ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

Hasonló dokumentumok
GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

MAKROÖKONÓMIA IS-LM modell. Antal Gergely

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

A makroökonómia mutatói

Gyakorló feladatok makroökonómiából. Műszaki menedzser GTGKG212GMM

Közgazdaságtan feladatgyűjtemény GTGKG131ÁJL és GTGKG811JFL

Makroökonómia Kisokos

IS LM GÖRBÉK. 1. feladat

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

Makroökonómia Gyakorló feladatok

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

Mi okozza a munkanélküliséget?

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

1. személyes konzultáció

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia feladatgyűjtemény

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Elméleti közgazdaságtan II. Makroökonómia. uw.hu. A makroökonómia

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Tesztgy jetmény G kar makroökonómia konzultációra

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Közgazdaságtan 10. elıadás

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Makroökonómia. 12. hét

gyszerűsített Keynes-i modell C/korm 0,8(Y-0,4Y)+100

Munkanélküliség és infláció I.

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Makroökonómia. 9. szeminárium

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Makroökonómia - 3. elıadás

A fogyasztási kereslet elméletei

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció febr. 17.

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Makroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 24., 14:00

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér

Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!

Makroökonómia. 3. szeminárium

Makroökonómia GT G G T KG K K 2 S K Z S N2 2 é s KS K ZL2 L

Makroökonómia példatár (minta)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

Makroökonómia. 4. szeminárium

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam, reálárfolyam

MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele. Bacsi-Weisz, Makro1

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás:

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév

A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás: reál és nominál, bruttó és nettó makrogazdasági jövedelem: reál és nominál fogyasztás és megtakarítás beruházás: bruttó = nettó + pótlás árszínvonal adó és transzferek makrogazdasági jövedelem áramlásának ábrája és összefüggései szereplőnként 1. Egy kétszereplős gazdaságból ismertek a következő adatok: a vállalatok 1980 $ munkabért fizettek a háztartásoknak, a két szereplő megtakarítása 420 $, amelyből a vállalatok 300$-t takarítottak meg. Határozzuk meg a fogyasztás, a háztartások megtakarítása, a beruházás és a makroszintű jövedelem összegét! (C=1860; I=420; Y=2280) 2. Egy makrogazdaságról a következő adatok ismertek: a fogyasztás 800, a beruházás 150, a kormányzati vásárlások értéke 200, az export 40, míg az import 50. Tudjuk továbbá, hogy a vállalatok által fizetett adó a háztartások adóbefizetésének kétszerese, a háztartásoknak nyújtott támogatások összege 100, a vállalatoknak nyújtott transzfereké pedig 245. A vállalatok megtakarítása 15, míg az államé 10. a) Határozza meg a makroszintű jövedelem nagyságát! (Y=1140) b) Számítsa ki a háztartások és a vállalatok által fizetendő adót! (T H =185;T V =370) c) Számítsa ki a háztartások munkabérét! (W=1000) d) Számítsa ki a háztartások megtakarítását, továbbá igazolja, hogy a beruházások forrása a nemzetgazdasági megtakarítások. összege! (S K =10 S H =115; I=S H +S V +S Á +S K 150=150) 3. Egy háromszereplős, zárt gazdaságban a végső felhasználás szerkezete a következőképpen alakul: Fogyasztás: 340, kormányzati vásárlás: 80, beruházások: 60, a vállalatok által fizetett adó:160, a háztartások által fizetett adó: 40, az állam által a háztartásoknak juttatott transzfer: 80, a vállalatoknak juttatott transzfer: 25, a háztartások munkabére: 310. Határozzuk meg az összjövedelmet és a gazdasági szektorok megtakarításait! Milyen az állami költségvetés egyenlege? (Y=C+I+G=480, SH=10, SV=35, SÁ=15, az állami költségvetés 15 egységnyi szufficitet mutat) 4. Egy gazdaságról a következőket ismerjük: Fogyasztás: 700, kormányzati vásárlás: 50, beruházások: 350, a bérfizetések: 800, a háztartások által fizetett adó: 50, az import: 300, a vállalatok megtakarítása: 50, az állam megtakarítása: 50, a külföld megtakarítása: 100. Határozzuk meg az összjövedelmet, az exportot, a vállalatok adóját, a háztartásoknak juttatott transzfert és a háztartások megtakarítását! (X=200, Y=1000, TV=150, TRH=100, SH=150) 5. Egy ország költségvetési deficitje 60 egység, a vállalatok az összbevétel 10%-át fordítják megtakarításra. A végső kibocsátás értéke 750. A magánszektor megtakarítása 150, a magánszektor nem kap transzfert. A vállalatok 600 munkabért fizetnek a háztartásoknak, akik adója 100. Határozza meg a beruházásokat, a háztartások megtakarítását és az állami vásárlások értékét! (I=90, SH=75, G=235) 2

