Regionális gazdaságtan tantárgyi kalauz

Nagyné Molnár Melinda Hekliné Herbály Katalin Regionális gazdaságtan tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2006.

Regionális gazdaságtan Tantárgyi kalauz Ez a tantárgyi kalauz egy tankönyvhöz készült: Lengyel Imre Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2004. Tananyagírók: Nagyné Molnár Melinda, Hekliné Herbály Katalin Távoktatási szerkesztő: Forgácsné Mészáros Ildikó Távoktatási lektor: Németh Katalin Kiadványszerkesztő: Román Gábor Sorozatszerkesztő: Zarka Dénes Kiadja a Szolnoki Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Törzsök Éva rektor Szolnoki Főiskola, 2006. Minden jog fenntartva. A tantárgyi kalauzt, vagy annak részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.

Tartalom Tartalom... 3 A kalauz szerkezete... 4 Bevezetés... 5 A regionális tudomány tartalma és célja...9 A regionális gazdaságtan tárgya és vizsgálati területei... 15 A regionális mikroökonómia alapkérdései... 23 A föld- és területhasználat... 30 Beküldendő feladat I... 35 A szállítási költségek minimalizálása... 38 Térbeli piacszerkezetek... 46 Térbeli koncentrálódás... 54 Beküldendő feladat II...66 A városi területhasználat... 71 A termelési tényezők regionális mobilitása... 84 A neoklasszikus regionális növekedési modellek... 95 A technikai fejlődés és a regionális fejlődés; a regionális makroökonómia elemzési módszerei... 100 A regionális fejlődés elméletei... 106 3

A kalauz szerkezete A kalauz feldolgozásakor fontos, hogy értse jelrendszerünket. Íme a legfontosabbak: Így adjuk meg, hogy mennyi ideig tart egy lecke feldolgozása. Célkitűzés: így jelöljük, ha a tantárgy, vagy lecke célkitűzését adjuk meg. Ha ezt az ikont látja, a tankönyvet kell fellapoznia. Önellenőrző feladat Ha ezt a keretet látja, arra kérjük, oldja meg egy erre rendszeresített füzetében a feladatot, ha elkészült, ellenőrizze magát a lecke végén található megoldás alapján! Beküldendő feladat Ha ezt az ikont látja, a megoldást nem találja meg, feladatát be kell küldenie a főiskolára tutorának. 4

Bevezetés Kedves Hallgatónk! Szeretettel köszöntjük Önt a Szolnoki Főiskola Regionális gazdaságtan c. tárgyának hallgatójaként. Most egy olyan kalauzt tart a kezében, mely segít Önnek a megadott tananyag elsajátításában. Az önellenőrző feladatok a tudásának folyamatos ellenőrzésére is szolgálnak. A kalauz útmutatásával, valamint a két beadandó feladat (az 5. és a 9. lecke) elkészítésével, a sikeres írásbeli vizsgát is megalapozza, így a kurzus végére Ön alapos tudással fog rendelkezni a regionális gazdaságtanról. Kérjük, figyelmesen olvassa el a leckék elején található célokat, és fektessen nagy hangsúlyt a feladatokra, mert ezek lefedik a tantárgyat lezáró kollokvium követelményeit, kérdéseit is! A tantárgy kreditszáma A Regionális gazdaságtan című tárgyat Ön II. évben tanulja (bármely szakra is jár). A tantárgy 3 kredites, ami azt jelenti, hogy Ön összesen 90 óra önálló tanulással jut el a tananyag végére. Az egyes leckék elején jelezzük, hogy a tanulás kb. mekkora időráfordítást igényel Öntől. A képzés általános célja, hogy Ön megismerje a regionális gazdaságtan alapvető szemléletét; modellrendszerein keresztül pedig képes legyen értelmezni a valóságos gazdasági folyamatok térbeli törvényszerűségeit. 5

A tanulás végére a vizsgakövetelményekkel összhangban Ön képes lesz: bemutatni a regionális tudomány tartalmát és célját, elhelyezni benne a regionális gazdaságtant, részterületeit és a kapcsolódó tudományterületeket; összefoglalni a regionális mikroökonómia alapkérdéseit, különös tekintettel az egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság legfontosabb jellemzőire, a telepítési tényezők és a települési döntések regionális mikroökonómiai problematikájára, valamint a telephelyelméletek főbb jellemzőire; bemutatni az időben legelső neoklasszikus telephelyelméletet (Thünen modelljét), és annak gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (föld- és területhasználat); értelmezni Weber telephelyelméletét; ehhez kapcsolódóan összefoglalni általában a távolság, a szállítási költségek, a transzferálható input és output szerepét a telephelyválasztásban; értelmezni Lösch telephelyelméletét, ehhez kapcsolódóan összefoglalni a piacterületek térbeliségének jellegzetességeit térbeli monopólium és versengő cégek esetében; áttekintve a legfontosabb, a kereslet kínálat, a piaci verseny térbeliségéhez kapcsolódó fogalmakat; öszefoglalni a térbeli koncentrálódás legfontosabb alapfogalmait, jellemezni az egyes megjelenési formáit; különbséget tenni a területhasználat településtudományi és városgazdaságtani megközelítése között, összefoglalni a városgazdaságtani modellezés lényegét; értelmezni a mobil termelési tényezők és a térségi gazdasági növekedés összefüggését; különös tekintettel a munkaerő, a tőke és a technikai haladás mobilitásának területi következményeire; öszegezni a neoklasszikus és az endogén növekedési modellek sajátosságait; bemutatni az endogén erőforrásokat, mint a regionális potenciál meghatározóit, különös tekintettel a humántőkére és az innovációkra; értelmezni a regionális gazdaság elvi működését, a regionális fejlődés elméletét. A tantárgy lezárása A vizsga feltétele a két beküldendő feladat sikeres megírása (5. és 9. lecke). A beküldendő feladatok fontos részét képezik a végső kollokviumi jegynek; ezért a feladat sikeres elvégzése érdekében tartsa a kapcsolatot a képzésszervező, valamint a szakmai tutorával is! (Lehetősége van adott esetben szakmai konzultációra is!) A dolgozatokat elektronikus formában kérjük elkészíteni (lásd a konkrét feladatnál részletesen is). A beküldendő feladatokat a félév elején megadott határidőre e-mailen kérjük eljuttatni a Távoktatási Központ képzésszervező tutorához. A feladatok késedelmes benyújtása a dolgozatért járó érdemjegyből egy jegy levonását vonja maga után. A beküldendő feladatokra Ön 1-5 fokozatú értékelést kap. A vizsgára bocsátás feltétele az, hogy minden beadott dolgozatra legalább elégséges érdemjegyet kapjon. 6

