A Frontex évi munkaprogramja

Reg. sz.: 18877a Hiv. sz.: A Frontex 2015. évi munkaprogramja 2014. december 18. 1. / 142 oldal

ÖSSZEFOGLALÓ 4 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ 9 1.1 Bevezetés 9 1.2 Környezeti feltételek 9 1.3 Küldetés, jövőkép és értékek 10 1.4 Módszertan 11 1.5 Kockázat- és tevékenységalapú irányítás 12 1.6 Operatív kockázat és kockázatmérséklés 12 1.6.1 A valószínű fejlemények 12 1.6.2 Kockázati mátrix 14 1.7 Az Ügynökség irányítására hatást gyakorló tényezők 17 1.8 A prioritások felállításának elvei 19 1.9 Az operatív tartalékra vonatkozó terv 20 2 A 2015. ÉVI STRATÉGIAI CÉLOK ÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEK 22 2.1 Prioritások és trendek 22 2.2 A pénzügyi erőforrások a 2013-as, 2014-es és 2015-ös év összehasonlítása 26 2.3 Célok, fő célkitűzések, tevékenységek és eredmények 31 1. CÉL HELYZETISMERET SA 31 2. CÉL TÁMOGATÓ REAGÁLÁS SR 42 3. CÉL VÉSZHELYZETI REAGÁLÁS ER 52 4. CÉL FEJLESZTÉS DE 57 5. CÉL SZERVEZET OS 85 6. CÉL FEJLESZTÉS DE 96 2.4 Tevékenységek és a pénzügyi erőforrások részletes tevékenységi területenként 101 1. MELLÉKLET A SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ ADATOKAT IS TARTALMAZÓ SZERVEZETI ÁBRA 120 2. MELLÉKLET BESZERZÉSI TERV 2015 121 3. MELLÉKLET KÉPZÉSI TERV KÉPZÉSI PORTFÓLIÓ 2015 124 2. / 142 oldal

4. MELLÉKLET AZ OPERATÍV ALKALMAZÁS ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK TERVE, 2015 132 3. / 142 oldal

Összefoglaló A munkaprogram a Frontex operatív terve. Tartalmazza a fő tevékenységi területeket, és javaslatot tesz azokra a tevékenységekre, amelyeket a Frontex stratégiájában és többéves tervében meghatározott célkitűzések és hosszú távú célok elérése érdekében végre kell hajtani. Bevezetés A dokumentum első (általános) része egy Bevezetéssel és a Környezeti feltételek felmérésével indul, amely szakasz röviden ismerteti a Frontex társadalmi és munkavégzési környezetének külső tényezőit. Ezt követi a Frontex küldetésének, jövőképének és értékeinek felvázolása, majd a dokumentum tervezése és kidolgozása során figyelembe vett módszertani szempontok rövid áttekintése. A kockázatés tevékenységalapú irányítás rövid bemutatása után a fejezet a felmerülő operatív kockázatok és a javasolt hatásmérséklő intézkedések ismertetésével folytatódik, amelyeket egy kockázatmátrix foglal össze. Az első rész a szervezeti és irányítási kérdések, így a szervezeti kockázatok és a hatásmérséklés, a teljesítményirányítás, a prioritások felállítása és a javasolt tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi és humánerőforrások részletes ismertetésével zárul. Ahogy a fejezetcím is jelzi, ezt a részt az olvasónak úgy kell értelmeznie, hogy nem veszi figyelembe azt a szemléletet, amelyet a dokumentum többi részét illetően választani kíván. A dokumentum második része (Stratégiai célok és kiemelt célkitűzések 2015-ben) összeköti a munkaprogramot a Frontex stratégiájával és többéves tervével. Ebben a részben a dokumentum valamennyi 2015-re szóló tevékenységet kétféleképpen csoportosít és dolgoz ki: először a célok/kiemelt célkitűzések és prioritási kritériumok szerint (a humánerőforrások részletes bemutatásával együtt), másodszor pedig tevékenységi területenként (a pénzügyi erőforrások részletes bemutatásával együtt). A legfontosabb trendekkel és prioritásokkal (pl. EUROSUR, rugalmas/átcsoportosítható reagálási kapacitás létrehozása és továbbfejlesztése, új feladatok továbbfejlesztése és végrehajtása, ideértve a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését) egy külön rész foglalkozik részletesebben. A különböző tevékenységi területeken meghatározott célok és azok végrehajtási intézkedéseinek bemutatását a (tevékenységalapú költségvetés-tervezés szerinti) költségvetési összegek rövid áttekintése előzi meg. A következő fejezet bemutatja, hogyan oszlanak meg a humánerőforrások az elérendő eredmények között és miként csoportosulnak a Frontex hat célja és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések köré. A záró fejezet a pénzügyi erőforrásokat a Frontex szervezeti felépítését tükröző funkcionális megközelítést követő tevékenységekhez és programokhoz rendeli. A harmadik rész több mellékletből áll (1 4. melléklet). Az 1. melléklet egy szervezeti ábrát foglal magában, és ismerteti az egyes funkciókhoz rendelt humánerőforrást képező munkatársak számát; A 2. melléklet a 2015 során végrehajtandó beszerzési eljárásokat tekinti át; 4. / 142 oldal

A 3. melléklet a 2015. évi képzési tervet és képzési portfóliót dolgozza fel; A 4. melléklet a 2015-re vonatkozó műveleti tervet vázolja fel (); A 3. és 4. mellékletet a schengeni társult országok a szavazati joguk gyakorlásához használják fel. A 4. melléklet esetében a schengeni társult országok szavazati joga a részvételükkel zajló vagy rájuk hatást gyakorló tevékenységekre korlátozódik. A 4. melléklet, bizalmas tartalma miatt, az alapvető védelmi szintnek megfelelő, az Igazgatótanács tudomására hozható nem minősített bizalmas Frontex-adat besorolást kapott, amelynek közzététele veszélyeztetné a tagállamok által irányított és támogatott, a Frontex által koordinált tevékenységek sikerét és komolyan ártana annak. Megközelítések és prioritások 2015-ben a Frontex továbbra is két megközelítést vesz alapul operatív tevékenységeinek végrehajtása során, amelyek minden típusú határszakaszon alkalmazhatók, nevezetesen: és platformalapú operatív tevékenységek (a többcélú műveletek a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyűjtés állandó platformjául szolgálnak) tartósan rugalmas operatív tevékenységek (rugalmas együttműködési keretek, amelyek lehetővé teszik a tagállamok és a schengeni társult országok számára a helyzetismeret, a reagálóképesség és az interoperabilitás növelését); Az operatív műveletek földrajzilag és/vagy tárgyukat illetően a következőkre összpontosulnak: a keleti, délkeleti és nyugat-balkáni területek Kelet-Európa, valamint a kelet-, középső és nyugat-mediterrán régió migrációs útvonalai, illetve az Atlanti-óceán a harmadik országokkal, az Unió ügynökségeivel és a nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés továbbfejlesztése (pl. Europol, Alapjogi Ügynökség, Interpol, UNHCR, IOM); Az előző évekhez képest a következő kérdések mentén történnek további változások az éves munkaprogramban megjelenő források szerkezetében és elosztásában: az EUROSUR-keretrendszer végrehajtásának folytatása és egységes alkalmazása a tagállamok és a Frontex által; egy rugalmas/átcsoportosítható reagálási kapacitás létrehozása és továbbfejlesztése; az európai határőrcsapatok (EBGT) fejlesztése és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának (TEP) továbbfejlesztése, amelyek a Frontex rugalmas reagálási kapacitásának alapvető elemét alkotják; új feladatok továbbfejlesztése és végrehajtása, ideértve a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését; hozzájárulás az operatív kapacitások fejlesztéséhez, külön figyelemmel az európai kutatási programokra (Horizont 2020); a határőrségek kapacitásainak fejlesztése a többek között az alapvető jogokra is kiterjedő szakosított képzéssel; nagyobb szerepvállalás a határigazgatásra és a belső biztonsággal kapcsolatos ügyekre fordított uniós finanszírozás összehangolásában; 5. / 142 oldal

