www.huro-cbc.eu www.hungary-romania-cbc.eu Közös Expo, Közös piac - Arad és Békés megyék közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítése című projekt keretében Arad és Békés megye társadalmi-gazdasági helyzetképének bemutatása (I. fázis) A Békés Megyei Intézményfenntartó Központ megbízásából készítette: Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar : Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
Tartalomjegyzék 1. A tágabb környezetünk, EU kitekintés, NUTS 2... 1 2. Szűkebb környezetünk: Románia és Magyarország, NUTS 3... 5 3. Helyi környezetünk, Arad és Békés megye... 17 3.1. Békés megye... 17 3.1.1. Általános jellemzők... 17 3.1.2. A megye általános bemutatása... 19 3.1.3. A megye demográfiai bemutatása... 26 3.1.4.. A megye vállalkozásainak bemutatása... 33 3. 2. Arad megye helyzetének értékelése... 42 3.2.1. Arad megye gazdasági helyzete... 42 3.2.2. Arad megye demográfiai helyzete... 43 3.2.3. Arad megye társadalmi helyzete... 44 3.2.4. Gazdaság és természeti erőforrások... 45 3.2.5. Arad megyei vállalkozások... 53 3.3. Lokális kölcsönhatások... 56
1. A tágabb környezetünk, EU kitekintés, NUTS 2 A gazdasági válság nem szűnik, folytatódott 2010-ben, 2011-ben és úgy látszik így lesz ez néhány évig. A 20 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatottainak aránya az EU-ban 2010-ben 68,6% volt, ez 0.5 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A 15-74 éves korosztály munkanélküliségének értéke 9,6%-ra 0,7 százalékponttal nőtt, ez az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Majdnem valamennyi EU országra ugyanezek a folyamatok a jellemzők és szinte minden népességcsoport érintve van. Az értékek azonban országról országra változnak és regionális szinten a különbségek még magasabbak. A NUTS 2 szintű régiók mintegy 70%-ában nőtt a munkanélküliség, míg mintegy 10%-ában jelentős javulás következett be. Jelentős szakadék mutatkozik az egyes tagországok NUTS 2 régiói között (1. ábra), egyötödük a 12%-os munkanélküliségi ráta fölé lépett, míg ugyancsak egyötödüknek sikerült ezt 6% alatt tartani. A legmagasabb munkanélküliségi értéket, 20%-osnál is magasabbat Dél- Spanyol országban regisztráltak. A magasnak tartott 12% fölötti mutatók a Balti Államokban, Dél- Olaszországban, Görögországban, néhány Észak- keleti Német régióban továbbá Írországban, Szlovákiában, néhány belga régióban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában és Bulgáriában voltak megfigyelhetők 2010-ben. A legalacsonyabb munkanélküliségi mutatók, 4% alatt, Hollandiában, néhány Közép- európai térségben pl. Csehországban és Ausztriában, Németország nyugati, központi és déli régióiban valamint Észak- Olaszországban. Szintén alacsony a munkanélküliség Luxemburgban, Belgium és az Egyesült királyság egyes részein valamint Romániában. 1
Ugrásszerűen nőtt a munkanélküliek aránya 2009-ről 2010-re Bulgáriában, Dániában, Görögországban, Hollandiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában, másrészt jelentősen csökkent Németország legtöbb régiójában és Luxemburgban. 1. ábra: A munkanélküliek aránya az EU NUTS 2 régióiban, 2010 2
A 20 és 64 év közötti lakosság csoport foglalkoztatottsági aránya az egyik legfontosabb indikátora a 2010-ben kidolgozott Európa 2020 programnak. Az erre a korcsoportra vonatkozatott EU-27 átlag a 2009-es 69,1 %-ról 68,5 %- ra csökkent azaz ellentétes tendenciát mutat a Európa 2020 75 %-os célűzéséhez viszonyítva. Vannak régiók, amelyek a fönti mutatóban már elérték a 2020-as célkitűzést (a legsötétebb színnel jelöltek a 2. ábrán). 2010-ben egy kicsivel több mint a 271 NUTS 2 régió 25 %-a érte el az Európa 2020 célt, több mint 70 %-uk alatta volt ennek a célértéknek és 30 %-uk több mint 10 százalékponttal volt alatta. A legalacsonyabb foglalkoztatottsági arány figyelhető meg Dél-Olaszországban és Spanyolországban, és Belgium, Magyarország, Románia és Lengyelország egyes régióiban. Másrészt viszont az Észak-európai országok, valamennyi régió Svédországban, néhány Finnországban, Dániában, Hollandiában, Észak-Németországban és az Egyesült Királyságban viszonylag magas foglalkoztatottságot mutatnak. Közép-Európában is van egy régió csoport Dél-Németországban, Ausztriában, Észak-Olaszországban a Bolzanó Autonóm Tartomány valamint a Cseh főváros Prága körüli térség ahol szintén jók a foglalkoztatottsági mutatók. A két szélsőérték jól jellemzi az egyes régiók közötti szakadékot, 2010-ben a legalacsonyabb értéket, 43,7 %-ot Campania (Olaszország) régióban, míg a legmagasabbat (83, 6 %) Finnországban Åland régióban mérték. 3
2. ábra: A 20-64 éves korcsoport foglalkoztatottsági aránya az EU NUTS 2 régióiban, 2010 4
2. Szűkebb környezetünk: Románia és Magyarország, NUTS 3 1. táblázat:a vásárlóerő egyenértékesben mért, egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, 2004-2008 között, az EU átlag százalékában NUTS3/Év 2004 2005 2006 2007 rangsor 2008 2008 Budapest 131 135 140 138 2. 143 Bucuresti 70 79 85 95 3. 118 Ilfov 55 60 72 73 4. 85 Gyor-Moson- Sopron 73 70 72 70 5. 73 Komárom- Esztergom 70 72 65 67 6. 68 Timis 48 50 58 60 7. 64 Fejér 62 60 61 59 8. 60 Pest 56 56 54 55 9. 56 Vas 63 59 62 56 10. 56 Cluj 42 44 47 56 11. 56 Constanta 44 46 49 49 12. 56 Brasov 40 41 45 51 13. 55 Arges 36 39 44 45 14. 54 Zala 58 54 51 50 15. 53 Sibiu 37 38 43 46 16. 52 Gorj 38 37 40 44 17. 50 Csongrád 49 48 47 46 18. 48 Prahova 29 36 40 43 19. 48 Arad 40 40 44 48 20. 48 Veszprém 49 47 45 46 21. 47 Baranya 47 46 45 45 22. 46 Tolna 44 43 42 43 23. 46 Hajdú-Bihar 48 47 45 44 24. 46 Alba 33 32 38 46 25. 46 Heves 47 44 43 44 26. 45 Bihor 37 35 38 42 27. 45 Bács-Kiskun 44 42 42 40 28. 43 Hunedoara 33 32 35 40 29. 43 Jász-Nagykun- Szolnok 41 39 41 40 30. 42 Borsod-Abaúj- 42 43 42 41 31. 41 5
Zemplén Somogy 44 41 39 39 32. 40 Békés 39 37 36 36 33. 38 Braila 27 26 27 31 34. 37 Dolj 27 26 30 32 35. 37 Caras-Severin 30 30 33 35 36. 37 Harghita 29 29 33 35 37. 36 Mures 32 31 34 35 38. 36 Iasi 27 28 30 32 39. 36 Bistrita-Nasaud 26 28 31 34 40. 35 Salaj 26 27 30 34 41. 35 Covasna 32 30 30 34 42. 35 Galati 29 27 28 30 43. 35 Vâlcea 30 31 35 36 44. 35 Szabolcs-Szatmár- Bereg 36 34 33 33 45. 33 Bacau 29 27 28 29 46. 33 Tulcea 28 26 29 28 47. 33 Dâmbovita 25 26 29 33 48. 33 Satu Mare 29 28 31 31 49. 32 Ialomita 30 26 28 25 50. 32 Maramures 25 25 28 30 51. 31 Buzau 26 24 26 28 52. 31 Mehedinti 26 23 26 27 53. 31 Nógrád 34 32 31 29 54. 29 Calarasi 24 19 20 22 55. 29 Vrancea 24 22 25 25 56. 28 Teleorman 22 21 22 25 57. 28 Olt 23 21 23 25 58. 28 Suceava 23 23 24 27 59. 27 Neamt 22 23 25 25 60. 26 Giurgiu 25 19 21 20 61. 25 Botosani 17 18 19 22 62. 23 Vaslui 17 16 18 18 63. 22 6
