ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az autókereskedések, autószervizek és autósboltok általános kereskedelmi feltételeinek ellenırzésérıl Budapest, 2016. február
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: SEF-42/2016 Témafelelős: dr. Kassai Barbara Tolvaj Ágnes ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az autókereskedések, autószervizek és autósboltok általános kereskedelmi feltételeinek ellenőrzéséről Budapest, 2016. február
I. Vezetői összefoglaló A 2014-ben történt jogszabály-módosítás nyomán többek között a gépjárművek alkotórészei, illetve tartozékai is jótállásköteles termékekké váltak 10 000 Ft eladási ár felett. Változtak továbbá a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyv tartalmi elemei is, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság 2015-ben ellenőrzések útján vizsgálta a fogyasztót megillető szavatossági és jótállási igények intézése tekintetében, hogy az érintett vállalkozások a fogyasztók felé történő tájékoztatási kötelezettségüknek a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesznek-e. A panaszbejelentések kapcsán rendelkezésre álló tapasztalat alapján a fogyasztók különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, amennyiben személygépjárművük meghibásodik, amely miatt hatóságunk fontosnak tartotta a javítószolgáltatást végző vállalkozások kiemelt ellenőrzését. A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálta továbbá az általános kereskedelmi feltételeknek történő megfelelést, valamint az ártájékoztatásra, árfelszámításra vonatkozó előírások megtartását is. Az egész éven át tartó témavizsgálat során a kormányhivatalok munkatársai összesen 1 235 autókereskedés, autósbolt és autószerviz ellenőrzését végezték el, melyek közül 600 alkalommal (49%), azaz szinte minden második egységben észleltek valamilyen jogsértést. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján összességében megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb arányú kifogásolások az autósboltokban az egységár tájékoztatás hiánya (41%) miatt, valamint az autószervizekben a szolgáltatási díjak vagy a kiszámítási mód feltüntetésének elmulasztása miatt, továbbá ezeknek a nem egyértelmű, illetve nem jól olvasható módon való megjelölésük miatt (39%) történtek. A kormányhivatalok munkatársai által az árfelszámítás ellenőrzése 1 001 db termék vonatkozásában, 573 próbavásárlással (506 autósbolt, 55 autószerviz, 12 autókereskedés,) valósult meg. A próbavásárlások 44%-ában tártak fel a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatáskörbe tartozó jogszabálysértést, mivel 254 próbavásárlás során 437 db termék valamilyen vizsgálati szempont alapján kifogásoltnak minősült. Az érintett egységekben a próbavásárlások során 4 alkalommal számoltak fel többet a vásárolt termékekért, amellyel 3 395 Ft értékben okoztak anyagi sérelmet az ellenőrzést végzőknek. Egy termék esetében a legmagasabb többletszámolás mértéke 3 095 Ft volt. A többletszámolás oka a feltüntetettnél magasabb eladási áron történő értékesítés, valamint a pénztáros számolási hibája volt. A fogyasztók részére a vállalkozások által különféle formában adott tájékoztatások ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a vizsgált 1 024 db tájékoztatás 14%-a (140 db) valamilyen szempontból félrevezető volt. A kormányhivatalok munkatársai a kötelező jótállással érintett termékek vásárlása esetén a jótállási jegy átadásával, illetve annak tartalmi elemeivel kapcsolatosan is lefolytattak ellenőrzéseket. Az ezzel összefüggő vizsgálatok 59%-os kifogásolási arányt eredményeztek, amely mindenképpen magasnak tekinthető. A fogyasztó minőségi kifogásáról felvett jegyzőkönyvek szabályszerűségét összesen 189 esetben vizsgálták a munkatársak és 28 esetben (15%) tapasztaltak jogsértést. A témavizsgálat általános tapasztalata, hogy az autókereskedéssel, javítással és alkatrészkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások kevésbé vannak tisztában a fogyasztóvédelmi 2