az uniós szakpolitikai ciklus operatív cselekvési terveinek végrehajtása; kapacitásépítő projektek végrehajtása harmadik országokban; valamint konszolidáció az Ügynökség új központba való áthelyezését követően Pénzügyek és költségvetési összegek A bevételeket tekintve, a Frontex 2015-ös költségvetése 3,5 millió euróval nő (a 2014-es eredeti költségvetéshez képest). EUR-ban I. Az EU általános költségvetésében szereplő uniós támogatás (18 02 03) II. A társult országok hozzájárulása a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez Költségvetés, 2013 N1 Költségvetés, 2014 N2 2015. évi költségvetés tervezete 87 400 000 86 810 000 106 100 000 5 730 000 5 640 000 7 033 000 III. Az Egyesült Királyság és Írország hozzájárulása 820 000 900 000 820 000 IV. A tagállamok bármilyen önkéntes hozzájárulása p.m. p.m. p.m. Támogatások és hozzájárulások összesen 93 950 000 93 350 000 113 953 000 V. Egyéb bevétel 60 700 100 000 VI. Meghatározott rendeltetésű bevételek 4 534 377 p.m. Bevételek összesen 93 950 000 97 945 077 114 053 000 A 2015-ös munkaprogram személyzetének létszáma összesen 316 (151 ideiglenes megbízott (TA), 87 szerződéses megbízott (CA) és 78 kirendelt nemzeti szakértő (SNE)). Az adminisztratív és a működési kiadások szokásos módon számított aránya 28 72%. A tevékenységalapú irányítás és költségvetés-tervezés alkalmazásával jól látható, hogy az 1. és 2. címnél elszámolt kiadások jelentős hányada közvetlenül kapcsolódik az operatív tevékenységekhez. Ennek következtében a működési/adminisztratív kiadások aránya is 72/28-ról 84/16-ra változik. A beosztás típusa A 2013. évi uniós költségvetés szerint engedélyezett A 2014. évi uniós költségvetés szerint engedélyezett Javaslattervezet 2015-re Ideiglenes megbízottak - AD 98 98 98 Ideiglenes megbízottak - AST 55 54 53 Létszámterv összesítve 153 152 151 Szerződéses megbízottak (CA) 87 87 87 Kirendelt nemzeti szakértők (SNE) 78 78 78 Összesen 318 317 316 6. / 142 oldal

EUR-ban Költségvetés, 2013 N1 Költségvetés, 2014 N2 2015. évi költségvetés tervezete 1. cím Személyzeti kiadások 21 641 000 20 472 000 21 476 000 2. cím Egyéb adminisztratív kiadások 9 758 100 12 590 000 10 432 000 Adminisztratív kiadások összesítve 31 399 100 33 062 000 31 908 000 Az 1. és 2. cím az összes kiadás százalékában 33% 38% 28% 3. cím Operatív tevékenységek 62 550 900 60 348 700 82 145 000 A 3. cím az összes kiadás százalékában 67% 62% 72% 4. cím Meghatározott rendeltetésű kiadások 4 534 377 Kiadások összesen 93 950 000 97 945 077 114 053 000 A Frontex stratégiája szerint a Frontex költségvetésének legnagyobb részét a közös műveletekhez rendelik. Erre annak érdekében kerül sor, hogy erősítsék a tagállamoknak a nagy erőpróbát jelentő helyzetek kezelésére szolgáló képességeit, valamint hogy javítsák a Frontex képességeit és hatékonyságát a tagállamok és a schengeni társult országok tevékenységeinek koordinálása terén. A kockázatelemzés lehetővé teszi, hogy a Frontex még inkább az illegális migráció fő útvonalaira összpontosítson, és erősítse azt a hatást, amelyet a határigazgatás a bűnözés ellen a külső határokon folytatott küzdelemre fejt ki. Leírás Költségvetés, 2013 N1 Költségvetés, 2014 N2 2015. évi költségvetés tervezete A-3 OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK Közös műveletek 48 381 900 46 330 700 52 300 000 Kockázatelemzés, Helyzetelemző Központ és EUROSUR 4 265 000 6 801 000 11 810 000 Képzés 4 760 000 4 050 000 4 400 000 Kutatás és fejlesztés és EUROSUR (2013-ig) 2 880 049 1 000 000 850 000 Egyesített erőforrások 1 100 000 1 000 000 1 400 000 Különböző operatív tevékenységek 1 163 951 567 000 10 870 000 Támogató operatív tevékenységek 0 600 000 515 000 OPERATÍV TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN 62 550 900 60 348 700 82 145 000 7. / 142 oldal