A gazdasági tevékenység mérése termelőfogyasztás/folyó termelőfelhasználás GDP: reál és nominál értékcsökkenési leírás (amortizáció) NDP GNI NNI GNDI NNDI 1. A 2010. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a külföldiek itthon szerzett elsődleges jövedelme 20 m$. Határozza meg a GDP-t, a GNI-t, és az NDP-t! (GO = 4500; GDP = 4500 2600 = 1900; NDP = GDP amortizáció = 1400; GNI = GDP + hazaiak kint külföldiek bent = 1920) 2. Egy országban a GDP 1000 egység. A külföldről származó bevételek: külkereskedelemből 100 egység, kamatjövedelemből 40 egység, munkajövedelemből 70 egység. Az országban működő külföldi vállalatok jövedelme 180 egység. Amortizáció 150 egység. Mennyi a GNI, NNI, és az NDP? (GDP = 1000; NDP = GDP amortizáció = 850; GNI = 1000 + 40 + 70 180 = 930(külkerből származó 100 már benne van a GDP-ben, nem kell újra hozzáadni!;nni = GNI amortizáció = 780) 3. Egy makrogazdaságban az alábbi adatok ismertek: összes kibocsátás: 15860,5 termelőfogyasztás: 4120,2 amortizáció: 720,1 belföldiek által külföldön szerzett jövedelem: 502,6 külföldiek által belföldön szerzett jövedelem: 612,2 Adja meg a GDP, NDP, NNP értékét! (GDP=11740.3; NDP=11020.2; GNP=11630.7; NNP=10910.6) 4. Az alábbi, billió forintban megadott adatok ismertek egy gazdaságról: Összes kibocsátás 1000; termelő fogyasztás 400; amortizáció 80; hazai gazdasági alanyok külföldi munka- és tőkejövedelme 90; külföldi gazdasági alanyok hazai munka- és tőkejövedelme 110; jövedelemtranszfer az országba külföldről 40; jövedelemtranszfer az országból külföldre 70. Számítsa ki az SNA-mutatók értékét! (GDP=GO-TF=1.000-400=600 NDP=GDP-am=600-80=520 GNI=GDP+h j -k j =600+90-110=580 NNI=GNI-am=580-80=500 GNDI=GNI+TR be -TR ki =580+40-70=550 NNDI=GNDI-am=550-80=470) 3

Az árupiaci egyensúly makrogazdasági kereslet (C+I+G) és kínálat (Y) fogyasztási függvény (ábra!) fogyasztási határhajlandóság autonóm fogyasztás megtakarítási függvény (ábra!) megtakarítási határhajlandóság autonóm megtakarítás beruházási függvény (ábra!) autonóm beruházás adó és transzferek hatása árupiaci egyensúly: Y=C+I+G keynesi-kereszt (ábra) IS görbe 1. Egy kétszereplős modell fogyasztási függvénye lineáris. Ismert továbbá, hogy amennyiben a jövedelem 1000 egység, a fogyasztási kereslet 950. Ha a jövedelem megduplázódik, a megtakarítás értéke 450 egység. Határozza meg a fogyasztási határhajlandóság és az autonóm fogyasztás értékét, majd írja fel a megtakarítási és fogyasztási függvény egyenletét! Mekkora jövedelem mellett nincs megtakarítás? (Y=1000: C(Y=1000)=950; S(Y=1000)=50 és Y=2000: C(Y=2000)=1550; S(Y=2000)=450; C(Y)=C 0 +ĉy 950=C 0 +ĉ*1000 és 1550=C 0 +ĉ*2000 ĉ=0,6; C 0 =350 C(Y)=350+0,6Y és S(Y)=0,4Y-350; S(Y=?)=0 0=0,4Y-350 Y=875) 2. Egy gazdaságban a fogyasztási függvény C(Y)=400+0,8Y egyenletű. A beruházás értéke 500. Határozza meg az egyensúlyi jövedelmet, a megtakarítási függvényt, és annak értékét az egyensúlyi jövedelem mellett! (egyensúly: Y S =Y D, ahol Y S =Y és Y D =C+I Y D =400+0,8Y+500=900+0,8Y Y=900+0,8Y Y*=4500 S(Y)=0,2Y-400 S(Y=4500)=0,2*4500-400=500 (=I)) 3. Feltételezzük, hogy egy 3 szereplős gazdaságban az autonóm fogyasztás 160 egység. Ha a jövedelmet 1 Ft-tal növeljük, akkor annak 75%-át fogyasztásra fordítják. A beruházás 200, a kormányzati vásárlás pedig 485. A gazdaságban csak egyösszegű adó van, amely 100 Ft. a) Írja fel a fogyasztási függvényt! (C=160+0,75(Y-100)=85-0,75Y) b) Írja fel az árupiaci egyensúly egyenletét és számolja ki az egyensúlyi jövedelmet! (Y=85+0,75Y+200+485 Y * =3080) c) Az egyensúlyi jövedelem mellett mekkora a fogyasztás? (C * =2395) 4

4. Feltételezzük, hogy egy 3 szereplős gazdaságban az autonóm fogyasztás 200 egység, a jövedelem 1Ftos növekedésének hatására a fogyasztás 80%-kal nő. A jövedelem 1925. A gazdaságban az egyösszegű adó 375. A beruházásról a következőket tudjuk: A maximális beruházás 275, ha a kamatlábat növeljük 1 %-kal, a beruházás 2 egységgel esik vissza. A kormányzati vásárlás pedig 235. a) Írja fel a beruházási függvényt és adja meg a fogyasztás értékét! (I=I 0 - a*r=275-2r; C=C 0 +ĉ(y-t)= 200+0,8*(1925-375)=1440) b) Írja fel az árupiaci egyensúly egyenletét és számolja ki az egyensúlyi kamatlábat! (1925=1440+275-2r+235 r * =12,5%) c) Az egyensúlyi kamatláb mellett mekkora a beruházás? (I * =250) d) Mekkora ebben az esetben aköltségvetés egyenlege? (S Á =T-TR-G=375-0-235=140 szufficit) e) Mekkora az egyensúlyi kamatláb mellett a magánmegtakarítás? (S M =Y-C-T+TR=1925-1440- 375+0=110) (Látható, hogy az állami és a magánmegtakarítás együtt S=250, tehát I=S érvényesül) 5

Az pénzpiaci egyensúly Pénz A pénz funkciói A jegybank és a kereskedelmi bankok feladatai Hogyan szabályozza a jegybank a forgalomban levő pénz mennyiségét (pénzkínálatot)? pénzkínálat pénzkereslet és 3 típusa LM görbe 1. Egy gazdaságról tudjuk a következőket: a reál pénzkeresleti függvény, M D =0,4Y+500-30r; a jegybank a nominális pénzmennyiség szabályozásával a reáljövedelem és az árszínvonal változásaitól függetlenül az egyensúlyi kamatlábat mindig r=5 szinten tartja. Az alábbi táblázat 2. és 3. oszlopa az egyes években tapasztalt reáljövedelmi és árszínvonal adatokat tartalmazza. A 4. és 5. oszlopba r=5 kamatszint tartásához szükséges reál ás nominál pénzmennyiség kerül. Töltse ki a táblázat üres rovatait! Évek Y P M/P (r=5) M (r=5) 1. 2000 2 1150 2300 2. 2100 2,2 1190 2618 3. 2150 2,4 1210 2904 4. 2250 2,5 1250 3125 A táblázat minden sorában az M S /P=M D egyenletet kell alkalmazni a számításokhoz. 2. Egy gazdaság reál pénzkeresleti függvénye: M D =0,4Y-100r, ahol a kamatláb százalékos nagyságú. A reáljövedelem Y=2000 egység. A nominális pénzkínálat: M=1200, az árszínvonal: P=2. 1. Mekkora az egyensúlyi kamatláb? (M S /P=M D 1200/2=0,4*2000-100r r=2) 2. Tegyük fel, hogy a reáljövedelem 10%-kal bővül, miközben az árszínvonal 5%-kal emelkedik. Milyen arányú nominális pénzkínálat változásra van szükség ahhoz, hogy az egyensúlyi kamatláb változatlan maradjon? (M S /2,1=0,4*2200-100*2 M S =1428 M=1428-1200=228 vagy % =(1428-1200)/1200=0,19=19%) 6

Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya IS LM IS-LM egy koordinátarendszerben (IS-LM rendszer), meghatározni, hogy az egyes pontoknál mely piacon milyen helyzet alakul ki (túlkereslet, túlkínálat, egyensúly) 1. Egy háromszereplős gazdaságban a fogyasztás C=100+0,8(Y-T), ahol az adó nagysága 200. A beruházás I=500-4r. A kormányzati vásárlás 150. A pénzpiacon a kereslet M D =0,8Y-4r. A pénzkínálat 3000, míg az árszínvonal P=2. a) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb?(is: Y=C+I+G, Y=2950-25r; LM: M S /P=M D, Y=1875+5r; IS=LM: r*=35,8%, Y*=2054,2) b) Milyen értéket vesz fel a fogyasztás és a beruházás? (C*=1583,36; I*=321) 2. Egy háromszereplős gazdaságban a fogyasztás C=580+0,75(Y-780+TR). Az állam 60 egység transzfert juttat a gazdaság magánszereplőinek. A beruházás I=440-15r. A kormány 360 egységben vásárol árukat. A pénzpiacon a kereslet M D =40+0,3Y-30r. A pénzkínálat 280, míg az árszínvonal egységnyi. a) Mekkora az adó nagysága és az állami költségvetés egyenlege? (T=780 (a fogyasztási függvényből), S Á =T-TR-G=780-60-360=360 szufficit) b) Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb?(is: Y=C+I+G, Y=3000-60r; LM: M S /P=M D, Y=800+100r; IS=LM: r*=13,75%, Y*=2175) c) Milyen értéket vesz fel a fogyasztás és a beruházás? (C*=1671,25; I*=233,75) 3. Egy kétszereplős gazdaság adottságai a következők: C=100+0,75Y, I=800-20r, M S =1100, M D =100+0,5Y-40r. a) Határozza meg az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyának értékeit, ha az árszínvonal egységnyi! (IS: Y S =Y D Y=100+0,75Y+800-20r 0,25Y=900-20r Y=3600-80r LM: M S /P=M D 1100/1=100+0,5Y-40r 0,5Y=1000+40r Y=2000+80r IS=LM: Y=3600-80r és Y=2000+80 r=10 és Y=2800) b) Milyen helyzet alakul ki az áru- és pénzpiacon, ha az aktuális kamatláb 12, a reáljövedelem pedig 2640 (P=1)? (Ha r=12 és Y=2640: Árupiac: Y D =100+0,75*2640+800-20*12=2640 Y S =2640 Y S =Y D egyensúly Pénzpiac: M D =100+0,5*2640-40*12=940 M S /P=1100 M S /P>M D túlkínálat) 7

A munkaerőpiac, munkanélküliség munkapiac munkakínálat munkakereslt reálbérek változásakor milyen típusú munkanélküliség, ábra! önkéntes és kényszerű munkanélküliség frikciós/súrlódásos és strukturális munkanélküliség munkanélküliségi ráta 1. Egy gazdaságban az aktívak száma 2000 fő, ami a munkaképesek 80%-át teszi ki. A nem munkaképesek száma 300 fő, míg a munkanélküliek 150-en vannak a) Mekkora a munkanélküliségi ráta? (mn/aktív=0,075) b) Hányan vannak a foglalkoztatottak? (aktív-mn=1850) c) Hányan vannak a munkaképesek? (munkaképes*0,8=aktív mk=2500) d) Hány fő lakik az országban? (mk+nem mk=2800) e) Mekkora az aktivitási ráta? (aktív/mk=0,8) 3. Egy gazdaságban a munkakeresleti függvény: N D =1000-3(W/P), a munkakínálati függvény: N S =500+2(W/P). Az aktív népesség 760 efő. (N egy egysége: efő-t jelent!). Mekkora a foglalkoztatottak száma, ha az aktuális reálbér az egyensúlyi reálbér 110%-a? Mekkora a kényszerű munkanélküliek száma? Mekkora az önkéntes munkanélküliek száma? Hány százalékos a munkanélküliségi ráta? Egyensúly: N S =N D 1000-3(W/P)=500+2(W/P) W/P*=100, ekkor E*=700 W/P 1 =100*1,1=110 E=N D (W/P=110)=1000-3*110=670 U k =N S (W/P=110)-N D (W/P=110)=720-670=50 U ö =Aktív-N S (W/P=110)=760-720=40 U=(U ö +U k )/Aktív=90/760=11,8% 2. Egy országban a munkakeresleti függvény: N D =6500-3(W/P), a munkakínálati függvény: N S =6000+2(W/P), az aktívak száma 8500. a) Mekkora az egyensúlyi reálbérszint és hány embert foglalkoztatnak ekkor? (W/P*=100, E*=6200(foglalkoztatottak száma) b) Adja meg a foglalkoztatottak számát, munkanélküliek számát típusonként és a munkanélküliségi rátát, ha a reálbérszint W/P 1 =130-ra változik! (Egyensúly feletti reálbér, a foglalkoztatottak számát a munkakereslet határozza meg, E=6110 (foglalkoztatottak száma, kényszerű munkanélküliek: U K =150, önkéntes munkanélküliek: U Ö =2240, u=2390/8500=0,2812) c) Adja meg a foglalkoztatottak számát, munkanélküliek számát típusonként és a munkanélküliségi rátát, ha a reálbérszint W/P 2 =90-re csökken! (Egyensúly alatti reálbér, a foglalkoztatottak számát a munkakínálat határozza meg, E=6110 (foglalkoztatottak száma, kényszerű munkanélküliek nincsenek U K =150, önkéntes munkanélküliek: U Ö =2320, u=2320/8500=0,2729) d) Ábrázolja! 8

Az infláció infláció inflációs ráta kúszó, vágtató, hiperinfláció keresleti infláció költség/ kínálati infláció a pénzmennyiség és az infláció (M*V=P*Y) Phillips-görbe az árszínvonal és a kamatláb (nominál és reálkamatláb) Fisher egyenlet 1. Töltse ki az alábbi táblázatot! (a szürke mező hiányzik) Nominális kamatláb Reálkamatláb (%) (%) Inflációs ráta (%) 6 10 4 2 10 8-2 10 12 4 7 3-2 12 14 3 8 5-2 7 9 9

Az állam szerepe a makrogazdaságban (gazdaságpolitikában) konjunktúra és dekonjunktúra gazdaságpolitika a gazdaságpolitika feladatai, funkciói(5) költségvetési politika monetáris politika költségvetés restriktív gazdaságpolitika (restriktív fiskális és restriktív monetáris politika) expanzív gazdaságpolitika (expanzív fiskális és expanzív monetáris politika) fizetési mérleg (tartozik és követel oldala) Nyitott makrogazdaságok konvertibilitás szabadon lebegő árfolyam kiigazítóan fix árfolyam csúszó árfolyam menedzselt lebegtetés tisztán rögzített árfolyam (ezekhez a táblázat is) 1. Egy országban ismerjük a következő adatokat és összefüggéseket: fogyasztás C=100+0,8Y; beruházás I=150; kormányzati kiadás G=200; export EX=400; import IM=50+0,2Y. a) Mekkora jövedelem biztosítja ebben az országban az árupiaci egyensúlyt? (Y=100+0,8Y+150+200+400-50-0,2Y 0,4Y=800 Y*=2000) b) Mekkora a külkereskedelmi mérleg egyenlege az egyensúlyi jövedelem mellett? (TB=EX-IM=400-50-0,2Y*2000=-50) 2. A valutapiacon a dollár keresleti és kínálati függvénye: D $ =5200-20E, S $ =20E-4800. a) Mekkora az egyensúlyi árfolyam? (D $ =S $ 5200-20E=20E-4800 E*=10000/40=250) b) Mekkora változást okoz az egyensúlyi árfolyamban, ha a központi bank tartalékaiból piacra dob 100$-t, illetve felvásárol 100$-t? (S $ =20E-4800+100=20E-4700 5200-20E=20E-4700 E=9900/40=247,5 D $ =5200-20E+100=5300-20E 5300-20E=20E-4800 E=10100/40=252,5) 10