rendelkezésekkel, mint az egyéb területeken tevékenykedő cégek. Ezt támasztja alá az ellenőrzések viszonylagosan magas 49%-os kifogásolási aránya, amely értéke egyes megyékben kiugróan magas, 80-90%-os volt. A kormányhivatalok munkatársai minden esetben teljes körűen tájékoztatták az üzemeltetőket a rájuk vonatkozó előírásokról, kötelezettségekről. Ezen tájékoztatásokat, figyelemfelhívásokat a vállalkozások készséggel fogadták, és üdvözölték az együttműködésre, támogatásra törekvő hatósági magatartást. A vizsgálat ideje a kormányhivatalok munkatársai 14 utóellenőrzést végeztek, amelyek 50%-ában ismételten jogsértéseket tapasztaltak. II. Az ellenőrzés részletes ismertetése 1. Az ellenőrzés indoka, célja Hazánkban széles fogyasztói réteg rendelkezik személygépjárművel, amelynek esetleges meghibásodása esetén fel kell keresnie egy speciális szaküzletet, illetve szakszervizt, ahol a fogyasztónak a helyes döntés meghozatala érdekében mindig megfelelő tájékoztatást kell adni a megvásárolni kívánt termékkel kapcsolatosan, valamint a vonatkozó szavatossági, jótállási feltételekről. A fogyasztók szavatossági és jótállási jogai ugyanis alapvető fogyasztói jogosultságoknak tekinthetőek, amely miatt kiemelkedően fontos, hogy ne kerüljön sor ezen jogok kereskedők általi korlátozására és csorbítására. Az ellenőrzés célja a vonatkozó többek között a termékek forgalmazásával, az árfeltüntetéssel kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesülésének vizsgálata volt, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, megtévesztő tájékoztatások kiszűrése mellett az általános kereskedelmi feltételek vizsgálata is az ellenőrzés részét képezte. A vizsgálat során hatósági eszközökkel például próbavásárlásokkal került felmérésre és adott esetben szankcionálásra a magasabb eladási áron történő értékesítés, illetve a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások nem megfelelő intézése. 2. Az ellenőrzés időtartama, résztvevői, helyszínei Az ellenőrzés lefolytatására valamennyi kormányhivatal részvételével 2015. január 1. - 2015. december 31. között került sor. Az ellenőrzést végzők munkáját több esetben a közlekedési hatóság illetékes szervei is segítették. Az ellenőrzések lefolytatásra autószalonokban, új és használt autókereskedésekben, autószervizekben, autójavító műhelyekben, gumiszervizekben, valamint autósboltokban, autóalkatrész üzletekben került sor. A nagyvárosi üzletek, illetve nagyobb szervizeket üzemeltető vállalkozások mellett az ellenőrzést végzők figyelmet fordítottak a kisebb településeken található kisebb egységek, vállalkozások, javítóműhelyek ellenőrzésére is. Több esetben előfordult, hogy valamely egység egyidejűleg nemcsak autókereskedésként, hanem autószervizként is üzemelt, vagy az autósbolt a termékértékesítés mellett javítószolgáltatási tevékenységgel is foglalkozott. 3. Az ellenőrzés általános tapasztalatai A vizsgált időszakban összesen 1 235 ellenőrzésre került sor, melyek közül 236 autókereskedésekben (autószalonok, márkakereskedések, használt autókereskedések) 410 autószervizekben (márkaszervizek, gumiszervizek, javító műhelyek), míg 589 autósboltokban (autóalkatrész szaküzletek) történt. A hatóság az 3
