helybenhagyom Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.

Szám: 105-3/2014/ADR Tárgy: Szegedi Trans Szegedi Kft. veszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye HATÁROZAT A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokú hatóság részéről a Szegedi Trans Szegedi Kft. (a továbbiakban: Ügyfél) által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírságot kiszabó 319-9/2014/H. számú elsőfokú határozatát, az indokolás megváltoztatása mellett helybenhagyom és az Ügyfél terhére, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 800.000,-Ft, azaz nyolcszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva a Pécs Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (7623 Pécs, Rákóczi út 34. ) címzett, de a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. I N D O K O L Á S I. Az elsőfokú hatóság megállapításai 1.) A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: elsőfokú hatóság) Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége (továbbiakban: ellenőrző hatóság) 2014. április 03-án

2 az 5606 sz. út 19+750 k. szelvényénél Lovászhetény irányába, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés során vizsgálat alá vonta az MDV-852 forgalmi rendszámú tehergépjárművet, amely 1174,5 kg UN 1965 propán-bután gázzal töltött gázpalackot szállított. Az elsőfokú hatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy az előzőekben jelzett forgalmi rendszámú tehergépjármű, közúti baleset következtében a szállítási műveletet megszakította. Az ellenőrző hatóság megállapította, hogy az előzőekben jelzett forgalmi rendszámú tehergépjárműről több propán-bután gázpalack esett le az úttestre, és azok egyike egy a tehergépjárművel szembe haladó személygépjármű elejébe csapódott. 2) Az ellenőrző hatóság a gépjármű és rakományának ellenőrzése során megállapította, hogy a szállítás nem felelt meg a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény. 1. sz. mellékletében (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezéseknek. Az ellenőrző hatóság az ellenőrzött jármű és annak, rakományának vizsgálata során megállapította, hogy a jármű valamint a szállítást kísérő okmányok megfeleltek az ADR-ben foglalt előírásoknak, ugyanakkor a rakomány rögzítése nem felelt meg az ADR vonatkozó követelményeinek. 3.) Az ellenőrző hatóság által készített bizonyítékok alapján az elsőfokú hatóság, a rakománnyal kapcsolatban az alábbi hiányosságokat állapította meg: A tehergépjármű rakodófelületén az ADR hatálya alá tartozó küldeménydarabokat, propán-bután gázpalackokat, összesen 1174,5 kg. mennyiségben szállítottak. A propán-bután gázt tartalmazó gázpalackokat a tehergépjármű rakodófelületén kalodában szállították. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a tehergépjárművön a rakomány rögzítése valamint az árukezelés nem felelt meg az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltaknak, mivel az UN1965 propánbután gázt tartalmazó gázpalackok a tehergépjármű rakfelületéről szállítás közben leestek, és a lehulló gázpalackok az úttestnek, továbbá egy gázpalack a tehergépjárművel szemben haladó személygépjárműnek ütközött. ADR 7.5.7.1. A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon.1) E bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12196-1:2010 szabvány szerint rögzítik. Az ellenőrző hatóság a Baleseti adatlap 13. pontjában foglaltak alapján megállapította, hogy a baleset valószínűsíthető oka, hogy a tehergépjárművön szállított gázpalackok tárolására, rögzítésére szolgáló kaloda zárszerkezetének menet közbeni kinyílása, melynek következtében a rakományból küldeménydarabok a rakfelületről leestek. Az elsőfokú hatóság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a szállítást végző gépjárműbe a propán-bután gázpalackok berakását a ( ) telephelyén a

