Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed fitneszének maximalizálásával vagy a rokonok (bizonyos valószínűséggel azonos géneket hordozók) fitneszének növelésével érhető el - altruizmus rokonok között (ivadékgondozás, családi csoportok stb.) - rokonszelekció. Rokonszelekció: olyan viselkedésre irányuló szelekció, amely csökkenti az adott egyed túlélési, szaporodási esélyeit miközben növeli a rokonokét (Maynard-Smith, 1964). Rokonsági fok (r): annak a valószínűsége, hogy két közös származású egyed egy adott génlokuszán azonos allélok legyenek.
Rokonsági fok diploid ivaros szaporodásnál: a közvetlen rokonok között (szülő-utód, testvérek): ½(50%) rokonságban távolodva mindig feleződik (nagyszülőunoka, első unokatestvérek: ¼) bizonyíték: Hamilton hangyái haplo-diploid szaporodás (hímek haploidok, nőstények diploidok) dolgozók (testvérek): r=¾ dolgozók-királynő (gyerek-anya): ½ dolgozók-hímek (testvérek): ¼ altruizmus: dolgozó-dolgozó: nagy; dolgozó-királynő: közepes dolgozó-hím: kicsi
Altruizmus nem rokon állatok között reciprok altruizmus: egyszer nekem egyszer neked (pl. galambok egymást tisztogatják) vagy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten (a barátságos idegennel megéri barátságosnak lenni) fontos az igazi altruista és a csaló megkülönböztethetősége; kölcsönösség és egyedi haszon: az együttműködés mindenkinek nettó nyereséget jelent (pl. zsákmányszerzés, ragadozó elleni védekezés); ellenpélda, ami erősíti a szabályt altruizmus és manipuláció: a segítséget nyújtónak semmi haszna sincs (pl. fészekparazitizmus: kakukk és tojásaikat kiköltő énekesmadarak) vagy a csalók (galambok akik elfogadják a tisztogatást, de nem viszonozzák) a csalók aránya korlátozott a populációban, nem tudnak uralkodóvá válni
Alkalmazkodás (adaptáció) az egyedek (gének, viselkedésformák stb.) sokféleségéből az adott környezetnek legjobban megfelelők kiválogatódása a természetes szelekció révén; (pl. sas és a veréb repülési képessége a saját élőhelyén egyformán jó) a szűkebb környezethez való alkalmazkodás miatt eltérések a populáción belül - minden egyed a saját egyedi környezetéhez alkalmazkodott leginkább a közelben valószínűleg rokonok élnek - rokonokkal párzás beltenyésztés egy határon túl a rossz allélok felhalmozódása miatt káros lehet (nem biztos!) megoldás: a fiatalok elköltözése (nem túl távolra) DE messziről érkező idegen rossz genetikai tulajdonságokat hozhat be kerülik az ezekkel való szaporodást
Az ökológiai kényszerfeltételekhez való alkalmazkodás kvalitatív vizsgálata rokon fajok összehasonlítása különböző környezetben afrikai patások (Jarman, 1974): meghatározó az élőhely jellege, ez hat a táplálékra, a testnagyságra, a szociális viselkedésre, a párzási rendszerre, a ragadozókkal szembeni védekezésre további hatások pl. az ivari dimorfizmusra
Az ökológiai kényszerfeltételekhez való alkalmazkodás rokon fajok vizsgálata
Viselkedés, adaptáció, evolúció Alapkérdés: Hogyan viselkednek az állatok az adott ökológiai környezetben és mi váltja ki az adott viselkedést? Válaszok típusai 1: proximális (közvetlen) okok: pl. kiváltó ingerek ultimális (végső) okok: mert ez adaptív
Válaszok típusai 2: Egyedfejlődésen alapuló válasz: ezt tanulta, ezek a gének aktiválódnak az adott korban stb. (proximális) Törzsfejlődésen alapuló válasz, a viselkedés kialakulása a törzsfejlődésben: ez alakult ki (? miért?) Oksági (kauzális) válasz: a környezeti ingerek hatásaira és/vagy fiziológiai folyamatok eredményeképpen. (proximális) Funkcionális válasz: az adaptív érték (előny az adott környezet által kiváltott természetes szelekcióban) ill. a fitnesz növelése (ultimális) ennek alapján lehet valóban megérteni és befolyásolni a viselkedést (pl. vadgazdálkodási célból)
Viselkedés és evolúció A viselkedésökológia a funkcionális választ keresi. az egyed viselkedése legtöbbször nem öncélú, rögtönzött, hanem válasz a környezet ingereire, alkalmazkodás az ökológiai kényszerfeltételekhez (pl. a kérődző vadfajok a kéreghántása nem rossz szokás, hanem a hiányzó tápanyagok megszerzése) a viselkedés megértéséhez ezeket az ingereket, kényszerfeltételeket meg kell ismerni (pl. kutya és mókus akadály-kikerülése: a kutya őse, a farkas a síkságon a préda közvetlen megközelítésével sikeres, a mókusnak az ágakon kerülőutat kell választania) szükséges feltárni a viselkedés kialakulásának evolúciós történetét is (pl. hím farkaspókok nászajándéka: semmi préda préda kokonban csak kokon)
Az oroszlánok esete
Az állatok optimálisan alkalmazkodtak a környezetükhöz. (?) De: nem mindenre van környezeti kényszer: a neutrális jellegeknek nincs hatása a fitneszre, nem szelektálódnak; állandóan változó környezet - időkésés: mindig egy korábbihoz alkalmazkodtak gyors környezetváltozás hibás viselkedések (pl. rovarok fénybe repülése); a szelekció nem közvetlenül a génekre, hanem az egyedekre (géntársulások összegzett eredményére) hat, a rosszabb gének elbújhatnak egy jobb géntársulásban; Eredmény: fennmarad a genetikai diverzitás (sokféleség)