ellenőrzés alá vont egységek 49%-ában (600 egység) állapított meg valamilyen szabálytalanságot. Megemlítendő, hogy az ellenőrzés alá vont egységek közel 95%-a (1 168 db) kis- és középvállalkozások által üzemeltetett egység volt. Autókereskedések Autószervizek Autósboltok Összesen Nem Nem Nem vizsgált 235 1 409 1 524 65 1168 67 kifogásolt 67 0 185 0 308 40 560 40 Nem kifogásolási arány 29% 0% 45% 0% 59% 62% 48% 60% Az ellenőrzések helyszíne szerinti kifogásolási arány tekintetében elmondható, hogy a vizsgálat során a 236 autókereskedésből 67 esetben (28%), míg a vizsgált 410 autószervizből 185 egységnél (45%) tártak fel szabálytalanságot a kormányhivatalok munkatársai. A vizsgált 589 autósbolt, illetve autóalkatrész kereskedés szaküzletek tekintetében 348 egységben történt jogsértést, ennek következtében a jogsértési gyakoriság 59% volt. 4. Az árak/szolgáltatási díjak feltüntetésével kapcsolatos tapasztalatok Az autókereskedésekben, az autósboltokban és azon autószervizekben, ahol a szolgáltatás nyújtása mellett termékértékesítés is történt, a megyei kormányhivatalok célzott ellenőrzések által vizsgálták az ár és a szolgáltatási díj feltüntetésének megfelelőségét is. 4.1 Eladási ár Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy az ellenőrzési terület speciális volta miatt a vizsgált egységekben nem a klasszikus termékértékesítéssel, termékkihelyezéssel és/vagy szolgáltatás nyújtásával és az ehhez kapcsolódó ár/szolgáltatási díjtájékoztatással találkoztak az ellenőrzést végzők. Az autósboltok jellemzően nem önkiszolgáló módon üzemelnek, az általuk kínált termékeknek csak bizonyos részét helyezik ki az üzlettérben, míg a többit kiszolgálással értékesítik oly módon, hogy az értékesítésre kínált termékeket a fogyasztóktól pulttal zárják el, így a vásárlók az eladótól kérhetik a megvásárolni kívánt terméket. A kért alkatrészről, tartozékról a pontos megnevezés alapján egyedileg, az adott cég belső adatbázisából azonnal, az aktuális eladási árról tudtak tájékoztatást adni a fogyasztók számára, amely a vásárló felé fordított monitoron jelent meg. Ez alapján a fogyasztó eldönthette, meg kívánja-e vásárolni a kért terméket vagy sem. Jellemző volt továbbá az is, hogy a témavizsgálathoz tartozó termékkört általában az autó típusa, olykor alváz és motorszám alapján azonosították be és a széles típusválaszték miatt a nagyobb értékű, (10 000 Ft-nál magasabb eladási ár felett) alkatrészeket nem tartották készleten, azokat megrendelés alapján 1-2 napon belül tudták biztosítani. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az üzletek többsége leginkább a napi karbantartáshoz, ápoláshoz, illetve szakértelmet kevésbé igénylő javítások elvégzéséhez szükséges alkatrészeket tartja készleten. 4
Eladási ár tekintetében a vizsgált 952 vállalkozás kapcsán 180 esetben tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot az ellenőrzést végzők. A vizsgálat adatai alapján legtöbb esetben az árfeltüntetés hiányát 169 alkalommal kifogásolták a munkatársak, amelynek alapján 18%-os kifogásolási arány került megállapításra. Tekintettel arra, hogy termékértékesítés a vizsgált területek közül jellemzően autósboltokban történt, ezért eladási ár vonatkozásában minden negyedik (25%) ellenőrzés során ezen egységben észlelték a legtöbb (139 üzlet) ártájékoztatási hiányt, illetve hiányosságot a kormányhivatalok munkatársai. Az ellenőrzések alkalmával előfordult olyan üzlet is, amelynek önkiszolgáló üzletterébe kihelyezett termékek esetében azok eladási, illetve egységára teljes körűen hiányzott. Ártájékoztatás tekintetében a vizsgált autószervizek esetében 15%-os, az autókereskedéseknél 8%-os kifogásolási arányt állapítottak meg az ellenőrzést végzők. 