A szárazföldi határokon folytatott közös műveletekhez és kísérleti projektekhez 9,2 millió eurót (+0,1 millió euro) rendelnek az illegális migrációs hullámok kezelése, valamint a bűnözés ellen az EU külső határain folytatott küzdelem hatásának fokozása érdekében; ez utóbbi tevékenység a keletmediterrán és balkáni útvonalakat, valamint adott esetben a keleti útvonalakat célozza meg. A tengeri határokon végrehajtott közös műveletek és kísérleti projektek részesülnek legnagyobb arányban a Frontex költségvetésében elkülönített forrásokból: ehhez a tevékenységhez 31,1 millió eurót (+10,1 millió euro) rendelnek. A tagállamok operatív képességeinek a kibővült műveleti területek és hosszabb végrehajtási időszakok lefedése érdekében elvégzendő erősítése javítja majd az illegális migrációs hullámok elleni küzdelmet a kockázatelemzés által azonosított útvonalakon. A légi határok 2,5 millió eurós költségvetést kapnak az illegális migráció jelenségében és a bűnüldözésben tapasztalható ingadozásokkal szembeni rugalmas megközelítés további végrehajtására, főként a kockázatelemzés által azonosítandó különböző repülőtereken működő kapcsolattartó pontok hasznosításával. A visszatérési műveletek keretében végrehajtják a kapacitásépítési tevékenységeket, és fenntartják a közös visszatérési műveleteket szervező tagállamoknak és schengeni társult országoknak nyújtott támogatást. 9,5 millió eurós költségvetést bocsátanak rendelkezésre. A műveleti részleg keretében a részleg egységeihez és ágazataihoz rendelt pénzügyi eszközök egy bizonyos százalékát meghatározott rendeltetésűvé tették (belső műveleti tartalék). Ezen az összegen felül operatív tartalék céljára 10,0 millió euro áll rendelkezésre a tevékenységek fedezésére abban az esetben, ha a migrációs helyzet/kockázatok előre nem látható megváltozása miatt módosítani kell a prioritásokat. A kockázatelemzés stratégiai elemzési termékeket és ehhez kapcsolódó tanácsadást, valamint operatív és taktikai elemzési termékeket biztosít megfelelő időben a belső és külső érdekelt felek számára. A termékek és szolgáltatások számának növeléséhez, illetve minőségének javításához 2,0 millió eurót (+0,6 millió euro) rendelnek. A Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) továbbra is tudatosítja az érintettekben a kialakult helyzetet, valamint támogatja a kockázatértékelést és a vészhelyzeti/válságkezelési eljárásokat (0,5 millió euro). Az EUROSUR teljes működőképességének biztosítása érdekében összesen 9,3 millió euro (+5,3 millió euro) összeget különítenek el. Ez az összeg két fő terület között oszlik meg, nevezetesen az információkezelés (7,0 millió euro) és az információs technológia (2,3 millió euro) között. A kutatási és fejlesztési tevékenységek számára 2015-ben 0,85 millió eurós költségvetés áll rendelkezésre, a határellenőrzés harmonizációjának, illetve az operatív és műszaki előírások fejlesztésének irányítására. A képzési tevékenységek középpontjában 2015-ben az általános képzésekre (pl. közös alaptanterv (CCC), CML, EBGT) vonatkozó közös előírások kidolgozása és biztosítása áll, a szakosított képzések csökkentése mellett. A különböző tevékenységekre 4,4 millió eurós költségvetést (+0,4 millió euro) bocsátanak rendelkezésre. Az egyesített erőforrások egység 1,4 millió eurós (+0,4 millió euro) költségvetéssel irányítja és továbbfejleszti az európai határőrcsapatok (EBGT) és a műszaki eszközök egyesített erőforrásait. 8. / 142 oldal

1 Általános rész 1.1 Bevezetés Az első (általános) rész összekapcsolja a Frontex stratégiáját a konkrét tevékenységekkel (amelyeket a második rész mutat be). Ez a rész bemutatja a környezetet és a humán- és pénzügyi erőforrások elosztását. Ezenkívül kifejti a tevékenységek közötti prioritások megállapításának kritériumait. Az általános rész egyik fontos szakasza bemutatja, hogy milyen intézkedésekre kerül sor a kockázatok mérséklése és a fő teljesítménymutatók fényében a célkitűzések elérése érdekében. A második rész a tevékenységek prioritások szerinti listáját tartalmazza, az Ügynökség tevékenységi területei szerinti bontásban. Ez a tevékenységalapú irányítás és a tevékenységalapú költségvetéstervezés célját szolgálja, mivel minden egyes tevékenység a várt eredmények leírásával és a hozzá rendelt humán- és pénzügyi erőforrások feltüntetésével jelenik meg. A jelenlegi állapotban a humánerőforrásoknál bizonyos számok kétszer kerülnek számításba, amit a végleges változatban kijavítanak. 1.2 Környezeti feltételek A Frontex olyan környezetben tevékenykedik, amely politikai, gazdasági, társadalmi, technológiai, jogi és környezetvédelmi tényezők hatásának van kitéve. E fejezet azokra a tényezőkre világít rá, amelyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a javasolt munkaprogram végrehajtását. A környezeti feltételek megfigyelése egy állandó folyamat, amely a Frontex tevékenységeinek megváltoztatásához vezethet. Részletesebb megállapításokat tartalmaznak a különböző elemzési termékek, így az éves és féléves kockázatértékelések, valamint a negyedéves jelentések, mint a FRAN negyedéves jelentései és a célzott kockázatértékelések. A Frontex 2015. évi tevékenységeit keretbe foglaló és befolyásoló általános ügyek listája Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája; A Frontex-rendelet; Az EUROSUR-rendelet; A külső tengeri határok ellenőrzésére vonatkozó szabályok a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében; A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex; A schengeni igazgatási csomag (schengeni értékelési mechanizmus); Az integrált határigazgatás szempontjából fontos egyéb uniós jogi aktusok; Az Európai Unió személyzeti szabályzata; Az Európai Unió költségvetési rendelete; Az Európai Unió és a schengeni térség bővítése; A belső biztonsági stratégia; 9. / 142 oldal

A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés (GAMM); A migrációs nyomással szembeni uniós fellépés; A Stockholmi Program nyomon követésének fejleményei; Az intelligens határ-ellenőrzési kezdeményezés fejlesztése és végrehajtása; A Tanács következtetései; Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata a decentralizált szervekről; Az EU decentralizált szerveire vonatkozó közös megközelítés (amely ütemtervet is magában foglal); Politikai fejlemények olyan harmadik országokban, amelyek az illegális migráció származási vagy tranzitországai; Munkamegállapodások és visszafogadási megállapodások megkötése; A tagállamok állami szektorainak pénzügyi helyzete az EU-ban és az ezt követő megszorító intézkedések és takarékossági politikák ; A tevékenységalapú költségvetés-tervezést magában foglaló tevékenységalapú irányítás fokozatos alkalmazása; Az EU 2014 2020-ra szóló többéves pénzügyi kerete (eszközök: ISF és AMF); 1.3 Küldetés, jövőkép és értékek Küldetés A Frontex az EU Alapjogi Chartájával és más nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. A Frontex támogatja a tagállamokat 1 a hatékony, valamint magas és egységes színvonalú határellenőrzés megvalósításában. A Frontex koordinálja az operatív és uniós intézkedéseket, hogy közös választ adjanak a külső határokon kialakuló különleges helyzetekre. A Frontex kombinált eszközként fejleszti a tagállami és uniós szintű kapacitásokat a külső határokon tapasztalható migrációs hullámok jelentette kihívások leküzdése, valamint a szervezett bűnözés súlyos formái és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. A Frontex a hiteles Európai Határirányítási Ügynökség, amely erősíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget azzal, hogy támogatja a tagállamokat feladataik teljesítésében. Jövőkép A Frontex az integrált határigazgatás koncepcióját alkalmazza, és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása, védelme és támogatása alapján előmozdítja az európai határigazgatási kultúrát. A Frontex azonos figyelmet fordítva a hatékony határellenőrzésre és a bűnözés súlyos formái elleni küzdelemre alkalmazza az integrált határigazgatás koncepcióját. Az Ügynökség feladatának ellátása 1 A tagállamok e dokumentumban használt fogalma magában foglalja az Európai Unió tagállamait és a schengeni társult országokat. 10. / 142 oldal

