SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 15/2007./V.23./ sz. r e n d e l e t e Szigetszentmiklós, Gát u., Sodrás u., M0 autóút, Csepelszigeti gerincút, Leadó u., Szép u., által határolt terület SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL szóló 30/2005./XII.21./ sz. rendelet módosításáról (R.) =========================================== Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (4) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) alapján az alábbi rendeletet alkotja meg és elfogadja a szabályozási terv módosítását: 1.. A R.1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Jelen rendelet hatálya Szigetszentmiklós, Gát u. Sodrás u. M0 autóút Csepeli út - Nagylaposi dűlő - Csepel-szigeti gerincút Leadó u. Szép u. által határolt területre terjed ki. 2.. A R.2. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a tervezési terület határát, - a szabályozási vonalat, - a kialakítandó legkisebb telekméreteket, - az építési övezetek paramétereit, - az építési övezetek és övezetek határát, - az építési hely határát, - a közterületek kialakítását és használatát, - a zöldfelületek kialakítását, - a fasorok telepítését, - a beültetési kötelezettséget. 3.. A R. 3. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Beépítésre nem szánt terület: - közlekedési terület (KÖu) - vízgazdálkodási terület kavicsbánya tavak területe (Vbt) - erdőterület, ezen belül Védelmi (védő) erdő (Ev) - zöldterület, ezen belül Közpark (Zkp) besorolású.
2 4. A R. 4. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás feltétele, hogy a telek, földrészlet rendelkezzen az előírt út- és közműkapcsolatokkal. 5. A R.5. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedély kiadásának feltétele a terület belterületbe csatolása. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt. 6. A R.10. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület három építési övezetbe tartozik. Jele: Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-5 7.. A R. 11.. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az építési övezetben kötelező a háromszintes növénytelepítés, mivel a zöldfelületi minimumból adható területi engedmény egyéb esetben nem alkalmazható. 8. A R. 11. a következő rendelkezéssel egészül ki: (8) Az építési övezet területén a használatbavételi engedély kiadásának a feltétele a háromszintes növényállomány kialakítása, telepítése. (9) Az építési övezet területén csak a min. 100,00 m szélességű telkek építhető be. (10) A telkekre vonatkozó szintterület-mutató nem lehet nagyobb, mint 1,2. 9. A R. 13. helyébe a következő rendelkezés lép: A Gksz-3 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének részletes előírásai (Leshegy Ipari Park területe) (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5000 m 2. (3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %. (4) Az építési övezetben az építménymagasság max. 12,50 m lehet. (5) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a. (7) A telkekre vonatkozó szintterület-mutató nem lehet nagyobb, mint 1,2.
3 10. A R.14. helyébe a következő rendelkezés lép: A Gksz-4 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének részletes előírásai (1) Az építési telkeken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5000 m 2. (3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 40 %. (4) Az építési övezetben az építménymagasság max. 15,00 m lehet. (5) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a. (7) A telkekre vonatkozó szintterület-mutató nem lehet nagyobb, mint 1,2. 11. A R. 15. helyébe a következő rendelkezés lép: A Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének részletes előírásai (1) Az építési telken az épületek szabadon állóan helyezhetők el. (2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 4000 m 2. (3) A telek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 35 %. (4) A megengedett legkisebb építménymagasság 6,00 m, a megengedett legnagyobb építménymagasság 12,0 m lehet. (5) Az építési övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. (6) A telken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %-a. (7) A telek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 1,2. (8) Az építési telkeken az előkert min. 15,0 m, az oldalkert min. 6,0 m, a hátsókert min. 12,0 m. 12.. A R. 16. helyébe a következő rendelkezés lép: Zöldfelületek (1) A Gksz kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a szabályozási terven jelöltek szerint az ingatlanok lakóterület felé eső telekhatárai mentén fa- és cserjesor kialakítása kötelező. (2) Fasorok telepítésénél iskolázott, faiskolában előnevelt, környezettűrő fákat kell telepíteni. (3) Az építési övezetekben a zöldfelület 100 m 2 -ként 1-1 közepes lombkoronájú díszfa telepítése kötelező. (4) A zöldfelületek kialakítása során nagyobbrészt honos, a helyi ökológiai viszonyokhoz alkalmazkodó fajokat kell használni. A zöldfelületeket többszintűen, intenzíven kell kialakítani. (5) A zöldfelületek kialakítása foltszerűen, minél nagyobb összefüggő zöldfelületek megvalósításával történjen.
