Hírlevél 2009. szeptember 1 Hírlevél 2009. szeptember
Hírlevél 2009. szeptember 2 SZEPTEMBER ELSEJÉVEL MÓDOSULT A START ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA Kevesebb adminisztráció, és egyösszegű díjfizetési lehetőség a KKV-knak 2009. szeptemberétől több, az ügyfelek számára kedvező változás is hatályba lépett a Start Tőkegarancia Zrt-nél. Egyszerűsödik a KKV-k futamidő alatti adatszolgáltatási kötelezettsége, és lehetővé válik az egyösszegű díjfizetés is. Az ügyfelek számára kedvező változások közül kiemelhető, hogy a pályázati kezességvállalás esetében, az ügyfelek igényeit is követve, a félévente esedékes díjfizetés mellett a társaság megteremti az egyösszegű díjfizetés lehetőségét is. Így a 2 százalékos kezességi díj akár 1,7 százalékra is csökkenhet. A pályázati kezességvállalásra vonatkozó igényléshez kötelezően csatolandó iratok ezentúl másolatban is benyújthatók a Starthoz. Csökken emellett az ügyfelek egyéb adatszolgáltatási kötelezettsége, a megkötött szerződés hatálya alatt a korábbinál lényegesen kevesebb információt kell szolgáltatniuk a vállalkozásoknak. A társaság új ügyfél- és ügyletminősítési rendszert alakított ki, amely nyilvános adatbázisok (APEH, Cégbíróság, Központi Hitelinformációs Rendszer) felhasználásával végzi el a minősítést, így megszűnik a pályázati kezességvállalást igénybevevő ügyfelek félévenkénti adatszolgáltatási, jelentési, beszámolási kötelezettsége. A Start Zrt. garanciavállalását igényelni jogosult vállalkozások köréből kikerülnek azon társaságok, melyekben a társasági adótörvény által ellenőrzött külföldi társaságok -ként meghatározott vállalkozás 25 százaléknál magasabb tulajdonnal vagy szavazati joggal rendelkezik. A most hatályba lépő változásokkal a Start ügyfelek adminisztrációs terheit jelentősen csökkentő módosítást hajtottunk végre. Az új üzletszabályzat immár ügyfélbarát, amit remélhetőleg a KKV-k is értékelni fognak. kommentálta a változásokat Zoltán Csaba, a Start Zrt. vezérigazgatója. 18 PÁLYÁZAT ÉRKEZETT AZ ÚJ MAGYARORSZÁG KOCKÁZATI TŐKEPROGRAM ALAPKEZELŐI PÁLYÁZATÁRA Július végére, 26-ra emelkedett a magyarországi kockázati tőkealapkezelők száma 2009. augusztus 28. volt a határideje a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által az Új Magyarország Fejlesztési Terv Kockázati Tőkeprogramjának keretében kiírt alapkezelői pályázat beadási határideje. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint 18 alapkezelő pályázott az összesen 40,5 milliárd forint értékű forrásra. Az utóbbi hónapokban újabb kockázati tőkealap-kezelők jöttek létre. Legutóbbi, a 2009. januári állapotot tükröző, a cégbírósági adatbázis szerint kockázati tőkealap-kezelőként bejegyzett társaságokra vonatkozó tájékoztatásunk óta hat újabb kockázati tőkelap-kezelő bejegyzése történt meg a cégbíróságon, három korábban alakult társaság pedig nevet és részben vezetőséget, tulajdonost váltott. Így az alapkezelők száma 26-ra emelkedett.
