A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata

Hasonló dokumentumok
"A A Dunántúli-középhegységi

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

A hidrogeológia időszerű kérdései

"A megújuló főkarsztvíztároló

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

BESZIVÁRGÓ VIZEK VIZSGÁLATA A BUDAI-HEGYSÉG EGYIK

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Földtani alapismeretek III.

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

A Hévízi-tó vízgazdálkodási helyzete

Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI KARSZTVÍZ KÉSZLETÉNEK MENNYISÉGI, MINŐSÉGI ÁLLAPOTA KARSZTVÍZSZINT EMELKEDÉS HATÁSAI.

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Kerozinnal szennyezett terület hidraulikai, vízminőségi és mikrobiológiai szempontú vizsgálata

Vízkészlet-számítás és idősorok elemzése a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer adatai alapján

A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata

Hazánk ásványi nyersanyagai Az ásványi nyersanyag fogalma: A föld felszínén vagy a felszín alatt előforduló olyan természetes eredetű szilárd,

XXIV. Almássy Endre konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, Büki Attila Imre /Dunántúli Regionális Vízmű Zrt./

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Regionális termálvíz áramlási rendszerek és jelentőségük

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Vízminőségi adatok értékelési módszerei. Bagyinszki György

A felszín alatti víz áramlási viszonyainak monitoringja mint a kármentesítés egyik alapkérdése

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Kútvizsgálat a romániai projektterületen Általános és vízminőségi jel emzés

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A Tatán fakadó forrásvizek mennyiségi és minőségi vizsgálata

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek vízminőségi értékelése

Szemelvények az MBFSZ víz-geokémiai vizsgálatainak és a kapcsolódó modellezések eredményeiből

A Pál-völgyi- és a Ferenc- hegyibarlang beszivárgó vizeinek vizsgálata

A felszín alatti vizek

Nagykálló Városi Vízmű

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok

alatti vizekkel kapcsolatos kérdk Maros hordalékk

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon

Arzén (As) talajvíz szennyezés eredetének meghatározása konvencionális és nem-konvencionális módszerekkel

Kútvizsgálatok. Jákfalvi Sándor Geogold Kárpátia Kft.

Vízkutatás, geofizika

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

Térségi problémák: Hévíz

Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében

ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

Magyarország földtörténete

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE

A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG FŐKARSZTVÍZTÁROLÓJA VÍZFORGALMÁNAK MODELLEZÉSE. Csepregi András. Bevezetés

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Magyar-Szlovák határmenti közös felszínalatti víztestek környezetállapota és fenntartható használata (ENWAT)

Hidrogeológiai kutatások városi környezetben

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus

Vízminőségvédelem km18

A nagyigmándi keserűvizek vízföldtani bemutatása Fejes Zoltán 1, Prof. Dr. Szűcs Péter 2, Tóth Márton 3, Pitty Helga Velkisz 4

1. ábra A δd és δ 18 O értékek elhelyezkedése a helyi vízvonalhoz képest

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

A felszín alatti víz minőségi állapota

A FELSŐ-TISZA-VIDÉK ÁSVÁNY- ÉS HÉVÍZ FELTÁRÁSI LEHETŐSÉGEI

MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXI. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS GÖDÖLLŐ KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ. Dr. Kulcsár Balázs

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Pagony Barlangkutató Csoport 1025 Budapest, Pusztaszeri út 5/a. Tárgy: kutatási jelentés Hiv. sz.: KTVF 42571/2009.

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

BUDAPEST VII. KERÜLET

XX. Konferencia a felszín alatti vizekről

Jó vízgazdálkodási gyakorlat a Hévizi-tó környékén

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Fekete-víz (3-3 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa.

