F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja

F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Összefoglaló a Magyar Kormány és a Fidesz-KDNP Frakciószövetség által a Magyar Országgyűlés elé terjesztett és 2014. december 15-én, hétfőn elfogadott törvényokról és a határozati okról Az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/2210. számú határozati Országgyűlésnek az ügyészség 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint Az elfogadott határozati tal az Országgyűlés szintén támogatja a Legfőbb Ügyész 2009. évi beszámolóját. Az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/2212. számú határozati Országgyűlésnek az ügyészség 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint Az elfogadott határozati tal az Országgyűlés szintén támogatja a Legfőbb Ügyész 2010. évi beszámolóját. Az ügyészség 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/2216. számú határozati Országgyűlésnek az ügyészség 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint Az elfogadott határozati tal az Országgyűlés szintén támogatja a Legfőbb Ügyész 2011. évi beszámolóját. Az ügyészség 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/2217. számú határozati Országgyűlésnek az ügyészség 2012. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint Az elfogadott határozati tal az Országgyűlés szintén támogatja a Legfőbb Ügyész 2012. évi beszámolóját. Az ügyészség 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/2218. számú határozati Országgyűlésnek az ügyészség 2013. évi tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság, mint 1

Az elfogadott határozati tal az Országgyűlés szintén támogatja a Legfőbb Ügyész 2013. évi beszámolóját. A Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámoló elfogadásáról szóló H/1808. számú határozati A Kúria elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 117. (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve benyújtotta az Országgyűlésnek a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság a beszámolót a 2014. október 30-i ülésén megtárgyalta, és támogatta az elfogadását. A bizottság megállapította, hogy a Kúria 2013. évi szakmai célkitűzései megvalósultak, így különösen: az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi eszközökön rejlő lehetőségek kiaknázásával, az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele, a jogalkotás előkészítésnek támogatása. A bizottság ezen túlmenően különösen fontosnak tartja a Kúria bírósági jogalkalmazás egysége érdekében kifejtett tevékenységét. Az elfogadott határozati tal az Országgyűlési szintén támogatja a Kúra elnökének 2013. évi beszámolóját. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója elfogadásáról szóló H/1810. számú határozati Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. (8) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettségének eleget téve benyújtotta az Országgyűlésnek a 2013. évi beszámolóját. Az Igazságügyi bizottság a beszámolót a 2014. október 30-i ülésén megtárgyalta, és támogatta az elfogadását. A bizottság álláspontja szerint az OBH elnök által megfogalmazott szakmai és stratégiai célkitűzések megvalósulása jó úton halad. A bizottság különösen fontosnak tartja a minden bírósági szinten megvalósuló időszerű és magas színvonalú ítélkezés egyidejű megavalósulását, a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, kiszámíthatósága, illetve ellenőrizhetősége irányába tett erőfeszítéseket. A bizottság üdvözölte továbbá az OBH által létrehozott új jogintézményeket és programokat: a bírósági mediációt, a Nyitott Bíróság Programot, a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatást, valamint a tanúgondozást. Ezen túlmenően különösen fontos a Magyar Igazságügyi Akadémia koordináló szerepe által megvalósuló képzési rendszer fejlesztése is. Az elfogadott határozati tal az Országgyűlési szintén támogatja az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolóját. A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló T/2087. számú törvény Magyarország a nemzetközi donorközösség tagjaként, nemzeti érdekeivel összhangban és az ország teherbíró képességének figyelembevételével közreműködik a szegénység elleni küzdelem, az emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás elősegítését célzó nemzetközi fejlesztési együttműködés tevékenységében, továbbá humanitárius segítségnyújtással részt vállal a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott válsághelyzetek negatív hatásainak csökkentésében. Ezen tevékenységünk elősegíti külkapcsolataink fejlesztését, a hazai szereplők külpiacra jutását, az állami szektor (pl. oktatás, egészségügy) egyes szegmenseinek részvételét, és kapcsolati rendszerének bővülését, valamint előmozdítja a hazai tudás- és technológiatranszfer fejlesztését. Jelen törvény megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában résztvevő hazai és nemzetközi szereplők régóta szorgalmazzák. A Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködésre vonatkozó szakpolitikai stratégiája és nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó szakpolitikai koncepciójáról (2014-2020) szóló 1182/2014. (III. 27.) Korm. határozat 1.3. pontja felhívja a külügyminisztert, hogy az erről szóló előterjesztést készítse elő és nyújtsa be a Kormány részére. 2

A törvény keret jelleggel meghatározza ezen két szakpolitika alapelveit, valamint a tervezés, végrehajtás, finanszírozás és ellenőrzés alapvető szabályait. A részletes végrehajtási szabályokat a törvény hatálybalépéséig megalkotásra kerülő kormányrendelet és miniszteri rendeletek fogják tartalmazni. Magyarország 2015. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/2141. számú törvény Az államháztartásról szóló 2011.évi törvény alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényot készít, amit úgy nyújt be, hogy a központi költségvetésről szóló törvénytal legalább egyidejűleg lépjen hatályba. Egyszerűsödnek az önkormányzati adósságot keletkeztető ügylet Kormány általi hozzájárulásának szabályai. 2015. január 1-jétől a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a Kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet, vagy vállalhatnak kezességet és garanciát. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény szerint 2015.01.01-től lett volna egységes a társasági adó. A költségvetés jelenlegi helyzetére tekintettel ez valószínűleg egy évvel később lép hatályba. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap 2015. január 31-én megszűnik. Annak érdekében, hogy a kisebb italkereskedőket ne lehetetlenítse el az alkoholok új jövedéki biztosítéki rendszere, a Kormány a sávos rendszerrel kívánja feloldani a problémát. Ezzel a mintegy 150 családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedők - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudnak maradni. A Tokaji borvidék szőlészeti és borászati kutatási feladatait 100 %-os állami tulajdonú gazdasági társasági formában ellátó Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Nonprofit Kft. tulajdonjoga a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tulajdonába kerül. A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetendő a pénztár, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre, amire időkorlát nélkül lesz lehetőségük a pénztári tagoknak. Megújul a rászorulók támogatási rendszere. A módosításnak köszönhetően az új szociális támogatási rendszer igazságosabb és átláthatóbb lesz, emellett elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek. Mivel a helyi közösségek rendelkeznek leginkább azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem, ezért indokolt, hogy az önkormányzatok döntsenek a támogatásokról. Szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról egyaránt. Az új támogatási rendszerben senki sem maradhat ellátás nélkül, ugyanis a megfelelő adóerő-képességgel nem rendelkező önkormányzatok központi költségvetési forráshoz juthatnak. Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló T/1794. számú törvény 2015 az elszámoltatás éve lesz, a 2015-ös költségvetés pedig a banki elszámoltatás költségvetése. A kormány által benyújtott 2015. évi banki elszámoltatás költségvetésének tervezete garantálja, hogy a jövőben is több pénz maradjon a magyar családoknál: folytatódik a rezsicsökkentés, marad a családi adórendszer és a gyed-extra, a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönzik, a banki elszámoltatás köszönhetően pedig mintegy 1000 milliárd forint járhat vissza a magyar családoknak és a törlesztő részletek akár 25-30 %-kal is csökkenhetnek. A Kormány továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. A 2015-ös költségvetés 2,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-os költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, a költségvetés 75,4%-os GDP-arányos szinttel számol. Jövőre is családi adórendszerben adózunk, 240 milliárd forint marad a magyar családoknál. A kiskeresetű többgyermekes családoknak zsebében marad a teljes bruttó fizetése. 2016-tól kezdve 4 év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emeljük a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. Újdonság, hogy a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönözzük. A Kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ennek megfelelően 2015-ben még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás. A jövő év folyamán a Kormány az eddigi 200 ezer felett további, több tízezer főnek teszi lehetővé, hogy részt vegyen a közmunka programban. 2015-ben is folytatjuk a pedagógus-béremelést és a duális szakképzési rendszer bővítését. A Kormány már megkezdte a 2030-ig szóló felsőoktatási koncepció megalkotását is. 2015 szeptemberétől a gyermekek korai fejlesztése érdekében 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda. A Kormány célja, hogy 2015 végéig 4,8 milliárdos uniós 3

