Országgyűlési beszámoló a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014. évi tevékenységéről Budapest, 2015
Tartalom Előszó............................................................................................................. 6 1. A Bizottság hatásköre és feladatai................................. 8 1.1 A Bizottság létrehozásának jogszabályi háttere.................................................. 8 1.2. A Bizottság tagjainak megválasztása...............................................................10 1.3. A Bizottság tagjai.............................................................................................. 11 1.4. A Bizottság jogállása és hatásköre.................................................................... 19 1.5. A Bizottság munkáját segítő Hivatal................................................................. 21 2. Szakmai feladatok.......................................................................... 23 2.1. A belügyi munkacsoport 2014. évi tevékenysége............................................ 27 2.1.1. A Belügyminisztérium szervezete és irányítói szervezet történeti kutatás (1956 1990)......................................................................................... 27 2.1.2. Állambiztonsági kutatások......................................................................... 28 2.1.3. Pártirányítás belpolitika..........................................................................30 2.2. A gazdaságtörténeti munkacsoport 2014. évi tevékenysége.......................... 34 2.2.1. Bibliográfia...............................................................................................34 2.2.2. Szervezettörténet................................................................................... 35 2.2.3. Az állambiztonság szerepe a gazdaság irányításában...................................36 2.2.4. Esettanulmány......................................................................................... 37 2.3. Az igazságügyi munkacsoport 2014. évi tevékenysége................................... 38 2.3.1. Iratfeltárás............................................................................................... 38 2.3.2. Szervezettörténet................................................................................... 42 2.3.3. Archontológia.........................................................................................43 2.4. A katonai munkacsoport 2014. évi tevékenysége............................................44 2.5. A kulturális munkacsoport 2014. évi tevékenysége.........................................46 2
2.5.1. Agitációs és Propaganda Bizottság, illetve Agitációs és Propaganda Osztály........................................................................................................... 46 2.5.2. Tájékoztatási Hivatal................................................................................46 2.5.3. MSZMP Művelődéspolitikai Munkaközösség, Tudománypolitikai Munkaközösség............................................................................................... 47 2.5.4. Sportirányítás......................................................................................... 47 2.5.5. A kommunista diktatúra történelemszemléletének kutatása..........................48 2.6. A külügyi munkacsoport 2014. évi tevékenysége............................................49 2.6.1. Szervezettörténeti kutatás.........................................................................49 2.6.2. Emigráció és külképviseletek élete és működése.........................................50 2.6.3. A párt és a külügy................................................................................... 52 2.7. Jogtörténeti kutatások.....................................................................................54 2.7.1. Az igazságtétel története és háttere........................................................ 54 2.7.2. Szabadságjogok megsértése a Kádár-rendszerben......................................54 2.8. A vármegyék 1944 1945. évi történetét kutató munkacsoport 2014. évi tevékenysége........................................................................................... 55 2.8.1. Iratfeltárás...............................................................................................56 2.8.2. Iratfeltárás és feldolgozás.........................................................................56 2.8.3. Megyei archontológia............................................................................... 58 2.9. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága keretében folyó archontológiai kutatások...60 2.9.1. Budapest kerületi tanácsi, illetve pártbizottsági archontológia....................... 61 2.9.2. Állambiztonsági archontológia................................................................. 62 2.9.3. Párt archontológia...................................................................................63 2.9.4. Munkacsoportok kutatásai.......................................................................63 2.10. Kutatási együttműködések.............................................................................64 2.11. Intézményközi kutatási programok................................................................. 65 2.11.1. Az MTA BTK NEB együttműködés keretében létrehozott Vidéktörténeti Témacsoport 2014. évi tevékenysége................................................................. 65 2.11.2. Emlékezés és emlékeztetés. A Kúriával és a Legfőbb Ügyészséggel indított közös kutatási program a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára.............. 67 2.11.3. Együttműködés a Fórum Kisebbségkutató Intézettel................................... 67 2.11.4. Együttműködés a NEB és a Hungarian Human Rights Foundation között....... 69 2.11.5. Együttműködés a Moszkvai Magyar Levéltári Intézettel................................70 2.11.6. Együttműködés a hazai levéltárakkal........................................................ 70 2.11.7. Minősített iratok feltárása, javaslat felülvizsgálatukra................................... 71 3
