Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és hatásindikátorai Podmaniczky László egyetemi docens Szent István Egyetem ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING A 2014-2020-as PROGRAMIDŐSZAK KÜSZÖBÉN - 5. NEMZETKÖZI ÉRTÉKELÉSI ÉS MONITORING KONFERENCIA. Budapest, 2014. október 16-17.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és hatásindikátorai A projekt közreműködői: Balázs Katalin, Belényesi Márta, Bertalan György, Clement Adrienne, Deák József, Honti Márk, Kristóf Dániel, Mozsgai Katalin, Nagy Károly, Nagy Zsolt, Podmaniczky László, Skutai Julianna, Simonffy Zoltán, Somogyi Zoltán, Szanyi Sándor, Szép Tibor, Tóth Péter KÖRTÁJ Tervező Iroda Kft., BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék BME-MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék ERTI Erdészeti Tudományos Intézet, Földmérési és Távérzékelési Intézet GWIS Kft., Hydrofon Bt. MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Megbízó: Vidékfejlesztési Minisztérium, Irányító Hatósági és Monitoring Osztály Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet
Az elvégzett feladatok A CMEF által előírt alábbi indikátor-értékek meghatározása: R-6 eredményindikátor:azon terület, amelyen eredményes földgazdálkodás folyik, és amely hozzájárul a következők biztosításához: biológiai sokféleség, vízminőség, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, talajminőség, a marginalizációnak és a földterület termelésből való kivonásának elkerülése. I-4 hatásindikátor: a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása. I-5 hatásindikátor: a magas természeti értékű mezőgazdasági és erdészeti területek fenntartása. I-6 hatásindikátor: a vízminőség javítása. I-7 hatásindikátor: hozzájárulás az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
Az indikátorok relevanciája Az EMVA (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap) II. tengelyének alábbi intézkedései: A hegyvidéki területeken/egyéb hátrányos helyzetű területeken a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (KAT) Natura 2000 gyepterületeken (N2E) Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) Nem termelő beruházások (NTB) Mezőgazdasági földterület első erdősítése (MgTE) Agrár-erdészeti rendszerek (AE) Natura 2000 erdőterületeken (N2Ee) Erdő-környezetvédelem (EKV) Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése (EPH) Nem termelő beruházások (erdőterületeken) - szerkezetátalakítás (NTBe)
R-6 eredmény indikátor: az eredményes földgazdálkodás hozzájárulásai a környezet minőségéhez A II. tengely területalapú intézkedéseire (ha-ban kifejezve) Öt szempont szerinti területbontás: 1. Biológiai sokféleség 2. Vízminőség 3. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése 4. Talajminőség 5. Marginalizáció elkerülése Konvergencia / nem konvergencia terület bontásban
R-6 eredmény indikátor Alkalmazott módszertan: 1.Intézkedések előírásainak értékelése a megadott szempontoknak megfelelően, szakértői becslés formájában 2.Az intézkedések területi fókuszának értékelése térinformatikai módszerekkel 3.Az 1. és 2. módszertanok egyesítése
R-6 eredmény indikátor Éghajlatvál- Az előírások értékelése szakértői Biológiai becsléssel tozás (példa) Integrált szántóföldi célprogram (konvergencia) Vízminőség Talajminőség Marginalizáció elkerülése sokféleség hatásainak enyhítése bővített talajvizsgálat végeztetése 0 tápanyag-gazdálkodási terv készítése és végrehajtása 1 2 2 3 8 földhasználati terv készítése és végrehajtása; 0 5 éve alatt egyszer középmély (35-60 cm) lazítás alkalmazása; 3 3 a vetésváltás szabályainak betartása; 0 az őszi búza, szemeskukorica és napraforgó együttes ÖSSZESEN részaránya legfeljebb 60%, a pillangós növények részaránya legalább 10% lehet; 1 1 2 1 5 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, amely másodvetésben is történhet; 0 2 2 kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szer hatóanyagok alkalmazhatók; 2 2 1 5 a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés alapján kell végezni. 1 1 1 3 Összesen (pontszám): 5 5 3 12 1 26 Összesen (%): 19,2 19,2 11,5 46,2 3,8 100,0 Összesen (ha): 105137 105137 63082 252329 21027 546712
R-6 eredmény indikátor Az intézkedések területi fókuszának értékelése térinformatikai módszerekkel: Biológiai sokféleség: Natura 2000 területek Vízminőség: Nitrátérzékeny területek Éghajlatváltozás hatásainak enyhítése: térkép Aszályveszélyeztetettségi Talajminőség: Talajérzékenységi térkép medián feletti területei Marginalizáció elkerülése: THÉT lehatárolás teljes területe Cél: az intézkedések területi fókuszának hatás-elemzése (pl. vízminőség relevanciájú célprogramok hatása a nitrátérzékeny területeken)
R-6 eredmény indikátor területi fókusz értékelése AKG (példa)
