ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY A MKOT és a MKOF szervezésében megvalósuló könyvtárosképző tanfolyamok bemutatása Összeállította: Molnár Andrea Informatikus-könyvtáros MA
Wlassics Gyula (1852-1932) miniszter könyvtárpolitikai elképzelései között szerepelt a könyvtárosképzés elindítása Magyarországon. 1897-ben az 1894-ben alakuló Országos Múzeum- és Könyvtárbizottság átszervezéséből jön létre a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa (MKOT), mely, mint véleményező szerv a könyvtárügy irányítója lett, valamint ezzel párhuzamosan a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelete (MKOF) a Vallás- és Közoktatási Minisztérium fennhatósága alatt, végrehajtó szervként az állami felügyeletet gyakorolta. Az Országos Főfelügyelet 1897. évi szabályzatának 17.. kimondja, hogy az Országos Tanács munkakörébe tartozik a nyilvános gyűjtemények tisztviselőinek minősítésére szükséges kellékek meghatározása; azok képesítése végett tanfolyamoknak szervezése 1 A könyvtárosképző tanfolyamok 1898-1913 között hét alkalommal kerültek megszervezésre a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Széchenyi termében. A tanfolyamok célja a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó könyvtárak vezetőit elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagítani. A tanfolyamok résztvevői a Vallás- és Közoktatási Minisztérium által meghívott nyilvános könyvtárak élén álló tisztviselők voltak, valamint a főfelügyelőség által engedélyezett önkéntes jelentkezők. A meghívott résztvevők minden alkalommal 100 korona úti átalányt kaptak, az önkéntes résztvevők saját költségre vállalták a tanfolyam útiköltségeit. Az első tanfolyamon még önkéntes jelentkezők nem vehettek rész, csak a második tanfolyamtól engedélyezték azok részvételét, és az egyre nagyobb számú önkéntes jelentkező részvétele azt bizonyítja, hogy igény mutatkozott a könyvtárosok részéről a könyvtári ismeretek megszerzésére. Résztvevők száma évi bontásban: év meghívott önkéntes összesen 1898 15 _ 15 1900 10 6 16 1902 8 7 15 1904 10 9 19 1907 10 12 22 1909 10 11 21 1913 12 19 31 összesen 75 64 139 1 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelete = Magyar Könyvszemle 6. évf. 1. sz./1898 89. p.
A tanfolyamok résztvevői elméleti és gyakorlati oktatásban részesültek, a tanfolyamok végén meglátogattak nagyobb gyűjteményeket, pl. Egyetemi és Műegyetemi Könyvtárat, Országos Levéltárat, Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárát, stb. Tanfolyamonként változó, hogy milyen nagyobb gyűjteményeket látogattak meg, pl. a 6. tanfolyam végén a hallgatók egy része Kolozsvárra utazott az ottani egyetemi könyvtár új épületének megtekintésére. Nem csak a résztvevők száma növekedett, hanem az óraszámok is tanfolyamonként emelkedtek. Az első tanfolyam befejezése után az oktatók tapasztalatai alapján megfogalmazták, hogy a következő tanfolyamon a 16 óra helyett 20 órában kell oktatni az ismereteket, valamint kevesebb résztvevőt kell hívni a gyakorlati rész oktatása végett. Ehhez képest a résztvevők száma egyre nőtt, és a kezdeti 16 órát később jóval meghaladták az órák száma. A tanfolyamok óraszámai évi bontásban: év óra 1898 16 1900, 1902 48 1904 46 1907, 1909 52 1913 55 A tananyag szerkezete a tanfolyamok során nem módosult, csak az óraszámok növekedésével egy-egy témakört részletesebben tárgyaltak. A tananyag szerkezete, tárgyalandó témái és oktatói: I. Paleografia és a kéziratok kezelése: (Fejérpataky László, könyvtári országos felügyelő) írás anyaga, fejlődése, írásfajták középkori szórövidítések oklevelek, kéziratok levéltárak, regisztrálási elvek II. Elméleti és gyakorlati könyvtári ismeretek: 1. Könyvismerettan: (Varju Elemér, művelődéstörtnész) könyvnyomtatás története 2. Könyvtártan: (Ferenczi Zoltán, könyvtárigazgató)