3. Az 1945-ös évfordulóhoz kötődő ismeretterjesztő honlapok........................................................ 73 3.1. 1945-ös digitális iratkiállítás............................................................................. 73 3.2. 0 év remény és realitás.................................................................................. 74 4. Az 1945-ös évfordulóhoz kötődő dokumentumok gyűjtése................................................................ 76 4.1. A szovjet fogságról szóló visszaemlékezések gyűjtése................................... 76 4.2. Szorakész-irattár.............................................................................................. 79 5. Konferenciák...................................................................................... 80 5.1. A hatalombirtokos fogalom történeti és jogi vonatkozásai............................80 5.2 Remény és realitás. Magyarország 1945........................................................... 82 5.3. Professional Fraternity. Cooperation and Conflicts among the Security Services in the Soviet Bloc....................................................................... 85 6. Nemzetközi kapcsolatok........................................................... 87 6.1. Az állambiztonsági iratokat őrző levéltárak értekezlete................................... 87 6.2. A lengyel Instytut Pamięci Narodowej (Nemzeti Emlékezet Intézete) látogatás és az együttműködési megállapodás előkészítése................................ 88 6.3. Ústav pro studium totalitních režimů (Totális Rezsimek Tanulmányozásának Intézete), Csehország látogatás Prágában...........................................................89 6.4. Platform of European Memory and Conscience (Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja) tagság......................................................................90 6.5. European Network Remembrance and Solidarity (Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózata) együttműködés........................................................... 91 6.6. Nemzetközi együttműködés pályázat a társadalmi tudatosság növelésére és a széleskörű ismeretterjesztő munka folytatására............................................ 92 4
7. A NEB jogszabályalkotással kapcsolatos tevékenysége............................................................................................ 93 7.1. Részvétel a kommunista rendszer üldözöttjei nyugdíj-kiegészítéseinek emelésével foglalkozó kormányzati munkacsoportban......................................... 93 7.2. Megkeresés a Köztársasági Elnöki Hivatal irányába a kommunista rendszer kiépülését segítő közkegyelmi határozat felülvizsgálatára..................................... 95 8. Részvétel a Gulag Emlékbizottságban..........................96 9. Függelék.................................................................................................. 97 9. 1. A NEB kiadványai............................................................................................98 9.2. A Bizottság tagjainak publikációi, tudományos tevékenysége és médiamegjelenései.................................................................................................99 9.3. A NEB Hivatala munkatársainak publikációi és tudományos tevékenysége.....114 9.4. Kommunikáció, sajtóvisszhang....................................................................... 121 10. Melléklet. Pénzügyi és gazdasági beszámoló......122 10.1. A költségvetési gazdálkodás alakulása..........................................................122 10.2. Létszám- és béradatok..................................................................................125 5
Előszó Köszöntöm a tisztelt Olvasót! A Nemzeti Emlékezet Bizottságát az Országgyűlés a Magyarország Alaptörvényében foglalt felhatalmazás alapján, a 2013. évi CCXLI. törvénnyel állította fel. Az öttagú, történészekből álló testület a 2014. február 3-i parlamenti eskütételt követően kezdte meg munkáját. A független, kizárólag a törvényeknek alárendelt Bizottság Alaptörvény szerinti legfőbb feladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének, legfontosabb szervezeteinek és káderpolitikájának rendszerszintű feltárása, a diktatúra emlékezetének megőrzése, a közgondolkodás formálása. Hazánk a vesztes világháborút követően a szovjet birodalmi érdekszféra részévé vált. 1945-től, a megszálló szovjet hadseregre támaszkodva, megkezdődött a kommunista diktatúra fokozatos kiépítése, mely lényeges változásokkal ugyan, de 1990- ig fennállt. A mozdíthatatlan alapstruktúra elemei közé tartozott szinte az egész időszakban a szovjet függés, az állami és társadalmi élet minden szférájára kiterjedő pártirányítás és ellenőrzés, a társadalom autonóm mozgástereinek kiiktatása, a szabadságjogok korlátozása. Ugyanakkor a pártállam hatalomgyakorlásának technikái, az elnyomás eszközei nyilvánvalóan változtak a kezdeti nyers fizikai erőszaktól a későbbi kifinomultabb, de nem kevésbé hatékony hatósági, igazgatási módszereken át az egzisztenciális ellehetetlenítésig, miközben az erőszakszervezetek mindvégig a hatalom birtokosainak rendelkezésére álltak. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjait, valamint a munkájukat segítő történész és jogász kutatókat mindennek ismeretében kettős szempont vezérelte célkitűzéseik kialakításakor. Egyfelől feltett szándékunk, hogy hozzájáruljunk a kommunista diktatúra áldozatainak emléke előtti tisztelgéshez, elkötelezettek vagyunk a magyar társadalmat ért veszteségek feltárásában, a korszak generációkon át ható egyéni és kollektív traumáinak bemutatásában. A legfontosabb párt-, állami és társadalmi szervek intézménytörténetének, működésének és vezető apparátusának rendszerezett feltárásával pedig arra a kérdésre keressük a választ: hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai; másként fogalmazva, a különböző döntéshozói és végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát, a szovjet megszállás kezdetétől egészen a diktatúra bukásáig. Akkor tudunk ugyanis megalapozott ítéletet alkotni a magyarországi kommunista diktatúra négy és fél évtizedéről, ha megismerjük és megértjük belső működési rendszerét. 6
