Mi a kurzus célja? 1. Mivel foglalkoznak a közgazdászok? Miért lesznek szegény országokból gazdagak (Long Run)?

Hasonló dokumentumok
1. Előadás. Mi a kurzus célja? Mi NEM a kurzus célja? 11/4/2016

Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek. Hogyan hoznak döntéseket az emberek

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. 8. szeminárium

Bevezetés s a piacgazdaságba

Makroökonómia. 7. szeminárium

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Makroökonómia. 9. szeminárium

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Makroökonómia. 11. hét

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

Coming soon. Pénzkereslet

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE (II.) Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL


Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) PIACI KUDARCOK. Externáliák, közjavak. 34. és 36.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett december 2.

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.

Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia. 12. hét

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Bevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 1. hét MIRŽL SZÓL A KÖZGAZDASÁGTAN?

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Környezetvédelmi adók a gyakorlatban. A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002)

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Ökonómiai (közgazdasági) alapok


KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

Universität M Mis is k k olol ci c, F Eg a y kultä etem t, für Wi Gazda rts ságcha tudft o sw máis n s yen i scha Kar, ften,

A közgazdaságtan alapfogalmai

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért


Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

GAZDASÁGPOLITIKA GPOLITIKA. Tananyag. gpolitika? Mi a gazdaságpolitika? Az előadások anyaga Tankönyv (Bod P. Á.: Gazdaságpolitika) (Kapcsolódó cikkek)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Az állami gazdaságszabályozás

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Debreceni Egyetem AGTC

A gazdaság szerkezeti vázlata

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Átírás:

Mi a kurzus célja? Mi NEM a kurzus célja? 1. Előadás Közgazdaságtani Alapismeretek Megérteni a gazdaság működésének alapjait Megérteni alapvető közgazdaságtani fogalmakat Megismerni a közgazdaságtan szemléletmódját Értelmezni hétköznapi gazdasági jelenségeket, híreket ebben a keretben. Bevezető, kedvcsináló magasabb szintű közgazdaságtan kurzusokhoz Elméleti közgazdászokat képezni Elméleti modellek, ökonometria Megtudni, hogy milyen részvényeket érdemes venni Megtanulni adóbevallást készíteni Vállalatirányitási, management modelleket tanulni 2 3 1. Előadás: Bevezetés 1. Mit csinálnak a közgazdászok? 2. A közgazdasági gondolkodás legfontosabb alapelvei 3. Ki a közgazdász? Mankiw (2011): A közgazdaságtan alapjai - 1-2. Fejezet Miért lesznek szegény országokból gazdagak (Long Run)? Makroökonómia, fejlődésgazdaságtan Négyféle ország van a világon: fejlett országok, fejletlen országok, Japán és Argentína (Simon Kuznets, Nobel-díj 1971 Miért vannak rövid távú ingadozások? (Short Run) Makroökonómia, pénzügy 4 5 2014 6 1

Kinek (nem) lesz munkája? Mi a bevándorlás hatása a munkaerőpiacra? Mi lesz, ha megnő a minimálbér? Ki keres többet, miért és mennyivel? Munkagazdaságtan, public economics Hatékonyan működik-e az állam? Milyen hatása van a különféle állami költéseknek az egyénekre, a gazdaság egészére? Vállalati működésre? 7 http://index.hu/gazdasag/defacto/2015/09/14/segit-e_a_minimalber_az_alacsony_keresetu_dolgozokon/ 9 Hogy hat ez a hatékonyságra? Kevesebb költség meghívni, mint pályáztatni, de ugyanolyan jó vállalatok nyernek-e? Nehéz mérni... Itt: egyéb gazdasági szolgáltatás: jogi és az üzletviteli tanácsadás output nehezen mérhető Public economics Rengeteg kutatási terület nagyon kevés közös alapelv Az utóbbi évtizedek tendenciája a vizsgálódási terület jelentős bővülése közgazdaságtani imperializmus Gary Becker (Nobel-díj 1992) Jog, bűnözés, család, nemek és rasszok közti egyenlőtlenségek, politika, kultúra, közlekedés, vallás.. Adatigény nő BIG DATA!!!! együttműködés közgazdászok és informatikusok között szorosabb... 2. A közgazdaságtan 10 alapelve 10 11 2

: 1. Közgazdaságtan Economics oikonomia (görög) háztartás menedzselés A közgazgaságtan azt tanulmányozza, hogyan menedzseli a társadalom szűkös erőforrásait termelésben es fogyasztásban. Emberek hogyan hoznak döntéseket (1-4) Emberek döntései hogyan hatnak egymásra (5-7) Olyan erők és trendek vizsgálata, melyek a gazdaság egészét befolyásolják (8-10) 1. Alapelv: Az emberek átváltásokkal szembesülnek (trade-off) Nincs ingyenebéd! - valamit valamiért Diák időbeosztása Közgazdaságtan tanulás vs Trónok Harca Vizsga előtt még +1 óra tanulás vs alvás Családi jövedelem felosztása Síelés vs Konyhafelújítás Állam: Guns and Butter Trade-Off USS Gerald R. Ford: Kétéves főiskolai képzés az USA-ban: 17,5 milliárd dollár 3131 dollár 5,5 millió ember tandíja vs egy hadihajó 14 15 Átváltás az idő felhasználásában: jövedelem vs termékenység : 1. Hatékonyság Társadalom szűkös erőforrásaiból a legtöbb haszon kinyerése A gazdasági torta mérete Egyenlőség / igazságosság szempontja Haszon a társadalom tagjai között egyenletesen / igazságosan szétosztva Mekkora szeletekre vágjuk a tortát 17 : 1. Átváltás illusztrálása: Közös kút a városban, fenn kell tartani, ki mennyit fizessen? -Paula 500 000 HUF havi jövedelem -Péter 100 000 HUF havi jövedelem Pl.: Paula 50 000 (10%) Péter 20 000 (20%) -igazságos? hatékony? Ki fizessen többet? - számít, hogy ha Péter egészségügyi okok miatt nem tud annyit dolgozni? - számít, ha Paula hajlandó rossz munkahelyen sokat robotolni, míg Péter boldogan színészkedik? 3

: 1. Ki mennyit fizessen? Ha Paula még többet fizet, csökken a kemény munka jutalma hatékonyság? Ha Péter többet fizet, neki az béréhez képest relatív nagyobb teher egyenlőség? : 1 Átváltás az egyenlőség és az igazságosság között : 2. 2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte (opportunity cost) Alternatív költség közgazdasági költség alternatívaköltség, lehetőségköltség, haszonáldozati költség ) Bármi, amiről le kell mondani azért, hogy megszerezzünk egy dolgot nem számviteli költség Döntéshozatal Hasznok és költségek összehasonlítása az alternatívák hasznával és költségeivel 21 : 2. Mi az alternatív költsége: Menjek-e egyetemre? -mi mast tehetnél időddel Elmaradt kereset, elmaradt világutazás Későbbi szűkösebb munkalehetőségek, amihez a munkatapasztalat kell Amit a lakhatásra, ételre költesz annak számít? Felfegyverezzem-e országom? mi mást tehetnél pénzeddel - Egészségügyi reform - alacsonyabb adók 22 2. Alapelv: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte Az embereknek átváltásokról kell dönteniük Döntéshozatal Hasznok és költségek összehasonlítása az alternatívák hasznával és költségeivel Alternatív költség Opportunity cost (egyéb fordítások: alternatívaköltség, lehetőségköltség, haszonáldozati költség ) Bármi, amiről le kell mondani azért, hogy megszerezzünk egy dolgot 23 A tanulás költsége az elmaradt kereset A tanulás helyett végzett munkáé a későbbi szűkösebb munkalehetőségek A papi pálya alternatív költsége a családalapítás lehetősége A gyerekvállalás alternatív költsége: x millió forint évek alatt, rengeteg szabadidő A fegyverkezés alternatív költsége: alacsonyabb adók, több beruházás a termelésbe stb. (vö. Svájc és Ausztria stratégiája a hidegháború alatt) 24 4

3. Alapelv: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak Racionalitás: a meglévő eszközöket a cél elérése érdekében a leghatékonyabban használni A közgazdaságtani modellekben általában feltételezzük, hogy az emberek ebben az értelemben - racionálisak A döntés legtöbbször a következő apró dologra vonatkozik Azt döntöm el, hogy most egyek-e egy hamburgert (nem azt, hogy a következő hónapban mely napokon és mikor) Tanuljak-e még egy órát vagy aludjak? Megtakarítsak-e egy kicsivel többet? Vállalkozó: felvegyek-e még egy embert? Válság esetén elbocsássake még egy embert? 25 Határhaszon ( marginális haszon ) Mennyivel lesz jobb nekem a következő egységnyi jószágtól (good) 26 Határköltség ( marginális költség ) Mennyibe (pénz, erőforrás) kerül a következő jószág elfogyasztása? Pl: mennyi pénzbe kerül a következő utazás a 3-as metrón? Attól függ, van-e bérletem 300 Ft (metrószakaszjegy ára nincs bérlet) 0 Ft (ha van bérletem) Mennyi időbe kerül megsütni egy tepsi süteményt? Az elsőt nagyon sok óra (szakácskönyv-recept megkeresése, hozzávalók kiválasztása, folyamatos olvasás) A századikat nagyon kevés (fejből megy) Racionális döntéshozó csak akkor cselekszik, ha: Határhaszon > Határköltség 27 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak Ösztönző (incentive) Ami valamilyen cselekvésre késztet egy embert Magasabb ár mint ösztönző Vevő kevesebbet fogyaszt Eladó többet állít elő Közpolitika Megváltoztatja a költségeket vagy a hasznokat megváltoztatja az emberek viselkedését 28 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak Benzin adója mi lesz, ha drágul a benzin? Tömegközlekedés, kerékpár Közös autóhasználat Autó mérete és fogyasztása Cigaretta adója Adókedvezmény a nyugdíj-megtakarításra Vasárnapi zárvatartás 29 4. Alapelv: Az emberek ösztönzőkre reagálnak Nem szándékolt következmények A közgazdászok szeretik hangsúlyozni A politikai döntéshozók sokszor nem veszik számításba, hogy a döntéseik hogyan befolyásolják az ösztönzőket Pl. biztonsági öv kevésbé óvatosan vezetők 30 5

: 5. : 5.? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte lehetőség költség 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak 31 5. Alapelv: Kereskedelem révén mindenki jobban járhat Kereskedelem = munkamegosztás, specializació Verseny, ahol van nyertes és vesztes? Specializáció, szakosodás Lehetővé teszi minden ember/ország számára, hogy arra szakosodjon, amiben a legjobb Az emberek/országok több áruból és szolgáltatásból választhatnak, melyeket alacsonyabb áron vehetnek meg Gondoljunk bele: mi az alternatíva Magyar narancs, vas és acél országa... 32 Kereskedelem a mindennapokban: Kenyeret a péktől, cipőt a cipőboltból... Alternatíva önellátás.. 33 : 6. : 6. : 6. 6. Alapelv: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket Piacgazdaság az erőforrások elosztása Sok-sok vállalat és háztartás decentralizált döntésén alapul A jószágok és szolgáltatások piacán találkoznak és hatnak egymásra Önérdek vezérel Árak közvetítenek! Ez nem valami elvont dolog: mindenki saját maga tudja, hogy mi a legjobb neki saját magának (ember és cég) 34 Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt. (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága, 1776) Adam Smith láthatatlan keze : önérdek és árak egyensúlyt teremtenek --- beavatkozás torzít? Kommunista országok központi tervezés Kormányzati hivatalnokok (központi tervezők) Ők osztják szét a gazdaság szűkös erőforrásait Eldöntik» Milyen árukat és szolgáltatásokat termeljenek» Mennyit termeljenek» Ki fogyassza és termelje ezeket Elmélet: csak a kormány tudja úgy megszervezni a gazdasági működést, hogy jólét legyen az egész országban (információ szerepe!) -up-to-date? 36 6

7. Alapelv: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit Állam szerepe: betartatja a jatékszabályokat Tulajdonjogok kikényszeríthetősége: akkor fog a farmer termelni, ha tudja, haszna származik ebből, nem fogjak elvenni Állam szerepe: megváltoztatja az erőforrások elosztását a hatékonyság növelése és az egyenlőség érdekében. 1. Hatékonyság piaci kudarc elkerülése, Pl.: externális hatások orvoslása piaci erő mérséklése Piaci kudarc Olyan helyzet, amikor a piac magától nem képes hatékonyan szétosztani az erőforrásokat A piaci kudarc okai 1. Piaci erő Egy szereplő (vagy egy kis csoport) képessége arra, hogy túlzott mértékben befolyásolja a piaci árakat Pl. egy büfé a strandon vs két büfé 37 38 39 2. Externáliák Egy személy cselekedetei hatással vannak valaki más jólétére Negatív externália: a negatív hatások nem (csak) annál jelentkeznek, akik létrehozták őket túl sok Pl. környezetszennyezés, cigaretta, autó Megoldás? Adók, kvóták, dugódíj 40 Pozitív externália: a pozitív hatások nem (csak) annál jelentkeznek, akik létrehozták őket túl kevés Pl. közterek takarítása, oltás 41 2. A gazdasági jólét egyenlőtlenségei Piacgazdaság Az alapján jutalmazza az embereket, hogy mennyire képesek olyan termékek előállítására, amiért más emberek hajlandók fizetni Lehet, hogy sok ember jövedelme alapvető fogyasztási cikkek megvásárlására sem lesz elegendő Kormányzati beavatkozás Csökkentheti az egyenlőtlenséget Közel sem tökéletes folyamat kormányzati kudarcok is vannak! 42 7

: 8. : 8.? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte alternatív költség 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak Hogyan hatnak egymásra az emberek? 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit 8. Alapelv: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ Az életszínvonalak nagy különbözősége Országok között Időben Magyarázat: (majdnem teljes mértékben) a termelékenység különbségei Termelékenység ( olvasmány) Azon áruk és szolgáltatások mennyisége, amit egy egység munka felhasználásából készítenek Nagyobb termelékenység magasabb életszínvonal A nemzet termelékenységének növekedési rátája Meghatározza az átlagos jövedelem növekedési rátáját 43 44 45 : 9. Időszak Árindex(1939.VIII.26. = 1) 1945. július 105 9. Alapelv: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek Infláció: A gazdaság általános árszintemelkedése Hiperinfláció: extrém eset 46 : 9. 1945. szeptember 379 1945. október 2431 Hatalmas / állandó infláció okai: 1945. december 41478 Első számú: a pénz mennyiségének növekedése 1946. január 72330 a pénz értéke csökken 1946. február 435887 1946. március 1872913 A magas inflációnak különféle társadalmi költségei 1946. április 35790361 vannak 1946. május 11267000000 Elterjedt gazdaságpolitikai cél a tartósan alacsony 1946. június1. fele 862317000000 infláció 1946. június 2. fele 954000000000000 1946. július 1. hete 3.066254E+18 Ellentéte: defláció ( olvasmány) 1946. július 2. hete 1.1425999999999999E+22 1946. július 3. hete 3.6018039000000001E+25 1946. július 4. hete 3.9962299999999998E+29 48 8

: 10. : 10. : 10. 10. Alapelv: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül Hosszú távon egyensúly, minden reál változó azonos, magasabb pénzmennyiség es nominális árak Rövid távon: magasabb infláció alacsonyabb munkanélküliség 49 10. Alapelv: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül Több pénz a gazdaságban, több költés (a pénz egyre kevesebbet ér megéri hamar elkölteni) Áruk és szolgáltatások nagyobb kereslete Vállalatok árat emelnek; mert megéri, több munkást foglalkoztatnak; több árut és szolgáltatást termelnek Alacsonyabb munkanélküliség 50 Rövidtávú átváltás infláció és munkanélküliség között Kulcsszerep a gazdasági ciklusok elemzésében Monetáris politikában Gazdasági ciklus: Össztermék rövidtávú ingadozása 51? 1: Az embereknek átváltásokkal szembesülnek 2: Mindennek az a költsége, amiről lemondunk érte 3: A racionális emberek marginális értékekben gondolkodnak 4: Az emberek ösztönzőkre reagálnak Hogyan hatnak egymásra az emberek? 5: Kereskedelem révén mindenkinek jobban járhat 6: A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket 7: A kormány néha javíthatja a piaci folyamatok eredményeit Hogyan működik a gazdaság egésze? 8: Egy ország életszínvonala a termelési képességétől függ 9: Ha a kormány túl sok pénzt bocsát ki, az árak emelkednek 10: A társadalom az infláció és a munkanélküliség között rövid távon átváltással szembesül 52 9