Hírlevél 2009. szeptember 3 2008. december és 2009. július között bejegyzett új kockázati tőkealap-kezelők Alapkezelő neve Carion Capital Zrt. FastVentures EuroCapital Zrt. Greenfield Capital Zrt. GSS Ventures Gamma Secret Sauce Zrt. IKON CEE Zrt. Optinvest Zrt. Székhely 1023 Bécsi út 25. 1037 Montevideo u. 2.C. ép. 1137 Szent István park 23. IV. em. 3. 1094 Tűzoltó u. 59. 1013 Roham u. 3. 1053 Múzeum krt. 13. II. em. 2. Vezetők Kornis Gábor, Rudas Gábor, Szani József Várkonyi Attila, Bedő Balázs, Lévay Ferenc Molnár András, Dr. Fábry Ágnes, Dr. Juhos Gabriella Nikolaus Alexander, Piroska Zoltán, Orbán Péter Czipó György, Suti Péter, Hendrich Balázs, Makra Sándor vezérigazgató, Bárány Kristóf cégvezető Forrás: Cégbírósági adatok (2009. augusztus 27-i állapot szerint) Főbb tulajdonosok Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. Jegyzett tőke (millió Ft) Alapítás időpontja 20 2009. 03.09. Várkonyi Attila 5 2009.03.05. Molnár András 5 2009.06.25. N/A 5 2009.07.23. Grid Cee Zrt. 5 2009.03.16. Lagnico Invest Ltd. (Seychelles), Meyer & Levinson Ltd. (Ciprus) 5 2008.12.12. A VADEAL Zrt. Life Venture Partners Zrt-re, míg az Invescom Zrt. Perion Zrt-re, a Futureal Startup Zrt. pedig Finext Startup Zrt-re változtatta nevét. A Life Venture Partners Zrt-nél igazgatósági taggá választották Dr. Fekete Zoltánt és Dr. Wolfgang Ostert. A Perion Zrt. igazgatósági tagjai Vitán Gábor, Matos Zoltán és Lovrity Krisztián, tulajdonosa pedig a Perion-Invest Zrt. NÉPSZERŰEK AZ NFÜ ÚJ KKV-K RÉSZÉRE MEGHIRDETETT PÁLYÁZATAI A hazai kis- és középvállalkozások számára egyre nagyobb európai uniós finanszírozási forrás áll rendelkezésre, valamint az odaítélt támogatások összege is emelkedett az elmúlt évekhez képest. A statisztikákat látva idén bizonyos pályázatoknál lényegesen nagyobb igény figyelhető meg, mint az elmúlt években. KKV fejlesztési pályázatok 2009 A hazai kis- és középvállalkozások által igénybe vehető, 2009-ben megjelent technológia-fejlesztési pályázatok esetében a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg összesen 41,1 milliárd forint volt, amely 6,2%-kal magasabb a 2008-ban kiírt pályázatok összegénél.
Hírlevél 2009. szeptember 4 Pályázati kiírás 2009. évi KKV fejlesztést célzó támogatások Keretösszeg Beérkezett pályázatok száma (db) Igényelt támogatás összege Támogatott pályázatok száma (db) Megítélt támogatás összege Kifizetés GOP-2.1.1-09/A 18 3240 61,3 1712 33,8 1,3 GOP-2.1.1-09/B 13 117 10,0 80 7,0 0 GOP-2.1.2-09/B 4 23 1,9 16 1,4 0 KMOP-1.2.1-09/A 2,6 631 5,4 398 3,5 0,2 KMOP-1.2.1-09/B 3,5 48 3,0 37 2,4 0 Összesen 41,1 48,1 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR rendszerének adatai alapján A fenti táblázatban látható, hogy az egyes pályázatokhoz milyen keretösszeg társul, mekkora volt az igényelt támogatás, a nyertes pályázatok száma és összege továbbá, hogy két pályázat esetében már a kifizetések is megkezdődtek. A pályázatok keretében eddig több mint 48 milliárd forintról született döntés, amely jelentősen meghaladja a pályázati kiírások eredeti keretösszegét. A 2009. évi pályázatok esetében örömteli változás az egyszerűsített döntési rendszerű, A jelű pályázati kiírások jelentős térnyerése. A 2007. évi 3,6 milliárd és a 2008. évi 9,5 milliárd forint után az idei évben már 37,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg ebben a körben, és összesen 2100 hazai kis- és középvállalkozás juthat jelentősen könnyebb feltételek mellett fejlesztési forráshoz. emelte