Az elmúlt két és fél évtized során a pártállami múlt feltárására és működésének vizsgálatára vállalkozó történészek, jogászok, politikusok egyaránt jelentős erőfeszítéseket tettek nemegyszer éles szakmai és közéleti viták közepette a Rákosiés Kádár-korszak történeti örökségének bemutatására és értelmezésére. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának első esztendeje ezért a tájékozódás éve volt. A Bizottság előtt álló munka megtervezéséhez, a szakmai programok elindításához a korábban létrejött tudományos műhelyek, intézmények, múlt- és iratfeltáró bizottságok eddigi eredményeinek számbavétele elengedhetetlenül szükséges volt. A Bizottság jogelőd nélkül, önállóan, minden más állami szervtől függetlenül kezdte meg működését. A NEB-re vonatkozó sokrétű jogszabályi rendelkezések, a törvényhozás által kijelölt feladatok gyakorlatba való átültetése, a működési háttérfeltételek megteremtése és a kutatási programok beindítása magas szintű kezdeményezőkészséget igényelt a Bizottság tagjaitól és a Hivatal munkatársaitól egyaránt. Az elmúlt tizenkét hónap rendkívül intenzív, szisztematikus tervezés és építkezés jegyében telt: a Bizottság kialakította működésének kereteit, az alapoktól indulva felállította a munkaszervezetéül szolgáló Hivatalt, munkacsoportokat hozott létre, megalkotta éves kutatási tervét, elindította az első kutatásokat, megkezdte kapcsolatai kiépítését a hazai, valamint a külföldi partnerintézményekkel. E tevékenységek és törekvések fő eredményeit mutatja be 2014. évi beszámolónk. Budapest, 2015. március 30. Földváryné Kiss Réka A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke 7
1. A Bizottság jogállása és hatásköre 1.1 A Bizottság létrehozásának jogszabályi háttere A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) felállításáról elsőként Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (Ár.) határoztak. Az Alkotmánybíróság (AB) 45/2012. (XII. 29.) számú döntésével megsemmisítette az Ár. több szakaszát. Az AB az utólagos normakontroll során megsemmisítette az Ár. 3. 4. cikkét is, mely a NEB felállításáról és feladatairól rendelkezett. Az Országgyűlés az AB határozatának megfelelően az Átmenti Rendelkezésekbe foglalt nem átmeneti jellegű rendelkezéseket Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításával (2013. március 25.) átemelte a törzsszövegbe: az U) cikk (3) bekezdése rendelkezik a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállításáról. A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. /Magyarország Alaptörvénye U) cikk (3) bekezdés/ A Kormány 2013. november 29-én a közigazgatási és igazságügyi miniszter útján nyújtotta be a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslatot az Országygyűlésnek. Az Országgyűlés 2013. december 17-i ülésnapján elfogadta a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvényt (a továbbiakban: NEBtv.), amely 2014. január 1-jén lépett hatályba. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a kommunista diktatúrával kapcsolatos állami emlékezet megőrzésével, valamint a diktatúra hatalmi működésének feltárásával foglalkozó testület. A Bizottság jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg. /NEBtv. 1. (1) bekezdés/ 8
A Bizottság önállóan és függetlenül működik, munkáját Hivatal segíti. A Hivatal felállításának lényeges technikai kérdéseit szabályozó, a NEBtv.-t módosító T/13254/28. sz. javaslatot az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága nyújtotta be 2014. február 3-án az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/13254. számú törvényjavaslat részeként. Az egységes javaslatot az Országgyűlés 2014. február 13-án fogadta el (2014. évi XIV. törvény az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról). 9
1.2. A Bizottság tagjainak megválasztása A NEBtv. alapján az öttagú Bizottság az elnökből, az elnökhelyettesből, a választott és a megbízott tagokból áll. A Bizottság tagjává válhat az 1972. február 14-e előtt születettek kivételével minden olyan büntetlen előéletű és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki a) jogi vagy osztatlan, illetve mesterképzésben szerzett társadalomtudományi felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és b) kiemelkedő tudású elméleti szakember, aki legalább ötéves, jogi vagy társadalomtudományi szakterületen folytatott gyakorlattal rendelkezik, melyet olyan munkakörben végzett, amely betöltésének feltétele a jogi vagy társadalomtudományi felsőfokú végzettség. Az Országgyűlés elnöke a Bizottság elnökéről és két tagjáról szóló szavazást az Országgyűlés tavaszi ülésszakának februári harmadik ülésnapjára tűzte ki. Az Országgyűlés 2/2014. (II. 6.) OGY határozatával, a NEBtv. 7. (1) bekezdése, valamint a 8. (1) bekezdése alapján Földváryné Kiss Rékát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökévé, Ötvös Istvánt és Soós Viktor Attilát a Bizottság tagjává kilenc évre megválasztotta. Bank Barbarát a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegálta, az ötödik bizottsági tag, Máthé Áron pedig az igazságügyért felelős miniszter megbízása alapján tölti be tisztségét. A Bizottság tagja és elnöke tisztségében egyszer választható újra vagy bízható meg. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és a bizottság tagjai esküt tesznek megválasztásukat követően az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. február 3-án (fotó: MTI/Kovács Attila) 10
1.3. A Bizottság tagjai Földváryné Kiss Réka, a Bizottság elnöke Születési hely, idő: Budapest, 1975. március 31. Családi állapot: férjezett, két gyermek édesanyja (2006, 2011) Tanulmányok 1993 1999: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem néprajz szak 2000 2005: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Európai Etnológia Doktori Iskola 2009: PhD fokozat Ösztöndíjak, szakmai díjak 1997 1998: Köztársasági Ösztöndíj 1997: Tempus Ösztöndíj, Koppenhágai Egyetem Európai Etnológia Tanszék 2000 2003: Fiatal kutatói ösztöndíj, MTA Néprajzi Kutatóintézet 2005: MÖB Állami Eötvös Ösztöndíj, Edinburghi Egyetem School of Scottish Studies 2008: Magyar Néprajzi Társaság Jankó János díja 2010: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2011: Mindszenty-társaság kutatói ösztöndíja a Fehér Hollók Munkacsoport tagjaként 2012: MTA Ifjúsági Díj 11