3 ( ) Kft. végezte. A berakodás helyszínén a berakó csak töltött gázpalackokat rakodott be, tehát üres gázpalack berakása nem történt. Előbbiekben jelzett telephelyről a szállító gépjármű a szállítási műveletet 2014. április 3-án, 6 óra 35 perckor kezdte meg. Az elsőfokú hatóság a ( ) számú szállítólevélben foglaltak alapján megállapította, hogy a telephely valamint a baleseti helyszín közötti útvonalon, a szállítást végző gépjármű négy helyszínen állt meg. Tárgyi helyszíneken a tehergépjármű vezetője valamint annak kísérője, a töltött gázpalackok kirakását, és az üres gázpalackok tehergépjárműre történő berakását végezték. Az elsőfokú hatóság a baleset fő okát a propán-bután gázt tartalmazó gázpalackok tárolására, rögzítésére szolgáló kaloda zárszerkezetének kinyílásában határozta meg, amely a zárszerkezet kopottságának elhasználtságának következménye. Az elsőfokú hatóság a nem megfelelő rakományrögzítéssel kapcsolatban megállapította, hogy a tehergépjármű vezető és segítő a rakomány rögzítését nem kellő gondossággal hajtotta végre, amely hozzájárult a küldeménydarabok leeséséhez. Az elsőfokú hatság a fém kaloda zárószerkezetének kopottságát fényképfelvételekkel az ellenőrzés során rögzítette, amelyet a 310-1/2014/MK/ADN számú ellenőrzési jegyzék mellékletét képező fényképfelvételekkel bizonyított. 4.) Az elsőfokú hatóság az ADR 7.5.7.1 bekezdésében előírtakat megvizsgálva megállapította, hogy a járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a szállított veszélyes árura vonatkozó ADR 3.2.1. fejezet A táblázat 18. oszlopában szereplő CV9-es különleges előírás továbbá az ADR 7.5.11 fejezet vonatkozó rendelkezései alapján a küldeménydarabokat nem szabad dobálni és ütődésnek kitenni. A tartályokat a járműben úgy kell elhelyezni, hogy se fel ne borulhassanak, se le ne eshessenek. 5.) Az elsőfokú hatóság eljárása során nyilatkozattételre hívta fel az Ügyfelet, hogy a tárgyi ügyre vonatkozóan a veszélyes áru szállítmány tehergépjárműre történő berakodásában, mint berakó milyen mértékben működött közre. Az Ügyfél válasznyilatkozatában tájékoztatta az elsőfokú hatóságot, hogy a veszélyes áru berakodásában nem működött közre. Ugyanakkor nyilatkozta, hogy tudomása szerint a berakást a Feladó megbízása alapján a ( ) szolgálat munkavállalói végezték. a.) A Hatóság nyilatkozattételre hívta fel a Feladót, hogy a tárgyi ügyre vonatkozóan a veszélyes áru szállítmány tehergépjárműre történő felrakodásában, mint berakó milyen mértékben működött közre. A Feladó az elsőfokú hatóság részére nyilatkozatában előadta, hogy a veszélyes áru szállítmány tehergépjárműre történő berakodásában nem működött közre. Nyilatkozatában a ( ) Kft. pécsi depóját üzemeltető (.) Kft.-t (a továbbiakban: berakó) nevezte meg, mint a veszélyes áru szállításában berakóként közreműködő résztvevőt.

4 b.) Az elsőfokú hatóság nyilatkozattételre hívta fel a Berakót, hogy a tárgyi ügyre vonatkozóan, a veszélyes áru szállítmány tehergépjárműre történő felrakodásában, mint berakó milyen mértékben működött közre. A nyilatkozatában a az elsőfokú hatóság részére a következőket adta elő: A berakó az összes veszélyes árut szállító jármű esetében berakói minőségben közreműködött, így az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító jármű esetében is berakó minőségben működött közre. A tehergépjármű berakása az ADR 1.4 fejezete szerinti biztonsággal kapcsolatos kötelezettségek betartása mellett történt. A Szállítót ellátták megfelelő információkkal és a szükséges okmánnyal ( számú kilépő cédula). A szállított áru és csomagolás, valamint jelölései a közúti szállításra alkalmas állapotban voltak. A rakományt indulás előtt az ADR előírásai szerint ellenőrizték. A gépjármű telephelyi kilépésénél átadott dokumentumon a feltüntetett adatokkal és információkkal a szállítást végző jármű személyzete egyet értett és azt aláírásukkal megerősítették. d.) Az ellenőrzés helyszínén az elsőfokú hatóság álláspontja szerint - a tehergépjármű vezetője, valamint a szállításban közreműködő személy az ellenőrző hatóság által tett megállapításokat tudomásul vette és elismerte, továbbá a jegyzékben foglaltaknak a valósággal történő egyezését aláírásával igazolta. A szállítási folyamatban a tehergépjármű vezető mellett tartózkodó kísérő személy is részt vett, és a jegyzőkönyvben, valamint a baleseti adatlapban rögzített tényekkel egyetértett, azt aláírásával igazolta. Az előzőekben részletezett és nevezett felelősségi köröket az elsőfokú hatóság az eljárás során megállapította, álláspontja szerint azokat egyértelműen alátámasztotta a veszélyes áru szállításában résztvevő szereplők által tett tárgyi ügyre vonatkozó nyilatkozatok, továbbá a rendelkezésre álló fuvarokmányokban rögzített adatok. e.) Az elsőfokú hatóság határozatában megnevezett tehergépjármű által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzése során készített 310-1/2014/MK/ADN számú ellenőrzési jegyzék, és 310-1/2014/MK/ADN számú jegyzőkönyv, valamint annak mellékletében szereplő baleseti adatlap, a fényképfelvételek és fuvarokmányok és a veszélyes áru szállításban közreműködők nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az Ügyfél az ADR-ben meghatározott kötelezettségét, mint a veszélyes áru szállítója (fuvarozója) megszegte, ezért az elsőfokú hatóság a fentiekben részletezettek alapján döntött. f.) Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2) 5. sz. mell. 1. sz. táblázat 10. pontjában foglaltak alapján, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén, a bírság összege 800 000 forint. A jogszabály alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető a berakó valamint a szállító (fuvarozó). 5.) Az elsőfokú hatóság eljárása során megállapította, hogy a rakományrögzítési hiányosság az R1. 2. sz. melléklet 8. pontja alapján I. kockázati kategóriába tartozik, amely alapján a járműszerelvény a hiányosság megszüntetéséig nem közlekedhet tovább. A nevezett rakományrögzítési hiányosságot a helyszínen rendelkezésre álló, rögzítési feladat ellátására alkalmas spaniferek segítségével a tehergépjármű vezetője, valamint a kísérő személy a kaloda zárszerkezetének rakfelülethez történő rögzítésével elhárították. A tehergépjármű telephelyig történő közlekedését, a rakomány megfelelő rögzítését követően a Mohácsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség engedélyezte.

5 II. Az Ügyfél fellebbezési kérelme 6.) Az Ügyfél az elsőfokú hatóság 319-9/2014/H. számú határozata ellen a Ket. 99. (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, melyben az alábbi indokok alapján kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését: a.) Az Ügyfél álláspontja szerint az ellenőrző hatóság ellenőrei pontatlan megállapításokat tettek a nyitott kalodákkal kapcsolatban. Egyrészt nem kalodák, hanem csak egy kaloda volt az ellenőrzés időpontjában nyitott, mivel azt a jármű személyzete nyitotta ki, a járműről lesett gázpalackok újbóli elhelyezése céljából. Az Ügyfél álláspontja szerint mindez nem jelentheti azt, valamint nem lehet azt az egyszerű következtetést levonni, hogy a kaloda a szállítási művelet során is nyitott állapotban volt. b. ) Az Ügyfél fellebbezésében idézte a baleseti adatlapon szereplő hatósági bejegyzést, amely a következő: a baleseti adatlapon a baleset valószínűsíthető okaként a tehergépjármű küldeménydarabként szállított PB gázpalackokat, amelyek tárolására, rögzítésére szolgáló kaloda zárszerkezete kinyílt, amely következtében rakomány a rakfelületről leesett. Az Ügyfél kijelentette, hogy a baleset okaként valóban ezt lehetett valószínűsíteni. Ugyanakkor megállapította, hogy ebből nem következik az, hogy a tényleges szállítás bármely időszakában jármű személyzetének felróható módon, az áru rögzítettségével kapcsolatban felelőssége volt. c.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság határozatában, mint bizonyítékra a járműszemélyzet tagjainak nyilatkozatára hivatkozik. Az Ügyfél álláspontja szerint a járműszemélyzet tagjai semmiféle nyilatkozatot nem tettek, egyetlen dokumentum sem tartalmaz az érintettektől nyilatkozatot. Az Ügyfél álláspontja szerint a járműszemélyzet tagja a helyszíni ellenőrzésen tett hatósági megállapításokat csak tudomásul vette és ahhoz egyetértését nem adta. d.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében sérelmezte, hogy az eljáró hatóságok a kaloda egyik zárszerkezetének kinyitását úgy értékelték, mintha emberi mulasztás következtében a szállítási művelet közben nyitott állapotú lett volna. Az Ügyfél álláspontja szerint a kaloda nyitása szerkezeti meghibásodás következtében alakult ki. e.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében előadta, hogy a kaloda kinyílása a szállítási művelet közben nem emberi közreműködés következménye, hanem előre nem látható esemény következménye. Ezt bizonyítja a berakó nyilatkozata, amely szerint kifogástalan kalodát adott át szállításra. Az Ügyfél nem látja bizonyítottnak a hatóság fényképfelvétele alapján a kaloda zárszerkezetének elhasználódott állapotát. III. A másodfokú hatóság megállapításai A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat, fényképfelvételeket megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: 7.) A fellebbezési lejárás során a Jegyzékben és Jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítottam, hogy az ellenőrző hatóság 2014. április 03-án az 5606 sz. út 19+750 km. szelvényénél Lovászhetény irányába közúti baleset miatt, ellenőrzés alá vonta az MDV-852 forgalmi rendszámú tehergépjárművet, amely fém kalodában 1174,5 kg UN 1965 propán-bután gázzal töltött gázpalackokat szállított.