A vizsga írásban zajlik, és hasonlóan a leckeközi önellenőrző feladatokhoz tesztekből és esszékérdésekből fog állni. A feladat megoldására 45 percet kap majd. A vizsgadolgozat akkor tekinthető megfeleltnek (2), ha pontszáma eléri az 55%-ot. 0-55%: elégtelen 55-64%: elégséges 65-79%: közepes 80-89%: jó 90-100%: jeles A végső kollokviumi eredmény a beadott dolgozatok érdemjegyének, valamint a vizsgára kapott legalább elégséges eredménynek a számtani középértéke, melyet egészre kerekítünk. Ne aggódjon, ha Ön a kalauz és a megadott tananyag segítségével módszeresen tanul, akkor semmi meglepetés nem érheti a vizsgán! Tanulási tanácsok A regionális gazdaságtan tanulása során szüksége lesz a már korábban tanult közgazdaságtani ismeretekre. A tananyag könnyebb feldolgozása érdekében számos esetben eltérünk a tankönyvben leírt sorrendtől. Ezt minden esetben jelezzük. Kérjük, azt a logikai sorrendet kövesse, melyet az útmutató kínál! Fokozott figyelmet fordítson a fogalmak értelmezésére, valamint az összefüggések elemzésére! A beküldendő feladatok egyéni írásművek, melyeket érdemes már a félév elején végiggondolnia. Lapozza fel a feladatokat és gondolja végig, milyen segítségre lesz szüksége a feladat elvégzéséhez. Ha lehet, már most kezdje el az információgyűjtést; amennyiben szükséges, konzultáljon! A tanulás eszközei Lengyel Imre Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs Tantárgyi kalauz Jegyzetfüzet az önellenőrző feladatokhoz Természetesen más regionális gazdaságtan jegyzetet is használhat, ha úgy érzi, hogy valamit nem értett meg a kötelező irodalomként kijelölt könyv alapján. Közérthető nyelvezete miatt ajánlott még: Kozma Gábor (2003): Regionális gazdaságtan, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen A tantárgy tanulástámogatása, azaz milyen segítséget kap tanulmányai során: Arra kérjük, tervezze meg, milyen módon, mikor és hogyan fog tanulni. Az önálló tanulási terv kialakítása a feladatok és lehetőségek átgondolására késztetik majd. Így az ütemezés 7

sokkal tarthatóbb lesz, mintha azt mi terveznénk meg, az Ön körülményeinek ismerete nélkül. Két kötött időpont van, mindkettő a beadandó feladatokra vonatkozik (5. és 9., lecke). Ezeket elektronikus formában kérjük határidőre elkészíteni. Ha átgondolta az elfoglaltságait és a rendelkezésre álló időt, készítsen magának ütemtervet! Az ütemtervet készítheti a saját jegyzetfüzetébe, vagy akár a Főiskolától kapott naptárba is. Előrehaladását képzésszervező tutora fogja támogatni, szakértő tutora pedig értékeli majd a beküldendő feladatát, megvitatja Önnel a szakmai kérdéseket. Folyamatos kapcsolatot tarthat a Főiskola által kijelölt képzésszervező tutorral, aki azonnal segítséget nyújt, ha problémái vannak. Képzésszervező tutora neve:... Elérhetősége:... Szakértő tutorának neve:... Elérhetősége:... Tanulási ütemtervem Lecke Időigény Típus Mikor tanulom? 1. A regionális tudomány tartalma és célja 5 óra feldolgozó 2. A regionális gazdaságtan új kihívásai és vizsgálati területei 6 óra feldolgozó 3. A regionális mikroökonómia 6 óra feldolgozó 4. A föld- és területhasználat 5 óra feldolgozó 5. Beküldendő feladat I. 10 óra beküldendő 6. A szállítási költségek minimalizálása 7 óra feldolgozó 7. Térbeli piacszerkezetek 6 óra feldolgozó 8. Térbeli koncentrálódás 6 óra feldolgozó 9. Beküldendő feladat II. 10 óra beküldendő 10. A városi területhasználat 6 óra feldolgozó 11. A termelési tényezők regionális mobilitása 6 óra feldolgozó 12. A neoklasszikus regionális növekedési modellek 13. A technikai fejlődés és a regionális fejlődés; a regionális makroökonómia elemzési módszerei 5 óra feldolgozó 6 óra feldolgozó 14. A regionális fejlődés elméletei 6 óra feldolgozó Jó munkát, sikeres örömteli tanulást kívánunk! Kezdje meg a tananyag feldolgozását! 8

1. lecke A regionális tudomány tartalma és célja Mivel a társadalmi és gazdasági folyamatok térben zajlanak, mindig köthetők egy meghatározott helyhez vagy helyekhez. A helyek és azok valamilyen összegzését jelentő tér pedig mindig adott sajátosságokkal rendelkezik (táji, természeti adottságok, gazdasági jelleg, kulturális hagyományok stb.). Ezek természetesen hatást gyakorolnak mindenre, a gazdasági tevékenységre vonatkozó döntésektől kezdve a társadalmi fejlődésen át egészen az ott élők hétköznapi életéig. E felismerés alapján a XX. század második felében kialakult egy új tudományterület, a regionális tudomány, amely vizsgálatának középpontjába helyezi a térbeliség szerepének, hatásainak elemzését. Nincs olyan gazdaság - és társadalomtudomány, melynek ne lenne térbeli vetülete; ezért fontos megismerni a regionális tudomány tartalmát és célját, intézményrendszerét, valamint a régiót, mint a legfontosabb vizsgálati területet. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 5 óra A lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz: indokolni a regionális tudomány létrejöttének szükségességét; meghatározni a regionális tudomány tárgyát, alkotóelemeit; megfogalmazni a regionális tudomány új kihívásait; értelmezni a régiót, mint a regionális tudomány legfontosabb vizsgálati dimenzióját; ismertetni (felismerni) a térszerveződés jellegzetességeit. Most pedig kezdjünk hozzá a tanuláshoz a könyv és a feladatok segítségével! Először tekintsük át azokat a jelenségeket, amelyek indokolták a regionális tudomány megjelenésének szükségességét, meghatározták annak tárgyát, alkotóelemeit és intézményeit (oktatási szervezetek, kutatóhelyek, állandó szakmai testületek). Olvassa el a könyv 1. fejezetéből a 19-25. oldalakat (1.1. és 1.2. fejezetek)! 1. önellenőrző feladat Gondolja végig és fogalmazza meg 1-1 mondatban, hogy egy adott hely mely sajátosságai hatnak az adott területi egység társadalmi-gazdasági fejlődésére! Megoldását ellenőrizheti a lecke végén. 9

2. önellenőrző feladat Egészítse ki az alábbi definíciót a megfelelő fogalmakkal! A regionális tudomány, mint tudományterület, A)... problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a B)..., vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, C)... számos kombinációját alkalmazhatjuk. a) területi b) társadalmi c) aktuális d) régió e) ország f) település g) képletek h) módszerek i) kutatások A válaszok helyességét a lecke végén ellenőrizheti. Mint azt az eddigiek során tapasztaltuk, a regionális tudományt az különbözteti meg az azt alkotó diszciplínáktól, hogy abban a térbeliség, a területi jelleg válik meghatározó elemmé. Ugyanakkor a regionális tudomány kialakulásában az alkotó tudományterületek sajátos szempontokat figyelembe véve ugyan, de döntő szerepet játszottak, ezért fontos e tudományterületek tanulmányozása is. 3. önellenőrző feladat Melyik az a tudományterületet, amely nem tartozik a regionális tudomány főbb alkotóelemeihez? a) műszaki tudomány b) politika- és államtudományok c) szociológiatudomány d) orvostudomány e) földrajztudomány f) közgazdaságtudomány Nézze meg a lecke végén, hogy jól válaszolt-e. Az emberek térbeli viselkedése mint láthatta nem magyarázható meg csupán gazdasági szempontokkal, hanem azokra a társadalmi összefüggések is jelentős hatást gyakorolnak. Felvetődik tehát a kérdés, hogy a tudományt megújító irányok mely összefüggésekre helyezzék a hangsúlyt. Az alábbi feladatban egy-egy mondattal összefoglaltuk a tankönyvben található irányvonalakat. Az állítások alapján próbálja megítélni az azt követő mondatok tartalmát. 10