2013: Szobonya Zoltán Emlékérem Szakmai tapasztalat 2000 2014: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet 2012: tudományos főmunkatárs Egyetemi oktatói tevékenység 2003 2004: ELTE BTK Történeti Antropológia program 2005: Budapesti Corvinus Egyetem, Council on International Education Exchange program 2006: ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék 2014: ELTE BTK Európai Etnológia Doktori Iskola Egyéb szakmai tevékenység 2001 2005: részvétel a Polgárosodás, akkulturáció, modernizáció. Műveltség és társadalom Magyarországon a XIX XX. században című NKFP program Reformátusok Budapesten alprogramjában 2001 2006: részvétel a Megtorlások 1956 után: a Tóth Ilona per című kutatásban 2005 2006: részvétel A Dunamelléki Református Egyházkerület 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának ünnepségét előkészítő bizottság munkájában 2002 2006: részvétel a Migráció és turizmus. Migrációs folyamatok hatása a helyi társadalmak változásaira a mai Magyarországon című OTKA programban 2009: tudományos tanácsadás a Budapesti Történeti Múzeum és a Dunamelléki Református Egyházkerület Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállításhoz 2010 2014: részvétel a Fehér Hollók Egyháztörténeti Munkacsoport A XX. századi egyházüldözés emlékezete című kutatási programjában 2012 : Részvétel az MTA BTK Médiatudományi Kutatócsoport munkájában 12
Bank Barbara, a Bizottság tagja Születési hely, idő: Pécs, 1975. november 21. Tanulmányok 1995 2001: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem művészettörténet Európa politika szak 2005 2008: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola 2013: PhD fokozat Ösztöndíjak 2000. január december: XX. Század Intézet pályázati ösztöndíja az Internálás, kitelepítés, munkaszolgálat témakör kutatására 2005: Mindszenty-ösztöndíj 2006. október: Varsó, Instituty Pamijecni Narodovej (Nemzeti Emlékezet Intézet), ösztöndíj a Lengyel Intézettől az 1956-os forradalom magyar lengyel vonatkozásai témakörben Szakmai tapasztalat 2000. november 2001. július: XX. Század Intézet, Terror Háza Múzeum 2001 2003: Történeti Hivatal 2003 2014: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 13
Máthé Áron, a Bizottság elnökhelyettese Születési hely, idő: Budapest, 1977. szeptember 3. Tanulmányok 1996 2001: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, szociológus 1996 2002: Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szak 2012: Pázmány Péter Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola 2012: PhD fokozat Szakmai tapasztalat 2001 2012: Terror Háza Múzeum, történész, kutató, kutatási osztályvezető 2012 2014: Századvég Alapítvány, kutató, elemző Egyéb szakmai tevékenység Gulagkutatók Nemzetközi Társasága Nemzeti Audiovizuális Archívum Gulag.cz virtuális múzeuma 14
Ötvös István, a Bizottság tagja Születési hely, idő: Budapest, 1972. július 21. Családi állapot: nős, három gyermek édesapja. Tanulmányok 1993 2000: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem magyar nyelv és irodalom szak 2001 2007: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola 2007: PhD fokozat Ösztöndíjak 2013. február 2013. június: University of Glasgow, CRCEES, posztdoktori ösztöndíjas kutató Szakmai tapasztalat 1999 2009: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Új- és Legújabbkori Történeti Tanszék, egyetemi tanársegéd 2009 2012: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politológia Tanszék, egyetemi adjunktus 2012 2013: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politológia Tanszék, mb. tanszékvezető 2013. február : Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politológia Tanszék, egyetemi docens 2013. szeptember : Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens 15
Egyéb szakmai tevékenység 1998 2002: Történeti Hivatal, kutatási asszisztens 2005: University College London, School of Slavonic and East European Studies, kutatási asszisztens 2011 : Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, megbízott előadó 2011. szeptember december: Magyar Országgyűlés Hivatala, A Magyar Országgyűlés halottai a második világháborúban, kutatásvezető 2012. október december: Magyar Országgyűlés Hivatala, 56-os kutatási projekt 2012 : Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Támop 4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0022 16
Soós Viktor Attila, a Bizottság tagja Születési hely, idő: Körmend, 1979. december 2. Családi állapot: nős, négy gyermek édesapja. Tanulmányok 1998 2004: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem szak 1998 2002: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar, hittantanári szak 2006 2014: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történelemtudományi Doktori Iskola, Új és jelenkori magyar történeti program 2014: PhD fokozat Szakmai tapasztalat 2005 2012: Magyar Országos Levéltár, Politikai Kormányszervek (1945 ), MDP MSZMP-iratok Főosztálya, Külügyminisztériumi iratok 1945 után; levéltáros, referens 2010 2012: Magyar Országos Levéltár, Politikai Kormányszervek (1945 ), MDP MSZMP-iratok Főosztálya; főosztályvezető 2012. február június: Külügyminisztérium Dokumentációs Főosztály, levéltári referens 2012. július 2014. március: Külügyminisztérium, Dokumentációs Főosztály, főosztályvezető helyettes Egyéb szakmai tevékenység 1999 2001: PPKE BTK Prohászka Műhely Szakkollégium 2004 2014: Mindszenty Társaság titkára 2004 : Magyar Katolikus Rádió, Arcok és sorsok fejezetek a magyar katolikus egyház életéből című műsor szerkesztője 17
2005 : Apor Vilmos forráskiadvány sorozat szerkesztése, Győri Püspökség és Egyházmegyei Levéltár Brenner János, valamint a hét ferences vértanú boldoggá avatási eljárás történész szakértője 2010 2014: részvétel a Fehér Hollók Egyháztörténeti Munkacsoport A XX. századi egyházüldözés emlékezete című kutatási programjában 18
1.4. A Bizottság hatásköre és feladatai A törvényi keretek sokrétű, széleskörű, komplex feladatrendszert határoznak meg a Bizottság számára. A NEBtv. 1. -a alapján a Bizottság általános hatáskörrel ellátja a kommunista diktatúrák hatalmi működésének, a hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepének feltárását, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban teszi közzé. A Bizottság tevékenysége során minden más szervezettől független. /NEBtv. 1. (2)/ A Bizottság önállóan, illetve az Országgyűlés kérésére megállapításokat, jogalkotási javaslatokat tesz, jelentéseket készít, amelyekkel elősegíti a kommunizmus bűneinek feltárását, ezáltal pedig a demokratikus jogállamiság kiteljesedését. A Bizottság kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezi a legfőbb ügyésznél. A Bizottság kutatással alátámasztott átfogó jelentésben meghatározza és közzéteszi, hogy mely szerepek, megbízatások, foglalkozások, tisztségek betöltése minősül kommunista hatalombirtoklásnak, és mely szervezetek minősülnek kommunista hatalombirtokosnak. A jelentés bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadható meg. A Bizottságnak a kommunista hatalombirtokosokkal, kommunista hatalombirtoklással kapcsolatos tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. A Bizottság tagja az Alaptörvényben és a NEBtv.