érdekében minden eszközt, ideértve többek között az ügynökségek közötti fokozott együttműködést és a nem uniós országokkal folytatott együttműködést, hatékonyan alkalmaz. A Frontex előmozdítja az európai határigazgatási kultúrát és annak szerves részeként teljes körűen tiszteletben tartja és támogatja az alapvető jogokat. Külön figyelmet fordít a menedékjogra, a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmának elvére. Szakértő személyzetének, valamint operatív és adminisztratív kapacitásainak köszönhetően a Frontex képes hozzáadott értéket teremteni az Európai Unió számára. Értékek A csapatmunkára összpontosító és nyílt kommunikáción alapuló keretrendszerben a Frontex személyzete magáévá teszi és megéli a szervezeti értékeket. Következésképpen magas szintű szakmaisággal folytatja tevékenységét. A Frontex tevékenységeit a humanitás kapcsolja össze az alapvető jogok mint a hatékony integrált határigazgatás elengedhetetlen és szerves elemének teljes körű tiszteletben tartásával, védelmével és előmozdításával, ami a Frontexbe vetett bizalom alapját képezi. EN Open communication Teamwork Trustworthiness Humanity Professionalism HU Nyílt kommunikáció Csapatmunka Megbízhatóság Humanitás Szakmaiság 1.4 Módszertan A munkaprogram a szervezeti tervezési ciklus szerint, a Frontex-rendeletben megállapított határidők figyelembevételével készül. A Frontex bizonyos tevékenységei az EU belső biztonsági stratégiájának prioritásait középpontba helyezve hozzájárulnak az uniós szakpolitikai ciklushoz. A szervezeti tervezési ciklussal összhangban a Frontex munkaprogramja ismétlődő lépésekkel halad előre. Ez lehetővé teszi a helyzet egyre alaposabb megismerését, valamint a dokumentum módosítását, amennyiben az értékelések szerint az operatív kockázat szintje változik az adott év folyamán. Következésképpen a műveleti terv és a képzési tevékenységek alapvető elemeit is tovább kell fejleszteni a szervezeti tervezési ülésen (május elején), majd az éves kétoldalú megbeszéléseken (szeptember/október) részletesebben ki kell dolgozni és el kell fogadni. A Frontex egy célokon és prioritásokon alapuló megközelítést alkalmaz. A Frontex hat célja (helyzetismeret, támogató reagálás, vészhelyzeti reagálás, fejlesztés, szervezet és személyzet) megszabja az Ügynökség stratégiai irányát. A célok között nincs fontossági sorrend. Az egyes célokhoz tartozó fő célkitűzések (amelyeket a Frontex stratégiája és többéves terve részletez) és az e munkaprogramban foglalt tevékenységek viszont fontossági sorrendbe vannak állítva. 11. / 142 oldal

1.5 Kockázat- és tevékenységalapú irányítás A Frontex a teljesítményét minőség-ellenőrzési és kockázatkezelési intézkedések, illetve irányítási intézkedések végrehajtásával igyekszik javítani, amiről valamennyi szinten a fő teljesítménymutatók elérése tanúskodik. A kockázatkezelés egy állandó folyamat, amelyet a felső vezetés hajt végre a szervezeti kockázatok mérséklése érdekében. A Frontex tevékenységalapú irányítást és tevékenységalapú költségvetés-tervezést fog alkalmazni, az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament 2012. júliusi együttes nyilatkozatának ajánlásával összhangban. Ez lehetővé teszi az 1. és 2. címnél elszámolandó költségek közvetlen hozzárendelését az operatív tevékenységekhez, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. Egyelőre csak a humánerőforrásokhoz kapcsolódó költségek néhány különböző típusú költséggazda közötti történt meg. 1.6 Operatív kockázat és kockázatmérséklés Ez a fejezet áttekinti, hogy hogyan alakulhat a helyzet az elkövetkező években az EU külső határain. A lehetséges és ismeretlen tényezőkre is kitérő további, részletesebb információkkal a Frontex 2015. évi éves kockázatelemzése szolgál. 1.6.1 A valószínű fejlemények Az előrejelzett legjobb forgatókönyvek szerint amelyek valószínűleg megvalósulnak és közvetlen kihatással lesznek a külső határoknál fennálló helyzetre továbbra is a mediterrán térség lesz az illegális migráció fő belépési területe, és a növekedő utasforgalom, valamint a VIS szerinti egységes vízummal rendelkezők biometrikus adatai kötelező ellenőrzésének fokozatos bevezetése miatt növekedni fog a határellenőrző hatóságok munkaterhe. A határőrizeti hatóságoknak ezzel egyidejűleg várhatóan egyre nagyobb részt kell vállalniuk a határőrizeti tevékenységekben, illetve a Földközi-tenger nagy részére kiterjedő kutatási és mentési műveletekben, továbbá elsőként járnak el az EU határain egyre nagyobb számban megjelenő, nemzetközi védelmet kérők ügyében. A költségvetési keret előreláthatólag a következő néhány évben is szűkös marad. Az illegális határátlépés várhatóan továbbra is az EU déli és délkeleti határain, valamint a Magyarország és Szerbia közötti külső szárazföldi határon összpontosul Az utóbbi öt év során az EU-ba irányuló illegális migráció kiinduló országainak földrajzi elhelyezkedése alapján a legvalószínűbben továbbra is a dél-mediterrán partvidék határ menti területein és a Törökországgal közös határokon kell szembenézni illegális határátlépéssel. Az EU-ba irányuló illegális migrációs áramlásban továbbra is felülreprezentáltak lesznek azok a migránsok, akik viszonylag könnyen léphetnek be Törökországba és/vagy Észak-Afrikába, vagy ezeken a területeken élnek. Elsősorban a már 2014-ben is tapasztalható két jelenséggel, a Líbiából a közép-mediterrán térségen keresztül Olaszországba tartó szubszaharai migránsok, valamint a határt illegálisan átlépő, az EU-ban menedékjogot kérő szíriaiak érkezésével kell továbbra is számolni a közeljövőben. A dél-mediterrán térség A Görögország, illetve Bulgária és Törökország közötti szárazföldi határokon bevezetett fokozott ellenőrzés következtében az illegális migránsok a kelet-mediterrán útvonalról áttértek az Égei-tenger keleti része felé. Ennek eredményeképp a görög tengeri határokon tapasztalható egyre nagyobb migrációs hullámok várhatóan nagy terhelésnek teszik ki az illegális migránsokat fogadó helyi létesítményeket, a kutatási és mentési műveletekhez több erőforrást kell rendelni, továbbá a migránsok főként a Nyugat- Balkánon keresztül nagyobb valószínűséggel fognak felderítetlenül a nyugat-európai tagállamokba jutni. A bolgár hatóságok folytatják az integrált határőrizeti rendszer (IBSS) bővítését, és fokozzák határellenőrzési tevékenységeiket. A migránsok ezért továbbra is a Törökország és Görögország közötti szárazföldi határ illegális átlépésében látják a lehetőséget arra, hogy az uniós célországba érjenek. E migránsok között a szíriaiak és az iraki kurdok és keresztények a legkiszolgáltatottabbak az Iszlám Állam 12. / 142 oldal