2. táblázat: A vásárlóerő egyenértékesben mért, egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, 2004-2008 NUTS3/Év 2004 2005 2006 2007 rangsor '08 2008 Budapest 28 500 30 400 33 200 34 400 1. 35 800 Bucuresti 15 200 17 900 20 200 23 700 2. 29 400 Ilfov 11 800 13 400 17 100 18 400 3. 21 300 Gyor-Moson- Sopron 15 700 15 700 17 000 17 500 4. 18 200 Komárom- Esztergom 15 200 16 100 15 300 16 800 5. 16 900 Timis 10 400 11 200 13 700 15 100 6. 16 100 Fejér 13 400 13 500 14 400 14 800 7. 15 100 Vas 13 700 13 400 14 600 14 100 8. 14 100 Cluj 9 100 9 800 11 200 14 000 9. 14 100 Constanta 9 500 10 300 11 600 12 200 10. 14 100 Pest 12 200 12 600 12 800 13 700 11. 14 000 Brasov 8 700 9 300 10 800 12 800 12. 13 800 Arges 7 800 8 800 10 400 11 300 13. 13 400 Zala 12 600 12 200 12 000 12 600 14. 13 300 Sibiu 7 900 8 500 10 200 11 500 15. 12 900 Gorj 8 200 8 200 9 400 10 900 16. 12 500 Csongrád 10 700 10 900 11 100 11 500 17. 12 000 Prahova 6 300 8 000 9 500 10 700 18. 12 000 Arad 8 600 9 000 10 400 11 900 19. 12 000 Veszprém 10 700 10 600 10 800 11 600 20. 11 800 Tolna 9 600 9 800 10 000 10 800 21. 11 600 Baranya 10 100 10 300 10 800 11 200 22. 11 500 Alba 7 200 7 300 9 100 11 500 23. 11 500 Hajdú-Bihar 10 400 10 500 10 700 11 000 24. 11 400 Bihor 8 000 7 900 9 000 10 400 25. 11 300 Heves 10 100 9 800 10 200 11 100 26. 11 200 Hunedoara 7 100 7 200 8 300 10 000 27. 10 900 Bács-Kiskun 9 500 9 500 9 900 10 100 28. 10 800 Jász-Nagykun- Szolnok 8 800 8 800 9 800 10 000 29. 10 500 Borsod-Abaúj- Zemplén 9 100 9 700 9 900 10 200 30. 10 200 Somogy 9 500 9 300 9 300 9 600 31. 10 100 Békés 8 400 8 400 8 600 9 000 32. 9 400 Dolj 5 900 5 900 7 000 8 100 33. 9 400 Braila 5 900 5 700 6 400 7 700 34. 9 300 7
Caras-Severin 6 600 6 700 7 700 8 800 35. 9 200 Mures 6 900 6 900 8 000 8 700 36. 9 100 Harghita 6 200 6 500 7 800 8 600 37. 9 000 Iasi 5 800 6 300 7 000 7 900 38. 9 000 Salaj 5 600 6 100 7 100 8 600 39. 8 900 Bistrita-Nasaud 5 500 6 400 7 300 8 400 40. 8 800 Vâlcea 6 600 7 000 8 200 8 900 41. 8 800 Covasna 7 000 6 700 7 000 8 500 42. 8 700 Galati 6 300 6 100 6 600 7 500 43. 8 700 Szabolcs-Szatmár- Bereg 7 700 7 700 7 900 8 200 44. 8 400 Dâmbovita 5 500 5 900 6 800 8 300 45. 8 300 Bacau 6 400 6 100 6 700 7 400 46. 8 200 Tulcea 6 100 5 800 6 800 6 900 47. 8 200 Satu Mare 6 300 6 400 7 200 7 800 48. 8 100 Ialomita 6 400 5 900 6 500 6 200 49. 7 900 Buzau 5 700 5 300 6 200 6 900 50. 7 700 Mehedinti 5 600 5 200 6 200 6 800 51. 7 700 Maramures 5 400 5 500 6 600 7 400 52. 7 600 Nógrád 7 400 7 100 7 400 7 200 53. 7 300 Calarasi 5 200 4 200 4 800 5 400 54. 7 100 Teleorman 4 900 4 800 5 200 6 300 55. 7 100 Olt 4 900 4 800 5 400 6 300 56. 7 000 Vrancea 5 100 4 900 6 000 6 300 57. 6 900 Suceava 5 000 5 200 5 700 6 700 58. 6 800 Neamt 4 800 5 100 5 800 6 300 59. 6 500 Giurgiu 5 400 4 400 4 900 5 000 60. 6 300 Botosani 3 700 4 000 4 400 5 600 61. 5 900 Vaslui 3 700 3 600 4 200 4 500 62. 5 400 8
3. táblázat: Az euróban mért egy főre jutó GDP alakulása megyénként Romániában és Magyarországon, 2004-2008 NUTS3/Év 2004 2005 2006 2007 rangsor 2008 2008 Budapest 17 000 18 800 19 800 22 100 1. 23 500 Bucuresti 5 800 8 400 10 100 13 200 2. 16 400 Gyor-Moson- Sopron 9 400 9 700 10 200 11 300 3. 11 900 Ilfov 4 500 6 300 8 500 10 200 4. 11 900 Komárom- Esztergom 9 000 10 000 9 100 10 800 5. 11 100 Fejér 8 000 8 400 8 600 9 500 6. 9 900 Vas 8 200 8 300 8 700 9 100 7. 9 300 Pest 7 300 7 800 7 700 8 800 8. 9 200 Timis 4 000 5 200 6 900 8 400 9. 9 000 Zala 7 500 7 500 7 100 8 100 10. 8 800 Csongrád 6 400 6 700 6 600 7 400 11. 7 900 Veszprém 6 400 6 500 6 400 7 500 12. 7 800 Cluj 3 500 4 600 5 600 7 800 13. 7 800 Constanta 3 600 4 800 5 800 6 800 14. 7 800 Baranya 6 000 6 400 6 400 7 200 15. 7 600 Tolna 5 700 6 000 6 000 7 000 16. 7 600 Brasov 3 300 4 300 5 400 7 100 17. 7 600 Hajdú-Bihar 6 200 6 500 6 400 7 100 18. 7 500 Arges 3 000 4 100 5 200 6 300 19. 7 500 Heves 6 000 6 100 6 100 7 100 20. 7 300 Sibiu 3 000 4 000 5 100 6 400 21. 7 200 Bács-Kiskun 5 600 5 900 5 900 6 500 22. 7 100 Jász-Nagykun- Szolnok 5 200 5 500 5 800 6 500 23. 6 900 Gorj 3 100 3 900 4 700 6 100 24. 6 900 Borsod-Abaúj- Zemplén 5 400 6 000 5 900 6 500 25. 6 700 Prahova 2 400 3 800 4 700 6 000 26. 6 700 Arad 3 300 4 200 5 200 6 600 27. 6 700 Somogy 5 600 5 800 5 500 6 200 28. 6 600 Alba 2 700 3 400 4 500 6 400 29. 6 400 Bihor 3 000 3 700 4 500 5 800 30. 6 300 Békés 5 000 5 200 5 100 5 800 31. 6 200 9
Hunedoara 2 700 3 400 4 100 5 600 32. 6 100 Szabolcs-Szatmár- Bereg 4 600 4 800 4 700 5 300 33. 5 500 Braila 2 200 2 700 3 200 4 300 34. 5 200 Dolj 2 200 2 800 3 500 4 500 35. 5 200 Mures 2 600 3 300 4 000 4 900 36. 5 100 Caras-Severin 2 500 3 100 3 800 4 900 37. 5 100 Harghita 2 400 3 000 3 900 4 800 38. 5 000 Iasi 2 200 2 900 3 500 4 400 39. 5 000 Bistrita-Nasaud 2 100 3 000 3 600 4 700 40. 4 900 Salaj 2 100 2 900 3 500 4 800 41. 4 900 Covasna 2 700 3 100 3 500 4 800 42. 4 900 Vâlcea 2 500 3 300 4 100 5 000 43. 4 900 Nógrád 4 400 4 400 4 400 4 600 44. 4 800 Galati 2 400 2 900 3 300 4 200 45. 4 800 Bacau 2 400 2 900 3 300 4 100 46. 4 600 Tulcea 2 300 2 700 3 400 3 900 47. 4 600 Dâmbovita 2 100 2 800 3 400 4 600 48. 4 600 Satu Mare 2 400 3 000 3 600 4 400 49. 4 500 Ialomita 2 400 2 800 3 300 3 500 50. 4 400 Maramures 2 100 2 600 3 300 4 100 51. 4 300 Buzau 2 200 2 500 3 100 3 800 52. 4 300 Mehedinti 2 100 2 500 3 100 3 800 53. 4 300 Calarasi 2 000 2 000 2 400 3 000 54. 4 000 Teleorman 1 900 2 200 2 600 3 500 55. 4 000 Olt 1 900 2 200 2 700 3 500 56. 3 900 Suceava 1 900 2 400 2 800 3 800 57. 3 800 Vrancea 2 000 2 300 3 000 3 500 58. 3 800 Neamt 1 800 2 400 2 900 3 500 59. 3 600 Giurgiu 2 000 2 100 2 500 2 800 60. 3 500 Botosani 1 400 1 900 2 200 3 100 61. 3 300 Vaslui 1 400 1 700 2 100 2 500 62. 3 000 10