4 (6) A zöldfelületi kialakítású telekrészek növényállományának szakszerű ápolásáról a terület tulajdonosának gondoskodni kell. (7) A Gksz - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken az M0 autóút tengelyétől számított 100 méteren belül a közlekedési területek mellett 40,0 m szélességben védő zöldsáv alakítandó ki beültetési kötelezettséggel, a szabályozási terven jelöltek szerint. (8) A védő zöldsávban - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, - köztárgyak, - a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, - a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, - szemétgyűjtők, - szervízút, - kerékpárút, - parkolók helyezhetők el. 13.. A R.17. helyébe a következő rendelkezés lép: Zkp jelű közpark övezet előírásai (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület. (2) Közpark területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. (3) Közparkban építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhető meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján. (4) Közpark területét érintő kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény, építéshez kertépítészeti terv is szükséges. (5) Az övezetben található telkek összevonhatók, de tovább nem oszthatók. (6) Az övezetben legfeljebb 2%-os beépítettséggel, maximum 4,5 m építménymagasságú szabadon álló vendéglátó épület, illetve a terület fenntartásához szükséges épület(ek) elhelyezése engedélyezhető. Az épület tetőformája 35 45 közötti hajlásszögű, cserépfedésű nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető lehet. (7) A közparknak közútról megközelíthetőnek kell lennie 14.. A R. 18. helyébe a következő rendelkezés lép: Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásai (1) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű erdőövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem helyezhető el. (2) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. (3) Az övezet területén elhelyezhető: - nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, - köztárgyak, - a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények, - a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
5 - szemétgyűjtők, (4) A védőzöld-sáv erdősítését, háromszintes (magas fa, bokor, cserje) telepítéssel, őshonos, a területen fenntartható növényfajokkal, erdészeti üzemterv alapján, a kiszolgáló utak kialakítását követően kell végrehajtani. 15.. A R.19. helyébe a következő rendelkezés lép: Vbt jelű vízgazdálkodási terület kavicsbánya tó övezet előírásai (1) A vízgazdálkodási terület övezetbe tartoznak a területen meglévő állóvizek medre és partja: - Hínáros tó - Fövenykúti tó - Leshegyi tó (2) Az övezet területén a meder használatával, a tó fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, vízrendészeti épület, a vízkárelhárítási, valamint a természetvédelmi érdekek figyelembevételével a horgászat célját szolgáló építmények helyezhetők el. (3) Csak a partra támaszkodó, vízfelület fölé nyúló stégek építhetők az építési hatóság engedélye alapján. A partvonallal mért párhuzamos mérete max. 3,0 m, felülete max. 6,0 m 2, fedetlen kivitelű lehet. (4) A horgászhely tulajdonosának feladata a partvonal szakszerű és biztonságos terepalakítása. (5) A vízfelület csak horgászás céljára vehető igénybe. (6) A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. 16.. A R. 20. helyébe a következő rendelkezés lép: A KÖu jelű közlekedési területek előírásai (1) A közlekedési területen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el. (2) A közlekedési területeket, valamint a gyalogos közlekedést szolgáló járdákat (azok burkolatát, berendezését) egységes koncepció alapján kell kialakítani. (3) A területen az új funkcionális egységekhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről az ingatlanokon belül kell gondoskodni. (4) Minden beépítésre szánt területen az OTÉK 42. -ában előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére járműtároló épületeket, nem tárolás célját szolgáló várakozó, parkoló helyeket rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyeket kell az ingatlanon belül létesíteni. (5) Az OTÉK 33.. 5. pontja szerint épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek a rendeltetésszerű használatához szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. -ában előírtak szerint biztosítható. (6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek megközelítése nem történhet a lakóterületi kiszolgáló utak Szép utca, Leadó utca felől. A gazdasági területről a lakóterületi kiszolgáló utak felé kapu kizárólag a tűzoltási útvonal biztosítása érdekében létesíthető.
