Klimatikus tényezők 1, fényviszonyok 2, hőviszonyok 3, nedvességviszonyok 4, levegő
1991 100 $ 2010 250 $ 2008 200 $ 2014 140 $ 2011 400 $
1, Fényviszonyok
A szőlő fénykedvelő növény! A szórt fényt is jól hasznosítja A szőlő a fotoszintézishez a fiziológiailag aktív fény mennyiségének 1-3 %-át hasznosítja (M.o.: ~2,3%) A szőlő ültetvény a területére eső fiziológiailag aktív fénynek kb. 50 %-át nyeli el A szőlő a fotoszintézis során a 400-700 m hullámhosszú fénytartományt hasznosítja A fényintenzitás max. erőssége M.o.-on kb. 2000 µe m -2 s -1. 2000 µmol m -2 s -1
Nap levélrétegek (Smart és Robinson, 1991) F o t o s z i n t é z i s Napsugárzás (400-700 ηm) µem -2 s -1
A fürtnek látnia kell a napot!!! (Csepregi Pál, szóbeli közlés) A fénynek nagy szerepe van a bogyók szineződésében, cukor-, savtartalmának alakulásában Több fény: jobban színesedik, vastagabb héj, cukorban gazdagabb, savban szegényebb Túl erős kitettség, főleg melegebb területeken (déli országok) - bogyóperzselés
A fürtnek látnia kell a napot!!! (Csepregi Pál, szóbeli közlés) A fénynek nagy szerepe van a bogyók szineződésében, cukor-, savtartalmának alakulásában Több fény: jobban színesedik, vastagabb héj, cukorban gazdagabb, savban szegényebb Túl erős kitettség, főleg melegebb területeken (déli országok) - bogyóperzselés
A napsütéses órák száma M.o.-on kb. 2.000 óra Az egyenlítő felé haladva növekszik az óraszám, a sarkkörök felé haladva csökken A Vitis vinifera hosszú és normál nappalos az amerikai és kelet-ázsiai szőlőfajok részben rövid nappalosok
Napsütéses órák száma 1963-2005, Eger 2091 1914 1945 1983 2193 2105 1704 1554 1787 1651 1883 1644 1855 1712 1938 1727 2031 1715 1914 1992 1992 1764 2004 2174 1906 1993 1881 2021 1708 1968 1966 1817 1690 1783 2071 2025 1958 2260 1913 1747 2105 2214 2294 2087 2122 2238 0 500 1000 1500 2000 2500 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 óra
A fürtzóna megvilágítottsága Verpelét N26 optimális megvilágítottság Verpelét N19 Verpelét N2 túlzott lombkezelés önárnyékolás
Kevés fény (árnyék) Help! Optimális megvilágítás Kloroplaszt ultrastruktúra több gránum lamella több keményítő növényvédelem!!!
Az UV sugárzás káros hatásai A Déli sark fölött található ózonlyuk átengedi az UV sugárzás jelentős részét. Ez Ausztráliában, Dél-Amerikában, Dél- Afrikában időszakosan okozhat levélen és fürtön perzselést, csökkenti a levél fotoszintetikus aktivitását, kedvezőtlenül befolyásolja az aromaanyagok és színanayagok képződését Európában kisebb jelentőségű
2, Hőviszonyok
Makroklimatikus szepontból a 9-21 fokos izotermák közé eső területek alkalmasak üzemi szőlőtermesztésre. A legjobb minőségű borszőlőt a 10-16 o C középhőmérséklettel rendelkező területek adják. Magyarország: 9-11 o C, a szőlőtermesztés északi határához közel eső terület Tenyészidő hossza: 180-190 nap (tenyészidő: a tavaszi +10 fokos napi átlaghőmérséklettől az ősz +10 fokos napi átlaghőmérsékletek megszűnéséig tart ). A mediterrán területeken elérheti a 250-260 napot. A tenyészidőszak szükséges hőmérsékleti fokok összessége: hőösszegek teljes hőösszeg: tenyészidőszak középhőmérsékleteinek és a tenyészidő napjainak a szorzata adja (Mo: 2800-3600 óra) effektív hőösszeg: teljes hőösszeg tenyészidő biológiai 0 fok alatti értékek (Mo: 1000-1700 óra)
Magyarország éves középhőmérséklete
Az éves középhőmérséklet változása 1963-2010, Eger 14.0 12.0 10.0 9.99.9 9.2 11.3 11.1 10.8 11.1 10.8 11.1 11.4 10.4 10.4 10.610.7 10.1 9.5 10.8 9.1 10.610.6 11.2 10.3 9.6 10.6 10.3 10.8 11.4 11.8 10.6 11.9 11.1 12.1 11.0 10.10.1 9.3 9.6 11.4 10.3 11.3 10.6 10.410.3 10.8 11.7 11.611.3 10.2 Celsius 8.0 6.0 4.0 2.0 0.0 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Fotoszintézis optimuma: 28 30 o C felső határa: 40 o C körül Csökkenő fotoszintézis csökkenő cukortermelés (az asszimiláták döntő többsége cukor) Alacsony hőmérséklet: szintén veszélyezteti a szőlőtermesztés biztonságát (kora tavaszi lehülések és fagyok) A hideggel szembeni védekező mechanizmus függ: - Fajtától - A növény kondíciójától - Tartaléktápanyag mennyiségtől Fagytűrés: néhány napig tartó genotípustól függő téli alacsony hőmérséklet tűrése (klímakamra, DTA: rügyek fagytűrésének megállapítása) Téltűrés: a téli időszak hőmérséklet ingadozásának elviselése (-15, +10 oc)
Extrém hőmérsékleti hatások
Az ország hőtérképe 2005. febr. 9-én, reggel 6 órakor (forrás:omsz)
Stresszhatások Vegetációs időszakon kívűl (-17, -19 o C) Főrügy elfagyása A rügyek ablakos fakadása
a, hideg Vegetációs időszakon belül Hűvös periódusok Kora tavaszi fagy
Az egyes szőlőfajták rügyeinek fagytűrő képessége (az épen maradt rügyek %-a) a tél folyamán Eifert Józsefné, Balatonboglár
b, meleg
Magyarország hőtérképe 2007. júl. 20-án 13 órakor (forrás: OMSZ). 38 40 41 38
Badacsony, fotó: Német Cs. Hő perzselési tünetek 2007-ben Aspergillus sp. Badacsony, fotó: Német Cs.
A léghőmérséklet napi menete az Egri borvidék néhány termőhelyén 2007. júl. 12-23. között Léghőmérséklet (Celsius fok) 40 35 30 25 20 15 10 Nagyeged-hegy Kőlyuktető Mészhegy 07.12. 07.13. 07.14. 07.15. 07.16. 07.17. 07.18. 07.19. 07.20. 07.21. 07.22. 07.23. dátum
3, Nedvességviszonyok
3.1. A talaj nedvességének alakulása A szőlő dinamikai vízigénye: a talajból felvett és a vegetáció során felhasznált vízmennyiség A szőlő statikai vízigénye: a szőlő számára optimális talajtelítettségi állapot talajlevegő és talajnedvesség aránya 60-70 : 30-40
Hervadási pont: az a vízmennyiség, amely mellet a növény meg nem fordítható hervadása kezdődik homokon 0,9 % agyagtalajon 17 % nedvességtartalomnál már hervadnak a levelek és bogyók Fajták tulajdonságai eltérőek
3.2. A levegő nedvességtartalma Relatív páratartalom: -70% optimális -alatta erősödő légköri aszály -felette a betegségekre való fogékonyság nő
A talajnedvesség elsődleges forrásai Eső (Mérsékelt égövön 500-600 mm szükséges) kevesebb esetén -talajnedvesség megőrző technológia (takarás szalmával, náddal) -öntözés (vízzel, tápoldattal) csepegtető, mikroszórófejes, árasztásos, altalaj öntözés Harmat (peronoszpóra, lisztharmat fertőzés) Hó, jég, ónos eső
A Kárpát medencében éves átlagban 500-600 mm csapadék esik. Ez elegendő mennyiség a szőlő növény számára (kiterjedt, mélyre hatoló gyökérrendszer), de vízhiányos termőhelyek is kialakulhatnak. Okok: 1. a csapadék időbeli és térbeli eloszlása rendszertelen 2. kevesebb csapadékmennyiség 3. topoklimatikus okok (kitettség, talajszerkezeti tulajdonságok) A szőlő a tenyészidőszak eltérő fázisaiban eltérő vízigénnyel rendelkezik. A legnagyobb vízigénye bogyónövekedés és az érés elején van.
A szélsőséges csapadékeloszlás következményei: -sok: levegőtlen, tömörödött talaj, talajerrózió, intenzív vegetatív növekedés, bogyók felrepedése -kevés: tápanyagfelvételi zavarok, lankadás, hervadás (csemegeszőlő különösen érzékeny)
Magyarország csapadékviszonyai
A csapadék éves változása Eger, 1963-2010 526 669 819 759 592 519 600 868 421 656 436 769 724 604 675 526 651 664 468 387 467 591 526 365 469 538 562 490 676 281 423 462 602 553 401 704 812 384 612 523 543 679 712 621 678 735 688 1126 0 200 400 600 800 1000 1200 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 mm
-vízmegőrző technológia (sorköztakarás szalmával, náddal) fotó. Németh fotó. Németh -vízpótló (vízzel, tápoldattal folyó csepegtető öntözés)
Klímaváltozás Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az MTA: VAHAVA projekt Az amúgy is szélsőséges időjárási-klimatikus övezetbe eső Magyarországon az árvizes és aszályos évek gyors és természetes változásával, az eddig ismeretlen, csak trópusi vidékeken jellemző viharok kockázatával, az egészségre káros időjárási jelenségek halmozódásával és váratlanságával számol.
4, A levegő, mint ökológiai tényező
A levegő széndioxid tartalma -fotoszintézis során CO 2 szénhidrátok -káros, ha a gyökerek körül felszaporodik (talajlazítás, mélyművelés kell!!!) -légszennyezéssel folyamatosan nő klímaváltozás Az oxigén -légzéshez -kalluszdifferenciálódáshoz oltványkészítésnél -megfelelő gyökérműködéshez A szél -mechanikai károk a lombozatban, -homokverés, defláció (Alföld)