és hazai forrásból további ezer bölcsődei férőhelyet alakítson ki. Jövőre elindul a fegyveres és rendvédelmi életpályamodell. Az ebben az ágazatban dolgozók illetménye 2015 júliusában 30%-kal nő. 2015-ben is megőrizzük az időskori ellátások összegét, a nyugdíjak az infláció mértékével vagyis 1,8%-kal fognak növekedni. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is. Az önkormányzatok életében is új időszámítás kezdődik. Ez lesz az első olyan év, hogy az önkormányzatok úgy láthatnak munkához, hogy végre már nem a terhekre, hanem a lehetőségekre koncentrálhatnak. A kormányzati adósságrendezésnek köszönhetően összesen több mint 2000 település 1300 milliárd forintos tehertől szabadult meg. A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/2081. számú törvény A egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohányterméket. A jogszabály rögzíti, hogy dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat. A dohány-kiskereskedelmi ellátó nem csak egy gazdasági társaság, hanem (jogi) személy is lehet, amelyet az állam gazdasági társaság formájában létrehozott. Az állam maga is gyakorolhatja erre alapított cége útján az ellátó tevékenységét, nyilvános koncessziós pályázatot is kiírhat, valamint a megbízható dohánykereskedő társaság megfelelő ajánlatát külön pályázat lebonyolítása nélkül, ugyanakkor a koncessziós törvény rendelkezéseinek megfelelően elfogadhatja. A a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozná a versenyt. A másik oldalon pedig a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek. Fontos, hogy megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-nagykereskedők előírtak. A a fentieken túl pontosabban szabályozza, hogy a dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Számos garanciális szabály biztosítja tehát, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékekkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen. További pontosítás, hogy a kereskedő köteles minden általa forgalmazott dohánytermékből, a képpel kombinált figyelmeztetést tartalmazó oldalával, egyébként pedig a csomagolás előlapjával, a szivarokat kivéve, egy-egy dobozt kihelyezni a pultvonal felett. A Javaslat kimondja, hogy a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket a részvénytársaságra, valamint az általa feljogosított személyre is megfelelően alkalmazni kell. A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/2189. számú törvény A törvény a négy önálló gazdasági társaságként működő közszolgálati médiaszolgáltatót (Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt.) gazdaságossági, költséghatékonysági, közszolgálati hatékonysági okból beolvadással egyesíti egy gazdasági társaságban (Duna Médiaszolgáltató Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság). Rögzíti, hogy médiaszolgáltatónak milyen típusú szolgáltatások nyújtásával (rádiós, televíziós, online, hírügynökség) kell szolgálnia a társadalom érdekét. A szabályozás újdonságként javasolja bevezetni az Európa számos országában már régóta alkalmazott közszolgálati értéktesztet, amely a nézettség/hallgatottság mellett az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének ( értékének") a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes metodológia életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg. Előírja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató működése (stratégiája) kiszámítható és előrelátható módon tervezett legyen, ezzel is a közszolgálati feladatok magasabb szintű ellátását szolgálva. Hozzáigazítja az Mttv.-t a hatálybalépését követően elfogadott, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényhez (Nvtv.) 4