6 (7) A területen telkek úgy is kialakíthatók, hogy azok megközelítése a szabályozási terven szereplő módon, magánútként jelölt területről történik. (8) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha a magánút közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, min. 10,0 m-es koronaszélességgel, min. 16,0 m-es szabályozással. (9) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége: a) KÖu-1 Gyorsforgalmi út M0 autóút Az M0 autóút jelenleg 2x2 sávos autóút, távlatban 2x3 sávos autópálya. Az ÚT 2-1,201:2004 számú Útügyi Műszaki előírás szerint tervezési kategóriája K. I. c. Az autópálya, autóút védőtávolságának szélessége a tengelytől számított 100 m, védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, illetve külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. 100 m-es védősáv esetén a tengelytől számított 50-50 m-en belül magas építményt, 30-30 m-en belül kerítést elhelyezni nem lehet. b) KÖu-2 A Csepel szigeti gerincút Külterületi mellékút (összekötő út) Tervezési besorolása K. V. b. A szabályozási szélessége 40,00 m, illetve a szabályozási terv szerinti érték Védőtávolsága tengelytől számított 50 m, védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A csomópontok közötti minimális távolság 500-700 m, ill. felmentés szerint. Az út levegővédelmi övezete 50-50 m. c) KÖu-3 Országos közút 51101 j. út, Csepeli út, valamint Csepel-szigeti gerincút belterületi szakasza Az út tervezési besorolása B. V. c. A szabályozási szélessége 18,00 m, illetve a szabályozási terv szerinti érték Minimális útburkolat szélessége 7,00 m, Az 51101 sz. út védőtávolsága az út tengelyétől mért 50-50 méter. Az 51101. j. út védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, ill. külterületen a közút területének határától számított 10 m-es távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Az út tengelyétől számított 30-30 m-en belül magas építményt, 20-20 m-en belül kerítést elhelyezni nem lehet. d) KÖu-4 Helyi gyűjtőút A gyűjtő út tervezési besorolása B. V. c. A szabályozási szélessége 22,00 m. illetve a szabályozási terv szerinti érték Minimális útburkolat szélessége 6,50 m, Útcsatlakozások nem létesíthetők rajta 100 m-nél sűrűbben. e) KÖu-5 Kiszolgáló út A kiszolgáló utak tervezési besorolása B. VI. d.
7 A szabályozási szélessége min. 12,00 m. Minimális útburkolat szélessége 5,50 m. 17.. A R. 21.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Közműlétesítmények (1) A területen a közműhálózatokat és a közműlétesítményeket az OTÉK előírásainak, a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak 1 megfelelően kell elhelyezni, illetve kialakítani. (2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. (3) A közművezetékeket és a közműlétesítményeket közterületen vagy közlekedési és közműterületen kell elhelyezni, ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető. (4) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. (6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni. (7) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait be kell tartani. (8) A területen bármilyen épület, építmény, új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető. (9) Közcsatornába kizárólag a magasabb rendű vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni. (10) A közműbekötéseket telkenként, külön-külön kell kialakítani. 18. A R.22.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: A környezet védelmének általános előírásai (1) Megváltozó területhasználat, új beépítés, építés esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. (2) Az új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
8 19. A R. 23.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Talaj, talajvédelem (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (2) A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a magasabb rendű jogszabály alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. (3) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani. (4) Földmozgatással járó munkavégzések esetén - a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; - a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); - az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni; - a feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (5) A területen fellelhető humusz legalább 25 cm vtg-ban beépítés előtt letermelendő, parkosításra felhasználandó. A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. (6) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. (7) A területen belül hulladékokat, anyagokat úgy kell szállítani, hogy a szállítás során talajszennyeződés ne következzék be. (8) A téli időszakban a közutak csúszás-mentesítéséhez sótartalmú anyag nem használható fel. (9) A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. (10) A terület gyom-mentesítéséről, gyommentesen tartásáról (különös tekintettel az allergénekre) gondoskodni kell. 20.. A HÉSZ 24.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Zaj- és rezgésvédelem (1) Zajvédelem vonatkozásában a zaj- és rezgésvédelemről szóló magasabb rendű jogszabály rendelkezései érvényesek új üzemi létesítmények, berendezések, technológiák tervezésekor, telepítésekor. (2) A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló magasabb rendű jogszabályban meghatározott határértékei a területen betartandók. (3) A beépítés vonalát úgy kell kijelölni, hogy a védendő homlokzatok közlekedési zajterhelése ne haladja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek meghatározásáról szóló magasabb rendű jogszabályban előírt határértékeket. (4) Az új tervezési területen a közlekedési zajterhelési határértékek túllépésének engedélyezése nem indokolt.
