett iratok) Általános feltételek a betekintéshez A betekintés korlátai - döntéstervezet - védett tanú és védett bejelentő személyazonosító adatai vagy ha következtetni lehet a személyére - minősített adat (korábban állam-/szolgálati titok) - törvény által védett egyéb adat - üzleti titok Döntés a betekintésről jogorvoslati lehetőségek (önálló fellebbezés az elutasító végzés ellen) Harmadik személyek iratbetekintési joga Jog érvényesítéséhez vagy kötelezettség teljesítéséhez szükséges (valószínűsítés!). Egyes iratok hozzáférhetővé tétele Csak a döntéseket (a határozatokat és végzéseket) tartalmazó iratok megismerését szabályozzák (bárki). A hozzáférést az eljáráshoz való bárminemű kapcsolat híján is lehetővé teszik. AZ IDÉZÉS (46. )
Fogalma: a hatóságtól származó közhatalmi jellegű felhívás (kötelezés) arra, hogy a megidézett személy a hatóság által megjelölt helyen és időben, meghallgatás céljából személyesen jelenjék meg. Az idézés helye, ideje - székhelyen kívüli idézés Az idézés tartalma Kimentés Engedetlenség az idézéssel szemben és annak jogkövetkezményei Ügyfél kérelmére indult eljárásban nem idézhető (kivételek) AZ ÉRTESÍTÉS (49. ) Fogalma: ha az ügyfél nem idézhető vagy idézése nem szükséges, a hatóság köteles az ügyfelet értesíteni, hogy a meghallgatáson részt vehet, megjelenése azonban nem kötelező. Jogosultság, de nem kötelezettség!
AZ ELJÁRÁS AKADÁLYOZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (61. ) Két jogkövetkezmény: - eljárási bírság, - többletköltség megfizettetése. Eljárási bírság: olyan szubjektív alapú szankció, melynek célja a törvényben meghatározott, az eljárásban elkövetett jogellenes cselekvéssel szembeni joghátrány megállapítása és ezáltal a jogszerű magatartás kikényszerítése. Bírságolható jogellenes mozzanatok: - ügyfél rosszhiszeműsége - hatósági közvetítő - ismételt, alaptalan kizárási kérelem - idézés - jelentős valótlan tény állítása - szemle - szakértő - tárgyalás - végrehajtás
A bírságszankció szubjektív oldala - felróhatóság / vétkesség (polgári jogi megközelítés) - szándékosság / gondatlanság (büntető jogi megköz.) A bírság összege, kiszabása - 5 000/500 000 (jogi személy:1 000 000) - visszavonás (ha igazolja) Köszönjük a figyelmet.