4. táblázat: A gazdaságilag aktív népesség száma Romániában és Magyarországon megyénként és korcsoportonként, 2006-2009 (Ezer fő) 15-24 évesek (E fő) 25 év fölöttiek (E fő) 15 év fölöttiek (E fő) Terület/Év 2006 2008 2009 2006 2008 2009 2006 2008 2009 Hungary 335,6 306,9 299,0 3 911,1 3 901,7 3 903,5 4 246,7 4 208,6 4 202,5 Budapest 43,8 33,7 35,2 744,0 747,1 755,9 787,8 780,8 791,0 Pest 40,4 38,0 37,7 479,6 488,3 498,1 520,0 526,3 535,7 Fejér 15,9 13,3 13,6 174,2 171,5 170,5 190,1 184,7 184,1 Komárom- 14,5 12,5 12,3 130,8 132,8 128,2 145,3 145,3 140,6 Esztergom Veszprém 13,2 11,6 12,5 147,9 146,2 142,3 161,1 157,7 154,8 Győr-Moson- 15,6 15,2 15,3 179,4 182,7 186,0 195,1 197,9 201,3 Sopron Vas 11,0 9,9 8,1 111,5 106,7 106,7 122,5 116,6 114,8 Zala 11,9 10,5 10,9 124,6 121,8 120,0 136,5 132,3 130,9 Baranya 11,0 13,5 14,9 147,9 137,9 146,8 158,9 151,3 161,7 Somogy 9,9 9,8 7,9 115,9 116,4 115,8 125,8 126,2 123,7 Tolna 9,5 8,6 7,8 91,8 87,9 86,4 101,3 96,5 94,2 Borsod-Abaúj- 23,9 21,1 20,8 243,8 243,8 241,8 267,7 264,8 262,6 Zemplén Heves 10,7 10,6 9,5 112,9 117,3 115,7 123,6 127,8 125,3 Nógrád 6,3 7,0 7,6 77,6 73,8 72,2 83,8 80,9 79,8 Hajdú-Bihar 16,2 14,7 14,4 200,1 191,6 186,2 216,4 206,3 200,6 Jász-Nagykun- 16,2 14,0 12,1 146,6 149,2 144,6 162,8 163,2 156,7 11
Szolnok Szabolcs- 22,1 23,2 22,1 193,4 190,0 190,8 215,5 213,3 212,9 Szatmár-Bereg Bács-Kiskun 19,8 17,3 16,7 196,8 199,8 196,5 216,6 217,1 213,2 Békés 12,3 11,6 11,0 129,7 133,6 132,8 142,0 145,3 143,8 Csongrád 11,4 11,0 8,6 162,7 163,2 166,2 174,0 174,2 174,8 Romania 994,3 953,4 948,7 9 025,3 8 991,3 8 975,4 10 019,6 9 944,7 9 924,1 Bihor 20,4 17,0 16,0 226,3 234,0 233,6 246,5 250,9 249,4 Bistrita-Nasaud 21,0 20,9 21,5 154,9 155,0 159,5 176,1 176,0 181,1 Cluj 17,7 14,3 14,4 275,6 269,9 270,9 292,8 284,0 285,2 Maramures 29,1 25,8 25,5 193,4 189,4 190,0 222,8 215,2 215,6 Satu Mare 15,6 12,2 10,4 124,4 100,4 93,7 140,1 112,7 104,1 Salaj 15,3 14,9 14,1 121,8 118,5 116,0 137,2 133,5 130,1 Alba 16,9 14,3 13,2 171,1 163,0 160,4 187,8 177,4 173,6 Brasov 24,7 27,3 28,9 219,4 227,0 233,8 244,0 254,3 262,8 Covasna 14,0 12,6 11,7 92,5 93,3 91,6 106,6 105,9 103,3 Harghita 20,6 20,9 20,3 133,8 144,9 145,0 154,6 165,7 165,3 Mures 19,0 20,6 21,1 199,1 205,2 206,5 218,0 225,8 227,6 Sibiu 21,9 19,8 17,2 184,7 173,9 166,0 206,6 193,8 183,1 Bacau 36,2 28,1 26,2 321,7 306,6 301,8 357,8 334,5 328,2 Botosani 29,6 37,2 39,7 216,3 232,8 237,7 245,9 270,2 277,1 Iasi 37,1 38,5 42,1 343,5 363,0 372,2 380,6 401,5 414,4 Neamt 23,1 23,9 25,8 204,3 210,8 211,0 227,3 234,8 236,8 Suceava 37,9 34,8 38,2 291,4 287,4 291,7 329,4 322,2 329,8 Vaslui 21,9 16,0 16,4 190,4 173,9 169,9 212,3 189,9 186,4 Braila 22,6 22,6 21,8 185,5 171,6 171,5 208,1 194,2 193,3 Buzau 20,6 23,5 24,0 206,0 208,6 212,8 226,5 232,1 236,9 12
Constanta 42,7 38,8 35,9 282,9 283,3 286,6 325,7 322,1 322,6 Galati 26,9 21,8 19,9 244,8 228,4 226,8 271,6 250,2 246,5 Tulcea 12,4 11,5 10,8 86,1 85,0 83,4 98,6 96,5 94,3 Vrancea 15,4 9,9 8,7 149,5 140,5 137,5 164,8 150,5 146,0 Arges 45,2 41,9 41,5 342,6 353,1 351,4 387,8 394,9 392,9 Calarasi 24,0 23,6 23,2 134,8 147,8 147,6 158,8 171,5 170,8 Dâmbovita 22,0 23,0 24,1 193,9 199,9 198,4 215,9 222,9 222,5 Giurgiu 19,6 18,3 18,3 131,5 126,4 124,4 151,1 144,8 142,7 Ialomita 18,3 17,8 17,9 132,7 134,5 134,5 150,9 152,4 152,4 Prahova 41,2 39,0 39,8 313,1 313,7 298,0 354,3 352,8 337,8 Teleorman 11,7 9,7 9,3 150,9 144,5 143,0 162,7 154,1 152,4 Bucuresti 67,1 65,4 66,3 911,1 909,6 921,5 978,0 975,1 987,8 Ilfov 10,9 11,2 11,5 82,1 82,1 85,2 93,3 93,2 96,7 Dolj 34,7 37,0 40,2 378,0 368,0 366,1 412,8 405,0 406,3 Gorj 15,9 19,5 20,3 139,7 144,9 143,3 155,8 164,4 163,5 Mehedinti 9,7 9,9 9,1 119,0 127,3 129,2 128,6 137,2 138,3 Olt 25,1 25,6 25,9 269,1 271,2 270,7 294,2 296,8 296,6 Vâlcea 7,8 7,2 6,3 117,6 101,6 96,0 125,3 108,9 102,4 Arad 20,0 19,6 17,5 155,4 158,8 154,3 175,8 178,4 171,9 Caras-Severin 16,8 18,7 17,0 161,0 165,4 163,0 177,8 184,1 180,1 Hunedoara 12,8 14,3 14,3 183,1 186,4 185,6 195,6 200,7 199,8 Timis 28,7 24,3 22,5 290,5 289,6 293,4 319,2 313,9 315,8 13
5. táblázat: A munkanélküliek aránya (%) Romániában és Magyarországon megyénként és korcsoportonként, 2006-2009 15-24 évesek (E fő) 25 év fölöttiek (E fő) 15 év fölöttiek (E fő) Terület/Év 2006 2008 2009 2006 2008 2009 2006 2008 2009 Hungary 19,1 19,9 26,5 6,5 6,9 8,7 7,5 7,8 10,0 Budapest 16,7 10,0 17,7 4,1 4,0 5,7 4,8 4,3 6,2 Pest 11,3 13,0 20,2 5,1 4,5 6,2 5,6 5,1 7,2 Fejér 13,7 19,6 19,9 4,1 4,4 8,6 4,9 5,5 9,4 Komárom- 13,9 11,2 18,1 6,7 4,6 7,5 7,5 5,1 8,4 Esztergom Veszprém 13,6 15,8 29,9 5,4 6,2 8,0 6,1 6,9 9,8 Győr-Moson- 8,1 7,1 16,8 4,0 3,2 5,5 4,3 3,5 6,3 Sopron Vas 18,5 9,2 26,6 6,3 5,1 8,9 7,4 5,5 10,2 Zala 16,4 16,5 29,5 5,3 5,7 9,1 6,3 6,6 10,8 Baranya 18,9 27,6 35,6 6,8 8,7 9,2 7,6 10,4 11,6 Somogy 23,1 22,9 27,3 9,1 9,3 10,3 10,2 10,3 11,4 Tolna 26,9 26,6 25,5 7,8 8,5 8,0 9,6 10,1 9,5 Borsod-Abaúj- 29,2 32,8 36,6 10,3 13,2 14,3 12,0 14,7 16,1 Zemplén Heves 19,9 24,5 33,7 8,1 9,8 11,2 9,1 11,0 12,9 Nógrád 25,7 28,0 32,0 9,4 11,2 14,2 10,6 12,7 15,9 Hajdú-Bihar 27,2 19,6 27,9 7,8 8,1 10,0 9,2 8,9 11,3 Jász-Nagykun- Szolnok 20,0 23,2 25,2 8,5 7,1 10,2 9,7 8,5 11,4 14
Szabolcs-Szatmár- 31,4 36,8 40,0 11,6 15,2 16,6 13,7 17,5 19,1 Bereg Bács-Kiskun 24,6 22,0 26,8 7,9 7,5 9,6 9,4 8,6 10,9 Békés 21,4 25,6 35,1 6,5 8,9 11,6 7,8 10,2 13,4 Csongrád 10,5 18,1 20,7 5,6 7,0 7,2 5,9 7,7 7,8 Romania 21,4 18,6 20,8 5,7 4,4 5,4 7,3 5,8 6,9 Bihor 11,8 9,6 14,4 2,8 1,8 2,8 3,5 2,3 3,5 Bistrita-Nasaud 10,1 9,6 14,4 4,2 3,6 5,6 4,9 4,3 6,6 Cluj 14,6 9,1 11,7 4,7 2,5 4,2 5,3 2,9 4,5 Maramures 28,7 18,5 22,2 7,1 4,4 6,3 10,0 6,0 8,2 Satu Mare 13,5 6,1 3,5 3,3 1,0 1,0 4,5 1,5 1,3 Salaj 30,1 25,2 28,6 5,2 4,1 7,2 8,0 6,3 9,6 Alba 13,9 12,5 16,9 4,4 3,7 4,6 5,3 4,4 5,6 Brasov 27,4 25,2 31,9 12,7 12,2 14,7 14,2 13,5 16,7 Covasna 15,9 21,0 31,1 5,9 5,1 5,8 7,2 7,0 8,7 Harghita 12,9 19,2 31,1 4,2 6,7 9,7 5,3 8,3 12,3 Mures 32,3 26,4 31,4 7,4 5,7 6,9 9,6 7,6 9,1 Sibiu 29,4 26,9 34,2 7,2 5,5 5,9 9,5 7,7 8,5 Bacau 15,6 13,0 15,4 3,5 1,8 2,2 4,8 2,7 3,3 Botosani 19,3 10,0 10,8 2,7 2,4 3,5 4,7 3,4 4,6 Iasi 13,5 11,7 13,8 3,3 3,4 4,6 4,3 4,2 5,6 Neamt 27,6 26,4 31,3 8,4 6,2 8,6 10,3 8,3 11,0 Suceava 17,1 10,1 11,2 3,5 2,7 4,1 5,1 3,5 4,9 Vaslui 20,3 20,2 24,2 7,5 5,9 8,0 8,8 7,2 9,4 Braila 22,6 21,4 22,6 9,2 5,4 5,5 10,6 7,3 7,4 Buzau 26,8 23,6 22,9 4,7 5,2 5,9 6,7 7,1 7,7 Constanta 31,8 26,6 25,7 10,0 9,1 9,7 12,9 11,2 11,4 15
Galati 21,3 20,3 22,0 6,5 5,0 5,2 8,0 6,3 6,6 Tulcea 32,2 17,7 14,8 10,0 4,5 3,9 12,8 6,0 5,2 Vrancea 5,9 7,0 8,8 1,4 0,8 0,9 1,8 1,2 1,3 Arges 12,8 9,6 13,4 4,2 3,1 3,8 5,2 3,8 4,9 Calarasi 28,3 24,0 28,3 10,3 9,1 11,2 13,0 11,1 13,5 Dâmbovita 37,4 31,5 41,7 6,7 4,1 4,3 9,7 7,0 8,3 Giurgiu 13,6 8,6 9,1 2,2 1,8 2,3 3,7 2,6 3,2 Ialomita 27,9 20,5 21,4 6,9 5,2 5,5 9,4 7,0 7,4 Prahova 40,3 24,8 29,1 11,8 8,4 10,1 15,2 10,2 12,3 Teleorman 34,4 18,5 19,9 6,1 4,3 4,4 8,1 5,2 5,4 Bucuresti 15,5 16,1 15,3 3,7 2,1 2,8 4,5 3,1 3,6 Ilfov 18,4 25,0 26,5 5,7 4,2 5,2 7,3 6,6 7,9 Dolj 22,0 17,3 15,2 4,5 3,7 4,0 6,0 4,9 5,1 Gorj 47,1 46,8 47,1 12,9 10,3 10,4 16,4 14,5 15,1 Mehedinti 28,4 18,9 16,7 6,8 5,8 6,8 8,4 6,8 7,4 Olt 6,4 4,3 4,5 2,9 2,4 2,6 3,2 2,6 2,7 Vâlcea 29,7 42,4 36,9 5,8 8,4 9,7 7,3 10,7 11,4 Arad 23,2 26,0 21,0 5,6 5,9 7,2 7,8 8,1 8,6 Caras-Severin 12,7 13,6 14,8 7,2 6,0 6,9 7,6 6,9 7,6 Hunedoara 26,5 43,4 43,8 6,7 5,1 5,4 8,0 7,8 8,3 Timis 7,8 7,6 7,1 3,7 1,8 2,0 4,0 2,2 2,3 16
3. Helyi környezetünk, Arad és Békés megye 3.1. Békés megye 3.1.1. Általános jellemzők A Dél-Alföld és benne Békés megye számos negatív folyamattal kell, hogy szembenézzen, ezek közül is kiemelkedi, hogy hiányoznak a helyi gazdaságból a húzó nagyvállalatok, az olyan multinacionális cégek, melyek alvállalkozói láncokon, beszállítóikon keresztül dinamizáló hatást gyakorolhatnának egy szélesebb vállalkozói körre. A helyi viszonylatban nagynak számító cégek a hazai multik második, harmadik szintű beszállítói csupán, ami behatárolja fejlődési pályájukat, kitörési lehetőségeiket. A vállalkozások közötti klaszterszerű együttműködések kialakítása is az elmúlt időszakban indult meg, ezért a szektor működésére jelentős hatást még nem gyakorolhatott. A nagyvállalatok hiánya mellett a rurális terek helyi gazdasága minimális, egysíkú, hiányzik a szolgáltatási háttér, a sikeres működéshez szükséges információk nehezen érhetők el. Több térségben a gazdasági kiürülés is megindult: a korábban megtelepedett szolgáltatók kivonulnak, a kereskedelmi létesítmények bezárnak, közlekedési lehetőségeik szűkülnek. Egy térség gazdasági fejlődésében, tőkevonzó képességében kiemelt tényező a népesség képzettsége, különösen a felsőfokú képzésben részt vevők mértéke, kimutatható korreláció van a gazdasági aktivitás, a versenyképesség és végzettség magasabb szintje között. Megalapozottnak tűnik az a megállapítás, hogy a humánerőforrások szempontjából Békés megyének nem nyolc kistérsége van, hanem csak három. Egy a Szarvas- Békéscsaba-Gyula vonal mentén, egy ettől a vonaltól északra és egy pedig délre. Vagyis Békéscsaba térségi központi és vezető szerepe nem csak a tudományos-oktatási téren mutatkozik meg, hanem geopolitikai szempontból is. 17
A Dél-alföldi régió lakónépességének korösszetétele kedvezőtlen, iskolázottsági szintje alacsony. A működő tőke hiánnyal küszködő Békés megyében magas a munkanélküliek száma. A Békés megyében működő vállalkozások tőkeellátottsága jóval az országos átlag alatt van. Ebben jelentős szerepe van, hogy viszonylag kevés külföldi érdekeltségű vállalkozást jegyeztek be a megyében. Az elmúlt években jelentősen visszaesett a megyében a beruházási kedv, szemben az országos tendenciákkal. A beruházások egy jelentős részét még mindig a kis- és középvállalkozások végzik a megyében. A kutatás-fejlesztési ráfordítások összege és a GDP-hez viszonyított aránya a Dél- Alföld három megyéjéből Békés megyében a legalacsonyabb, mely elsősorban a kevés számú K+F bázisra vezethető vissza. A korszerűtlen gazdasági struktúra miatt a foglalkoztatási mutatók is kedvezőtlenek. A gazdasági aktivitás alacsony, jelentősen elmarad az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta is meghaladja az országos átlagot, és 2004. óta jelentősen emelkedik. Az alábbi táblázat az egy főre jutó GDP alakulását mutatja az országos átlag %-ban. 6. táblázat: Az egy főre jutó GDP alakulása az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Bács- Kiskun 69,3 68,2 69,2 68,1 68,8 66,8 66,1 64,9 67 Békés 67,6 65,5 63,2 62 61 59,5 57,4 57,6 58,3 Csongrád 83,4 79,2 77,5 77,8 77,9 76,6 74,2 73,6 74,4 Dél- Alföld 73,2 70,8 70,1 69,4 69,4 67,8 66,2 65,6 66,9 Forrás: KSH 18
3.1.2. A megye általános bemutatása E fejezetben szereplő adatok, a kistérségitől az országosig, az elérhető legfrissebbek, így ilyen szempontból a jelen állapotokat tükrözőnek tekinthetők, tudván persze, hogy az utóbbi egy-két év jelentős eseményei minden bizonnyal meg fognak látszódni a területi folyamatokon, amelyek egyébiránt a viszonylag lassan végbemenő változások jellemeznek. Az 7. táblázat is mutatja Békés megye nyolc kistérségéből hat a KSH által meghatározott, kiemelten támogatott kistérségek közé tartozik. Ennek mindhárom típusába (komplex program, hátrányos helyzetű, leghátrányosabb helyzetű) 2 kistérség tartozik. A leginkább elmaradott a Mezőkovácsházi és Sarkadi kistérség, de a Békéscsabain és Gyulain túl az összes az országos átlag alatt helyezkedik el. 7. táblázat: Békés megye települési és kistérségi adatai Terület (km 2 ) 5630 Lakónépesség (fő, 2007. dec. 31.) 376657 Kistérségek száma 8 Kedvezményezett kistérségek száma 6 Mérték szerint Hátrányos helyzetű 2 Leghátrányosabb helyzetű 2 Komplex program 2 Települések száma 75 19
Jogállás szerint Város 17 Község 58 Kedvezményezett települések száma 49 Típus szerint Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 49 Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 49 Forrás: Teir adatbázis 3. ábra: Egy lakosra jutó bruttó hazai termék (ezer Ft) megyei szinten (2008) Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék vizsgálatakor látható, hogy a megye mind az országos, mind pedig a régiós átlag alatt helyezkedik el (3. ábra). Ez ha a konkrét mérték kérdéses is kapcsolódik a megyék lakónépességének, 20
illetve azok számának változásához (4. ábra). Látható, hogy ebben a rangsorban Békés a 19 megye és a főváros közül csak utóbbit, vagyis Budapestet előzi meg. Viszont az ismert, hogy a Budapest közigazgatási határain belüli lakosság csökkenése egészen más irányú, mint az elmaradottabb térségek és megyék esetében. 4. ábra: Lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) megyei szinten 2008 Az utolsó tíz évben több mint hat százalékkal csökken a megye lakossága, ami rosszabb, mint például Nógrád ide vonatkozó értéke. Bár egyfajta országos tendencia is megfigyelhető, hiszen csak öt megyének nőtt a lakossága az utóbbi évtizedben, ezek közül is kimagaslik Pest megye. Ha tisztán a vándorlást vizsgáljuk, illetve annak az egyenlegét, akkor sajnos hasonló, kedvezőtlen adatokkal szembesülhetünk. Békés megye a régiós átlagtól itt is negatív irányba tér el (5. ábra). 21
A 6. ábra a megyék szerint lebontott foglalkoztatottságot, annak arányát szemlélteti. Ezen jól látható, hogy az amúgy is legfejlettebb régiók megyéiben a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. Békés értéke nem tartozik a legalacsonyabb foglalkouztatási szinttel rendelkező megyék sorába, ami mindenképp örvendetes. Már csak azért is mert ennek a mutatónak számos másikra is van hatása. 5. ábra: Vándorlási egyenleg az utolsó 5 évben (1000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbsége) megyei szinten (2008) 6. ábra: Aktív korú népességen belül a foglalkoztatottak aránya (%) 2007 megyei szinten 22
Forrás: KSH MRSTAR A foglalkoztatottakkal kapcsolatosan érdemes a munkanélküliségi mutatókat is megvizsgálni. Az utóbbi öt esztendő munkanélküliségi rátáját szemléltető 7. ábrán látható, hogy sajnos ebben a tekintetben a mind a régiós, mind az országos átlagot meghaladja Békés megye. Persze minden egyes álláskereső helyzete nehéz, de ha a száraz statisztikánál maradunk, kijelenthető, hogy a 10 % körüli állástalanok aránya, más, alacsony fejlettségi szintű megyéivel összehasonlítva nem nevezhető vészesen rossznak. Míg ha az adófizetők arányát vizsgáljuk (8. ábra) minimális eltérést láthatunk Békés megye és a Dél-Alföld értékei között. 7. ábra: Munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt 5 évben (%) megyei szinten (2008) 23
8. ábra: Adófizetők aránya (%) megyei szinten (2007) Mindenképpen pozitívan kell értékelni a vállalkozói aktivitás megyei helyzetét. Az ezt szemléltető 9. ábrán is látható, hogy a legutóbbi időben milyen 24
pozitív elmozdulás érvényesül. A megyei és régiós adat szinte megegyezik egymással, ami önmagában is pozitívum, de mindkettő az országos fölé emelkedett, amely kevés mutatóval kapcsolatosan áll fenn. Ebben mindenképp fontos szerepe van az utóbbi időben, a megyében tapasztalható vállalkozóbarát fejlesztéspolitikának. A külföldi tőkebefektetések terén Békés megye a középmezőnyben található. Ha arra gondolunk, hogy számos mutató terén örömteli lenne egy ilyen állapot, ezt az adatot mindenképpen pozitívan kell értékelni. Csak néhányat kiemelve, Békés megelőzi Zalát, Veszprémet és Bács-Kiskunt is (8. ábra). A külföldi tőke tekintetében Budapest és Pest megye értelemszerűen kimagaslik, de Vas megye is igen magas értékkel rendelkezik. A lista legvégén a dél-dunántúli területek, Somogy, Baranya és Tolna találhatók. 9. ábra: Vállalkozói aktivitás (regisztrált társas vállalkozás/1000 fő) megyei szinten (2008) 25
10. ábra: Külföldi tőkebefektetés országos részesedése (%) megyei szinten (2007) 3.1.3. A megye demográfiai bemutatása Az elvándorlás kérdése igen komoly probléma egész Békés megye tekintetében. Ilyen téren különbséget tudunk tenni a települések jogállása szerint. A 11. ábrán látható, hogy minél kisebb településeket vizsgálunk úgy nő a 100 lakosra jutó elvándorlások száma. Vagyis ez a mutató legmagasabb a békési községek terén, utána következnek a városok, és végül Békéscsaba, mint a megye egyetlen megyei jogú városa. 26
11. ábra: 100 lakosra jutó elvándorlás Békés megyében A 12. ábrán az előzőekhez hasonlóan a 100 lakosra jutó elvándorlás látható Békés megyében, de itt települési szinten. Kirajzolódik, ami a 11. ábráról is leolvasható, vagyis, hogy a községek egyre inkább néptelenednek el. Továbbá szemléletes az elvándorlás térbelisége is, vagyis, hogy Békésen belül is délbékés és a Sarkadi kistérség az amely legkevésbé rendelkezik megtartóerővel az ott élők számára. 12. ábra: 100 lakosra jutó elvándorlás Békés megyében, települési szinten 27
A demográfiai mutatók sorában haladva a 13. és 14. ábra az élveszületések számát mutatja. Az eltérés a területegységek terén jelentkezik. Előbbi ábra megyei bontású, míg utóbbi kistérségi. Jól látható, hogy élveszületés terén az ország két térsége rendelkezik viszonylag mags eredménnyel: Közép- Magyarország és az ország északkeleti része. Ezek háttere viszont mondhatni ellentétes. Míg az ország középső részén, Budapest agglomerációjában a jómódú, fiatal családok, a pesti menedzser réteg lakik és ez áll pest megye viszonylagosan jó értékei mögött addig a Nyírségben és borsodban a mélyszegénység csapódik le az adatokban. 13. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületés, megyék, 2008 Forrás: KSH Ha a megyei szintnél lejjebb megyünk, vagyis a 14. ábra kistérségi bontását vesszük szemügyre, látható, hogy egyértelműen kirajzolódik Budapest agglomerációja. Bár az említett nyírségi és borsodi területek így is elég homogénnek nevezhetők. Érdekesség, hogy a kistérségi térképen az Ormánság is jól láthatóvá válik. Békés megye vonatkozásában a kirívóan alacsony élveszületési szám, ami megfigyelhető. 28
14. ábra: 1000 lakosra jutó élveszületés, kistérségek, 2008 Forrás: KSH 15. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra, megyék, 2008 Forrás: KSH A természetes szaporodás, illetve fogyás demográfiai mutatóját ugyanúgy megyei és kistérségi szinten is ismertetem (15. és 16. ábra). Értelemszerűen ez a 29
mutató erős kapcsolatban áll az előzőekben ismertetett indikátorral. Így az országos tendenciák is hasonlóak, azok súlya eltérő némileg. Békés esetében ugyanúgy igen alacsony értékek láthatók. Mint látható, megyei szinten nem beszélhetünk egyetlen területegység esetében sem szaporodásról, csak fogyásról. Különbségek csak ennek mértékében vannak. Kistérségi szinten megjelenik néhány terület, amelyek lélekszáma gyarapodó, de az előzőekből következően ezek száma igen alacsony. 16. ábra: Természetes szaporodás, illetve fogyás 1000 lakosra, kistérségek, 2008 Forrás: KSH A belföldi vándorlási különbözetet megfigyelve jól láthatóak a hazánkban a rendszerváltás óta kirajzolódó trendek. Megyei szinten is látható a központi térség, Budapest és agglomerációja, illetve a nyugati területek irányába történő áramlás (17. ábra). Míg a 16. ábra kistérségi bontása szemléletesebben tükrözi a vándorlási trendeket. A központ felé való áramlás általában mikroszinten is 30
megfigyelhető, vagyis, hogy a vidéki lakosság először a megyeszékhely irányába mozdul, majd utána az ország magasabban fejlett fővárosi és dunántúli térségeibe. A kelet-magyarországi megyékben ez a folyamat jól látható. Békés tekintetében annyi eltérés van, hogy ott Gyula és Békéscsaba dualitása ilyen téren is nyomon követhető. 17. ábra: Belföldi vándorlási különbözet, 1000 lakosra, megyék, 2008 Forrás: KSH 31
18. ábra: Belföldi vándorlási különbözet, 1000 lakosra, kistérségek, 2008 Forrás: KSH Összefoglalva a Dél-Alföld és benne Békés megye számos negatív folyamattal kell, hogy szembenézzen. A mai tudásalapú társadalomban egy térség gazdasági fejlődésében, tőkevonzó képességében kiemelt tényező a népesség képzettsége, különösen a felsőfokú képzésben részt vevők mértéke, kimutatható korreláció van a gazdasági aktivitás, a versenyképesség és végzettség magasabb szintje között. Sajnos a Dél-alföldi régió lakónépességének korösszetétele kedvezőtlen, iskolázottsági szintje alacsony. A működő tőke hiánnyal küszködő Békés megyében magas a munkanélküliek száma. Összefoglalva elmondható, hogy az 1940-es évektől tart a megye demográfiai hanyatlása, a népesség száma folyamatosan csökken (1941- ben még 477 ezer lakosa volt). Folyamatos volt az elvándorlás az ország iparosodó, urbanizálódó megyéi és Budapest irányába, mivel a mezőgazdaság gépesítését, modernizációját követően felszabaduló nagyszámú munkaerő nem 32
tudott elhelyezkedni a térségben a megfelelő mennyiségű szekunder (ipari) és tercier (szolgáltatások) munkahely hiánya miatt. 3.1.4.. A megye vállalkozásainak bemutatása Az alábbi részben a Békés megye gazdasági szervezeteire vonatkozó adatok kerülnek áttekintésre. Az elemzésre kerülő indikátorok körénél a szerzők törekedtek az objektivitásra, vagyis, hogy a számtalan, témakörhöz kapcsolódó adatsor közül a részletekben nem elveszve, de kiemelve néhányat, mégis a leginkább relevánsabbakat válasszák ki. A kiértékelésre került adatok a legtöbb esetben országos (megyei) és Békés megyei (települési) összehasonlításban is megtekinthetők, így pozícionálva a megyét és annak településeit. A 21. század kihívásai tekintetében igen érdekes azt megvizsgálni, hogyan alakul a megye vállalkozásainak a világhálón való elérhetősége. Vagyis, hogy az egyes kistérségekben fellelhető vállalatok mekkora hányadának van honlapja. Kétségkívül nem ez a mutató a legfontosabb egy térség vállalatainak megítélése szempontjából, de annak szimbolikája vitathatatlan. Látható, hogy Békésben nincs olyan kistérség, amely esetében a vállalatok több mint felének lenne honlapja. Legjobban a Békési kistérség áll, ha kevéssel is, de itt sem éri el a mutató az ötven százalékot. Békéscsaba, illetve annak kistérsége a középmezőnyben foglal helyet. Ami érdekesnek nevezhető, hogy az Orosházai és Gyulai kistérségek szerepelnek a leggyengébben a megyei összehasonlításban. De azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy a legalacsonyabb értékkel rendelkező térség esetében sem kisebb az arány egyharmadosnál, vagyis nem beszélhetünk nagy szóródásról. Továbbá fontos megemlíteni, hogy az egyes iparágak profilja is nagy hatást gyakorolhat az interneten való megjelenésre, annak szükségességére. 33
19. ábra: Vállalati honlapok aránya a Békés megyei kistérségek körében, %, 2010 Forrás: GKIeNET 20. ábra: Külföldi tulajdoni hányad a gazdasági szervezeteket illetően %, 2009 34
A 20. ábrán látható a külföldi tulajdoni hányad az egyes megyék gazdasági szervezeteinek esetében. Természetesen e mutató sok kérdést is felvet a rendszerváltozással és a privatizációval kapcsolatosan, de az adatokra támaszkodva kijelenthető, hogy döntően az ország középső részében, nem meglepő módon, Pest megyében és Budapesten koncentrálódnak a külföldi tulajdonú cégek. Ezek általában a legtőkeerősebb, legtöbb munkahelyet teremtő transz- és multinacionális vállalatok. Nincsenek óriási eltérések az ország keleti és nyugati megyéi között, de azért egy árnyalattal a dunántúli területek vannak előnyben.. Békés megye a középmezőnyben szerepel, de hangsúlyozni kell, hogy a bejegyzett cégek száma adott esetben eltérhet a fenti mutatótól. Az egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték vonatkozásában (19. ábra) sokkal markánsabb és egyértelműbb különbségek rajzolódnak ki az ország keleti és nyugati fele között, jobban reprezentálva a fejlettségbeli különbségeket is. Természetesen a főváros toronymagasan vezet e mutató terén utána következnek a fejlettnek nevezhető észak-dunántúli megyék. Békés e mutató terén is a középmezőnyben foglal helyet, megelőzve például Csongrádot. E mutató tekintetében messze legrosszabb helyzetben az Észak-magyarországi és Dél-dunántúli régió megyéi vannak. 35
21. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), megye, 2009 Forrás: NAV Ha Békés megyei szinten vizsgáljuk a bruttó hozzáadott érték egy vállalkozásra jutó értékét (22. ábra), akkor természetesen a kistelepülések esetében egy-egy vállalkozás is jelentősen tudja befolyásolni az eredményt, de azért Körösladány, Orosháza, Szarvas és Békéscsaba is többé-kevésbé kirajzolódik. 36
22. ábra: Egy vállalkozásra jutó bruttó hozzáadott érték (e Ft), település, 2009 Forrás: NAV Az egy vállalkozásra jutó adózott eredmény országos összehasonlításában (23. ábra) Békés megye igen jó helyen áll, de ez olyan szempontból mégis megtévesztő a rangsor, hogy Budapest kimagaslik és messze tőle lemaradva következik az összes megye. A legrosszabb és második legjobb eredménnyel rendelkező megye között kisebb a különbség mint a második és első között. A legjobban, Budapesten és Pesten túl, Csongrád és Vas. Békés megyei vonatkozásában (22. ábra) kijelenthető, hogy a megye nyugati és északi részében tömörülnek a mutató tekintetében kedvező értékkel rendelkező települések. Békéscsaba és Gyula észrevétlen marad, míg a déli területeken néhány igen alacsony értékkel rendelkező település mellett például Mezőhegyes jól áll. 37
23. ábra: Egy vállalkozásra jutó adózott eredmény (e Ft), megye, 2009 Forrás: NAV 24. ábra: Egy vállalkozásra jutó adózott eredmény (e Ft), település, 2009 Forrás: NAV 38
Az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke (25. és 26. ábra) vonatkozásában is kirajzolódik a főváros és annak környezetének fölénye. Országos, megyei összehasonlításban itt sincsenek óriási különbségek az ország keleti és nyugati felét, illetve annak megyéit összehasonlítva, bár a Dunántúl egyértelműen kedvezőbb helyzetben van ilyen téren is, főleg annak északi része. Békésben a megyeszékhely közepes eredményén túl az látható, hogy Békéscsabától mind a négy égtáj irányába vannak igen kedvező eredménnyel rendelkező települések. Gyulát és Orosházát mindenképp érdemes kiemelni. Illetve negatív vonatkozású, de meg kell említeni, ami már a korábbi mutatók terén is megfigyelhető volt, sajnos itt is, vagyis, hogy a Sarkadi kistérség egyetlen települése sem szerepel jól, sőt kimondottan le vannak maradva a megyében is. 25. ábra: Egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke összege (e Ft), megye, 2009 Forrás: NAV 39
26. ábra: Egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke összege (e Ft), település, 2009 Forrás: NAV Utolsóként az ezer főre jutó vállalkozások száma kerül elemzésre, mind országos (27. ábra), mind Békés megyei szinten (28. ábra). A mutató egyfelől jól reprezentálja, a gazdasági társaságok társadalmi beágyazottságát, másrészt erős szimbolikával is bír. A főváros e mutató terén is zöld szigetnek mondható, így nem is érdemes a megyei összehasonlításban szerepeltetni. Pest megye vezető helye sem meglepő. Az előzőekhez hasonlóan az ország nyugati fele szintén jobb pozícióban van, mint a keleti. A Dunántúl területén ezúttal Baranya is jól szerepel. Viszont a Pest-Csongád vonal keleti felétől igen látványosan alacsonyabb a cégek száma. Ilyen téren Békés is igen gyengén szerepel. A megyén belül látványosan kirajzolódik egy Szarvas-Békéscsaba-Gyula tengely, amelyhez csak Orosháza kedvező értéke hasonlítható. A Sarkadi kistérség települései ezúttal sem szerepelnek jól, de e mutató terén a megye déli része, Mezőkovácsháza és környéke a leginkább elmaradott. 40
27. ábra: Ezer főre jutó vállalkozások száma, megye, 2009 Forrás: NAV 28. ábra: Ezer főre jutó vállalkozások száma, település, 2009 Forrás: NAV 41
3. 2. Arad megye helyzetének értékelése 3.2.1. Arad megye gazdasági helyzete Arad megye bemutatását érdemesnek gondoltuk a megye pozícionálásával kezdeni. Vagyis röviden ismertetjük a megye gazdasági-társadalmi helyzetét Románián belül. Hiszen bár az egyes gazdasági mutatók alapján egyszerűen összemérhető Békés megyével, mégis, az országon belüli helyzete, pozíciója igen fontos. 29. ábra: Egy főre jutó GDP Románia megyéiben (PPS, EU27=100%, 2009) százalék Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés Az egy főre jutó GDP alapján elmondható, hogy Románia 42 NUTS 3-as területegysége (41 megye és Bukarest) közül Arad a tízedik helyen áll, és majdnem eléri az Uniós GDP felét (48%). Ezzel több mint tíz százalékkal előzi meg Békés megyét. Románia esetében Bukarest és környezete (Ilfov) kimagaslik, előbbi egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében meghaladja az Uniós átlagot (115%), míg utóbbi (83%) nem sokkal marad el tőle. Ezen területegységek után Temes és Kolozs megyék következnek hatvan százalék 42
körüli értékekkel. Míg a sort Vászló megye zárja, az Európai Unió egy főre jutó GDP-jének egyötödével (22%). Látható, hogy Arad megye pozíciója saját országán belül is jóval erősebb, mint Békés megyéé, ráadásul az egymással való összehasonlítás esetében ez a relatív előny abszolúttá válik, Arad megye gazdasági téren jóval előrébb jár. 3.2.2. Arad megye demográfiai helyzete 30. ábra: Természetes szaporulat Románia megyéiben (ezrelék, 2010) ezrelék Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés Fontos és meghatározó képet fest a társadalmi folyamatokról a születések és halálozások egyenlegét kifejező természetes szaporulat mutatója. Látható, hogy Magyarországgal összehasonlítva a román helyzet kimondottan jónak értékelhető, hiszen több megyében is pozitív értéket vesz fel a mutató. Ilyen tekintetben egyfajta észak-déli törés látható Romániában, hiszen a fővároson kívül több középső és északi megyében ténylegesen beszélhetünk természetes 43
szaporodásról. Ezzel ellentétben a déli megyékben természetes fogyás állapítható meg, ennek mértéke néhol igen magas. Ezen mutató némileg tudja ellensúlyozni az országból a nyugatra elvándorló munkavállalókat. Arad helyzete ilyen téren igen negatívnak értékelhető, a megyében egyértelműen a természetes fogyás a meghatározó, ilyen értelemben egyértelműen a déli megyékhez sorolható. 3.2.3. Arad megye társadalmi helyzete 31. ábra: Munkanélküliség Románia megyéiben (ezrelék, 2009) százalék Forrás: Eurostat adatbázis alapján saját szerkesztés A társadalmi helyzetképpel kapcsolatosan a munkanélküliséget érdemes még kiemelni. Sajnos az Eurostat adatbázisában a román NUTS 3-as területegységekre csak 2009-es adatok érhetők el. Viszont ez olyan szempontból mégsem értékelhető túl nagy problémának, hogy így már látható a mutatóban a 44
válság hatása, az hogy milyen nehézségekkel kénytelenek szembesülni a romániai munkavállalók. Érdekes, hogy az országon belül igen nagy a szóródás. Néhány kiugróan magas érték mellett találhatunk kimondottan alacsony rátákkal rendelkező megyéket is, így például Temes és Bihar. Arad ilyen tekintetben a középmezőnyben található a maga 8,6 százalékos értékével. 3.2.4. Gazdaság és természeti erőforrások Arad megye fontos gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, mint például: Ásványkincsek: szénhidrogének (Pécskán, Németpereg, Sajtény és Újszentannán) A monyászai márványbányák újszentannai molibdén ércek gyoroki kőbányák kaolin bánya Almásegresen dolomit bánya Galsán gránit bánya Máriaradnán andezit bánya (Sövényes, Apatelek, Sándormajor, Borossebes és Talácson) diorit bánya Ópáloson Ásványvizek találhatók a következő településeken: Lippa Monyásza Mácsa Kürtös Kisiratos 45
Sofronya és Apatelek Mezőgazdasági erőforrások: Arad megye az egyik legnagyobb gabona-;(búza, kukorica, árpa, zabpehely, rozs) és zöldség termelő térsége. A következő termelésekben is elismert: bútoráru a bortermelés a híres szőlő ültetvényeken, mint például: -Minis (Ménes) -Pancota (Pankota) -Maderat -Siria (Világos) Zöldségek (krumpli, bab, hagyma, tök, sárga és görögdinnye) Ipari termékek (dohány, cukorrépa, kender) Állattenyésztés: ez a megye a szarvasmarha tenyésztésben nevezetes, de ezen felül ló, kecske és disznótenyésztéssel is foglalkozik, egy másik fontos foglalkozás viszont a méhészet. Ipar: a megyében a következő ipari ágazatok jellemzők: Malmok Szeszüzemek Szeszes italok Olaj Ecet Mesterséges jég Fűrészáru Bútorgyártás 46
Autó karosszéria Tégla és cserépgyártás Mész és betonalapú termékek gyártása Iratoson üzemel egy len gyár, Gyorokon egy harangöntöde és Pankotán egy bőripar. Turizmus: A kedvező éghajlatnak, az ásványvizek jelenlétének, a számos történelmi és építészeti műemlékeknek köszönhetően Arad megye egy fontos turisztikai természetességet képvisel. Arad városa jelenleg az egyik legfontosabb ipari és kereskedelmi központot képviseli az országból, ezt nagymértékben a Nagylak és Kürtösnél levő határátkelőhelyeknek köszönheti, amelyen Románia legnagyobb szárazföldi exportja kel át. 47
8. táblázat: Megművelt területek, a legfontosabb termékekkel (hektár) Megye Év Teljes megművelt terület Magvak amelyből: Krumpli Cukorrépa Olajos magvak búza rozs árpa kukorica amelyből: napraforgómag Zöldségek 1990 347519 227007 90651 859 29664 98389 6949 9262 20323 7242 10751 1995 343164 259078 110406 433 33284 101862 4417 7936 23896 22274 8599 2000 287817 220200 62459 35 19023 126455 5153 2219 22399 10712 9891 2001 309998 248546 84312 0 21908 128162 4708 2155 19069 14577 9233 2002 316454 233850 64646 10 21053 132826 5300 2069 27857 20906 10225 Arad 2003 334042 235217 69300 92 18394 131250 5354 1129 31181 25189 10656 2004 341084 287104 118651 81 18839 132884 5111 567 23988 21185 9939 2005 285252 219506 93169 9 17349 97330 5167 1273 28517 24764 9182 2006 264912 195153 75696 31 15841 91417 5059 1646 31483 26154 10674 2007 236578 182140 63343 150 7353 103931 1548 438 29646 22540 9069 2008 261181 192392 64555 710 10359 103910 5475 639 24804 19355 15363 Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373 48
9. táblázat: Helyi költségvetések Helyi költségvetések: milliárd ROL millió RON Arad megye 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összjövedelem 114.6 7051,9 69,1 142 189,1 284,3 334,6 429,5 626,8 768,9 910 amelyből: 12,5 10,4 12,2 14,5 88,8 73,1 állami költségvetésből kapott segélyek Összköltségek 114,6 7033,5 68,4 141,3 187,5 271,7 317,3 391,3 548,7 693,5 868 Többlet (+), Veszteség(-) 0 18,4 0,7 0,7 1,6 12,6 17,3 38,2 78,1 75,4 42 Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373 49
10. táblázat: Átlagos nettó nominális havi jövedelem, a nemzetközi gazdaság tevékenységén, összdolgozók Arad megye ROL RON Tevékenység 1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Teljes gazdaság 7295 178079 192 264 329 437 538 666 790 953 1143 Mezőgazdaság, vadászat és erdészet 6709 147348 158 230 299 407 511 497 638 807 911 Halászat és haltenyésztés 8322 169383 129 308 247 320 393 689 829 592 1066 Ipar - összesen - 7204 189346 209 256 311 423 529 642 731 882 1896 amelyből: Bányaipar 9985 270917 298 423 538 679 837 1022 1126 1634 1004 Feldolgozóipar 7040 172694 193 230 291 394 504 607 686 834 2244 Villamos és hő energia, víz és gáz 9198 327918 330 493 425 708 806 965 1331 1449 1041 Gyártás, Építkezés 7635 239881 162 247 325 388 443 605 760 944 811 Kereskedelem 6909 131754 121 191 244 340 359 531 674 680 641 Éttermek és Hotelek 6120 113235 97 144 157 263 304 496 435 531 Közlekedés, raktározás 9006 270630 286 404 480 619 808 926 1073 1377 Pénzügyi közvetítések 8159 363517 404 568 826 1117 1348 1660 1752 1424 Ingatlanok és egyéb szolgáltatások 7510 179986 180 256 290 359 466 559 668 834 Közigazgatás és védelem 7685 189252 298 366 508 685 913 1106 1521 1848 Oktatás 6935 175235 181 276 343 444 612 683 913 1118 Egészségügyi és szociális ellátás 8270 163012 185 261 319 387 499 649 788 1039 Egyéb nemzetgazdasági tevékenységek 6026 163579 152 253 314 400 549 557 666 747 Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373 50
10. táblázat: Átlagos nettó nominális havi jövedelem, a nemzetközi gazdaság tevékenységén, összdolgozók Tevékenység 1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Teljes gazdaság 7295 178079 192 264 329 437 538 666 790 953 1143 Mezőgazdaság, vadászat és erdészet 6709 147348 158 230 299 407 511 497 638 807 911 Halászat és haltenyésztés 8322 169383 129 308 247 320 393 689 829 592 1066 Ipar - összesen - 7204 189346 209 256 311 423 529 642 731 882 1896 amelyből: Bányaipar 9985 270917 298 423 538 679 837 1022 1126 1634 1004 Feldolgozóipar 7040 172694 193 230 291 394 504 607 686 834 2244 Villamos és hő energia, víz és gáz 9198 327918 330 493 425 708 806 965 1331 1449 1041 Gyártás, Építkezés 7635 239881 162 247 325 388 443 605 760 944 811 Kereskedelem 6909 131754 121 191 244 340 359 531 674 680 641 Éttermek és Hotelek 6120 113235 97 144 157 263 304 496 435 531 Közlekedés, raktározás 9006 270630 286 404 480 619 808 926 1073 1377 Pénzügyi közvetítések 8159 363517 404 568 826 1117 1348 1660 1752 1424 Ingatlanok és egyéb szolgáltatások 7510 179986 180 256 290 359 466 559 668 834 Közigazgatás és védelem 7685 189252 298 366 508 685 913 1106 1521 1848 Oktatás 6935 175235 181 276 343 444 612 683 913 1118 Egészségügyi és szociális ellátás 8270 163012 185 261 319 387 499 649 788 1039 Egyéb nemzetgazdasági tevékenységek 6026 163579 152 253 314 400 549 557 666 747 Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373 51
11. táblázat: A munkanélküliek szociális segélyének költségei 2005 a 2009 között RON Megye Év összesen Munkané lküli segély (szakmai tapasztalattal rendelkezők) Munkanélküli segély (pályakezdő) Képzési költségek Diplomások bére Egyéb munkanélküli juttatás Költségek a munkaerő változásának az ösztönzésére Költségek az alkalmazottak ösztönzésére akik a hátrányos helyzetű munkanélküliek kategóriájába esnek Kártérítési költségek privatizáció és átszervezés folyamatában Egyéb költségek 2005 20929596 9966564 0 303300 1801798 409467 61750 2830240 408223 5148254 2006 22579453 10881962 257758 348034 1735139 409260 144790 2698936 71160 5867397 Arad 2007 24313831 10744765 176896 480049 1484769 401533 186840 3232863 187553 7309270 2008 25961100 11666344 277901 149162 1540258 489939 209757 3660974 195750 7658667 2009 64807169 42718985 629932 42503 1276588 581872 109500 2574640 32180 16772563 Forrás: http://www.arad.insse.ro/main.php?id=373 52
3.2.5. Arad megyei vállalkozások Arad megyében jelenleg, hivatalosan több mint harmincezer vállalkozás működik. Ezek bejegyzése két periódusra osztható a rendszerváltás után. Gyakorlatilag ez a kilencvenes évtizedet jelenti és a 2000 utáni időszakot. A kezdeti években egyenletesen növekedett a cégek száma, majd 2000 után ugrásszerűen megnőttek a cégalapítások (32. ábra). A cégalapítások éves bontásán túl, megfigyelhető, ugyanez a folyamat 2011-ben, havi bontásban is (33. ábra). 32. ábra: Arad megyében (minden év szeptemberében) regisztrált vállalkozások száma, 1990-2011, (Összes vállalkozás: 30.481) 300 250 200 150 100 50 0 0 82 35 42 44 30 25 30 37 39 40 32 85 206 175 148 145 152 246 152 178 209 Forrás: Nicolae Bacanu 53
33. ábra: Arad megyében regisztrált vállalkozások száma, havi bontásban, 2011 Forrás: Nicolae Bacanu Ha az Arad megyei vállalkozások tulajdonosi körét vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a vállalkozások döntően román tulajdonban vannak (34. ábra). A cégek több mint háromnegyede román tulajdonú. A maradék cégek értelemszerűen egyrészt külföldiek, másrészt vegyes tulajdonosi körrel bírnak. 34. ábra: Az Arad megyei vállalkozások tulajdon szerint 13% 5% 82% román külföldi vegyes Forrás: Nicolae Bacanu 54