terjeszkedése miatt, és az EU határain továbbra is nagy valószínűséggel alakulhat ki humanitárius válság, ha Szíriában és Észak-Irakban nem javul a helyzet. A biztonsági és humanitárius kockázatok kezelése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok hatóságai képesek legyenek a megfelelő időben következetes intézkedéseket és lépéseket tenni. Értesülések szerint egyre több illegális migráns tart hajókon Törökországból Olaszország felé. Egyes esetekben ezek a hajók kisebb hajókról veszik fel a szíriai vagy egyiptomi tengerpartról érkező migránsokat, mielőtt tovább folytatnák hosszú útjukat a Földközi-tengeren. Ezzel szemben kis számban ugyan, de egyre több, a migránsokat Törökországból a Fekete-tengeren keresztül Romániába szállító hajót derítenek fel. Emellett az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről származó, növekvő számú migráns várhatóan előbb Törökországba lép be a légi határokon keresztül, majd megkísérli többek között hamisított dokumentumok segítségével illegálisan átlépni az EU határát. Isztambul repülőtere a különböző uniós tagállamokba tartó illegális migránsok fontos csomópontja, amely az utóbbi néhány évben folyamatosan növelte utasforgalmát, míg a Turkish Airlines bővíti az Afrikát és a Közel-Keletet célzó stratégiáját. A török repülőterek ily módon továbbra is az Unióba utazó illegális migránsok közös indulási pontjai lesznek. Nyugat-Balkán Az elmúlt két évben az EU Nyugat-Balkánnal közös külső határai váltak az EU-ba és a schengeni társult országokba tartó illegális migránsok legfontosabb belépési pontjává, ezt nagymértékben befolyásolják a kelet-mediterrán útvonalon tapasztalható másodlagos hullámok, valamint a tagállamok nyugat-balkáni országokkal szembeni vízum- és menekültügyi politikája. 2014-ben a migránsok túlnyomó többségét a magyar-szerb határon derítették fel, ez azt jelzi, hogy az előző évhez hasonlóan továbbra is Magyarország a nyugat-balkáni régión keresztül az uniós célországokba utazó migránsok legfontosabb tranzitországa. A közép-mediterrán térség A közép-mediterrán térségben számos észak-afrikai part menti terület lehet az EU-ba irányuló illegális migráció kiindulópontja. 2014 folyamán növekedett a Líbiából indulók száma, de Egyiptom és Tunézia is keresztező útvonalat kínált a potenciális migránsoknak. Az észak-afrikai országokat a szubszaharai-afrikai országokból származó migránsok tranzitországként használhatják a Földközi-tengeren való átkeléshez. Ezeken az észak-afrikai országokon a legkülönfélébb származású migránsok haladhatnak keresztül, ami tovább bonyolítja a migrációs hullámok méretének előrejelzését. A közép-mediterrán térségben egyre nagyobb számban felderített illegális határátlépések az illegális belépések egyre összetettebb voltával együtt az erőforrások várhatóan igen tetemes részét fogják felemészteni. A segítséget kérő hajók nagy száma miatt a tagállamoknak egyre több forrást kell mobilizálniuk és a tengerfelügyeletre, valamint a kutatási és mentési tevékenység támogatására fordítaniuk. Megnövekedett munkateher a határokon A növekvő globális mobilitás miatt a külső határokon várhatóan számottevően növekedni fog a legális utasforgalom a következő évek során. A vízumliberalizációs folyamatok és az új kishatárforgalmi megállapodások szintén további feladatokat rónak a határőrizeti hatóságokra. Az alacsony költségű légi fuvarozók növekedésével a légiközlekedési környezet egyre összetettebbé válik. Emellett az utazás mind bonyolultabb jellege és a bűncselekmények egyre kifinomultabbá válása még nagyobb munkaterhelést jelent a határellenőrzést végző tisztviselők számára, és tovább nehezíti az utasokkal kapcsolatos kockázatelemzések kidolgozását. Ezenfelül az EU-ba illegálisan belépő migránsok által elkövetett okmányhamisítások továbbra is nyomás alatt tartják az EU határőrizeti hatóságait. További kihívást jelentenek a tagállamok határellenőrzést végző tisztviselői számára az EU-ból Szíriába és Irakba távozó, majd onnan visszatérő külföldi harcosok. Az EU-ba ezzel egyidejűleg továbbra is nagy számban érkeznek menedékkérők. Láthatóan igen nagy számú gazdasági migráns lép az EU területére vagy telepszik le ott a menekültügyi eljárás révén. Gyakran a határellenőrző hatóságok azok, akik elsőként járnak el az ügyükben. Egy új uniós menekültügyi irányelv szerint amelyet 2015. június 26-ig kell a nemzeti jogba átültetni a határőrizeti hatóságoknak 13. / 142 oldal

kötelességük proaktívan tájékoztatni a nemzetközi védelemre szorulókat jogaikról és az illetékes hatóságokhoz irányítani őket. A tagállamoknak tehát ennek megfelelően át kell alakítani eljárásaikat és azok helyes végrehajtása érdekében képzésben kell részesíteniük határőreiket. A VIS működése a határátkelőhelyeken 2014 októberében 2014. októbertől a schengeni térség valamennyi tagállamának minden határátkelőhelyen be kellett vezetnie a VIS szerinti ujjlenyomat-ellenőrzést, és szükség esetén a határon a VIS szerinti biometrikus adatokat tartalmazó vízumot kell kiadniuk. A határőrizeti hatóságok munkaterhe ennek megfelelően jelentősen tovább növekedett és továbbra is növekedni fog. A 2012-ben kiállított egységes vízumokra vonatkozó rendelkezésre álló statisztikák alapján, valamint feltételezve azt, hogy 2015-ben a VIS további bevezetése várható a 18 23. régióban, amelybe az Oroszországi Föderáció, Kína és Törökország is beletartozik, a havonta kiadott VIS-vízumok száma a becslések szerint mintegy 1,2 millió lesz. Ez a becslés nem számol a többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező utasokkal, akik egy hat hónapos időtartam alatt akár többször is átléphetik a határt. A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex jelenleg nem írja elő kötelező jelleggel a VIS ellenőrzését a kilépéskor. A kilépés alkalmával való alapos ellenőrzés mindazonáltal magában foglalja többek között annak ellenőrzését, hogy a határt átlépő rendelkezik-e érvényes vízummal, amennyiben az szükséges, és a VIS-rendelet 18. cikkével összhangban a VIS ellenőrzése is részét képezheti. Fontos hangsúlyozni, hogy a VIS egy eszköz a határőrök számára, ám a VIS-ben talált eredmény önmagában nem elegendő a beutazás megtagadásához. Amennyiben az ellenőrzési ponton való ellenőrzés valamilyen problémát tár fel, az utast további ellenőrzés és a végső döntés céljából elkülönített helyen való ellenőrzésre kell küldeni. Költségvetési környezet A gazdasági válság több tagállamban és az EU szintjén is a közkiadások lefaragásához vezetett. E kiadáscsökkentések már jelenleg is több határ-ellenőrzési szervet érintenek, és a jövőbeli költségvetésekben is jelentős éves megtakarításokkal számolnak, ami hatással lesz a külső határokon fellépő problémákkal szembeni reagálási képességre és kapacitásra. 1.6.2 Kockázati mátrix Általános kockázat Illegális határátlépés és határokon átnyúló bűnözés a szárazföldi határokon A kockázatok kezelését szolgáló operatív, kapacitásépítő és támogató elemek Az EU keleti szárazföldi határain és az EU nyugat-balkáni országokkal közös szárazföldi határain a kockázatelemzésben megfogalmazott ajánlásokkal összhangban rugalmas operatív tevékenységekre kerül sor. Az állandó operatív struktúrák keretében a délkeleti szárazföldi határokat a határokon átnyúló bűnözésre is kiterjedően tovább erősítik. A többfajta kockázat kezelését szolgáló általános elemek Az EUROSUR és az EUROSUR-t támogató tevékenységek végrehajtásával erősödik a horizontális reagálás a kockázatokra. A kapcsolattartó pontok programja a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott operatív tevékenységekkel a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyűjtés állandó platformjául szolgál. A közös visszatérési műveletek keretében a tagállamok számára 14. / 142 oldal