9 (5) Magasabb rendű jogszabályban felsorolt tevékenységek, építmények környezeti hatástanulmány kötelesek. 21. A R. 25.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Levegőtisztaság-védelem (1) Magasabb rendű jogszabály szerint a település légszennyezettség tekintetében a Budapest és környéke agglomerációba tartozik, kén-dioxid tekintetében E, nitrogénoxidok esetén B, szén-monoxid szempontjából D, és szálló por tekintetében C zóna csoportba tartozik. A felosztás értelmezése magasabb rendű jogszabályok alapján. (2) Magasabb rendű jogszabály légszennyezési határértékei betartandók. A területen üzemi gazdasági jellegű levegőszennyező forrás (emissziós pont) csak a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján létesíthető. (3) Új gazdasági tevékenység telepítése esetén figyelembe kell venni, hogy magasabb rendű jogszabályban felsorolt, védelmi övezet kialakítását igénylő tevékenység nem folytatható, az üzemanyagtöltő állomás működésének kivételével. (4) A beruházó az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezés során igazolni, a levegőtisztaság- védelmi hatóság pedig ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg a megvalósított műszaki megoldás megfelel-e a levegőtisztaságvédelmi előírásoknak. Az igazolásnál és ellenőrzésnél valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni. 22. A R. 26.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Vízvédelem (1) Szigetszentmiklós közigazgatási területe a felszín alatti vizek védelméről szóló magasabb rendű jogszabály alapján felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló magasabb rendű jogszabály alapján nitrátérzékeny terület. (2) A meglévő bányatavak vizének minőségét befolyásoló bármilyen jellegű tevékenységet tervezni, engedélyezni csak az irányadó jogszabályok és a bányató üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyben a vízkészlet minőségének védelme érdekében meghatározott jogok és kötelezettségek figyelembe vételével lehet. (3) A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló magasabb rendű jogszabály rendelkezéseit a területre vonatkozóan figyelembe kell venni. (4) A bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának Felügyelőségüktől, külön jogszabályban meghatározott mellékletek csatolásával, vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. (5) A területen új épület csak teljes közművesítéssel, a szennyvízcsatorna hálózatra csatlakoztatva helyezhető el, közműpótló építése a területen nem fogadható el. (6) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló magasabb rendű jogszabály előírásai betartandók. Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek nem szikkaszthatók el, a csapadékvizek elővizsgálatának elvégzése szükséges. Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki.
10 (7) A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló magasabb rendű jogszabályban foglaltak szerint a csapadékvíz szennyeződését el kell kerülni, befogadóba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető. (8) Szennyező hatású anyagok hulladékok, kemikáliák, stb.- felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni. A szabályozási terv megvalósulása során a kavicsbánya tavak minősége nem romolhat. (9) A tavak védelme érdekében a tervezési területen az előközművesítést el kell végezni (vízellátás, szennyvízcsatornázás, valamint a csapadékvíz csatornázás). (10) A csapadékvíz csatornákba a rakodórámpák illetve parkolók csapadékvizét csak olajfogón történő tisztítás után lehet bevezetni. (11) A tavak védelme érdekében még tiszta csapadékvíz sem vezethető be a tavakba (más befogadóról kell gondoskodni). (12) A kavicsbánya tavak körbejárhatóságát biztosítani kell. (13) A területen a felszíni és felszín alatti vizek védelme miatt a szennyvizek csak zárt rendszerű csatornahálózaton keresztül távozhatnak. (14) A csatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő minőségű szennyvíz vezethető. Szükség esetén a szennyvizeket előtisztítani kell. (15) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után, kizárólag határérték alatti minőségben engedhetők a befogadóba. (16) A terv területének szabályozási terven jelölt része a Csepeli Sérülékeny ivóvízbázis hidrológiai B védőövezetén található, ezért a vonatkozó magasabb rendű jogszabály idevonatkozó paragrafusait az építésnél és a használatnál be kell tartani. (1. sz. függelék) 23. A R.27.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: A hulladék kezelése és tárolása (1) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a hulladékgazdálkodásról szóló magasabb rendű jogszabályban foglaltak. (2) Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni. (3) A területen keletkező hulladékok kezelése, tárolása és szállítása során biztosítottak legyenek a hulladékgazdálkodásról szóló magasabb rendű jogszabályban foglaltak. Különös tekintettel az elhagyott hulladékokra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló, magasabb rendű jogszabályban foglaltak rendelkezéseire. (4) A közműépítéseknél, egyéb építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakón kell elhelyezni, és a hulladékokat csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el. (5) Az építési és bontási hulladékok kezelésére az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló magasabb rendű jogszabályban foglaltak az irányadók. (6) A mélyépítési munkálatok során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagok szakszerű kitermelésével és ártalmatlanításával mentesítendő a beépítésre kerülő ingatlan. (7) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatban betartandók a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok rendelkezései. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. (8) A tervezési területen hulladékot tekintet nélkül annak veszélyességére elhelyezni, lerakni, tárolni tilos.
11 24.. A R. 28.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Katasztrófavédelem (1) A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. (2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerint, hogy a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. (3) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a vonatkozó magasabb rendű jogszabály szerint biztosítsa a tűzoltási útvonalat. (4) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy a településrendezési és építési követelményekről szóló magasabb rendű jogszabály szerint a vonatkozó külön jogszabályok és a kötelező szabványok előírásainak megfeleljen. (5) Magasabb rendű jogszabály értelmében ivóvíz készlet minőség megóvása, kül- és belterületi vízelvezető rendszerek kiépítése, befolyásolja a település katasztrófák elleni védekezési rendszerét. (6) Biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának feltételeit. 25.. A R. 29.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Értékvédelem (1) A kulturális örökség védelméről szóló magasabb szintű jogszabály alapján a régészeti lelőhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (2) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázsépítés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), ill. telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a módosított kulturális örökség védelméről szóló magasabb szintű jogszabály alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapest Környéki Irodáját szakhatóságként meg kell keresni. (3) A vonatkozó magasabb rendű jogszabály értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Az örökségvédelmi törvény szerint, ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A vonatkozó magasabb rendű előírja, hogy a KÖH eltérő rendelkezésének hiányában a megelőző feltárás részeként a lelőhelyen először próbafeltárást kell végezni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény, valamint egyéb magasabb rendű jogszabály értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával. (4) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökségvédelmi törvény 24. -ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát. (5) A régészeti lelőhelynek nem minősülő területeken váratlanul előkerülő régészeti leletek bejelentésének kötelezettsége az építtetőt, a kivitelezőt, az ingatlan tulajdonosát és a lelet felfedezőjét egyetemlegesen terheli. (6) A területen található régészeti lelőhely: Szigetszentmiklós 5. sz. lelőhely Les-hegy, középső bronzkori (Vatya - kultúra) telep, KÖH nyilvántartási azonosítószáma: 39854.
12 26. A R. 30.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: Sajátos jogintézmény (1) Jelen rendelet alapján, a hatálybalépést követően a szabályozási terven jelöltek szerint a beültetési kötelezettséget az elsőfokú építésügyi hatóság rendeli el. (2) A beültetési kötelezettségű területen háromszintű növényállomány - gyepszint, cserjeszint és fás növényzet - telepítéséről kell gondoskodni. (3) A háromszintű növényállomány kialakítása a területen honos fajok felhasználásával történhet. (4) A beültetési kötelezettséget az elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül az érintett telek tulajdonosának teljesítenie kell. 27.. A R. 31.. sal egészül ki a következő rendelkezések szerint: A rendelet hatályba lépése (1) Ez a rendelet 2006. január 1-től hatályos, mely időponttól induló ügyekben az 1. -ban meghatározott területekre ezen rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. (2) A szabályozási előírások térképi és rajzi melléklete: - Szabályozási terv M=1: 2000 - A szabályozási előírások és a rajzi melléklet csak együttesen alkalmazhatók! Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. 28.. Szigetszentmiklós, 2007. május 22.. Vargáné dr. Pető Terézia Szabó József jegyző polgármester ZÁRADÉK Szigtszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 2007. május 22-i ülésén alkotta, 2007. május 23-án kihirdetésre került. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző