Felsőoktatás Magyarországon, gondok, jövőkép 2016.11.13.
Történet Első egyetemalapítások: 1367, Pécs 1395-1419, Óbuda Academia Istropolitana, (Pozsony, Vitéz János neve alatt) Tartós egyetem : Pázmány Péter, 1635 Nagyszombat, ami 1777- ben Budára költözött. Szakoktatás felsőfokon, mérnökképzés : 1763 Selmecbánya: Bányatisztképző Intézet 1797 Keszthely: Georgikon 1818 Magyaróvár, Gazdasági Tanintézet, 1856 Jozeph Polytechnicum 1848 A magyar egyetem alapszabályai Eötvös József 1872 Kolozsvár, 1891-től Ferenc József Tudományegyetem 1872 Ludovika 1865 Országos Színészeti Tanoda 1871 Képzőművészeti-, 1875 Zeneakadémia
Történet II. 1912: Debrecen és Pozsony egyetem alapítása. Trianon után: A) Maradt, csak vonzáskörzete csökkent: Budapest (1921-től Pázmány Péter nevét viseli), Debrecen (1921-től Tisza István nevét viseli). B) Anyaországba átköltözők: 1921: Szegedre költözik A kolozsvári Ferenc József Egyetem, 1923: Erzsébet Tudományegyetem (Pozsony) Pécsre települt, Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronba költözik, Felekezeti jogakadémiák áttelepülése: evangélikusok Eperjesről Miskolcra, reformátusok Máramarosszigetről Hódmezővásárhelyre költözik. Klebelsberg Kunó fejlesztő tevékenysége, a vidéki egyetemek erősítése
Történet III. A II. világháború utáni változások: Szakképzés centrikus oktatás: az univerzitás jelleget bontják Szétaprózott intézményhálózat. 1948: Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem 1949: Miskolci Nehézipari Egyetem 1951: Vegyipari Egyetem, Veszprém; Közlekedési Műszaki Egyetem, Szeged. 1959-1965 között a tanító- és óvóképzők főiskolává nyilvánítása: 29-ről 92-re emelkedett az intézmények száma. 1949 államosították a felsőoktatást, 1950-től megszűntették a hittudományi karokat. 1949 + elem a bölcsészkarokból kiválnak a természettudományok 1965: 51 000 nappali, 40 000 fő esti tagozaton tanult a felsőoktatásban.
A rendszerváltás körüli helyzet 1973: a technikumokat kiemelik a rendszerből (55 az intézmények száma), de engedélyezik a főiskolai kihelyezett karok nyitását (+ 29 nappali képzést folytató intézmény). Szinte minden város küzd értük. 1997: 30 egyetem (25 állami, 5 egyházi), 58 főiskola (35 állami, 22 egyházi, 5 alapítványi) működött. 88 egység, amihez 30 feletti kihelyezett, intézmény székhelyén kívüli kar, tagozat működött.
Integráció Az átalakulás kényszere és lehetősége a 90-es években. Társadalmi igények: a képzés tömegesedése. A felhasználói szféra igényei: új, használható képzés, munkaerő-piaci igények figyelembe vétele. Finanszírozási gondok. Nemzetközi kihívások: EU, diplomák átválthatósága. Kifogások: Pazarlás és hiány egyszerre. Csak 15-18% fér be a népességnek az intézményekbe. Tartalmi megújulás kényszere, duális vagy lineáris képzés? Szétaprózott intézményhálózat.
Integráció II. A finanszírozás gondjai hozták a kényszert. 1995 Bokros-csomag 1997 : 2. Világbanki hitel (később lemondják) 150 millió $ hitel +100 millió $ állami hozzájárulás a fejlesztésre. Feltétel: az integráció végigvitele. Külföldi példák (Ausztrália, Hollandia, GBR) Természetesen az ideológia is megszületett hozzá: Szakmai érvek: Emeli a képzés színvonalát Bővül az oktatási kínálat, hatékonyabb oktató foglalkoztatás, Új tudományterületek előtérbe kerülése, Universitas gondolat jegyében a sokszínű egyetem visszaállítása Anyagi előnyök: Párhuzamosságok felszámolása, Hatékonyabb forrás felhasználás, Kisebb igazgatási és gazdasági apparátus 1999. évi LII. törvény kimondja az integrációt, megnevezi az intézményeket. Barakonyi K. (1996) A felsőoktatási integráció hagyomány, kényszer és divat is egyben.
Vidéki egyetemek Magyarországon, 2000.01.01.
Állami főiskolák Magyarországon 2000.01.01-től
Az integrált felsőoktatás Magyarországon Egyetemi integrációk I. Szerves integrációk kialakulása. Debrecen, Szeged, Pécs múltja, elhelyezkedése alapján előnyei feltételezhetőek. II. Szakegyetem irányából szerveződő universitasok. Miskolc, Veszprém, Kaposvár, Sopron, Szent István Egyetem II. Budapest egyetemei Főiskolai integrációk Egyetemmé alakulási szándékok (Eger, Szombathely) Sokoldalú főiskolák (Nyíregyháza, Eger) Csapódó intézmények: Hajdúböszörmény, Sárospatak, Zsámbék, Gyöngyös Önálló, de több telephellyel rendelkező főiskolák:pl.: Szarvas
A Debreceni Egyetem
A Debreceni Egyetem nappalis létszámváltozásai (1985-2005) 1985 1990 1995 2000+ 2001 2005 KLTE (BTK,TTK,ITK, MFK, ÁJK, KTK) 1.851 2.402 5.765 8721 8.787 8.509 DOTE (OEC) 1.240 1.212 1.446 1900 2.051 3.484 DATE (ATC) 450 527 769 2128 1.805 2.552 W.I.P.F.* (HPFK) 239 281 506 655 927 705 KONZERVATÓRIUM 166 202 216 17 189 210 DRHTE ** 87 166 178 161 156 306 TANÍTÓKÉPZŐ *** 839 822 908 1100 1.384 1.250 ÖSSZESEN 6.618 7.321 11.277 14.227 15.299 17.016 ORSZÁG ÖSSZESEN 64.855 76.601 129.541 171.516 176.046 225.512 Forrás: Az intézmények 1985 és 2000 közötti statisztikai jelentései + A 2000. év egyetemi integrációja átalakította a szervezeti felépítést, a KLTE adatai között a BTK, TTK, Jog- és Államtudományi Intézet, Közgazdaságtudományi Kar és a Műszaki Főiskolai Kar együtt szerepel * Warga István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény ** Debreceni Református Hittudományi Egyetem *** Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
A legnagyobb hallgatói létszámmal működő magyar egyetemek tagozatonkénti bontásban (2004/2005) (Forrás: Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 2004/05) Nappali Esti Levelező Távoktatás 35000 177 0 739 30000 25000 16132 4039 4741 13018 0 10199 2702 [fő] 20000 97 166 188 5538 0 15000 23045 10000 17153 17555 17016 17293 5000 0 Pécsi T udományegyetem (33 559 fő) Eötvös Lóránd T udományegyetem (31 825 fő) Szegedi T udományegyetem (31 478 fő) Debreceni Egyetem (27 403 fő) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (25 533 fő)
A OEC hallgatói létszámának változása 1985 és 2005 között (nappali) 1985 1990 1995 1997 2000 2001 2005 Általános Orvosi Kar 1.116 1.071 1.287 989 1.021 1501 1653 Fogorvosi Szak 124 141 159 170 164 164 241 Gyógyszerész Szak - - - 73 199 199 222 Egészségügyi Főiskolai Kar 1368 Összesen 1.240 1.212 1.446 1.232 1.384 1.864 3484
A TEK létszámai 2004/2005 Nappali Esti Levelező Távoktatás Összesen BTK 3046 0 1828 0 4874 TTK 2880 0 454 0 3334 ÁJK 753 0 751 0 1504 KTK 825 0 321 0 1146 MFK HPFK Debreceni Konzervatórium Összesen 1584 0 934 0 2518 705 0 2253 0 2958 210 0 0 0 210 10 003 0 6541 0 16 544
A felsőoktatás beiskolázási gondjai A merítés lehetősége demográfiai okokból behatárolt. Országos viszonylatban eltérőek az adottságok. Északkelet-Magyarország helyzete valamivel jobb. Az adatok realitása. A roma kisebbség aránya: 2001: 8% 2050: 23% A hallgatókért folyó harc felsőoktatási piac Vonzáskörzetek. Egymáshoz viszonyított vonzások.
Következtetések A demográfiai helyzet árnyalattal sem jobb, mint a magyarországi viszonyok. Országosnál jelentősebb a roma kisebbség jelenléte. A határontúli területek demográfiai viszonyai lényegesen rosszabbak, mint a hazaiak. Kiépül/kiépült az anyanyelven, szülőföldön történő felsőfokú képzés intézményrendszere. A többszintű képzés MSc és PhD szintjeinek minőségi képzései, a részképzések, az és esti-, levelezős- távoktatás súlyának növekedése hozhatja a hallgatókat.