4. önellenőrző feladat Ítélje meg a mondatok tartalmát a megadott értékelések alapján! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz A) Szűkíteni kell a szakadékot a regionális tudomány tárgya és annak gyakorlati alkalmazása között. Ennek keretében szükségessé válik, hogy a kutatási szintek, így az elméleti, a leíró elemző, a magyarázó és a politikai szintek jobban közelítsenek egymáshoz, az azok közötti integráció harmonikusabb legyen. B) A regionális tudománynak a jövőben jobban kell törekednie az emberi dimenzió feldolgozására, az emberek térbeli viselkedésének megértésére. Ennek érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a gazdasági fejlődés ugyanolyan mértékben társadalmi tényező, mint területi. C) A regionális tudományban a teret és az időt együtt kell kezelni. Ezáltal az időbeliség megjelenítésénél elhanyagolható a lépték megválasztása, vagyis hogy az egyes regionális folyamatokat milyen időhorizontokban szemléljük. Reméljük, jól válaszolt a kérdésekre, nézze meg a helyes megoldást a lecke végén. Folytassa a tananyag elsajátítását a 26-39. oldalak (1.3. 1. fejezet) elolvasásával! A régió amely a regionális tudomány egyik fontos vizsgálati dimenzióját képezi létrejöttének hátterében tehát számos tényező állhat: vagy az elemzés, a megfigyelés következtében keletkezett; vagy a beavatkozások értékelését, mérését szolgáló területi egységet értünk alatta; vagy a közszolgáltatás ellátását szolgáló területi egységként jött létre; vagy már történetileg kialakult táji, természeti, kulturális értékek azonosságának és elkülönültségének köszönheti létét. 11

5. önellenőrző feladat Rendelje hozzá a vonatkozó jellemzőket a következő csoportokhoz! A) tervezési vagy programozási régió B) csomóponti régió C) homogén régió D) normatív régió E) analitikus (vagy funkcionális) régió a) Politikai akaratot fejez ki, rögzített határokkal rendelkezik. b) A tér, mint erőtér fogalmával azonosítható. c) Elemzési szükségletek szerint van megadva. d) Közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési szempontok alapján. e) Hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzők alapján. 6. önellenőrző feladat Rendelje hozzá a vonatkozó jellemzőket a következő folyamatokhoz! A) regionalizáció B) regionalizálódás C) regionalizmus a) Térségi tudat, intézményesülés. b) A társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős. c) Horizontális térfelosztás, körzetesítés. A párosítások eredményét a lecke végén, a megoldásoknál ellenőrizheti. Folytassa a tankönyv tanulmányozását a 39-43. oldallal (1.3.2. fejezet)! Az emberi életnek tehát mint olvashatta, térbeli és időbeli dimenziói egyaránt vannak. A technika fejlődése egyre közelebb hozza a tér pontjait, s ennek következtében lerövidíti az egyes pontok eléréséhez szükséges időt. 12

7. önellenőrző feladat A tankönyv 41. oldalán található 1.2. táblázat alapján állapítsa meg, hogy az alább felsorolt jellegzetes térelemek a külső vagy a belső terekben jelennek-e meg! Rendelje a felsorolás elemeit a két tértípushoz! A) külső terekhez tartozó B) belső terekhez tartozó a) választási körzet b) domborzat, vízrajzi elemek c) pártok d) település e) országcsoport f) gazdálkodási egységek g) épületek, műszaki létesítmények h) régiók i) etnikai csoportok j) táj A csoportosítás eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Lapozzon a 43. oldalra és folytassa az elsajátítandó tananyag olvasását a 47. oldalig (1.3.3. és 1.3.4. fejezetek)! Mint láthatta, a területrendszer létrejötte rendkívül fontos területe a regionális tudománynak. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy a területi egyenlőtlenség szükségszerű jellemzője a térbeli változásoknak. Ez váltja ki a területi erőforrások áramlását, térbeli mozgását, mivel a sikeres centrumokba megindul a népesség, a tőke és az információ mozgása. 8. önellenőrző feladat Állítsa helyes sorrendbe a csomóponti régiók esetében a területrendszer létrejöttének lépéseit! a) a hálózatok és csomópontok hierarchikus rendszerekkel töltik ki a teret b) térbeli mozgás (áramlás) c) a régiókban a csomópontok által is generált idő- és térbeli terjedési folyamatok zajlanak d) formálódó térbeli hálózatok (állandósult térpályák) e) egymás melletti és egymástól is elkülönült térségek, régiók elhatárolása f) a mozgások generálta hálózatok csomópontokban metszik egymást Hasonlítsa össze a sorrendet a lecke végén található megoldással. Ön a lecke végére ért. Megismerte a regionális tudomány tárgyát, alkotóelemeit, a régiót, mint a legfontosabb területi szintet, a tér-idő kapcsolatot, valamint a területi rendszereket, a 13

térszerveződés jellegzetességeit. A következő leckében a regionális gazdaságtan szemléletfejlődésével, tárgyával és vizsgálati területeivel foglalkozunk majd. Megoldások 1. megoldás: Helyesen válaszolt, ha rámutatott, hogy a következő hatások okozhatják az eltéréseket: Táji-természeti adottságok: pl. domborzati viszonyok, éghajlati tényezők. Gazdasági hagyományok: pl. gazdálkodási módok, termék-feldolgozási eljárások. Az ott élő emberek mentalitása: pl. munkához való hozzáállás, családi kapcsolatok jellege, fogyasztási szokások. Közösségi hagyományok: pl. vallási és kulturális hagyományokat jelentő rendezvények, bálok, karneválok, régi eseményeket felidéző ünnepek, iskolarendszer. Területhasználat jellemzői: építészeti stílusok, települések kialakítása. 2. megoldás: A b, B d, C h, mert a regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik; feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk. 3. megoldás d, mert az orvostudomány nem tartozik a regionális tudomány főbb alkotóelemeihez. 4. megoldás: A a, B c, C d 5. megoldás: A d, B b, C e, D a, E c, mert a tervezési vagy programozási régió közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési szempontok alapján jön létre; a csomóponti régió a tér mint erőtér fogalmával azonosítható; homogén régióról hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzők alapján beszélünk; a normatív régió politikai akaratot fejez ki, rögzített határokkal rendelkezik; az analitikus (vagy funkcionális) régió elemzési szükségletek szerint van megadva. 6. megoldás: A c, B b, C a, mert a regionalizáció horizontális térfelosztást, körzetesítést jelent; regionalizálódáson azt értjük, hogy a társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős; a regionalizmus pedig a térségi tudat, intézményesülés. 7. megoldás: A a, d, e, h, j; B b, c, f, g, i, mert a külső terekhez tartoznak a választási körzet, a település, a régiók és a táj; a belső terekhez pedig az országcsoport, a domborzat, a vízrajzi elemek, a pártok, a gazdálkodási egységek, az épületek, műszaki létesítmények, valamint az etnikai csoportok. 8. megoldás: a helyes sorrend b d f a e c 14