Illegális határátlépés és határokon átnyúló bűnözés a tengeri határokon Okmányhamisítás Törvényes beutazással való visszaélés Határátkelőhelyeken keresztüli illegális belépés Az EPN Program a kapcsolódó közös tengeri műveletekkel együtt, valamint az EPN General körébe tartozó szolgáltatások és programok lehetővé teszik a tagállamok és a schengeni társult országok számára a helyzetismeret, a támogató reagálóképesség és az operatív fejlesztés javítását az EU külső tengeri határait érintő, azonosított fenyegetések és kockázatok kezelése céljából. Az állandó operatív struktúrák keretében a délkeleti szárazföldi határokat a határokon átnyúló bűnözésre is kiterjedően tovább erősítik. A Kapcsolattartó Pontok Program a légi, tengeri és szárazföldi határokon végrehajtott operatív tevékenységekkel a tartós operatív jelenlét és információcsere/információgyűjtés állandó platformjául szolgál. A Pulsar Program mérsékli az EU külső légi határait érintő kockázatokat. A Big Dipper projekt keretében harmadik országok vesznek részt a külső légi határokon folytatott operatív tevékenységekben. A Vega Program és az emberkereskedelemmel (THB) foglalkozó multiplikátorképzés előmozdítja a kiszolgáltatott személyeket/csoportokat megcélzó hatékony védelmi intézkedéseket a külső határokon. A Pulsar kockázatelemzési hálózat projektje hozzájárul a jobb helyzetismerethez és az EU külső légi határain felmerülő fenyegetésekre és kockázatokra való jobb reagálás képességéhez. biztosítják a szükséges segítséget és koordinációt. Az operatív tevékenységek célja a helyzetismeret, a reagálási képesség és a kapacitásépítő tevékenységek javítása az ügynökségek közötti együttműködésnek a meghatározott közös érdekeltségi területeken folytatott rendszeres információ- és tudásmegosztás révén történő erősítésével. Az operatív tartalék segíti az operatív (vészhelyzeti) reagálást váratlan helyzetekben vagy az erősítési szükségletek és/vagy az operatív tevékenységek iránti igény kielégítését. IT-szolgáltatások biztosítása az operatív tevékenységekhez, többek között az EUROSUR-hoz is, zökkenőmentes működésük elősegítése érdekében. A kockázatelemzés a főbb munkafolyamataihoz (általános stratégiai kockázatelemzés, operatív kockázatelemzés, harmadik országokkal kapcsolatos kockázatelemzés) tartozó termékek és szolgáltatások révén (a kockázatok frissítésére is kiterjedő) elemzést biztosít a stratégiai szintű megalapozott döntéshozatalhoz. A kockázatelemzési termékek és szolgáltatások analitikai támogatást biztosítanak a közös műveletekhez, a kísérleti projektekhez és az európai határőrcsapatok (EBGT) részére. A FRONBAC megvalósítása, valamint a sebezhetőségértékelések és a személyesadat-feldolgozás kockázatelemzés céljából történő fejlesztése hozzájárul az elemzési képességek javításához. A schengeni értékelési mechanizmus támogatása segíti a schengeni rendszer megerősítését. A schengeni térségen belüli illegális hullámokkal és okmányhamisítással kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése támogatást nyújt a tagállamoknak 15. / 142 oldal

a megfelelő kompenzációs intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. E termékek és szolgáltatások valamennyi releváns forrás úgymint a tagállamok, más uniós ügynökségek, az UNHCR, emberi jogi szervezetek és civil szervezetek alapján magukban foglalhatnak a származási és tranzitországokban fennálló emberi jogi helyzetre vonatkozó konkrét információkat is. A Frontex Helyzetelemző Központ hatékony információcsereszolgáltatásokat és amennyire lehetséges valós idejű naprakész helyzetképet biztosít, hogy lehetővé tegye a Frontex számára feladatainak elvégzését. A Frontex egyesített erőforrások egysége logisztikai támogatást nyújt a Frontex közös műveleteihez az európai határőrcsapatok és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának irányításával és továbbfejlesztésével külön figyelmet fordítva a hiányelemzésre és a Frontex saját kapacitásainak fejlesztésére; a gyors határvédelmi beavatkozási mechanizmus továbbfejlesztésére; és a tagállamokkal folytatott éves kétoldalú megbeszélések szervezésére. A Frontex képzési egységének tevékenységi köre a határőrök általános oktatására vonatkozó közös szabályok, a határőrök szakosított képzésére és a közvetlen továbbképzésre vonatkozó közös szabályok és eszközök alkalmazásával, az európai határőrcsapatok tagjainak képzésével, valamint új oktatási és képzési megoldások kidolgozásával hozzájárul a többfajta kockázat hosszú távú mérsékléséhez uniós szinten. A Frontex kutatási és fejlesztési egysége hozzájárul a határellenőrzés és határőrizet terén legjobban bevált 16. / 142 oldal

gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások azonosításához, kidolgozásához és terjesztéséhez, és operatív műszaki szaktudásával segíti a kutatási és fejlesztési programokat. 1.7 Az Ügynökség irányítására hatást gyakorló tényezők Szervezeti kockázatok és kockázatmérséklés A szervezeti tervezési folyamatot minden évben végrehajtják; amint a munkaprogram a véglegesítéséhez közeledik, a felső vezetés azonosítja a legfontosabb szervezeti kockázatokat. Ezeket a kockázatokat az egész év során nyomon követik és csökkentik, és a negyedéves jelentésekben szükség szerint jelentik az Igazgatótanácsnak. Szervezeti szintű kockázatok Kockázat és a kockázat leírása A kockázat jelentősége (M/K/A) 1. Kevesebb politikai támogatás és függetlenség Ok: A fokozott érdeklődés egyéb szervezetek részéről azt idézheti elő, hogy a Frontexszel nem konzultálnak, illetve nem hívják meg olyan ülésekre, ahol szükség lenne szakértői vélemény meghallgatására, pl. a Tanács munkacsoportjaiban, az Európai Bizottság ülésein; Lehetséges következmények: Olyan jogszabályok vagy utasítások születhetnek, amelyek megnehezítik a Frontex számára küldetése teljesítését; Általános kockázatmérséklő intézkedések: Mérséklés: 1. Fontos ülések, munkacsoportok stb. azonosítása, lépések a részvétel érdekében. Kevesebb függetlenség: M Ok: A fokozott politikai érdeklődés megnehezítheti a Frontex számára a rendeletben meghatározottak szerinti függetlenségének megőrzését. Lehetséges következmények: Az optimálistól elmaradó döntések, amelyek költséghatékonysága nem garantált vagy nem feltétlenül szolgálják a Frontex érdekelt feleinek érdekeit. Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: Az események nyomon követése, a trendek azonosítása, majd a megfelelő intézkedések meghozatala. 2. Az érdekelt felek különféle, nem kiegyensúlyozott elvárásai, amelyek nincsenek összhangban a munkaprogrammal Ok: A makroszintű változások, úgymint a migrációs nyomás változásai következtében az érdekelt felek nagyobb elvárásokat támaszthatnak. A Frontex érdekelt feleinek az Ügynökség termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos elvárásai ezenfelül sokszor M 17. / 142 oldal

Kockázat és a kockázat leírása eltérőek és egymással ellentétesek (bizonyos elvárásaik pedig nem kézzelfoghatóak). Annak ellenére, hogy a munkaprogramot és a többéves tervet az Igazgatótanács jóváhagyja, az elvárások módosulhatnak. A kockázat jelentősége (M/K/A) Lehetséges következmények: Ha ezek a változások nincsenek összhangban a jóváhagyott munkaprogrammal és többéves tervvel, az az alábbiakhoz vezethet: megnövekedett munkateher; veszélybe kerül a termékek és szolgáltatások megfelelő időben való biztosítása; rosszabb minőségű termékek és szolgáltatások; az érdekelt felek kevésbé lesznek elégedettek; csökken a személyzeti morál. Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: 1. A központi üzenet ismétlése és kihangsúlyozása (külön figyelem a munkaprogramban meghatározott termékekre és szolgáltatásokra); 2. Szükség esetén a munkaprogram módosítása, a prioritások megváltoztatása; 3. Az események nyomon követése, a trendek azonosítása, majd a megfelelő intézkedések meghozatala. 3. A humán- és pénzügyi erőforrások optimálistól elmaradó felhasználása Ok: A tevékenységalapú irányítás hiánya; nem sikerül biztosítani, hogy az Ügynökség tevékenységeit ne finanszírozzák egyidejűleg más uniós forrásból is (kettős finanszírozás); az utólagos ellenőrzéseket még nem végezték el teljes körűen; az értékelési kultúra nem kielégítő, a folyamatok és eszközök nem megfelelőek; a folyamatirányítást nem az irányítás eszközeként használják; a tevékenység folytonosságának irányítása további fejlesztésre szorul; a kollegiális munkakörnyezetet az értékeknek megfelelő meg kell erősíteni; a szervezetek közötti együttműködés még mindig nem teljesen kiaknázott. Lehetséges következmények: Hátrányos következmények az alábbiakra nézve: hatékonyság; hitelesség az érdekelt felek előtt; személyzeti morál; a javulást szolgáló intézkedések szisztematikus azonosítása és végrehajtása. K Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: 1. A munka folytatása ezeken a területeken, továbbá a munka elvégzésének és a kockázatok mérséklésében tapasztalható hatékonyságának nyomon követése; 2. A lényeges események nyomon követése és kockázatmérséklő intézkedések meghozatala. 4. A hírnév csorbulása Ok: Az Ügynökség tevékenységeivel kapcsolatos váratlan/egyéb események; az Ügynökség szerepének és tevékenységeinek félreértelmezése, pl. EUROSUR; az Ügynökség szerepének félreértelmezése a közszférához tartozó és más érdekelt felek által (ideértve a meglehetősen politikai és érzékeny jellegű alapvető jogokat, a szerepek és feladatok nem egyértelműek). Lehetséges következmények: Eljelentéktelenedéshez vezető hitelvesztés; a politikai támogatás elvesztése, ami hatással van az Ügynökség feladatellátási képességére; eredménytelenséget okozó reaktív működési mód ; kedvezőtlen hatás a személyzeti morálra. M 18. / 142 oldal

Kockázat és a kockázat leírása Általános kockázatmérséklő intézkedések (válasz): Mérséklés: 1. Folytatni kell az Ügynökség központi üzenetének kihangsúlyozását és közvetítését; 2. A brüsszeli összekötő funkció támogatásának és használatának javítása; 3. A lényeges események nyomon követése és kockázatmérséklő intézkedések meghozatala. A kockázat jelentősége (M/K/A) Irányítás néhány kiválasztott irányítási mutató tükrében 1) 2015-ben az egyes operatív tevékenységekben részt vevő tagállamok számának a 2014-as szinten kell maradnia. Ez a fogadó tagállamoknak nyújtott közvetlen hozzájárulás helyett a Frontex által koordinált tevékenységek rövid és hosszú távú hozadékának előtérbe helyezésével érhető el. Részvételi index = 25 (átlag) 2) A Frontex koordinált tevékenységeiben bevetett vendégtisztek általában az európai határőrcsapatokhoz tartoznak. A különböző határőrprofiloknak a csapatok létrehozása óta szerzett tapasztalatok alapján történő finomításával és egyeztetésével biztosítható, hogy 2014-hez képest tovább fokozódjon az egyesített erőforrások használata. Egyesített erőforrások kihasználási indexe_humánerőforrás = 98% 3) Az operatív tervek alkalmazásával és az elmúlt években szerzett, egyszerűsítéshez vezető tapasztalatok birtokában a Frontex a 2014-es szinten tudja tartani az operatív tervek végrehajtásának arányát. Operatív tervek felhasználása (humánerőforrások és műszaki eszközök) = 90% 4) A Frontex termékeinek és szolgáltatásainak megfelelő időben történő megvalósítását a 2014-es szinten kell tartani. Ez a külső hozzájárulások irányítása és nyomon követése révén a megfelelő időben történő teljesítés és a minőség javításával érhető el. Külső hozzájárulások megfelelő időben történő teljesítése = 85% Megfelelő időben történő teljesítési index = 100% 5) A Frontex termékeinek és szolgáltatásainak minőségére helyezett még nagyobb hangsúly következtében növekednie kell az ügyfélelégedettség szintjének (0,1 pontos növekedés). Elégedettségi szint = 4,3 (átlag) 6) A létrehozott műszaki eszközök egyesített erőforrása adja a tagállamok operatív tevékenységek során alkalmazott műszaki eszközeinek legfontosabb forrását. Hiányelemzés alapján ez az egyesített erőforrás kiegészül a Frontex saját eszközeinek beszerzésével (pl. szolgáltatások, bérlés, közös beszerzés). Egyesített erőforrások kihasználási indexe_műszaki eszközök = 85% 1.8 A prioritások felállításának elvei A prioritások felállításában alkalmazott kritériumok kapcsolata a Frontex céljaival 19. / 142 oldal

