A világ természet- és társadalomföldrajza II. 9. témakör Kanada és Ausztrália előadás diái + kiegészítés
Ausztrália és Kanada fontosabb mutatói Kanada Ausztrália Terület (km 2 ) (2) 9 984 670 (6) 7 686 850 Népesség (2015, fő) (38) 35 100 000 (55) 22 751 000 Népsűrűség (fő/km 2 ) 3,5 3,0 GDP (millió USD, 2014) (15) 1 579 000 (19) 1 095 000 Fortune Global 500-cég (2015) (8) 11 db (13) 8 db Villamos energia-termelés (2012 - becslés) Villamos energia-fogyasztás (2012- becslés) (6) 644 mrd kwh (16) 235 mrd kwh (7) 551 mrd kwh (16) 223 mrd kwh Export (2014) (12) 465 mrd USD (22) 251 mrd USD Import (2014) (11) 482 mrd USD (21) 246 mrd USD MT állomány külföldön (2014) (7) 1211 mrd USD (17) 483 mrd USD KMT állomány belföldön (2014) (8) 1065 mrd USD (13) 646 mrd USD Internet-használók (2014) (20) 32,4 millió fő (27) 20,2 millió fő Forrás: CIA The World Factbook; http://www.internetworldstats.com/
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai Ausztrália és Kanada népességszámának változása: ezer fő 37500 35000 32500 30000 27500 25000 22500 20000 17500 15000 12500 10000 7500 5000 2500 0 Kanada Ausztrália 1851 1861 1871 1881 1891 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 2010 Forrás: a népszámlálások adatai alapján
Ausztrália és Kanada demográfiai és társadalmi sajátságai AUSZTRÁLIA: népességnövekedés: 10,7 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 17,9%; a 65 év felettiek aránya: 15,5%; születéskor várható élettartam: 82,2 év; 92%-ban fehér (főként brit); 7% ázsiai; őslakos és egyéb 1%; protestáns (30%), római katolikus (25%), illetve nem vallásos (22%). KANADA: népességnövekedés: 7,5 ezrelék; 14 év alattiak aránya: 15,5%; a 65 év felettiek aránya: 17,7%; születéskor várható élettartam: 81,8 év; 66%-ban európai (ebből brit 28%, francia 23%); kevert származású 26%; 6% egyéb; 2% őslakos Nunavut; római katolikus (40%), protestáns (20%), nem vallásos (25%).
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada ágazati gazdasági jellemzői 2014-ben: 2014 Ausztrália Kanada Magyarország GDP/fő (PPP, USD) 46 400 44 500 24 300 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ausztrália GDP Ausztrália Fogl Kanada GDP Kanada Fogl forrás: CIA The World Factbook Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások
Ausztrália exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália exportjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália importjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada exportjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada importjának alakulása http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada exportjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Kanada importjának alakulása 2014-ben http://atlas.cid.harvard.edu/
Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége Ausztrália és Kanada mezőgazdasága: A szántóföldek, illetve rétek, legelők területe alapján vezető országok (2011) Ország Szántóföld (1000 ha) Ország Rét, legelő (1000 ha) 1. USA 160 162 1.Kína 393 447 2. India 157 350 2. Ausztrália 361 595 3. Oroszország 121 500 3. USA 248 500 4. Kína 111 595 4. Brazília 196 000 5. Brazília 71 930 5. Kazahsztán 185 000 6. Ausztrália 47 678 6. Szaúd-Arábia 170 000 7. Kanada 42 968 7. Mongólia 112 893 8. Argentína 38 048 8. Argentína 108 500 9. Nigéria 36 000 9. Oroszország 91 980 10. Ukrajna 32 499 10. Dél-afrikai Közt. 83 928 Föld összesen 1 401 845 Föld összesen 3 365 930 Forrás: FAO Yearbook 2013
Búza (2013) Szójabab (2013) Kukorica (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 121 930 527 India 93 510 000 USA 57 966 658 Oroszország 52 090 797 Franciaország 38 613 900 Kanada 37 529 600 Németország 25 019 100 Pakisztán 24 211 400 Ausztrália 22 855 576 Ukrajna 22 793 000 Törökország 22 050 000 Irán 14 000 000 Kazahsztán 13 940 800 Egyesült Királyság 11 921 000 Lengyelország 9 469 500 Egyiptom 9 460 200 Argentína 9 188 339 Spanyolország 7 602 600 Románia 7 296 373 Olaszország 7 277 492 USA 89 483 000 Brazília 81 724 477 Argentína 49 306 201 Kína 11 951 379 India 11 948 000 Paraguay 9 086 000 Kanada 5 198 400 Uruguay 3 200 000 Ukrajna 2 774 300 Bolívia 2 347 282 Oroszország 1 636 000 Dél-afrikai Közt. 785 000 Indonézia 779 992 Olaszország 624 763 Nigéria 600 000 Szerbia 385 214 Koreai NDK 340 000 Zambia 261 063 Mexikó 239 248 Mianmar 205 000 USA 353 699 441 Kína 218 623 645 Brazília 80 273 172 Argentína 32 119 211 Ukrajna 30 949 550 India 23 290 000 Mexikó 22 663 953 Indonézia 18 511 853 Franciaország 15 053 000 Kanada 14 193 800 Dél-afrikai Közt. 12 486 000 Oroszország 11 634 943 Románia 11 347 633 Nigéria 10 400 000 Olaszország 7 899 617 Fülöp-szk. 7 377 076 Magyarország 6 724 800 Etiópia 6 674 048 Törökország 5 900 000 Szerbia 5 864 419 Forrás: FAO Yearbook 2013
Szőlő (2013) Repce (2013) Cukornád (2013) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Ország Mennyiség (t) Kína 11 650 024 Olaszország 8 010 364 USA 7 744 997 Spanyolország 7 480 000 Franciaország 5 518 371 Törökország 4 011 409 Chile 3 297 981 Argentína 2 881 346 India 2 483 000 Irán 2 046 420 Dél-afrikai Közt. 1 850 000 Ausztrália 1 762 572 Brazília 1 439 535 Egyiptom 1 389 133 Üzbegisztán 1 322 090 Németország 1 139 500 Románia 991 559 Görögország 957 400 Portugália 828 700 Moldávia 612 702 Kanada 17 935 000 Kína 14 458 029 India 7 820 000 Németország 5 784 300 Franciaország 4 370 075 Ausztrália 4 141 731 Lengyelország 2 677 665 Ukrajna 2 351 730 Egyesült Királyság 2 128 000 Csehország 1 443 210 Oroszország 1 393 000 USA 880 000 Románia 702 173 Dánia 687 655 Belorusszia 675 711 Litvánia 548 700 Magyarország 527 400 Szlovákia 373 960 Irán 350 000 Bulgária 329 200 Brazília 768 090 444 India 341 200 000 Kína 128 850 908 Thaiföld 100 096 000 Pakisztán 63 749 900 Mexikó 61 182 077 Kolumbia 34 876 332 Indonézia 33 700 000 Fülöp-szk 31 874 000 USA 27 905 943 Ausztrália 27 136 082 Guatemala 26 334 667 Argentína 23 700 000 Vietnám 20 131 089 Dél-afrikai Közt. 18 000 000 Kuba 16 100 000 Egyiptom 16 100 000 Peru 10 992 240 Mianmar 9 650 000 Bolívia 8 065 889 Forrás: FAO Yearbook 2013
Gyapot (2013) Gyapjú (2013) Ország Mennyiség (Mt) Ország Mennyiség (Mt) Kína 6 298 989 India 6 052 000 USA 2 842 000 Pakisztán 2 171 300 Brazília 1 127 675 Üzbegisztán 1 094 000 Ausztrália 898 000 Törökország 832 500 Görögország 280 000 Burkina Faso 280 000 Türkmenisztán 198 000 Kazahsztán 190 900 Argentína 190 000 Mexikó 172 000 Mianmar 135 000 Elefántcsontpart 133 500 Tádzsikisztán 128 000 Mali 126 800 Tanzánia 118 000 Benin 107 000 Kína 471 111 Ausztrália 360 520 Új-Zéland 165 000 Egyesült Királyság 68 000 Irán 61 500 Marokkó 56 000 Szudán 56 000 Oroszország 54 651 Törökország 51 180 India 46 500 Argentína 45 000 Pakisztán 43 600 Dél-afrikai Közt. 39 904 Türkmenisztán 38 000 Kazahsztán 37 638 Uruguay 36 000 Üzbegisztán 32 400 Indonézia 30 750 Algéria 27 000 Spanyolország 22 935 Forrás: FAO Yearbook 2013
Vasérc Ércek / fémek Mangán Nikkel Króm Molibdén Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit Világtermelés (2014, mió t.) Wolfram 0,1 Kína (83%) Titán Vezető termelők (2014) Hasznosítási terület 3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar 18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon Fülöp-szigetek, Oroszország, 2,4 Indonézia, Kanada, Ausztrália DAK, Kazahsztán, India, 29,0 Törökország 0,3 Kína, USA, Chile 7,5 Ausztrália, DAK, Kína Kobalt 0,1 Kongói Dem. Közt. (50%) Alumínium Magnézium Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit Magnezit, dolomit, tengervíz 234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília Ólom Galenit 5,5 Kína (54%), Ausztrália Acélötvözők Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika 0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték Ón Ónkő (kassziterit) 0,3 Kína (42%), Indonézia (28%) Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz Cink Szfalerit, cinkit 13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru Réz Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit 18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek Arany 0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország Ékszerek, elektronika, űripar Ezüst 0,026 Mexikó, Kína, Peru Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, el. Platina Platina, palládium, egyéb platinafém 0,4 DAK (48%), Oroszország (30%) Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor
A legnagyobb bizonyított kőszénkészletekkel rendelkező országok (2014) Ország Bizonyított készletek (millió tonna) Bizonyított készletek (az összes %-ában) 1. USA 237 295 26,6 2. Oroszország 157 010 17,6 3. Kína 114 500 12,8 4. Ausztrália 76 400 8,6 5. India 60 600 6,8 6. Németország 40 548 4,5 7. Ukrajna 33 873 3,8 8. Kazahsztán 33 600 3,8 9. Dél-afrikai Közt. 30 156 3,4 10. Indonézia 28 047 3,1 Világ összesen 860 938 100,0 Forrás: BP Statistical Review of World Energy, 2015
A legnagyobb kőszén termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb kőolaj termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb földgáz termelők, exportálók és importálók a világon Forrás: International Energy Agency
Kanada konvencionális és nem-konvencionális kőolajtermelésének alakulása
A legnagyobb villamos energiatermelő, exportáló és importáló országok Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb nukleáris energiatermelő, -kapacitással rendelkező és -részesedéssel bíró országok Forrás: International Energy Agency
Az országok rangsora a vízenergia termelés, beépített kapacitás, valamint a részesedés alapján Forrás: International Energy Agency
A legnagyobb telepített szélenergia-termelő kapacitások 2014 végén Forrás: GWEC Global Wind Energy Council
Ország Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége A vezető vasérc- és bauxittermelő országok 2012-2013-ban Vasérc (millió t) Ország Bauxit (millió t) Ország Timföld (millió t) 1; Kína 1310,0 1; Ausztrália 81,1 1; Kína 44,0 2; Ausztrália 521,0 2; Indonézia 55,7 2; Ausztrália 21,5 3; Brazília 398,2 3; Kína 46,0 3; Brazília 10,2 4; India 143,7 4; Brazília 32,5 4; USA 4,4 5; Oroszország 105,0 5; Guinea 18,8 5; India 4,0 6; Ukrajna 82,0 6; India 15,4 6; Oroszország 2,7 7; Dél-afrikai Közt. 63,0 7; Jamaica 9,4 7; Írország 1,9 8; USA 54,0 8; Kazahsztán 5,4 8; Jamaica 1,9 9; Kanada 39,4 9; Oroszország 5,3 9; Kazahsztán 1,6 10; Irán 37,0 10; Suriname 2,7 10; Ukrajna 1,5 Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Alumíniumkohók a Földön Forrás: International Aluminium Institute
Ország Ausztrália és Kanada világgazdasági jelentősége A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Nyersvas (millió t) Ország Acél (millió t) Ország Alumínium (millió t) 1. Kína 711,6 1. Kína 817,7 1; Kína 22,1 2. Japán 83,9 2. Japán 110,7 2; Oroszország 3,7 3. India 75,5 3. USA 88,2 3; Kanada 3,0 4. Oroszország 51,5 4. India 87,3 4; USA 1,9 5. Dél-Korea 46,9 5. Dél-Korea 71,5 5; Egyesült Arab Em. 1,9 6. USA 29,4 6. Oroszország 71,5 6; Ausztrália 1,8 7. Németország 27,4 7. Németország 42,9 7; India 1,7 8. Brazília 27,0 8. Törökország 34,0 8; Brazília 1,3 9. Ukrajna 24,8 9. Brazília 33,9 9; Norvégia 1,1 10. Irán 17,3 10. Ukrajna 27,2 10; Bahrein 0,9 Forrás: World Steel Organization; International Aluminium Institute
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország Gyártott gépjárművek száma Változás 2013-2014 között, % 1; Kína 23 722 890 7,3% 2; USA 11 660 699 5,4% 3; Japán 9 774 665 1,5% 4; Németország 5 907 548 3,3% 5; Dél-Korea 4 524 932 0,1% 6; India 3 840 160-1,5% 7; Mexikó 3 365 306 10,2% 8; Brazília 3 146 118-15,3% 9; Spanyolország 2 402 978 11,1% 10; Kanada 2 393 890 0,6% Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d Automobiles (http://oica.net)
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Repterek Utasforgalom Atlanta 95 462 867 Guangzhou 48 548 430 Toronto 34 912 456 Beijing 81 929 689 Madrid, Barajas 45 175 501 London-Gatwick 34 222 405 London, Heathrow 70 038 857 Istanbul 44 992 420 Delhi 34 211 608 Tokyo International 67 788 722 Shanghai-Pudong 44 880 164 New York-Newark 33 993 962 Chicago, O Hare 67 091 391 San Francisco 44 431 894 Shanghai-Hongqiao 33 828 726 Los Angeles 63 687 544 Las Vegas 41 666 527 Seattle-Tacoma 33 219 723 Paris, Charles de Gaulle 61 611 934 Charlotte 41 226 035 Minneapolis-St. Paul 33 125 768 Dallas-Fort Worth 58 591 842 Phoenix 40 452 009 Tokyo Narita 32 874 530 Jakarta 57 730 732 Houston 40 022 736 Sao Paulo 32 477 646 Dubai 57 684 550 Kuala Lumpur 39 887 866 Detroit 32 205 358 Frankfurt 57 520 001 Miami 39 467 444 Manila 31 878 935 Hong Kong 56 064 248 Seoul-Incheon 39 154 375 Chengdu 31 599 353 Denver 53 156 278 München 38 360 604 Philadelphia 30 228 596 Bangkok 53 002 328 Sydney 37 342 798 Mumbai 30 038 696 Singapore 51 181 804 Roma, Fiumicino 36 980 161 Shenzhen 29 569 725 Amsterdam 51 035 590 Orlando 35 214 430 Melbourne 29 431 084 New York, JFK 49 293 587 Barcelona 35 131 771 Forrás: Airports Council International
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza A nemzetközi turizmusban, külföldön legtöbbet költő országok (2014) Ország Összes költés (milliárd USD) Változás 2013-2014 között (%) Forrás: World Tourism Organization (UNWTO) Egy lakosra jutó költés (USD/fő) 1; Kína 164,9 27,1 121 2; USA 110,8 6,4 345 3; Németország 92,2 0,9 1140 4; Egyesült Királyság 57,6 3,8 899 5; Oroszország 50,4-13,7 354 6; Franciaország 47,8 11,3 718 7; Kanada 33,8 3,3 963 8; Olaszország 28,8 6,9 466 9; Ausztrália 26,3-1,7 1156 10; Brazília 25,6 11,7 125
Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Fortune Global 500 vállalatok (2015) Ausztrália Kanada 139; BHP Billiton (bányászat) Melbourne 212; Manulife Financial (biztosítás) Toronto 171; Wesfarmers (kereskedelem) Perth 287; Weston (kereskedelem) Toronto 181; Woolworths (kereskedelem) Bella Vista 298; Power Corp. of Canada (biztosítás) Montreal 266; National Australia Bank (bank) Melbourne 299; Royal Bank of Canada (bank) Toronto 269; Commonwealth Bank of Australia (bank) Sydney 305; Alimentation Couche-Tard (kereskedelem) Laval 330; Westpac Banking (bank) Sydney 317; Suncor Energy (kőolaj-feldolgozás) Calgary 368; Australia & New Zealand Banking (bank) Melbourne 318; Magna International (járműgyártás) Aurora 481; Telstra (telekommunikáció) Melbourne 351; Enbridge (kőolajipar) Calgary 357; Toronto-Dominion Bank (bank) Toronto 417; Bank of Nova Scotia (bank) Toronto 490; Onex (félvezető-gyártás, elektronika) Toronto Forrás: Fortune Global 500
kiegészítés Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza Ausztrália etnikai jellemzői: fehér 92% (Brit-szigetek, olaszok, új-zélandiak, jugoszlávok, görögök), ázsiai 7% (kínaiak, indiaiak), őslakos és egyéb 1%; nyelvek: angol 76,8%, kínai 2,8%, olasz 1,4%, arab 1,3%, görög 1,2%, vietnámi 1,1%, egyéb 10,4%, nem válaszolt 5,0% Ausztrália vallási jellemzői: 0,5 10,6 1,3 2,5 0,4 2,2 2,9 22,3 2,8 25,3 30,1 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
kiegészítés Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza Kanada etnikai összetétele: Brit-szigetekről származó lakosság 28% (angolok: Brit-Kolumbia 32%; skótok: Új-Skócia 29%; írek: Új-Skócia 20%); francia 23% (Új-Brunswick 32,6%); egyéb európai 15% pl. (német 10%: Saskatchewan 30%); 2% észak-amerikai őslakos (Nunavut 84%) egyéb, főként ázsiai, afrikai, arab 6%; kevert származású népesség: 26%. Kanada vallási összetétele: 0,6 1,5 1,4 1,1 3,2 6,3 1 1,6 24,1 20,3 38,8 római katolikus protestáns ortodox egyéb keresztény muzulmán zsidó buddhista hindu szikh egyéb nem vallásos
kiegészítés Ausztrália és Kanada társadalomföldrajza Kanada és Ausztrália legnagyobb városai: Város Népesség (2011) Város Népesség (2012) Toronto 5 583000 Sydney 4 667 000 Montreal 3 824 000 Melbourne 4 246 000 Vancouver 2 313 000 Brisbane 2 190 000 Ottawa 1 236 000 Perth 1 898 000 Calgary 1 215 000 Adelaide 1 277 000 Edmonton 1 160 000 Gold Coast-Tweed 591 000 Quebec City 766 000 Newcastle 419 000 Winnipeg 730 000 Canberra-Queanbeyan 412 000 Hamilton 721 000 Sunshine Coast 285 000 Kitchener-Cambridge- Waterloo 477 000 Wollongong 282 000 Forrás: Canada & Australia census
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Ausztrália mezőgazdasága: belterjes növénytermelést folytató farmok (ÉK: cukornád- és gyümölcstermelés, Bumeráng-parton zöldség és gyümölcs, Murray vízrendszerében öntözéses rizs-, zöldség- és szőlőtermelés); Belterjes állattenyésztésre szakosodott farmok (marha, juh, sertés, baromfi) a parti sávon; Kombinált növénytermesztés és állattenyésztés (átmeneti zónában, növekvő birtokméret): búza és juh; Külterjes állattartás a mezőgazdasági haszonterületek 90%-án: DK-en és DNY-on juh, É-on, ÉK-en, középen szarvasmarha; A világ 2. juhállománya (75 millió juh), 2. gyapjútermelője, 7. gyapottermelője;
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Kanada mezőgazdasága: Az ország területének 13-14%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre; Tőkeintenzív, gépesített, többnyire nagyméretű birtokokon folytatott, specializált, változó belterjességű mezőgazdaság (családi tulajdon és földbérlet akár az államtól), exportorientáció; A művelt területek 80%-a Manitobában, Saskatchewanban és Albertában; a világpiacra kerülő búza 20%-a kanadai; nagy exportkikötők: Montreal, Quebec, Thunder Bay, Churchill, Vancouver; malomipar Winnipeg, Toronto, Montreal; Jelentős árpa-, zab- és rozskivitel, Dél-Ontarióban kukorica, szója, dohány, a prérin olajnövények (pl. repce); zöldség- és gyümölcstermelés (pl. Niagara, Okanagan-völgy), Szarvasmarha-tenyésztés, baromfi-, sertés-, juhtartás, halászat.
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Bányászat: Mindkét ország a Föld vezető nyersanyag- és energiahordozó termelői közé tartoznak; jelentős export Kanada 20%; Ausztrália 35-40%; kőszénbányászat (Au. Nagy-Vízválasztó-hg., Kanada Sziklás-hg.); kőolaj- és földgáz (Kanada: Alberta Edmonton, Calgary; Athabasca mentén kátrányhomok); Feldolgozás: Vancouver, Sarnia, Ontario-tó partja, import feldolgozása Montréal, atlanti kikötők uránérc (Kanada: Ontario Elliot Lake, Blind River, Saskatchevan Uranium City; Ausztrália: Arnhem-föld, Darwin); Villamosenergia-termelés: vízenergia (Kanada: La Grande, Churchill Falls, Sziklás-hg.) erre AL-kohászat (Arvida, Kitimat), U-dúsítás (Chur.F.) atomipar; Ausztrália: Gladstone (timföldgyár és AL-kohászat)
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Bányászat: vasércbányászat (Au. Pilbara-fennsík, Iron Knob, Kanada: Labradorfsz. Schefferville, Labrador City Sept Iles, Felső-tó, Csendes-óceán partvidéke); feldolgozás: Hamilton, Nanticoke Kanadában; Whyalla, Kwinana, Newcastle, Port Kembla Ausztráliában; bauxit: Ausztrália Weipa, Gove; réz-nikkelérc bányászata és kohászata (Kanada: Sudbury; Ausztrália: Broken Hill (réz-ólom-cink), Kalgoorlie (arany-nikkel)); cinkérc: Manitoba, Brit-Kolumbia; nemesfémek: Brit-Kolumbia, Yukon Noranda, Yellowknife; kálisó: Dél-Saskatchevan; azbeszt: Quebec;
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Kanada feldolgozóipara: A feldolgozóipar több mint fele Ontarióban (Toronto); Gépgyártás: vasúti járműipar (Montreal, Winnipeg), hajógyártás (Új- Skócia), repülőgép- és autóipar (Toronto, Montreal), mezőgazdasági gépgyártás (Toronto, Winnipeg); Elektronika, híradástechnika (Toronto, Montreal, Ottawa); Sokoldalú vegyipar, könnyűipar, élelmiszeripar; Faipari nagyhatalom a kivitel közel 10%-a (ágazat közel fele Brit- Kolumbiában);
kiegészítés Ausztrália és Kanada gazdaságföldrajza Ausztrália feldolgozóipara: Koncentrált ipar, mely a két vh. között és az 1950-60-as években épült ki; Sydney és Melbourne Newcastle, Wollongong és Geelong; Brisbane és Gold Coast, Adelaide, Perth és Hobart ipara emelhető ki; Gépkocsigyártás: Melbourne, Sydney és Adelaide; Elektrotechnika: Adelaide és Geelong; Élelmiszeripar (malom-, cukor-, konzerv- és tejipar): Sydney és Melbourne.