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

2.1. ábra: Észak, Észak- Kelet Magyarország hévízizoterma térképe [VITUKI, 2002]

Integrált földtani, vízföldtani és geotermikus modell fejlesztés a TRANSENERGY projekt keretében

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Új eredmények a Tokaji-hegység. hidrogeológiai viszonyainak leírásában beszivárgástól a hévízhasznosításig

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

Szőcs Teodóra, Tóth György, Gál Nóra, Kun Éva, Jordánné Szűcs Andrea, Kerékgyártó Tamás, Rotárné Szalkai Ágnes valamint az MFGI számos kollégája

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról

Jegyzőkönyv. A Dunántúli-középhegység karsztvíz készletének mennyiségi, minőségi állapota című fórumról

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

radionuklidokkal és többváltozós adatelemzési módszerekkel

Átírás:

A Tatai visszatérő források hidrogeológiai vizsgálata 1 Kovács Attila, 1 Szőcs Teodóra, 2 Maller Márton, 2 Hajnal Géza 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2 BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék FAVA Konferencia, Siófok, 2016.04.06

Tata a Vizek Városa 1950-1990 bányászati vízkivételek 700 m 3 /perc Utánpótlódás 485 m 3 /perc (Csepregi 2007). Vízszintsüllyedés (93 mbf 1990-re) 1961-1965 elapadtak a Tatai források (Fényes 1970-re) Vízműkutak lemélyítése 1961-től Panelházas beépítések 1970-től Bányabezárás 90-es évektől Regeneráció ( 40 m vízszint emelkedés) 2010-től források visszatérése (2001- től Fényes) Környezeti, vízelvezetési problémák Előzmények

Karsztvízszint süllyesztés 1990-ig Csepregi 2007

m 3 /d Bányászati vízkivételek a DKH-ban 1500000 Összes vízkivétel a Dunántúli-khg.-ben 1250000 1000000 750000 500000 250000 0 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 év Budapest DKH K-i rész T atabánya Dorog Kincses Várpalota DKH Ny-i rész Nyirád, Halimba Ajka Balinka, Dudar Források Hévízi-tó Csepregi 2015

Földtani viszonyok Triász víztartó ( 1000 m): Fődolomit, Dachsteini mkő, Jura: vékony (max. 100 m): pelágikus és bathiális mészkő képződmények Kréta: Tatai Mkő ( 77m), Vértessomlói Aleurolit ( 50 m) Oligocén: Mányi F., Csatkai F., (Kivéve Kálvária ) Miocén: Kisbéri Kavics, Száki Agyagmárga, Somlói F. (Kivéve Kálvária ) Kvarter: Folyóvizi kavics, homok, eolikus homok ÉNy-DK-i, illetve erre merőleges irányú tektonikai vonalak (eocén-pliocén tektonika)

Prekainozoos földtani térkép

Prepannóniai földtani térkép

Prekvarter földtani térkép

Hidrogeológiai viszonyok DKH egyik legjelentősebb megcsapolása Erózió bázis: Által-ér. Utánpótlódási terület: Gerecse NY, Vértes É, Bakony ÉK Sakktáblaszerű törésrendszer források Q=76,000-156,000 l/p (Sárvári 1990, Horusitzki 1923) Alacsony gradiens i=0,001-0,0005 Víztartók: Triász (Dachsteini Mkő), Kréta (Tatai, Környei F.) Vízrekesztők: Jura, Pannon (Száki Agyagmárga), Oligocén (Csatkai F., Mányi F.) Egyensúlyi karsztvíz szint 140 m Áramlási irány: Által ér Talajvíz: Száki F. felett: Pannon, kvarter, holocén homok. Nincs hidraulikai kapcsolat a karsztvízzel. Rétegvíz: Felső-Pannon Somlói Formációban (Tszf/2a). Hidraulikai kapcsolat. Források mind fedett mind nyílt földtani helyzetben a törések mentén jelennek meg.

Tektonikus kontroll

Talajvíz Vízszint (m f) Karszt 137 136 135 134 133 132 131 130 129 128 127 126 125 124 123 122 121 120 119 118 117 Pokol Fényes Tszf-1/a Tszf-2/a Té-1 Tszf-3/a Tszf-2/b Vízszint idősorok Tszf-10 Tszf-2/b 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Té-1 Té-2 Té-3 Tszf1/a Tszf-2/a Tszf-2/b Tszf-3/a Tszf-7 Tszf-8 Tszf-8 Tszf-9 Tszf-10 Fényes Pokol Lo Presti Tükör Té-2 Tszf-7 Lo Presti Té-3 Tszf-3/a Tszf-7 Tükör Tszf-2/a Tszf-9

