MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. január 19. Tartalomjegyzék

1 MVM Hírlevél IV. évfolyam, 2015. január 19. Tartalomjegyzék Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Felkészítené a kormány a cégeket a paksi bővítésre 2 A legszigorúbb előírások alapján vizsgálják az új blokkok telephelyét 2-3 Készül a nemzeti erőműfejlesztési terv 4-5 Az IEA üdvözli a paksi atomerőmű bővítését 5-6 Több mint négymilliárdért korszerűsíti az energiaátvitelt a MAVIR 6 Az MVM OVIT építheti át a tatabányai fűtőerőművet 7-8 Alternatív energia Áder: a közös hibát közösen kell helyrehozni - A kormány kitart a termékdíj mellett 8-9 Előzmények: érvek és ellenérvek 9-11 A hazai energiaszektor hírei Tavasszal kezd működni az állami közműcég 11 Magyarország szeretné, ha több orosz gáz kerülne a hazai tározókba 12 Ismét szállít gázt Ukrajnának Magyarország 12-13 MOL: akadozik az ukrajnai gázolaj-tranzit 13 Olcsóbb a kőolajtermékek készletezése 13-14 Szeged mellett kutat a MOL - Ajánlat a TVK-ra 14-15 Újabb távhőszolgáltatókat ellenőrzött az ÁSZ 15 Külföldi energiaszektor Az OAH látja el 2015-ben az ENSRA elnökségi feladatait 16 Már áramot termel a Rosztov atomerőmű hármas blokkja 17 Terjeszkedésre biztatta az atomenergia-ipart a kínai kormányfő 17-18 Kínai cég nukleáris fűtőanyagot adna el Kelet-Európában 18 A Gazprom sürgeti az EU-t gázvezeték építésére 19 Megkezdte a Déli Áramlat kivásárlását a Gazprom 20 Nem csökkentik az olajtermelést az OPEC-országokban 20-21 Az Eni tavasztól kutathat Horvátországban 22 Orosz milliárdosé lesz a német RWE olaj- és gáztermelő cége 22-23 Hírek röviden 23-24 Nem volt üzemzavar 2013-ban Pakson - Végéhez közeledik a magyar-szlovák gázvezeték tesztüzeme - Veolia Energia Magyarország Zrt. néven folytatja tevékenységét a Dalkia Energia

2 Hírek az MVM-ről és a cégcsoportról Felkészítené a kormány a cégeket a paksi bővítésre 2015. január 14., 15. (fotó: atomeromu.hu) Az idén méri fel a kormány, hogy milyen beruházás-ösztönző programokra van szükség a vállalt 40 százalékos hazai beszállítói arány eléréséhez Pakson - írta a Figyelő és a hetilap online változata. Tavaly év végén jelent meg az a kormányhatározat, amelyben egyebek mellett egy paksi bővítéshez kapcsolódó beszállítói program kialakítását is kezdeményezte a kabinet. A hetilap kérdésére most azt válaszolták: ennek célja, hogy a kivitelező Roszatom által vállalt 40 százalékos magyarországi beszállítói arányt el lehessen érni. Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos a Figyelőnek hangsúlyozta: a folyamat már évekkel ezelőtt megkezdődött, hiszen a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. - az MVM Csoport tagvállalatainak bevonásával - 2012-ben elindított egy beszállítói programot. Ennek célja az volt, hogy felmérje azon vállalkozásokat, amelyek részt tudnak venni a beruházással kapcsolatos feladatokban. A munka azóta sem állt le: idén további programok várhatók a leendő magyar beszállítók számára. A kormánybiztos szerint ezek eredményeképpen lehet képet kapni arról, milyen beruházás-ösztönző programokat kell a kormánynak meghirdetnie az elvárt 40 százalékos beszállítói arány eléréséhez. A legszigorúbb előírások alapján vizsgálják az új blokkok telephelyét 2015. január 12., 13. (fotó: facebook.com/mvmpaks2) A tavaly végzett háromdimenziós szeizmikus vizsgálatok adatait felhasználva

3 indul a telephely-vizsgálati program a két paksi blokk létesítésével kapcsolatban. Mittler István, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója úgy tájékoztatta a Paksi Hírnököt, hogy a tényleges vizsgálatok 2015 elején kezdődnek. Az Országos Atomenergia Hivatal 2014 novemberében adta ki a telephely-vizsgálati és -értékelési program elfogadásáról szóló határozatát. Az engedélyezési eljárással párhuzamosan a Paks II. társaság megkezdte a feladatok csomagokra bontását, a végrehajtásukra szóló beszerzési eljárások előkészítését, majd a kiválasztott partnerekkel szerződést kötöttek a több mint egy évig tartó munkára. Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos azt mondta: a telephely-vizsgálati program arra szolgál, hogy meggyőződjenek a telephely alkalmasságáról, meghatározzák azokat a paramétereket, amelyeket a tervezésnél figyelembe kell venni. Az újabb vizsgálatokat a legmodernebb módszerekkel végzik az érvényes elvárásoknak maradéktalanul eleget téve. Példaként említette a földrengésállóságot, hiszen a négy, ma is működő blokk építésekor még más volt az elvárás. A kormánybiztos arról is beszámolt, hogy a programot hazai forrásból finanszírozzák. Az eljárás végén rendelkezésükre áll a telephely földrajzi leírása, földtudományi, hidrológiai és meteorológiai értékelése, az ember okozta külső veszélyek és a kibocsátások hatásainak elemzése. Az eredmények értékelése 2016 második felében várható, ezután a nukleáris hatóságnak benyújtják a kérelmet a telephely engedélyezésére - idézte Mittler Istvánt a portálon Vida Tünde. Hasonló tartalmú cikk jelent meg a Tolnai Népújság Online felületén is. Az orosz partnerek konkrét kérdésekkel és kérésekkel kerestek meg bennünket 2014 decemberében, és természetesen mi is vázoltuk elképzeléseinket. Szeretnénk, ha minden szolgáltatási ágban többségében a térség vállalkozásai végezhetnének munkát - mondta az atomerőmű bővítése kapcsán Paks polgármestere. A Paksi Hírnöknek adott újévi interjújában Süli János jelezte: ahol hozzávetőleg ötezer ember dolgozik majd egyszerre, ott jelentős lehetőségek nyílnak nemcsak paksi, hanem megyei vállalkozásoknak is. Fontos, hogy az ott megtermelt profit nagy része helyben maradjon - mondta a polgármester, aki bízik abban, hogy az építkezés ideje alatt megerősödött, tőkeerős foglalkoztatók talpon tudnak maradni. Azon dolgozunk, hogy a bővítés legtöbb előnyét a város és a régió ki tudja használni, és emellett a lehető legkevesebb kár érje településünket és környezetét - tette hozzá.