-ben meghatározott hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény, ténymagyarázat vagy tény értékelése miatt bíróság vagy hatóság előtt megbízatásának ideje alatt és azt követően nem vonható felelősségre, e tény, ténymagyarázat vagy tény értékelése miatt a Bizottság tagja ellen bíróság vagy hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre. Az Alaptörvényből és a NEBtv.-ből következően a Bizottság tagjai függetlenek, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek vannak alárendelve. A Bizottság jogosult a feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat megismerni, továbbá a minősített adat minősítésének felülvizsgálata érdekében javaslatot tehet a feladat- és hatáskörrel rendelkező, minősítésre jogosult szervek felé vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének. A NEBtv. 20. -a alapján a Bizottság feladatainak ellátása érdekében tudományos kutatást folytat. Ennek keretében a Bizottság feladata a még élő tanúk emlékeinek rögzítése, a rendelkezésére álló irat-, képi és hanganyagokat digitalizálása, majd azok közzététele a nyilvánosság számára. 19
A kommunista diktatúra felépítésével, működésével kapcsolatos vizsgálati eredményekről a Bizottság ágazatonként összefoglaló jelentéseket készít, és közzéteszi a kommunista hatalombirtokosoknak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatait. A kommunista hatalombirtokos a rá vonatkozóan közzétett személyes adatok tekintetében írásbeli megjegyzést tehet, amelyet a Bizottság az eredeti adat változatlanul hagyása mellett közzétesz. A feltárt adatok felhasználásával a Bizottság ismeretterjesztő tevékenységet folytat, oktatási segédanyagokat készít és ad ki, a nyilvánosság számára elérhető online adatbázist, tudásközpontot és digitális archívumot épít. A Bizottság a tudományos munka megalapozása érdekében szakértői munkacsoportokat hozott létre és működtet. A munkacsoportok tagjai részben a Bizottság Hivatalának főállású kutatói, valamint a NEBtv. 30. (1) pontjában foglalt felhatalmazás alapján külső szakértők. A munkacsoportok a NEBtv. 22. b) pontja alapján egy-egy bizottsági tag vezetése alatt állnak, döntően egy kutatási téma feltárása köré szerveződnek. A bizottsági tagok önállóan vezetik az egyes munkacsoportokat, és felelnek az azokban folyó szakmai munkáért. 2014 júniusában megkezdődtek az első kutatások, amelyek jelenleg 15 fő főállású és további mintegy 50 fő megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott kutató bevonásával folynak. A Bizottság elnöke összehangolja a Bizottság tevékenységét. Ennek keretében öszszehívja és vezeti a Bizottság ülését, meghatározza a Bizottság ülésezési rendjét. Az elnök javaslata alapján a Bizottság dönt az ügyrendjéről, a bizottsági ülések napirendjéről, a Bizottság tagjai által vezetett munkacsoportok összetételéréről, az éves kutatási munkatervről. Az elnök képviseli a Bizottságot az Országgyűlés és más szervek előtt, ennek keretében a Bizottság munkájáról évenként beszámol az Országgyűlésnek. Az elnök irányítja a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalát, kiadja annak alapító okiratát, jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát. Az elnök fentieken kívül ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Bizottság ügyrendje számára előír. Az elnök a Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősítésre jogosult. A Bizottság elnökének munkáját az elnökhelyettes segíti, aki eljár az elnök helyett annak akadályoztatása esetén. 20
1.5. A Bizottság munkáját segítő Hivatal A NEBtv. értelmében a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) a Bizottság munkaszervezete, feladata a Bizottság tevékenységének támogatása. A Hivatal biztosítja a Bizottság számára a működéshez szükséges technikai és humán feltételeket, előkészíti Bizottság üléseit, gondoskodik a meghozott döntések végrehajtásáról. Ennek keretében előkészíti a Bizottság által kötendő együttműködési megállapodásokat, egyéb szerződéseket. A Hivatal közreműködik a kutatási eredmények nyilvánossághoz történő eljuttatásában, a bizottsági jelentések előkészítésében, valamint az el nem évülő kommunista bűncselekmények vonatkozásában igény szerint együttműködik az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel. A Hivatal előkészíti a Bizottság jogalkotási javaslatait. A Hivatal a Bizottság döntése alapján nemzetközi és hazai szakmai konferenciákat, megemlékezéseket szervez, valamint ellátja a kommunista múlttal kapcsolatos emlékhelyek kialakításának kezdeményezéséhez szükséges adminisztratív feladatokat. A Hivatal emellett közreműködik a Bizottság nemzetközi kapcsolatainak kiépítésében és fenntartásában, szervezi a Bizottság sajtókapcsolatait, elvégzi a Bizottsághoz érkezett közérdekű bejelentésekkel, javaslatokkal és panaszokkal összefüggő teendőket. A Hivatal a Bizottsággal, valamint a bizottsági tagok közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos igazgatási feladatokat is ellátja, ennek keretében elkészíti a bizottsági ülések emlékeztetőit, kezeli a Bizottság működése során keletkezett iratokat, őrzi a Bizottság tagjainak vagyonnyilatkozatait, működteti a Bizottság honlapját. A Hivatal jogállását tekintve fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hivatalt főigazgató vezeti. A főigazgatót a Bizottság elnöke nevezi ki, menti fel és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat. A főigazgató a Bizottság elnöke irányításával végzi munkáját. A Hivatal Alapító Okirata, valamint Dergán Ádám főigazgató kinevezése 2014. március 1-jén lépett hatályba. A Hivatal működését, szervezeti felépítését, az egyes szervezeti egységek feladatait a 2014. június 17-én hatályba lépett szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az SZMSZ-ben megállapított létszám: 40 fő. Tekintettel arra, hogy a Bizottság minden más szervezettől függetlenül végzi tevékenységét, a Hivatal kialakítása során teljes önálló adminisztratív szervezet felépítésére volt szükség. A működést biztosító szervezeten túl a Hivatal 15 főállású fiatal kutatót foglalkoztat. 21