Több szövegpontosítás mellett a tervezet a közmédia, illetve egyes rendelkezések vonatkozásában a teljes médiapiac napi működése számára szükséges és kedvező módosítást irányoz elő, például a műsorterjesztés, a műsorkvóták, a hallássérültek számára hozzáférhetővé tett műsorszámok szabályozásával, illetve a nyelvtanulás támogatására a feliratos idegen nyelvű filmek sugárzásával kapcsolatban. A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1709. számú határozati Az elfogadott törvény elsődleges célja az egységes címképzés és címkezelés lehetőségének megteremetése. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek módosításával a Kormány felhatalmazást kap az egységes címszabvány és az országos szinten egységes címkezelés szabályainak kormányrendeleti szintű szabályozására, ezzel pedig lehetővé válik a központi címregiszter létrehozása és működtetése. A központi címregiszter egy olyan nyilvántartás, amely csak címadatokat (címet, irányítószámot, címkoordinátát) tartalmaz. A központi címregiszterre a tervezett 2015. január 1-jei indulás időpontjában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás csatlakozik majd. Az elfogadott törvény ezen kívül tartalmazza egyes más, igazgatású tárgyú törvények módosítását is: egyenként, kis terjedelemben. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló T/2077. számú törvény A törvény szerint a biztonsági feltételek fennállása az öt évente elvégzett nemzetbiztonsági ellenőrzés közötti időszakban az úgynevezett felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálható. Lefolytatására öt esetben kerülhet sor: 1. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma megváltozik. 2. Az érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt új nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölik. 3. A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ezt kéri. 4. Az ellenőrzött személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja. 5. Az érintett személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója biztonsági kockázatra utaló körülményről, így különösen az alábbiakról szerez tudomást: a. Az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással sújtható szabálysértési eljárás b. Az ellenőrzött személynek vagy közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás c. Idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése d. Kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok e. Az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű mulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel f. A minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése. A törvény továbbá kiterjeszti a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét azáltal, hogy a Külügyi bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a nemzetbiztonsági ellenőrzést. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. (31.) törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/2089. számú törvény Az Szt. módosítása a gyakorlati tapasztalatok során felmerült, jogszabály-módosítással orvosolható problémák kezelésére, egyes értelmezési nehézségek kiküszöbölésére, továbbá a szociális intézmények fenntarthatóságának elősegítésére irányul. A fogyatékos személyek nagylétszámú (mamut) ápoló-gondozó otthonainak jelenleg zajló kiváltása és az új szolgáltatások létrehozásának tapasztalatai alapján pontosításra és kiegészítésre kerültek a támogatott lakhatás szabályai, továbbá módosulnak a finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályai. A családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást jelen törvény értelmében csak egy 5

szolgáltató keretében lehet majd létrehozni. A szociális szolgáltatások hosszú távú fenntarthatósága szükségessé teszi a nagyobb mértékű öngondoskodást ezért ez a törvény bevezeti a belépési hozzájárulás meghatározásának lehetőségét. A Gyvt. és egyes kapcsolódó törvények módosításának egyik fő célja a 2014. január 1-jétől bevezetett nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony rugalmasabbá tétele. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezése érdekében a törvény megteremti a lehetőséget a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység mellett más hivatásrendek gyakorlására. A Gyvt. továbbá rendezi a gyermekvédelmi rendszer részeként működő javítóintézetben a fiatalkorúak ellátásával és nevelésével összefüggő szabályokat, a javítóintézeti ellátást, a javítóintézeti ellátással kapcsolatos nyilvántartások vezetésével kapcsolatos szabályokat. Amíg a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény elsősorban a javítóintézeti nevelés, mint büntetőjogi intézkedés végrehajtásának szabályait, addig a Gyvt. a javítóintézeti ellátás szabályait, a fiatalkorúak ellátásának, nevelésének gyermekvédelmi rendelkezéseit tartalmazza. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása pontosítja a rehabilitációs hatóság által, a rehabilitációs szolgáltatások biztosítása céljából vezetett nyilvántartás adatkörét. A sportról szóló 2004. évi I. törvény kimondja, hogy egyik sportszövetség-típus sem lát el a ketrecharc tekintetében sportszakmai, érdekvédelmi vagy szakmai irányító tevékenységet, tehát nem rendelkezik sem hazai, sem nemzetközi szinten szakszövetségi képviselettel. Jelen módosítás kimondja, hogy az MMA-ketrecharc legfeljebb szabadidős jellegű tevékenységként azonosítható, ennek megfelelően az Stv. a sportrendezvény szervezésére vonatkozó szabályok módosításával tiltja a 14 év alattiak részvételével szervezett, olyan fizikai erőpróbát, amely során a küzdő felek egymás testének vagy tárggyal való ütközése eredményeként kialakuló sérülésveszély fokozottan fennáll. Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló T/1996. számú törvény A tőkepiaci szabályozás hatékonyságának növelése érdekében a Javaslat módosítja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényt, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényt. A jogszabály lehetővé teszi önkormányzatok betéteinek biztosítását, amennyiben éves költségvetésük nem haladja meg az 500 ezer eurót. A törvény megszünteti az ún. közösségi betétekre vonatkozó speciális magyar szabályozást. A meglévő betétekre a itt is biztosítja az átmenetet, és előírja a hitelintézetek számára a változásról történő tájékoztatást 2015. március 31-ig. Bizonyos esetekben a Javaslat 3 hónapra, és legfeljebb 150 ezer euró összegű kártalanítás biztosítását írja elő. Továbbá előírja, hogy az érintett betéteket a betétes erre vonatkozó jelzése alapján elkülönített számlán kell elhelyezni. Könnyítés az ügyfelek számára, hogy a jelenlegi 20 munkanapos kifizetési határidő 7 munkanapra csökken. A magyar szabályozás úgy veszi át ezt a rendelkezést, hogy milyen speciális esetben lehet hosszabb a kártalanítás időtartama. Változnak a betétesek tájékoztatására vonatkozó szabályok is, gyakoribb és pontosabb tájékoztatásra kötelezve a biztosítókat. A Javaslat értelmében, az uniós irányelveknek megfelelően a betétbiztosítási rendszernek el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá eső betétek 0,8 százalékát. Ezt legkésőbb 2024-re kell elérni. Itthon az Országos Betétbiztosítási Alapnak befizetendő díj nem lehet magasabb az OBA által biztosítható bevételek teljes állományának 0,2 százalékánál. A felügyeleti biztos esetében nemcsak arra lesz lehetőség, hogy a biztos átvegye a bankvezető testületének teljes jogkörét, hanem arra is, hogy csak részben vegye át annak irányítását. Az értékpapír kibocsátások és kibocsátók esetén a közzéteendő tájékoztató részletszabályait módosítja az előterjesztés, amely által nő ezen papírok kibocsátásának átláthatósága. A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/2084. számú törvény A törvény A hadigondozásról szóló 1994. Évi XLV. Törvény, A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. Évi CXIII. Törvény (Hvt.), valamint a honvédek jogállásáról szóló 2012. Évi CCV. Törvény (Hjt.), illetve ezekkel összefüggésben más, nemcsak honvédelmi tárgyú törvények módosítását célozta meg. Ezekre a módosításokra azért van szükséges, mert a hatálybalépésük óta eltelt időben felmerültek gyakorlati problémák és számos jogalkalmazói visszajelzés érkezett. Néhány a lényeges módosítások közül: A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényben, a hadiözvegyeket megillető havi rendszeres járadék meghatározott mértékékét 50%-kal megemeli. Az eddigi szabályozás szerint a hadiözvegyeket megillető havi járadék mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodott, amely 2008 óta változatlanul 6

28.500 Forint. Ennek megfelelően a hadiözvegyek jelenleg havi 21.375 Ft ellátásban részesülnek. A Javaslat révén a hadiözvegyek havi járadékának 75%-ról 112,5%-ra emelése személyenként havi 10.688 Ft többletjuttatást jelent. A Hjt. más szervhez vezénylésre vonatkozó szabályai is módosításra kerültek, így lehetőség nyílik arra, hogy határozott 5+5 éves időtartam helyett a miniszter és a más szerv vezetője közötti megállapodás alapján határozatlan idejű vezénylésre is sor kerülhessen. Emellett az elfogadott Javaslat biztosítja, hogy az állomány tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi bére ne legyen kevesebb, mint a vezénylését megelőző egész hónapra járó, távolléti díjba tartozó illetményelemeinek összege. Továbbá gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a felmentési időre járó távolléti díj folyósításának szabályait. Ezeken kívül számos más pontosító rendelkezést tartalmaz és a gyakorlati élet során felmerült problémákra, tapasztalatokra nyújt megoldást. 7