4 Készül a nemzeti erőműfejlesztési terv 2015. január 12., 13., 17. (fotó: pakspress.hu) Az újabb két paksi blokk sem elegendő ahhoz, hogy hosszú távon garantálja az ország biztonságos áramellátását, az egyéb erőművi beruházásokhoz sürgősen el kell készíteni a nemzeti erőműfejlesztési cselekvési tervet - mondta Bencsik János, a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke, illetve a fenntartható fejlődés bizottság alelnöke. A hirado.hu, a magyarhirlap.hu, a ProfitLine, az mfor.hu, a vg.hu, az Energiainfó/MTI stb. idézte az Energiapolitika 2000 Társulat rendezvényén elhangzott előadását, melyben leszögezte, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs reális alternatívája. Ismertette: a várható csúcsterhelés a jelenlegi 6500 megawattról 2020-ra 6700-ra nő, 2030- ra pedig eléri a 7300 megawattot. Magyarországon az erőművek bruttó beépített teljesítőképessége a MAVIR adatai szerint több mint 9 ezer megawatt. Az üzemelő kapacitás 2020-ra 6-7 ezer megawatt közé csökken majd, az import pedig várhatóan megduplázódik, eléri a 3 ezer megawattot. Az erőművi kapacitásból 2020-ra 1500 megawattnyi fog hiányozni, mert a korszerűtlen erőművek kiesnek a termelésből. Ezt Bencsik János szerint megújuló forrásból származó áram termelésével kell pótolni. Különösen ott jöhet ez szóba, ahol drága lenne új hálózatot építeni. A politikus jelezte: 2020 után meg kell újítani a több mint 800 megawatt nettó kapacitású, lignit tüzelésű Mátrai Erőművet. Ha ez nem történik meg, akkor ez a kapacitás 2023 után kiesik a termelésből. További 2 ezer megawatt új kapacitásra is szükség lesz 2020 után, amely vélhetően - az addigi innováció eredményeként megszülető - megújuló energiából származik majd. A bemutatott időszakban végig termelnének a jelenlegi, együttesen 2 ezer megawattos paksi blokkok, majd 2026-ban, illetve 2029-ben lépnének be az új blokkok, további összesen 2400 megawattal. Bencsik János felvetette egy 600 megawattos szivattyús-tározós erőmű megépítését is. Jelezte: ma az erőművek beépített kapacitásának 38 százalékát használja ki az ország, az áram exportimport szaldója 28 százalék. Azért magas az import részaránya, mert jelenleg olcsóbb megvásárolni, mint akár a korszerű hazai gázerőművekben megtermelni

5 az áramot. Ez azonban nem lesz mindig így - hívta fel a figyelmet -, az ukrán szénerőművek a konfliktus miatt kieshetnek, illetve a lengyel szénerőművek a szén-dioxid-piac beindulásával szintén modernizálásra szorulnak. "Márpedig az erőműépítés ott sem olcsóbb, mint nálunk" - érvelt Bencsik János. Az Energiapolitika 2000 Társulat is kiadta állásfoglalását: hosszabb távra, 2030- ig vagy még tovább egyedül az atomerőmű-építés már elhatározott útja látszik biztosnak. Kicsit azonban félrevezető lehet ez a biztonság, hiszen ezeket a nagy blokkokat csak a következő évtized második felében helyezik üzembe, és főleg a kiesők helyettesítését szolgálják. A társaság szerint a fő kérdés az, hogy az atomerőmű építéséig milyen erőműveket kell építeni. Javasolják a korábban már előkészített, de meg nem épített 400-450 MW-os mátrai blokk megvalósítását. Ezzel érdemben csökkenthető az import-függés, növelve az ellátás biztonságát az új paksi egységek üzembe helyezése előtt - írta az FN24, a Hír24, a hirado.hu stb. Az IEA üdvözli a paksi atomerőmű bővítését 2015. január 15., 16. (fotó: paksihirnok.hu) A versenyképességet és az energiabiztonságot is csökkenti az, hogy Európában visszaszorulóban van az atomenergia - mondta az IEA vezető közgazdásza budapesti sajtótájékoztatóján. Fatih Birol ezt emelte ki a Nemzetközi Energia Ügynökség múlt évi, legutolsó jelentéséből, amely az atomenergiát vizsgálta részletesen - tudósított a Tőzsdefórum, az mfor.hu, a paksihirnok.hu az MTI alapján, beszámolt róla az InfoRádió Délutáni mérleg c. műsora is. Ebben Aszódi Attila kormánybiztos azt mondta: a jelentés bizonyítja, hogy a nukleáris energia az ellátásbiztonságunk növelése vagy fenntartása szempontjából is kulcsfontosságú. Tehát azokban az országokban, ahol csökkentik a nukleáris energia részarányát, növekedni fog az energiaimport. Az atomenergia alacsony részaránya miatt drágább az áram, ami több iparágban visszaveti a versenyképességet, például az alumínium-, az üveg- és az acéliparban - mondta a vezető közgazdász. Ezen iparágak versenyképességét Ázsiához kell mérni, ahol viszont - különösen Kínában - folyamatosan emelkedik az atomenergia részaránya az áramtermelésen belül - fűzte hozzá. A magyar atomerőmű