2. lecke A regionális gazdaságtan tárgya és vizsgálati területei Minden döntésünk valamilyen formában kötődik a térbeliséghez (lakó- és munkahelyünk megválasztása, gyermekeink iskolájának kiválasztása, a nyaralás helyszínének kijelölése stb.). A gazdasági szereplők életében a térbeliség fontosságára a regionális gazdaságtan mutat rá. A tantárgy módot ad Önnek a korábban tanult közgazdaságtani mikro- és makroökonómiai (pontszerű) ismeretek, azaz a gazdaság általános törvényszerűségeinek térbeli kiterjesztésére. Az elmúlt évtizedekben lezajlott rendkívül gyors gazdasági-társadalmi változások ráirányították a figyelmet a globális méretekben zajló folyamatokra, amelyek természetesen nem nélkülözhetik a lokális szintű elemzéseket sem. Elengedhetetlenül fontos tehát a különböző térszerveződési (szupranacionális, nemzetgazdasági, regionális/lokális gazdasági) szinteken megvalósuló gazdasági-társadalmi folyamatok; valamint a kialakulásuk legfontosabb fázisaira vonatkozó törvényszerűségek értelmezése. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra A lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz: felsorolni a regionális gazdaságtan szemléletfejlődésének főbb állomásait; megmagyarázni a pontszerű gazdasággal szemben a térbeliség szerepének felértékelődését; értelmezni a regionális gazdaságtan részterületeit; felsorolni a kapcsolódó tudományterületeket; indokolni a gazdasági folyamatok globális és lokális szintű elemzésének szükségességét. Kezdjük a tanulást a regionális gazdaságtan tudományával! Olvassa el a könyv 2. fejezetéből az 53-57. oldal közötti részt (a 2.2 alfejezetig)! 1. önellenőrző feladat Gondolja végig és fogalmazza meg 4-5 mondatban, milyen gazdasági (technikai, technológiai) társadalmi változások indokolják a térbeliség felértékelődését! Lapozzon a lecke végére és ellenőrizze válaszát! Folytassa a regionális gazdaságtannal való ismerkedést a 77. oldaltól a 85. oldalig (2.4. fejezet)! 15

2. önellenőrző feladat Válassza ki a regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszaihoz tartozó definíciót a felsorolásokból! A) szellemi előfutárok a) növekedési pólusok elmélete b) ipari telephelyelmélet; időtényező; monopolista verseny c) mezőgazdasági tevékenységek térbeli megoszlása B) térbeli kiterjesztés a) a távolság bevezetése a közgazdasági gondolkodásba b) ipari telephelyelmélet; a piac kiterjedése; az általános egyensúly elmélete c) településhálózatok; városfejlődés C) általános térgazdaságtan a) metropoliszok kialakulása; városrégiók; tranzakciós költségek b) rangsor-méret törvénye; városi hierarchia c) konkurenciamodell; agglomerálódási hatások Lássuk, hogy megjegyezte-e a fontosabb definíciókat! 3. önellenőrző feladat Válassza ki regionális mikroökonómia meghatározását! a) vállalati telephelyelméletek b) a hasznosság térbeli értékelése c) fogyasztói preferenciarendszer térbeli kiterjesztése 4. önellenőrző feladat Melyik a regionális makroökonómia definíciója? a) régiók összessége b) vállalati outputok összegzése nemzetgazdasági szinten c) vállalati outputok összegzése regionális szinten 16

5. önellenőrző feladat Definiálja a pozitív regionális gazdaságtan fogalmát! a) a műszaki- és humáninfrastruktúra kiemelt fejlesztése b) empirikus vizsgálatok alapján a régiók versenyképességének értékelése c) térbeli tapasztalati tények érzékelése, elemzése és ezek alapján következtetések levonása 6. önellenőrző feladat Határozza meg a normatív regionális gazdaságtan fogalmát! a) a termelési tényezők előírt normatívák szerinti értékelése b) bizonyos etikai elvek, értékek, a méltányosság normái alapján megfogalmazott térbeli kérdések felvetése és megválaszolása c) a tőkemegtakarító és semleges technikai haladás előtérbe helyezése a munkamegtakarító technikai haladással szemben Ha ezekre a kérdésekre is jó választ adott, a könyv idevonatkozó részének lényegét megértette. Folytassa a regionális gazdaságtannal való további ismerkedést a 74-77. oldalon (2.3.2. fejezet)! Az,,új gazdasági földrajz (vagy térgazdaságtan) tanulmányozása alapján talán már az Ön számára is nyilvánvaló, hogy napjainkban a gazdasági elemzés tényleges alapegységei nem a nemzetgazdaságok, hanem a régiók, amelyek átléphetik a politikai (és ország-) határokat is. Ez a változás indokolttá tette a korábban tanult közgazdasági elméletek átértékelését is. A gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációs folyamatainak vizsgálatához viszont figyelembe kell venni néhány további alapfeltevést is. Vizsgálja meg ezeket az alábbi feladat segítségével! 17

7. önellenőrző feladat A fenti gondolatok figyelembevételével egészítse ki az alábbi mondatokat az odaillő, alább felsorolt fogalmak valamelyikével! Ügyeljen arra, hogy nem minden fogalomnak lesz helye a szövegben! A(z) A)... mérethozadék lényegében indokolja a városok (mint nagy fogyasztó- és munkaerőpiacok) kialakulását és növekedését. A nagyvárosokban fellépnek B)... extern hatások, amelyek alapvető gazdasági előnyöket jelentenek. A fajlagos szállítási költségek is jelentősen C)..., aminek kettős hatása van: egyrészt térbeli koncentrációt indukál, másrészt egy bizonyos ponton túl pedig dekoncentrációt indít el. A hagyományos közgazdaságtudományi modellek és feltételeik már irrelevánsak, mivel napjainkban a nagyvárosi D)... szektor vált dominánssá. Ezért a(z) E)... mérethozadék, illetve a(z) F)... verseny stb. hagyományos fogalmaival nem elemezhetők az új folyamatok (klaszterek, termékdifferenciálás). a) állandó b) ipari c) növekvő d) csökkennek e) lokális f) növekednek g) globális h) globalizálódnak i) szolgáltató j) lokalizálódnak k) tökéletes l) korlátozott Ellenőrizze a kiegészített mondatokat! A lecke második részében a lokális és globális gazdasági jelenségek térbeli ismérveivel foglalkozunk. Először olvassa el a 64-71. oldalt (2.2.2., 2.2.3. fejezetet)! 18