Karsztvízszintek előrejelzése trendvizsgálattal Fizikai folyamat: Leszívás-visszatöltődés Alkalmazott formula: Cooper-Jacob (1946) kútfüggvény (Theis módszer egyszerűsített alakja) Logaritmikus függvény illesztés 2010: vízszint ugrás

Karsztvíz szint (m) Karsztvízszint előrejelzés 145 Té_1 140 135 130 125 120 y = 120.37ln(x)-1144.5 y = 120.37ln(x) - 1148.5 Té_2 Té_3 Piarista Kút (143.5) Pokol F. (140.8m) Lo Presti F. (139.3m) Kis mosó Kút (139.3m) Tükör F. (138m) Törökfürdő F (135.3m) Zsidó Iskola Kút (133m) Piactéri Kút (131m) Minnich Kút (130.3m) Vadászbolt (127.8) 115 2000 2003 2006 2009 2012 2015 2018 Dátum (év) Egyensúlyi karsztvízszint = 140 mbf

Veszélyeztetett területek

Forráshozamok vizsgálata Folyamatos hozammérések Fényes források, Katonai medence: Bukóél + DATAQUA Május 1 út 43 : mobil bukógát + DATAQUA Török fürdő: mobil bukógát + DATAQUA Rendszeres hozammérések: Lelekes, Zsidó iskola, Lo Presti, Büdös kút, Kastéy forrás, Május 1 út 43, 45, Török fürdő

Forráshozam (L/s) A Katonai-tó vízhozama 120 Katonai tó 110 100 90 80 70 60 2015.07.01 2015.08.01 2015.09.01 2015.10.02 Dátum

Forráshozam (L/min) Forráshozam idősorok keresztkorreláció Vízszint (mbf) 200 Hidrogramok 137 160 136 120 80 40 135 134 133 Május 1. út 45 Lelkes forrás Zsidó iskola kútja Kastély forrás Büdös csorgó kút Törökfürdő forrása TÉ-2 Té-3 LoPresti 0 2012. 1. 1. 2012. 12. 31. 2014. 1. 1. 2015. 1. 2. Dátum 132 A forráshozamok a vízszintekhez hasonlóan követik a csapadék eseményeket. A vízszintek 2 hetes késéssel reagálnak a csapadékeseményekre. A forráshozamoknál hosszabb eltolódás (több hónap) valószínűsíthető. Tata-Pokol és csapadék keresztkorreláció 1 0,6 0,2-0,2-0,6-1 -25-15 -5 5 15 25

Források vízkémiai összetétele Talajvíz Ca-Mg-SO 4 Karsztvíz Ca-Mg-HCO 3 40 20 60 80 80 Mg 60 40 20 Cl + SO4=> 40 60 20 80 80 60 KEVEREDÉS <=Ca + Mg 40 20 SO4 80 60 40 20 TATA 26 TATA 27/A TATA 28 TATA 34 TATA 41 TATA 8 TATA Törökfürdõ-f. TATA Május 1. út 43. TATA Május 1. út 45. TATA Lelkes-f. TATA Fényes-f. Fürdõ TATA Lo Presti-f. TATA Kastélykerti-f. TATA Pokol-f. barlang TATA Büdös csorgó TATA Kismosó kút Kismosó patak Kismosó patak habzas Ca Na+K HCO3+CO3 Cl 20 40 60 80

Talajvíz megfigyelő kutak vízkémiai összetétele 20 40 60 80 20 40 60 80 Mg 20 40 Cl + SO4=> 60 80 80 60 <=Ca + Mg 40 20 SO4 20 40 60 80 Ca Na+K HCO3+CO3 Cl 80 60 40 20 TATA 50 TSZF-1/a TATA 51 TSZF-2/a TATA 52 TSZF-2/b TATA 53 TSZF-3/a TATA 54 TSZF-4 TATA 55 TSZF-5 TATA 56 TSZF-6 TATA 57 TSZF-7 TATA 58 TSZF-8 TATA 59 TSZF-9 TATA 26 TATA 27/A TATA 28 TATA 34 TATA 41 TATA 8 TATA Törökfürdõ-f. TATA Május 1. út 43. TATA Május 1. út 45. TATA Lelkes-f. TATA Fényes-f. Fürdõ TATA Lo Presti-f. TATA Kastélykerti-f. TATA Pokol-f. barlang TATA Büdös csorgó TATA Kismosó kút Kismosó patak Kismosó patak habzas