6 fejlesztését üdvözli az ügynökség, mert az csökkenti az energiaimportot, így biztonságosabb lesz az ország áramellátása - válaszolta kérdésre az előadó. Kiemelte, hogy a bővítéshez szükséges a lakosság támogatása mellett a megfelelő technológia, partner és finanszírozás is. A mostani, hordónkénti 50 dolláros olajárról úgy vélekedett, hogy az olcsó energia növeli a keresletet, ami magával húzza az árat is, de az idén nem valószínű, hogy az olaj ára megközelítené a 100 dollárt. Erre az olcsó olajra, illetve földgázra azért nem szabad a villamos energia termelését alapozni, mert ez csak pillanatnyi állapot - mondta, hozzátéve, hogy az atomenergia melletti döntés viszont több évtizedre szól és stabilitást ad. Szerinte az energiabiztonság szempontjából is fontos lenne az európai energiarendszerek magasabb szintű integrációja. Több mint négymilliárdért korszerűsíti az energiaátvitelt a MAVIR 2015. január 16. (fotó: mavir.hu) A távvezeték oszlopok felújítására és a távvezetékek optikai összeköttetésére több mint 4 milliárd forintot fordít a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. - a két tender eredménye a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg, melyet a hirado.hu, az Energiainfó, a napigazdasag.hu is ismertetett a hírügynökség alapján. Mindkét közbeszerzés hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos eljárás volt, mindkét esetben a legolcsóbb ajánlattevő nyert volna, ha van az elfogadottakon kívül is ajánlattevő. Az első közbeszerzés a távvezeték oszlopok felújítását tartalmazta. A becsült érték nettó 2 milliárd 310 millió forint volt, a nyertesek 2 milliárd 541 millió forinttal vállalták a munkát. A nyertes az MVM OVIT Zrt. és EKS Service Kft. lett. A másik tender a távvezetékek optikai összeköttetésének kiépítését kérte. A becsült érték nettó 1,5 milliárd forint volt, a nyertes társaságok nettó 1,65 milliárdért vállalták a munkát. A nyertes az Omexom Magyarország Kft. valamint - közös ajánlattevőként - az MVM OVIT Zrt. és az EKS Service Kft.

7 Az MVM OVIT építheti át a tatabányai fűtőerőművet 2015. január 12., 13., 16. (fotó: ovit.hu) Egyedüli ajánlattevőként az MVM OVIT Zrt. nyerte el a tatabányai fűtőerőmű biomasszás tüzelésre való átépítését. A Közbeszerzési Értesítőben megjelentek szerint a szerződés értéke csaknem 6,2 milliárd forint: magában foglalja faapríték tüzelésű kazánok és a hozzájuk tartozó behordó rendszer beszerzését, a berendezések beépítéséhez szükséges építészeti, gépészeti, irányítástechnikai és villamos tervezési, kivitelezési munkát. Maszlavér István, az erőmű ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a társaság a beruházás pénzügyi feltételeinek megteremtésén dolgozik, a szerződést várhatóan január végén kötik meg - idézte őt a napigazdasag.hu, a Tőzsdefórum, a 24 Óra, a kemma.hu, a stop.hu. Az erőmű vezetői 2013 novemberében jelentették be, hogy a létesítmény földgáz helyett biomassza tüzelésével adná a fűtést és a meleg vizet Tatabánya 23 ezer lakásában és intézményeiben. A beruházáshoz két pályázaton összesen másfél milliárd forintot meghaladó összegű támogatást nyert el a társaság. Két meglévő kazánt átállítanának faaprítékos tüzelésre, valamint egy új, szintén aprítékkal működő kisebb kazánt építenének a nyári melegvíz-igényhez. Az erőmű akkori tájékoztatása szerint évente 60 millió köbméter gázt tüzelnek el, a biomassza alapanyaggal szinte teljesen feloldható a gázfüggőség és ez várhatóan kihat a távhőszolgáltatás árára is. A megújuló energiás tüzeléshez évente 150-170 ezer tonna faaprítékra lesz szükség, amelyet várhatóan a Vértesi Erdőgazdaságtól szereznek be. A társaság már kész tüzelőanyagot szállít az erőműbe és a létesítmény közelében egy nagyobb tárolót is létrehoz. A technológiai átállás az erőmű 100 fős létszámát 41 új munkahellyel bővíti. Az erőművet 2004-ben széntüzelésűről földgázüzeműre állították át, ezzel a korábbi értékek töredékére csökkent a szennyezőanyagok kibocsátása. A tatabányai fűtőerőművet 2010 elején 3,6 milliárd forintért vásárolták meg az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.- től. A fűtőerőmű többségi, 51 százalékos tulajdona az önkormányzathoz került, míg az ELMIB Energetikai Zrt. 49 százalékos tulajdon mellett üzemelteti a száz főnek munkát adó társaságot.

8 Az MVM Csoport stratégiájához illeszkedően az MVM OVIT Zrt. az elmúlt években erőművi üzletága szolgáltatásainak fejlesztését, bel- és külpiaci jelenlétének erősítését célozta meg. A kazánok átalakításával 2x37 MW, az új kazán beállításával 20 MW új kapacitás jön létre. Az új biomassza tüzelésű kazán az MVM OVIT Zrt. kiskunfélegyházi Erőművi Gépgyártási Üzemében készül. Az MVM OVIT Zrt. az alvállalkozók kiválasztásakor elsődleges szempontnak tartja helyi cégek és vállalkozások bevonását. Az év végéig tartó projekt sikeres megvalósítása fontos referenciát jelenthet a biomassza erőművi fejlesztésekben intenzív hazai és külföldi piacépítésbe kezdett MVM OVIT Zrt. számára - közölte honlapján az MVM Zrt. és az MVM OVIT Zrt. Alternatív energia Áder: a közös hibát közösen kell helyrehozni - A kormány kitart a termékdíj mellett 2015. január 14., 15. (fotó: keh.hu) Az államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és a köztársasági elnök is - ezt Áder János a parlamenti frakcióvezetőknek küldött levelében írta. "A másik tanulság pedig az, hogy 25 év után elérkezett az idő arra, hogy belássuk, az Országgyűlésnek végre szakítania kell a "salátatörvény"-alkotás rossz gyakorlatával" - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján. Ezt idézve írta a ProfitLine, a stop.hu, az AltEnerg/MTI, hogy az államfő mulasztást emlegetett a megújuló energiaforrást jelentő napelemek hazai elterjedését nem ösztönző környezetvédelmi termékdíj bevezetése miatt. A kormány hibájaként rótta fel, hogy nem kellő körültekintéssel járt el az uniós kötelezettséget jelentő környezetvédelmi termékdíj mértékének megállapításánál. Az Országgyűlés szerinte azzal követett el hibát, hogy olyan törvényt fogadott el, amely nem volt tekintettel a várható hatásokra, az ellenzéki pártok pedig azzal, hogy a kérdést

9 nem tették szóvá a parlamenti vitákon. Hibázott a környezetvédelemért felelős ombudsman, mert nem jelezte idejében a korrekció szükségességét - folytatta. "És hibáztam én is, mert magam sem figyeltem fel erre a "salátatörvény"-be rejtett környezetvédelmi képtelenségre" - olvasható a levélben. Áder János szerint a közös hibát közösen kell helyrehozni. Arra kérte a frakcióvezetőket, hogy támogassák a szakmai egyeztetéseket a kérdés mielőbbi korrekciójához. A kormány álláspontja világos és egyértelmű: egy ilyen, egyébként hasznos terméknél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a működése során milyen szerepet tölt be, hanem azt is, mi történik vele működése után - közölte a kormányszóvivő, jelezve, hogy a napelemeknek nagyjából 20-25 éves az életciklusuk, ezt követően veszélyes hulladéknak minősülnek. "A termékdíj pedig azt a célt szolgálja, hogy ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjunk" - mondta Kurucz Éva. Arra a felvetésre, hogy eszerint nem módosítják a szabályt, hanem megtartják a napelemek termékdíját, újra azt felelte: a kormány álláspontja egyértelmű és világos. Kurucz Évát azért kérdezték, mert Áder János államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj miatt hibázott a kormány is. (vg.hu, metropol.hu, MNO/MTI) Előzmények: érvek és ellenérvek 2015. január 12., 13., 14. Az elektromos és elektronikai termékek - így a napelemek is - használat után veszélyes hulladéknak minősülnek függetlenül attól, hogy működésük alatt környezetbarát elemek voltak-e. Az Európai Unió pedig szigorú szabályokat ír elő az e-hulladékok gyűjtésére, hasznosítására, amely nagyon költséges - indokolta a Földművelésügyi Minisztérium a környezetvédelmi termékdíj kiterjesztését a napelemekre is. Miként a Privátbankár, az mfor.hu, a ProfitLine, az Épülettár, a Jogi Fórum/MTI írta: az unió irányelve az úgynevezett e-hulladékok közé sorolja a napelemet és a napcellát is. A termékdíjról szóló törvény módosítása átülteti a magyar jogszabályokba az EU irányelvi besorolásait - érvelt a tárca a hazai sajtóban megjelent kritikákra és kitért arra is: a termékdíj-köteles termékek köre nem csupán a fotovoltaikus elemekkel bővül, valamennyi olyan elektromos és elektronikai berendezésre vonatkozik, amely az irányelv hatálya

10 alá tartozik. A Földművelésügyi Minisztérium közölte: az uniós irányelv ehhez a termékkörhöz határoz meg begyűjtési és hasznosítási arányokat, amelyek Magyarországra nézve is kötelezőek. 2016-tól a tagállamoknak a területükön értékesített elektromos és elektronikus berendezések 45 százalékának megfelelő mennyiségű e-hulladékot kell begyűjteniük, 2019-től ez 65 százalékra nő. Ez a nagyon magas arány a hasznosítást költségessé teszi, ráadásul ezek a berendezések rendkívül sokféle anyagból állnak, ami tovább drágítja a hasznosítást. (fotó: alternativenergia.hu) Előzőleg Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeit védő ombudsmanhelyettes bejelentette: törvénymódosítást kezdeményez, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések mentesüljenek a termékdíj-fizetés alól. Erről is beszámoltak gazdasági és közéleti portálok, hírműsorok, köztük a vg.hu, a napigazdasag.hu, az Orientpress, az Origó, az AltEnerg, a greenfo.hu, az Inforádió, az atv, a Hír24 híradója stb. A Magyar Napelem Iparági Egyesület szintén a termékdíj eltörlését vagy csökkentését javasolta, és úgy vélte, hogy a napelemekre szakmai egyeztetés nélkül kivetett termékdíj mértéke nem indokolható. A szervezet emlékeztetett: Magyarország úgy ültetette át az irányelvet a magyar jogrendbe, hogy környezetvédelmi termékdíj fejében központi újrahasznosítással vállalta a hulladékok ártalmatlanítását. Az ezért előre fizetendő díj, amely Magyarországon 114 forint kilogrammonként, 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztaltnak. A MANAP közleményét egyebek közt a Magyar Hírlap Online, a klubradio.hu, a ProfitLine, a napigazdasag.hu is ismertette. Magyarországon évente 80-120 ezer napelem-panel kerül forgalomba: ha mindegyik után megfizetik a termékdíjat, az adóbevétel akkor is alig éri el a százmilliós nagyságrendet - írta a Hargitai Miklós a Népszabadságban. Szerinte a 27 százalékos áfa és a termékdíj miatt sokkal jobban megéri Szlovákiából vagy Ausztriából behozni a napelemet. A magánimport nem engedélyköteles, és a hálózatra csatlakozáskor az energiaszolgáltató sem ellenőrzi, hogy milyen forrásból származik a panel, ugyanakkor Ausztriában csak 20, Szlovákiában pedig 19 százalék az áfa, termékdíj pedig egyik országban sincs.

11 (fotó: kormany.hu) Nem gyakorol jelentős hatást a magyar iparra és gazdaságra a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj - közölte V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Az itthon forgalmazott napelemek túlnyomó része importból származik, így a termékdíj kivetésének nincs jelentős munkaerő-piaci hatása - érvelt a kritikákra és hozzátette: a termékdíjat az első belföldi forgalmazónak kell megfizetni. Azt is mondta: a napelemek gyártásakor a szén-dioxidnál 17 ezerszer károsabb vegyületet, nitrogén-trifluoridot is használhatnak, amely 550 évig a légkörben marad. (hvg.hu, Hír24, vg.hu/mti) A hazai energiaszektor hírei Tavasszal kezd működni az állami közműcég 2015. január 12. A közműtársaság az eredeti elképzeléseknek megfelelően, 2015 tavaszán a lakossági földgázszolgáltatással megkezdi tevékenységét, ezt követően jelenik meg az áram-, majd a távhőszolgáltatói ágazatban - tudatta a Miniszterelnökség az MTI-vel. A közlemény visszautasította az állami közműcég indulásának késlekedésével kapcsolatos, félrevezető sajtóhíreket. A Lázár János vezette Miniszterelnökség hangsúlyozta: az állami közműszolgáltatás rendszerének megszervezése gőzerővel folyik. "A korábbi bejelentéseknek megfelelően a nemzeti közműszolgáltatás rendszere a következő két-három évben elnyeri végső formáját és üzemméretét" - közölték. A nemzeti közművállalat célja az energia méltányos áron történő elérésének biztosítása, az ellátásbiztonság növelése, egy hosszú távon fenntartható, állami szolgáltatói modell megvalósításával - ismertette a közleményt a hirado.hu, a vs.hu, a Portfólió, a profitline.hu, a hir24.hu, az Energiainfó.

12 Magyarország szeretné, ha több orosz gáz kerülne a hazai tározókba 2015. január 13. (fotó: kormany.hu) Magyarország szeretné, ha Oroszország több gázt tárolna a nagy kapacitású magyar gáztározókban, növelve az ellátás biztonságát - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek. A kormany.hu, az inforadio.hu, a portfolio.hu/mti honlapon megjelentek szerint Magyarország, amely erősen függ az orosz gázszállításoktól, a Déli Áramlat meghiúsulása után új szállítási lehetőségek biztosítására törekszik, ebben számít az Európai Unió támogatására és pénzeszközeire - idézte a minisztert a Reuters. Szijjártó Péter elmondta: javasolta az orosz energiaügyi miniszternek, hogy tároljanak több orosz gázt a nagy magyarországi földalatti gáztározókban, ami magyar szempontból gazdaságilag és az ellátásbiztonság miatt is előnyös lenne. Hozzátette, hogy erről még nem született megállapodás. Magyarország egyetlen gáztározót sem fog eladni Oroszországnak - idézte Szijjártó Pétert a hírügynökség, amely azt is írta: a Gazprom tavaly óta megközelítőleg 700 millió köbméternyi földgázt töltött be magyar tározókba. Ismét szállít gázt Ukrajnának Magyarország 2015. január 12. (fotó: napigazdasag.hu) Megindult a földgázszállítás Magyarországról Ukrajna felé - erősítette meg az FGSZ Földgázszállító Zrt. az Ukrtransgaz ukrán gázforgalmazó korábbi bejelentését az MTI-nek. Ez alapján írták a gazdasági portálok, köztük a napi.hu, a Tőzsdefórum, a figyelo.hu, a Privátbankár, a vg.hu, hogy Magyarország felől mintegy 2,6 millió köbméter földgáz érkezett január 10-én Ukrajnába. Az FGSZ tavaly szeptemberben jelentette be, hogy határozatlan időre leállítja a Testvériség vezetéktől független távvezetéken keresztül történő földgázszállítást

13 Ukrajna felé, mert a rendszerhasználók értesítése szerint megnőtt a beszállítási igény. Ezt megelőzően Magyarország felől - a maximálisan lehetséges 16,8 millió helyett - 3-4 millió köbméter földgáz érkezett naponta Ukrajnába. Az FGSZ december 29-én azt közölte: 2015. január 1-től ismét biztosítja az Ukrajna felé történő földgázszállítást a mindenkori technikai és kereskedelmi feltételek függvényében, megszakítható módon. A szállítás felújítását az tette lehetővé, hogy a rendszerhasználók értesítése szerint a továbbiakban nem várható emelt beszállítási igény a beregdaróci hálózati ponton, így a csomópont kapcsolását vissza tudják állítani a 2014. szeptember 25-e előtti állapotnak megfelelően. MOL: akadozik az ukrajnai gázolaj-tranzit 2015. január 14., 13. Jóllehet a MOL Nyrt. orosz partnere teljesíti dízelszállítási kötelezettségeit, az ukrajnai tranzit akadozása miatt nem kapja meg rendszeresen a 80 ezer tonna havi gázolajmennyiséget - közölte a magyar olajtársaság az MTI kérdésére. A cég bízik abban, hogy a szerződés szerinti mennyiséget a későbbiekben leszállítják. Az olajipari vállalat hangsúlyozta, hogy a kőolajszállításban ugyanakkor nem tapasztalt zavart. A MOL Csoport finomítói egyébként az Adria vezetéken is elláthatók. Előzőleg a The Wall Street Journal azt írta: értesülése szerint a MOL fennakadásokat észlelt az Oroszországból Ukrajnán keresztül Magyarországra érkező gázolajszállításban. A WSJ szerint az érintett vezeték tulajdonjoga vita tárgyát képezi Oroszország és Ukrajna között, ugyanis az ukránok saját tulajdonuknak tekintik azt - idézte a cikket a ProfitLine, a ma.hu. Olcsóbb a kőolajtermékek készletezése 2015. január 13. (fotó: husa.hu) Ez év elejétől jelentősen csökkent a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által a kőolajtermékek után fizetendő tagi hozzájárulások mértéke,

14 ugyanakkor a földgáz utáni hozzájárulás kismértékben emelkedett. A Hivatalos Értesítő idei első számát idézte a figyelo.hu, a Sikeradó, az OrientPress/MTI, miszerint az új szabályozás - ezer literenként - a benzinre 1500, a kerozinra 1252, míg a gázolajra 1405 forint hozzájárulást ír elő, a fűtőolajnál tonnánként 1275 forint, míg a földgáznál gigajoulonként 65,15 forint a hozzájárulás. Tavaly a benzinre 3300, a kerozinra 3052, a gázolajra 3205, a fűtőolajra 3075, míg a földgázra 60,50 forint volt ez az összeg. Ezekből a hozzájárulásokból kell fedezni a biztonságos készletezést. A hozzájárulást a szövetség közgyűlése határozza meg az alapszabálya szerint, majd a szakminiszter teszi közzé. Az üzemanyagoknál a szabály az, hogy a hozzájárulás nem lehet kisebb az adóhatóság által közzétett üzemanyagár 1 százalékánál, míg a földgáznál csak annyi a megkötés, hogy a miniszter által meghatározott mennyiség után, a hőtartalomra számítva kell meghatározni a hozzájárulást. Szeged mellett kutat a MOL - Ajánlat a TVK-ra 2015. január 12., 13. (fotó: szeged.hu) Indulnak a háromdimenziós mérések azon a Szegedhez közeli szénhidrogénlelőhelyen, amelynek olajára alapozva a MOL Magyarország lassítaná hazai felhozatalának csökkenését - írta a Világgazdaság. A lap szerint januárra és februárra ütemezte a cég alvállalkozója azokat a robbantásokat, amelyekre azért van szükség, hogy pontosan meg lehessen határozni az olajkoncessziós terület olajkincsének pontos elhelyezkedését. A szakértők kis robbantásokkal keltett hullámok visszaverődése alapján alkotnak képet a szénhidrogént rejtő szerkezetek tulajdonságairól. A Világgazdaság felidézte: a MOL tavaly írt alá koncessziós szerződést az ásotthalmi területet is érintő, Szeged-medence Nyugat nevű koncessziós területen indítandó kutatásról és termelésről. A három évig tartó programra 5,6 milliárdot szán a társaság. A MOL Nyrt. részvényenként 4984 forinton önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tett a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. (TVK) azon részvényeire, amelyek nincsenek a birtokában - közölte az olajcég a Budapesti Értéktőzsde honlapján. Az ajánlati ár 121 milliárd forintra értékeli a 24,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű TVK-t,

15 amelynek részvényeit sikeres felvásárlás estén kivezetik a tőzsdéről. A MOL - amely a TVK-nak jelenleg 94,86 százalékos többségi tulajdonosa - pénzügyileg kedvező befektetésnek ítéli meg részesedése növelését. A MOL célja egy teljesen integrált downstream (feldolgozás és kereskedelem) divízió kialakítása, melynek üzletileg és szervezetileg is része a petrolkémia divízió. A TVK 100 százalékának a megszerzése ezt az integrációt segítené elő. (Magyar Nemzet Online, mfor.hu, napigazdasag.hu, VG Online/MTI) Újabb távhőszolgáltatókat ellenőrzött az ÁSZ 2015. január 14. Az oroszlányi, a budaörsi és a csornai távhőszolgáltatót vizsgálta az Állami Számvevőszék. Az oroszlányinál komoly hiányosságokat nem tapasztalt, a budaörsi megsértette a számviteli törvény előírásait, a csornai cégnél viszont számos szabálytalanságot állapított meg - tájékoztatta az ÁSZ felügyeleti vezetője az MTI-t. A magyarhirlap.hu, a napigazdasag.hu beszámolója szerint Horváth Margit emlékeztetett arra: az ellenőrzések célja a társaságok 2008 és 2012 közötti közfeladat-ellátását érintő gazdálkodás szabályszerűségének értékelése volt. Az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. a városban 4829 lakásban, 256 közületi helyen és 27 intézményben, Bokod községben pedig 140 lakásban és két intézményben biztosította a távhőszolgáltatást. A belső szabályzatokban foglalt előírásokat betartották, az önkormányzat tulajdonosi jogait megfelelően gyakorolta. Hiányosságként állapították meg, hogy a jegyző a távhőszolgáltatással kapcsolatos ellenőrzésről nem gondoskodott. A Budaörsi Településgazdálkodási Kft. több mint kétezer lakásnak, száznál is több közületnek biztosította a meleg vizet és a fűtést. Ám a számviteli nyilvántartásokban a társaságba apportált ingatlanok értékét a beruházások között mutatták ki, megsértve a számviteli törvényt. A Csornai Hőszolgáltató Kft. több mint 400 lakásban biztosította a fűtést. Megsértették a számviteli törvény több előírását, nem alakították ki a költségek és ráfordítások tevékenységenkénti számviteli szétválasztását biztosító előírásokat és nyilvántartásokat, ezért az ÁSZ javaslatokat tett a szabályos működés helyreállítására. A számvevőszék emlékeztetett: korábban három közműcég ellenőrzését zárta le az ÁSZ. A kontrollok visszatérő hibákra, hiányosságokra mutattak rá.

16 Külföldi energiaszektor Az OAH látja el 2015-ben az ENSRA elnökségi feladatait 2015. január 13. (logó: oah.hu) Hazánk nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a jelenleg 15 állam nukleáris védettségi hatóságaiból álló ENSRA elnökségi feladatait az Országos Atomenergia Hivatal látja el az idén. Az Európai Nukleáris Védettség Területén Kompetens Hatóságok Szövetsége azért jött létre, hogy fórumot teremtsen a nukleáris védettséggel összefüggő szabályozási kérdések megvitatására, beleértve a bizalmas, minősített ügyekkel kapcsolatos felvetéseket is. Belgium, Csehország, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia hatósága mellett várhatóan Románia és Bulgária hatósága is csatlakozik a szövetséghez - erről honlapján számolt be a magyar hivatal. Az ENSRA működését évente változó elnökség koordinálja. Januártól az elnökségi feladatok ellátását Horváth Kristóf, az OAH főigazgatóhelyettese felügyeli. A szakember elmondta: 2015-ben is a humánkockázat kezelése (a belső elkövetők elleni védekezés), valamint az informatikai rendszerek védelme lesz fókuszban. Az elnökségi feladatokat 2016-ban várhatóan Franciaország, 2017-ben az Egyesült Királyság veszi át. Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja (ENSREG) közzétette a Fukusima tanulságait feldolgozó Nemzeti Akciótervek felülvizsgálatáról szóló jelentéseket. A közvélemény számára olyan online felületet hoztak létre, ahol véleményt lehet mondani, illetve kérdéseket lehet feltenni. A weboldal 2015. február 28-ig fogadja a visszajelzéseket. A kérdéseket az ENSREG továbbítja az adott országnak, közvetlenül nem válaszol senkinek - ezt is közölte honlapján az Országos Atomenergia Hivatal.

17 Már áramot termel a Rosztov atomerőmű hármas blokkja 2015. január 12. (fotó: atomenergiainfo.hu) A dél-oroszországi Rosztov Atomerőmű 3-as blokkja 2014. december 27-én csatlakozott a villamosenergia-hálózatra. A nyomottvizes, 1000 MW-os reaktort 2009-ben kezdték építeni - emlékeztetett az Atomenergiainfó. A kivitelezés szigorú ütemterv szerint haladt és már két hónappal az eredeti határidő előtt hálózatra kapcsolták a blokkot, melyet a következő időszakban 35-50 százalékos teljesítményszinten fognak üzemeltetni, így az várhatóan 2015 júliusában érheti el a névleges, 100 százalékos teljesítményt. Magyar vonatkozása is van a hírnek: a Ganz EEG Kft. által szállított 7 darab MBP-2200 hűtővízszivattyú és 2 darab BvDF-600-as segédüzemi szivattyú biztosítja a blokk hűtővíz-ellátását. A Ganz 2012-ben újította fel az orosz atomenergetikai ipar számára a szállításokat. A most épülő Rosztov 4-es blokkhoz is ugyanilyen szivattyúkat szállított a cég 2013- ban, illetve a Leningrád 2-es kiépítés 1-es blokki átrakójának részegységei is Magyarországon készültek. Terjeszkedésre biztatta az atomenergia-ipart a kínai kormányfő 2015. január 16. Külföldi terjeszkedésre, versenyképességük növelésére biztatta a nagy atomenergia-ipari vállalatokat Li Ko-csiang kínai kormányfő annak érdekében, hogy Kína a világ meghatározó nukleáris energiaipari hatalma legyen. Az atomenergia-hasznosítás programjának 60 évvel ezelőtti elindítása alkalmából tartott ünnepségen beszédet mondott Hszi Csin-ping kínai államfő is, aki a nemzet biztonságának sarokköveként emlegette az ágazatot, amely nagyban hozzájárult a gazdaság fejlődéséhez. Kína két nagy állami atomenergetikai vállalata, a China National Nuclear Corporation (CNNC) és a China General Nuclear Corporation (CGN) már jelezte befektetési szándékát a brit Hinkley Point

18 atomerőműbe, s egy korábbi kormányközi megállapodás elvben utat nyitott a kínai reaktortechnológia Egyesült Királyság-beli alkalmazása előtt. A szakmabeliek biztató eredményekről számoltak be törökországi és dél-afrikai projektek építése kapcsán. Az erőforrások jobb kihasználása miatt szóba került a CNNC és a CGN összevonása is. Kínában jelenleg 22 atomerőművi blokk üzemel több mint 20 ezer megawatt teljesítménnyel, további 26 reaktort pedig most építenek. Ha elkészülnek, az erőművek összteljesítménye további 28 ezer megawattal nő majd. A kínai nukleáris program jelenleg elsősorban az amerikai Westinghouse által tervezett, harmadik generációs AP1000 technológiára épül - ezt is felidézte a ProfitLine, a napigazdasag.hu a magyar hírügynökség alapján. Kínai cég nukleáris fűtőanyagot adna el Kelet-Európában 2015. január 17. Kínai cégek keresik annak a lehetőségét, hogy miként tudnának nukleáris fűtőanyagot eladni Kelet-Európában. Az egyik lehetséges ország Magyarország - erről közölt cikket a valasz.hu, az Origó, a napigazdasag.hu/mti is. A China National Nuclear Corporation (CNNC) egyik képviselője a Pekingben zajló World Nuclear Spotlight atomenergetikai fórumon a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta: "az elmúlt évek erőfeszítései nemcsak arra irányultak, hogy a kínai keresletet sikerüljön kielégíteni nukleáris fűtőanyagokból, hanem arra is, hogy a kínai cégek utat találjanak a külföldi piacokra is". Azt is jelezte a nyilatkozó, hogy "mára sikerült elsajátítani az energiablokkok fűtőanyagának gyártásához szükséges francia és orosz technológiát, ami lehetőséget teremt arra, hogy fűtőanyagot adhassunk el különböző - beleértve szovjet és orosz - atomlétesítményeknek". A CNNC illetékese elmondta még: "különösen azt vizsgálják, hogy miként lehetne fűtőanyagot szállítani Magyarországra, Romániába és Ukrajnába". A hírügynökségnek nyilatkozó kínai forrás szerint a meglévő szerződések ellenére az orosz félnek nem sok esélye van arra, hogy leállíttassa a kínai szállításokat. Kína és Oroszország már sok éve együttműködik az atomenergetikában. A Roszatom és a CNNC például jegyzőkönyvet írt alá arról, hogy megkezdi az egyeztetést atomerőművek építéséről harmadik országokban.

19 A Gazprom sürgeti az EU-t gázvezeték építésére 2015. január 14., 15. (fotó: gazprom.ru) Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója sürgette az Európai Uniót, hogy igyekezzen mielőbb kiépíteni gázszállító kapacitásait Törökországig, különben elveszíti a jelenleg Ukrajnán keresztül érkező orosz földgázt. Miller fogadta Moszkvában Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság alelnökét, energiaügyi biztost, akinek megismételte a december elején meghirdetett új orosz tárgyalási álláspontot. Eszerint Oroszország az európai partnereinek Ukrajnán keresztül szállított földgázt áttereli Törökországba, és Európának gondoskodnia kell az új gázszállítási útvonalak kiépítéséről, hogy a török-görög határon kiépülő új átemelő állomáson megkaphassa ezt a földgázt. Miller megerősítette: a Déli Áramlat projektet lezárták, a Török Áramlat lesz az egyetlen útvonal, amelyen keresztül az egyelőre Ukrajnán áthaladó orosz földgázt a jövőben szállítani tudják. "Más változat nincs. Európai partnereinket tájékoztattuk erről, és most az ő feladatuk, hogy kiépítsék a szükséges gázszállítási infrastruktúrát Törökország és Görögország határáig. Erre maximum néhány évük van. Ez nagyon-nagyon megfeszített menetrend" - jelezte Miller, hangsúlyozva, hogy az európai országoknak azonnal meg kell kezdeniük a munkálatokat, ha tartani akarják a menetrendet. Ellenkező esetben az európai partnereknek szánt orosz földgázt más piacokra szállítják - figyelmeztetett. Maros Sefcovic csodálkozásának adott hangot a tárgyalás után. Kijelentette, hogy az Európai Bizottság számára újdonság, hogy a Gazprom a jelenleg Ukrajnán áthaladó földgázt teljes egészében Törökország felé tereli el. "Elemeznünk kell, hogy mennyi gázra van szüksége Törökországnak, valamint Dél- és Közép-Európa országainak" - mondta a biztos, aki szerint jó kérdés, hogy mit kellene tenniük ebben a helyzetben a közép-európai országoknak. "Át kell gondolni, lehet, hogy találunk valami jobb megoldást, gazdaságilag jobban megalapozottat" - vélte a biztos. (Tőzsdefórum, Privátbankár, inforadio.hu, mfor.hu/mti)