A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 31 582 09 0010 31 01 Energiahasznosító berendezés szerelője Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő É 1/5
1. feladat Összesen: 10 pont Ismertesse a közvetlen napenergia hasznosítás alapelveit, és a hőmegtakarítás magyarázatát! Közvetlen hasznosítású épületek A közvetlen napenergia felhasználásának legegyszerűbb módja, ha a ház déli oldalán a benapozás szempontjából optimális méretű hőszigetelő ablakokat helyezünk el, az épület alaprajzát kevés kiszögelléssel tervezzük, és a lakótereket elsősorban a déli oldalra rendezzük. Másik megoldás, amikor a ház déli bejáratánál lévő fűtetlen üveg előtereket alakítanak ki, mint például az üvegezett terasz, veranda, szélfogó vagy üvegház, ezek jelentősen hozzájárulnak a ház fűtéséhez. A hőmegtakarítás három ténnyel magyarázható: a bejáratnál lévő plusz réteg szigetel, a nap felmelegíti az üveg előteret, és ez tovább csökkenti az üveg mögötti homlokzat hőveszteségét, az üveg előtér levegőjét a ház levegőjének temperálására is hasznosíthatjuk. 2. feladat Összesen: 20 pont Hasonlítsa össze a vákuumcsöves kollektorok és a síkkollektorok szerkezeti kialakítását! Vákuumcsöves kollektorok A vákuumcsöves kollektor kör keresztmetszetű, tökéletesen zárt, üvegből készült vákuumcsövekbe helyezett abszorber, amelynek zárt csőjáratába elpárolgó közeget töltenek. A felmelegedő és így elpárolgó közeg a vákuumcső felső részén kialakított hőcserélőben kondenzál, és felmelegíti a kollektor felső csövében keringtetett hőátadó folyadékot. Síkkollektorok A síkkollektorok a napenergia-hasznosítás legáltalánosabban használt szerkezetei. Éghajlati adottságaink mellett hazánkban napenergia-hasznosítására a folyadékhordozós síkkollektorok alkalmazhatók leginkább. A "doboz" napkollektor (modul elem), amely önálló szerkezeti egység, alkalmas akár tetőn, akár máshol a szabadban történő felállításra, a doboz korrózióálló, hosszú élettartamú, tömör kialakítású hőelnyelő-átalakító elemet (abszorbert), hőszigetelést és fényáteresztő (üveg vagy műanyag) fedést tartalmaz. É 2/5
3. feladat Összesen: 20 pont Jellemezze röviden a vázlaton látható kapcsolási rendszer számozott részegységeit! 1. Napkollektor: A napsugárzás energiáját szelektív síkkollektor alakítják hőenergiává. 2. Szabályozó automatika: Mikroprocesszoros, digitális szabályozó, mely érzékelőkkel méri a kollektorok és a kollektorokkal fűtött tárolók hőmérsékletét, és ezek függvényében irányítja a keringtető szivattyúk és motoros váltószelepek üzemét. 3. Szoláris szerelési egység: Előre gyártott, praktikus szerelési egység, mely egy szerelőlapon tartalmazza a kollektor köri szivattyút és az egyéb szükséges szerelvényeket. 4. Tágulási tartály: A napkollektor környezetbarát, nem mérgező fagyálló folyadékkal feltöltött zárt rendszer, melyben a folyadék tágulását membrános tágulási tartály biztosítja. 5. Csővezeték rendszer: A kollektorokat és a tárolókat teljes terjedelemben hőszigetelt, vörösrézből készült csővezeték-rendszer köti össze. 6. Tároló: A napkollektorokkal előállított hőenergiát meleg víz formájában lehet tárolni speciális, jól hőszigetelt, belső vagy külső hőcserélővel fűthető tartályokban. 4. feladat Összesen: 10 pont É 3/5
Milyen előírásokat kell figyelembe venni a kollektorok és a tároló elhelyezésénél? A kollektorokban felmelegedett fagyálló folyadékot szivattyú keringteti, ezért a kollektorok és a melegvíztároló egymáshoz viszonyított helyzete és távolsága sem korlátozott, ezek az épület adottságaitól függően bárhol elhelyezhetők. A kollektorokat általában egy megközelítőleg déli tájolású és 45 körüli dőlésszögű tetőfelületen, a tárolót, a szabályozót és az egyébszerelvényeket pedig a kazánházban célszerű elhelyezni. A kollektorokat a tetőszerkezetre korrózióálló szerelőkerettel a meglévő tetőhéjalásfölé, vagy bádogozással a héjalás helyett lehet beépíteni. 5. feladat Összesen: 24 pont Milyen körülmények megléte esetén van lehetőség napkollektoros fűtésrásegítést alkalmazni? A tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 m 2 napkollektorral 4-5 m 2 épület fűtésére lehet hatékonyan rásegíteni. Az ilyen arányban megvalósított rendszerek március-áprilisban, illetve szeptember-októberben közel 100%-ban fedezni tudják a fűtés hőszükségletét. Természetesen a kollektorok a hideg, de derült decemberi és januári napokon is számottevő hőenergiát adnak, de ebben az időszakban döntően a hagyományos fűtési rendszerrel kell biztosítani akomfortos belső hőmérsékletet. Napkollektoros fűtésrásegítést akkor célszerű alkalmazni, ha az épület az átlagosnál jobban hőszigetelt, így hőszükséglete minimális, a fűtési rendszer alacsony hőmérsékletű melegvizes központi fűtés, pl. padló- vagy falfűtés, esetleg alacsony hőmérsékletű radiátoros fűtés, az épülethez tartozik egy szabadtéri medence is. Ekkor biztosított a kollektorok egész éves kihasználtsága, a kollektoros rendszer kiemelkedően magas éves hatásfokkal üzemel. 6. feladat Összesen: 16 pont É 4/5
Irja be a kipontozott helyekre a mondatokból hiányzó adatokat! (Minden beírt helyes érték 2 pont +/- 20% eltérés elfogadható.) Egy személy naponta megközelítőleg 50-60 liter meleg vizet használ el, aminek az előállításához ~2-3 kwh hőenergia szükséges. 1m 2 napkollektorral a nyári félévben napi 2-2,5 kwh, télen 0,5-1,5 kwh napenergia hasznosítható. Így tehát személyenként 1-1,5 m 2 napkollektorral általában elő lehet állítani a szükséges melegvíz-mennyiséget. Éves átlagban többnyire 60-70%-os megtakarítás érhető el, ami a nyári félévben közel 100%, a téli félévben 30-40%. A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%. É 5/5