A Hivatal az alábbi szervezeti egységekre és szervezeti elemekre tagolódik: NEB Kabinet; Titkársági Osztály; Kutatási Osztály; Jogi és Nemzetközi Főosztály; Gazdasági Főosztály; Belső ellenőr; Humánpolitikai főmunkatárs. A 2014. márciusi megalapítást követő intenzív előkészítő munka eredményeként a Hivatal májusban megkezdhette tényleges működését jelenlegi ideiglenes telephelyén, a főváros VII. kerületében található R70 irodaházban. 22
2. Szakmai feladatok A NEBtv. A Bizottság kiemelt kutatási feladataként határozza meg a pártállami berendezkedés hatalmi struktúráinak és káderpolitikájának vizsgálatát, valamint a kommunista rendszer hatalomgyakorlási mechanizmusainak és változó uralmi viszonyainak leírását. A Bizottság a tudományos munka megalapozása érdekében szakértői munkacsoportokat hozott létre. A munkacsoportok tagjai részben a Bizottság Hivatalának főállású kutatói, részben külső szakértők. A munkacsoportok egy-egy bizottsági tag vezetése alatt állnak, döntően egy kutatási téma feltárása köré szerveződnek. A bizottsági tagok önállóan vezetik az egyes munkacsoportokat. A munkacsoportok olyan hiánypótló alapkutatásokba fogtak, amelyek a pártállam működésének, legfontosabb szervezeteinek és nomenklatúrájának feltérképezését célozzák az állam működésének legfontosabb területein. Így a belügy, az igazságügy, a külügy, a gazdaság, a kultúra és a hadsereg irányításának területén vizsgáljuk a legjelentősebb intézmények történetét, az ezeket működtető apparátus összetételét, és a pártirányítás korszakon belül változó formális és informális-rejtett technikáit. Miként és milyen mértékben határozta meg a szovjet jelenlét Magyarország társadalmi-politikai-gazdasági történéseit? Melyek voltak a Szovjetunió politikai akaratérvényesítésének és kontrolljának legfontosabb eszközei és módszerei? Mikor, milyen testületek és mely személyi körök tartoztak bele az államszocializmus hatalmi elitjébe? Melyek voltak a párt- és állami szervek működésének alapvető jellemzői? Miként érvényesültek a pártirányítás és pártellenőrzés formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai az államigazgatás és a társadalmi élet egyes alrendszereiben? A Bizottság a munkacsoportok keretében folytatott kutatásokkal ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az intézményi háttér kiépítését követően a munkacsoportokban 2014 júniusában kezdődhettek meg az első kutatások, amelyek jelenleg 15 fő főállású és további mintegy 50 fő megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott kutató bevonásával folynak. Az első eredményeinket 2015 elején publikáltuk. A feladatok magas szakmai színvonalú ellátása érdekében a Bizottság számára az induló év egyik lényeges célkitűzését jelentette a társintézményekkel, a szakmai műhelyekkel, kutatóintézetekkel, az egyetemekkel és a közgyűjteményekkel (levéltárak, múzeumok stb.) való együttműködési kapcsolatok kiépítése, illetve a jövőbeni közös szakmai programok megalapozása. Ez a szempont egyaránt érvényesült a NEB Hivatala fiatal tudományos kutatóinak kiválasztásában, a Bizottság tagjai- 23
nak irányításával tevékenykedő munkacsoportok felállításakor, a konferenciáink és egyéb tudományos programjaink előadóinak felkérése alkalmával, valamint a hazai és határon túli intézményekkel indított közös szakmai programok tervezése során. Az együttműködés révén a legfontosabb párt-, állami és társadalmi szervek intézménytörténetének rendszerezett feltárását, a káderhálózat feltérképezését, a kommunista diktatúra idején vezető pozíciót betöltött tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállítását, adatbázisokba rendezésének komplex feladatát elsősorban a magyarországi levéltári intézményhálózattal közösen tervezzük megvalósítani. Ennek érdekében a NEB 2014 folyamán több levéltárral kezdte meg közös kutatási programok kidolgozását, illetve kapcsolódott már folyamatban lévő projektekhez. Együttműködési megállapodást kötöttünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával az állambiztonsági vezetők még hiányzó karrierútjának, életrajzainak feltárására; Budapest Főváros Levéltárával a fővárosi kerületi párt- és tanácsi vezetők körének további feltérképezésére, valamint közös szakmai program kidolgozásába kezdtünk többek között a Magyar Nemzeti Levéltárral a központi pártapparátus, illetve a megyei párttestületek működésének kutatására. A pártállami struktúrák feltárása mellett közös alapkutatások indultak a vidéki Magyarország életében a kommunista hatalomátvétel folyamatában lezajlott gyökeres változások átfogó vizsgálatára. Ennek első fázisaként, az 1945-ös emlékévhez, a szovjet megszállás kezdetének hetvenedik évfordulójához kapcsolódóan intézményközi kutatás indult a szovjetizálás vidéki folyamatainak és társadalmi hatásainak vizsgálatára, mely máig történetírásunk nagy adósságai közé tartozik. Arra keressük a választ, miként szerezte meg a Magyar Kommunista Párt országszerte a kulcspozíciókat a közigazgatásban és a rendvédelemben, miként történt a tulajdonviszonyok átrendezése, hogyan zajlott le helyben az elitcsere, és mindezeket a folyamatokat milyen egyéni és közösségi traumák kísérték. Szintén közelgő évfordulóhoz kapcsolódnak az 1956-os forradalom és szabadságharc történetének eddig még feltáratlan területeire, illetve részlegesen ismert kérdésköreire fókuszáló, több intézmény részvételével elindult átfogó kutatási programok. 1956-ot mindmáig a 20. századi egyetemes történelem egyik kiemelkedő eseményeként, a nemzeti függetlenség helyreállításának, a kommunista diktatúra megtörésének, a polgári demokratikus társadalmi rend megteremtésének legfontosabb kísérleteként tartjuk számon. Tekintettel arra, hogy 2016-ban ünnepeljük a forradalom kitörésének hatvanadik évfordulóját, 56 emlékének méltó megőrzésére a NEB koordinálásával több, egymással összefüggő kutatási program kezdődött. A forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás átfogó feltárására irányuló nagy lélegzetvételű, jogi és történeti szempontokat egyaránt érvényesítő közös kutatási projekt a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a NEB kezdeményezésére, az előbbi szervezetek mellett a Magyar Nemzeti Levéltár, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, valamint a Veritas Történetkutató Intézet együttes részvételé- 24