ki Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletágigazgatója. Szembetűnő változás, hogy a hazai KKVk érdeklődése ugrásszerűen megnőtt a GOP-2.1.1/A kódú kiírás iránt, ugyanis míg a 2008-as évben 1086 pályázat érkezett be, addig 2009-ben már 3240 darab. Tekintettel arra, hogy az említett Mikro-, kis és középvállalkozások technológiai fejlesztése elnevezésű pályázatnál a forráskeret több mint háromszorosát meghaladó igény jelentkezett, a Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága a rendelkezésre álló összeget megemelte, és kijelentette, hogy forráshiány miatt egyetlen már beadott pályázat sem kerülhet elutasításra. 2008-ban 8,3 milliárd forint odaítéléséről született döntés ezen a pályázaton, ez az összeg az idei évben már megközelíti a 34 milliárd forintot. Valószínűleg a mikro- és kisvállalkozások által igénybe vehető támogatások egyszerűsített és gyors átfutása emelte meg az igénybevételi kedvet, ugyanis a maximum 50 millió forint összegű támogatásra pályázók közül az a vállalkozás, amely a feltételeknek megfelelt, automatikusan elnyerte a támogatást. A pénzügyi válság hatására beszűkült hitelpiac feltehetőleg szintén növelte a pályázatok népszerűségét. Ezzel szemben a hazánkban működő multinacionális cégek és a hazai nagyvállalatok érdeklődése a korábbi évekhez képest csak minimálisan növekedett. Az általuk is igénybe vehető GOP-2.1.1-09/C és GOP-2.1.2-09/C elnevezésű kiírások esetében 53 és 23 db pályázat érkezett be, ebből 34, illetve 17 db igénylést támogattak rendre 9,6, illetve 5,9 milliárd forinttal. Növekvő összegű fejlesztési forrás A 2004-2006 között működő Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében a kifejezetten a kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó támogatások összege elérte a 41,7 milliárd forintot, melyből 39,4 milliárd forint került eddig kifizetésre 6.500 pályázónak. A sikeres GVOP pályázatokhoz képest az
Hírlevél 2009. szeptember 5 Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a kis- és középvállalkozások fejlesztésére kiírt forrás mértéke a felfokozott várakozások miatt kezdetben bizonyos mértékű csalódást keltett, amelyhez hozzájárult, hogy a 2007 során nagy érdeklődéssel várt eredményeket csak 2007. második felétől, illetve a nagyobb összegű támogatások esetében csak október végén hirdették ki. A kifejezetten a KKV-k részére kiírt pályázatokon 11,9 milliárd forint forrásról született döntés és mindössze 1.131 pályázat nyert. Ugyanakkor 2008-ban jelentős emelkedés történt, és a megítélt támogatás összege meghaladta a 42,8 milliárd forintot. mintegy 50%-kal emelve az eredetileg rendelkezésre álló forrást. A kifizetések szintjét vizsgálva a támogatási rendszer korábbi évekre jellemző jelentős csúszásai láthatóan megszűnőben vannak, ugyanis a 2007. évi pályázatok esetében a kifizetési szint már mintegy 70%-os, és a 2008. évi pályázatok esetében is csaknem eléri a 25%-ot. Összességében az Új Magyarország Fejlesztési Terv vállalkozások technológiai fejlesztését célzó kiírásaiban, 2007-ben 1.395 pályázatot támogattak több mint 37 milliárd forinttal, míg 2008- ban már 1.608 nyertes pályázatot mutatnak A KKV-k fejlesztését célzó támogatások Igényelt Megítélt Beérkezett Támogatott Kifizetések Keretösszeg támogatás támogatás pályázatok pályázatok KKV-knak összege összege száma (db) száma (db) 2007 18,3 2107 22 1131 11,9 8,1 2008 38,7 2320 63,8 1567 42,8 10,4 2009 41,1 4059 81,6 2243 48,1 1,5 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR rendszerének adatai alapján A fenti táblázat