6 a.) Az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy az előzőekben jelzett forgalmi rendszámú tehergépjármű Feked irányába haladt, majd a jobbra ívelő úttesten haladva a rakodóterére helyezett fém kalodából - a szállítási művelet közben - több pb. gázpalack az úttestre kisesett, és azok egyike egy, a tehergépjárművel szemben haladó személygépjármű elejébe csapódott. b.) Az elsőfokú hatóság a helyszínen megállapította, hogy az MDV-852 frsz. tehergépjárműről leesett üres gázpalackok behorpadtak, azonban azok gáztömörek maradtak, veszélyes áru nem került a környezetbe. A baleset helyszínén az ellenőrzést követően a sérült palackokat elkülönítve - további vizsgálat céljából a tehergépjárműre a járműszemélyzet visszapakolta. 8.) A fellebbezési eljárás során vizsgáltam a rakomány rögzítésére vonatkozó hatósági megállapításokat, amelyek a következők voltak: a.) Az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy a szállítást végző tehergépjárműbe a propán-bután gázpalackok kalodába berakását a ( ) telephelyén a ( ) Kft. végezte, mint berakó (továbbiakban: Berakó). A berakodás helyszínén a Berakó a kalodába csak töltött gázpalackokat rakodott be, üres gázpalackok berakása nem történt. A baleseti helyszínen megállapításra került, hogy üres gázpalackok is estek ki a kalodából. b.) Előbbiekben jelzett telephelyről a szállító gépjármű a szállítási műveletet 2014. április 3-án, 6 óra 35 perckor kezdte meg. Az elsőfokú hatósággal egyezően a BA3310136 számú szállítólevélben foglaltak alapján megállapítottam, hogy a telephely valamint a baleseti helyszín közötti útvonalon, a szállítást végző gépjármű négy helyszínen állt meg. Az egyes helyszíneken a tehergépjármű vezetője valamint annak kísérője végezte a kalodából a töltött gázpalackok kirakását és az üres gázpalackok kalodába történő berakását. c.) Megállapítottam, hogy a Berakó az elsőfokú hatóság felhívása alapján megküldött nyilatkozatában a hatósággal közölte, hogy összes veszélyes árut szállító jármű esetében berakói minőségben közreműködött, így az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító jármű esetében is berakói résztvevő volt. Nyilatkozta, hogy a propán-bután gázpalackok szállítását végző tehergépjármű berakása esetében az ADR 1.4 fejezete szerinti biztonsággal kapcsolatos kötelezettségeket betartotta. A szállítót, vagyis az Ügyfelet ellátták megfelelő információkkal és a szükséges okmánnyal (0634993 számú kilépő cédula). A szállított áru, csomagolás, a jelölése és bárcázás a közúti szállításnak megfelelt. A rakományt, a szállítást végző tehergépjármű indulás előtt az ADR előírásai szerint ellenőrizték, a szállítókonténerek, kalodák állapotát folyamatosan ellenőrizték. A gépjármű telephelyi kilépésénél átadott dokumentumon a feltüntetett adatokkal és információkkal a szállítást végző jármű személyzete egyet értett és azt aláírásukkal megerősítették. d.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében kifejtette, hogy tehergépjárművük által számított kalodából a propán-bután gázt tartalmazó gázpalackok a kalodát lezáró szerkezet kinyílásának következménye lehetett, azonban annak okát nem a jármű személyzetének tevékenységével hozza összefüggésbe, hanem olyan előre nem látható műszaki meghibásodásnak, amely következménye a kaloda megnyílása valamint a küldeménydarabok kiesése. 9.) Határozatom további részében a fentiekben részletezettek alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 50. (6) bekezdésben foglalt rendelkezést figyelembe véve a bizonyítékokat egyenként és összességében értékeltem és a tényállást a következőkben állapítom meg és bizonyítom: a.) Az MDV-852 frsz. az Ügyfél, mint szállító tulajdonában álló tehergépjármű rakodóterén elhelyezett fém kalodából, a szállítási tevékenység során propán-bután gázt tartalmazó gázpalackok estek ki az úttestre.