A Frontex stratégiájában (a 2015 2018-as többéves terv) meghatározott célokkal összhangban 2015-ben a prioritások felállítása során az alábbi szempontok érvényesülnek: a konkrét jogi kötelezettségek, fő uniós célkitűzések és a Frontex küldetésének/értékeinek teljesítése és annak biztosítása, hogy az Ügynökség valamennyi feladata teljesüljön; a Frontex humán- és pénzügyi erőforrásainak a lehető leginkább költséghatékony felhasználása; a külső határoknál jelentkező operatív szükségletek megfelelő kielégítésének biztosítása; az állandó nagy terhelésnek kitett tagállamok támogatása, az operatív együttműködéshez szükséges alapinfrastruktúra fenntartása, valamint a pozitív status quo fenntartását szolgáló tevékenységek; jelentős hatás gyakorlása a tagállamok határ-ellenőrzési képességeire; hozzájárulás a tagállamok képességeinek hosszú és rövid távú fejlesztéséhez. Típus CÉL Szempont/Prioritás A B C D E F G Helyzetismeret/Támogató reagálás Fejlesztés/Támogató reagálás Fejlesztés/Támogató reagálás Fejlesztés Fejlesztés/Támogató reagálás Szervezet a külső határok menti területeken állandó nagy terhelésnek kitett tagállamokat támogató tevékenységek; az operatív együttműködésre szolgáló alapvető infrastruktúra fenntartása; a status quo fenntartását szolgáló tevékenységek; az érdekelt felek hosszú távú kapacitásának építését szolgáló tevékenységek; az érdekelt felek rövid távú kapacitásának építését szolgáló tevékenységek; a tevékenységalapú irányítás (ABM), valamint a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) megvalósítását szolgáló tevékenységek az általános teljesítmény javítása céljából annak érdekében, hogy a Frontex termékei és szolgáltatásai megfeleljenek az érdekelt felek szükségleteinek; Az alapvető jogok tiszteletben tartásával, védelmével és támogatásával kapcsolatos ismereteknek és ezek megértésének a Frontex személyzetének tagjai körében történő előmozdítását szolgáló tevékenységek. E prioritásokat háttérbe szoríthatják az előre nem látható fejlemények esetén sürgőssé váló szükségletek ( Vészhelyzeti reagálás cél) Fontos kiemelni, hogy a használt fogalmak kapacitásépítési dimenziójukban is értendők. 1.9 Az operatív tartalékra vonatkozó terv A 2010 óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy még a leggondosabb költségvetés-tervezés és az adminisztratív mechanizmus legkörültekintőbb alkalmazása sem elegendő ahhoz, hogy a migrációs tendenciákban bekövetkező jelentős változásokra mindenkor megfelelő választ lehessen adni. Ezért az erőforrásoknak az előre nem láthatóan felmerülő szükségleteket kielégítő rugalmas felhasználására irányuló belső intézkedések mellett 2015-re javasolt létrehozni egy operatívtartalék-csomagot. 20. / 142 oldal

A Frontex váratlanul felmerülő szükségletek kezelésére szolgáló operatív reagálási kapacitásának elemeként, a kockázatelemzések következtetései és ajánlásai alapján ez a csomag fedezetet biztosít a kivételes helyzetekhez, a tengeri, szárazföldi és légi határokon a kiterjesztett/végrehajtott közös műveletekhez, a visszatéréssel kapcsolatos intézkedéseket előmozdító további tevékenységekhez és más, a helyzet kezelése érdekében a Frontex feladatkörébe utalt operatív tevékenységekhez. A jelen pillanatban és azt feltételezve, hogy a közép-mediterrán térségben továbbra is fennmarad a jelenlegi helyzet, a tervek szerint a tartalékcsomag egy megfelelő részét a régióban a támogatás szintjének emelésére kell fordítani (pl. EPN Triton közös művelet). Ajánlott emellett a kelet-mediterrán térség tengeri határainak nyújtott támogatás megerősítése, ha a felderítések száma továbbra is nagy marad. A keleti szárazföldi határokon a helyzet bizonytalansága miatt állandó nyomon követésre van szükség. E határszakaszokon bármilyen (ellenőrzött és igazolt) változás a Frontex által koordinált rendkívüli operatív tevékenységet tehet szükségessé, amihez a tartalékcsomagra elkülönített költségvetést kell felhasználni. 21. / 142 oldal

2 A 2015. évi stratégiai célok és fő célkitűzések 2.1 Prioritások és trendek A munkaprogram minden 2015-ös tevékenységet a következők szerint csoportosít és dolgoz ki: tevékenységi területenként, és prioritási kritériumonként 2015-ben a legnagyobb változásokra az alábbiak miatt kerül sor: az EUROSUR-keretrendszer végrehajtásának folytatása és egységes alkalmazása a tagállamok és a Frontex által; egy rugalmas/átcsoportosítható reagálási kapacitás továbbfejlesztése és létrehozása; az európai határőrcsapatok (EBGT) fejlesztése és a műszaki eszközök egyesített erőforrásának (TEP) továbbfejlesztése, amelyek a Frontex rugalmas reagálási kapacitásának alapvető elemét alkotják; új feladatok továbbfejlesztése és végrehajtása, ideértve a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését; hozzájárulás az operatív kapacitások fejlesztéséhez, külön figyelemmel az európai kutatási programokra (Horizont 2020); a határőrségek kapacitásainak fejlesztése a többek között az alapvető jogokra is kiterjedő szakosított képzéssel; nagyobb szerepvállalás a határigazgatásra és a belső biztonsággal kapcsolatos ügyekre fordított uniós finanszírozás összehangolásában; az uniós szakpolitikai ciklus operatív cselekvési terveinek végrehajtása; kapacitásépítő projektek végrehajtása harmadik országokban; valamint konszolidáció az Ügynökség új központba való áthelyezését követően EUROSUR 2015-ben tovább nő az EUROSUR jelentősége, amely az információcsere és a tagállamok, illetve a tagállamok és a Frontex közötti együttműködés közös keretéül szolgál az Európai Unió tagállamainak külső határain a helyzetismeret javítása és a reagálási képesség növelése érdekében. Fő operatív prioritásként a Frontex továbbra is fenntartja és továbbfejleszti az európai helyzetképet (ESP), többek között a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép (CPIP) árnyalásával; koordinálja a felügyeleti eszközök közös használatát; és a Frontex-rendelettel összhangban hozzájárul az összehangolt reagálási kapacitáshoz. Ehhez a következők szükségesek: az EUROSUR kommunikációs hálózatának karbantartása és továbbfejlesztése, és előfeltételként a határok biztonságára gyakorolt hatásszint értékelése az EU szemszögéből. 22. / 142 oldal