8. önellenőrző feladat Csoportosítsa az alábbi szempontokat aszerint, hogy a globális vagy a lokális jellemzőkhöz tartoznak-e! (A megoldáshoz használhatja a tankönyv 65. oldalán található 2.2 ábrát is.) A) globális B) lokális a) az immobil tényezőkre részlegeket telepítenek; b) bármelyik üzletág vezető vállalatainak hazai bázisa egyértelműen megadható c) az új eljárások, technológiák hatása szinte minden országban érzékelhető; d) a termelő- és kiszolgáló egységek dekoncentrálódása e) a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók f) a,,nem tárgyi javak döntővé válása g) bármelyik üzletág vezető vállalatait tekintve a tulajdonosok országa nem mérvadó h) a piaci szereplők közötti egyidejű és korlátlan információáramlás Nézze meg a megoldást a lecke végén! Ha a kérdésekre adott válaszok rendben vannak, Ön már különbséget tud tenni globális és lokális gazdasági jelenségek között. Olvassa el az 57-60. oldalon található, a globális folyamatok szerveződéséről szóló fejezetrészt (2.2 fejezet)! A globális gazdaság kialakulásához alapvetően két folyamat, a deregulációs (liberalizációs) politikák elterjedése, és az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepe járult hozzá, amelyek a gazdaság térbeliségét is befolyásolják. 9. önellenőrző feladat Válassza ki a felsorolásból azokat az elemeket, melyek nem tartoznak a deregulációs (liberalizációs) politikák közé! a) a kereskedelmi akadályok lebontása b) a vámok eltörlése c) a pénzügyi szektor kialakítása d) a termelési tényezők szabad áramlása e) az egyedi kormányzati beavatkozások ritkulása f) a WTO szerepének csökkenése g) a telephelyek létrehozásának elősegítése 19

10. önellenőrző feladat Válassza ki a felsorolásból azokat az állításokat, melyek nem támasztják alá az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepét! a) valamennyi vállalat (vállalkozás) rendelkezik számítógépes háttérrel b) angol nyelv kötelező ismerete c) az információk országhatároktól független áramlása d) automatizált pénzügyi rendszerek alkalmazása e) régiók kötelező kialakítása A kérdésekre adott válaszok ellenőrzése után folytassa a tanulást! Olvassa el a tankönyvből a 60. oldaltól a 64. oldalig tartó részt! Az elmúlt évtizedekben a globalizációs folyamatok és tényezők összefüggései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a folyamatok mindegyik térszerveződési szinttel kapcsolatban állnak. 11. önellenőrző feladat A térszerveződési szintek jellemzőinek megismerését követően ítélje meg az alábbi, térszerveződési szintekkel kapcsolatos mondatok tartalmát! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz A) A szupranacionális gazdaságok megpróbálnak egyre nagyobb egységes belső piacot kialakítani, ennek érdekében korlátozzák, illetve egységesítik a termék- és tényezőáramlást. B) A nemzetgazdasági szintek teljes mértékben megőrzik addigi szerepüket, hiszen a gazdaságnak továbbra is fontos kulturális, társadalmi, politikai, intézményi és szabályozási keretét nyújtja, és valamennyi komparatív előny is ezen a szinten jelenik meg. C) A regionális/lokális gazdaság szerkezetét elsősorban a tudás és szakképzettség a helyi társadalmi kapcsolatok, az intézményrendszer stb. határozza meg, tehát a vállalati versenyelőnyök szoros összefüggésben vannak a lokális sajátosságokkal. Bízunk benne, hogy a feladatot nem találta nehéznek. Nézze meg a megoldásokat a lecke végén! 20

Ön a lecke végére ért. Ebben a leckében megismerte a regionális gazdaságtan szemléletfejlődését, tárgyát, részterületeit és kapcsolódását a legközelebbi rokontudományokhoz. Szó volt a globális és lokális paradoxonról, valamint a térszerveződés szintjeiről. Ezt követően elsajátítja majd a regionális mikroökonómiára vonatkozó legfontosabb ismereteket. Megoldások 1. megoldás: Helyesen válaszolt, ha válaszában előfordulnak az alábbi elemek: Háztartások: szinte valamennyi döntésünk térhez kötött (lakó- és munkahelyünk megválasztása, gyermekeink iskolájának kiválasztása, a nyaralás helyszínének kijelölése). Vállalatok: telephelyválasztás (hol kedvezőbb a termék- és szolgáltatás előállítása: adókedvezmények, piac közelsége, szakképzett munkaerő). Állam (kormányzat): kórházépítés, munkaügyi központ létrehozása. Megnövekedett információtömeg hatása, kezelése, beépítése a napi gyakorlatba (számítógépek). Nemzetközi együttműködések, szerveződések, intézmények (EU, WTO) hatása. Fogyasztói szokások változása. 2. megoldás: A c, B b, C a, mert a szellemi előfutárok figyelmének középpontjában a mezőgazdasági tevékenységek térbeli megoszlása állt; a térbeli kiterjesztés szakaszában fogalmazódott meg az ipari telephelyelmélet, a piac kiterjedése, az általános egyensúly elmélete; az általános térgazdaságtan szakaszát többek között a metropoliszok kialakulása, a városrégiók, a tranzakciós költségek vizsgálata jellemzi. 3. megoldás: a, mert a regionális mikroökonómia a vállalati telephelyelméleteket vizsgálja. 4. megoldás: a, mert a regionális makroökonómia a régiók összességét vizsgálja. 5. megoldás: c, mert a pozitív regionális gazdaságtan: térbeli tapasztalati tények érzékelése, elemzése és ezek alapján következtetések levonása. 6. megoldás: b, mert a normatív regionális gazdaságtan: bizonyos etikai elvek, értékek, a méltányosság normái alapján megfogalmazott térbeli kérdések felvetése és megválaszolása. 7. megoldás: A c, B e, C d, D i, E a, F k, mert a növekvő mérethozadék lényegében indokolja a városok (mint nagy fogyasztó- és munkaerőpiacok) kialakulását és növekedését. A nagyvárosokban fellépnek lokális extern hatások, amelyek alapvető gazdasági előnyöket jelentenek. A fajlagos szállítási költségek is jelentősen csökkennek, aminek kettős hatása van, egyrészt térbeli koncentrációt indukál, másrészt egy bizonyos ponton túl pedig dekoncentrációt indít el. A hagyományos közgazdaságtudományi modellek és feltételeik már irrelevánsak, mivel napjainkban a nagyvárosi szolgáltató szektor vált dominánssá. Ezért az állandó mérethozadék, illetve a tökéletes verseny stb. hagyományos fogalmaival nem elemezhetők az új folyamatok (klaszterek, termékdifferenciálás). 21

8. megoldás: A a, c, e, h, B b, d, f, g, mert A globális jellemzők közé tartozik: részlegek telepítése az immobil tényezőkre; az új eljárások, technológiák országhatárokon átívelő hatása; a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók és a piaci szereplők közötti egyidejű és korlátlan információáramlás. A felsorolásból a lokális jellemzők közé soroljuk: bármelyik üzletág vezető vállalatainak hazai bázisa egyértelműen megadható; a termelő- és kiszolgáló egységek dekoncentrálódása; a,,nem tárgyi javak döntővé válása; bármelyik üzletág vezető vállalatait tekintve a tulajdonosok országa nem mérvadó. 9. megoldás: b, c, f, mert a deregulációs (liberalizációs) politikák közé a fesorolásból csak ezek tartoznak: a kereskedelmi akadályok lebontása; a termelési tényezők szabad áramlása; az egyedi kormányzati beavatkozások ritkulása; a telephelyek létrehozásának elősegítése. 10. megoldás: a, b, e, mert az információs és kommunikációs technikák, technológiák növekvő gazdasági szerepét csak az információk országhatároktól független áramlása és az automatizált pénzügyi rendszerek alkalmazása támasztja alá. 11. megoldás: A c, B b, C a 22

3. lecke A regionális mikroökonómia alapkérdései A regionális mikroökonómia a vállalatok telephelyválasztásával, illetve a tevékenységek térbeli eloszlásának vizsgálatával foglalkozik. Fontos tehát különbséget tenni a korábbi tanulmányai során elsajátított egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság jellemzői között. Ennek alapján indokolt tanulmányozni a regionális mikroökonómia részterületeit, alapköveit, különös figyelmet szentelve a térbeli elhelyezkedést vizsgáló nézetek lényegi elemeinek. Ugyancsak szükséges a telepítési tényezők és a települési döntések problematikájának áttekintése, hiszen ezekkel a jelenségekkel a gazdasági életben naponta találkozhatunk, például a vállalatok alapítása során. A későbbi munkához nyújt hasznos segítséget a telephelyelméletek főbb jellemzőinek, fejlődésük legfőbb állomásainak összegzése is. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 6 óra A lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz: összehasonlítani az egy pont gazdaság és a térben kiterjesztett gazdaság legfontosabb jellemzőit; felismerni a kapcsolatot a regionális mikroökonómia két részterülete között; ismertetni a két regionális mikrogazdaságtani szemlélet térbeli elhelyezkedést vizsgáló nézetét; definiálni a regionális mikroökonómia három alapkövét; kifejteni a telepítési tényezők és a települési döntések problematikáját a mikroökonómiában; összefoglalni a telephelyelméletek főbb jellemzőit, fejlődésük legfőbb állomásait. Olvassa el a könyv 2. fejezetéből a 72-74. oldalakat (2.3.1. fejezet)! Mielőtt az önellenőrző feladat megoldásához hozzákezd, idézze fel a közgazdaságtan (mikroökonómia) tantárgy elvégzése során elsajátított, a vállalatok működésének elemzésére vonatkozó ismereteit, illetve a most elolvasott fejezet tartalmát! 23

1. önellenőrző feladat Csoportosítsa a felsorolt közgazdasági jellemzőket aszerint, hogy az egy pont gazdaságra vagy a térben kiterjesztett gazdaságra vonatkoznak-e! A) egy pont gazdaság B) térben kiterjesztett gazdaság a) tökéletes verseny b) differenciált piaci ár c) térben inhomogén fogyasztói preferenciák d) eltérő gazdasági reakciók e) korlátlan helyettesíthetőség f) térbeli parciális egyensúly g) racionális piaci magatartás h) az inputok térbeli elhelyezkedése által kiváltott korlátozott helyettesíthetőség i) átlagos ráfordítás Hasonlítsa össze a csoportosítás eredményét a lecke végi megoldással! Lapozzon a 89. oldalra, és folytassa az elsajátítandó tananyag olvasását a 91. oldalig (3.1. fejezet)! A regionális mikroökonómia két részterületének, azok főbb jellemzőinek a megismerése nélkülözhetetlen továbbhaladásunk szempontjából. Ezek áttekintésére ad módot a következő feladat. 2. önellenőrző feladat Egészítse ki az alábbi mondatokat a felsorolás megfelelő elemeivel! A(z) A)... a regionális mikroökonómia egyik legfontosabb területe, fő céljaként a gazdasági tevékenységek B)... elhelyezkedését meghatározó tényezőket elemzi. Az alábbi gazdasági egységek képezik a telephelyelméletek vizsgálatának tárgyát: A(z) C)... szervezetek elhelyezkedése, amelyek tevékenységüket állami költségvetés által juttatott pénzből végzik. A gazdasági (D)... ) szervezetek és részlegeik térbeli működése, amelyek outputjukat pénzért értékesítik, és kiadásaikat is főleg ezen bevételekből fedezik. A(z) E)... lakó- és munkahely-választási döntései, amely fogyasztási célú kiadásait pénzbeli (vagy természetbeni) jövedelméből fedezi. a) profitorientált b) területválasztás c) telephelyelmélet d) városon belüli e) egymáshoz viszonyított f) háztartás g) állam h) alkalmazott i) térbeli j) közszolgálati k) költségvetési 24

A kiegészítés eredményét a lecke végére lapozva ellenőrizheti. Reméljük, helyesen válaszolt. Folytassa a tankönyvi anyag elsajátítását a 105-110. oldalakon! A regionális mikroökonómia elnevezéséhez hűen kiegészíti a korábbi közgazdaságtani tanulmányai során már megismert,,mit, hogyan és kinek kérdések vizsgálatát a,,hol kérdéssel. A globalizációs folyamatok az eddigi elméletek átgondolására késztették a közgazdászokat, így pl. Michael Storpert is, aki egy új elméletet dolgozott ki. Mielőtt a következő feladatot megoldja, gondolja át, vajon milyen tendenciák, egyéb okok vezettek ahhoz, hogy a,,hol kérdés vizsgálata megjelent mind a neoklasszikus felfogásban, mind pedig a Storper-féle,,szentháromság modellben! 3. önellenőrző feladat Soroljon föl legalább 3-3 tényezőt, amely indokolja a hol kérdés vizsgálatát a neoklasszikus felfogásban, illetve a Storper-féle,,szentháromság modellben! Megoldását hasonlítsa össze a lecke végi felsorolással! Olvassa el a 110-112. oldalakon található 3.2.2 és 3.2.3. fejezeteket! A fejezetek összefoglalták a regionális mikroökonómia,,alapköveit, valamint a lokális és transzferálható javak fogalmait. Tesztelje tudását a következő feladat segítségével! 25

4. önellenőrző feladat Gondolja át az alábbi mondatok tartalmát, és a megadott lehetőségek közül válassza ki a helyes megoldást! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz A) A természeti erőforrásokra épülő tevékenységek helyhez kötöttek, nem folytathatók tetszőleges helyen, hanem a tevékenységnek az erőforrás lelőhelyéhez kell költöznie. B) A térbeli koncentráció gazdaságossága a termelés nagyobb és a szolgáltatások kisebb méretéből, azaz a nagyobb városok gazdasági lehetőségeiből adódik, ahol tömörül pl. a pénzügyi szektor, nemzetközi üzleti tanácsadás. C) A szállítási és kommunikációs költségek,,,a távolság legyőzésének költségei több tevékenység esetében már elhanyagolható összegeket tesznek ki, emiatt vagy valamelyik inputforráshoz közel, vagy egy szállítási csomópontba, avagy a piachoz érdemes telepíteni az üzemet. D) Nem transzferálható (lokális) inputok és outputok: immobilnak tekinthetők, nem szállíthatók, ezáltal meghatározzák a tevékenység elvégzésének helyét is. E) Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok: mobilak, azaz szállíthatók, így nem gazdasági döntés kérdése, hogy melyik településen célszerű telephelyet létrehozni. Megoldásait a lecke végén ellenőrizheti. Olvassa el a tankönyvet a 98-105. és a 116-117. oldalakig (3.1.2. és 3.4. fejezetek)! A telephely-választási döntések lényege az, hogy a különböző települések, letelepedési lehetőségek közül a gazdasági szereplők milyen szempontok mérlegelése után választják ki azt a helyet, ahol majd a tevékenységüket végzik. A telephely-választási döntések lényegének, illetve a telepítési döntések szempontjainak ismeretében bizonyára nem okoz majd nehézséget a következő két feladat megoldása. 26

5. önellenőrző feladat Válassza ki a kakukktojást! A telephely-választási döntések főbb szempontjai: a) mérhető (pl. költségek) és nehezen mérhető (pl. munkaerő minősége) szempontok b) vállalati versenystratégia szempontjai c) időtáv d) meglévő piacforma e) telephely-módosítási költségek 6. önellenőrző feladat Melyik nem szerepel a telepítési döntések szempontjai között? a) életgörbe jelenlegi szakasza b) várható bevételek és költségek alakulása c) telephely, lakás lokális környezetében várható köz- és magánbefektetések alakulása d) megbecsült időtáv e) erőforrás-ellátottság Mielőtt továbblép, ellenőrizze válaszait! Lapozzon a 91. oldalra és olvassa el a tananyagot a 98. oldalig (3.1.1. fejezet)! A továbbhaladás szempontjából nagyon fontos az eddig kidolgozott és alkalmazott telephelyelméletek főbb jellemzőinek, fejlődésük legfőbb állomásainak összegzése. 27

7. önellenőrző feladat Az alábbi elméletekhez rendelje hozzá legfontosabb képviselőjük nevét! A) Thünen B) Weber C) Lösch D) Isard E) Porter a) globális gazdaság (számítógépes hálózatok, informatikaikommunikációs technológiák széleskörű alkalmazhatósága) b) térbeli verseny és egyensúly (közlekedési lehetőségek bővülése, a gazdasági tér jellemzőinek feltárása) c) mezőgazdasági területhasználat (a mezőgazdasági termelés térbeli szerkezetének elemzése a szállítási költségek alapján) d) telepítések optimalizálása (városok modernizálódása, a gazdasági tevékenység térbeliségére ható tényezők vizsgálata) e) iparosítás (ipari forradalom utáni nagyipari üzemek működésének vizsgálata) Ha ellenőrizte válaszai helyességét, Ön a lecke végére ért. Ez alkalommal a regionális mikroökonómia alapkérdéseivel foglalkoztunk. Ezután Thünen mezőgazdasági telephelyelméletének részletes feldolgozása következik majd, amely egyben a beadandó házi feladat alapját is képezi. Megoldások 1. megoldás: A a, e, g, i; B b, c, d, f, h, mert az egy pont gazdaság jellemzői: tökéletes verseny, a korlátlan helyettesíthetőség, a racionális piaci magatartás és az átlagos ráfordítás; a térben kiterjesztett gazdaság jellemzői pedig a differenciált piaci ár, a térben inhomogén fogyasztói preferenciák, az eltérő gazdasági reakciók, a térbeli parciális egyensúly, valamint az inputok térbeli elhelyezkedése által kiváltott korlátozott helyettesíthetőség. 2. megoldás: A c, B i, C j, D a, E f, mert a telephelyelmélet a regionális mikroökonómia egyik legfontosabb területe; fő céljaként a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezőket elemzi. Az alábbi gazdasági egységek képezik a telephelyelméletek vizsgálatának tárgyát: A közszolgálati szervezetek elhelyezkedése, amelyek tevékenységüket állami költségvetés által juttatott pénzből végzik. A gazdasági (profitorientált) szervezetek és részlegeik térbeli működése, amelyek outputjukat pénzért értékesítik, és kiadásaikat is főleg ezen bevételekből fedezik. A háztartás lakó- és munkahely-választási döntései, amely fogyasztási célú kiadásait pénzbeli (vagy természetbeni) jövedelméből fedezi. 28

3. megoldása helyes, ha az Ön által megadott felsorolásban szerepel: Neoklasszikus felfogás: fontos, hogy a termelési folyamatot hol végezzék, milyen termelési tényezők (helyi inputok) állnak rendelkezésre; a helyi inputok (pl. nagy létszámú, olcsó munkaerő) meghatározzák az alkalmazott technológiát is; adott területen megtermelt alapanyagok meghatározzák a feldolgozóipar profilját is; a termelés mérete hat a felhasználandó inputok mennyiségére is, amelyeket adott esetben azok (területi) szűkössége miatt oda kell szállítani; az adott területen megtalálható ingatlanok (nagyság, kialakítás) meghatározzák az alkalmazható technológiát; milyen a környező (kiegészítő) infrastuktúra az adott területen. Storper-féle,,szentháromság modell: a globalizáció korában a vállalati szervezet is döntő hatással van a teljesítményre (beszállítókkal való kapcsolat); a szabványosítás megköveteli a földrajzilag különböző helyeken lévő vállalatok közötti kommunikációt, együttműködést; klaszterek megjelenése, kapcsolati tőke léte, helyi innováció. 4. megoldás: A a, B d, C d, D a, E c 5. megoldás: d, mert a telephely-választási döntéseket nem befolyásolja a meglévő piacforma. 6. megoldás: e, mert a telepítési döntések szempontjai között nem szerepel az erőforrás-ellátottság. 7. megoldás: A c, B e, C b, D d, E a, mert Thünen a mezőgazdasági területhasználat, Weber az iparosítás idején dolgozta ki modelljét; Lösch munkássága a térbeli verseny és egyensúly időszakában bontakozott ki, Isard a telepítések optimalizálása, Porter pedig a globális gazdaság szakaszában végezte kutatásait. 29