4.2 Egységár Az egységár a mindennapi vásárlásaink során nagy jelentőséggel bír, hiszen az azonos jellemzőkkel ellátott termékek esetében az egységárak összehasonlítása az egységár feltüntetésére kötelezett termékek körében segíti a fogyasztókat döntésük meghozatalában a vásárlásuk során. A kormányhivatalok munkatársai az egységár feltüntetésére kötelezett termékek ellenőrzése kapcsán észlelték az egyik legnagyobb, 37%-os kifogásolási arányt, mivel a vizsgált 621 egységből 228 kifogásolt lett. Az egységárak tekintetében meglehetősen negatívak voltak a kormányhivatalok tapasztalatai, ugyanis a vizsgált egységekben az ezzel kapcsolatos kötelezettségeknek rendre elmulasztottak eleget tenni. A vállalkozások egy része elmondásuk szerint nem is volt azzal tisztában, hogy az üzlettípusa esetében is fel kell tüntetni az egységárakat, amely miatt az sok esetben elmaradt. Az ellenőrzés során volt olyan üzlet is, ahol ugyan rendelkezésre állt a megfelelő eszköz (volt például kétsoros árazó), azonban az eladásra kihelyezett termékek csak egy részén kerültek feltüntetésre az egységárak, míg más termékek esetében teljesen hiányoztak azok. Előfordult olyan üzlet is, ahol az adott vállalkozás tulajdonosának nyilatkozata alapján, elkezdték ugyan az egységárak feltüntetését, de mivel az nagy feladatnak látszott, abbahagyták és a teljes árukészletre vonatkozóan már nem végezték el az egységárak feltüntetését. Egységár feltüntetés vonatkozásában a legnagyobb arányban az eladási árhoz hasonlóan ugyancsak az autósboltok esetében tapasztaltak hiányosságot (41%) az eljáró munkatársak. 4.3 Akciós eladási/akciós egységár Az ellenőrzés alá vont üzletek közül mindössze 78 egységben leginkább autósboltokban, autókereskedésekben kínáltak akciós terméket. Az akciós eladási ár feltüntetésével kapcsolatos jogsértést a kormányhivatalok munkatársai a vizsgált üzletek 9%-ában (7 üzlet), míg az akciós egységár vonatkozásában a vizsgált 48 üzletből 16 egységben tapasztalták (33%), melyek leginkább az árfeltüntetés hiányából, továbbá kizárólag a kedvezmény mértékének feltüntetéséből adódtak. A vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy valamennyi ártípus vonatkozásában a kifogások jellemzően magából az árfeltüntetés hiányából adódtak. A vizsgált üzletekben a felügyelők összesen 231 187 db termékből 50 308 db terméknél tapasztalták az árfeltüntetés hiányát, míg 47 447 db egységár feltüntetésére kötelezett termékből pedig 5
19 831 db termék esetében nem került feltüntetésre az egységár. A hiányosságokat több üzletben, illetve vállalkozás esetében a készlet nagyságával, a gyorsan változó árakkal magyarázták az alkalmazottak. A különböző ártípusok vizsgálati eredményei jól mutatják, hogy az alkalmazottak arányaiban leginkább az értékesítésre kihelyezett termékek egységár feltüntetését mulasztották el. 4.4 Szolgáltatás díja Az ellenőrzési területeken az árfeltüntetés megfelelősége mellett - az értékesített termékekhez kapcsolódóan, vagy önállóan, díjtérítés ellenében - a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások esetében, az általuk nyújtott szolgáltatási díjról való tájékoztatás meglétét és megfelelőségét is vizsgálták a kormányhivatalok munkatársai. A különböző szolgáltatások díjairól, továbbá ha a szolgáltatás díja előre nem meghatározható, akkor a díj kiszámításának módjáról kell tájékoztatást adnia a vállalkozásoknak. Figyelemmel az ellenőrzési terület speciális voltára, különösen a szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások esetében mindenképpen elengedhetetlen, hogy a fogyasztó tájékoztatást kapjon legalább az alapszolgáltatások díjairól, esetleges akciós csomagban nyújtott szolgáltatásokról, azok tartalmáról. Mindezeket 48 autókereskedés, 405 autószerviz, és 21 autósbolt esetében vizsgálták a munkatársak, és azok vonatkozásában a vizsgált (474) szolgáltatók 37%-ánál állapítottak meg valamilyen jogsértést. A kifogásolt (174) vállalkozások közül 107 ebből 102 autószerviz mulasztotta el feltüntetni a szolgáltatások díjait, illetve 24 azok kiszámítási módját és 45 esetben a tájékoztatás nem volt jól azonosítható vagy nem volt egyértelmű, így ezen díjakról a fogyasztók előzetesen megfelelően tájékozódni nem tudtak. Szolgáltatási díj tekintetében a legtöbb jogsértés autószervizek (156) esetében fordult elő. A vizsgált autószervizek 25%-ában nem adtak tájékoztatást a szolgáltatások díjairól, 21 esetben