Tisztelt Józsefvárosiak!

Tisztelt Józsefvárosiak! AKépviselõ-testület 2004-ben határozta el, hogy elkészíti Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiáját. A stratégia szakmai javaslatát nyújtom most át. Kérem, olvassák el, vitassák meg, s ha van, tegyék meg észrevételeiket. Ez a javaslat tartalmazza a kerületben már folyamatban lévõ fejlesztéseket és a legfontosabb elvégzendõ feladatokat. A stratégia az Önök észrevételei alapján kerül majd a Képviselõ testület elé. Csécsei Béla polgármester bevezetõje Reményeim szerint az elfogadásra kerülõ stratégia mint iránytû fogja a kerület mind az itt lakók és dolgozók mind az Önkormányzat - életét irányítani az eljövendõ 15 évben. A stratégia megvalósításával Józsefváros egy dinamikusan fejlõdõ Budapest hangsúlyos, sokszínû részévé válhat. A15 éves kerületfejlesztési stratégia a 1996-ban megindított kerületfejlesztési gondolkodás eddig elfogadott elemeire épül. A megindult kedvezõ változások eredményeit és a még meglévõ hiányosságokat megismerve készült el ez a javaslat. A koncepció megvizsgálja azt is, hogy az eljövendõ években mennyi pénzünk lesz, és ez elég-e céljaink megvalósítására. E tervekre várhatóan elég forrásunk lesz, de ezekért még keményen kell dolgoznunk. Astratégia készítése során felosztottuk a kerületet különbözõ hangulatú részekre. Ezek között vannak olyan negyedek, amelyeket mindenki jól ismer - Palotanegyed, Tisztviselõtelep- és vannak olyanok, melyeket a stratégia készítés során neveztünk el elõször (Magdolnanegyed, Csarnoknegyed). A javaslatban meghatározott önálló arculattal rendelkezõ negyedek hagyományaik, sajátosságaik, eltérõ értékeik okán az itt élõk identitására is komoly hatást gyakorolhatnak. Astratégia készítésének következõ fontos, elõre kidolgozott lépése a kerületi lakók és intézmények bevonása, hiszen a megvalósítás is csak akkor lehet sikeres, ha az Önkormányzat együtt tud dolgozni mindenkivel. Józsefváros életébe is változást hozott az Európai Uniós csatlakozás. Az unió gondolkozását megismerve a stratégia három 5 éves ciklus köré szervezi a teendõket, ezzel is biztosítva a lehetõségek minél jobb kihasználását. Dacolva azzal a mondással, hogy Kinek jövõjét megmondják, nincs már jövõje! nem csak polgármesterként, hanem józsefvárosiként is kijelenthetem, a kezükben tartott 15 évre szóló útikönyv -ben megfogalmazott lépések megtételével a lehetõ legstabilabb jövõje lehet Józsefvárosnak. Várom észrevételeiket, javaslataikat! Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 3

Útmutató a stratégiához! Tisztelt Józsefvárosiak, a 15 éves kerületfejlesztési stratégia vitaanyagát tartják a kezükben. Aterv felépítését a Tartalomjegyzék mutatja be. A Preambulum tartalmazza a stratégia legfontosabb elemeit, az összefoglalásra kerülõ megállapítások háttere a terv késõbbi fejezeteiben megtalálható. A Helyzetértékelés fejezet az 1998-2004 közötti idõszak változásait elemzi. Ezek a változások mutatják a megindított munkák eredményeit, de a még meglévõ hiányosságokat is. Ahol külön hivatkozás nincs, ott a felhasznált adatokat a terv készítõi gyûjtötték össze. Ha valamelyik adatban tévedést fedeznek fel, vagy valamelyik önöket érintõ helyzetértékelõ megállapítást szeretnék pontosítani, kérjük, jelezzék javaslataikat! A stratégia alapvetõ célkitûzései és eszközei fejezet tartalmazza az 1998-2003 között megszületett döntések alapján a legfontosabb célkitûzéseket. A tervezett eszközök és a következõ fejezet (5. fejezet) átfogó programjai szükségesek a célok eléréséhez. A Negyedek programjai fejezetben az egyes negyedekhez kapcsolódóan azokat az önkormányzati feladatokat, és fejlesztési lépéseket mutatja be a terv, amelyek az átfogó kerületfejlesztési célok megvalósítását a legjobban szolgálják. Az egyes negyedekhez (mint pl.: Magdolnanegyed ) tartozó programok bemutatása az adott negyed rövid, általános leírásával kezdõdnek. Itt az egyes negyedekre leginkább jellemzõ tulajdonságok összefoglalásával kerül bemutatásra a negyed kerületben és fõvárosban elfoglalt pozíciója, a térség társadalmi, környezeti, gazdasági helyzete és a negyedet érintõ legsúlyosabb problémák. Ezt követõen a negyedek sajátosságaihoz illeszkedõ önkormányzati eszközökre tettünk javaslatot. Elsõként az Önkormányzati támogatások, rendeletek munkarészben azokat az önkormányzati szabályozással (rendeletek, pályázatok) és a támogatási rendszerrel összefüggõ eszközöket határoztuk meg, amelyek a negyed fejlõdésének folyamatát a célok irányába terelik. Az önkormányzat fejlesztési programjait három részre osztottuk: Megvalósulás alatt álló fejlesztési programok, ahol a már futó önkormányzati fejlesztéseket mutatjuk be, Tervezett fejlesztési programok és További megvalósítandó fejlesztési programok. A Tervezett fejlesztési programok között - az önkormányzat hosszútávú gazdasági erejét és a fejlesztésre fordítható pénzeszközeit alapul véve azokra a fejlesztési programokra tettünk javaslatot, amelyek megvalósítása, vagy megindítása a kerületfejlesztési célok teljesülésének érdekében elengedhetetlen 2005-2009 között. Ezek a programok részletesebb kifejtésre kerülnek a Tervezett fejlesztési projektek leírása részben. 4 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

A További megvalósítandó fejlesztési programok között olyan további fejlesztési programokat határoztunk meg, amelyek szintén fontos szerepet töltenek be a kerületfejlesztés során, de megvalósulásuk 2010 után tud csak megindulni, az Önkormányzat teherbírását figyelembevéve. Jelen stratégia fontos eleme a kerületfejlesztésben érdekeltek véleményének és észrevételeinek megismerése és azok beépítése a tervbe. Kérjük tehát javaslataikat és észrevételeiket! Aprogramok felsorolása mellett feltüntettük a várható költségeket és a megvalósítás ütemezését 3 ötéves idõszakra felbontva. A költségek során a fejlesztések, beruházások teljes költségét feltüntettük, mely az önkormányzati források mellett a külsõ forrásokat (magán, fõvárosi, állami, stb.) is magába foglalja. Astratégia elkészítése során számításokat végeztünk, vajon mennyi pénzeszköz áll majd rendelkezésére az Önkormányzatnak 2005-2019 között. Ennek az összegnek a figyelembevételével tettük meg a javaslatunkat arra, hogy mennyi programot vállalhat az Önkormányzat úgy, hogy legyen ereje azokat megvalósítani. Ezeket a 7.1. fejezetben mutatjuk be részletesebben. Kérjük, hogy ha új programot javasolnak, tegyenek arra is javaslatot, mely program elhagyását tudnák elképzelni. A fejlesztési programok között szerepelnek olyanok is, amelyek több negyedre is kifejtik hatásukat. Az átláthatóság és a kezelhetõség érdekében ezek csak egy helyen egy negyed programjainál - kerültek feltüntetésre. Tisztelt Józsefvárosiak, a várjuk észrevételeiket és javaslataiakat az alábbi címeken! Levél cím: Fax: Email cím: Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Kabinet 1082 Budapest, Baross utca 63-67. Polgármesteri Kabinet Telefonszám: 459 22 14 15evesterv@jozsefvaros.hu Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 5

1. Preambulum Józsefváros fejlõdésének alapvetõ iránya, a kerületfejlesztés stratégiája, az 1996-os kerületfejlesztési koncepció óta változatlan. Az elkészült fejlesztési és rehabilitációs koncepciók az alapértékeket és a célokat pontosították, meghatározták a szükséges eszközöket. A megfogalmazott fejlesztések a gazdasági - társadalmi helyzet erõsödését, a fõvárosi státus emelkedését és a jelentkezõ társadalmi problémák oldását célozzák. Jelen stratégia bemutatja az 1998 óta eltelt idõszak változásait. A beindult folyamatok alapján határozza meg a tervezett fejlõdés céljainak teljesülése érdekében szükséges stratégiai programokat és lépéseket. Az önkormányzat pusztán az egyik szereplõje a kerület életének, a társadalmi és gazdasági élet szereplõinek mozgásait, azok fejlesztési tevékenységét szabályozó eszközeivel (adópolitika, rendeletek, terület felhasználás szabályozása, stb.) alakítja. Emellett közvetlen beruházásifejlesztési programjaival is jelentõs hatást gyakorol a kerület életére. Ezzel a kettõs szerepvállalással válik a helyi gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplõjévé a helyi önkormányzat. Az 1998 óta eltelt idõszak legmeghatározóbb eredménye a kerület vonzerejének jelentõs növekedése. Az utóbbi években a kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítés területén. Fontos mutató a hagyományosan erõs kiskereskedelem jelentõségének tovább erõsödése is. Az eredmények mellett tovább erõsödött a különbség a kerület különbözõ részei között, a társadalmi problémák jellemzõen két területi egységben (Orczy negyed, Magdolna negyed) sûrûsödnek össze. Ezért továbbra is elmondható, hogy ezekben a negyedekben jellemzõ a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minõségû lakásállomány. Az 1998-ban megindult rehabilitáció már látható eredményeket hozott a Belsõ- és a Középsõ-Józsefvárosban: önkormányzati lakóépületek, intézmények, közterületek, infrastruktúra hálózatok újultak meg. Az elmúlt években megvalósult beruházások hatásai leginkább a környezeti elemek változásán érezhetõek. Jelentõsebb változások a Belsõ- Józsefvárosban a közterületi rekonstrukciók hatására és a középsõjózsefvárosi - Futó, Tolnai, Illés utcákban - a lakásépítési beruházások során történtek. Arehabilitáció megindulásának ellenére a lakásállományra sok területen még mindig a korszerûtlen szerkezet és az alacsony minõség a jellemzõ. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, de még mindig a fõvárosi átlag többszöröse. 6 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

Az 1998 és 2003 közötti idõszak egyik legmeghatározóbb eredménye a közbiztonság jelentõs mértékû javulása volt. Az elmúlt években megszûnt az erõs fenyegetettség, és a közterületek biztonsága érezhetõen javult. A kerület társadalmi helyzetének fejlesztéséhez ezért elsõsorban a lakhatási feltételek, a lakásállomány minõségének javítása, valamint a társadalom szerepének erõsítésén keresztül, az itt élõk munkához jutási lehetõségének elõsegítése, a munkaerõpiaci versenyképesség fejlesztése szükséges. Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy 1998 és 2003 között az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, minden évben egyensúlyi költségvetést valósított meg jelentõsebb adósságállomány nélkül. Mindezek lehetõvé tették, hogy olyan nagyobb szabású fejlesztési programot indítson el, mint a Corvin-Szigony Projekt. Astratégiában az átfogó programokként megfogalmazott eszközök- a lakásprogram és a társadalomfejlesztési program az egész kerületet célozzák. Ezek az átfogó programok megjelennek az egyes negyedekhez tartozó egyedi programokban, és azokon keresztül valósulnak meg. Astratégia javaslatot tesz Józsefváros 11 önálló arculattal rendelkezõ területi egységre - ún. negyedekre - történõ felosztására. A negyedek elkülönítése az egyes kerületrészek negyedek eltérõ arculatának hangsúlyozását, identitásuk fejlesztését szolgálja. A negyedekhez tartozó programok olyan integrált fejlesztési programok, melyek az egyes területi egységek sajátosságai, egyedi helyzetük és problémáik alapján határozzák meg a szükséges fejlesztéseket, önkormányzati beavatkozásokat. A negyedek programjai a kerületi átfogó programokban általánosabban megfogalmazott célok és feladatok megvalósításának eszközei. Az önkormányzati fejlesztések megvalósításának alapja a hosszútávon egyensúlyos költségvetés. Az önkormányzat által elfogadott 10 éves költségvetési terv alapján jelen anyag 15 évre tervezi meg a szükséges és lehetséges önkormányzati, pályázati, és egyéb forrásokat, valamint a tervezett fejlesztési programok költségtervét. Ezeket egyensúlyba állítva jelöli meg azokat a kereteket, melyek között az önkormányzat által elhatározott fejlesztések megvalósíthatóak a terv idõszaka alatt. Józsefváros 2004. 09. 01. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 7

2. Tartalomjegyzék 1. Preambulum 6 2. Tartalomjegyzék 9 3. Helyzetértékelés 10 3.1. Koncepcionális elõzmények 10 3.2. A kerület társadalmi helyzete 12 3.3. Gazdasági háttér 18 4. A stratégia alapvetõ célkitûzései és eszközei 30 4.1. Célkitûzések 30 4.2. Eszközök 31 5. Az átfogó programok 34 5.1. Átfogó program 1.: Lakásprogram 34 5.2. Átfogó program 2.: Társadalomfejlesztési program 36 6. A negyedek programjai 41 6.1. Palotanegyed 45 6.2. Népszínház negyed 51 6.3. Csarnok negyed 55 6.4. Józsefváros központ 59 6.5. Magdolna negyed 65 6.6. Orczy negyed 73 6.7. Tisztviselõ telep 79 6.8. Ganz negyed 83 6.9. Kerepesi negyed 87 6.10. Százados úti negyed 91 6.11. Szigony negyed 95 7. A stratégia megvalósíthatósága 102 7.1. Az önkormányzati lépések megvalósíthatósága 102 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 9

3. Helyzetértékelés 1998-2003 változások értékelése A Helyzetértékelés fejezet az 1998-2003 között eltelt idõszak változásait mutatja be a megelõzõ koncepcionális tervek vizsgálatai, az elkészített vizsgálatok és az összehasonlító elemzések alapján. 3.1 Koncepcionális elõzmények Jelen stratégia az 1996-ban elkezdõdött kerületfejlesztési folyamat meghatározó elemeire épül. A fejezet a megindult kerületfejlesztési folyamat legfontosabb elemeit foglalja össze. Az 1996 és 2003 között született koncepciók részben olyan átfogó koncepciók - Kerületi Rehabilitációs Koncepció (1996), Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv (1998), Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció (2001) -, melyek az egész kerületre vonatkozó rehabilitációs folyamatokat szabályozzák, részben pedig olyan koncepciók, amelyek egy szûkebb városrészre - Corvin-Szigony Projekt, vagy egy funkcionális területre Kerületi Lakáskoncepció (2000), 2003-as Józsefvárosi KVSZ - koncentrálnak. Kerületi Rehabilitációs Koncepció / 1996 > leromlás megállítása > rehabilitáció > oktatás A kerületi rehabilitációs folyamatok elsõ lépésének az 1996-ban elkészített Kerületi Rehabilitációs Koncepció tekinthetõ. Az 1996-os kerületfejlesztési stratégia szerint a kerület egyik legfõbb problémája, hogy a különbözõ társadalmi és gazdasági szempontú hátrányok (alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség, alacsony minõségû lakásállomány, stb.) halmozottan, hatásukban egymást erõsítve jelennek meg a területen. Astratégia legfõbb céljaként ezért a kerület gazdasági és társadalmi helyzetében végbemenõ romlási folyamatot kívánta megállítani, illetve megfordítani. A célokat elsõsorban a rehabilitációval összekapcsolt területfejlesztéssel, valamint a leszakadó réteg felzárkóztatása érdekében történõ oktatás-nevelés fejlesztésével kívánta elérni. Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv / 1998 > életminõség javítása > átfogó rehabilitáció > lakásvagyon javítás Kerületi Lakáskoncepció / 2000 > megfizetheto lakások > fenntartható önkormányzati lakásportfolió > lakásrendeletek 1998-ban elfogadásra került a Józsefvárosi Rehabilitációs Programterv, mely az 1996-os koncepcióhoz hasonlóan a Józsefvárosi-élet minõségének javítását, a kerület gazdasági potenciáljának növelését, a kerület piaci pozíciójának stabilizálását és a városmegújulás elmaradásából adódó negatív fejlõdési spirál megállítását tûzte ki a megújítás alapvetõ céljaiként. AProgramterv szerint a rehabilitációs stratégia egy átfogó, szervezett folyamat, amely területileg differenciált és változatos eszközökkel valósítja meg a kitûzött célokat. A Rehabilitációs Programterv kiemelt szerepet szán a lakásállomány és a városi életminõség fejlesztésének, az önkormányzati lakásvagyon összetételének és minõségének javításának. A2000-ben született Kerületi Lakáskoncepció a városrehabilitáció egyik leginkább meghatározó szektorával a lakással / lakhatással foglalkozik. A korábbi koncepcióban megjelenõ lakhatásra vonatkozó elemeket fejlesztette tovább. 10 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

A koncepció legfõbb célja, hogy 2025-ig a kerület lakáskörülményei adjanak módot mindenki számára teherbíró képességeinek megfelelõen lakható, egészséges, fenntartható és megfizethetõ lakások választására. A koncepció szerint a célok eléréséhez szükséges a meglévõ rossz minõségû lakásállomány átstrukturálásával (lakások elidegenítése, lecserélése, építése, lakásszám csökkentése) és különbözõ önkormányzati szabályzók (rendeletek) létrehozásával egy olyan fenntartható önkormányzati lakásportfolió kialakítása, amely hosszú távon képes kielégíteni a társadalmi igényeket. A 2001-ben elfogadott 10 évre szóló Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció a kerület státusának emelését a városias lakóterület hagyományos értékeinek megerõsítése, hangsúlyosan új, nagyvárosias életminõség létrehozása által kívánta megvalósítani. A koncepció 3 éves és 10 éves fejlesztési programokat határozott meg c éljainak megvalósítására, melyek nagyrészt leromlott lakásállomány megújítása, az oktatási intézményi rendszer fejlesztése, széleskörû ellátó és támogatási rendszer kialakítása, valamint a szolgáltató szektor erõsítése köré épültek. 1999 és 2002 között került kidolgozásra a Corvin-Szigony Projekt koncepciója. Az összetett program a terület megújításához szükséges elemeket és eszközöket tartalmazza, melyek megvalósítása a projekt célkitûzéseinek a teljesüléséhez vezet. A program célja a terület városrehabilitációs eszközökkel történõ megújítása, a leromlott épületek bontása, új lakások építése, kiskereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb üzleti funkciók vonzása, a megvalósításba külsõ Befektetõ partner bevonása. Józsefvárosi Kerületfejlesztési Koncepció / 2001 > a kerület státusának emelése > leromlott lakásállomány megújítása > oktatási intézményrendszer fejlesztése Corvin Szigony Projekt / 1999-2002 > a kerület státusának emelése > leromlott lakásállomány megújítása > oktatási intézményrendszer fejlesztése AProjekt meghatározó eleme jelentõs új közterület-zöldfelület létrehozása. A városrész léptékû beavatkozás legfõbb célja a belvárosi terület újraélesztése, valódi értékeinek megóvása mellett egy olyan korszerû igényeknek megfelelõ városrész kialakítása, amely az egész kerület társadalmi, gazdasági és kulturális szerepét erõsíti. A 2002-ben elkészült Fõvárosi Városfejlesztési Koncepció a kerület egész területére fogalmaz meg összefüggõen célokat és programokat. A koncepcióban a belsõ városi területek megújítása, a szociális városrehabilitáció, és a roma kulturális központ jelenik meg kiemelten az általános városfejlesztési eszközök mellet. 2004-ben fogadta el a Józsefvárosi Önkormányzat a kerület egész területére a Kerületi Városrendezési Szabályzatot (KVSZ). Aszabályzat a kerületre elkészült koncepcionális elõzményekre épül. Fõvárosi Városfejlesztési Koncepció / 2002 > szociális városrehabilitáció KVSZ / 2004 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 11

3.2. A kerület társadalmi helyzete Jelen fejezet az 1998 és 2003 között eltelt idõszak társadalmi változásait mutatja be. > a kerület népességének csökkenése lelassult 2000-tõl 3.2.1. Józsefváros népessége Józsefváros lakónépessége 1998-ban 84 520 fõ, állandó népessége bejelentett állandó VIII. kerületi lakcímmel rendelkezõk -, pedig 85 194 fõ volt. A kerület népessége a budapesti népességhez hasonlóan az elmúlt években folyamatosan csökkent, melynek hatására a népesség 2003-ra 80 226 fõre fogyatkozott. A1. táblázatban Józsefváros népességének 1998-2003 közötti alakulása látható. A táblázat jól mutatja, hogy 2000-tõl a népesség számának fogyása lelassult, sõt a lakónépesség esetében 2001-ben egy kismértékû növekedés is megfigyelhetõ volt. Anépességszám-csökkenés lassulásához a rehabilitációs tevékenységek következtében megélénkült kerületi lakásépítések is nagymértékben hozzájárulnak. A beruházások hatására az elmúlt években megállt a lakásállomány csökkenése, és 2002-tõl már növekedett a kerületi lakások száma. Akövetkezõ évek beruházásait figyelembe véve a kerületi lakásállományban jelentõs minõségi és mennyiségi változás várható, melyek mind a népességcsökkenés lassulásának irányába hatnak. > a kerületben magas az idõskorúak aránya > a kerület az átlagéletkort tekintve fiatalabb a többi kerületnél Anépességkorösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy a budapesti arányokhoz hasonlóan a kerületben is magas az idõskorúak aránya, ugyanakkor az átlagéletkort tekintve a kerület népessége fiatalabb, mint a többi kerületé. Arehabilitációs tevékenységek hatására a népességkorszerkezetében a középkorú, családos, kisgyermekes rétegek részarányának növekedése várható. Az iskolai végzettséget tekintve a kerületi népesség körében a felsõfokú végzettségûek aránya jelentõsen elmarad a fõvárosi átlagtól. Bár 1990- hez képest 2001-re a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk aránya (a 25 év feletti lakosság körében) 16,07%-ról 19,2%-ra növekedett, ez mégis messze a 24,9%-os fõvárosi átlag alatt marad. 12 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

Az arányokat illetõen jelentõs különbségek figyelhetõk meg Józsefváros területi egységei között. Míg a Tisztviselõ telep és a Palotanegyed lakói körében kiemelkedõen magas a felsõfokú végzettségûek aránya, 33,1% és 29,2% - ami a fõvárosi átlagot is meghaladja -, addig a Magdolna és az Orzcy negyedben ez az arány csak 9,8% és 12,3%. > a kerületben a felsõfokú végzettséguek aránya jelentõsen marad el a fõvárosi átlagtól 3.2.2. Háztartások helyzete A kerületben az 1990-es népszámlálás alkalmával 42 885 háztartást számoltak össze, mely a népesség folyamatos csökkenésének eredményeképpen 2001-re 38 073-ra fogyatkozott. > kiemelkedõen magas a kerületben az egyszemélyes családok aránya Acsaládháztartások száma hasonló tendenciát mutatva 21827-rõl 20062- re csökkent. A háztartások szerkezetében azonban lényeges változás nem történt. Továbbra is kiemelkedõen magas az egyszemélyes háztartások aránya, 41,9%, amely a budapesti átlagnál jelentõsen magasabb. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 13

A2001-es adatok szerint 100 józsefvárosi háztartásra 208 személy és 83 foglalkoztatott jutott, a háztartások 3,8%-ában fordult elõ legalább egy munkanélküli, ez az arány a budapesti kerületek között Józsefvárosban volt a legmagasabb, a fõvárosi átlag csak 2,4% volt. > magas a kerületben a munkanélküliek aránya 3.2.3. Foglalkoztatottság A kerületben elvégzett korábbi társadalomkutatások is azt mutatják, hogy az itt élõ lakosság jövedelmi pozíciója és foglalkoztatottsági helyzete gyengébb a budapesti átlagnál. Józsefváros helyzetének relatív gyengüléséhez az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezõ rétegek folyamatos leszakadása is hozzájárult. Az 1998 utáni idõszak adatai - 2001-es népszámlálási adatok - szerint Józsefváros népességének 43%-a gazdaságilag aktív, melynek 8,8%-a vallotta magát munkanélkülinek, és ez sajnos nem mutat javuló tendenciát. A Fõváros egészét nézve a népesség 44,7% gazdaságilag aktív, melynek csak 6,3%-a munkanélküli. > a foglalkoztatottsági helyzet jelentõs különbségeket mutat a kerület egyes részei között Afoglalkoztatottsági helyzetet tekintve is jelentõs különbségek tapasztalhatók Józsefvároson belül az egyes területi egységek között. Az alacsony iskolázottsággal is összefüggésben a Magdolna és az Orczy negyedben volt a legmagasabb a munkanélküliség: 12,6% és 10,9%. 14 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 15

16 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

3.2.4. Lakáshelyzet 1998-ban a kerület lakásállománya összesen 40 264 lakásból állt. 1998 és 2003 között a lakások mennyiségében és minõségében nem történt lényegesebb változás, 2003-ban 40 113 lakás tartozott a kerületi lakásállományba. Atulajdoni viszonyok tekintetében tovább folytatódott a rendszerváltás után megindult privatizációs folyamat, melynek hatására az 1998-ra jellemzõ 40%-os önkormányzati tulajdoni hányad 2003-ra 22%-ig csökkent. Azonban még ez a 22%-os arány is többszöröse a budapesti átlagnak. A kerületi lakásállományra a magas önkormányzati tulajdoni arány mellett a leromlott mûszaki állapot és a korszerûtlen összetétel a jellemzõ, mely az elmúlt évtizedekben felhalmozódó felújítások elmaradásának a következménye. A lakások jelentõs része - a 2001-es felmérés szerint a fele 1900 elõtt épült, ezek nagy része felújításra szorul. Az állomány alacsony minõségét jelzi, hogy a 2001-es adatok szerint a lakások minte gy 24% nem komfortos (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) lakás volt, ezzel szemben a fõvárosi átlag csak 9,8%. Az összkomfortos lakások aránya 27% volt, ami szintén lényegesen elmarad a budapesti átlagtól. > a kerületi lakások számában és összetételében lényegi változás nem történt 1998-2003 között > magas az önkormányzati lakások aránya > magas a leromlott lakások aránya Az önkormányzati lakásállomány még a kerületi átlagnál is lényegesen rosszabb képet mutat. Az elmúlt évtized(ek) gazdálkodása következtében 2003-ban az önkormányzati tulajdonban maradt lakások nagy része igen alacsony minõségû. A 7500-8000-es lakásállomány közel 70%-a kis alapterületû egyszobás, és mintegy 60%-a nem komfortos lakás. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 17

> az önkormányzati lakásportfolióban a szubsztandard lakások aránya nagyon magas > az önkormányzati lakásportfolió minõsége kerületen belül jelentõs eltéréseket mutat > a kerületben a rehabilitáció hatására érzékelhetõek a változások Józsefváros területi egységei közötti különbségek a lakások esetében is megfigyelhetõek. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a nem komfortos lakások (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakások) aránya a Magdolna, az Orczy és a Ganz negyedben volt kiemelkedõen magas. Ezekben a negyedekben az önkormányzati tulajdoni arány is jelentõsen meghaladta a kerületi átlagot. Arehabilitációs tevékenységek következtében az utóbbi években elindult egy kedvezõ folyamat, mely során 2000-tõl megélénkültek a kerületi lakásépítési beruházások. Az 1998-as 5 új lakással szemben 2002-ben már 247 lakás épült Józsefvárosban. 2003-ban a felmérések szerint a kerületben közel 1000 lakás építése volt folyamatban. Koncentráltabb építkezés történt a Tolnai, Fecske, Futó és Illés utca környékén. A lakásállomány megújulása a következõ években várhatóan tovább fokozódik. Csak a Corvin-Szigony Projekt során 1100 lakás kerül lebontásra, és mintegy 2500-3000 új lakás kerül felépítésre. > a kerület gazdasági élete része a fõvárosnak > a kerület legnagyobb gazdasági szereplõi az országos és összvárosi hatású intézmények 3.3. Gazdasági háttér A kerület gazdasági helyzetének bemutatását nem lehet önállóan megtenni, hiszen a gazdasági élet csak egységesen, a fõváros egészében értékelhetõ. Ezért a kerületben területileg megtalálható gazdasági szervezetek értékelésére kerül csak sor, ill. a területet érintõ látható gazdasági aktivitások kerülnek bemutatásra, az 1998 2003-as idõszak változásai alapján. A stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló önkormányzat gazdasági-költségvetési helyzete alapvetõ, ezért ezt is bemutatjuk ebben a fejezetben. 3.3.1. Intézmények Akerület legnagyobb gazdasági szereplõi az itt található országos és összvárosi intézmények (egyetemek, fõiskolák). Ezek nem közvetlen módon gyakorolnak hatást a kerületre, csak áttételesen. Közvetlen környezetük életére gyakorolt hatásuk jelentõs. Fontos kerületi érdek, hogy ezen intézmények fejlesztési szándékait vonzani tudja a kerület. Kismértékû eredményeket tud az eltelt 1998-2003 közötti idõszakban a kerület felmutatni. 18 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

> a kerület rendelkezik jelentõs méretû ipari területekkel > a kerület hagyományos területe a kisiparnak és a kiskereskedelemnek > a kerületi vállalkozások száma 2000-ig csökkent, majd lassan növekedett 3.3.2. Gazdasági vállalkozások Akerületben - csakúgy, mint a többi belvárosi kerületekben - az ipar szerepe jelentõsen csökkent. Ennek ellenére a kerületben továbbra is a fõvárosi átlagot meghaladóan találhatók ipari területek, jelenleg vegyes intenzitással. Józsefvárosban az iparterületek aránya jelentõs a külsõjózsefvárosi területeken. A Ganz negyedben tradicionális nagyipari területek voltak találhatóak, itt helyezkedik el a MÁV logisztikai bázis is, mely az elmúlt 5 évben végérvényesen elvesztette jelentõségét, és bonyolult tulajdoni viszonyainak köszönhetõen jelentõs átstrukturálódáson esett át (kínai piac). A kerület másik ipari területe a Százados negyedben megõrizte pozícióját és bizonyos mértékben korszerûsödésen esett át. Józsefváros hagyományos területe volt - még a 1960-70-es év ekben is a kisiparos és kiskereskedelmi tevékenységeknek. A szolgáltató iparban végbemenõ szerkezetváltás megszüntette a gazdasági alapját ezeknek a vállalkozásoknak. A vállalkozások területén a rendszerváltás hatására indult el újból a vállalkozások számának erõteljes növekedése, mely ugyanakkor a 90-es évek végére jelentõsen le is lassult. 1998-ban összesen 10 026 vállalkozás mûködött Józsefvárosban, 2002-re mindössze 4%-kal növekedett a számuk. Az egyéni vállalkozások tekintetében pedig egy 10%-os csökkenés történt. 1998-ban 3798 egyéni vállalkozás mûködött a kerületben, 2002-ben már csak 3417. > 1998-2003 között másfélszeresére nõtt a kerületben az üzletek száma, Budapesten egyedülállóan 3.3.3. Kiskereskedelem Abevásárló- és kereskedelmi központok térnyerése ellenére az elmúlt években erõsödött a kiskereskedelem szerepe a kerületben. Ezt jelzi a kiskereskedelmi üzletek számának nagymértékû növekedése. 1998 és 2003 között több mint másfélszeresére nõtt a kerületi üzletek száma, 1857-rõl 2830-ra. Ezzel Budapesten belül a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet, mely nagyrészt Józsefváros kedvezõ adottságainak, belvárosi fekvésének köszönhetõ. Az üzlethelyiségek elhelyezkedését és kihasználtságát részletes vizsgálataink alapján a mellékelt térképek mutatják. Az üzletek jelentõs része Belsõ- és Középsõ-Józsefvárosban a forgalmasabb útvonalak, csomópontok mentén helyezkedik el. 24 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

3.3.4. Fejlesztések, beruházások Akerület iránti érdeklõdést és a helyi gazdaságélénkülését jelzi, hogy az elmúlt években jelentõs magán és közösségi (önkormányzati, állami) beruházások valósultak meg a kerületben. Amagánberuházások többsége lakásépítéshez és társasházi felújításhoz kötõdött. A rehabilitációs tevékenységek hatására megélénkült lakásépítéseknek köszönhetõen 2000 óta közel 1000 lakás készült el. Akerületben jelenlegis több lakásépítési beruházás zajlik, a nagyobb ingatlanfejlesztési projektek (Balusztrád, OTP Ingatlan Rt, Kévés) során további 1000 lakás építése folyik. 2005-ben elkezdõdik Corvin-Szigony Projekt Befektetõi Programja is, mely során 10 év alatt mintegy 2500-3000 új lakás kerül felépítésre, üzleti, kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató funkciókkal kiegészítve. > erõs befektetõi érdeklõdés a kerület iránt > közel 1000 új lakás készült el 2000 óta, és további 1000 lakás építése van folyamatban Az üzleti, kereskedelmi funkcióhoz köthetõ magánberuházások között a jelentõsebbek az Orczy téri, a Kálvin téri és több Baross utcai irodaház felépítése. Emellett felújításra és bõvítésre került többek között a Palace Hotel és a Hauer cukrászda is. A közösségi célú fejlesztések között több meghatározó jelentõségû közterület- és intézményfejlesztés valósult meg az utóbbi 5-6 évben. Fõvárosi beruházásként felújításra került a Rákóczi út Astoria - Baross tér közötti szakasza, a Fiumei út, a Baross utca-kõbányai út (Illés u. Orczy tér Könyves Kálmán körút közötti része) és a Könyves Kálmán körút. > jelentõs, fõvárosi és kerületi intézmény és infrastruktúra felújítások történtek és új intézmények létrehozása A Szabó Ervin tér Ötpacsirta utca - Reviczky utca megújításának folytatásaként önkormányzati beruházás keretében 2004-ben befejezõdött a Krúdy utca Lõrinc pap tér teljes rekonstrukciója. Megújításra került a Vajda Péter utca is, ahol megszüntetésre került a vágány zóna, és a helyén új burkolatot kapott az utca. Jelentõsebb intézményi fejlesztések közé tartozik a Nemzeti Múzeum épületének részleges felújítása, valamint az Uránia mozi és a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár teljes megújítása, melynek köszönhetõen a két intézmény visszanyerte kulturális központi szerepét. A Pázmány Péter Egyetem Információs Technológiai Kar Szigony térre és a Magyar Természettudományi Múzeum az Orczy parkba költözésével pedig további országos jelentõségû intézményekkel gazdagodott a kerület. Akerületben a rehabilitációs tevékenységek következtében az utóbbi években több lakóépület-felújítás történt, a Belsõ-Józsefváros és a Középsõ-Józsefváros területén. 3.3.5. Önkormányzat gazdasági befolyásolása Akerület életében az önkormányzat a társadalmi és gazdasági élet szereplõinek mozgásait, azok fejlesztési tevékenységét szabályozó eszközeivel (adópolitika, rendeletek, terület felhasználás szabályozása, stb.) befolyásolja, tereli a kerület számára legmegfelelõbb irányba. Emellett közvetlen beruházási-fejlesztési aktivitásai révén gyakorol jelentõs hatást a kerület életére. Ezzel a kettõs szerepvállalással a gazdaság egyik legmeghatározóbb szereplõje a helyi önkormányzat. > kettõs önkormányzati szerepvállalás a kerület életében Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 25

1998-ban a kerületben megindult egy tudatos kerületfejlesztési folyamat, melynek eredményeképpen megszületett fejlesztési koncepciók, önkormányzati rendeletek, szabályozások kedvezõ feltételek megteremtésével nagymértékben elõsegítették a helyi gazdaság élénkülését. Aszabályozó eszközök hatásait az önkormányzat közvetlen beruházásai egészítik ki, melyek során az önkormányzat olyan, a kerület fejlõdése szempontjából meghatározó fejlesztéseket is végrehajt, amelyeket a piaci szereplõk saját erõbõl nem hajlandóak megvalósítani. Az elmúlt évek egyik legfontosabb ilyen önkormányzati fejlesztése a térfigyelõ rendszer kiépítése volt. A térfigyelõ kameráknak köszönhetõen a kerület közbiztonsága érezhetõen javult, és ezzel egy jelentõs akadály hárult el a területek fejlõdése elõl. A közbiztonság javulása további piaci beruházások számára tette vonzóbbá a kerületet. > az önkormányzati fejlesztések alapja az egyensúlyos költségvetés Az önkormányzat gazdasági helyzetét, fejlesztési beruházásainak keretét a költségvetése határozza meg. A következõ táblázatokban az önkormányzat éves költségvetésének 1998 és 2003 közötti alakulása látható. 26 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

A kedvezõ gazdálkodásnak köszönhetõen az elmúlt években az önkormányzatnak sikerült egyensúlyi költségvetést megvalósítania, ahol is a mûködési bevételek fedezték a mûködési kiadásokat, amely lehetõvé tette az önkormányzat számára, hogy a vagyonértékesítésébõl származó bevételek nagy részét a fejlesztésekre tudja fordítani. Jelentõsebb hitelfelvétel nem történt, így a hitelállományt is sikerült alacsony szinten tartani. Mindezek jelentõs szerepet játszottak abban, hogy az önkormányzat el tudott indítani egy olyan nagyszabású fejlesztési programot, mint a Corvin-Szigony Projekt. A táblázatokból látható, hogy az elmúlt években az önkormányzat bevételeinek mintegy 80-90%-a mûködési bevételekbõl és a fennmaradó 10-20% pedig a felhalmozási bevételekbõl tevõdött össze. Az utóbbi évek tendenciái szerint a mûködési bevételeken belül csökkent az intézményi bevételek és az egyéb önkormányzati sajátos bevételek részaránya. Ez utóbbi nagyrészt az elmúlt évek lakás és helyiség elidegenítéseinek köszönhetõ. A folyamatosan csökkenõ állomány következtében egyre kevesebb bevétele származik az önkormányzatnak a lakás és helyiségek hasznosításából. Mindezekkel párhuzamosan az adóbevételek szerepe folyamatosan növekedett az utóbbi években. Afelhalmozási bevételek változatosan alakultak 1998 és 2003 között. 2000-ben és 2002-ben az önkormányzati vagyon értékesítésébõl származó bevételek (felhalmozási és tõke jellegû bevételek) kiemelkedõen magasak voltak, a telekértékesítéseknek köszönhetõen mindkét évben meghaladták a 2 milliárd Ft-ot. > az önkormányzati költségvetési bevételekben 80% a mûködési és 20% a felhalmozási bevételek aránya > a telek és lakás értékesítésbõl származó bevételek 2000-2002-ben éves szinten meghaladták a 2 MdFt Az önkormányzati bevételek összetételét vizsgálva elmondható, hogy a bevételek mintegy 40-45%-a tekinthetõ saját bevételnek, olyan bevételeknek, amelyekre az önkormányzat közvetlen hatást tud kifejteni. Saját bevételek az intézményi mûködési bevételek, egyéb sajátos mûködési bevételek (lakások, helyiségek bérleti díja, bírságok, stb.) és a felhalmozási bevételek. A fennmaradó részt pedig olyan bevételek alkotják, amelyekre az önkormányzat csak közvetett módon képes hatni. Ilyen bevétel az állami támogatás, mely nagyrészt az állami hozzájárulás mértékétõl és a mutatószám (lakosságszám, ellátottak száma, stb.) alakulásától függ, vagy az adóbevételek mintegy 80%-át kitevõ iparûzési adó, mely a Fõváros forrásmegosztása alapján kerül vissza az önkormányzathoz. A bevételekhez hasonlóan a kiadások túlnyomó részét, 77-89%-át a mûködési kiadások teszik ki, melyek 2003-ban meghaladták a 12 milliárd Ft-ot. Az utóbbi években, részben a törvényi változások hatására, a személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó munkaadót terhelõ járulékok aránya az összes kiadáson belül jelentõsen megnõtt. Míg 1998-ban az összes kiadás mintegy 30%-át adták a személyi jellegû kiadások, addig 2003-ban már a 45%-át. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 27

Afelhalmozási kiadások éves szinten 1-2 milliárd Ft körül alakultak, az összes kiadás nagyjából 10-20%-át tették ki. Az önkormányzati fejlesztési beruházások nagyrészt a felújítás és a felhalmozás sorok között jelennek meg. A felhalmozásra átadott eszközök között két fontosabb tétel szerepel, az önkormányzat társasházi felújítás támogatása és a lakáselidegenítési bevételek visszafizetése (bevételek 50%-a). A hitelek törlesztésének kiadásai az alacsony hitelállománynak köszönhetõen 2002-ig nem voltak jelentõsek. A 2001-es hitelfelvételek hatására 2002-re a hiteltörlesztésre fordított kiadások megközelítették a 300 millió Ft-ot, amely a következõ évben lecsökkent 168 millió Ft-ra. ACorvin-Szigony Projekt során felvett hitelek hatására azonban 2004-tõl ismét jelentõseb emelkedés várható. 3.3.6. A változások összefoglalása A 1998 és 2003 közötti idõszak társadalmi helyzetét elemezve összefoglalóan elmondható, hogy a kerület legfõbb társadalmi problémáit továbbra is a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minõségû lakásállomány jelenti. Erõsödött a különbség a kerület területi egységei között, a társadalmi problémák jellemzõen 2-3 területi egységben (Orczy, Magdolna, Ganz negyed) sûrûsödnek össze. Hiába indult meg a rehabilitáció, a kerületi lakásállományra még mindig a korszerûtlen szerkezet és az alacsony minõség a jellemzõ. Az önkormányzati tulajdon aránya, bár folyamatosan csökkent, még mindig a fõvárosi átlag többszöröse. 28 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

Az 1998 és 2003 közötti idõszak egyik legmeghatározóbb változása a közbiztonság jelentõs mértékû javulása volt. Az elmúlt években a kerületben megszûnt az erõs fenyegetettség és az utcák, közterületek biztonsága érezhetõen javult. Akerület társadalmi helyzetének fejlesztéséhez ezért elsõsorban a lakhatási feltételek, a lakásállomány minõségének javítása, valamint az oktatás, kultúra szerepének erõsítésén keresztül a népesség versenyképességének fejlesztése szükséges. A 1998 és 2003 közötti idõszak gazdasági változásai közül a legmeghatározóbb pozitív eredmény Józsefváros vonzerejének növekedése. Az utóbbi években a kerületben megélénkültek a fejlesztési beruházások, különösen a lakásépítési beruházások. A kerület gazdaságát jellemzõ többi mutató alig tér el a fõvárosi trendektõl. A kerületre jellemzõ hagyományosan erõs kiskereskedelem jelentõsége tovább nõtt 1998 és 2003 között, eltérõen a budapesti átlagtól, több mint másfélszeresére nõtt az üzletek száma, és a Fõvárosban a kerületben található a legtöbb kiskereskedelmi üzlet. Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve elmondható, hogy 1998 és 2003 között az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, minden évben egyensúlyi költségvetést valósított meg jelentõsebb adósságállomány nélkül. Mindezek lehetõvé tették, hogy olyan nagyobb szabású fejlesztési programot indítson el, mint a Corvin-Szigony Projekt. Az 1998-2003 között eltelt idõszak a legjelentõsebb változásai a környezeti állapotokban történt. A rehabilitáció megindult a Belsõ- és a Középsõ-Józsefvárosban, önkormányzati lakóépületek, intézmények közterületek, infrastruktúra hálózatok újultak meg. Az elmúlt években megvalósult fejlesztési beruházások hatásai leginkább a környezeti elemek változásán érezhetõek. Jelentõsebb környezeti változások Belsõ-Józsefvárosban a közterületi rehabilitációk hatására és középsõ-józsefvárosi Futó utcában, a lakásépítési beruházások során történtek. Ezzel párhuzamosan sajnos a környezeti minõséget tekintve a kerület erõsen polarizálódik. Míg a Palota negyed és a Tisztviselõ telep magasabb minõségû környezeti elemekkel (közterület, lakásállomány) rendelkezik, addig a kerület társadalmi problémákkal leginkább veszélyeztetett részein (Magdolna, Orczy negyed) a környezet minõsége tovább romlik. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 29

4. A stratégia alapvetõ célkitûzései és eszközei 4.1. Célkitûzések Józsefváros fejlõdésének alapvetõ irányai és a kerületfejlesztés stratégiája elsõként az 1996-os kerületfejlesztési koncepcióban kerültek megfogalmazásra. Az elkészült további fejlesztési-rehabilitációs koncepciókban az alapértékek és a célok pontosításra, a szükséges eszközök részletezésre kerültek. > a kerület státusának emelése > a kerület gazdasági és társadalmi helyzetének erõsítése > a kerületi társadalmi problémák megoldása Akerületi fejlõdés legfontosabb irányának a gazdasági - társadalmi helyzet erõsödését, a fõvárosi státus emelkedését és a jelentkezõ társadalmi problémák oldódását határozták meg a koncepciók. Az 1998 óta eltelt idõszak változásai (2.3.6. fejezet) alapján, az elvárt kerületi fejlõdés eléréséhez az alább megfogalmazott céloknak kell teljesülni. A stratégia olyan programokat és lépéseket határoz meg az Önkormányzatnak, melyekkel ezeket a célokat eléri. A kerületfejlesztés legfontosabb társadalmi céljainak tekinthetõ a kerületi életminõség fejlesztése, mindenki számára megfizethetõ, megfelelõ színvonalú lakhatási lehetõség lakás biztosítása. A stratégia a kerületi társadalom bevonásával - a társadalmi sokszínûség megõrzése mellett - közösségfejlesztésre koncentrált eszközeivel kívánja elérni a kerület népességmegtartó erejének növekedését és a vonzerejének erõsödését. A stratégia a kerület gazdasági pozíciójának erõsítése érdekében mindent megtesz a gazdasági aktivitás élénkítéséért. Ezért a programok megcélozzák a kerület jövedelemtermelõ és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerõpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését. 30 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

A stratégia kiemelt szerepet szán az önkormányzati lakásvagyon megújításának - mely társadalmi céljainak teljesülését szolgálja - és az önkormányzati helyiség-vagyon értékmegõrzésének, melynek bevételei jelentik az alapját a kerületfejlesztési célok megvalósulásának. A kerületfejlesztési stratégia és rehabilitáció legfontosabb környezeti célja, hogy a kerület közterületei és épületei jelentsenek megfelelõ környezetet a megújuló kerület társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvetõ cél tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minõségi növelése, a parkolási lehetõségek kialakítása, vonzó, korszerû és fenntartható lakókörnyezet létrehozása. 4.2. Eszközök A kerületfejlesztés egy hosszú távú folyamat, melyet ez a stratégia vezényel. A stratégiában megfogalmazott megvalósítási eszközök átfogó és részletes programok biztosítják az idõben állandóan változó feltételekhez és körülményekhez történõ folyamatos alkalmazkodást. A stratégia funkcionális (pl. lakásprogram, társadalomfejlesztési program) térbeli (negyedek) és idõbeli (már futó programok, tervezett programok és még igényelt programok) szerkezetbe rendezi a beavatkozásokat azért, hogy a szerkezet biztosítsa a leghatékonyabb megvalósí-tást és a többlet elõnyök (szinergiák) kinyerésére legalkalmasabb összeállítását. A fejlõdés megvalósításában az itt élõ és itt dolgozó társadalmi és gazdasági szereplõkkel együtt tudja az önkormányzat elérni a kitûzött célt. A stratégia szerint az önkormányzatnak aktív szerepet kell vállalnia a társadalmi szereplõk, civil szervezetek bevonásában. A stratégiában javasolt negyedek is azt a célt szolgálják, hogy a civil és társadalmi szereplõk erõteljesebb munkába történõ bevonásával, egyes önkormányzati feladatok alacsonyabb szintre történõ delegálásával a megvalósításba minél több itt élõt lehessen bevonni. A stratégia célja is a kerületrészek negyedek identitásának hangsúlyozása, az arculatuk fejlesztése, az eltérõ hangulatok erõsítése. A javasolt negyedek pontos körülhatárolása, valódi közösséggé történõ átalakulása része lehet a kerületfejlesztési folyamatnak. a kerületfejlesztés hosszútávú folyamat a stratégia biztosítja az idõben változó feltételekhez történõ alkalmazkodást a stratégia funkcionális, térbeli és idõbeli szerkezetbe szervezett az önkormányzat a stratégiát csak az itt élõkkel és dolgozókkal együtt tudja megvalósítani a javasolt negyedek lényegi elemei a stratégiának a közösségek kialakulásának lehetõségét biztosítják A sokszínûség miatt az itt élõk a saját kerületrészükhöz is erõsen ragaszkodnak, és ott érzik otthon magukat. A mikrokörnyezethez való kötõdés erõsítése egyben az egész kerülethez való kötõdést is támogatja. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 31

A kerület különbözõ negyedeiben a fejlõdést ezért a helyi sajátosságokhoz igazodva kell segíteni, támogatni. az önkormányzat szabályozó eszközeivel és fejlesztési beruházásaival vesz részt a kerület fejlesztésében Astratégiában kitûzött célokat az önkormányzat szabályozó eszközeivel és közvetlen beavatkozásaival (fejlesztési beruházások) valósítja meg. A szabályozó eszközei lehetõséget biztosítanak az önkormányzat számára, hogy céljai irányába terelje a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat, és kedvezõ feltételeket teremtsen a kerület fejlõdése számára. A szabályozási folyamatot az önkormányzat közvetlen lépései, fejlesztési beruházásai egészítik ki, melyek során olyan - a kerület fejlõdése szempontjából meghatározó - fejlesztéseket is véghez visz az önkormányzat, amelyek megvalósítása nem várható el a piaci szereplõktõl. 32 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

5. Az átfogó programok átfogó programok > lakásprogram > társadalom fejlesztési program Akerületi átfogó programok a kerület egészét érintõ programok, melyek a két legfontosabb szektor, a lakhatás és a társadalom fejlesztését célozzák meg. Az átfogó programok megjelennek az egyes negyedekhez tartozó egyedi programokban, és azokon keresztül valósulnak meg. 5.1. Átfogó program 1.: Lakásprogram A társadalmi helyzetrõl összefoglalóan elmondható, hogy a kerület legfõbb társadalmi problémáinak tekinthetõ továbbra is a munkanélküliség, az alacsony iskolázottság és a rendkívül alacsony minõségû lakásállomány. Ezen belül erõsödött a különbség a kerület területi egységei között. A társadalmi problémák jellemzõen 2-3 területi egységben (Orczy, Magdolna, Ganz negyed) sûrûsödnek össze. Hiába indult meg a rehabilitáció, a kerületi lakásállományra még mindig a korszerûtlen szerkezet és az alacsony minõség a jellemzõ. Az önkormányzati tulajdon aránya bár folyamatosan csökkent, még mindig a fõvárosi átlag többszöröse. Az önkormányzati lakásállomány a kerületi átlagnál is rosszabb minõségû. Aleromlott önkormányzati épületállomány fenntartása gazdaságtalan, egyre magasabb költséget emészt fel az elmaradt karbantartási munkák miatt az állagmegóvás. A bérleti díjakból a meglévõ állapot szinten tartása sem valósítható meg, a minõségjavítás pedig már olyan magas kiadást igényelne az önkormányzat részérõl, amelyet már nem bír el az éves költségvetése. A Lakásprogram ezeket a problémákat kívánja megoldani. Aprogram legfõbb célja olyan lakáskörülmény kialakítása, mely mindenki számára a társadalmi helyzetének megfelelõ egészséges, fenntartható és megfizethetõ lakások választására ad lehetõséget. 5.1.1. A Lakásprogram társadalmi célokat szolgáló eszközei A társadalmi célok eléréséhez szükséges egy lakhatást biztosító szabályozó rendszer kialakítása. Ennek elemei a lakások (önkormányzati és nem önkormányzati lakások) és a kapcsolódó önkormányzati szabályozók (lakás elosztási rendeletek, lakbér rendeletek, és a különféle támogatások rendszere). A rendszer része a lakásfenntartási szolgáltatások megerõsítése, színvonalának emelése és a felhasználó barát szolgáltatási magatartás kialakítása. Ezek a lépések fontos állomásai lehetnek a lakosság bizalmának megerõsítésében. 34 Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia

5.1.2. A Lakásprogram gazdasági célokat szolgáló eszközei Az önkormányzati lakásgazdálkodás a kerületi gazdálkodás jelenleg egyik leghangsúlyosabb eleme. A lakásportfolió átstrukturálása alapvetõ a kerületi feladatok finanszírozhatósága érdekében. Agazdaságtalan, nem fenntartható és építészeti értéket nem képviselõ elemek elidegenítésével, lebontásával, az alacsony minõségû lakások arányának folyamatos csökkentésével a jelenlegi 7500 lakás helyett egy 4000-4500 lakásból álló fenntartható portfolió létrehozása cél, mely minõségi és ugyanakkor megfizethetõ szolgáltatás nyújtását teszi lehetõvé. Az átalakítás része egy kontrolált bérû állomány létrehozása az önkormányzati lakásvagyonon belül. Ez a kontrolált bérû lakásállomány magasabb bérleti díj beszedését teszi lehetõvé, amely elõsegíti a fenntarthatóság megvalósítását. Az önkormányzat a piaci és a non-profit/civil szektor bevonásával segítheti leginkább forrástakarékosan a lakásállománya átalakítását. Az önkormányzat beruházási kiadások nélkül vagy csak minimális mértékû kiadással - juthat új lakásokhoz, ha támogatatja a vállalkozói bérlakásépítéseket és a közhasznú szervezeteket. Az önkormányzati bérlakás állomány fenntartásában nagyobb szerepet kell juttatni a bérlõi közösségeknek. A bérlõk bevonása a lakóházmûködtetésbe és felújításba erõsíti a bérlõk felelõsségérzetét és odafigyelését a saját környezetük iránt, ezért a hosszú távú fenntarthatóság egyik lényeges eleme. Ezeknek a támogatásoknak több formája lehet: kedvezõ szabályozási feltételek teremtése, kedvezmények megítélése, kedvezõ telekár, stb. Ebbe a körbe tartozik a társasházak felújításának támogatása is, amely a kerület környezeti megújulását is elõsegíti. 5.1.3. A Lakásprogram környezeti célokat szolgáló eszközei Akörnyezeti eszközök a környezeti minõségjavítását, a vonzó, korszerû és fenntartható lakókörnyezet kialakítását segítik elõ. Legfontosabb eszközök a leromlott állapotú nem felújítható lakásállomány lebontása, és a jelenlegi lakóépületek felújítása. Józsefváros - 15 éves kerületfejlesztési stratégia 35