R-6 eredmény indikátor Indikátor számítás AKG (példa) Biológiai sokféleség Vízminőség Éghajlatváltozás hatásainak enyhítése Talajminőség Marginalizáció elkerülése Összesen Konvergencia területeken Előírások értékelése (%) 28,6 20,4 11,3 34,0 5,8 100,0 Előírások értékelése (ha) 294850,94 210361,44 116511,85 350635,83 60354,72 1032714,79 Területi érintettség (%) 12,9 29,1 6,3 31,9 19,8 100,0 Területi érintettség (ha) 330019,05 744224,53 161060,50 818141,97 508283,64 2561729,69 Számított súlyfaktor (%) 20,7 24,7 8,8 32,9 12,8 100,0 R6 érték 213946,06 255191,02 90720,23 340227,45 132630,02 1032714,79 Nem konvergencia területeken Előírások értékelése (%) 31,9 20,6 11,1 31,1 5,3 100,0 Előírások értékelése (ha) 16430,18 10643,01 5743,21 16015,46 2744,76 51576,62 Területi érintettség (%) 12,2 27,2 15,9 24,7 20,0 100,0 Területi érintettség (ha) 21535,17 47895,53 27991,65 43606,04 35206,25 176234,64 Számított súlyfaktor (%) 22,0 23,9 13,5 27,9 12,6 100,0 R6 érték 11366,32 12330,03 6967,61 14388,57 6524,09 51576,62
I-4 hatásindikátor: A biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása Definíció:a biodiverzitás csökkenő trendjének változása, mely a fajok állományainak mennyiségi és minőségi változásai alapján jellemezhető. A leggyakrabban alkalmazott indikátor: a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárállományok változása, az ún Farmland Bird Index (FBI).
I-4 hatásindikátor: A biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása Az indikátor értékének meghatározása: 1.Alapadatai az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) által meghatározott madárfajok állományaira vonatkozó trend adatok, melyek regionális körülményeknek megfelelően módosíthatók hazánkban 22 mg-i élőhelyhez kötődő madárfaj 2.Vidékfejlesztési intézkedések értékelése a támogatott és a nem támogatott területek adatainak összehasonlításával, valamint a támogatást megelőző és a támogatás folyósításának időszakában mért adatok összevetésével tényellentétes forgatókönyv felállítása Az indikátor értéke: az alapállapothoz (jellemzően a beavatkozás kezdeti időpontjához) viszonyított érték %-ban meghatározva
I-4 hatásindikátor: A biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása - Alapadatok 0 50 100 200 km Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), 1999-től, több mint 1000 fővel 2.5*2.5 km UTM négyzetekben végzett speciális adatgyűjtés Közép-Kelet Európa legnagyobb adatbázisa, 11 170 000 rekord (UTM, pont, faj, dátum, pd) Évente átlagosan ~ 200-300 db felmért négyzet (Az ország területének ~2%-án rendszeres felmérés!)
I-4 hatásindikátor: A biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása nemzetközi trendek
I-4 hatásindikátor: A biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása A vizsgálat eredménye: az agrár környezetgazdálkodási kifizetések által érintett területeken kisebb mértékű volt a biodiverzitás csökkenése 2012-re
I-5 hatásindikátor: A magas természeti értékű mezőgazdasági és erdészeti területek fenntartása HNV (MTÉ) területek lehatárolása
I-5 hatásindikátor: A magas természeti értékű mezőgazdasági és erdészeti területek fenntartása Az indikátor relevanciája az ÚMVP szerint: Natura 2000 intézkedés (213) Agrár-környezetgazdálkodás intézkedés (214/A) Nem termelő beruházások intézkedés (216) Erdő-környezetvédelmi kifizetések (225) Erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések (226) Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások intézkedés Erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások (227) Az indikátor meghatározásának lépései: 1.A HNV területek lehatárolása 2.Indikátorok képzése ->szakértői értékelés
I-5 hatásindikátor Eredmények nem erdőterületek lehatárolása
I-5 hatásindikátor Eredmények erdőterületek lehatárolása
I-5 hatásindikátor Eredmények érintett táblák/erdőrészletek területe (ha) Jogcím Összesen érintett HNV területen kód rövid név db tábla/erdőrészlet ter (ha) db tábla/erdőrészlet ter (ha) 213 Natura 2000 24051 256553,87 24051 256553,87 214 AKG 114423 1084299,51 87004 921008,14 216 NTB 315 2859,61 272 2698,2 Mg-i jogcímek összesen 130212 1190282,59 102723 1026883,6 225 EKV 713 5035,9 630 4555,83 226 EPH 489 2966,15 219 1502,12 227 NTBE (Szerk áta.) 317 1453,23 222 968,52 Erdészeti jogcímek összesen 1516 9433,2 1071 7026,47
I-5 hatásindikátor Javaslatok a lehetséges indikátorokra (ex-post értékelés) Átlagos parcellaméret (ha) Félig természetes területek kiterjedése (ha) és aránya a mezőgazdasági művelésben álló területekhez képest (%) Parlag területek aránya a szántó területekhez képest (%) Szegélyélőhelyek jelenléte (ha) Mozaikossági index Műtrágya felhasználás (kg N/ha) Kiemelt fajok jelenlétének vizsgálata DE: a hatásokat nem lehetséges egyszerű numerikus indikátorok segítségével kifejezni. Sokkal inkább indikátorok halmazát és ezekre alapozott szakértői értékeléseket célszerű alkalmazni.