4. lecke A föld- és területhasználat Valamennyi gazdasági tevékenység számára meghatározóak a termelési tényezők, amelyeket inputként használunk. Az inputok jelentős része valamilyen természeti erőforrás, de ezen belül is kiemelt szerepe van a földterületnek, a földfelszínnek. A földfelszínt alapvetően kétféle célból hasznosítjuk: mezőgazdasági termelés, illetve egyéb (közlekedési, építési, ipari stb.) tevékenységek során. Tény azonban, hogy a földfelszín (amelynek térbeli kiterjedése vitathatatlan) szűkös erőforrás, tehát gazdálkodnunk kell vele. További munkánkhoz meg kell ismernünk az erőforrások alaptípusait, azok legfontosabb jellemzőit, és foglalkoznunk kell a termőföld-hasznosítás (benne az optimális hasznosítás) kérdéskörével. Alapvető célkitűzés Thünen mezőgazdasági telephelyelméletének áttekintése, a gyakorlati alkalmazás napjainkban is helytálló elemeinek hangsúlyozása. E lecke tanulmányozására fordítandó idő: kb. 5 óra A lecke ajánlott anyagának elolvasása és megtanulása után Ön képes lesz: meghatározni a föld- és területhasználat alapkérdéseit; jellemezni az erőforrások alaptípusait; áttekinteni a termőföld hasznosításával kapcsolatos kérdéseket; meghatározni a földterület optimális hasznosítását; értelmezni Thünen mezőgazdasági telephelyelméletét; megismerni a Thünen- modell gyakorlati alkalmazási lehetőségeit. Olvassa el a tankönyv 327-338. oldalait (12.1. és 12.2. fejezetek)! Valamennyi társadalmi-gazdasági tevékenység valamilyen módon kötődik tehát a földfelszínhez. A földterület, mint termelési tényező eltérő célú hasznosításakor (pl. mezőgazdasági- és egyéb célú hasznosítás) más-más szempontok kerülnek előtérbe. 1. önellenőrző feladat Eddigi tapasztalatai alapján határozza meg azokat a jellemzőket, amelyek a mezőgazdasági, illetve az egyéb célú hasznosítás során előtérbe kerülnek! Lapozzon a lecke végére, ha kíváncsi a megoldásra. A termelési tényezők korábban elsajátított csoportosításának (munka, föld, tőke, vállalkozó) kiegészítéseként hangsúlyoznunk kell egy másik csoportosítási lehetőséget, amely az emberi és természeti erőforrásokra való bontást jelenti. A munkaerő elemezhető mennyiségi és minőségi szempontból, térbeli mobilitása viszont általában korlátozott. A természeti erőforrások két nagy csoportja a megújuló és nem megújuló erőforrások. 30

2. önellenőrző feladat A tanultak alapján a következő jellemzőket rendelje hozzá a megfelelő csoportokhoz! A) emberi erőforrások: B) megújuló természeti erőforrások: C) nem megújuló természeti erőforrások: a) szén b) termőtalaj c) munkaerő kínálata d) fémek e) erdők f) kőolaj g) állatok h) innovációs készség i) földgáz j) ásványi anyagok k) technológia A csoportosítás eredményét a lecke végén található megoldással vetheti össze. Reméljük, válasza jól sikerült. Folytassa a tananyag elsajátítását a 330. oldaltól a 333. oldalig (12.2.1. és 12.2.2. fejezetek)! A termőföld hasznosításának vizsgálata során figyelembe kell venni több tényezőt, pl. a tulajdonviszonyokat, a földjáradékot, valamint azt a tényt, hogy a föld értéke teljes mértékben a rajta előállítható termék, avagy az alternatív területhasznosítás értékéből vezethető le. A területhasználat térbeliségének jellemzői nagyban függnek az externáliáktól, amelyek nagy része lokalitása miatt csak egy adott térségben figyelhetők meg. Kiemelkedően fontos a termőföld mezőgazdasági hasznosítása. 31

3. önellenőrző feladat Az alábbi, a termőföldre mint mezőgazdasági hasznosítású természeti erőforrásra vonatkozó fontosabb közgazdasági jellemzőket tartalmazó felsorolásból válassza ki a kakukktojást! a) térbeli pozíciója a környezet függvénye b) lassú tőkeforgás c) alternatív felhasználása korlátozott d) nagy kockázat e) vagyonmegőrző jellegű f) helyhez kötött g) az alkalmazott technológia a minőség függvénye h) a tulajdonos és a birtokos gyakran elválik egymástól i) kínálata hosszú távon rugalmatlan Válasza ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! A földterület tehát szűkös erőforrás, ugyanaz a terület többféle módon hasznosítható. A területhasznosítás intenzitása alatt az egységnyi földterületre jutó kibocsátást (outputot) értjük, amely az ott végzett tevékenységektől függően eltérő lehet. Az optimális hasznosítás érdekében több tényező hatását kell adott szempontok alapján értékelni (pl. a maximális profit elérését, a piactól mért távolságot). 4. önellenőrző feladat A fenti tények alapján egészítse ki az alábbi mondatokat! Egy adott, egységnyi nagyságú földterületet figyelembe véve létezik egy olyan kibocsátási szint, ahol a profit A).... A piactól távolodva ugyanakkora földterületen egyre B)... az optimális kibocsátás (a növekvő szállítási költség miatt), azaz csökkenő a területhasználat intenzitása, ezzel összefüggésben egyre C)... tevékenységfajta végezhető rajta. Ha lehetőség van az alternatív területhasználatra (mezőgazdaság mellett ipar, lakóterület, pihenő övezet stb.), azaz D)... tevékenység végezhető, akkor a tevékenységek közül azt érdemes folytatni egy adott területen, amelyik a E)... járadékot képes előállítani. a) többféle b) kisebb c) maximális d) kevesebb e) legmagasabb A kiegészítés helyes eredményét a lecke végén találja. Folytassa a tankönyv tanulmányozását a 338-344. oldalakkal (12.3. fejezet)! 32

A területhasznosítással tudományos értelemben Thünen foglalkozott először. A korabeli önellátó városok egyszerűsített térbeli modellje alapján arra kereste a választ, hogy az egyes mezőgazdasági kultúrák termelése hol helyezkedik el a város körül lévő földeken. Fontos tudni, hogy Thünen modelljét leegyszerűsített feltételek mellett vizsgálta. 5. önellenőrző feladat A leegyszerűsített feltételek ismeretében ítélje meg az alábbi mondatok tartalmát a felsorolt szempontok szerint! a) a mondat mindkét fele igaz b) a mondat mindkét fele hamis c) a mondat első fele igaz d) a mondat második fele igaz A) Térben pontszerű piacot feltételez, ezáltal nem vizsgálja a városon belüli szállítást és a piac (kereslet) nagyságát sem. B) A mezőgazdasági termékek fogyasztói a városban találhatók, csak a mezőgazdasági munkaerő él a városon kívül. C) Tökéletes versenyt feltételez, azaz a termelők képesek befolyásolni a piaci versenyt. D) A földtulajdonosok optimálisan döntenek, azaz megpróbálják a területhasznosítást racionalizálni. E) A termőföld minősége mindenütt azonos a síkon, bármilyen termény termelésére egyformán alkalmas. F) A termelési költségek termékenként különböznek, annak ellenére, hogy termékenként az alkalmazott technológia ugyanaz. Megoldásai ellenőrzéséhez lapozzon a lecke végére! Reméljük, jól ítélte meg a mondatok igazságtartalmát. Folytassa a tananyag elsajátítását a 12.3.2. fejezettel (341-344. oldalak)! Thünen korában értelemszerűen adódott, hogy egy várost a környező földekről kellett tömeges élelemmel és ipari alapanyaggal ellátni. Ennek alapján megadható a város, mint egy fogyasztópiac körüli mezőgazdasági övezetrendszer. 33