adatai alapján a 2008. évi - minden szempontból növekvő - tendencia 2009-ben is folytatódott. Ráadásul további jelentős bővülés várható, ugyanis az NFÜ 2009. augusztus 27-i közzététele szerint megszületett a brüsszeli jóváhagyás az Operatív Programok közötti átcsoportosításokról, amelynek keretében a GOP keretösszege 111 milliárd forinttal bővül, amely összeg a KKV-k fejlesztésére és a vállalati beruházások támogatására fordítható, a statisztikák, mely vállalkozások körülbelül 55 milliárd forint támogatást nyertek el. 2009-ben összesen 2.294 db pályázat került a támogatottak körébe, a megítélt támogatás összege pedig 63,6 milliárd forintra emelkedett. A nyertes pályázatok nagy részét a hazai kis- és középvállalkozások adták be, akik az elnyert támogatási összegből a 2008-as évhez hasonlóan idén is mintegy 80%-ban részesültek MI IS AZ A KOCKÁZATI TŐKE ÉS HOGYAN MŰKÖDIK 5. RÉSZ Áprilisi számunkban a kockázati tőke főbb jellemzőivel ismertettük meg az érdeklődőket, májusi Start Hírlevelünkben pedig konkrét gyakorlati tanácsokkal segítettük a kockázati tőkét bevonni kívánó vállalkozásokat. Júniusban a kockázati tőke bevonás előkészítésének, augusztusban megvalósításának folyamatával, időbeli lefolyásával foglalkoztunk. Mostani számunkban az üzleti terv készítésének fontosságáról és
Hírlevél 2009. szeptember 6 főbb elemeiről, végül októberben a leggyakrabban elkövetett hibákról írunk. A sorozatot azért indítottuk, hogy felkészítsük a vállalkozásokat az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram (ÚMKTP) keretében legalább 50 milliárd Ft tőkével létre-jövő kockázati tőkealapoktól történő tőkebevonásra. Mi az üzleti terv és miért van kiemelt jelentősége? Az üzleti terv elengedhetetlen és talán legfontosabb dokumentuma a kockázati tőkebevonásnak. A tőkét bevonni kívánó társaságnak az üzleti tervben kell összefoglalnia mindazon információkat, amelyek a befektető számára nélkülözhetetlenek a befektetésre vonatkozó döntés meghozatala céljából. Az üzleti tervnek részletesnek, reálisnak és konzisztensnek kell lennie. Az üzleti terv nemcsak a befektető számára fontos, hanem magának a cégnek és tulajdonosainak is alapvető fontosságú, hiszen ennek alapján lehet megállapítani, hogy valóban életképes-e az üzleti elképzelés és annak mekkora a jövőbeli nyereségpotenciálja, értéke és annak elérése során milyen kockázatokkal kell számolnunk. Mit kell tartalmazni az üzleti tervnek? Az üzleti terv alapjában két részből áll. Egy narratív részből, amely főként a projekt bemutatását és az azzal kapcsolatos elképzeléseket, feltételezéseket, stratégiát, valamint a megvalósítás fő fázisait foglalja magában. A szöveges üzleti terv főbb tartalmi elemei a következők: Vezetői összefoglaló (rövid összegzése a projekt céljának, lényegének és várható eredményének, maximum két oldalon); A projekt leírása, fő jellemzői, egyedisége, előnyei; A projekt célja; Stratégia (annak összefoglalása, hogy a társaság milyen módon tervezi a konkurencia legyőzését vagy ahhoz viszonyított pozíciójának erősítését, hogyan különbözteti meg magát verseny-társaitól); Az értékesítésre és a várható bevételekre vonatkozó tervek, feltételezések, értékesítési módszerek, az ügyfélkör és a konkurensek bemutatása (utóbbiakat célszerű piackutatási eredményekkel, valamint a jövőbeli megrendelésekre vonatkozó vételi szándéknyilatkozatokkal alátámasztani); Értékesítést elősegítő marketing stratégia; A társaság költségstruktúrája és főbb költségelemei (anyagköltség, bérköltség, értékesítési és marketing költségek, igénybevett szolgáltatások); A projekt megvalósításához szükséges eszköz- és beruházásigény (tárgyi eszközök és forgóeszközök); A társaság tervezett jövedelmezőségének alakulása; A projekt finanszírozásának forrásai és annak költségei; A társaság menedzsmentjének
Hírlevél 2009. szeptember 7 bemutatása (kulcsvezetők, azok pozíciója, életrajza, referenciái és a projekthez való hozzájárulásuk); A projekt fő kockázatai és azok csökkentésének, kezelésének tervezett módszerei, megoldásai; A kockázati tőkebefektető társaságból történő kiszállásának, üzletrésze értékesítésének lehetősége(i), azaz, hogy milyen módon tudja a befektető a cég értéknövekedéséből keletkező hozamát üzletrésze eladásával realizálni (szakmai befektetőnek, pénzügyi befektetőnek, tulajdonostársaknak történő értékesítés vagy tőzsdei bevezetéssel egybekötött értékesítés). Pénzügyi terv Az üzleti terv másik része a pénzügyi terv, amely a szöveges részben leírtakat a számok nyelvére lefordítva tartalmazza, azaz a társaság Eredménykimutatását; Mérlegét és; Cash-flow kimutatását foglalja magában. Az eredménykimutatás készülhet összköltség típusú formában és forgalmi típusúban. A kockázati tőkebefektetők előnyben részesítik a forgalmi típusú eredménykimutatást, amely a költségeket közvetlen és közvetett megosztásban tartalmazzák. Ezáltal nemcsak az üzemi eredmény és annak árbevételhez viszonyított aránya, hanem a fedezet is megjelenik, amely a közvetlen költségek árbevételből történő levonása után adódó összeg. Ennek aránya az árbevételhez fontos mutató, melyből kiszámítható a fedezeti pont, azaz, hogy mekkora árbevétel esetén válik a tevékenység jövedelmezővé. Az eredménykimutatás terv minden olyan feltételezését ismertetni kell, amely egyébként a szöveges üzleti tervben nem szerepel. A mérleg a társaság működéséhez szükséges eszközöket (tárgyi eszköz és forgóeszköz megosztásban) tartalmazza, valamint azok finanszírozásának forrásait (tőke, hitel, tulajdonosi hitel, szállítók). Különösen fontos a forgóeszköz igény pontos meghatározása, mivel a bevételek és a kiadások pénzügyi rendezése eltérő időben történik meg (például az értékesítés ÁFA-ját előbb kell befizetni és a szállítókat előbb kell kifizetni, mint ahogy az értékesítés bevétele befolyik a vevőktől), aminek a társaság pénzforgalmára gyakorolt hatásával számolni kell. A finanszírozásnál lényeges, hogy annak szerkezete optimális legyen. A tőke mértékét a lehető legalacsonyabb szinten kell megállapítani, mert ez a legdrágább finanszírozási forrás. Ha például a társaság rövid időn belül nyereségessé, illetve készpénz-termelővé válik, akkor a kezdeti magasabb finanszírozási igény lecsökken, ezért az induló igények egy részét szerencsésebb hitelből, akár tulajdonosi hitelből finanszírozni, szemben a tőkével, melyet a keletkező készpénzből a társaság vissza tud fizetni a banknak vagy a tulajdonosoknak. A hitel mindig olcsóbb forrás, mint a tőke. Végül, de nem utolsósorban el kell készíteni a társaság cash-flow tervét. Ebből derül ki világosan, hogy melyik időszakban milyen mértékű készpénzt igényel, illetve termel a cég és ez miből származik. Egy felmérés szerint a befektető döntése meghozatalában három tényező legfontosabb: a társaság stratégiája, a menedzsment minősége és a társaság készpénztermelő képessége, a készpénztermelés forrása. A befektető számára az a vonzó, ha a készpénz a társaság alaptevékenységéből (üzemi eredmény) származik és nem eszközértékesítésből vagy pénzügyi műveletekből.
Hírlevél 2009. szeptember 8 Meglepő módon a befektető nem a társaság nyereségére kíváncsi igazán, hanem a készpénztermelő képességére. Egy társaság ugyanis lehet nyereséges az eredménykimutatás alapján, ugyanakkor lehetséges, hogy nem termel készpénzt, mivel azt a forgóeszköz és/vagy a tárgyi eszköz állomány növekedésének finanszírozási igénye meghaladja a nyereség mértékét. Ugyanakkor egy veszteséges cég is termelhet készpénzt, például akkor, ha eszközeit gyorsított leírással amortizálja, azaz értékcsökkenése magas, de mivel az értékcsökkenés nem cash-flow csökkentő költség, hanem azt növelő tétel, a társaság képes a készpénz termelésre. A készpénz termelés azért fontos, mert abból fizethető ki a felvett hitel és osztalék a tulajdonosoknak A befektető általában elfogadja, hogy a befektetést követően egy meghatározott ideig veszteséges vagy készpénz-fogyasztó a társaság, hiszen sok esetben a kezdeti veszteségek és a termelés felfuttatásának finanszírozásához van szükség forrásra. Ezért nem szabad úgy készíteni a tervet, hogy már az első naptól teljes kapacitással megy és nyereséges a cég, mert ez általában nem életszerű és bizalmatlanságot is kelt a befektetőben. Ezért is fontos, hogy az üzleti terv hihető is legyen és megfelelően konzervatív. Milyen távra és milyen bontásban készüljön a pénzügyi terv? A pénzügyi tervnek legalább olyan időtávra kell készülnie, amennyi ideig a befektető a társaság tulajdonosa lesz. Ez általában három-öt évre tehető, azt követően a kockázati tőkebefektető kiszáll a vállalkozásból, azaz értékesíti részesedését. A pénzügyi tervet éves vagy negyedéves bontásban kell elkészíteni, de az első évet célszerű havi bontásban prezentálni, mivel ez a legkritikusabb időszak a befektetés folyamán és a legtöbb változás (beruházás, termékbevezetés, stb.) ebben az időszakban történik. Milyen a jó üzleti terv? Végső soron az üzleti terv akkor nevezhető jónak, ha annak alapján a befektető pozitív döntést hoz. De azon felül, hogy egy attraktív befektetési lehetőséget ajánlunk, mi kell még ahhoz, hogy pozitív döntés szülessen? Az üzleti tervnek kellő, de nem túlzottan részletesnek kell lennie. Olyan mélységben kell az információkat bemutatni, ami lehetővé teszi a projekt és a vállalkozás megértését. Másrészt világosnak, reálisnak, megalapozottnak kell lennie a tervnek és konzisztensnek, különösen a pénzügyi tervnek. Utóbbinak (eredménykimutatás, mérleg, cas-flow kimutatás) olyan zárt rendszerűnek kell lennie, hogy bármely adat megváltoztatásakor a teljes terv kövesse a változást és annak hatása nyilvánvalóvá váljon. Ugyanis a befektető különféle érzékenység vizsgálatokat végez a pénzügyi tervvel, azaz megvizsgálja, hogy például a tervezettnél alacsonyabb árbevétel hogyan hat a cég eredményességére és cash-flow-jára. Minél érzékenyebb a terv a negatív változásokra, annál nagyobb a befektető kockázata és annál kisebb az esélye, hogy végül befektet a társaságba. Az üzleti terv megalapozottságát különféle, ellenőrizhető adatokkal szükséges alátámasztani, különösen a feltételezéseket. A külső, harmadik féltől, például független tanácsadóktól vagy szakértőktől származó információkat a befektetők mindig pozitívumként értékelik az üzleti terv elbírálásánál. A cégnek is hasznos a feltételezések külső szakértő általi alátámasztása. Ezért az ilyen jellegű információk megszerzésére ne sajnáljuk a pénzt.
Hírlevél 2009. szeptember 9 Célszerű az üzleti terv készítésébe pénzügyi szakembert bevonni, aki ismeri a kockázati tőkebefektetők üzleti tervvel szembeni elvárásait és képes minőségi üzleti terv készítésére. Ezek a tanácsadók rendelkeznek olyan üzleti terv és pénzügyi terv mintákkal, amelyek egy adott cégre könnyedén adaptálhatóak. Végül, de nem utolsó sorban fontos az üzleti terv külalakja és megfogalmazása, stílusa, ami egyrészt emeli a terv minőségét, másrészt javítja annak értelmezhetőségét. A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület honlapján (www.hvca.hu) olvasható az egyesület által készített Tőkebevonási Kalauz, mely hasznos tanácsokat ad a tőkét bevonni kívánó vállalkozásoknak, többek között az üzleti terv tartalmi elemiről is. A kiadvány az alábbi kapcsolaton keresztül tölthető le: http://www.hun.hvca.hu/index.php?option =com_content&task=view&id=290&itemi d=82