I-6 hatásindikátor: Vízminőség változása (a talaj bruttó nitrogén mérlegének változása) Módszertan I. Bázisértékek meghatározása: foszfor és nitrogén-mérleg Országos és megyei szintű KSH-adatok alapján a 2004-2012 időszakra II. Az AKG programba tartozó területekre foszfor és nitrogén-mérlegek 2010, 2011, 2012 évekre 60.000 gazdálkodási napló feldolgozása, összegzés országos és megyei szinten, tovább bontva szántó (jelentős növényfajták), ültetvény, gyep illetve célprogramok szerint (utóbbi csak országosan) III. Értékelés: a KSH és az AKG-területekre vonatkozó adatok összehasonlítása Fajlagos műtrágya és szerves trágya használat, tápanyagmérlegek IV. Vízminőségi hatások elemzése A felszíni és a felszín alatti vizeket érő mezőgazdasági terhelések, illetve vízminőségi hatások értékelése
A KSH adatai alapján és az AKG programba tartozó területekre számított foszfor-és nitrogén-mérlegek összehasonlítása 20 15 Nitrogén mérleg [kgn/ha] 10 5 0-5 2010 2011 2012 Átlag -10-15 -20 Országos (KSH) AKG-területek Országos nitrogén-mérlegek Foszfor mérleg [kgn/ha] 0-2 -4-6 -8-10 -12-14 -16-18 Országos foszfor mérlegek 2010 2011 2012 Átlag Országos (KSH) AKG-területek A vizsgált három évben a tápanyagmérlegben bekövetkezett különbségek dominánsan kedvezőek, sőt a nitrogén esetében javuló tendenciát mutatnak.
ÚMVP-ben meghatározott indikátor értékek alakulása Intézkedések Bruttó tápanyagmérleg (nitrogén többlet) változása, KT becsült tény 1 213: Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken -1,25-4,03 2 214A: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések -21,00-14,57 3 216: Nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás -0,76-0,01 4 221: A mezőgazdasági földterület első erdősítése -6,25-0,15 5 222: Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása -30,00 0,00 6 225: Erdő-környezetvédelmi kifizetések 0 0 7 226: Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések 0 0 8 227: Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások 0 0 Módszertani megfontolások, problémák: Gazdálkodási naplók csak az AKG intézkedésről állnak rendelkezésre Nem volt ismert az ÚMVP-ben alkalmazott módszertan a célértékek becslésére (sem a fajlagos, sem a becsült terület vonatkozásában), gyakran ez utóbbi okozhatta az alacsonyabb értéket (NTB, MTE, AER) Kedvezőtlen adottságú területekre (KAT) nem volt indikátor érték meghatározva Alkalmazott módszertan: Új módszertan (becsült és tényadatok emiatt is eltérhetnek!) A várható hatásokat az AKG intézkedésekre meghatározható értékek alapján közelítettük
I-7 hatásindikátor: Megújuló energia-termelés növekedése (toe) Számítás módszertana szénforgalom becslésén alapul hazai best estimate a CASMOFOR modellel (tartalmazza a hazai faállományok összes fontos ismert paraméterét) Nemzetközi (IPCC) módszertan szerint (biomassza szárazanyagának széntartalma: kb. 0.5 tc/t) kompatibilis a hazai ÜHG leltárral, egyéb nemzetközi jelentési kötelezettségekkel
I-7 hatásindikátor: Megújuló energia-termelés növekedése (toe) Releváns intézkedések: 221 Mezőgazdasági földterület első erdősítése 222 Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken 225 Erdő-környezetvédelmi kifizetések 226 Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése 227 Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások n.r.
I-7 hatásindikátor eredmények: Támogatott terület 1.60 1.40 1.36 1.45 Számított fajlagos hozam fajlagos hozam, toe/ha*év 1.20 1.00 0.80 0.60 0.40 0.20 0.64 0.24 Támogatott terület 0.00 221 222 226 25 227 20 19.571 hozam, ktoe/év 14 12 10 8 6 4 12.505 terület (ezer ha) 15 10 5 0 0.19943 0.604 2.077 221 222 226 227 2 0 0.2714 0.876 0.496 221 222 226 227 Összes számított hozam
Nyitás az eredmény orientált programok felé? A kifizetés a környezetre gyakorolt hatást alapján történik, nem pedig az alapján, amit a gazdálkodó ennek érdekében tett (előírás-alapú vs. eredmény-alapú rendszerek) payments for ecosystem services outcome focussed schemes payment by results Konferencia Brüsszelben: Results-based Agri-environment Schemes: payments for biodiversity achievements in agriculture (2014. szeptember 23 24.) http://ec.europa.eu/environment/nature/rbaps
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!