annak kiszámítási módjáról sem. A szervizekben az ellenőrzések során arra hivatkoztak az érintett üzemeltetők, hogy a személygépjárműnél felmerülő hiba oka általában ismeretlen, ebből adódóan előre sem a felderítéséhez szükséges munkaidő, sem a felhasznált alkatrész, illetve kellékanyag nem határozható meg minden esetben, ezért általánosan nem tudják a szolgáltatások díját feltüntetni. Előzőek miatt a megrendelőket általában szóban tájékoztatják, tapasztalati alapon egyedi árajánlatokat adnak a munka megkezdése előtt. Az ellenőrzés alá vont vállalkozók közül sokan úgy gondolták, hogy felesleges bármiféle írásbeli tájékoztatást adni, ezért a vizsgált szolgáltatási tevékenységet nyújtó vállalkozások közül 102 egyáltalán nem alkalmazott árfeltüntetést. 5. Próbavásárlások alkalmával feltárt jogsértések A próbavásárlás jelentősége, hogy annak útján nyer bizonyítást az, hogy a vállalkozás egységében feltüntetett árhoz képest a ténylegesen fizetendő ár esetleg magasabb-e. A próbavásárlások során a kormányhivatalok munkatársai törekedtek kötelező jótállással érintett termék kiválasztására, továbbá nagy figyelmet fordítottak a termékekért fizetendő ár helyes felszámításának ellenőrzésére is. Az autóalkatrész forgalmazó kereskedelmi egységek nagy részében végeztek próbavásárlást, míg a javítást végző autószervizekben nem minden egységre volt jellemző a termékértékesítés, ezekben leginkább autóápolási 6
terméket forgalmaztak. Az ellenőrzést végzőknek próbaszolgáltatás igénybevételére nem volt lehetőségük. A vizsgálat ideje alatt a munkatársak összesen 573 alkalommal (506 autósbolt, 55 autószerviz, 12 autókereskedés), 1 001 db terméket próbavásároltak, amelyből 42 db akcióval érintett termék volt. A próbavásárlások során jogsértést 254 esetben (44%), 437 db termékkel kapcsolatban állapítottak meg a felügyelők. A próbavásárlások során 4 alkalommal számoltak fel többet a vásárolt termékekért, amellyel összesen 3 395 Ft értékben okoztak anyagi sérelmet az ellenőrzést végzőknek. Egy termék esetében a legmagasabb többletszámolás mértéke 3 095 Ft volt. A többletszámolás oka három esetben a feltüntetettnél magasabb eladási áron történő értékesítés, illetve egy esetben a pénztáros számolási hibája volt. Az ellenőrzések idején 2 autósboltban, illetve 1 autószervizben az érintett egységek vállalkozói nyugtaadási kötelezettségüknek nem tettek eleget. 6. Az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése Az országos témavizsgálat keretén belül az általános kereskedelmi feltételek ellenőrzése tekintetében minimális jogsértés került megállapításra, így az alább található, egyes ellenőrzési szempontok kifogásolási aránya is kismértékű volt. 6.1 Nyitva tartási idő A nyitva tartási időről 9 autókereskedés, 14 autószerviz, 11 autósbolt, azaz összesen 34 egység (3%) nem tájékoztatta a fogyasztókat. Az ellenőrzött szervizek közül sokan arra hivatkoztak, hogy tekintettel arra, hogy jellemzően olyan ügyfelek javíttatják náluk az autóikat, akik törzsvendégeknek tekinthetőek és ismerik már a nyitva tartást, nem volt indokolt a részükről a feltüntetési kötelezettségnek eleget tenni. A munkatársak beszámolói alapján előfordult olyan eset is, amikor a nyitvatartási idővel kapcsolatos tájékoztatás hiányát azzal magyarázta az ellenőrzött vállalkozás tulajdonosa, hogy ez egy kis vállalkozás, telefonon mindig elérhető vagyok. Pozitívnak mondható ugyanakkor, hogy szinte valamennyi esetben még az ellenőrzés során pótlásra kerültek az ezekkel kapcsolatos hiányosságok a vállalkozások részéről. 6.2 Vásárlók könyve A vásárlók könyve kihelyezésével kapcsolatos kötelezettség hatálya alá tartozó egységekből az ellenőrzés időpontjában 30 egység nem rendelkezett vásárlók könyvével, továbbá 18 esetben állapították meg a munkatársak, hogy a kihelyezett vásárlók könyve nem rendelkezett hitelesítéssel. A vásárlók könyvének ellenőrzése során 56 esetben kifogásolták a munkatársak, hogy azokat a vállalkozók nem jól látható, nem könnyen hozzáférhető helyen helyezték el. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján az ezzel kapcsolatos jogsértés legtöbb esetben az autósboltokban, illetve autószervizekben fordult elő. Egy vállalkozó állítása szerint például azért tartotta az asztalfiókban a vásárlók könyvét, hogy az ne legyen olajos. 8 egységben a kihelyezett vásárlók könyvébe tett bejegyzést az adott vállalkozás határidőben nem válaszolta meg. Az autósboltokban nagyon sok esetben köztük több éve működő vállalkozások esetében 7
bejegyzések nélküli vásárlók könyvét találtak az ellenőrzést végzők. Ennek kapcsán a vállalkozások elmondták, hogy ügyfélkörök számottevő részét képezik a szervizek, és csak kisebb hányadban vannak a fogyasztónak minősülő vásárlók, így alapvetően kevesebb esetben találkoznak működésük során fogyasztói reklamációkkal. A vizsgálatok adatai szerint az ellenőrzés alá vont szervizek többségénél a munkatársak a vásárlók könyve kezelésével kapcsolatban mindent rendben találtak. Ezek jellemzően régi családi vállalkozásként üzemeltek és a műhelyben a vásárlók könyvét is kifüggesztették jól látható és könnyen hozzáférhető helyen. A vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzés elutasításakor 8 vállalkozás nem adott tájékoztatást arról, hogy a továbbiakban mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti a fogyasztó, illetve nem kerültek megjelölésre az említett szervek elérhetőségei sem. 6.3 Tájékoztatás panaszügyintézés helyéről Az ellenőrzés alá vont egységekből mindössze 10 helyszínen nem történt tájékoztatás panaszügyintézés helyéről. 6.4 Biztonsági szolgálatról szóló tájékoztatás A vizsgált autósboltokban és autószervizekben nem alkalmaztak biztonsági szolgálatot, így az autókereskedéssel foglalkozó vállalkozások közül mindössze 3 nem nyújtott tájékoztatást a fogyasztók számára az üzletben működő biztonsági szolgálatról. 7. A szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése A kormányhivatalok munkatársai a helyszíni ellenőrzések során vizsgálták a vállalkozások által a fogyasztók részére adott esetlegesen félrevezető tájékoztatásokat, valamint a fogyasztók minőségi kifogásáról felvett jegyzőkönyvek, és a kötelező jótállással érintett termékek esetében a jótállási jegyek szabályszerűségét is. A fogyasztók részére a vállalkozások által különféle formában adott tájékoztatások ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a vizsgált 1 024 db tájékoztatás közül 140 db valamilyen szempontból félrevezető volt (a kifogásolási arány e szempontból tehát 14%). Az 1 024 db tájékoztatással kapcsolatban lefolytatott ellenőrzés összesen 561 vállalkozást érintett, amelyek közül 139 vállalkozással kapcsolatban derült fény jogsértésre (e tekintetben tehát 25% volt a kifogásolási arány). A leggyakrabban (102 alkalommal, tehát a vizsgált esetek 10%-ában) a jótállási jegyen szerepelt megtévesztő tájékoztatás. Több olyan eset is előfordult, amikor egyazon tájékoztatás egyszerre több szempontból is megtévesztőnek bizonyult; a leggyakrabban a jótállás önkényes megszüntetése (összesen 40 esetben, azaz a vizsgált tájékoztatások 4%-ában), illetőleg egyes szavatossági, jótállási jogok kizárása, illetve nem biztosítása (32 esetben, 3%) miatt került sor jogsértés megállapítására. A kormányhivatalok munkatársai a vizsgálat során összesen 307 esetben vizsgálták, hogy a kötelező jótállással érintett termék vásárlása esetén a vállalkozás átadott-e jótállási jegyet, illetve, hogy a jótállási jegy tartalma megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak. Ezzel kapcsolatban a felügyelők 181 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami igen magas, 59%-os kifogásolási arányt eredményezett. Említésre méltó az a sajnálatos tény is, 8