7 b.) A szállítási művelet során a szállítást végző tehergépjármű személyzete a kalodákba több címzett esetében végzett töltött gázpalack kirakodást, majd üres gázpalack berakodást. A gázpalackok be és kirakodása során a járműszemélyzet a kalodát megnyitotta majd lezárta. c.) A fellebbezési eljárás során vizsgáltam a szállítást végző tehergépjármű útvonalát. Megállapítottam, hogy tehergépjárműről a gázpalackok Véménd és Feked közötti útvonalon, 11 óra 15 perc körüli időpontban estek le Palotabozsokról jövet, ahol a kalodákból gázpalackokat rakodtak ki és be. Fentiekben részletezett tények alapján megállapítható, hogy a járműszemélyzet a kalodákat kezelte. d.) A berakó nyilatkozta, hogy a kalodát az Ügyfél számára megfelelő műszaki állapotban adta át szállításra, a jármű személyzete a szállítás megkezdése előtt a kalodával kapcsolatban műszaki hiányosságot nem állapított meg. e.) Az ellenőrző hatóság által készítet fényképfelvételeket vizsgálva megalapítottam, hogy zárt kaloda esetén gázpalackok nem eshetnek ki, mivel az oldalirányú elmozdulás ellen a nyitószerkezet által védettek, függőleges irányban a kaloda fedett, tehát elmozdulásuk nem lehetséges. f.) Az Ügyfél álláspontja egyezett az elsőfokú hatóság álláspontjával, mégpedig azzal, hogy a gázpalackok csak nyitott kaloda esetén eshettek ki az úttestre. Az Ügyfél fellebbezési kérelme nem tartalmaz adatot arra nézve, hogy melyik kalodarekesz nyílhatott meg. A jármű személyzetének észlelve a palacklehullást majd megállítva a gépjárművet és azt szemrevételezve, a rakomány esetében látnia kellett a nyitott állású kalodát. Amennyiben azonban azt nem észlelte, ebben az esetben a kaloda zárószerkezetének a megnyílás után vissza is kellett záródni. Ennek életszerűségét vagy műszaki lehetőségét nem értékeltem. g.) Az Ügyfél fellebbezési kérelmében a kalodarekesz megnyílásának okát álláspontja szerint - előre nem látható, nem várt műszaki meghibásodással magyarázta. Az Ügyfél hivatkozik az ellenőrző hatóság által készített fényképfelvételekre. Álláspontja szerint a fényképfelvételek a kalodarekesz megnyílása után készültek és a fényképfelvételeken a zárószerkezet eleminek a normál üzemi állapotuktól eltérő hibás állapota megállapítható. Megállapítom, hogy az Ügyfél a kérdéses fényképfelvételek számát nem jelölte meg. A fellebbezési eljárás során vizsgáltam a 100-4205, a 406 sz., a 407 sz., a 408 számú fényképfelvételeket és megállapítottam, hogy a zárószerkezeten előre nem látható, észlelhető műszaki meghibásodást, olyan fatális kivédhetetlen műszaki állapotot nem észleltem, amely az Ügyfél álláspontját alátámasztaná. (pl. rugó vagy sodronyszakadás) Ugyanakkor megállapítottam, hogy szerkezeti kopást a fényképfelvételek alapján a záró kengyelnél tapasztaltam. 10.) A fentiekben részletezettek alapján megállapítottam, hogy az Ügyfél által végzett szállítás során a tehergépjárműre rakodott kalodából gázpalackok hullottak az úttestre, mely esemény további közlekedési balesetet idézett elő. Annak tényét, hogy a gázpalackok lehullását milyen műszaki állapot okozta sem az elsőfokú, sem a másodfokú hatóságnak nem szükséges vizsgálni. A szállítási műveletre előírt ADR szerinti résztvevői kötelezettség a műszaki ok meghatározása, vagy emberi mulasztás vizsgálata nélkül is megállapítható, mivel a gázpalackok csak nyitott kaloda esetében eshettek ki a kalodából. A fenti okfejtést figyelembe véve megállapítottam, hogy a szállítási művelet során nem tartották be az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltakat mivel nem tartották be az árukezelésre és rakodásra vonatkozó rendelkezésben foglaltakat: 7.5.7.1 A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a