Vízkémiai jellemzők Karsztvizek Ca-Mg-HCO 3 típusúak Dolomitos víztartóra utal Karsztvíz: Fényes-forrás, Lo Presti forrás, Törökfürdő forrása, Pokol forrás, Zsidó iskola kútja, a Május 1. út 43 és 45, Kastélykerti-forrás és Kismosó kút Ca-Mg-HCO 3 -SO 4 -os víztípus lokális szennyezés (Nitrát!) / keveredés talajvízzel Lelkes-forrás és a Büdös csorgó kút: Külön csoport Mg-Ca-SO4- HCO3 Talajvizes kutak (TSZF): Változatos vízösszetétel, többnyire Ca- Mg-HCO 3- SO 4 víztípus A talajvíz összetétele a felszíni földtan ill. szennyezés hatásait tükrözi (Nitrát!)

Karsztvíz összetételének időbeli változásai: HCO 3 1983-2004 csökkenés, majd emelkedés

Karsztvíz összetételének időbeli változásai: SO 4 1978-1990 emelkedés, majd csökkenés

Karsztvíz összetételének időbeli változásai: Cl 2002-ig stabil, majd csökkenés

A vízösszetétel időbeli változásai HCO 3 koncentráció vízkivétel hatására csökkent, a visszatöltődés hatására emelkedni kezdett A szulfáttartalom a hidrogénkarbonáttal ellentétesen mozog: Az SO 4 koncentráció vízkivétel hatására emelkedett, a visszatöltődés hatására csökkenni kezdett A kloridion koncentráció a rendelkezésre álló adatok alapján stabil volt a vízkivétel során, majd a visszatöltődés hatására csökkenni kezdett. Az anionok koncentráció változásai feltehetően a rendszer geokémiai visszarendeződését jelzik. A vízszintekkel szemben, a geokémiai változások 10-20 éves késleltetéssel jelentkeznek. A vízkémiai váltás feltételezhető oka a kitermelés hatására fellépő gradiens inverzió és az áramlási irányok megváltozása (ÉK DNy)

Keveredési folyamatok 1.

Keveredési folyamatok 2.

Keveredés, szennyezés TSZF-2/b kút kémiai összetételét tekintettük szélső talajvizes tagnak. Vadászboltnál és Attila fakadásnál talajvíz hozzákeveredés (magasabb hidrogénkarbonát és szulfát). Május 1. út 45. tipikus karsztvíz, magas klorid és a nitrát tartalom, antropogén hatás. A Büdös csorgó kút teljesen eltérő kémiai összetétel, alacsony hidrogénkarbonát, magas szulfát és klorid tartalom.

Izotóp geokémiai jellemzők

Izotóp geokémiai jellemzők

Izotóp geokémiai jellemzők Karsztvizekben 0,5 TU nincs 50 évnél fiatalabb komponens. 14 C és delta 18 O alapján a karsztvizek 11-13,000 évesek Kismosó-patak és kút főként csapadék eredetű. A 3 H, Cl és SO 4 párhuzamos növekedése talajvíz keveredésre utal.

Összefoglalás Bányászat 1950-1990 Források elapadása Visszatöltődés Források visszatérése Környezeti és vízelvezetési problémák Források: Tektonikai zónák mentén fedett és nyílt környezetben egyaránt. Pannon márgák szerepe kérdéses. Várható egyensúly: Évtized végéig valószínűleg kialakul Forráshozamok több hónapos késéssel reagálnak a csapadékra Depresszió és visszatöltődés geokémiai változások (10-20 év késéssel) Források: Karsztvíz eredet. Kastélykerti forrás, Kismosó kút, Vadászbolt keveredés talajvízzel. Büdös csorgó kút Teljesen eltérő vízkémia Karsztvizek: Pleisztocén korúak A rendszer regenerációja zajlik. A vízszintek helyreállása néhány éven belül várható, a vízkémiai egyensúly helyreállása hosszabb folyamat. Az egyensúlyi vízszinteket a változó klimatikus viszonyok is befolyásolni fogják.

Köszönöm a figyelmet!