hogy az ellenőrzött vállalkozások 70 alkalommal, azaz a vizsgált esetek 23%-ában egyáltalán nem adtak át jótállási jegyet. Az összesen 111 db, hiányos tartalommal átadott jótállási jegy közül sok több szempontból is jogsértőnek bizonyult. Negatívumként értékelendő az a tény, hogy a fogyasztó jótállásból eredő jogait 55 db jótállási jegy egyáltalán nem, míg 17 pedig csak részben tartalmazta. Ezen kívül több esetben kifogásolásra került sor amiatt, hogy a jótállási jegy nem utalt arra, miszerint a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti (59 esetben), mint ahogy amiatt is, hogy a jótállási jegy nem tartalmazott tájékoztatást a fogyasztói jogvita rendezésének békéltető testület előtti lehetőségéről (56 alkalommal). A fogyasztó minőségi kifogásáról felvett jegyzőkönyvek szabályszerűségét összesen 189 esetben vizsgálták a felügyelők. E tekintetben 28 jogsértés került megállapításra, amely 15%-os kifogásolási arányt eredményezett. Sajnálatos tény, hogy a vállalkozások 22 alkalommal, tehát a vizsgált esetek 12%-ában egyáltalán nem vettek fel jegyzőkönyvet a fogyasztó minőségi kifogásáról. 6 db hiányos tartalommal felvett jegyzőkönyv több szempontból is jogsértőnek bizonyult. Szinte az összes kifogásolt jegyzőkönyvből hiányzott a fogyasztó hozzájáruló nyilatkozata a jegyzőkönyvben rögzített adatkezeléshez (5 esetben), illetve a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jog feltüntetését is 5 alkalommal mulasztotta el a vállalkozás. 8. Utóellenőrzések, fogyasztói bejelentések tapasztalatai A vizsgálat ideje a kormányhivatalok munkatársai 14 utóellenőrzést végeztek, amelyek 50%-ában ismételten jogsértéseket tapasztaltak. Az ellenőrzési területeket érintően a megyei kormányhivatalokhoz a témavizsgálat ideje alatt összesen 110 db fogyasztói beadvány érkezett, amelyekkel kapcsolatban 11 esetben indítottak eljárást az érintett vállalkozásokkal szemben, míg az esetek többségében a fogyasztói jogokról a fogyasztót megillető szavatossági és jótállási igények intézéséről, a minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvek tekintetében, szolgáltatási díjak feltüntetése vonatkozásában - nyújtottak teljes körű tájékoztatást a munkatársak. A beadványok alapján megállapítható, hogy a fogyasztók sok esetben nincsenek tisztában jogaikkal. Többen kértek általános tájékoztatást jótállási, szavatossági jogaik érvényesítésével kapcsolatban. Használt autókereskedések tekintetében a beadványok rejtett hibákat, jogorvoslati lehetőségeket érintettek. Az autójavítással kapcsolatos panaszok közül kiemelkedett azok száma, amelyek az elvégzett javítás minőségére, a javításra vonatkozó jótállás érvényesítésére, a javítási szolgáltatás díjára vonatkoztak. Előfordult, hogy autóalkatrészt értékesítő vállalkozások általános tájékoztatást kértek a módosult jogszabály mellékletének értelmezése tekintetében, amelynek kapcsán konkrétan arra is rákérdeztek, hogy egy-egy általuk eladásra kínált árucikk a vonatkozó szabályozás szerint jótálláskötelesnek minősül-e vagy sem. 9
2. számú melléklet Függelék Autókereskedések, autószervizek és autósboltok általános kereskedelmi feltételeinek ellenőrzése című összefoglaló jelentéshez Az ellenőrzés alapját az alábbi jogszabályok képezték: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény; a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény; a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény; az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet; a termékek ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet; az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet; a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet; a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet; a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet.