Az egyszerű bejelentési eljárás építtetői szemmel Tények és tévhitek a lakásépítések szabályozásának változásairól. Minőség és sokoldalúság égetett kerámia építőanyagok alkalmazásával. 2016.04.07.
Tematika 1. Egyszerű bejelentés bevezetésének okai, fogadtatása 2. Egyszerű bejelentés feltételei 3. Egyszerű bejelentési eljárás menete, eljárásjogi kérdések 4. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység és a helyi építési szabályzat viszonya 5. Felelősségi kérdések
Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. tv. általános indokolása A nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. Ennek elősegítése érdekében a törvény az új építésű lakások áfa kulcsának csökkentésére és az építésügyi szabályok egyszerűsítésére vonatkozó módosításokat tartalmaz.
Főbb jogszabályok - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény(étv.) - A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015.(XII. 29.) Korm. rendelet(eb Rendelet) - Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012.(XI. 8.) Korm. rendelet(eljárási Kódex) - Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési Kódex) - Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (Bírságrendelet) - Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (TNM Rendelet) - Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet(oték) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslat(javaslat)
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység Étv. 33/A. (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és szék helyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak. FONTOS: Nem kell építési engedélyt kérni!
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység feltételei legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterület új lakóépület építés
Egyszerű bejelentési eljárás A bejelentési eljárás új jogszabály(eb Rendelet) szerint zajlik. FONTOS: - Az eljárás nem az Eljárási Kódex szerint zajlik. - EB Rendelet 2. (1) A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. - A jogalkotó kivonja a bejelentési eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény(ket.) hatálya alól!
Egyszerű bejelentési eljárás menete 10 év -Építtető tájékoztatása -Jogosult tájékoztatása Bejelentés napja 8 nap 16. nap Építési tevékenység megkezdése 10. év vége Befejezés legkésőbbi időpontja
Egyszerű bejelentési dokumentáció 1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban; 2. Utcakép M=1:200 méretarányban; 3. Nézetrajzok M=1:200 méretarányban; 4. Műszaki leírás. A dokumentáció nem kell, hogy tartalmazza az alaprajzot és a metszetrajzokat. TÖRVÉNYJAVASLAT: egyszerű bejelentési dokumentáció helyett kivitelezési dokumentáció!
Szolgáltatók jóváhagyása Étv. 33/A. (1)[ ] b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni.
Hatósági bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj A B 1. A bejelentéstől számított évek száma Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 2. 0-3 díjmentes 3. 3-4 200000 forint 4. 4-5 400000 forint 5. 5-6 600000 forint 6. 6-7 800000 forint 7. 7-8 1000000 forint 8. 8-9 1200000 forint 9. 9-10 1400000 forint
CSOK igénybevételével építendő épületek energetikai követelményei TNM Rendelet 6. (2) Új épület létesítése során a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek, b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek, c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek, d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételévelvalósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek, [ ]
CSOK igénybevételével építendő épületek energetikai követelményei Magyar Energiahatékonysági Intézet Új épület létesítése esetén az épületnek, amely energiamegtakarításicélú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek. Nemzetgazdasági Minisztérium Új épület létesítése esetén az épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek.
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység és a helyi építési szabályzat Étv. 13. (2) A 33/A. (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek a) megengedett legnagyobb beépítettségét, b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, c) szabályozási vonalát és d) beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.
Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység és a helyi építési szabályzat Hatályos jogszabály Étv. 13. (2) A 33/A. (1) bekezdésében meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek a) megengedett legnagyobb beépítettségét, b) megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát, c) szabályozási vonalát és d) beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni. Törvényjavaslat Étv. 13. (2) A 33/A. (1) bekezdésében meghatározott lakóépület létesítésekor a helyi építési szabályzatban meghatározott a) övezet, építési övezet területi lehatárolását; b) övezetre, építési övezetre vonatkozóan ba) a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint, bb) a megengedett legnagyobb beépítettséget, bc) a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát, bd) a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, be) a szabályozási vonalat és bf) a beépítési módot, az építési helyet; c) országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, országos régészeti-, táj-és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot kell figyelembe venni.
A településkép védelmének lehetséges eszköze Giccsadó
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslat általános indokolása Az építési engedélyezés hiányában új formába szükséges önteni a helyi önkormányzat településkép-védelmi eszközrendszerét, ennek érdekében külön törvényt kell alkotni a településkép és a helyi védettség tárgykörében, amelynek kidolgozására előzetes társadalmi egyeztetés mellett kerül sor.
Törvényjavaslat főbb változtatásai Étv. 33/A. Étv. 13. (2) Tervezői művezetés Kötelező tervezői felelősségbiztosítás
Szomszédjogi jogsértés Ingatlan értékcsökkenéséből eredő károk megtérítése Ptk. 5:23. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A BDT2007. 1567. Amennyiben az építtető az építkezés során a szomszédainak kárt okoz azzal, hogy az építkezés eredményeként a szomszédok ingatlanainak forgalmi értéke csökken, közöttük polgári jogi jogviszony keletkezik, amelyre a szerződésen kívüli károkozás szabályait kell alkalmazni. B
Felelősség Az építésügyi hatóság csak mennyiségi vizsgálatot végez. Nincs az építési tevékenység megkezdését megelőzően hatósági szakmai kontroll!
Köszönöm a figyelmet! Dr. Fellegi Nándor ügyvédjelölt 1119 Budapest, Bártfai utca 34. Telefon: (+36 1) 371-16-20 Fax: (+36 1) 203-26-22 e-mail: nandor.fellegi@mkpartners.eu www.mkpartners.eu 2016.04.07.