vel zajlik. A forradalom határon túli és nemzetközi recepciójának, valamint külföldi visszhangjának jobb megismerését célozza a Fórum Kisebbségkutató Intézettel, illetve a Moszkvai Magyar Levéltári Intézettel megkezdett együttműködés. A Bizottság tevékenységének meghatározó területe a diktatúra emlékezetének megőrzésére, a kutatásra épülő tudományos ismertterjesztésre, így online adatbázisok, digitális archívumok, tudásközpont létrehozására irányuló tevékenység. A 2014. év folyamán a Bizottság és a munkáját segítő Hivatal megkezdte a szükséges informatikai háttér kialakítását, és megtette az első lépéseket a kommunista diktatúra történetének széleskörű megismertetését elősegítő, nagyközönségnek szóló, interneten elérhető tartalmak kialakításának irányába. Az első évben a szovjet megszállás hetvenedik évfordulójához kapcsolódóan, az 1945-ös év eseményeinek és dilemmáinak széleskörű megismertetését célzó tematikus honlapot állítottunk össze. A NEB az általa vizsgált korszak tekintetében a teljes kutatási szabadságban érdekelt. Ezt a célt szolgálja a NEBtv.-ben is megnevezett felhatalmazás, amellyel élve megkezdtük az 1990 előtt keletkezett, jelenleg még minősített iratok felmérését és a dokumentumok tartalmi vizsgálatát. Amennyiben arra a következtetésre jutunk, hogy már nem áll fenn a minősítés indoka, javasolni fogjuk az iratok minősítésének felülvizsgálatát. A Bizottság ugyanígy fontosnak tartja az 1944 1990 közötti időszakra vonatkozó, nem minősített, ugyanakkor a levéltáraknak még át nem adott dokumentumok levéltári kezelésbe vételét; ha kutatásaink során ilyen iratokra bukkanunk, kezdeményezni fogjuk azok levéltáraknak történő átadását. A ma élő nemzedékek főhajtással tartoznak a diktatúra áldozatai előtt. A Kormány e szándéktól vezéreltetve hozta létre az elmúlt rendszer üldözöttjeinek nyugdíjügyével foglalkozó munkacsoportot, amelybe a Bizottság is meghívást kapott. A NEB a felkérésnek eleget téve 2014 végére esettanulmányokkal alátámasztott nyugdíjemelési koncepciót készített a munkacsoport részére, amely a mindenkori átlagos nyugdíjjal sem rendelkező egykori üldözöttek ellátásának átlagnyugdíjra emelését célozza. A Kormány a 2015-ös esztendőt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. A javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző Gulag Emlékbizottság állandó tagjaként a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke is részt vesz az emlékév céljainak megvalósítására irányuló munkában. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szem előtt tartva, hogy a közép-kelet-európai kommunista diktatúrák sajátosságaik mellett is ugyanannak a szovjet típusú uralmi rendszernek a különböző megjelenési formái voltak kiemelt fontosságot tulajdonít a környező országokban működő társintézményekkel való intenzív szakmai 25
együttműködés kialakításának. Célunk, hogy a kommunista diktatúrák összehasonlító tanulmányozására irányuló közös kutatási programokban való részvételünkkel hozzájáruljunk Magyarország 1945 utáni történelmének árnyaltabb nemzetközi megismertetéséhez is. Ennek jegyében vezetett a Bizottság első hivatalos külföldi útja a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéhez (Instytut Pamięci Narodowej, IPN), majd a cseh Totális Rezsimek Tanulmányozásának Intézetéhez (Ústav pro studium totalitních režimů, ÚSTR), és ezt a célt szolgálta ez év februárjában az első nemzetközi műhelykonferenciánk a szovjet és a többi kelet-európai titkosszolgálat együttműködéséről. Hasonló okokból csatlakozott a Bizottság 2014. november 5-én az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjához (Platform of European Memory and Conscience), és ezért működik együtt az Európai Emlékezet és Szolidaritás Hálózatával (European Network Remembrance and Solidarity). 26
2.1. A belügyi munkacsoport 2014. évi tevékenysége Összeállította: Földváryné Kiss Réka, a munkacsoport vezetője A Nemzeti Emlékezet Bizottságának belügyi-állambiztonsági munkacsoportja 2014 júliusában alakult meg. A munkacsoport vezetője: Földváryné Kiss Réka. A belügyi igazgatás ezen belül az államvédelem mindvégig meghatározó szerepet játszott a kommunista diktatúra fenntartásában, a rendszer mindennapi működtetésében. Szervei kiterjedt tevékenységi kört mondhattak magukénak, a társadalom alávetésének fontos eszközeként szolgáltak. Működésüket mindvégig szigorú pártirányítás és -ellenőrzés jellemezte. Ennek ellenére csupán részleges ismereteink vannak arról, hogyan is működött a pártállam Belügyminisztériuma, miként alakult a közel négy és fél évtizedben a párt és a belügy viszonya, nem utolsósorban miként érvényesült a szovjet fél politikai befolyása. A munkacsoport éppen ezért olyan alapkutatásokba kezdett, amelyek reményeink szerint segítenek jobban megérteni a pártállami gépezet működési mechanizmusait: bemutatják a rendszer legfontosabb támaszának tekintett belügyi szervezetet, annak irányítóit, és az egyeduralkodó párthoz fűződő változó, formális és informális viszonyrendszert. A kutatás három pillérre épül. 2.1.1. A Belügyminisztérium szervezete és irányítói szervezettörténeti kutatás (1956 1990) Megkezdett kutatásaink egyik szelete a minisztérium iratanyagának rendszerezett feldolgozásával a Belügyminisztérium hiányzó szervezettörténeti áttekintése. A kutatás első szakasza a szakirodalom által legkevésbé feltárt 1956 1990 közötti időszakra koncentrált, a forradalom és szabadságharc leverése után újjászerveződő belügy vizsgálatát kezdte meg. Az iratföltárás munkáját Tabajdi Gábor megbízott kutató, valamint Vári Árpád és Galambos István, a NEB kutatói végezték. A kutatás alapkérdésekre kereste választ: miként tekintettek a hatalom birtokosai a Kádár-korszak Belügyminisztériumára, hol volt a BM helye a pártállamban? Melyek voltak a BM (és az állambiztonság) működésének legfontosabb irányai? Miként alakult a hatalom és erőszakszervezetei ellenségképe? Hogyan vett részt a kádári belügy és állambiztonság a hatalom biztosításában, a társadalom ellenőrzésében? A Belügyminisztérium mindvégig többszörös pártirányítás-pártellenőrzés alatt állt. 27
