Légy Résen, avagy az Opening Gap-ek jelentsége A cikk megjenelt a www.portfolio.hu tzsdei gazdasági oldalon 2005.10.13-án Jelen írásunkban még nem a daytrade technikájával foglalkozunk, hanem annak statisztikai vizsgálatával, hogy a nyitóban lév rések hogyan hatnak az adott nap árfolyamalakulására. Mi is az a rés? Nálunk is népszer a rés angol elnevezése, a gap. A gap kifejezést általában abban a piaci szituációban szokták alkalmazni, amikor az elz napi maximum alacsonyabb, mint a következ napi minimum (upside gap, vagy bullish gap), vagy az elz napi minimum magasabb, mint a következ napi maximum (downside gap, vagy bearish gap). Opening Gaprl akkor beszélhetünk, ha a nyitást követen azonnal látjuk, hogy a nyitó árfolyam magasabb mint a megelz nap maximuma, illetve alacsonyabb mint a tegnapi nap minimuma. A kereskedés során sokkal több rés keletkezik, mint amit gondolnánk, de többségüket nem vesszük észre, vagy egyszeren nem veszünk róluk tudomást, hiszen késbb ezeket elfedi a napon belüli mozgás. Létezhet így például rés az elz záró és a nyitó érték között, vagy az elz szélsértékek (minimum, maximum) és a következ nyitó értékek között keletkezhet r, ezeknek a jelentségét vizsgáljuk meg a cikk keretében. Késbb már csak azok a rések fognak feltnni, amelyek az elkövetkezend néhány nap során nem kerültek betöltésre, vagy akár sohasem. Ezekrl mondható el, hogy olyan területet jelölnek, ahol nem történt kötés. A következ képen egy downside gap látható a MOL napi bontású grafikonjában, 2005 október 5-e és 2005 október 6-a közötti gyertyákon.
Egy felfelé irányuló rést pedig például az ANTENNA 2005 június 20. és június 21-e közötti grafikonján figyelhettünk meg. A rések az OHLC típusú grafikonokon, azaz bar, vagy gyertya diagrammokon figyelhetek meg legjobban. A rés keletkezésének sokféle oka lehet, de általában valamely váratlan információ birtokában a megnövekedett érdekldés, eufória, vagy pánik váltja ki az egyre magasabb, vagy egyre alacsonyabb ajánlati árakat, míg végül az elz megszokott kereskedési sávtól lényegesen eltér árfolyamon születik meg a következ üzlet. A rés szinte mindig szélsséges piaci reakciókat tükröz. Egy betöltött rés (filled gap) a RICHTER chart-ján, 2005 október 6-án:
Egyedi részvények gyakran hagynak vákuumot olyan kedvez, vagy kedveztlennek ítélt hírek után, mint amilyen egy gyorsjelentés, egy profit warning, de egy neves pénzintézet minsítése, egy felvásárlási ajánlat, vagy például a bennfentesek különböz kommentárjainak, vagy viharos eladásainak piaci reakciója is kiválthat extrém mozgásokat. Ezekre részben már elre fel lehet készülni, ha tudjuk hogy az adott cég mikor teszi közzé eredményét, vagy ha megvizsgáljuk a hivatalosa kereskedés utáni és eltti árfolyamalakulást, illetve figyeljük az adott ágazatra vonatkozó földet renget híreket. Különböz indexek, amelyek egy-egy ország-, szektor-, vagy ágazat teljesítményét mutatják és több értékpapír (jellemzen súlyozott) átlagából számítják, ritkábban gap-pelnek, ezeket a monstrumokat leginkább csak különböz globális események, mint makrogazdasági, vagy politikai hírek, esetleg súlyos terrorakciók tudják kimozdítani megszokott medrükbl. Megfigyelhet, hogy egyes ágazatokban gyakoribbak a rések, míg másokban kevésbé. Jellemzen olyan területek esetében valószínbb egy gap kialakulása, ahol a váratlan események szinte részei az üzletmenetnek, gyakran elfordulnak, például biotechnológia, egészségügy, technológia ágazatokban míg vannak nyugodtabb szektorok, vegyük például a közszolgáltatókat, amely cégek estén általában sokkal kevesebb kockázati tényezre kell felkészülni, mint egy gyógyszergyártónál. A Vioxx-botrány piaci reakciója 2004 szeptember 30-án, a szenved a Merck&Co, közel 30%-os rés: A rések sokak szerint vákuumot képeznek a grafikonon, ezért szinte kivétel nélkül idvel mind betöltésre kerülnek, azaz a rés keletkezését követen elbb utóbb visszatér az árfolyam a rés által hagyott rbe. Ennek a koncepciója abban a feltevésben rejlik, hogy a piacon állandó számú potenciális érdekld van, akik mind hajlandóak vásárolni és eladni az adott részvény piacán, csak egymástól eltér árszinteken. A váratlan esemény hatására azonban a vételi, vagy az eladási oldal drasztikusan eltolódik, egyre többen akarnak az adott pillanatban venni, vagy eladni felmorzsolva így a könyv másik oldalát, akik ideális esetben a korábbi árszinten már nem hajlandóak üzletet kötni, így az eladók és a vevk csak egy lényegesen eltér árfolyamnál találnak újra egymásra, kialakítva több üzletkötésnyi rt az elz tranzakcióhoz képest.
Ebbl következik, hogy a rést mindig az adott piaci szituációban kell vizsgálni, így például kis odafigyeléssel bárki megtalálhatja a lyukat, az elz minimum/maximum és az adott napi nyitó érték között, amelyrl az a hiedelem él a köztudatban, hogy jelentsen meghatározzák az egész napi kereskedés irányát. Számos daytrade, swing taktika és néhány momentum alapú befektetési stratégia épül ezekre a rejtett jelzésekre, ezeket részletesen vizsgáljuk. Nézzük tehát meg, valóban betölti-e a rést a piac? Nyitáskor keletkezett rések az MTELEKOM elmúlt néhány napi grafikonjában: Három piacot vettem alapul azonos idszakban, 2002.01.01 és 2005.10.12 között. Mivel az illikvid részvények gyakran ugrálnak fel és le, ezért minden vizsgálatból kiszrtem azokat a részvényeket, amelyek forgalma az elmúlt 50 napban 10.000 db alatt volt. Az els tesztben rögtön a rés keletkezésének napján vizsgáltam a piac reakcióját, azaz hogy még aznap betöltésre kerül-e a hagyott vákuum. Budapesti Értéktzsde: 3043 rés az elmúlt 949 kereskedési napon, ebbl 2316 betöltött rés, 1497 downside gap, 1546 upside gap. Végs konklúzió: 76,11%-ban betöltött rések.
Xetra, a 120 legforgalmasabb német papír: 11 301 rés az elmúlt 969 kereskedési napon, ebbl 7839 betöltött rés, 4910 downside gap, 6391 upside gap. Végs konklúzió: 69,37%-ban betöltött rések. FTSE 100, Egyesült Királyság: 5402 rés az emúlt 954 kereskedési napon, 4780 betöltött rés, 2575 downside gap, 2827 uspide gap. Végs konklúzió: 88,49%-ban betöltött rések. Nasdaq 100, Egyesült Államok: 10 359 rés az emúlt 951 kereskedési napon, 7727 betöltött rés, 4846 downside gap, 5513 uspide gap. Végs konklúzió: 74,59%-ban betöltött rések. A rések tehát túlnyomó többségben még aznap betöltésre kerülnek. A megvizsgált 30 105 gap közül 22 662, azaz 75,28% zárult be még keletkezésük napján. Érdekes megfigyelni, hogy a Xetra és a Nasdaq papírjai esetében sokkal több rés keletkezett, mint a londoni, vagy a budapesti papírokban. Ennek magyarázata az, hogy a vizsgált német papírokban zömmel egészségügyi, pénzügyi és technológiai papírok kaptak helyet, míg a Nasdaq fként a technológia és biotechnológiai részvények forgalmazásáról ismeretes, ugyanakkor a Budapesten és Londonban forgalmazott papírok többsége inkább stabilabb szektorokhoz kapcsolódik, amely kiszámíthatóbb kereskedési tulajdonságokkal rendelkezik. A GM elmúlt egyévi grafikonja is bvelkedik nyitáskor keletkezett résekben:
A következ tesztet egy hetes idtávval néztem, azaz, mi történik azokkal a gap-ekkel, amelyeket keletkezésüket követen nem zárt be azonnal a piac. Budapesti Értéktzsde: 727 rés az elmúlt 949 kereskedési napon, ebbl 483 betöltött rés, 369 downside gap, 358 upside gap. Végs konklúzió: 66,44%-ban betöltött rések. Xetra, a 120 német legforgalmasabb papír: 3462 rés az elmúlt 969 kereskedési napon, ebbl 1969 betöltött rés, 1523 downside gap, 1938 upside gap. Végs konklúzió: 56,88%-ban betöltött rések. FTSE 100, Egyesült Királyság: 622 rés az emúlt 954 kereskedési napon, 346 betöltött rés, 286 downside gap, 336 uspide gap. Végs konklúzió: 55,63%-ban betöltött rések. Nasdaq 100, Egyesült Államok: 2 632 rés az emúlt 951 kereskedési napon, 1519 betöltött rés, 1248 downside gap, 1384 uspide gap. Végs konklúzió: 57,72%-ban betöltött rések. A nyitva maradt résekre még lefuttattam további egy hónapos vizsgálatot is, így az összefoglaló táblázat a következképpen néz ki: Az összesen megvizsgált 30 105 résbl 29 341 betöltésre került, azaz alig több mint 2,5% maradt csak nyitva a keletkezéstl számított egy hónapon belül. Mint láttuk a fenti táblázatban a gap-ek nagyjából fele-fele arányban jeleznek bearish és bullish momentumot.
De vajon ez a pillanatnyi zavar mennyire van hatással a rés utáni kereskedésre? A vizsgálatban visszatértünk a teszt piacainkhoz és az ott mért résekhez. Az eredmény meglep volt, az összes résre vetítve az uspide gap -ek 39,19%-át követte csak emelked nap, míg a downside gap -eket követ napok mindössze 37,28%-nál zártat a negatív tartományban. Ez alapján kijelenthetjük, hogy magának a résnek nincs meghatározó jelentsége a napi mozgást illeten. De akkor mire van? Ha az aznapi kereskedést a rések nem befolyásolják, akkor az uralkodó trendre mért hatásukat érdemes megvizsgálni. Az eredmény változó. A BÉT-en rally esetén keletkezett upside gap-ek 55,84%-ban tudtak 3 héttel a rést követen is nyereségesek maradni, míg csökken trend esetén csak 49,01%-ban. A Xetra legforgalmasabb papírjai között az upside gap trendmegtartó hatása 60,14%, míg medve piacon mindössze 49,60% Ugyanez az érték a FTSE-n született uspide gapek esetén 64,39%, míg a csökken trend folytatása Londonban 48,41%-ban következett be. A Nasdaq 100 komponensein született bullish gap-et 52,43%-ban, bearish társát mindössze 46,02%-ban követte az uralkodó trend folytatása. Hogyan lehet felhasználni az opening gap-et? Lehet-e elre sejteni, valószínsíteni, hogy a rés bezárásra kerül. A gyakorlati válasz: igen. A profi napon belüli kereskedk számára, persze több év gyakorlata után az egyik legprofitábilisabb lehetséget találják meg ebben a formációban. Általában szorosan figyelik a napon belüli árfolyamalakulást, és nem szállnak be azonnal. Leggyakrabban 2 vagy 5, esetleg 10 perces bontású chartokat néznek. A réssel való nyitás után néha az árfolyam ezen az alacsony bontású grafikonon egy szk sávot jelül ki magának. A pozíciót akkor érdemes felvenni, ha ebbl a sávból gyorsan és élénkül aktivitás mellett tör ki az árfolyam. Egyes kereskedk szerint a leggyakrabban ez a nyitást követ 10-15. perc között történik meg, de más tapasztalatok szerint ennél lényegesen hosszabb id is eltelhet a sávból való kilépésig. Az extrém érzelmi reakciók ebbl a sávól szinte biztos, hogy valamelyik irányban ki fogja téríteni. Ha a piac rájön, hogy túlreagálta a hírt (ez igen gyakran
elfordul) vagy a nyereséges pozícióban lévk szeretnék realizálni profitjukat, akkor a vételi és eladói oldal nyomásának eredje a rés bezáródására fog hatni. Ha viszont a piac megítélése szerint a nyitó árfolyam eltérése a megelz napitól indokolt volt, vagy a rossz pozícióban lévk szeretnének gyorsan kiszállni, az árfolyam távolodni fog a korábbi naptól. Ez fként downside gap-ek esetén fordul el. A stoppot jellemzen a sáv másik felére teszik, majd a kedvez árfolyamalakulás függvényében gyorsan módosíthatják a kitörési ponthoz, majd tovább. Ez a taktika összességében arra is jó, hogy ne csak a rés bezáródására, hanem az elz napi árfolyamalakulástól való távolodásra is spekulálhasson az ember. Bár erre mint láttuk, kisebb az esély. A másik türelmesebbeknek való megoldás az, hogy upside gap-ek esetén a nap folyamán bármikor az adott nap új minimumán adnak el, vagy downside gap-ek esetén éppen fordítva: maximumon vásárolnak. A rések hatását és viselkedését még ezerféleképp lehet vizsgálni és értelmezni. A fenti tanulmányban leginkább azt a tételt sikerült igazolnunk, hogy a rések az esetek többségében bezárulnak, amely a piac egyensúlyra való törekedésével magyarázható. Az elvégzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy az árfolyamgörbén keletkezett lyukak nincsenek dönt hatással sem a rés utáni közvetlen kereskedésre, sem az uralkodó trendre, ezek egy-egy újdonsült piaci információ okozta reakciók. Ennek oka többféle lehet, valószínleg a váratlan esemény indította hirtelen felpezsdült érdekldés, különösen, hogyha kiugró forgalommal párosul, valamennyire felemészti a hagyományos kereskedés késbbi energiáit, amely ezt követen rövidesen visszatér a normál kerékvágásba. Összességében a piacot más tényezk befolyásolják hosszabb távon, így az Opening Gap formációknak önmagukban nincs számottev kiterjesztett jelentsége. Természetesen más alakzatokkal együtt sok érdekes dolgot mutathatnak nekünk. Fontos még kiemelni, hogy ha nem szigorú kockázatkezelési szabályok mellett alkalmazza valaki a rések bezáródására irányuló taktikákat, egyben nagy kockázatot is vállal. Fként downside gap-ek esetén ugyanis a szélsséges érzelmi rekciók nagyon gyorsan több tíz százalékkal odébb repíthetik az árfolyamot, ami nagy tkeáttétel mellett hatalmas veszteségeket okozhat. Viszgáltunkban volt olyan részvény, ahol a rés bezáródása helyett volt ahol 30%-ot ment az árfolyam az ellenkez irányba zárásig, egyetlen nap alatt. Ne feledjük: fleg stabilabb, nagy forgalmú részvényeket vizsgáltunk, kisebb volumen mellett forgó papírok esetén ennél nagyobb mozgásokra is fel kell készülni. Más szóval: lehet hogy a piac betülti a réseket, de ha nem, akkor jó esély van nagyobb mozgásra az ellenkez irányban. Következ cikkünkben foglalkozunk azon résekkel, amelyek kijelölik a trend egyes idszakait, így hosszabb távon is felhasználhatóak. Faluvégi Balázs faluvegi@bwm.hu Nosztrai Ádám nosztrai@bwm.hu
Bridge Wealth Management Kft.