könyvtártörténet könyvtári berendezések leltárkönyv, cédula katalógus szakkatalógus, szakrendszerek folyóiratkatalógus könyvkölcsönzés 3. Bibliografia: (Esztegár László, bibliográfus-halála után Gulyás Pál) szakrepertórium bibliográfiai mozgalmak, rendszerek Mint látható, nagyon részletes, történeti- és bibliográfiai vonalat, elméletet és gyakorlatot egyaránt magába foglaló ismeretanyagot adtak át a tanfolyam résztvevőinek, és végigtekintve ezt a részletes tematikát, felvetődi a kérdés, hogy mindezek elsajátítására, még a 7. tanfolyamra kialakuló 55 óra is kevés lehetett. Ugyanezt a kétségét fogalmazza meg Esztegár László, aki cikkében arról ír: A Magy. Nemzeti Múzeum könyvtárában tartott szaktanfolyam legalább főbb pontjait megismertette a könyvtári működésnek és adminisztrácziónak. Ez azonban nem lehet végleges megoldása a kérdésnek. Lehetetlen, hogy a könyvtári szaktanulmányok mindössze ezekre az évi pár hetes tanfolyamokra szorítkozzanak. Ezt mindössze a legsürgősebb szükségeken segítő kezdetnek tekinthetjük, melyből azonban a könyvtári tudományok rendszeres művelésének kell kifejlődni 2 Mindezen kétségek ellenére a tanfolyamok pozitívumának írható, hogy a tanfolyamon részt vevő könyvtárosok kapcsolatot teremthettek egymással, betekintést nyerhettek nagyobb gyűjtemények tevékenységébe, elméleti és gyakorlati alapokat kaphattak további munkájukhoz, valamint az előadók kézikönyveket készítettek további felhasználásra az előadásaikról. Minden tanfolyamra vidéki könyvtárosokat hívtak meg, a cél is az volt, hogy a vidéki könyvtárak fellendülését ezzel elősegíthessék. 2 Esztegár László: A bibliografiai szakismeretek megszerzése = Magyar Könyvszemle 6. évf. 3. sz./1898 214. p.
Felhasznált szakirodalom: 1. Vértesy Miklós: A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és Főfelügyelősége = Csapody Csaba, Tóth András, Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet, Budapest: Gondolat, 1987 267-270 p. 2. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelete = Magyar Könyvszemle 6. évf. 1. sz./1898 82-91 p. 3. Az első könyvtárnoki tanfolyam = Magyar Könyvszemle n6. évf. 2. sz./1898 205-206 p. 4. Esztegár László: Bibliografiai szakismereteke megszerzése = Magyar Könyvszemle 6. évf. 3. sz./1898 212-225 p. 5. Az első levéltári és könyvtári szaktanfolyam = Magyar Könyvszemle 6. évf. 4. sz./1898 352-356 p. 6. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének második könyvtárnoki tanfolyama = Magyar Könyvszemle 8. évf. 2. sz./1900 221. p. 7. A második könyvtárnoki tanfolyam = Magyar Könyvszemle 8. évf. 3. sz./1900 334-335 p. 8. Jelentés a második könyvtárnoki tanfolyam lefolyásáról = Magyar Könyvszemle 8. évf. 4. sz./1900 406-409 p. 9. A harmadik könyvtárnoki tanfolyam = Magyar Könyvszemle 10. évf. 3-4 sz./1902 528. p. 10. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének negyedik könyvtárnoki szaktanfolyama = Magyar Könyvszemle 12. évf. 3. sz./1904 347-349 p. 11. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének ötödik könyvtárnoki szaktanfolyama = Magyar Könyvszemle 15. évf. 2. sz./1097 190-191 p. 12. Az ötödik könyvtárnoki szaktanfolyam lefolyásáról = Magyar Könyvszemle 15. évf. 3. sz./1907 284-285 p. 13. A VI. könyvtári szaktanfolyam = Magyar Könyvszemle 17. évf. 3. sz./1909 288. p. 14. A VII. könyvtári szaktanfolyam = Magyar Könyvszemle 21. évf. 3. sz./1913 286. p. 15. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének ötödik könyvtárnoki szaktanfolyama = Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1907 1. füzet 57-58 p. 16. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének hatodik könyvtárnoki szaktanfolyama = Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909 2-3. füzet 171. p.