A pártvezetés, a neki alárendelt pártfórumok, továbbá a belügyi szervek ezen belül a politikai rendőrség szoros és kölcsönös (egymást sajátosan átfedő) intézményi szerveződésben gyakorolták a hatalmat. A kutatás alapvető célja, hogy feltárja, mennyiben maradtak változatlanok, s mennyiben alakultak ebben a sajátos szimbiózisban a hatalmi struktúrák, vezetési technikák. Eredmény: A témakörben a kutatás első fázisában két, a belügyi szervezettörténetet felvázoló tanulmány készült. A kutatás részeként elkezdődött a BM-t irányító legfontosabb beosztások személyi azonosítása (a BM beosztásokat felsoroló állománytábláinak nevesítése ). A minisztérium vezető testületi iratainak áttekintésével részben sikerült azonosítani a rendvédelem 1953 1989 közti parancsnoki karát. A kutatás első részeredményeit az interneten publikáljuk. A szervezettörténet mellett megkezdődött a BM vezetőinek rövid, karrierjük legfontosabb állomásait feltüntető életrajzi szócikkeinek összeállítása. 2.1.2. Állambiztonsági kutatások A kutatási program második pillére az állambiztonság és a párt kapcsolatát, valamint a belügynek és az állambiztonságnak a kommunista diktatúra kiépülésében és fenntartásában játszott szerepét vizsgálja egyedi ügyek és karrierpályák elemzése révén. 2.1.2.1. Az állambiztonsági szervek 1956 és 1962 közötti vezetői listájának összeállítása A BM összefoglaló igényű kutatásához illeszkedik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával együttműködésben megvalósuló, a magyarországi állambiztonsági szervek intézményhálózatának és szervezeti felépítésének közös feldolgozására irányuló kutatás. Az ÁBTL ezen a téren korábban jelentős eredményeket ért el az 1962 1990 közötti időszakra vonatkozólag. 2014 folyamán e munka folytatásaként megkezdődött az 1956 1962 közötti korszak feldolgozása, amelynek célja az állambiztonság archontológiájának és a legfontosabb vezetők életrajzi adatainak az interneten való közzététele. 2014 végéig a kutatás első lépcsőjeként Benefi Géza, Kis-Kapin Róbert, Simon István és Tóth Eszter elkészítették az 1956 1962 közötti időszak állambiztonsági igazgatásának szervezeti ábráit évenkénti bontásban, valamint az állambiztonság vezetőinek összesített névsorát alosztályvezetői szintig (324 név). Ezek az 28
eredmények megalapozzák a vezetői állomány életrajzi adatainak későbbi feldolgozását, továbbá a vezetők neveinek hozzákapcsolását a szervezeti ábrákhoz. A levéltár projektben részt vevő munkatársai elkészítették továbbá a vizsgált időszak osztálybontású alap archontológiáját. Ezen alapkutatások előkészítik az említett időszak állambiztonsági vezetői életrajzi lexikonszócikkeinek elkészítését. 2.1.2.2. Állambiztonsági vezetők karrierútjai A szervezettörténeti alapkutatásokat egészítik ki azok az esettanulmányok, amelyek egy-egy belügyi-állambiztonsági vezető karrierútját elemzik. A kétféle módszer a rendszeres hivataltörténet és az esettanulmányban feldolgozott teljes karrierút együttesen adhatnak majd teljes képet a pártállam irányító struktúráinak működéséről. Az állambiztonság középső és felső vezetői karrierjük során a párt- és az állami tisztségek és pozíciók váltogatása mellett mindenkor a belügyi szemléletet képviselték, így feltehető, hogy bizonyos esetekben és helyeken ellentétbe kerülhettek a pártvezetéssel. Az állambiztonsági közép- és felsővezetők politikai életrajzának, karrierútjának bemutatása, összehasonlító vizsgálata által sikerülhet az esetleges konfliktusok, vagy éppen a pártakarat közvetlen végrehajtása körülményeinek vizsgálatával megvilágítani a mozgatórúgókat, a pártirányítás informális csatornáit, jobban megérteni az egyes döntések hátterét. Az első állambiztonsági pályaképeket Krahulcsán Zsolt megbízott kutató készítette a munkacsoport számára. Eredmény: 2 tanulmány 2.1.2.3. A pártelit és az állambiztonság A pártállami állambiztonsági apparátus működésének egyik fontos vizsgálati területe az állambiztonság pártirányításának kérdésköre. A kutatás során arra keressük a választ, hogy a Kádár-korszak pártállami berendezkedésében milyen különleges előjogokkal, az átlagpolgártól eltérő, megkülönböztető védelemmel rendelkeztek a pártelit tagjai, ami a vezetés szándéka szerint megóvta őket az állambiztonsági szervek esetleges zaklatásaitól. Mennyiben volt sikeres az erőszakszervezetek feletti pártkontroll megerősítésére irányuló törekvés? A kutatás első fázisában Krahulcsán Zsolt Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke ellen indított 1968- as állambiztonsági eljárásról fennmaradt állambiztonsági és pártdokumentumokat vetette kritikai elemzés alá. Az esettanulmány arra is rávilágít, hogy a jogszerűség látszatára oly sokat adó rendszer működtetői miként hágták át a saját maguk által alkotott normákat, a hatályos jogszabályokat. Eredmény: 1 tanulmány 29
2.1.2.4. Az állambiztonság és a média kapcsolata, a NÚSZ magyarországi működése A pártállami állambiztonság működésére irányuló kutatások kiemelt területe a titkosszolgálatok és a sajtó kapcsolatrendszerének vizsgálata. Ennek keretében került sor a szovjet titkosszolgálati háttérrel rendelkező Nemzetközi Újságíró Szervezet magyarországi tevékenységének, vállalatai titkosszolgálati érdekeltségeinek feltárására, amelyek elválaszthatatlanok a Magyar Újságírók Országos Szövetsége állambiztonsági vonatkozásaitól. Borvendég Zsuzsanna a jelenleg hozzáférhető iratanyag alapján kutatásában részletesen vizsgálta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének egykori főtitkára, majd a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatója, Siklósi Norbert szerteágazó tevékenységét, illetve többek között a Press rezidentúra, az Interpress Vállalat, valamint a rendszerváltoztatásig meghatározó szerepet játszott Idegenforgalmi és Propaganda Kiadó Vállalat, az IPV titkosszolgálati kapcsolatrendszerét. Eredmény: önálló kismonográfia, dokumentumközléssel 2.1.3. Pártirányítás belpolitika A kutatás harmadik pillére a belügyi területtel pártmegbízatásként foglalkozó politikai döntéshozók körére terjed ki. A pártirányítás változó mechanizmusainak, a személyi kör formális csatornáinak és nehezen rekonstruálható informális módozatainak feltárása révén arra keressük a választ, miként érvényesültek a pártvezetés iránymutatásai, megragadhatók-e közvetlen instrukciói. 2.1.3.1. Az MSZMP KB Adminisztratív Osztály működésének feltárása A BM szervezettörténeti kutatáshoz szorosan kapcsolódva megkezdtük a pártirányítás egyik legfontosabb szervének, a fegyveres testületek (így a belügyi és a honvédelmi tárcák) és az állambiztonság ellenőrzéséért, továbbá többek között az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség pártirányításáért felelős pártszerv, az MSZMP KB Adminisztratív Osztályának működésére koncentráló kutatást. A témával megbízott Pál Zoltán a kutatás első szakaszában az 1956 1959 közötti időszakot tekintette át; első eredményként a szervezettörténeti összefoglalás mellett megtörtént az osztályon vezető beosztást betöltött személyek azonosítása, és elkészültek rövid életrajzaik. Eredmény: tanulmány, archontológia, életrajzok 30