8 csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozza a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. E bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12196-1:2010 szabvány szerint rögzítik 11.) A fellebbezési eljárás további szakaszában a szállítási művelet vonatkozásában az ADR 1.4 fejezetében szereplő résztvevők kötelezettségeit vizsgáltam. A vizsgálat alapján megállapítottam, hogy a berakó az ADR 7.5.11 szakaszában előírt kötelezettségét teljesítette, mivel a gázpalackokat a kalodarekeszekben a CV9 és VC10 előírásainak megfelelően elhelyezte. 12.) A fellebbezési eljárás további szakaszában kiegészítve az elsőfokú hatóság megállapításait - megállapítottam az ADR 1.4 fejezete alapján a kötelezettséget mulasztó résztvevőt. Megállapítottam, hogy a szállító az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem tartotta be, mivel nem győződött meg a rakodással, a rakomány rögzítésével kapcsolatos rendelkezések betartásnak megfelelősségéről, idézve az ADR 1.4.2.2.1 c) pontját: 1.4.2.2.1 c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; 13.) A fellebbezési eljárás további szakaszában vizsgáltam a rakományrögzítés vonatkozásban elkövetett mulasztás kockázati besorolásának megfelelősségét. Megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság eljárása során a rakományrögzítéssel kapcsolatos szabálytalanságot az R1. 2. sz. melléklet 8. pontja alapján I. kockázati kategóriában állapította meg. Az R1. 2. sz. mellékletének vizsgálata lapján megállapítottam, hogy az R1. 2. sz. melléklet 8. pontja a vonatkozó csomagolási utasításnak nem megfelelő csomagolóeszköz használatának tényállását tartalmazza. Ugyanakkor megállapítottam, hogy az R1. 2. sz. melléklet 10. pontja a tartalmazza a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartásával kapcsolatos tényállást. A fellebbezési eljárás további szakaszában - az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az elkövetett szabálytalanság az R2. 5. melléklet 1. táblázat 10. pontjában foglaltak alapján, a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása esetében, az ADR 1.4.2.2.1.c.) pontjában foglaltak alapján a szállító, vagyis az Ügyfél 800.000.- Ft megfizetésére kötelezett. IV. Válaszok az Ügyfél fellebbezési kérelmében foglaltakra 14.) A fellebbezési eljárás során vizsgáltam az elsőfokú hatóságnak továbbá az Ügyfélnek a rakomány rögzítésére vonatkozó megállapításit. Előbbiek során megállapítottam, hogy nem adok helyet az Ügyfél álláspontjának, amely szerint egyfajta fatális, előre nem látható esemény következtében hullottak le a kalodából a gázpalackok. A gázpalack lehullás oka emberi közreműködés vagy műszaki ok indifferens. A rakomány elhelyezésével, valamint annak rögzítésével kapcsolatos felelősség a szállítás során a szállítót terheli. Ellenőrzési kötelezettsége nem csupán indulás előtti előzetes szemrevételezést jelent, hanem ellenőrzési kötelezettsége az ADR 1.4.2.2.4. pontja alapján a szállítási művelet közben is fenn állt.

9 15.) Az első valamint a másodfokú eljárás során egyik hatóságnak sem szükséges a lehullás tekintetében a bizonyosság elvét érvényesítenie, hanem a megállapított tényeket összegezve és értékelve és az eredményt figyelembe véve kell megállapítania a mulasztást, és a vonatkozó kötelezettséget megállapítva kell, hogy megnevezze az elkövetőt. A fentiekben leírtakat figyelembe véve, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a 319-9/2014/H. számú elsőfokú határozatát az indokolás megváltoztatása mellett helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint összesen 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. (4) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. Hatóságom a Ket. 33. (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt nem lépte túl. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A Ket. 72. (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20. -a, az R1., az R2., illetve a Ket. 104. és a 105. (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. -án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. (2) bekezdésén és 326. (1) bekezdésén, valamint a 330. (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye. A Ket. 73/A. (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109. (2) bekezdése szerint az ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét és illetékességét a Ket. 106. -a, a Kkt. 20. (2) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés a) pontja, valamint az R3. 2. bf) pontja állapítja meg. B u d a p e s t, 2014. augusztus 4. Készült: 3 példányban Terjedelme: 10 oldal Kapják: 1) Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (7627 Pécs, Engel J. u.1.) 2.) Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon keresztül Szegedi Trans Szegedi Kft. 3.) Irattár 4.) BM OKF Költségvetési Főosztálya - elektronikus úton